ha lett volna habarcsolás akkor csak annyi változott volna hogy 25 centivel fejjebb lenne repedés, mert ha ott valóban nyomaték ébred akkor a koszorú repedt volna le a felső téglasor tetejéről. Az miért jobb?
Jó a kérdés. A habarcsolás nem oldja meg a problémát. Az egyik megoldás az eltérő hőtágulás kivédésére, amikor a szerkezetet hőszigeteljük. Kisebb hőingadozásnál kisebb lesz a dilatáció is és nem lesz repedés. Továbbá a hőszigetelés, a puha anyaga miatt képes sérülés nélkül elég nagy hőmozgást felvenni és így szintén nem lesz repedés.
Mert akkor már belül biztosan nem látszik, a karton fölé került volna. Kívül pedig egy szakszerű hálózat talán megoldotta volna. De most, hogy hőszigetelés lesz, mindegy is kívülről.
@@SzakiEllenor : Bocsánat, de ha fafödém van, az a koszorú fölé kerül. A gipszkartont biztosan nem lógatják le 25 cm hosszon, vagyis a teljes koszorú vastagságában.
Szép jó napot kívánok! Ha lehet szeretnék kérdezni bár tudom láthatatlanul elég nehéz bármit is mondani avagy irni ,de van egy eltolt szintes családi házam ami egy dombon helyezkedik el .A domb tetején van egy erkély is ami nem kapott alátámasztást . Az erkély szerkezete a hazon belul körülbelül egy méterre lóg be onnan pedig beton födém van . És ahol találkozik a beton födém es az erkély beton szerkezete ott végig van repedve az egész födém ez már 20 éve is igy volt . De most mar elkezdődött a függőleges repedés is . Ami érdekes most a melegben tágul éjszakára szinte eltűnik. Ugyan az a helyzet eső után is megfigyelhető tehát nagyobb eső után alig van repedés . Itt milyen problémákkal állhatunk szemben?? Bár igy tudom elég nehéz lehet bármit is mondani. Válaszát előre is köszönöm
Szia Péter! Tetszenek a videók amiket felteszel. Van tanulságos, bosszantó persze a kóklerek miatt.És mi a helyzet ugyanilyen repedés van koszorútól lefelé 1.25 m-re és nem csak a sarkon hanem a köztes főfalon is van. Egyik szaki azt mondta hogy csak az épület mozgásából adodik, ami megáll egy idő után. Láttam olyan épületet is ahol szinte minden tégalasór 1,5 méteren a kószorútól vízszintesen elrepedt. Az igazán rondán nézett ki! Pedig max. 15 éves ház lehetett.
Nem vagyok szakértő, de ilyenkor jönnek elő a kőművesmunkák hibái szerintem. Nem mindegy, hogy a habarcs milyen vastag, mennyire fed két téglasor között, milyenek a beépített téglák (sérültek? habarccsal javítottak?). Süllyedés mértéke, egyenletessége vagy éppen egyenetlensége az alapozás minőségét mutatja szépen. Amiről jó lenne még hallani, az a földrengések által okozott kisebb sérülések. Legutóbb is volt egy Richter 4-es Magyarországon.
Kedves Imoc! Szerintem ott vagy az alapozási mélység csekély ( fagyhatár feletti) vagy ez a fal feltöltött, vagy egyéb rossz talajon áll és az egész fal megsüllyedt. A süllyedés mindig a repedésre merőlegesen jön létre, ezért itt a teljes hossz megsüllyedt , bár ha látnám a képeket a körülményekről, talán más okot is észrevennék. Üdvözlettel Kőrösi István
Ez milyen szabványban van benne, hogy bitumenes lemezt kell tenni a felső sor tégla és a koszorú közé? Az oldalirányú erőhatásoknál nem gyengitené ez statikailag az épületet az esztétikum kedvéért? Vicces lenne, ha egy nagy viharban koszorústól tolna egyet a tetőn a szél.
@@SzakiEllenor : A koszorú tehát nem köt össze a teherhordó fallal csak fekszik rajta. Mivel ma már igen alaposan hőszigetelni kell kívülről a falat és a koszorút is, így az épület üzemelése során nem léphet fel akkora hőingadozás, hogy a téglafal és vasbeton koszorú között repedés alakuljon ki, még az esetben sem, amikor a két szerkezet nincs bitumenes lemezzel elválasztva. Ráadásul a hőszigetelés képes felvenni sérülés nélkül a fal és koszorú eltérő hőtágulását, így még ha lenne hőtágulás miatti repedés a falon, a hőszigetelő réteg akkor is eltakarná.
@@SzakiEllenor Persze, de a hivatkozott Leier alkalmazastechnika ezt ideiglenes jelleggel írja a falazat védelmére pl az esőtől, amit betonozás előtt le kell szedni, nem tartós, bennmaradó vízszigetelésről van szó. "A falszerkezetet az építkezés szüneteltetése vagy tartós eső esetén óvni kell a felesleges átnedvesedéstől és a fagy hatásaitól. Ezért a falszerkezetre ideiglenesen fóliát, vagy bitumenes szigetelőlemezt kell helyezni. A munka folytatásakor a fólia/szigetelőlemez eltávolítható." A falegyen habarcs érthető, de ezen tényleg vakarom a fejem. Az tök érdekes, hogy a LeirPlan (csiszolt tegla) részletrajzokon rajta van a bitumenes lemez, a Leiertherm (hagyomanyos habarcs technológias) téglakon meg nem. Feltételezem, hogy a hianyzó falegyen habarcs pótlására gondolták ki ezt a megoldást a csiszolt tégláknál.
@@SzakiEllenor de akkor meg a bitumenes lemeznél repedne (szerintem) még ettől nagyobb mértékben mivel azon könnyebben dilatálna-csúszna el az egész.! (?)
Üdvözlet Egy repedésszakertővel szivesen beszélgetnék. A házam menyezetén van egy repedés ami kb a ház közepénél van és az egyik oldalon kb 30 cenire a falpn is folytatódik. Érdwkessége hogy amikor javítottam akkor 1974es újságdarabokat szedtem ki a repedésből. Amikor vettük a házat az eladó azt mondta hogy teljes felújításon esett át az épület. És itt pont. Azóta utálom a tapétát igazán. Belül falak, menyezet tapétázva. Új kapcsolók. A vezetékelés meg az 60as éveket idézi. A közmű rendszer dettó. A tetőszerkezet sem mai. Az akkori eladó házak közül ez a kádár kocka volt a legjobb állapotban. Volt egy kis átalakítás és jöttek a repedések. Én meg javítanám, de nem tudom merre induljak el. Szép napot Robi
Én értem az elképzelést kedves Péter, de mi van akkor ha a koszorú alá bekerül az említett elválasztó réteg? akkor ha a koszorú mozog ugyanúgy elreped a falazaton levő vakolat csak egy sorral fentebb. Általános megoldás ha az ilyen esetekben a falazat sarkára is kerül egy betonoszlop, mivel a sarok mindig kritikus pont így az sokat segítene.
Ezt korábbi videónál szintén felvetettem. Bonyolult kérdés ez, mert ha a mai korszerű téglákba befolyik a beton, akkor lerontja annak a sornak a hőszigetelését. Ha nem folyik be, akkor meg hogyan lesz a fal és a koszorú között erős kapcsolat?
A koszoru a tetoszerkezet altal vizszintes iranyban ebresztett eroket hivatott felvenni. Pont ezeltal tehermentesiti az alatta levo falazatot az ilyen iranyu eroktol.
Elnézést, nem szeretnék a vitába beszállni, inkább segíteni, hátha ezt a szempontot sokan nem figyelik, de én is sok ilyen repedést láttam már, amit két okkal magyaráztam. 1., Túl nagy a födém fesztávolsága belül, 5-7 m , és lehajlik erősen. A lehajlás megcsavarja a koszorút, ha a födém rendesen be van kötve a koszorúba vagy a koszorúhoz. A csavarás miatt a koszorú külső, alsó éle felemelkedik (egyedül vagy az első beleragadt sorral együtt) és ezért reped el a vakolat alatta. 2. Ezt a jelenséget sokszor láttam több szintes nagy társasházak legfelső emeletén is, de csak ott, mert ott már nincs felette még egy szint, amelyik leterhelné a koszorút, hogy ne tudjon elfordulni. Nincs ellene semmi javítási mód, legfeljebb egy újabb szint ráépítése, ha az alap megfelelő hozzá, vagy a födém alátámasztása középen, ami ritkán lehetséges megoldás. Ezen a példán sincs már nagy súly a koszorú felett. üdvözlettel Kőrösi István statikus kivitelező mérnök
Üdv érdeklődni szeretnék hogy ha mi sem vélasztottuk el a koszorú betont a Mátra therm téglától szintén fa födém van 13 méterbe 14 db 15*15-ös gerenda a kereszt szelemen azt nyomja kb 8tonna alpesi Bramac cserép székállás van az épület 10*13 méter válaszod előre is köszönöm 😁
Lehet e probléma vele az lett volna a kérdésem,ott hagytam a volt asszonynak a házat és nem szeretnék nekik ártani az mellett hogy én már nem kellek a képlethez/további élethez
@@jozsefujvari2969 : Akkor a ti házatok egy valós eset, ami nem igazolja a hőtágulás miatti repedés magyarázatát. Lehet, azért nincs repedés, mert csak 13 m a leghosszabb falszakasz. De ha a koszorúgerenda előtt bármilyen hőszigetelés, vagy előfalazás van, az már a repedés kialakulása ellen hat.
Eltérnek, de a téglafal, a laza szerkezete miatt egy bizonyos falhosszig ( én max. 15 m-ben határoznám meg) képes követni a beton hőtágulását, és összehúzódását.
Nekünk Ytong ikerházunk van, sajnos elég hosszú kb 20m, és mind a négy sarka meg van repedve hasonlóan. Annyi a különbség hogy nem csak egy sor látszik, hanem kb 3-4 a tetjétől. 14 éve épült, nem dőlt össze és nem is tágultak ezek a repedések de eleinte nem voltunk nyugodtak tőle. Viszont még mindig mozog, mert a sarki szobák festésekor javítani kell ytong alakú hajszálrepedéseket. Ja és a ház még nehezítve van azzal, hogy a kivitelező csak a sarkokra kőburkolatot rakott dizájnelemként, bár nem tudom ez itt számít-e.
Vélhetően az a probléma, hogy a teljes 20 méter hosszon egyben van a vasbeton koszorú, ráadásul az Ytong sokkal jobban reped, mint a kerámia falazó elemek. Az ikerház két lakását dilatációval kellett volna elválasztani, - a koszorút is.
Kedves Szakiellenőr! Számtalan videódat néztem már meg. Észrevételek: sokszor túl hosszú, érdekltelen bevezetők (pl.itt 3x elismételve, hogy a növények tetején van a repedés - (senkit nem érdekelnek a növények, semmi közük a repedéshez), jelen esetben mindent megtudtunk, csak épp azt nem, mitől van a repedés? Miért mozdult meg az a sor, mi okozta pontosan? Sokkal lényegretörőbben kéne előadni a lényeges dolgokat. Jók a sztorizások is, de sokszor a 30 perces videókat àt kell pörgetni dupla sebességgel, hogy lássuk, mi a lényeg. Remélem segítettem - egy éve figyelgető, saját ház felújító :)
Bocsánat, de ez a videó finoman szólva nem korrekt. Mindenek előtt kellett volna belső képeket is készíteni, azon a helyen, ahol a külső képek készültek. Aztán ami még nagyon fontos, hogy magyarázatot várunk arra, milyen erőhatásra következett be a repedés! Az ugyanis, hogy a koszorú betonja belefolyt a téglák lyukaiba, az nem erőhatás. Tehát várom a nyilatkozatot arról, hogy az épületen belül ugyanezen a helyen megjelent-e a repedés?! Továbbá várom a repedést előidéző erő konkrét megnevezését és a repedés bekövetkezte folyamatának leírását. Köszönettel... 😉 Update : Amennyiben a fal és koszorú eltérő hőtágulása okozta a repedést, a videón meg kellett volna mutatni az épület többi sarkát is, és ott is hasonló repedéseknek kell lenniük. Az eltérő hőtágulás miatt csak bizonyos méret felett jelentkezik elnyíródás. Ez a méret, tapasztalom szerint kb. 15 méteres hossz.
Ha a "várom a nyilatkozatot" helyett olyan fordulatokat használnál, hogy "Mitől lehet...?", "Érdekelne még az is...", "A többi mellett fontos részlet lenne...", vagy hasonlókat, akkor nem lenne olyan érzése az embernek, mintha egy szerződéses jogviszony tartalmát követelnéd ingyen. S még talán választ is kapnál.
@@trob83 : "... mintha egy szerződéses jogviszony tartalmát követelnéd ingyen. " Jót nevettem a kritikádon. De megfontolom. 😉😛 Egyébként a napokban voltam bírósági tárgyaláson, ahol a bíró (nő) ordítozott(!) a felekkel, mert azok saját érdeküknek megfelelően direkt nem akarták megmutatni az (egyébként nyilvánvaló) teljes valóságot . Ezzel hátráltatták a bíró munkáját. 😉
Elnézést, nem szeretnék a vitába beszállni, de én is sok ilyen repedést láttam már, amit két okkal magyaráztam. 1., Túl nagy a födém fesztávolsága belül, 5-7 m , és lehajlik erősen. A lehajlás megcsavarja a koszorút, ha a födém rendesen be van kötve a koszorúba vagy a koszorúhoz. A csavarás miatt a koszorú külső, alsó éle felemelkedik (egyedül vagy az első beleragadt sorral együtt) és ezért reped el a vakolat alatta. 2. Ezt a jelenséget sokszor láttam több szintes nagy társasházak legfelső emeletén is, de csak ott, mert ott már nincs felette még egy szint, amelyik leterhelné a koszorút, hogy ne tudjon elfordulni. Nincs ellene semmi javítási mód, legfeljebb egy újabb szint ráépítése, ha az alap megfelelő hozzá, vagy a födém alátámasztása középen, ami ritkán lehetséges megoldás.
@@epuletrepedesszakertesejavitas : Izgalmas felvetés. 😉Ezért lett volna jó, ha Rezsnyák Péter elvégzi azokat a dolgokat, melyeket javasoltam. Részemről nem az a fontos, hogy kinek van igaza, hanem csak az, hogy a helyes következtetésre jussunk. 😉
![FNAF vs TF2 - Episode 2 [SFM]](http://i.ytimg.com/vi/z5b3V2-VLb0/mqdefault.jpg)
Nyugalom mester! Árt a szívnek az ideg! A jó emberért kár! Vigyázzon a szívére, sokáig szeretném(nénk) önt hallgatni!
Nagyon hasznos vilt a videó! Új házunkban most észleltem belülről hasonló repedéseket, de így nem aggódom annyira.
ha lett volna habarcsolás akkor csak annyi változott volna hogy 25 centivel fejjebb lenne repedés, mert ha ott valóban nyomaték ébred akkor a koszorú repedt volna le a felső téglasor tetejéről. Az miért jobb?
Jó a kérdés. A habarcsolás nem oldja meg a problémát. Az egyik megoldás az eltérő hőtágulás kivédésére, amikor a szerkezetet hőszigeteljük. Kisebb hőingadozásnál kisebb lesz a dilatáció is és nem lesz repedés. Továbbá a hőszigetelés, a puha anyaga miatt képes sérülés nélkül elég nagy hőmozgást felvenni és így szintén nem lesz repedés.
Mert akkor már belül biztosan nem látszik, a karton fölé került volna. Kívül pedig egy szakszerű hálózat talán megoldotta volna. De most, hogy hőszigetelés lesz, mindegy is kívülről.
@@SzakiEllenor : Bocsánat, de ha fafödém van, az a koszorú fölé kerül. A gipszkartont biztosan nem lógatják le 25 cm hosszon, vagyis a teljes koszorú vastagságában.
Dehogynem. Miért kellene akkora belmagasság és hova kerülne a hőszigetelés? @@uborka1956
Jónapot! Ha a kék vonalak a koszorú vastagság, akkor hol helyezkedik el a talpszelemen?
Szép jó napot kívánok! Ha lehet szeretnék kérdezni bár tudom láthatatlanul elég nehéz bármit is mondani avagy irni ,de van egy eltolt szintes családi házam ami egy dombon helyezkedik el .A domb tetején van egy erkély is ami nem kapott alátámasztást . Az erkély szerkezete a hazon belul körülbelül egy méterre lóg be onnan pedig beton födém van . És ahol találkozik a beton födém es az erkély beton szerkezete ott végig van repedve az egész födém ez már 20 éve is igy volt . De most mar elkezdődött a függőleges repedés is . Ami érdekes most a melegben tágul éjszakára szinte eltűnik. Ugyan az a helyzet eső után is megfigyelhető tehát nagyobb eső után alig van repedés . Itt milyen problémákkal állhatunk szemben?? Bár igy tudom elég nehéz lehet bármit is mondani. Válaszát előre is köszönöm
Szia Péter! Tetszenek a videók amiket felteszel. Van tanulságos, bosszantó persze a kóklerek miatt.És mi a helyzet ugyanilyen repedés van koszorútól lefelé 1.25 m-re és nem csak a sarkon hanem a köztes főfalon is van. Egyik szaki azt mondta hogy csak az épület mozgásából adodik, ami megáll egy idő után. Láttam olyan épületet is ahol szinte minden tégalasór 1,5 méteren a kószorútól vízszintesen elrepedt. Az igazán rondán nézett ki! Pedig max. 15 éves ház lehetett.
Nem vagyok szakértő, de ilyenkor jönnek elő a kőművesmunkák hibái szerintem. Nem mindegy, hogy a habarcs milyen vastag, mennyire fed két téglasor között, milyenek a beépített téglák (sérültek? habarccsal javítottak?). Süllyedés mértéke, egyenletessége vagy éppen egyenetlensége az alapozás minőségét mutatja szépen.
Amiről jó lenne még hallani, az a földrengések által okozott kisebb sérülések. Legutóbb is volt egy Richter 4-es Magyarországon.
Kedves Imoc! Szerintem ott vagy az alapozási mélység csekély ( fagyhatár feletti) vagy ez a fal feltöltött, vagy egyéb rossz talajon áll és az egész fal megsüllyedt. A süllyedés mindig a repedésre merőlegesen jön létre, ezért itt a teljes hossz megsüllyedt , bár ha látnám a képeket a körülményekről, talán más okot is észrevennék. Üdvözlettel Kőrösi István
Ez milyen szabványban van benne, hogy bitumenes lemezt kell tenni a felső sor tégla és a koszorú közé? Az oldalirányú erőhatásoknál nem gyengitené ez statikailag az épületet az esztétikum kedvéért? Vicces lenne, ha egy nagy viharban koszorústól tolna egyet a tetőn a szél.
Gyári alkalmazástechnika Leier, Wienerberger és társai .
@@SzakiEllenor : A koszorú tehát nem köt össze a teherhordó fallal csak fekszik rajta. Mivel ma már igen alaposan hőszigetelni kell kívülről a falat és a koszorút is, így az épület üzemelése során nem léphet fel akkora hőingadozás, hogy a téglafal és vasbeton koszorú között repedés alakuljon ki, még az esetben sem, amikor a két szerkezet nincs bitumenes lemezzel elválasztva. Ráadásul a hőszigetelés képes felvenni sérülés nélkül a fal és koszorú eltérő hőtágulását, így még ha lenne hőtágulás miatti repedés a falon, a hőszigetelő réteg akkor is eltakarná.
@@SzakiEllenor
Persze, de a hivatkozott Leier alkalmazastechnika ezt ideiglenes jelleggel írja a falazat védelmére pl az esőtől, amit betonozás előtt le kell szedni, nem tartós, bennmaradó vízszigetelésről van szó.
"A falszerkezetet az építkezés szüneteltetése vagy tartós eső esetén óvni kell a felesleges átnedvesedéstől és a fagy hatásaitól. Ezért a falszerkezetre ideiglenesen fóliát, vagy bitumenes szigetelőlemezt kell helyezni. A munka folytatásakor a fólia/szigetelőlemez eltávolítható."
A falegyen habarcs érthető, de ezen tényleg vakarom a fejem.
Az tök érdekes, hogy a LeirPlan (csiszolt tegla) részletrajzokon rajta van a bitumenes lemez, a Leiertherm (hagyomanyos habarcs technológias) téglakon meg nem. Feltételezem, hogy a hianyzó falegyen habarcs pótlására gondolták ki ezt a megoldást a csiszolt tégláknál.
Eddig sem ratak ilyet, ezutàn sem kell :) ne menjünk el a nyugati nagyonrossz előírások felé.. pont eléggé bonyolult az életünk,
ne tetézzük
@@SzakiEllenor de akkor meg a bitumenes lemeznél repedne (szerintem) még ettől nagyobb mértékben mivel azon könnyebben dilatálna-csúszna el az egész.! (?)
Üdvözlet
Egy repedésszakertővel szivesen beszélgetnék. A házam menyezetén van egy repedés ami kb a ház közepénél van és az egyik oldalon kb 30 cenire a falpn is folytatódik. Érdwkessége hogy amikor javítottam akkor 1974es újságdarabokat szedtem ki a repedésből. Amikor vettük a házat az eladó azt mondta hogy teljes felújításon esett át az épület. És itt pont. Azóta utálom a tapétát igazán. Belül falak, menyezet tapétázva. Új kapcsolók. A vezetékelés meg az 60as éveket idézi. A közmű rendszer dettó. A tetőszerkezet sem mai. Az akkori eladó házak közül ez a kádár kocka volt a legjobb állapotban. Volt egy kis átalakítás és jöttek a repedések. Én meg javítanám, de nem tudom merre induljak el.
Szép napot
Robi
Én értem az elképzelést kedves Péter, de mi van akkor ha a koszorú alá bekerül az említett elválasztó réteg? akkor ha a koszorú mozog ugyanúgy elreped a falazaton levő vakolat csak egy sorral fentebb. Általános megoldás ha az ilyen esetekben a falazat sarkára is kerül egy betonoszlop, mivel a sarok mindig kritikus pont így az sokat segítene.
Akkor a koszorúnak mit kéne csinálni, ha nem összekötni a főfallal? Csúszkálni, dilatálni rajta...??
Ezt korábbi videónál szintén felvetettem. Bonyolult kérdés ez, mert ha a mai korszerű téglákba befolyik a beton, akkor lerontja annak a sornak a hőszigetelését. Ha nem folyik be, akkor meg hogyan lesz a fal és a koszorú között erős kapcsolat?
A koszoru a tetoszerkezet altal vizszintes iranyban ebresztett eroket hivatott felvenni. Pont ezeltal tehermentesiti az alatta levo falazatot az ilyen iranyu eroktol.
@@larpad1 : De ha nem csúszkálhat rajta, akkor is tehermentesíti.
Elnézést, nem szeretnék a vitába beszállni, inkább segíteni, hátha ezt a szempontot sokan nem figyelik, de én is sok ilyen repedést láttam már, amit két okkal magyaráztam. 1., Túl nagy a födém fesztávolsága belül, 5-7 m , és lehajlik erősen. A lehajlás megcsavarja a koszorút, ha a födém rendesen be van kötve a koszorúba vagy a koszorúhoz. A csavarás miatt a koszorú külső, alsó éle felemelkedik (egyedül vagy az első beleragadt sorral együtt) és ezért reped el a vakolat alatta. 2. Ezt a jelenséget sokszor láttam több szintes nagy társasházak legfelső emeletén is, de csak ott, mert ott már nincs felette még egy szint, amelyik leterhelné a koszorút, hogy ne tudjon elfordulni. Nincs ellene semmi javítási mód, legfeljebb egy újabb szint ráépítése, ha az alap megfelelő hozzá, vagy a födém alátámasztása középen, ami ritkán lehetséges megoldás. Ezen a példán sincs már nagy súly a koszorú felett. üdvözlettel Kőrösi István statikus kivitelező mérnök
Üdv érdeklődni szeretnék hogy ha mi sem vélasztottuk el a koszorú betont a Mátra therm téglától szintén fa födém van 13 méterbe 14 db 15*15-ös gerenda a kereszt szelemen azt nyomja kb 8tonna alpesi Bramac cserép székállás van az épület 10*13 méter válaszod előre is köszönöm 😁
Hola kérdés?
Lehet e probléma vele az lett volna a kérdésem,ott hagytam a volt asszonynak a házat és nem szeretnék nekik ártani az mellett hogy én már nem kellek a képlethez/további élethez
@@jozsefujvari2969 : Menj és nézd meg a házat! 3-4 év alatt biztosan megtörténik a hőtágulás miatti repedés.
Ez nem történt meg 2011-kaptunk lakhatási engedélyt,de köszönöm hogy írtál.
@@jozsefujvari2969 : Akkor a ti házatok egy valós eset, ami nem igazolja a hőtágulás miatti repedés magyarázatát. Lehet, azért nincs repedés, mert csak 13 m a leghosszabb falszakasz. De ha a koszorúgerenda előtt bármilyen hőszigetelés, vagy előfalazás van, az már a repedés kialakulása ellen hat.
A tégla és a beton hotagulasa ennyire eltér?
Eltérnek, de a téglafal, a laza szerkezete miatt egy bizonyos falhosszig ( én max. 15 m-ben határoznám meg) képes követni a beton hőtágulását, és összehúzódását.
Hat kb így .
Nekünk Ytong ikerházunk van, sajnos elég hosszú kb 20m, és mind a négy sarka meg van repedve hasonlóan. Annyi a különbség hogy nem csak egy sor látszik, hanem kb 3-4 a tetjétől. 14 éve épült, nem dőlt össze és nem is tágultak ezek a repedések de eleinte nem voltunk nyugodtak tőle. Viszont még mindig mozog, mert a sarki szobák festésekor javítani kell ytong alakú hajszálrepedéseket. Ja és a ház még nehezítve van azzal, hogy a kivitelező csak a sarkokra kőburkolatot rakott dizájnelemként, bár nem tudom ez itt számít-e.
Vélhetően az a probléma, hogy a teljes 20 méter hosszon egyben van a vasbeton koszorú, ráadásul az Ytong sokkal jobban reped, mint a kerámia falazó elemek. Az ikerház két lakását dilatációval kellett volna elválasztani, - a koszorút is.
@@uborka1956 Igen, mi is erre jutottunk. Elméletileg van benne dilatáció de tartok tőle, hogy a koszorú egyben van.
@@rehot Ha a koszorú egyben van 20 méter hosszan, akkor hiába van a falazat dilatálva.
Kedves Szakiellenőr! Számtalan videódat néztem már meg.
Észrevételek: sokszor túl hosszú, érdekltelen bevezetők (pl.itt 3x elismételve, hogy a növények tetején van a repedés - (senkit nem érdekelnek a növények, semmi közük a repedéshez), jelen esetben mindent megtudtunk, csak épp azt nem, mitől van a repedés? Miért mozdult meg az a sor, mi okozta pontosan? Sokkal lényegretörőbben kéne előadni a lényeges dolgokat. Jók a sztorizások is, de sokszor a 30 perces videókat àt kell pörgetni dupla sebességgel, hogy lássuk, mi a lényeg. Remélem segítettem - egy éve figyelgető, saját ház felújító :)
Bocsánat, de ez a videó finoman szólva nem korrekt.
Mindenek előtt kellett volna belső képeket is készíteni, azon a helyen, ahol a külső képek készültek.
Aztán ami még nagyon fontos, hogy magyarázatot várunk arra, milyen erőhatásra következett be a repedés!
Az ugyanis, hogy a koszorú betonja belefolyt a téglák lyukaiba, az nem erőhatás.
Tehát várom a nyilatkozatot arról, hogy az épületen belül ugyanezen a helyen megjelent-e a repedés?!
Továbbá várom a repedést előidéző erő konkrét megnevezését és a repedés bekövetkezte folyamatának leírását.
Köszönettel... 😉
Update : Amennyiben a fal és koszorú eltérő hőtágulása okozta a repedést, a videón meg kellett volna mutatni az épület többi sarkát is, és ott is hasonló repedéseknek kell lenniük. Az eltérő hőtágulás miatt csak bizonyos méret felett jelentkezik elnyíródás.
Ez a méret, tapasztalom szerint kb. 15 méteres hossz.
Ha a "várom a nyilatkozatot" helyett olyan fordulatokat használnál, hogy "Mitől lehet...?", "Érdekelne még az is...", "A többi mellett fontos részlet lenne...", vagy hasonlókat, akkor nem lenne olyan érzése az embernek, mintha egy szerződéses jogviszony tartalmát követelnéd ingyen. S még talán választ is kapnál.
@@trob83 : "... mintha egy szerződéses jogviszony tartalmát követelnéd ingyen. "
Jót nevettem a kritikádon. De megfontolom. 😉😛
Egyébként a napokban voltam bírósági tárgyaláson, ahol a bíró (nő) ordítozott(!) a felekkel, mert azok saját érdeküknek megfelelően direkt nem akarták megmutatni az (egyébként nyilvánvaló) teljes valóságot . Ezzel hátráltatták a bíró munkáját. 😉
Uborka ilyen, így szeressük 🤣
Elnézést, nem szeretnék a vitába beszállni, de én is sok ilyen repedést láttam már, amit két okkal magyaráztam. 1., Túl nagy a födém fesztávolsága belül, 5-7 m , és lehajlik erősen. A lehajlás megcsavarja a koszorút, ha a födém rendesen be van kötve a koszorúba vagy a koszorúhoz. A csavarás miatt a koszorú külső, alsó éle felemelkedik (egyedül vagy az első beleragadt sorral együtt) és ezért reped el a vakolat alatta. 2. Ezt a jelenséget sokszor láttam több szintes nagy társasházak legfelső emeletén is, de csak ott, mert ott már nincs felette még egy szint, amelyik leterhelné a koszorút, hogy ne tudjon elfordulni. Nincs ellene semmi javítási mód, legfeljebb egy újabb szint ráépítése, ha az alap megfelelő hozzá, vagy a födém alátámasztása középen, ami ritkán lehetséges megoldás.
@@epuletrepedesszakertesejavitas : Izgalmas felvetés. 😉Ezért lett volna jó, ha Rezsnyák Péter elvégzi azokat a dolgokat, melyeket javasoltam. Részemről nem az a fontos, hogy kinek van igaza, hanem csak az, hogy a helyes következtetésre jussunk. 😉
Hello Péter
👍🏻
A címben ígért ellenszert kihagytad a videóból. Kívülről hőszigetelni, belül pedig rendszeresen glettelgetni a repedést? Ennyi? 😅