Mekk Elek nekiallt jo penzert, az összes letezö szakmai elöirast es ajanlast figyelmen kivül hagyva, a tervektöl illetve engedelyektöl jelentösen elterve kivitelzni, mindezt barminemü felügyelet nelkül. (Feltetelezem szakkepesites es ilyen iranyu tapasztalat hianyaban.) Hogyan is vegzödhetett volna maskent? Az vallalkozo urat örizetbe vettek, gondatlansagbol elkövetett emberöles, es testi sertes a vad ellene, amivel en nem tudok egyet erteni. Ennyi mindent figyelmen kivül hagyni velemenyem szerint gondatlansagbol nem lehet.
Mondjuk nem értem, hogy hogy gondolták vagy hol látták ezt a megoldást? Az alap aljáig leásni és laza szerkezettel visszatölteni ez milyen logikára épül? Szakaszosan kiásni és úgy esetleg egy vízszigetelést felrakni, majd földdel vagy betonnal jól megtömörítve visszatölteni rendben van, de ez mikor tűnt nekik jó ötletnek? A körbe drénezésnek az a lényege, hogy csak a felső 20-30-40 centit kavicsozzuk és vízszigeteljük és azt is csak úgy érdemes, hogy minimum a szigetelő lemezt is kifele ejteni kell és nem húzzuk körbe beton szegéllyel, maximum a felső látszó részt, mert így egy kis kádad csinálunk. Jobb megoldás, ha csövezik, amivel szépen kilehet vezetni a víz egy részét a kertbe vagy esővíz tárolóba, de akkor is gondoskodni kell a megfelelő leejtésről. Sok helyen a 'drénezés' annyiból áll, hogy beraknak egy véletlenszerű kavicssávot jól körbebetonozva egy bütykös lemezzel és ezzel meg van oldva, de ezzel nincsen semmi megoldva. Ez a megoldás olyan, mint a barack ÍZŰ ital, ami barackot sosem látott.
Légy szíves valami tanfolyamot (akár a Petiét) végezz el mielőtt butaságokat írsz. Lehet hogy jó szándékkal írod, de ne tedd mert megragad mások agyában is a hülyeség!
@@AndrasBencee Ha szerinted hiba van a leírtakban a személyeskedés helyet egyszerűbb ha leírod, hogy szerinted mi a jó vagy mi a hiba. Mert ennek amit írtál így ebben a formában semmi értelme.
Nem akartam személyeskedni, csak annyi szakmaiatlan komment van, hogy a tiednél már nem tudom megállni hogy ne szóljak hogy nem így működik. Igazából annak nincs értelme amit te és sokan írkálnak. Ilyen nincs hogy a drainezés lényege 20-30-40 cm... Ilyen nincs. Az építész vagy műszaki ellenőr stb megvizsgálja a helyszíni adottságokat, szerkezetet, talajt, talajnedvesség irányát, mindent és ezek alapján meghatározza, hogy mit kell tenni. Mert lehet hogy nem kell drain, lehet hogy nem kell vízszigetelés, lehet hogy alapig kell ásni lehet csak 10 cm-t, lehet hogy kell cső lehet hogy nem, lehet kulé kavics vagy más feltöltés stbstb. Minden az adottságokon múlik, ezért ajánlom a tanfolyamot.
Én úgy dréneztem a vályogházamat, hogy huszonöt cm mélyen kiástam a fal melletti részt, majd lefektettwm egy geotextiliába csavart 80 cm vastag dréncsövet, természetesen kavics ágyba fektetve és utána feltöltöttem tömörített 5/12-es kaviccsal Kiválóan működik és repedések sem keltkezetk a falon.
Nem vagyok szakertő.... Olvastam régen erről a geotextilíáról... Az a lényeg ,ez okozza a problémát hogy a szemetet összeszedi és nagyon hamar eldugul és ráragad a legkissebb szemét is... A csupasz lyukon pedig átmegy és elmossa a víz a csőben ha csupasz a cső....a cső meg elég nagy átmérőjű .... Röviden tömören.... So van bent valami...
"couler" (ejtsd:kulé) azt jelenti franciául: folyni, a kavics az egyébként "caillou" ejtsd: kajju. A geotextilbe csavart kulékavicsot még angol nyelvterületen is french drainage-nek hívják. Tehát a kulékavics kulé része arra utal, hogy a kavics segít elfolyatni a vizet és nem kavicsot jelent.
Én a szakaszos alapozáscserét támogatom. Az garantált, biztos és végleges eredményt hoz. A hiányos, és alkalmatlan anyagú és kivitelű, alapozás javítgatását, és védelmét nem tartom megfelelő megoldásnak.
Én pl. Én még a közfalakat is aláfalaztam. A főfalak talajszint mínusz 75cm betonalap, talajszint felett folytatódott 20cm-en mert itt volt a ház belső padlószintje, vízszigetelés, utána 6-8 sor kisméretű tömörtégla, így a vályog térdmagasságban vagy kicsit feljebb folytatódik. A válaszfalaknak már csak padlószint mínusz 60cm betont, és 4-6 sor téglát kaptak. Egy méteres szakaszokban kibontva kb., volt ahol 120-140cm szélességben.@@hirsch4700
Ott az igazság! Én is így alapozom és vízszigetelem alá a vályogházamat utólag. Amelyik részek már készen vannak, azok nem vizesednek, nem repedeznek. Csak nagyon lassú és fáradságos meló. De a lassú munkához idő kell😂
örülök, hogy van az országban ilyen szaki! Mennyivel könnyebb lett volna, ha először kér segitséget öntől... De gondolom a sok megkeresés miatt, mindenre igy sem jut ideje... pedig én is lakásvásárlás előtt állok, és felmerült bennem a gondolat, hogy megkérem jöjjön el velem ...
Mi a helyzet az olyan épületnél, ahol a ház hátsó falának kb. feléig ér a szomszéd udvar szintje? Ott is elég a 30 cm mély drénárok, vagy ott le kell menni a padlósíkig?
Nekem a szomszéd pinceteteje lejt rá a falamra, kb. középmagasságig. Állandóan megy a helyiségben egy nagyteljesítményű páraelszívó. Csak melléképület.
Ékes példa, hogy aki nem ért hozzá, az ne nyúljon bele!!! Sokan fel sem fogják, hogy akár ember életekkel is játszanak... Szakembereken nem éri meg spórolni..
Szuper videó! Lesz még vízszigeteléssel kapcsolatban videó? Örömmel várom. Mikor lesz a drénezős workshop? Hol találok róla bővebben információt? Köszönöm
Nagyon jók az anyagaid. Csinálhatnál videót egy teljesen leromlott Urbexes épületet, hogy kell felujitani, egyáltalán fellehet-e? Rengeteg épületet magára hagynak az országban lakóháztól az ipariig. Épitőipari közép sulitvégeztem csak azt nem oktatták szétázott, kifagyott penészes épületet hogy ujítsunk fel. Uj téglából uj épületet viszonylag könnyű, de egy leromlottat nem egyszerű. Példák mire is lennék kívánncsiak Lebontották megbontották a tetőszerkezetet leázott a födém, fal, vakolat kifgyás, szinpenészaz egész, zöld moha minden is. Hogy lehet élhetőt varázsolni belőle? Pl PK PS födémpallón cseppkő nől.. Lehet-e és hogyan felujitani vagy bontás... Hogy lehet elektroozmotikusan talajviz ellen védekezni. Ha jól tudom a Gödöllői kastélyban ilyen működik. vizszigeteles.ewk.hu/kerdesek---valaszok/
Sziasztok! Az én esetemben mi a megoldás? 60-70cm vastag a kőlábazat, szuterén szint (-50cm a padló teteje és a kinti szint különbsége) + magasföldszintes a ház. (~1960) Meddig áshatunk le, itt is szakaszosan szabad -e? A terv dörken lemez, nagyméretű kuléval. Nem találok hasznos infót az esetünkre. Köszi,ha van ötlet. :)
A járda nem jó, mert a fugában, kis repedésekben bejut a víz alá, aztán a talaj nem tud kiszáradni. Lukács László youtube csatornáján volt is erről videó, érdemes megnézni.
Üdvözlöm! Milyen mélyen szabad egy vályogház alapja mellé ásni, hogy a Drainezést megkezdhető legyen? Ha nem megyünk le teljesen az alap alsó szintjére akkor is eltudom vezetni a vizet a faltól?
Drénezésből igy lesz házmozgatás és aztán Kálai Ferenc szavaival élve: Béláim, tútótuk! (Legényanya c film). Szomorú az az erdélyi koll. összeomlás, a hozzá nem értés és csináljuk okosba halálos példája.
Mikor a lábazati szigetelést csinálják xps lemezzel tudtommal ott is leásnak 20-50cm mélységig és körbeássák a házat, az akkor nem probléma? Mitől függ hogy le lehet ásni vagy sem?
Kell a 0-ás ha t95ig akarsz tömöríteni. De alapvetően zúzott kő nem jó drainnek, A mosott kavics jó erre, ez most csak vmi széteső vályog falhoz kreált dolognak tűnik mert egy 0-ás frakciós kavics nem ejti le normálisan a nedvességet. Tehát ha falaid és alapozás normális és domboldalban laksz jön a víz fentről akkor alapvetően kúlé kell és körbefutó draincső rendszer.
Vályog házunk van ami kő alapon fekszik. Gondolkodom a lábazati szigetelésben, van értelme? Ha igen milyen mélyre kell rakni az xps-t? Kő alap és a vályog fal között vízszigetelés van.
Szia. Nekem egy olyan kèrdèsem lenne. Most tik-tokon megy egy balhè mert a gipszkartonosok a winerberger gerendákba furták a tartókat, mindet. A gyártó tiltja ezt, de sok kartonos azt állítja hogy máshogy nem lehet megoldani, ès hogy a gyártó ne mondja meg mit hogyan kell mert ők tudják. Kiváncsi lennèk a te vèlemènyedre. Köszönöm ha válaszolsz.
Nekem is pontosan az volt a tervem, amit ők megcsináltak... lehet jobb, hogy nem kezdtem bele. Az én vályogomnak ráadásul valószínűleg nincs is alapja...
Itt most pont a súly a megfelelő kifejezés, nem a tömeg. A gravitáció által keltett súlyERŐ támasztja meg a falat. Persze ez arányos a tömeggel, de nem azonos vele. A tömeg anyagmennyiséget határoz meg, de itt most nem az a fontos, hanem az erő.
Szerintem ne adj ilyen tanácsot itt, kérlek! HA le kell ásni az alap mellé is, akkor azt csak szakaszosan lehet, akár akkor is, ha kismélységű a drén. Ez a talajminőségtől függ, és nagyon kockázatos is tud lenni!
Minden tiszteletem a Szaki ellenőr Úré és rajta kívül azoké a képzett szakembereké akik értékes és szakmailag értelmes tartalmat gyártanak, de fel kellene hívniuk a figyelmet minden alkalommal hogy youtube videók megnézése utáni "tudással" felvértezve senki ne kezdjen szaktevékenységbe mert hasonló vége lesz.
Legalább húsz videót néztem meg és fokozatosan jöttem rá, mennyi badarságot tartalmaz némelyik. De a végére már elég jó szakértőnek érzem magam könnyűszerkezetű tároló járdalapos alapjának az elkészítésében. Sajnos, saját hibákból is tanultam, ma már kissé másképp csinálnám.
Tisztelt Peter Ur! Van e arra adat hogy dongolt foldbol epult 50 cm szeles falakra lehet-e betonkoszorut onteni. Milyen a teherbiro kepessege a fold falaknak a teglahoz kepes
A gyerekek szóltak, hogy gond van, szóval nem kéne ilyen kijelentéseket tenni, hogy "a gyerekek nem vették komolyan a repedéseket". Lehet el kellett volna költözzenek máshová? Lehet, de talán az iskola kellett volna intézkedjen, iskolai szünetet tartani, vagy hasonló, vagy egyáltalán neki sem kellett volna kezdjenek a javításnak addig, amíg laknak benne.
Sosem értem ennek a drénezésnek mi a szerepe, hisz a földet nem fogja kiszárítani. Ha a vakolatot védendő kavicsozni akarunk, ahhoz egy 5-10 cm széles sáv is elég (aminek természetesen nem szabad az alap feléig sem mennie, inkább kb .10-20cm mélyen elég). Annak a kavicsnak csak az lenne a szerepe, hogy a vakolatot elválasztja a földtől, hogy ne szívja fel a nedvességet a vakolat. Itt is látható milyen problémákat okoz, ha mélyre mennek a kavicsozással. Ami sokkal fontosabb, hogy a fal körül egy kifelé lejtő betonjárda legyen, ami az esővizet eltávolítja a faltól. Itt ehelyett a betonjárda helyett van a műanyag lemez. Az sem rossz megoldás. Bár én inkább a betonjárdát preferálom, mert azon legalább nem nőnek ki a gyomok. A videóban látott kulékavicsoknál tuti gyomos lesz idővel a ház töve, ami szerintem nagyon nem szerencsés. valyog.uw.hu/fh001.htm
Legtöbb nagyvárosban szinte mindegyik lakóház vízesedes miatt repedezett nagyon durván több es több helyen kihez kellene fordulniuk hogy ez a nagy probléma megoldásra kerüljön!?😢
Attól függ, melyik komponens mállik el, nedvesedik, szűnik meg a tartása és megy össze. Ha az alap alatti talaj, akkor azt kell betonra cserélni célszerűen szélesebbre, mint az alap,, ha a döngölt földalap, akkor pedig azt. Mindig a hibásat kell cserélni jóra.
@SzakiEllenor Akkor most mennyire merjem jövőre kiszedni a lábazatot? A járdát fel fogom szedi és úgy gondoltam a 10cm xps t eldugom 30 40cm re. a szomszéd felől meh. most föld van es rajta geotextil fehér kaviccsal sajnoa ott ázik a fal saletromos is kívül. ott meg kell oldanom drénezéssel.
@@zsoltpaulik4039 igen a szomszéd felől ahol ázik a fal töve ott a térkő vízelvezetése rossz es a nagy placcon az összes víz odamegy a házam tövére. ami a mostani esős időszak miatt lett is repedés a falon keresztben.
Szerintem nem csak a drénezés miatt repedtek meg a falak, hanem a száradás miatt is. 2022-ben az Alföldön pusztító extrém aszály után az én vert falú és vályog házam is összerepedezett. Voltak hanyagságaim az esővíz elvezetéssel is, ezért nyilván még látványosabban reagált a ház erre a pokoli szárazságra. Azóta megoldottam az esővíz gyűjtését, kijavítottuk a fal megcsúszását, és ugyan még látszanak a repedések, de megálltak és szerintem a ház is megállapodott. Ami számomra még nagy tanulság, hogy elbagatellizáltam a dohos szagot a lakásban egy-egy esőzés után. Ma már tudom, hogy ez egyértelműen azért volt, mert vizes volt a fal. Sőt azzal sem foglalkoztam, hogy miért voltak allergiás tüneteim - tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés - csak a lakásban és mindig egy esős időszak után. Én voltam az az allergiás, aki azzal kezelte magát, hogy kiment a természetbe, ha jobban akart lenni. Mára ez mind elmúlt, nincs dohos szag, szárazak a falak és nincs allergia. Köszönöm a műsorokat, nagyon tanulságosak, és hasznosak! Azt szeretném még megkérdezni, hogy csak a drénezés lehet megoldás egy repedt fal esetében? Nem lehet a repedéseket összepántolni? Láttam ilyen technikákat is a neten.
Ott a pont: "Szerintem nem csak a drénezés miatt repedtek meg a falak, hanem a száradás miatt is." Ugyanez volt nálam is, tanúsíthatom. Úgy lehetne bizonyítani, hogy a kavics támasztó hatása vagy a kavicságy miatti jobb kiszellőzés okozta kiszáradás okozta-e a repedéseket, hogy ha a gipszfoltok nem repednek tovább, akkor a kiszáradás volt és már megállt, ha tovább folytatódik a repedés hónapokon át, akkor a kavics támasztó hatása a ludas.
Sziasztok! Nem értem!!! Miért kell mindig kitalálni valami marhaságot. Vagy aláfalazni vagy aláfűrészelni esetleg vaslemezt beverni. Pont!! Ezekről is készülhetne előadás. Hogy jót iss lássunk.
@@SzakiEllenor Ha vizes a környék, akkor valóban nem jó az alávágás, mert alatta ugyanúgy ázik az egész. A legjobb az utólagos aláalapozás, de nyilván költséges. Viszont ha már ennyire megásták az egészet, onnan már akár mehetett volna az is... Nálunk nincs víz gond, úhgyogy csak alávágattuk. Azóta teljesen száraz minden.
Mesélj Szaki! Miért marhaság?-mert egyszerűbb, gyorsabb és garantáltan eredményes...ja és biztonságos. Terítitek ezt a balfasz drénezést...megfelelő helyen a külső talajvíz elvezetésére szolgálna, de ha belül nem oldják meg a padozat szigetelést, akkor belülről kap a fal -is - vizet--Ugye Szaki?Egy helyzetnél komplex gondolkodás szükséges...nem félmegoldásokkal kell virítani! @@SzakiEllenor
@@tlsoftMint a szüleim paraszt háza, jött a kőmüves, ott szentségelt, kiderült, hogy a ház háta mögött nem volt normálisan alá alapozva, 100 taliga beton be került alá. Máshol volt alapozás. Sok munka volt azzal a házzal és valljuk be, nekem nem kéne, mert még többet kéne vele foglalkoznom mint az enyémmel. Egyébként nem rossz, de mondom, nem a legjobb...
Hát azért lenne egy pár hozzászólás,, 1,a régi vályog,még a 60-70-es években sem csináltak az alapra legalább kátránypapír elválasztást a falazás elött,,!!! Tehát onnantól kezdve ezek a régi épületek mindig is fognak a talajból nedvesedni,és süjjedni!!!🤔🤔🤔 2,a sarkoknál hiába kivan ásva, vissza tömörítve,000, betonozás 💯jobb!!👍👍👍 3,lábaza melletti dréncsövezés, akkor ér valamit,ha van csatorna a tetőn,,!!! Különben szart sem ér 😂😂😂
Kedves Péter! Statikus vagyok, és nem értek egyet a videóban elhangzottakkal. Kellő szilárdságú fal és alapozás esetén az alapozás melletti föld vagy kavics visszatöltésnek nincs statikai szerepe. Amíg az alapozási sík alatti talaj nincs megbontva, addig nem csökkenhet az alapozás szilárdsága. Ha a falszerkezetnek állékonyságához szükség van a mellette lévő talaj oldaltámasztó hatására, akkor a fal nem megfelelő sziilárdságú. A repedések a kiásott falszakasz kiszáradásából is adódhatnak. A kulékavics visszatöltés szerintem megfelelő, ha az alapozási sík felett marad.
Az oldaltámasztó hatás jelentéktelenségével egyetértek, bár döngölt földalap esetén a teherviselő trapéz teteje már a talajszinttől is számítható, hiszen a döngölés oldalirányban is eredeztetett nyomóhatást. Ha az alapozás aljáig kavics van, akkor a leszivárgó víz az alap alatt is nedvességet okoz a talajban ami elmállik és az alap megsüllyed.
Amikor a mai és a tegnapi ködben reflektorral próbáltam jelezni,hogy elfelejtette felkapcsolni a lámpát(lakott területen belül(mert indokolt volt) és kívül( !) is, és továbbra sem történik semmi sem akkor mit vársz ezektől az agyhalott gyökerektől? Ami a közlekedést illeti.... A tolarencia hiánya nagyon nagy baj!
A “kulé kavics” elnevezés a kavicsok alakjára és méretére utal. A “kulé” szó a német “Kugel” szóból származik, ami golyót jelent. A kulé kavicsok általában kerekded, sima felületű kavicsok, amelyek természetes módon formálódtak folyókban vagy tengerpartokon. Ezek a kavicsok gyakran használatosak építkezéseken, díszítésre vagy kertépítéshez.
Vályog ház alatt beton alap függőlegesen megrepedt 8 cm hézag a felszínen. Ablak kávánál 2 cm-t süllyedt sarkon. Injektálás drága! Alap alá betont önteni???
Létezik hidraulikus alácölöpözés is, talán még drágább. Minden ilyennek a VÍZ (és vízhiány, azaz kiszáradás) az oka. Első dolog az esővíz messze elvezetése (Három lefolyómnál már megcsináltam, lyukas csatorna ugyanúgy alattomos!) , második a belső szivárgások megszüntetése (A szennyvízcsatornámnál már megcsináltam.), harmadik a talajból felszívódó nedvesség visszatartása (A szomszéd pinceteteje a falamra vezeti a vizet, emiatt a helyiségben állandóan megy egy nagyteljesítményű páraelszívó, mert a szomszéd rugalmatlan. (Ő Aquapolt használ a falakban felemelkedő víz ellen...).
Király, nálam olyan 40-60cm mélyen van így, kuleval töltve. Ez nem az alap legalja, de fele biztos megvan. Tégla falazat. 1 éve, de semmi repedés. Aggódjak, vagy most már nem kell? 😮
Az a gond azzal, hogy az esö így, egyenest az alap alá folyik az alap alatti kavicságyba. Akármi víz van a ház mellet az lecsurog oda mert lejjebb van. Vonza a vizet. Ha nincs dréncsöved nem viszi el a vizet. De ha szigetelsz, mindenképpen ki kell szedned és ha kő van ott az meg leviszi a fagyot. Hiába mentél mélyebbre alap alatt ugyan úgy hűti. Én se tudtam megoldani jól. Járdát fogok betonoznirá, de a föld és a kulé között műanyagot tettem , hogy oldalról nefojjon be a víz a geotextilia helyett. Nem lehet jól megcsinálni.
@@SzakiEllenor @EB0L0 Köszönöm. Nem igazán tud lejutni a víz mert J alakban van a lemez (tehát nemcsak függő hanem vízszintes is) , és el van vezetve a víz (drencso) . Mint a 200 éves háznál. Teteje térkő. Alapra ment 16cm XPS ha már félig ki volt asva, ameddig engedte lefelé
Vissza lehet úgy hajtani a lemezt hogy jó legyen a csapó eső elleni védelme. A rétegrendtől függ amúgy hogy az jó vagy rossz e? Nekem volt 80 cm mély 50 cm széles ilyen kavics ágyam, 12 m magas épület mellett, rakott kő sávalappal készült házon (nem vasbeton alap) évekig mértem és figyeltem. Fagyni soha nem fagyott az alján meg. A függőleges csöveken a pára maximum 40 cm-ig tudott megfagyni -16 fokban… amúgy én a tükröt is a faltól kifelé lejtetve készítettem. Meg lehet csinálni jóra. Nálam volt egy olyan gond is hogy a szomszéd nem pucolt csatornát és nagy esőnél még onnan is megkaptam a vizet, tehát pár szikkasztóval is kiegészítettem.
Minden youtube os felvételen azt lehet látni hogy mélyen körbeássák a házat! Akkor ezekszerint elég 20cm er? Kevesebb lenne akkor a vele való bajlódás. De ha 20cm er akkor hovakerül a dréncső?
jogos a kerdes, ez engem is erdekelne. Hasonloval kuzdok a sajat hazamnal. Szerintem a legtobb viz az eso altal erkezik a falhoz/alaphoz, es ijenkor nincs jelentosege hogy milyen melysegben van megallitva egy dorken-lappal. Szaki Ur is mutatott korabbi videot a 200 eves haznal hogy ideiglenesen szinte a talaj szintjere tette a dorkent, es ugy is kiszaradt a fal. Kerdes hogy van -e valamilyen talaj szint alatti vizmozgas. Ha nincs akkor kb mindegy a melyseg szerintem, csak zarjon jol. Valaki tudja hogy egyaltalan letezik-e ilyen dolog hogy mondjuk 60 centivel a talaj alatti "viz vandorlas"? Szerinem nincs ilyen, de fogalmam sincs.
Nekem sikerült megmenteni a házunkat igaz másfél méter magasan fal szárító vakolatot is felvittem Salföldi mosott szürke homokkal+ Vegyszerrel cementtel
A polyvától lesz kelt sár az élesztő ami ugyebár üreges porozus és a polyva akadályozzameg, hogy száradás után repedezzen a tapasztás. Gyakorlatilag a höszigetelő.Alá falazni pedig méterenként illik és napi néhány méternél nem többet. hogy meghúzzon a matéria.
Nem is a vályogtégla reped, hanem a köztük levő illesztések, ahol kevesebb a pelyva. Aláfalazni nem folytonosan, hanem több, messzebb lévő helyen célszerű egyszerre és minél messzebb az előző ciklusbeli aláfalazásoktól. És jól vissza kell tömöríteni a kiszedett talajt.
Mindenképpen hasznos és tanulságos volt, bár én már túlvagyok a dréncsövezésen, és nem pont úgy csinálták, ahogy Szakiellenőr mondta. Egyrészt a jelen videóban a vályogház alatt nem volt pince. Emiatt (szerintem) amikor a házfal mellett kiásták a földet, az alapozáson belüli (a padló alatti) földmennyiség nyomásnak eltűnt az ellensúlya (neem, nem tömege 😊 bár tökmindegy, értjük, miről van szó) Szerintem más a helyzet, ha az alap tulajdonképpen a pince (szuterén) fala, és jó erős betonból van öntve. Megint más a helyzet, ha a víz felülről jön (esővíz) és más, ha alulról (talajvíz). És ami fontos:hogy a talaj duzzadásra hajlamos-e (agyag) vagy nem. A másik: szerintem ha egy földet megbolygatnak, azt soha olyan tömörre visszadolgozni már nem lehet. A rokonaim vályogházait (egy alföldi kisvárosban) égetett téglával alapozták (nem volt pince, gondolom a talajvíz miatt is meg szükség se volt rá egy ezer négyszögöles telken) Kb 50 cm magasságig rendes égetett tégla lábazat, és azon a vályog. Az én pestkörnyéki házamban leásták az árkot az alapozási síkig (egy öreg nyugdíjas mélyépítő mérnök vezette az ásatást) és ott megcsinálták a betonvályút, csövet, stb. aztán visszatöltötték ezzel a krumplikaviccsal (már megszoktam, hogy így hívom) és utána jött a probléma: rátették a földet (szerintem volt geotextil a krumplikavicson, bár pont akkor nem voltam ott. Aztán ráhordták az eredeti föld egy részét, TÖMÖRÍTETTÉK, aztán másik építő visszaépítette a bejárati lépcsőt. És itt kezdődött az esztétikai hiba: a bejárati lépcső (15 fok) +egy 4 méteres vízszinte placc SÜLLYEDNI KEZDETT szépen lassan, ahogy az évek alatt a föld lassan tömörödött alatta. Összesen kb. 5 centit süllyedt kb. 10 év alatt szépen lassan aztán megállt. Csak azért írom le, hogy aki derénezésre szánja el magát, az ilyen meglepetésekre számítson. (és a geotextilből legalább 2 réteget! de inkább többet, a krumplikavicsra. Nem elfelejteni, mert baj lesz)
Jól látod, a föld tömörítése nem divat, pedig alapvető lépés visszatemetés közben 10 centiméteres rétegenként a tömörítés. Legalább gyalogosan legyen megjárva a terület.
A beton csak megfogná a vizet a falakban a felázást meg egyáltalán nem akadályozná meg noha igen statikailag megfogja a házat. Szépen rétegesen tömörítve felkell építeni egy töltést kavicsból amit lehet tömöríteni.
Mi értelme van annak ha napokig tartó eső csapja a házat északrol, és csak 30 -40 cm mély kavics ágy van 40cm szélesen? A rengeteg víz ugyanugy alámegy. Annyit nem tud elvezetni.
Azért kíváncsi lennék, ezt a drenezest, hogy lehet szakaszosan csinálni. És akkor a csövet méterenként osszeragasztgatjuk? Eleve akkora szopás ez a meló, nem, ha még ilyen elvárásokat támasztunk. Atom száraz időbe kellett volna ezt csinálni és nincs gond.
Ennek a falnak a nagy része már gyakirlatilag hiányzik a belső oldalon is, annyira széztázott és roncsolódott. Egy ilyen nedves, sérült fal mellé egy ásónyomnyi árkot ásni is kb. életveszélyes. Ilyen esetben nem csak a fal piszok nedves, hanem az alap alatti talaj is. Naná, hogy tömörödik az is tovább. A talajvízszintet és egyéb vizeket néztétek Péter? A videóból úgy tűnik, hogy a külső terepszint mintha magasabban lenne a belső padlószinttől. Erre értetted, hogy az évek során kint szaporodott a talaj és feljebb került? A szalmás vályog tapasztás tényleg jól mutat, de mivel fogják visszaállítani a teljes falvastagságot? Ilyen tapasztással tervezték?
Bocsánat hogy ide írom le az én meglátásomat, de ezt tartottam a legjobban témába vágó kommentnek. Ha úgy készült ahogy rajzolták, akkor szerintem semmi köze nincs a kulézásnak a problémához. Amit ők csináltak az egy kiásott árok amit lefolytottak, majd ezt követően valószínűsítem hogy a talajpára feltorlódott és az alapozási sík alatti talaj tudott alakváltozni vagy a fal anyagában is roskadt. Egy m2 nejlont tegyen le mindenki a földre majd nézze meg 2 nap múlva mennyi víz csapódik ki rajta. Én nem akarok bele okoskodni hogy ki mit hogyan csináljon, de ha zacskót húzunk a fejünkre is előbb utóbb a levegő hiányát fogjuk tapasztalni. Azt hogy a kulét nem lehet tömöríteni nem értek egyet. Én locsolni szoktam, ha vizes és be van vibrálva úgy beigazodik hogy az soha meg nem fog mozdulni… a víz keni a köveket így nagyon kicsi lesz a surlódásuk… ezt az apróságot egy lapáttal mindenki kipróbálhatja. Ha egy 20 cm széles lapát ami kb 2 mm vastag anyagú nyögvenyelősen nyomható bele szárazon, és ha nedvesítve van lényegesen kisebb energiával akkor nyilván ez a kövek igazodását is segíti. Ha nagyon szeretné valaki kiszámolhatja a terhelhetőséget is. Le merem fogadni hogy egy 2 cm átmérőjű vasat nem tudna leverni benne senki. Tehát valószűnűsítem hogy a fal sem dobja odébb. A fajsúlya nagyobb mint a termett talajé, tehát ha a talajnyomását nézzük, még az alaptest tartását is növelnie kellene mert az alsó pontjától 45 fokos szögben töbletnyomást ad neki. Nem vagyok építész mérnök, de statikát és talajmechanikát szilárdságtant tanultam, a diplomám mellett fizikai munkát is végeztem. Itt szerintem egy feláztatott altalajt sikerült produkálni meg lehet az alap is megrogyott a többletnedvségtől. Én semmi esetre sem fojtanám le az alaptestet. De ez csak az én laikus butaságom. A kuléban az a csoda hogy nem vesz fel vizet, így nagyon hamar kiszárad, mert maximum a felülete nedvesedik. Ezt a tulajdonságát lehet egy vagy több drén csővel átszellőztetve pozitívan kihasználni. A kő nyomó szilárdsága mellett. De az alapozási síkig lemenni és túlszárítani a talajt ugyan ilyen veszélyes lehet, mert ott meg zsugorodás következik be. Anno mértem 15 tömegszázalékot egy csatorna törés kapcsán, az egy agyagos talaj volt, ahol a térfogat csökkenés is rendkívül jelentős volt, 1,5-3 cm-es repedések. Nah ez annyira nem optimális az alapozási síkban. Amit még hozzá tennék. A ház alatt mi a terv? Vagy ott hogy csökkentik a pára nyomást? Ha kap egy szigetelést és nem tud felfelé távozni a nedvesség megint csak az alaptest kap többletpára terhelést és a felmenő falazat. Tehát rossz lesz. Véleményem geotextília, drén csövezés becsomagolva, aztán a felületszivárgó lemezzel külső talaj oldal lehatárolva meg a dréncsöves rész, aminek adnék egy kb 30 cm-es kulé töltést. A fal oldalára pedig nem hoznám fel. A drén kapcsán függőleges felállásokat alakítanék ki, ahol a légnyomás különbséggel lehetne természetes légáramlást előállítani. Ki és belépési pontok magassága és átmérője variálható. Majd megint kulé töltés, A felső kb 10 cm alá tennék be megint egy geotextilt, hogy a szennyeződéseket tisztítani lehessen, ( levelek, por…)
@@adamprepost8373 A támasz 2 erőből adódik össze. Az egyik a gravitáció, a tömeg támaszt ad. De nem többet a saját súlyánál, aminél jóval nagyobb a házé. A másik a mechanikai szilárdság, mennyire menekül az erő elől. A kulé egyik problémája az alakjában rejlik. Viszonylag gömbölyű, emiatt nehezen képződik alakzár, csekély a mechanikai ellenállás, elmozdul erő hatására. A másik gond az apró részek hiánya. Egy 0-25-ös murva pikk-pakk betonkeményre tömörödik, de a 25-ös rostált mindig mozog, (pedig alakzár szempontjából jobb a kulénál) de nem tud elég felületen támasz kialakulni, a belső üregek átrendeződése mindig lehetőséget teremt a mozgásra. Szóval szerintem ne támassz ki vele házat. A víz okozta talajmechanikai változásokból nem vagyok sajnos büfé, abban akár igazad is lehet;)
@@adamprepost8373 Tömöríts 0-25-ös murvát egy kis vízzel, aztán azzal végezd el a lapátpróbát. Ha van műszaki vénád, azonnal megérted, mi a gond a kuléval;)
@@norbertkiss8559 Ha az lenne az alapfelvetés lényege, hogy a murva vagy a kulé tömöríthetősége-e a nagyobb akkor jó a válasz. De itt szerintem nem a kavics a gyenge pont.
![Felix "Unfair" | [Stray Kids : SKZ-PLAYER]](http://i.ytimg.com/vi/Oswujxm2Ag0/mqdefault.jpg)
Tisztelt SzakiEllenőr! Köszönöm a tanulságos filmet. Ez a "drénezős" videó nagyon érdekelne, pont egy ilyen munka előtti adatgyűjtést végzem.
Én is 😅
Nagyon jó példát hoztál... Köszönöm!
Várom a székelyudvarhelyi esetről a videót, mert egészen megdöbbentő, ilyen hogy történhetett meg.
Mekk Elek nekiallt jo penzert, az összes letezö szakmai elöirast es ajanlast figyelmen kivül hagyva, a tervektöl illetve engedelyektöl jelentösen elterve kivitelzni, mindezt barminemü felügyelet nelkül. (Feltetelezem szakkepesites es ilyen iranyu tapasztalat hianyaban.) Hogyan is vegzödhetett volna maskent? Az vallalkozo urat örizetbe vettek, gondatlansagbol elkövetett emberöles, es testi sertes a vad ellene, amivel en nem tudok egyet erteni. Ennyi mindent figyelmen kivül hagyni velemenyem szerint gondatlansagbol nem lehet.
nincs alap....
A drenezès után mennyi idővel jelentkeztek a repedések?
Köszönjük! Nagyon hasznos volt!!
Mondjuk nem értem, hogy hogy gondolták vagy hol látták ezt a megoldást? Az alap aljáig leásni és laza szerkezettel visszatölteni ez milyen logikára épül? Szakaszosan kiásni és úgy esetleg egy vízszigetelést felrakni, majd földdel vagy betonnal jól megtömörítve visszatölteni rendben van, de ez mikor tűnt nekik jó ötletnek? A körbe drénezésnek az a lényege, hogy csak a felső 20-30-40 centit kavicsozzuk és vízszigeteljük és azt is csak úgy érdemes, hogy minimum a szigetelő lemezt is kifele ejteni kell és nem húzzuk körbe beton szegéllyel, maximum a felső látszó részt, mert így egy kis kádad csinálunk. Jobb megoldás, ha csövezik, amivel szépen kilehet vezetni a víz egy részét a kertbe vagy esővíz tárolóba, de akkor is gondoskodni kell a megfelelő leejtésről. Sok helyen a 'drénezés' annyiból áll, hogy beraknak egy véletlenszerű kavicssávot jól körbebetonozva egy bütykös lemezzel és ezzel meg van oldva, de ezzel nincsen semmi megoldva. Ez a megoldás olyan, mint a barack ÍZŰ ital, ami barackot sosem látott.
Légy szíves valami tanfolyamot (akár a Petiét) végezz el mielőtt butaságokat írsz. Lehet hogy jó szándékkal írod, de ne tedd mert megragad mások agyában is a hülyeség!
@@AndrasBencee Ha szerinted hiba van a leírtakban a személyeskedés helyet egyszerűbb ha leírod, hogy szerinted mi a jó vagy mi a hiba. Mert ennek amit írtál így ebben a formában semmi értelme.
Nem akartam személyeskedni, csak annyi szakmaiatlan komment van, hogy a tiednél már nem tudom megállni hogy ne szóljak hogy nem így működik. Igazából annak nincs értelme amit te és sokan írkálnak. Ilyen nincs hogy a drainezés lényege 20-30-40 cm... Ilyen nincs. Az építész vagy műszaki ellenőr stb megvizsgálja a helyszíni adottságokat, szerkezetet, talajt, talajnedvesség irányát, mindent és ezek alapján meghatározza, hogy mit kell tenni. Mert lehet hogy nem kell drain, lehet hogy nem kell vízszigetelés, lehet hogy alapig kell ásni lehet csak 10 cm-t, lehet hogy kell cső lehet hogy nem, lehet kulé kavics vagy más feltöltés stbstb. Minden az adottságokon múlik, ezért ajánlom a tanfolyamot.
Mièrt nem bontjàtok le,ès tèliesìtett faház inkább?
Vályognál éppenhogy nem ok a vízszigetelés... Lásd fentebbi hozzászólásom linkjeit is.
Én úgy dréneztem a vályogházamat, hogy huszonöt cm mélyen kiástam a fal melletti részt, majd lefektettwm egy geotextiliába csavart 80 cm vastag dréncsövet, természetesen kavics ágyba fektetve és utána feltöltöttem tömörített 5/12-es kaviccsal Kiválóan működik és repedések sem keltkezetk a falon.
Nem vagyok szakertő.... Olvastam régen erről a geotextilíáról... Az a lényeg ,ez okozza a problémát hogy a szemetet összeszedi és nagyon hamar eldugul és ráragad a legkissebb szemét is... A csupasz lyukon pedig átmegy és elmossa a víz a csőben ha csupasz a cső....a cső meg elég nagy átmérőjű .... Röviden tömören.... So van bent valami...
Dörken lemezt használtál? Ha igen hogyan?
Nem használtam, de még így is működött.@@pelless
Geotextilbe csavart dréncső butaság: csak dréncső kell. A geotextil pont gyorsítja a tömődést. valyog.uw.hu/fh002.htm
Megizzadhattál vele rendesen 25 cm árokba beletapostál egy 80 cm vastag csövet😁, vélelmezem, hogy a cső csupán 80 mm átmérőjű.
"couler" (ejtsd:kulé) azt jelenti franciául: folyni, a kavics az egyébként "caillou" ejtsd: kajju. A geotextilbe csavart kulékavicsot még angol nyelvterületen is french drainage-nek hívják. Tehát a kulékavics kulé része arra utal, hogy a kavics segít elfolyatni a vizet és nem kavicsot jelent.
kulé az drága....
Én a szakaszos alapozáscserét támogatom. Az garantált, biztos és végleges eredményt hoz.
A hiányos, és alkalmatlan anyagú és kivitelű, alapozás javítgatását, és védelmét nem tartom megfelelő megoldásnak.
Mondj valakit aki megcsinálja, rendesen
@@hirsch4700: Adj fel hirdetést! 😉
Én pl. Én még a közfalakat is aláfalaztam. A főfalak talajszint mínusz 75cm betonalap, talajszint felett folytatódott 20cm-en mert itt volt a ház belső padlószintje, vízszigetelés, utána 6-8 sor kisméretű tömörtégla, így a vályog térdmagasságban vagy kicsit feljebb folytatódik. A válaszfalaknak már csak padlószint mínusz 60cm betont, és 4-6 sor téglát kaptak. Egy méteres szakaszokban kibontva kb., volt ahol 120-140cm szélességben.@@hirsch4700
Ott az igazság! Én is így alapozom és vízszigetelem alá a vályogházamat utólag. Amelyik részek már készen vannak, azok nem vizesednek, nem repedeznek. Csak nagyon lassú és fáradságos meló. De a lassú munkához idő kell😂
@@hofferernoke : Helyes! 😊
Akkor ez a Kúle kavics kb olyan mint a Bacon szalonna 😂😉
Meg a clubcard kártya :D
@@krisztiangyulavari5715és a CD lemez 😂
@@attilasipocz7468 Vagy a HIV vírus.
Slusszkulcs
Big-bag zsák
,,ha valaki nem mestere valaminek, akkor a hóhéra"-mondta Pejci bá a székely kőműves.
Tökéletesen igazad van!😊
örülök, hogy van az országban ilyen szaki! Mennyivel könnyebb lett volna, ha először kér segitséget öntől... De gondolom a sok megkeresés miatt, mindenre igy sem jut ideje... pedig én is lakásvásárlás előtt állok, és felmerült bennem a gondolat, hogy megkérem jöjjön el velem ...
Mi a helyzet az olyan épületnél, ahol a ház hátsó falának kb. feléig ér a szomszéd udvar szintje? Ott is elég a 30 cm mély drénárok, vagy ott le kell menni a padlósíkig?
Ez engem is érdekelne, nálam is ez a helyzet.
Szintén
Nekem a szomszéd pinceteteje lejt rá a falamra, kb. középmagasságig. Állandóan megy a helyiségben egy nagyteljesítményű páraelszívó. Csak melléképület.
Ékes példa, hogy aki nem ért hozzá, az ne nyúljon bele!!! Sokan fel sem fogják, hogy akár ember életekkel is játszanak... Szakembereken nem éri meg spórolni..
Koszonom a videot! Hasznos volt!
Szuper videó!
Lesz még vízszigeteléssel kapcsolatban videó? Örömmel várom.
Mikor lesz a drénezős workshop? Hol találok róla bővebben információt?
Köszönöm
A drénezés workshop engem érdekel, remélem el tudok rá menni!
Lesz több is, Fejér varmegyében es Tolnában is!
@@SzakiEllenor
Szia szaki, mikorra tervezitek a drénezési werkschoppot,?!érdel
Üdvözlet
Erre én is elmennék.
Szép napot
Robi
Engem is érdekelne a Fejér megyei!@@SzakiEllenor
@@SzakiEllenor A Fejér vármegyei engem is nagyon érdekelne. Remélem kellően "hangos" lesz az ídőpont kihirdetése és nem maradok le róla.
Nagyon jók az anyagaid. Csinálhatnál videót egy teljesen leromlott Urbexes épületet, hogy kell felujitani, egyáltalán fellehet-e? Rengeteg épületet magára hagynak az országban lakóháztól az ipariig. Épitőipari közép sulitvégeztem csak azt nem oktatták szétázott, kifagyott penészes épületet hogy ujítsunk fel. Uj téglából uj épületet viszonylag könnyű, de egy leromlottat nem egyszerű. Példák mire is lennék kívánncsiak Lebontották megbontották a tetőszerkezetet leázott a födém, fal, vakolat kifgyás, szinpenészaz egész, zöld moha minden is. Hogy lehet élhetőt varázsolni belőle? Pl PK PS födémpallón cseppkő nől.. Lehet-e és hogyan felujitani vagy bontás...
Hogy lehet elektroozmotikusan talajviz ellen védekezni. Ha jól tudom a Gödöllői kastélyban ilyen működik.
vizszigeteles.ewk.hu/kerdesek---valaszok/
Vézetes vagy végzetes?
Lábazati szigeteleskor meddig lehet levinni a talajszint alá az xps szigeteloanyagot?
Sziasztok!
Az én esetemben mi a megoldás?
60-70cm vastag a kőlábazat, szuterén szint (-50cm a padló teteje és a kinti szint különbsége) + magasföldszintes a ház. (~1960)
Meddig áshatunk le, itt is szakaszosan szabad -e?
A terv dörken lemez, nagyméretű kuléval.
Nem találok hasznos infót az esetünkre.
Köszi,ha van ötlet. :)
A szomszéd Aquapolt használ a leírtakhoz igen hasonló falak nedvesedése ellen. Drága, de nincs vele munka és működik.
Végzetes?
Ezeknek a házaknak eredetileg a járdájuk volt a vizvédelme igaz? Mi a véleményed a járda vs drenázs kérdésről? (alföld, sik telek, talalyviz 3m alatt)
A járda nem jó, mert a fugában, kis repedésekben bejut a víz alá, aztán a talaj nem tud kiszáradni. Lukács László youtube csatornáján volt is erről videó, érdemes megnézni.
@@mastermindd be tudnád linkelni az említett videót kérlek? Engem is érdekelne. Köszi
@@ricandro3423
1567. Járda vályogház mellé IGEN vagy NEM?
ruclips.net/video/qRESv8pC2mw/видео.htmlsi=RGvYtfq0eZihFDsT
@@mastermindd valyog.uw.hu/fh0.htm
@@mastermindd Nálam aszfalt fuga van, nem szivárog le érdemben víz.
Anno egy német építkezésénél láttam a drainezést. Ő felverte e régi járdát és kb. 30 cm mélyen rakta a kavics ágyat.
Erről lesz video!
Üdvözlöm! Milyen mélyen szabad egy vályogház alapja mellé ásni, hogy a Drainezést megkezdhető legyen? Ha nem megyünk le teljesen az alap alsó szintjére akkor is eltudom vezetni a vizet a faltól?
nézd meg a ma esti videót! nem kell mélyre, az biztos!
A leásás falmenti hosszától függ.
Drénezésből igy lesz házmozgatás és aztán Kálai Ferenc szavaival élve: Béláim, tútótuk! (Legényanya c film).
Szomorú az az erdélyi koll. összeomlás, a hozzá nem értés és csináljuk okosba halálos példája.
Belűlről egy ásónyomnyit kiszedve és szintén ily kaviccsal visszatöltve is lehet ilyen jelenség?
Nem, Google, alaptest nyomása, alaptest süllyedése. Találsz rá képet. Az alaptest az alsó vonalától egy trapéz metszetben adja tovább a terhet.
Még erősebb lenne, mert ahogy írták, a kiszáradás is okozhat ilyen repedéseket.
Mikor a lábazati szigetelést csinálják xps lemezzel tudtommal ott is leásnak 20-50cm mélységig és körbeássák a házat, az akkor nem probléma? Mitől függ hogy le lehet ásni vagy sem?
Hogy van-e rendes alap. Ez egy valyoghaz normalis alapok nelkul.
Kérdésem, hogy a drain kiépítésénél a 11-22 es zúzottkő az tömöríthető frakciónak számít vagy 0-s frakicó kell?
Kell a 0-ás ha t95ig akarsz tömöríteni. De alapvetően zúzott kő nem jó drainnek, A mosott kavics jó erre, ez most csak vmi széteső vályog falhoz kreált dolognak tűnik mert egy 0-ás frakciós kavics nem ejti le normálisan a nedvességet. Tehát ha falaid és alapozás normális és domboldalban laksz jön a víz fentről akkor alapvetően kúlé kell és körbefutó draincső rendszer.
Ami nem lekerekített, az tömöríthető. Zúzott kő jó. Úgy tudom jobb ha nincs 0-ás frakció.
Vályog házunk van ami kő alapon fekszik. Gondolkodom a lábazati szigetelésben, van értelme? Ha igen milyen mélyre kell rakni az xps-t? Kő alap és a vályog fal között vízszigetelés van.
víz vagy hőszigetelés a kérdés?
@@SzakiEllenor hőszigetelés
@@SzakiEllenorengem is érdekelne a válasz
Szia. Nekem egy olyan kèrdèsem lenne. Most tik-tokon megy egy balhè mert a gipszkartonosok a winerberger gerendákba furták a tartókat, mindet. A gyártó tiltja ezt, de sok kartonos azt állítja hogy máshogy nem lehet megoldani, ès hogy a gyártó ne mondja meg mit hogyan kell mert ők tudják. Kiváncsi lennèk a te vèlemènyedre. Köszönöm ha válaszolsz.
Van konkrétan erről az esetről a Szakiellenőrnek egy szakemberrel készült videója . Pörgesd ki a videók közül!
üdv! a felületszivárgó lemezt nem fordítva kellett volna felrakni? ha lenne ott xps akkor egész biztos de szerintem ebben az esetben is...
Bütyökkel a durva felület felé.
Szerintem sem jó...
Végzetes.
Nekem is pontosan az volt a tervem, amit ők megcsináltak... lehet jobb, hogy nem kezdtem bele. Az én vályogomnak ráadásul valószínűleg nincs is alapja...
Én azt szoktam ajánlani, hogy az eső vizet egyből egy tavolabbi ciszternaba kell vezetni, és onnan ki lehet locsolni a kertbe!!!
Itt most pont a súly a megfelelő kifejezés, nem a tömeg. A gravitáció által keltett súlyERŐ támasztja meg a falat. Persze ez arányos a tömeggel, de nem azonos vele. A tömeg anyagmennyiséget határoz meg, de itt most nem az a fontos, hanem az erő.
Sziasztok, a szakaszos kiásás mit jelent pontosabban ? 80/80 cm-es szakaszon, vagy 100/100 cm-es szakaszon lehet kiásni?
Szerintem ne adj ilyen tanácsot itt, kérlek! HA le kell ásni az alap mellé is, akkor azt csak szakaszosan lehet, akár akkor is, ha kismélységű a drén. Ez a talajminőségtől függ, és nagyon kockázatos is tud lenni!
Azert kerdezem, kivancsi vagyok. Én kérdést tettem, (nem adok tanácsot)hogy az alapozas aláàsást hogy kellene jol ásni?! Maganak akarok valamit dolgozni, kő fal alá kellene ujra betonozni es azert kérdeztem.
Bocs, szakmai vitát majd megvitatjuk külön. A te oldaladhoz nem írok, igazad van.@@SzakiEllenor
Minden tiszteletem a Szaki ellenőr Úré és rajta kívül azoké a képzett szakembereké akik értékes és szakmailag értelmes tartalmat gyártanak, de fel kellene hívniuk a figyelmet minden alkalommal hogy youtube videók megnézése utáni "tudással" felvértezve senki ne kezdjen szaktevékenységbe mert hasonló vége lesz.
Legalább húsz videót néztem meg és fokozatosan jöttem rá, mennyi badarságot tartalmaz némelyik. De a végére már elég jó szakértőnek érzem magam könnyűszerkezetű tároló járdalapos alapjának az elkészítésében. Sajnos, saját hibákból is tanultam, ma már kissé másképp csinálnám.
Tisztelt Peter Ur! Van e arra adat hogy dongolt foldbol epult 50 cm szeles falakra lehet-e betonkoszorut onteni. Milyen a teherbiro kepessege a fold falaknak a teglahoz kepes
Éppen lehet, de minek?
Jó ácsnak nem kell betonkoszorú. Az én házamon sincs. Viszont vannak a padlás szélességét átérő gerendák a padláson, 3 db.
A gyerekek szóltak, hogy gond van, szóval nem kéne ilyen kijelentéseket tenni, hogy "a gyerekek nem vették komolyan a repedéseket". Lehet el kellett volna költözzenek máshová? Lehet, de talán az iskola kellett volna intézkedjen, iskolai szünetet tartani, vagy hasonló, vagy egyáltalán neki sem kellett volna kezdjenek a javításnak addig, amíg laknak benne.
Most akarom majd megcsinálni a vízszigetelést a parasztházunkon. Jókor jött ez a videó nekem.
Sosem értem ennek a drénezésnek mi a szerepe, hisz a földet nem fogja kiszárítani. Ha a vakolatot védendő kavicsozni akarunk, ahhoz egy 5-10 cm széles sáv is elég (aminek természetesen nem szabad az alap feléig sem mennie, inkább kb .10-20cm mélyen elég). Annak a kavicsnak csak az lenne a szerepe, hogy a vakolatot elválasztja a földtől, hogy ne szívja fel a nedvességet a vakolat. Itt is látható milyen problémákat okoz, ha mélyre mennek a kavicsozással.
Ami sokkal fontosabb, hogy a fal körül egy kifelé lejtő betonjárda legyen, ami az esővizet eltávolítja a faltól. Itt ehelyett a betonjárda helyett van a műanyag lemez. Az sem rossz megoldás. Bár én inkább a betonjárdát preferálom, mert azon legalább nem nőnek ki a gyomok. A videóban látott kulékavicsoknál tuti gyomos lesz idővel a ház töve, ami szerintem nagyon nem szerencsés.
valyog.uw.hu/fh001.htm
Legtöbb nagyvárosban szinte mindegyik lakóház vízesedes miatt repedezett nagyon durván több es több helyen kihez kellene fordulniuk hogy ez a nagy probléma megoldásra kerüljön!?😢
A drén cső lefektetés 20cm mélységben elegendő?
Egy kis korrigálás: couler (kulé)= folyni , caillou (káju) kavics, minden jot, jok a videok!
Szakaszonként betont alá önteni megoldás egy süllyedő vályogfalnak?
igen
Attól függ, melyik komponens mállik el, nedvesedik, szűnik meg a tartása és megy össze. Ha az alap alatti talaj, akkor azt kell betonra cserélni célszerűen szélesebbre, mint az alap,, ha a döngölt földalap, akkor pedig azt. Mindig a hibásat kell cserélni jóra.
Kedves Péter! Hasonlóan koros, de nem vályog háznál szintén vizesedés kiküszöbölés végett szeretném a segítséged kérni. Írtam külön mailt.
Aquapol?
@SzakiEllenor Akkor most mennyire merjem jövőre kiszedni a lábazatot? A járdát fel fogom szedi és úgy gondoltam a 10cm xps t eldugom 30 40cm re. a szomszéd felől meh. most föld van es rajta geotextil fehér kaviccsal sajnoa ott ázik a fal saletromos is kívül. ott meg kell oldanom drénezéssel.
Szia! A hőszigetelés jó dolog de a salétromosodàst a felszívódó víz útjának a megszakításával tudod megszüntetni végleg.
Készítek egy videót a jó megoldással
@@zsoltpaulik4039 igen a szomszéd felől ahol ázik a fal töve ott a térkő vízelvezetése rossz es a nagy placcon az összes víz odamegy a házam tövére. ami a mostani esős időszak miatt lett is repedés a falon keresztben.
Hú de frankó! Ilyet ásattak ki velünk egyben annó, mikor suli mellett nyaranta elmentem kőműves mellé. Ott vízszigetelést készítettek az árokból.
Szerintem nem csak a drénezés miatt repedtek meg a falak, hanem a száradás miatt is. 2022-ben az Alföldön pusztító extrém aszály után az én vert falú és vályog házam is összerepedezett. Voltak hanyagságaim az esővíz elvezetéssel is, ezért nyilván még látványosabban reagált a ház erre a pokoli szárazságra. Azóta megoldottam az esővíz gyűjtését, kijavítottuk a fal megcsúszását, és ugyan még látszanak a repedések, de megálltak és szerintem a ház is megállapodott. Ami számomra még nagy tanulság, hogy elbagatellizáltam a dohos szagot a lakásban egy-egy esőzés után. Ma már tudom, hogy ez egyértelműen azért volt, mert vizes volt a fal. Sőt azzal sem foglalkoztam, hogy miért voltak allergiás tüneteim - tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés - csak a lakásban és mindig egy esős időszak után. Én voltam az az allergiás, aki azzal kezelte magát, hogy kiment a természetbe, ha jobban akart lenni. Mára ez mind elmúlt, nincs dohos szag, szárazak a falak és nincs allergia.
Köszönöm a műsorokat, nagyon tanulságosak, és hasznosak!
Azt szeretném még megkérdezni, hogy csak a drénezés lehet megoldás egy repedt fal esetében? Nem lehet a repedéseket összepántolni? Láttam ilyen technikákat is a neten.
Ott a pont: "Szerintem nem csak a drénezés miatt repedtek meg a falak, hanem a száradás miatt is." Ugyanez volt nálam is, tanúsíthatom. Úgy lehetne bizonyítani, hogy a kavics támasztó hatása vagy a kavicságy miatti jobb kiszellőzés okozta kiszáradás okozta-e a repedéseket, hogy ha a gipszfoltok nem repednek tovább, akkor a kiszáradás volt és már megállt, ha tovább folytatódik a repedés hónapokon át, akkor a kavics támasztó hatása a ludas.
Sziasztok! Nem értem!!! Miért kell mindig kitalálni valami marhaságot. Vagy aláfalazni vagy aláfűrészelni esetleg vaslemezt beverni. Pont!!
Ezekről is készülhetne előadás. Hogy jót iss lássunk.
Jelen esetben az aláfűrészeleés lenne a marhaság. De lesz jó is!
@@SzakiEllenor Ha vizes a környék, akkor valóban nem jó az alávágás, mert alatta ugyanúgy ázik az egész. A legjobb az utólagos aláalapozás, de nyilván költséges. Viszont ha már ennyire megásták az egészet, onnan már akár mehetett volna az is... Nálunk nincs víz gond, úhgyogy csak alávágattuk. Azóta teljesen száraz minden.
Mesélj Szaki! Miért marhaság?-mert egyszerűbb, gyorsabb és garantáltan eredményes...ja és biztonságos. Terítitek ezt a balfasz drénezést...megfelelő helyen a külső talajvíz elvezetésére szolgálna, de ha belül nem oldják meg a padozat szigetelést, akkor belülről kap a fal -is - vizet--Ugye Szaki?Egy helyzetnél komplex gondolkodás szükséges...nem félmegoldásokkal kell virítani! @@SzakiEllenor
@@tlsoftMint a szüleim paraszt háza, jött a kőmüves, ott szentségelt, kiderült, hogy a ház háta mögött nem volt normálisan alá alapozva, 100 taliga beton be került alá. Máshol volt alapozás. Sok munka volt azzal a házzal és valljuk be, nekem nem kéne, mert még többet kéne vele foglalkoznom mint az enyémmel. Egyébként nem rossz, de mondom, nem a legjobb...
Hát azért lenne egy pár hozzászólás,,
1,a régi vályog,még a 60-70-es években sem csináltak az alapra legalább kátránypapír elválasztást a falazás elött,,!!!
Tehát onnantól kezdve ezek a régi épületek mindig is fognak a talajból nedvesedni,és süjjedni!!!🤔🤔🤔
2,a sarkoknál hiába kivan ásva, vissza tömörítve,000, betonozás 💯jobb!!👍👍👍
3,lábaza melletti dréncsövezés, akkor ér valamit,ha van csatorna a tetőn,,!!!
Különben szart sem ér 😂😂😂
lehetne hangosabb a video
Kedves Péter! Statikus vagyok, és nem értek egyet a videóban elhangzottakkal. Kellő szilárdságú fal és alapozás esetén az alapozás melletti föld vagy kavics visszatöltésnek nincs statikai szerepe. Amíg az alapozási sík alatti talaj nincs megbontva, addig nem csökkenhet az alapozás szilárdsága. Ha a falszerkezetnek állékonyságához szükség van a mellette lévő talaj oldaltámasztó hatására, akkor a fal nem megfelelő sziilárdságú. A repedések a kiásott falszakasz kiszáradásából is adódhatnak.
A kulékavics visszatöltés szerintem megfelelő, ha az alapozási sík felett marad.
Az oldaltámasztó hatás jelentéktelenségével egyetértek, bár döngölt földalap esetén a teherviselő trapéz teteje már a talajszinttől is számítható, hiszen a döngölés oldalirányban is eredeztetett nyomóhatást. Ha az alapozás aljáig kavics van, akkor a leszivárgó víz az alap alatt is nedvességet okoz a talajban ami elmállik és az alap megsüllyed.
Mi a fene az a drénezés életembe nem hallottam még róla oszt 37 éves vok,
Amikor a mai és a tegnapi ködben reflektorral próbáltam jelezni,hogy elfelejtette felkapcsolni a lámpát(lakott területen belül(mert indokolt volt) és kívül( !) is, és továbbra sem történik semmi sem akkor mit vársz ezektől az agyhalott gyökerektől? Ami a közlekedést illeti.... A tolarencia hiánya nagyon nagy baj!
A “kulé kavics” elnevezés a kavicsok alakjára és méretére utal. A “kulé” szó a német “Kugel” szóból származik, ami golyót jelent. A kulé kavicsok általában kerekded, sima felületű kavicsok, amelyek természetes módon formálódtak folyókban vagy tengerpartokon. Ezek a kavicsok gyakran használatosak építkezéseken, díszítésre vagy kertépítéshez.
Vályog ház alatt beton alap függőlegesen megrepedt 8 cm hézag a felszínen. Ablak kávánál 2 cm-t süllyedt sarkon. Injektálás drága! Alap alá betont önteni???
Létezik hidraulikus alácölöpözés is, talán még drágább. Minden ilyennek a VÍZ (és vízhiány, azaz kiszáradás) az oka. Első dolog az esővíz messze elvezetése (Három lefolyómnál már megcsináltam, lyukas csatorna ugyanúgy alattomos!) , második a belső szivárgások megszüntetése (A szennyvízcsatornámnál már megcsináltam.), harmadik a talajból felszívódó nedvesség visszatartása (A szomszéd pinceteteje a falamra vezeti a vizet, emiatt a helyiségben állandóan megy egy nagyteljesítményű páraelszívó, mert a szomszéd rugalmatlan. (Ő Aquapolt használ a falakban felemelkedő víz ellen...).
vézetes?
Király, nálam olyan 40-60cm mélyen van így, kuleval töltve. Ez nem az alap legalja, de fele biztos megvan. Tégla falazat. 1 éve, de semmi repedés. Aggódjak, vagy most már nem kell? 😮
Az a gond azzal, hogy az esö így, egyenest az alap alá folyik az alap alatti kavicságyba. Akármi víz van a ház mellet az lecsurog oda mert lejjebb van. Vonza a vizet. Ha nincs dréncsöved nem viszi el a vizet. De ha szigetelsz, mindenképpen ki kell szedned és ha kő van ott az meg leviszi a fagyot. Hiába mentél mélyebbre alap alatt ugyan úgy hűti. Én se tudtam megoldani jól. Járdát fogok betonoznirá, de a föld és a kulé között műanyagot tettem , hogy oldalról nefojjon be a víz a geotextilia helyett. Nem lehet jól megcsinálni.
Ha csak félig van ki szedve, akkor nincs baj! De a tetejére kell egy lázadás, ne jusson bele a víz!
@@SzakiEllenor @EB0L0
Köszönöm.
Nem igazán tud lejutni a víz mert J alakban van a lemez (tehát nemcsak függő hanem vízszintes is) , és el van vezetve a víz (drencso) . Mint a 200 éves háznál. Teteje térkő. Alapra ment 16cm XPS ha már félig ki volt asva, ameddig engedte lefelé
@@EB0L0 lásd előző választ
Vissza lehet úgy hajtani a lemezt hogy jó legyen a csapó eső elleni védelme. A rétegrendtől függ amúgy hogy az jó vagy rossz e? Nekem volt 80 cm mély 50 cm széles ilyen kavics ágyam, 12 m magas épület mellett, rakott kő sávalappal készült házon (nem vasbeton alap) évekig mértem és figyeltem. Fagyni soha nem fagyott az alján meg. A függőleges csöveken a pára maximum 40 cm-ig tudott megfagyni -16 fokban… amúgy én a tükröt is a faltól kifelé lejtetve készítettem. Meg lehet csinálni jóra. Nálam volt egy olyan gond is hogy a szomszéd nem pucolt csatornát és nagy esőnél még onnan is megkaptam a vizet, tehát pár szikkasztóval is kiegészítettem.
Bocsánat, a székelyudvarhelyire gondoltam igen, sikerült összekevertem a városneveket.
Székelyudvarhely, nem Vásárhely.
Amint mondtam a videóban, igen, és kaptam már pár képet! Varom a többit is! Lesz róla külön video!
Minden youtube os felvételen azt lehet látni hogy mélyen körbeássák a házat! Akkor ezekszerint elég 20cm er? Kevesebb lenne akkor a vele való bajlódás. De ha 20cm er akkor hovakerül a dréncső?
jogos a kerdes, ez engem is erdekelne. Hasonloval kuzdok a sajat hazamnal. Szerintem a legtobb viz az eso altal erkezik a falhoz/alaphoz, es ijenkor nincs jelentosege hogy milyen melysegben van megallitva egy dorken-lappal. Szaki Ur is mutatott korabbi videot a 200 eves haznal hogy ideiglenesen szinte a talaj szintjere tette a dorkent, es ugy is kiszaradt a fal. Kerdes hogy van -e valamilyen talaj szint alatti vizmozgas. Ha nincs akkor kb mindegy a melyseg szerintem, csak zarjon jol. Valaki tudja hogy egyaltalan letezik-e ilyen dolog hogy mondjuk 60 centivel a talaj alatti "viz vandorlas"? Szerinem nincs ilyen, de fogalmam sincs.
Vèzetes?
Nekem sikerült megmenteni a házunkat igaz másfél méter magasan fal szárító vakolatot is felvittem Salföldi mosott szürke homokkal+ Vegyszerrel cementtel
A jó vastag tömésfal nem repedt meg Nem omlott össze
szárazabb időbem ki a kavicsot és visszadöngölni a földet.
Megtörtént azóta!
Korántsem biztos! Van talaj, ahol lehet, és van, ahol nem!
@@SzakiEllenor Amúgy a leshegyi Zsolti vagyok. Oké minden főnök úr?
A polyvától lesz kelt sár az élesztő ami ugyebár üreges porozus és a polyva akadályozzameg, hogy száradás után repedezzen a tapasztás. Gyakorlatilag a höszigetelő.Alá falazni pedig méterenként illik és napi néhány méternél nem többet. hogy meghúzzon a matéria.
Nem is a vályogtégla reped, hanem a köztük levő illesztések, ahol kevesebb a pelyva. Aláfalazni nem folytonosan, hanem több, messzebb lévő helyen célszerű egyszerre és minél messzebb az előző ciklusbeli aláfalazásoktól. És jól vissza kell tömöríteni a kiszedett talajt.
Mindenképpen hasznos és tanulságos volt, bár én már túlvagyok a dréncsövezésen, és nem pont úgy csinálták, ahogy Szakiellenőr mondta.
Egyrészt a jelen videóban a vályogház alatt nem volt pince. Emiatt (szerintem) amikor a házfal mellett kiásták a földet, az alapozáson belüli (a padló alatti) földmennyiség nyomásnak eltűnt az ellensúlya (neem, nem tömege 😊 bár tökmindegy, értjük, miről van szó)
Szerintem más a helyzet, ha az alap tulajdonképpen a pince (szuterén) fala, és jó erős betonból van öntve.
Megint más a helyzet, ha a víz felülről jön (esővíz) és más, ha alulról (talajvíz). És ami fontos:hogy a talaj duzzadásra hajlamos-e (agyag) vagy nem.
A másik: szerintem ha egy földet megbolygatnak, azt soha olyan tömörre visszadolgozni már nem lehet. A rokonaim vályogházait (egy alföldi kisvárosban) égetett téglával alapozták (nem volt pince, gondolom a talajvíz miatt is meg szükség se volt rá egy ezer négyszögöles telken) Kb 50 cm magasságig rendes égetett tégla lábazat, és azon a vályog.
Az én pestkörnyéki házamban leásták az árkot az alapozási síkig (egy öreg nyugdíjas mélyépítő mérnök vezette az ásatást) és ott megcsinálták a betonvályút, csövet, stb. aztán visszatöltötték ezzel a krumplikaviccsal (már megszoktam, hogy így hívom) és utána jött a probléma: rátették a földet (szerintem volt geotextil a krumplikavicson, bár pont akkor nem voltam ott. Aztán ráhordták az eredeti föld egy részét, TÖMÖRÍTETTÉK, aztán másik építő visszaépítette a bejárati lépcsőt.
És itt kezdődött az esztétikai hiba: a bejárati lépcső (15 fok) +egy 4 méteres vízszinte placc SÜLLYEDNI KEZDETT szépen lassan, ahogy az évek alatt a föld lassan tömörödött alatta.
Összesen kb. 5 centit süllyedt kb. 10 év alatt szépen lassan aztán megállt.
Csak azért írom le, hogy aki derénezésre szánja el magát, az ilyen meglepetésekre számítson. (és a geotextilből legalább 2 réteget! de inkább többet, a krumplikavicsra. Nem elfelejteni, mert baj lesz)
Jól látod, a föld tömörítése nem divat, pedig alapvető lépés visszatemetés közben 10 centiméteres rétegenként a tömörítés. Legalább gyalogosan legyen megjárva a terület.
A járkálás nem tömörites!
@@SzakiEllenor Ez egy tenyeres-talpas megoldás, minden tekintetben !
Sajnos én pont Székelyudvarhelyről nézem...
Vézet 😂?
Vézetes a drénezés, jó ez így? :)
Csoda hogy nem dőlt össze a ház! Ezt nagyon elrontoták!
Majdnem végzetes. Ha gondolod javítsd a főcímet
Nem lehet betonnal visszatolteni?
meg kellett támasztani a talajt az alap mellett, ezért kellett szakaszosan kiszedni, és zúzottkővel betölteni. Az bőven elég!
A beton csak megfogná a vizet a falakban a felázást meg egyáltalán nem akadályozná meg noha igen statikailag megfogja a házat. Szépen rétegesen tömörítve felkell építeni egy töltést kavicsból amit lehet tömöríteni.
@@pifoeko4580 no ez a másik!
@@pifoeko4580 a draint már lerakták, tehát nem tolná meg a falat vízzel, mert a műanyag lappal le lenne választva.
Mi értelme van annak ha napokig tartó eső csapja a házat északrol, és csak 30 -40 cm mély kavics ágy van 40cm szélesen? A rengeteg víz ugyanugy alámegy. Annyit nem tud elvezetni.
Az előnézeti képen el van írva a szöveg!
Jót tesz az algoritmusnak, de köszi!
Egy ilyen drenezés miatt ősze omlott egy bentlakás Székelyudvarhelyen, 3 sérült és egy halott gyerek sajnos
Igen sajnos! Nekem is van róla egy video, és lesz is!
2:40 franciàul "caillou" ejtsd "kàju"
Azért kíváncsi lennék, ezt a drenezest, hogy lehet szakaszosan csinálni. És akkor a csövet méterenként osszeragasztgatjuk?
Eleve akkora szopás ez a meló, nem, ha még ilyen elvárásokat támasztunk.
Atom száraz időbe kellett volna ezt csinálni és nincs gond.
Alapvetően nem kellett volna leásni az alapozás teljes mélységéig. Még száraz időben sem. Ez így ebben a formában mindenhogy megrepedt volna.
Nem a drénezést kell szakaszosan, hanem ha leássák 80 centi mélyre, akkor csak szakaszosan lehet kivenni a földet, majd visszatölteni.
@@gabor.nadudvari akkor hogyan kivitelezi a cső berakását, hogyan toldja a lemezt? Hogy lesz felület folytonos?
"vézetes" vagy "végzetes" akart lenni?
Bbbbbb, végzetes!
@@SzakiEllenor köszönöm, szuper a videó mint mindig :D
Drén??? Ilyen szó nincs! 😢😢😢 DRÄN,DRAIN!
@@belaraklap1837 de ezt miért nekem írod?
Vezetes az
Szandekos, sokan belemenek. Normal beton fedo a hazmele es van jardais.
Dreaning ( drénezés ) avagy Magyarul lecsapolás.
Bontással kellett volna kezdeni....
"majdnem vézetes drénezés..." Inkább végzetes!
Vézetes...
Ennek a falnak a nagy része már gyakirlatilag hiányzik a belső oldalon is, annyira széztázott és roncsolódott. Egy ilyen nedves, sérült fal mellé egy ásónyomnyi árkot ásni is kb. életveszélyes. Ilyen esetben nem csak a fal piszok nedves, hanem az alap alatti talaj is. Naná, hogy tömörödik az is tovább.
A talajvízszintet és egyéb vizeket néztétek Péter? A videóból úgy tűnik, hogy a külső terepszint mintha magasabban lenne a belső padlószinttől. Erre értetted, hogy az évek során kint szaporodott a talaj és feljebb került?
A szalmás vályog tapasztás tényleg jól mutat, de mivel fogják visszaállítani a teljes falvastagságot? Ilyen tapasztással tervezték?
Bocsánat hogy ide írom le az én meglátásomat, de ezt tartottam a legjobban témába vágó kommentnek.
Ha úgy készült ahogy rajzolták, akkor szerintem semmi köze nincs a kulézásnak a problémához. Amit ők csináltak az egy kiásott árok amit lefolytottak, majd ezt követően valószínűsítem hogy a talajpára feltorlódott és az alapozási sík alatti talaj tudott alakváltozni vagy a fal anyagában is roskadt.
Egy m2 nejlont tegyen le mindenki a földre majd nézze meg 2 nap múlva mennyi víz csapódik ki rajta. Én nem akarok bele okoskodni hogy ki mit hogyan csináljon, de ha zacskót húzunk a fejünkre is előbb utóbb a levegő hiányát fogjuk tapasztalni.
Azt hogy a kulét nem lehet tömöríteni nem értek egyet. Én locsolni szoktam, ha vizes és be van vibrálva úgy beigazodik hogy az soha meg nem fog mozdulni… a víz keni a köveket így nagyon kicsi lesz a surlódásuk… ezt az apróságot egy lapáttal mindenki kipróbálhatja. Ha egy 20 cm széles lapát ami kb 2 mm vastag anyagú nyögvenyelősen nyomható bele szárazon, és ha nedvesítve van lényegesen kisebb energiával akkor nyilván ez a kövek igazodását is segíti.
Ha nagyon szeretné valaki kiszámolhatja a terhelhetőséget is. Le merem fogadni hogy egy 2 cm átmérőjű vasat nem tudna leverni benne senki. Tehát valószűnűsítem hogy a fal sem dobja odébb. A fajsúlya nagyobb mint a termett talajé, tehát ha a talajnyomását nézzük, még az alaptest tartását is növelnie kellene mert az alsó pontjától 45 fokos szögben töbletnyomást ad neki.
Nem vagyok építész mérnök, de statikát és talajmechanikát szilárdságtant tanultam, a diplomám mellett fizikai munkát is végeztem. Itt szerintem egy feláztatott altalajt sikerült produkálni meg lehet az alap is megrogyott a többletnedvségtől. Én semmi esetre sem fojtanám le az alaptestet. De ez csak az én laikus butaságom. A kuléban az a csoda hogy nem vesz fel vizet, így nagyon hamar kiszárad, mert maximum a felülete nedvesedik. Ezt a tulajdonságát lehet egy vagy több drén csővel átszellőztetve pozitívan kihasználni. A kő nyomó szilárdsága mellett. De az alapozási síkig lemenni és túlszárítani a talajt ugyan ilyen veszélyes lehet, mert ott meg zsugorodás következik be. Anno mértem 15 tömegszázalékot egy csatorna törés kapcsán, az egy agyagos talaj volt, ahol a térfogat csökkenés is rendkívül jelentős volt, 1,5-3 cm-es repedések. Nah ez annyira nem optimális az alapozási síkban. Amit még hozzá tennék. A ház alatt mi a terv? Vagy ott hogy csökkentik a pára nyomást? Ha kap egy szigetelést és nem tud felfelé távozni a nedvesség megint csak az alaptest kap többletpára terhelést és a felmenő falazat. Tehát rossz lesz. Véleményem geotextília, drén csövezés becsomagolva, aztán a felületszivárgó lemezzel külső talaj oldal lehatárolva meg a dréncsöves rész, aminek adnék egy kb 30 cm-es kulé töltést. A fal oldalára pedig nem hoznám fel. A drén kapcsán függőleges felállásokat alakítanék ki, ahol a légnyomás különbséggel lehetne természetes légáramlást előállítani. Ki és belépési pontok magassága és átmérője variálható. Majd megint kulé töltés, A felső kb 10 cm alá tennék be megint egy geotextilt, hogy a szennyeződéseket tisztítani lehessen, ( levelek, por…)
@@adamprepost8373
A támasz 2 erőből adódik össze.
Az egyik a gravitáció, a tömeg támaszt ad. De nem többet a saját súlyánál, aminél jóval nagyobb a házé.
A másik a mechanikai szilárdság, mennyire menekül az erő elől.
A kulé egyik problémája az alakjában rejlik. Viszonylag gömbölyű, emiatt nehezen képződik alakzár, csekély a mechanikai ellenállás, elmozdul erő hatására.
A másik gond az apró részek hiánya. Egy 0-25-ös murva pikk-pakk betonkeményre tömörödik, de a 25-ös rostált mindig mozog, (pedig alakzár szempontjából jobb a kulénál) de nem tud elég felületen támasz kialakulni, a belső üregek átrendeződése mindig lehetőséget teremt a mozgásra.
Szóval szerintem ne támassz ki vele házat.
A víz okozta talajmechanikai változásokból nem vagyok sajnos büfé, abban akár igazad is lehet;)
@@adamprepost8373
Tömöríts 0-25-ös murvát egy kis vízzel, aztán azzal végezd el a lapátpróbát.
Ha van műszaki vénád, azonnal megérted, mi a gond a kuléval;)
@@norbertkiss8559
Ha az lenne az alapfelvetés lényege, hogy a murva vagy a kulé tömöríthetősége-e a nagyobb akkor jó a válasz. De itt szerintem nem a kavics a gyenge pont.
@@adamprepost8373
Szerintem de.
A legendák szerint a nukleáris tölteteket is kuléban tárolják.
Pont azért, mert térkitöltő, de képes az elmozdulásra.
vézetes helyesírási hiba
az!
A vajognál nem kell jobb
Öcsém ezek a vajog házak úgy rosszak ahogy vannak. Sose fogom megérteni a rajongást értük.
😂
Az meg mi hogy " drenezni " . Valaki leforditana ez talan magyarra?
Elszivárogtatas, nedvesség elszívása , élvezetese. Épület mellett, de akár műtéti helyről is vezetnek el drénezesssel folyadékot
@@SzakiEllenor eredetileg drain, drainage
Kula... 💩..
(magyarán...)
Nem értesz hozzá. Van olyan hely ahol ez szépen mutat és még előnye is van.
Magyarul is menne? Mi a vézetes?
Bele ne haljak! Mgnhngzk nlkl s rtk z ksk!
Ha olyan szakember vagy ahogy helyesen írsz, akkor szarban van aki téged hív!
Kiről beszélsz Grécsi Lázló?
Nem olyan vézetes...
vézetes?