Sziasztok! Van egy bő 120 éves boltìves borospincés, parasztházam sárba rakott kőből. Ugyan ìgy ereszcsatorna és vìzelvezetés nélkül volt eddig. Raktam le én is egy éve annyi különbséggel hogy ástam neki egy pici kb 5 centis vìzelvezető árkot enyhe lejtéssel, leterìtettem ezt a drénlemezt, 20 centit fel a házfalra 80-at az árokba. Széleit kiraktam patak-kővel vagy 10 centi magasan és feltöltöttem "koi" kaviccsal. Szárazabb a falam, és a picém is. Szomszédnak tetszik.
Köszönöm szépen. További jó épületeket, munkát. Vályok hátam van, javarészt aláfalazva víz szigeteléssel.Sokat tanulok 16év építőipar után is. Köszönöm
Ez egy rossz megoldás a fal elszigetelésére a talaj nedvességtől.Én egyszerűbben és olcsóbban csináltam,már 20 éve működik. A fal mellett készült egy viz levezető árok, 30 cm széles 20cm mély enyhe lejtéssel az utca felé. Végig fektettem az aljába és a falnál L alakúra hajlított régi bontott pvc lemezcsíkot és ezt betöltöttük kőzúzalékkal végig.Tökéletesen jó lett,nem nedvesedik a fal,és engedi kiszáradni a talajt is a fal mellett.Egyszerű és olcsó módszer.István
Üdvözlöm! Lenne egy olyan kérdésem hogy ha van egy pince amely a külső talajszintől lejjebb van 1.5 méterrel olyankor hogy tudjuk megoldani a drénezés hatásosan?
Erre kíváncsi vagyok. Van egy pici tégla boltives pincem de látok rajta repedéseket a tegla és beton között ahogy megyünk le a pincébe. Jó lenne megmenteni. Gondolom régen mikor a földet vissza tették a boltiv tetejére több volt a föld réteg mint most. 60ev alatt gondolom lassan lefolyt a föld a pince tetejéről. Elég a földet vissza tölteni? Boltív elvileg nem szakad be nem?
Tiszteletem! Én is hasonló problémával küzdök pince esetén. Ez a megoldás ott is alkalmazható, vagy ott mindenképpen le kell menni alapig? Nálam valószínű a szigetelés védő fal és a pince fal között jut be a víz. Azt a csomópontot kellene feltárnom és gonoltam akkor már csinálok egy ilyen kis drénezést. Köszönöm a hasznos videókat.
Üdvözlöm. Csodálatos videó,. Szinte teljesen ilyen az én házam is, aminek a drénezését idén megcsináljuk. A kérdésem az lenne, hogy jelen esetben teljesen leásnak az "alap" aljáig, vagy az aljáig nem, mindenképpen hagyni kell egy kis, ki nem ásott részt?
10:15 Full sár, de azt mondja, hogy száraz 😀 . Egyébként ha ez így működne, hogy lebaszunk oda egy műanyag lemezt és attól kiszáradna alatta, akkor nem kellene se gödör, se drénezés.
Nem mondta hogy ott “száraz”! Azt mondta és mutatta, hogy ott már jóval “szárazabb”, mint ahol nincsen ez a lemez! Nyiván mert itt is látható hogy így is le -elvezeti viz kb 95 %-át a faltól távolabbra. A távolabbi szélénél, ahol lefolyik a csapadék a lemezről ott már nem fog oldalra visszaszivárogni a talajban a “falig”, mert a talajban a víz zömmel lefelé szivárog el , (ha tud, itt igen) … azaz nem keletkezik ott tócsa vagy tó (kivéve amikor a fal a nedvességet mélyebbről felfelé szívja), de itt az oldaltávolság miatt odáig nem jut sok nedvesség, max nagyobb eső esetén ami a ház falán lefolyik vagy a lemezről esetleg visszaverődik a falra… Ha tócsa vagy tó keletkezik a sok esőtől, akkor semmi nem védi meg a falat, úgy kell megcsinálni hogy ilyen ne legyen, azaz vízelvezetéssel bárhová, lényeg szerintem, hogy ne álljon a víz, hanem tudjon elfolyni, vagy elszivárogni.
Erintőleges téma, egy kérdés. Ha üveghabkaviccsal van megoldva az alap külső hőszigetelese(ugye ez segitheti a fal szaritasat is) ,akkor statikailag milyen mélységig szabad ezt megvalósítani az alap mélységének % ában?
üdvözletem. a drén lemezek hány cm átfedésben vannak/lesznek lerakva? ha a háznak lenne az utca felé kb. 1 méter lejtése akkor is lehetne a drénezést használni? köszönöm a válaszokat
Kedves Szaki! Köszönöm, hogy elmondtad. Az én házam alatt van egy szuterén szint, kívül világító aknákkal, külső lépcsővel - és nagyon nedvesednek bent a falak. Ilyen esetben is lehet segítség egy ilyen sekély vízszintes udvari szigetelés, drénezés, jó széles sávban, hogy ne jusson le a víz? 20 éve épült ház..
Tiszteletem! Én is hasonló problémával küzdök pince esetén. Ez a megoldás ott is alkalmazható, vagy ott mindenképpen le kell menni alapig? Nálam valószínű a szigetelés védő fal és a pince fal között jut be a víz. Azt a csomópontot kellene feltárnom és gonoltam akkor már csinálok egy ilyen kis drénezést. Köszönöm a hasznos videókat.
Üdvözletem. Kell a drénre záró idom a falhoz rögzítve? Elég a falra ráhajtani 10cm lemezt? Majd később menne rá 10cm szigetelés. A záróidom azért kellene szerintem hogy míg nincs szigetelés ne fojjon a lemez és a fal közé a víz.
nagyon érdekes video, mint mindig! pincével kapcsolatban a nedvességmentesítés a falakból engem is érdekelne ! nálam a pince domboldalban van, egyik fele teljesen a föld alatt, vagy mondhatni a teteje a felszín szintjében van, a túlvége teteje pedig nagyjából a felszín fölött 2 méterrel. a pince falain belül penész, de leginkább ott, ahol a a fal külső oldala talajszint alatt van. ilyenkor mi a teendő ? nagyon köszönöm a választ / válaszokat.
Ha ház alatt pince van és ázik akkor mennyire kell leásnom a drén lemeznek? milyen mély gödröt ás hatok úgy hogy az még nem okoz gondot. Van aki azt mondja ássak le az alapig valaki azt mondja ássak le a pince aljáig hát a pince aljáig biztos nem fogok leásni.Előre is köszönöm!
Üdv , olyan kérdésem lenne ezzel a drénezéssel kapcsolatban , hogy ahol jàrda van ott mi a jó megoldàs? Ugyanúgy beton fölver, alà drénlemez , kavics és mehet rà a beton újra?
Köszönöm a videót!! Épp jövőhéten kezdem a drénezést,homokkő ház,40cm fal van a földbe,úgy tervezem hogy 20centit érintetlenül hagyok,45fokban szedem le a földet,és a felső 20cm-re ásom csak a drént. Féltem hogy az kevés lesz de így megnyugodtam. Egy kérdésem lenne,elég lehet az 50-es cső? Túl soknak találom a 100ast,nem látom értelmét.
Szép estét kívánok. Nagyon hasznos videó. Feleségemmel vettem egy paraszt házat Seregélyesen. Elég csapadékos környék..én is drenezes előtt állok ugyanígy a ház háta mögött. Egy olyan kérdésem van akkor mit tegyek ha a szomszednal magasabb a talajszint mint nálam bent a lakásban? Abból akkor le kell ásni? Köszönöm szépen előre is a válaszát. Csak így tovább hasznos csatorna. Sok ötletet alkalmaztam
Lehet tudni, hogy kb. mikor kerül fel a folytatása a videónak? Nálam hasonló a falszerkezet, a talajszinten kezdődik a sávalap. Arra gondoltam, hogy 10-20 centit leások, 10 cm kavics, 10 cm beton, oldalról szegèlykő, drain lemezzel, kavíccsal feltöltve a ház tövèbe. Ez után lenne a beton járda. De ezek alapján, akkor felesleges lenne leásni, mivel a belső padlószint a földtől 40 cm magasan van. Jól gondolom? A talaj agyag, illetve agyag- hordalèkkavics keverèke. Illetve nem tudom, hogy a drain lemezt hogyan lehetne hatásosan vakolt, színezett falra rögzíteni. A választ előre is köszönöm!
Említetted hogy kavics kerül a drénlemezre. Tudom, hogy többszöröse árban, de az üveghab is jó lehet? Tudtommal viszonylag hidrofób anyag, így a fal tövét (az elgondolásom alapján) még jobban is száríthatja.
@@erikszihalmi1332 Ennyi erővel egy vízzáró lemez alól sem fog elpárologni. :) A különbség inkább annyi, hogy a járda nincs felhajtva a falra, tehát mellette bejuthat a fal mellé.
@@FR_-ij4zz Ki sem szárad alóla. Lukács László egyik videójában be is mutatja egy földmunka alkalmával, hogy ott ahol nincs járda majdhogynem porszáraz a talaj, még a járda alatt agyagos, nedves, mert noha valóban átenged vizet, de nagyon keveset. Az alatta lévő nedvesség pedig oldal iranyba távozik. Ezért vizesednek azok a vályogfalak, ahol betonozva van a helység, mert a beton alól nem tud kipárologni, így elindul kifelé és kapillárisan a falakon felkúszva párolog ki.
Én csak azt nem tudom, és erre szeretnék választ kapni, hogy ha a falnál ott van felhajtva a drénlemez, akkor egy hőszigetelő xps lap hogyan indul el? Vagy az xps felragasztása után van a drénlemez nekihajtva a falnak? De akkor hogyan van vakolva?
drainage system newton Keress rá a google képkeresőben, szerintem ott a válasz, de nem vagyok jártas benne. Egy próbát megér: ott nem felhajtják, hanem nekiütközik, és a találkozásnál van egy "toldó elem" no meg rétegrend a képek szerint.
Szigetelés aztán felhajtva....én csak kicsit hajtanám fel aztán egy lemezt tennék fölé úgy, hogy kipárolgas megtörténjen de a csapóesőtöl védje a találkozási pontot.
Üdv, három kérdésem lenne, (egy megerősítés inkább). nálunk van alap, még vízszigetlés szerűség is a falba, illetve emelt az egész ház (talajszint felett fél métterrel van a belső szint. én egy kb 40cm-et gondoltam leásni és abba elhelyezni a szivárgó testet. olyan 50cm szélességben ez igy elég? ami viszont ténlyeg kérdés. van (volt 60évvel ezelőtt) a falba vízszigetelés. ha jól értem (mivel ez a külső talajszint felett van ~50cm el, a lábazati vízszigetlésnek sok jelentősége nincs (csapóvíz vagy hó miatt). a falazatra 20cm a lábazatra 15cm xps kerül. mennyit érdemes a föld alá engedni az xps-t? illetve ilyen helyzetbe a bütykös lemezt a fal és az xp közé bütyökkel a föld/fal felé érdemesebb tenni (hogy az esetleges talajpárát kivezesse a vízszigeteletlen lábazat mellől) vagy az xps külső felére? (szerintem a fal és az xps közé). ami viszont a legfontosabb kérdésem és erre nem láttam megoldást még, hogy a ház mellett fut a járda és a kocsibeálló is. tehát a szivárgó test tetejére teherhordo (legalább gyalogos) rétegrendet kéne kialaítani. ami azért vagy 10 cm plusz a térkő 8-10 cm. ilyen esetben hogy hogy érdemes ezt a részt kialakítani? akár ha csak szakirodalmi hivatkozást vagy yt ajánlast ha tudna adni már az is segítség lenni
A lemez külső szélére rakhatok szegély követ? Mert ugye ott fel lesz töltve kule kaviccsal, és kell neki egy határoló. De felmerül bennem, hogy akkor hogy folyik ki a víz? (Ez abban az esetben kérdem, ha csak falra merolegesen van lejtesbe?)
Lesz csatorna is de attól a Csapó eső még a fa tövébe fog esni. Ez most egy gyors kárelhárítás volt illetve kármegelőzés, ezt követően jön a csatorna is.
mi a különbség a drénlemez és egy kavics ajzatra öntött beton járda között? Utóbbiról úgy tudom nem ajánlott a fal tövére építeni, a drénlemezt miért? Ez úgy működik, , a kis púpok között megy a levegő, kijön a pára, míg az ázást felül kivezeti? mi lesz ha ezek a kis púpok egyszer belesüppednek a talajba? mármint ha rajta lesz a kavicságy súlya. Akkor hogy jön ki alóla a pára?
Lehet furcsa kérdés, de mi történne ha erre a műanyaglemezre nem kerülne semmi féle kavics,ilyesmik.Hanem csak simán vissza kerülne a tetejére a közvetlen környezetbe lévő talaj? Ugyan úgy ellátná a feladatát és védené a fal tövét...
Ez a lényege az 1 m széles felület lett akarásának, de rendezésének. Ha az 1 m szélesen elkészítjük akkor a víz már nem igen fog bejutni a falak alá. Nézd meg a 200 éves házat, a róla szóló videókat. Tökéletesen megoldottuk fel a feladatot.
A víz a talajban fordított tölcsér alakban szivárog lefelè. Tehát minnél messzebb jut a talajba a víz a ház falától,annál biztosabb H lentebb sem éri el az alapot,falat....
@@antaltamasi9944 Koszi, igy logikus. Akkor ha van egy rendes alap, mondjuk 80-100 cm melyen, akkor ha 45 fokrol beszelunk, akkor legalabb 100cm szelessegben kene ezt kihozni a faltol. Ha nincs annyi helyunk oldalra, hanem pl a fele, akkor lejjebb kell menni?
@@SzakiEllenor Igen, lattam mar (parszor :)). Nalam eleg melyen le lett asva, 40-60 cm, igaz az alap ettol melyebbre ment. Igy elfert az eresz vizelvezeto csove is a dren felett / terko alatt a foldben. Ez 1.5 eve volt, azota nincs gond. Remelem akkor nalunk mar nem "csuszik szet" az egesz majd.
Teljesen jó házakat sokszor halába fikázol...ezeket a vályogputrikat meg mentsük meg ? Fillért sem költenék ilyen házra..nyilbán a kényszer nagy úr..de ezek nagyon beteg épületek
Az országban nagyon sok ember él ennél sokkal rosszabb épületben! Többek között ezért foglalkozom ezzel. Másrészt hobbi. A harmadik, hogy ahol új házakat építenek, ott a jelenleg érvényes előírásokat kell betartani. Ennyi!
Namost hogyan, kimérték a geodéták, ott a telekhatár, de mégis a szomszédhoz tartozik? Vagy inkább, mivel nem a telekhatáron áll a ház, de csak annyival van beljebb, hogy nem érdemes kerítést húzni, mivel megmozdulni is nehéz lenne benne, létrát sem lehetne a falhoz támasztani, ha a tetőre kell menni. Ilyenkor a szomszédnak alapból tűrési kötelezettsége van, ez nem "rendesség" kategória, hiszen rendszerint az ő háza is csak egy 80 centire van beljebb építve és neki is át kell mennie az ő szomszédjához, ha van valami csinálni való, és így tovább, és így tovább.
Nem láttam a szigetelést a házon ! Jót tenne a falaknak,hogy ne legyenek salétromosak a falak szigetelőpapír is. Drén az is nagyon jó,de nem oldja meg a szigetelés problémáit teljesen!
Kedves barátom pontosan arról szól a videó hogy a Drén igenis megoldja a problémákat. A 200 éves házban semmilyen fajta egyéb falszigetelés nem készült. Természetesen vannak esetek amikor fém lemez beütés, injektálás vagy sok más egyéb indokolt lehet. De pontosan azt akartam bemutatni hogy nem kell ágyúval verébre lőni. És ha kérdezel nagyon szívesen válaszolok. Ha megkérdezed hogy miért nincs szigetelő papír elmondom. De megkérlek ne kommentelj csacskaság okat mert esetleg az mást félrevezet.
@@SzakiEllenor Egyébként köszönöm a videót ! Természetesen lehet olyan házban is lakni,hol nincs szigetelés.Régen is jól ellaktak az olyan házakba,amik emelkedőkre voltak építve,hogy ne árassza el a belvíz.A drén az bisztos jó lehet. Én ,csak hangosan gondolkoztam ,ha az enyém lenne még le is szigetelném. Természetesen más dolgába nem akarok beleszólni.Elnézést,ha nem jó fogalmaztam!
Üdvözlöm Rezsnyák Úr! Hasonlót gondoltam én is a ház mellé. A cél nem a vízszigetelés volt, hanem minél távolabb vezetni a faltól a vizet. Ön hova, illetve hogyan tervezi rögzíteni a szivárgó lemezt? Mert nálam vízszintes felület addig van, amíg a fal a földdel találkozik. Ez fejtörést okozott, végül azt találtam ki, hogy 20 cm mélyen, 3-5 cm vastagságban (ahogy sikerül, illetve ahogy kanyarog a fal) öntöttem ki betont. Még nagyon az elején vagyok, ezért érdekel, hogyan gondolta elkészíteni? Ez egy kő ház, alap nélkül. Üdvözlettel
Sziasztok! Van egy bő 120 éves boltìves borospincés, parasztházam sárba rakott kőből. Ugyan ìgy ereszcsatorna és vìzelvezetés nélkül volt eddig. Raktam le én is egy éve annyi különbséggel hogy ástam neki egy pici kb 5 centis vìzelvezető árkot enyhe lejtéssel, leterìtettem ezt a drénlemezt, 20 centit fel a házfalra 80-at az árokba. Széleit kiraktam patak-kővel vagy 10 centi magasan és feltöltöttem "koi" kaviccsal. Szárazabb a falam, és a picém is. Szomszédnak tetszik.
Köszönöm szépen. További jó épületeket, munkát. Vályok hátam van, javarészt aláfalazva víz szigeteléssel.Sokat tanulok 16év építőipar után is. Köszönöm
Javitsd ki mert így nagyon vicces!😂
@@eejvadasz Marad. "Jól van az úgy." Köszi, hogy szóltál, nem is figyeltem.
Ez egy rossz megoldás a fal elszigetelésére a talaj nedvességtől.Én egyszerűbben és olcsóbban csináltam,már 20 éve működik. A fal mellett készült egy viz levezető árok, 30 cm széles 20cm mély enyhe lejtéssel az utca felé. Végig fektettem az aljába és a falnál L alakúra hajlított régi bontott pvc lemezcsíkot és ezt betöltöttük kőzúzalékkal végig.Tökéletesen jó lett,nem nedvesedik a fal,és engedi kiszáradni a talajt is a fal mellett.Egyszerű és olcsó módszer.István
Legkozelebb a qvantum hajtomuvet csinaljon Istvan.
Ülj le fiam, 1-es!
Üdvözlöm!
Lenne egy olyan kérdésem hogy ha van egy pince amely a külső talajszintől lejjebb van 1.5 méterrel olyankor hogy tudjuk megoldani a drénezés hatásosan?
Erre kíváncsi vagyok. Van egy pici tégla boltives pincem de látok rajta repedéseket a tegla és beton között ahogy megyünk le a pincébe. Jó lenne megmenteni. Gondolom régen mikor a földet vissza tették a boltiv tetejére több volt a föld réteg mint most. 60ev alatt gondolom lassan lefolyt a föld a pince tetejéről. Elég a földet vissza tölteni? Boltív elvileg nem szakad be nem?
Tiszteletem! Én is hasonló problémával küzdök pince esetén. Ez a megoldás ott is alkalmazható, vagy ott mindenképpen le kell menni alapig? Nálam valószínű a szigetelés védő fal és a pince fal között jut be a víz. Azt a csomópontot kellene feltárnom és gonoltam akkor már csinálok egy ilyen kis drénezést. Köszönöm a hasznos videókat.
Egy kérdésem lenne a pincének mijen méjen kell a drént beásni köszönöm.
Üdvözlöm. Csodálatos videó,. Szinte teljesen ilyen az én házam is, aminek a drénezését idén megcsináljuk. A kérdésem az lenne, hogy jelen esetben teljesen leásnak az "alap" aljáig, vagy az aljáig nem, mindenképpen hagyni kell egy kis, ki nem ásott részt?
10:15 Full sár, de azt mondja, hogy száraz 😀 . Egyébként ha ez így működne, hogy lebaszunk oda egy műanyag lemezt és attól kiszáradna alatta, akkor nem kellene se gödör, se drénezés.
Nem mondta hogy ott “száraz”! Azt mondta és mutatta, hogy ott már jóval “szárazabb”, mint ahol nincsen ez a lemez! Nyiván mert itt is látható hogy így is le -elvezeti viz kb 95 %-át a faltól távolabbra. A távolabbi szélénél, ahol lefolyik a csapadék a lemezről ott már nem fog oldalra visszaszivárogni a talajban a “falig”, mert a talajban a víz zömmel lefelé szivárog el , (ha tud, itt igen) … azaz nem keletkezik ott tócsa vagy tó (kivéve amikor a fal a nedvességet mélyebbről felfelé szívja), de itt az oldaltávolság miatt odáig nem jut sok nedvesség, max nagyobb eső esetén ami a ház falán lefolyik vagy a lemezről esetleg visszaverődik a falra…
Ha tócsa vagy tó keletkezik a sok esőtől, akkor semmi nem védi meg a falat, úgy kell megcsinálni hogy ilyen ne legyen, azaz vízelvezetéssel bárhová, lényeg szerintem, hogy ne álljon a víz, hanem tudjon elfolyni, vagy elszivárogni.
Erintőleges téma, egy kérdés. Ha üveghabkaviccsal van megoldva az alap külső hőszigetelese(ugye ez segitheti a fal szaritasat is) ,akkor statikailag milyen mélységig szabad ezt megvalósítani az alap mélységének % ában?
Van információ arról hogy a workshop hol és mikor lesz?
Köszönöm!
üdvözletem. a drén lemezek hány cm átfedésben vannak/lesznek lerakva? ha a háznak lenne az utca felé kb. 1 méter lejtése akkor is lehetne a drénezést használni? köszönöm a válaszokat
Kedves Szaki! Köszönöm, hogy elmondtad. Az én házam alatt van egy szuterén szint, kívül világító aknákkal, külső lépcsővel - és nagyon nedvesednek bent a falak. Ilyen esetben is lehet segítség egy ilyen sekély vízszintes udvari szigetelés, drénezés, jó széles sávban, hogy ne jusson le a víz? 20 éve épült ház..
Biztos,H nem árt ha legalább fölülről nem aztatja az eső a falakat.....viszont mindent nem fog megoldani az is biztos.
Tiszteletem! Én is hasonló problémával küzdök pince esetén. Ez a megoldás ott is alkalmazható, vagy ott mindenképpen le kell menni alapig? Nálam valószínű a szigetelés védő fal és a pince fal között jut be a víz. Azt a csomópontot kellene feltárnom és gonoltam akkor már csinálok egy ilyen kis drénezést. Köszönöm a hasznos videókat.
Udvozlom! Emlitette az injektalast. Esetleg van bevalt kivitelezo akit ajanlana? Koszonom
Üdvözletem. Kell a drénre záró idom a falhoz rögzítve? Elég a falra ráhajtani 10cm lemezt? Majd később menne rá 10cm szigetelés. A záróidom azért kellene szerintem hogy míg nincs szigetelés ne fojjon a lemez és a fal közé a víz.
nagyon érdekes video, mint mindig!
pincével kapcsolatban a nedvességmentesítés a falakból engem is érdekelne ! nálam a pince domboldalban van, egyik fele teljesen a föld alatt, vagy mondhatni a teteje a felszín szintjében van, a túlvége teteje pedig nagyjából a felszín fölött 2 méterrel. a pince falain belül penész, de leginkább ott, ahol a a fal külső oldala talajszint alatt van. ilyenkor mi a teendő ? nagyon köszönöm a választ / válaszokat.
Ha ház alatt pince van és ázik akkor mennyire kell leásnom a drén lemeznek? milyen mély gödröt ás hatok úgy hogy az még nem okoz gondot. Van aki azt mondja ássak le az alapig valaki azt mondja ássak le a pince aljáig hát a pince aljáig biztos nem fogok leásni.Előre is köszönöm!
Üdv , olyan kérdésem lenne ezzel a drénezéssel kapcsolatban , hogy ahol jàrda van ott mi a jó megoldàs? Ugyanúgy beton fölver, alà drénlemez , kavics és mehet rà a beton újra?
Kb igen! Holnap lesz erről video, és rajz is!
@@SzakiEllenor Köszönöm a vàlaszt!!🙏
Köszönöm a videót!! Épp jövőhéten kezdem a drénezést,homokkő ház,40cm fal van a földbe,úgy tervezem hogy 20centit érintetlenül hagyok,45fokban szedem le a földet,és a felső 20cm-re ásom csak a drént. Féltem hogy az kevés lesz de így megnyugodtam. Egy kérdésem lenne,elég lehet az 50-es cső? Túl soknak találom a 100ast,nem látom értelmét.
Szép estét kívánok. Nagyon hasznos videó. Feleségemmel vettem egy paraszt házat Seregélyesen. Elég csapadékos környék..én is drenezes előtt állok ugyanígy a ház háta mögött. Egy olyan kérdésem van akkor mit tegyek ha a szomszednal magasabb a talajszint mint nálam bent a lakásban? Abból akkor le kell ásni? Köszönöm szépen előre is a válaszát. Csak így tovább hasznos csatorna. Sok ötletet alkalmaztam
A drénezés mivel jobb mint a macska jáda ?
Nekünk macska járda van kezdetek óta plusz eresz, soha nem volt penész se vizes a fal!
Lehet tudni, hogy kb. mikor kerül fel a folytatása a videónak? Nálam hasonló a falszerkezet, a talajszinten kezdődik a sávalap. Arra gondoltam, hogy 10-20 centit leások, 10 cm kavics, 10 cm beton, oldalról szegèlykő, drain lemezzel, kavíccsal feltöltve a ház tövèbe. Ez után lenne a beton járda. De ezek alapján, akkor felesleges lenne leásni, mivel a belső padlószint a földtől 40 cm magasan van. Jól gondolom? A talaj agyag, illetve agyag- hordalèkkavics keverèke. Illetve nem tudom, hogy a drain lemezt hogyan lehetne hatásosan vakolt, színezett falra rögzíteni.
A választ előre is köszönöm!
Említetted hogy kavics kerül a drénlemezre. Tudom, hogy többszöröse árban, de az üveghab is jó lehet?
Tudtommal viszonylag hidrofób anyag, így a fal tövét (az elgondolásom alapján) még jobban is száríthatja.
Jó csak felesleges ha a hőszigetelesi képességét nem használod.
Tisztelt Rezsnyák Úr! És egy 2 méter mély pince van ?
Kb ezt a feladatot látná el a körbe épített járda. A víz meg a háztól folyjon el.
A járda egy nagy hátránya, hogy nem tud alóla kipátologni a víz, nedves marad alatta a talaj, ami szintén a házfalon szivárog fel.
@@erikszihalmi1332 Ennyi erővel egy vízzáró lemez alól sem fog elpárologni. :) A különbség inkább annyi, hogy a járda nincs felhajtva a falra, tehát mellette bejuthat a fal mellé.
A beton átengedi a vizet. A műanyag nem.
@@FR_-ij4zz Ki sem szárad alóla. Lukács László egyik videójában be is mutatja egy földmunka alkalmával, hogy ott ahol nincs járda majdhogynem porszáraz a talaj, még a járda alatt agyagos, nedves, mert noha valóban átenged vizet, de nagyon keveset. Az alatta lévő nedvesség pedig oldal iranyba távozik. Ezért vizesednek azok a vályogfalak, ahol betonozva van a helység, mert a beton alól nem tud kipárologni, így elindul kifelé és kapillárisan a falakon felkúszva párolog ki.
@@Etin74ha a “beton” átengedné a vizet akkor már minden beton építmény szétfagyott volna!
Én csak azt nem tudom, és erre szeretnék választ kapni, hogy ha a falnál ott van felhajtva a drénlemez, akkor egy hőszigetelő xps lap hogyan indul el? Vagy az xps felragasztása után van a drénlemez nekihajtva a falnak? De akkor hogyan van vakolva?
drainage system newton
Keress rá a google képkeresőben, szerintem ott a válasz, de nem vagyok jártas benne. Egy próbát megér: ott nem felhajtják, hanem nekiütközik, és a találkozásnál van egy "toldó elem" no meg rétegrend a képek szerint.
Szigetelés aztán felhajtva....én csak kicsit hajtanám fel aztán egy lemezt tennék fölé úgy, hogy kipárolgas megtörténjen de a csapóesőtöl védje a találkozási pontot.
Üdv, három kérdésem lenne, (egy megerősítés inkább). nálunk van alap, még vízszigetlés szerűség is a falba, illetve emelt az egész ház (talajszint felett fél métterrel van a belső szint. én egy kb 40cm-et gondoltam leásni és abba elhelyezni a szivárgó testet. olyan 50cm szélességben ez igy elég? ami viszont ténlyeg kérdés. van (volt 60évvel ezelőtt) a falba vízszigetelés. ha jól értem (mivel ez a külső talajszint felett van ~50cm el, a lábazati vízszigetlésnek sok jelentősége nincs (csapóvíz vagy hó miatt). a falazatra 20cm a lábazatra 15cm xps kerül. mennyit érdemes a föld alá engedni az xps-t? illetve ilyen helyzetbe a bütykös lemezt a fal és az xp közé bütyökkel a föld/fal felé érdemesebb tenni (hogy az esetleges talajpárát kivezesse a vízszigeteletlen lábazat mellől) vagy az xps külső felére? (szerintem a fal és az xps közé). ami viszont a legfontosabb kérdésem és erre nem láttam megoldást még, hogy a ház mellett fut a járda és a kocsibeálló is. tehát a szivárgó test tetejére teherhordo (legalább gyalogos) rétegrendet kéne kialaítani. ami azért vagy 10 cm plusz a térkő 8-10 cm. ilyen esetben hogy hogy érdemes ezt a részt kialakítani? akár ha csak szakirodalmi hivatkozást vagy yt ajánlast ha tudna adni már az is segítség lenni
A lemez külső szélére rakhatok szegély követ? Mert ugye ott fel lesz töltve kule kaviccsal, és kell neki egy határoló. De felmerül bennem, hogy akkor hogy folyik ki a víz? (Ez abban az esetben kérdem, ha csak falra merolegesen van lejtesbe?)
A víz megfogja találni az utat ne aggódj nyugodtan le lehet zárni nagy kövekkel
Ettől belül is megoldódik a nedves falazat?
Igen, kell hozzá idő., de kiszárad.
Szerintem a csatonát kellene,újat csinálni,és olcsóbb lenne mint körbeásni és dréncsövezni!!
Lesz csatorna is de attól a Csapó eső még a fa tövébe fog esni. Ez most egy gyors kárelhárítás volt illetve kármegelőzés, ezt követően jön a csatorna is.
mi a különbség a drénlemez és egy kavics ajzatra öntött beton járda között? Utóbbiról úgy tudom nem ajánlott a fal tövére építeni, a drénlemezt miért? Ez úgy működik, , a kis púpok között megy a levegő, kijön a pára, míg az ázást felül kivezeti? mi lesz ha ezek a kis púpok egyszer belesüppednek a talajba? mármint ha rajta lesz a kavicságy súlya. Akkor hogy jön ki alóla a pára?
Szervusz Péter,
Ez az ideiglenes szárítási módszer működhet egy 2m mély pince esetében is?
Lehet furcsa kérdés, de mi történne ha erre a műanyaglemezre nem kerülne semmi féle kavics,ilyesmik.Hanem csak simán vissza kerülne a tetejére a közvetlen környezetbe lévő talaj? Ugyan úgy ellátná a feladatát és védené a fal tövét...
Persze.....csak a kavics jobban átengedi a vizet így ezért jobb választás mint a talaj.
Annyit még,H ehez azért vastagabb talaj réteg kell. Ellenkező esetben könnyen lemosodhat egy nagyobb esőben.
Nade ha 10cm mélyen van csak a dren, a talaj lejjebb (20-40cm) is kap nedvességet oldalról (kintről) , nem?
Ez a lényege az 1 m széles felület lett akarásának, de rendezésének. Ha az 1 m szélesen elkészítjük akkor a víz már nem igen fog bejutni a falak alá. Nézd meg a 200 éves házat, a róla szóló videókat. Tökéletesen megoldottuk fel a feladatot.
A víz a talajban fordított tölcsér alakban szivárog lefelè. Tehát minnél messzebb jut a talajba a víz a ház falától,annál biztosabb H lentebb sem éri el az alapot,falat....
@@antaltamasi9944 Koszi, igy logikus. Akkor ha van egy rendes alap, mondjuk 80-100 cm melyen, akkor ha 45 fokrol beszelunk, akkor legalabb 100cm szelessegben kene ezt kihozni a faltol. Ha nincs annyi helyunk oldalra, hanem pl a fele, akkor lejjebb kell menni?
@@zzzzz2903 látatlanban .....igen,v messzebb v lentebb kell vinni a víz belépési pontját.
@@SzakiEllenor Igen, lattam mar (parszor :)). Nalam eleg melyen le lett asva, 40-60 cm, igaz az alap ettol melyebbre ment. Igy elfert az eresz vizelvezeto csove is a dren felett / terko alatt a foldben. Ez 1.5 eve volt, azota nincs gond. Remelem akkor nalunk mar nem "csuszik szet" az egesz majd.
Teljesen jó házakat sokszor halába fikázol...ezeket a vályogputrikat meg mentsük meg ? Fillért sem költenék ilyen házra..nyilbán a kényszer nagy úr..de ezek nagyon beteg épületek
Az országban nagyon sok ember él ennél sokkal rosszabb épületben! Többek között ezért foglalkozom ezzel. Másrészt hobbi. A harmadik, hogy ahol új házakat építenek, ott a jelenleg érvényes előírásokat kell betartani. Ennyi!
csak egy szosszenet miert nem lehet magyar kifejezest hasznalni?
Namost hogyan, kimérték a geodéták, ott a telekhatár, de mégis a szomszédhoz tartozik? Vagy inkább, mivel nem a telekhatáron áll a ház, de csak annyival van beljebb, hogy nem érdemes kerítést húzni, mivel megmozdulni is nehéz lenne benne, létrát sem lehetne a falhoz támasztani, ha a tetőre kell menni. Ilyenkor a szomszédnak alapból tűrési kötelezettsége van, ez nem "rendesség" kategória, hiszen rendszerint az ő háza is csak egy 80 centire van beljebb építve és neki is át kell mennie az ő szomszédjához, ha van valami csinálni való, és így tovább, és így tovább.
Hat sajnos vannak böszme szomszédok, tájékozódj kicsit. Hiába a jog, ha nem közreműködő!
@@SzakiEllenor jó, hát ez is igaz
Nem láttam a szigetelést a házon ! Jót tenne a falaknak,hogy ne legyenek salétromosak a falak szigetelőpapír is. Drén az is nagyon jó,de nem oldja meg a szigetelés problémáit teljesen!
Hát én klasszikusan alapnak nevezett dolgot sem láttam a ház alatt, ami a szigetelő lemezt indokolná.
Kedves barátom pontosan arról szól a videó hogy a Drén igenis megoldja a problémákat. A 200 éves házban semmilyen fajta egyéb falszigetelés nem készült. Természetesen vannak esetek amikor fém lemez beütés, injektálás vagy sok más egyéb indokolt lehet. De pontosan azt akartam bemutatni hogy nem kell ágyúval verébre lőni. És ha kérdezel nagyon szívesen válaszolok. Ha megkérdezed hogy miért nincs szigetelő papír elmondom. De megkérlek ne kommentelj csacskaság okat mert esetleg az mást félrevezet.
@@SzakiEllenor Egyébként köszönöm a videót ! Természetesen lehet olyan házban is lakni,hol nincs szigetelés.Régen is jól ellaktak az olyan házakba,amik emelkedőkre voltak építve,hogy ne árassza el a belvíz.A drén az bisztos jó lehet. Én ,csak hangosan gondolkoztam ,ha az enyém lenne még le is szigetelném. Természetesen más dolgába nem akarok beleszólni.Elnézést,ha nem jó fogalmaztam!
Üdvözlöm Rezsnyák Úr!
Hasonlót gondoltam én is a ház mellé. A cél nem a vízszigetelés volt, hanem minél távolabb vezetni a faltól a vizet.
Ön hova, illetve hogyan tervezi rögzíteni a szivárgó lemezt?
Mert nálam vízszintes felület addig van, amíg a fal a földdel találkozik. Ez fejtörést okozott, végül azt találtam ki, hogy 20 cm mélyen, 3-5 cm vastagságban (ahogy sikerül, illetve ahogy kanyarog a fal) öntöttem ki betont. Még nagyon az elején vagyok, ezért érdekel, hogyan gondolta elkészíteni?
Ez egy kő ház, alap nélkül.
Üdvözlettel
ruclips.net/video/Te7LS6y7ECs/видео.htmlsi=JOvROwI40Llg1--m Erről vélemény ?
ruclips.net/video/Fi8_S48xFT8/видео.htmlsi=u6wAzfDBw5F1SO_F
Profi és szimpatikus ember.
Fordítva rakta fel a drén lemezt...