Amit a korszerű fűtési rendszerekről tudni érdemes - Horváth András és Molnár Ferenc
HTML-код
- Опубликовано: 23 фев 2022
- A fűtési rendszerekről Horváth András, elektronauta, blogger beszélget Molnár Ferenccel, az MVM Zrt. fenntartható termelési csoportvezetőjével.
A videóból többek között kiderül, hogy milyen fűtési rendszer volt régen, és mi most a legmodernebb technika. Valamint szóba kerülnek a napelemek, hőkamerák, hőszivattyúk fajtái és előnyei is.
Facebook: / mvmenergetika
LinkedIn: / mvmenergetika
Weboldal: mvm.hu/
#MVM #MVMCsoport #HorváthAndrás #MolnárFerenc #Fűtésirendszer #Napelem #Hőkamera #Hőszivattyúk 
Наука
Szerintem is félrevezetőre sikerült ez a video.
Már mások is leírták. Szerintem az egész “sima” elektromos fűtés (COP 1) és napelem egy látszólagos megoldás, ha energiatakarékosságról vagy zöld környezetről van szó.
Van egy elég bika napelem a tetőn, de az a napelem a nyáron, fűtési időszakon kívül termeli a tiszta energiát, ezt nem tároljuk, télen a “rossz” hatékonyságú fűtésmegoldások ugyan azt az elektromos hálózatot terhelik, amire azt mondjuk, hogy nem zöld (nem tudom milyen arányú egy téli energiamix magyarországon).
Az igazán környezettudatos a nem elhasznált energiára figyel. Egy jól szigetelt ház, jó fekvéssel a napnyereség miatt minimális energiát fog használni, akár gáz, akár jó hatásfokú elektromos fűtésről beszélünk.
Említitek, hogy olcsó és jobb egy sima elektromos fűtés. Nem olcsó. Ha nincs benne a napelem szaldó, akkor (6kw hőszükséglettel számolva) kb 10 év alatt már kifizeti az ember a hőszivattyú árát.
A tévedések a hőszivattyúval kapcsolatban:
- Nem hangos
- Nem kell neki sok hely (pontosan egy mosógépnyi helyen elfér bent)
- nem mozgat levegőt, nem csak levegő-levegő hőszivattyú létezik. Vizet is tud melegíteni
Szaldó nélkül egy elektromos fűtés eszeveszett drága, 3* annyi mint a gázzal. Tudjuk mi folyik most a gáz körül, de nem a sima elektromos fűtés a jó megoldás rá hosszútávon
Illetve még egy kiegészités a fenti hozzászóláshoz. A hőszivattyúk megfelelő tipusaival felület hűteni is lehet, és nem kell külön klima telepitéssel foglalkozni. És valóban okos elhelyezéssel a kültéri egység nem hangos, a beltéri egység pedig általában a garázsban, vagy külön gépészeti helyiségben foglal helyet, ahonnan a maximum 30 dB-es zúgás nem hallatszik ki. Másrészt ha a nyári hűtéshez az elektromos panel tulajdonosa klimát szerel fel, annak nincs zajos kültéri egysége?
3x drágább a villany mint a gáz. Így igaz, a legjobb hőszivattyúk sem érik el a COP 3at -5 fokon. alacsonyabbról meg ne is beszéljünk. A klímára használt villany az rosszvillany, az autóra használt az jó? Mivan? Egész hőszivattyúzást a támogatás viszi a hátán, meg a szuper környezetkímélő ESP szigetelés.
Sajnos sehol sem említik, hogy a hőszivattyúnak ( és nem a split klímákra gondolok) van egy éves karbantartási költsége, mert mérettől függően van kötelező felülvizsgálata. Egy átlag rendszernél ez fél évente, alkalmanként legalább 30e forintért. Azért ezt is érdemes hozzászámolni az egészhez.
Mi két éve tértünk át elektromos fűtésre. Röviden annyit javasolok, hogy ha nincs se jó szigetelésű házad, se egy csomó napelemed akkor egyenlőre maradj egy jó hatékonyságú gázkazánon.
Gondolom most már nem ezt mondod :D
@@szergelyiphone De. Még most is mondom. Abban az esetben ha van gáz persze és ha a kedvezményes áron belül tudsz maradni.
Sziasztok, furi lett ez a videó. Az elektromos fűtés a legjobb hatásfokú, de egységnyi villamos energia jelentősen többe kerül, mint gázból. A norvég panel zseniális, de nem más, mint egy menő olajradiátor. Annál jobb a felület fűtés a sugárzó hő miatti magasabb hőérzet miatt. Viszont a levegő-víz hőszivattyú messze a leg gazdaságosabb az összes közül! Új háznál nem kerül sokkal többe, mint a gáz (gáz bevezetés, kazán, engedélyek, stb.), a villamos energia felhasználás pedig a töredéke. Az infra-, norvég panel, fűtőszőnyeg, stb. addig jó, amíg szaldó elszámolás van, utána óriási bukó, plusz azt is vegyük hozzá, hogy nagyon aszimetrikusan terheljük a hálózatot. Fura, hogy a videóban nem ezek a szempontok érvényesültek.
most tartok 18:45-nél. Bocs, de ezt nem nézem tovább! Ez az ember, ahogy forgatja a szavakat..... Nagyon sok a féligazság, ferdítés.Sokunk szerint, az 1.törvény: A legolcsóbb energia a fel nem használt energia. Pont. A villanyfűtés üzemeltetése 3* több energiába kerül ma, mint a gáz, 4* annyi energiába , mint a hőszivattyú! A villanyfűtést hívhatjátok norvég panelnek, infra panelnek, tökömtudja minek, energia pazarlás. Neked, András, ugyanilyen rendszered van, napelemmel, ami most pont jó. De ha megszűnik a szaldó elszámolás a napelemnél, akkor sok-sok villanyszámlát fizet majd az, aki elhiszi az itt elmondottakat. S akinek nincs energiatakarékos háza, lakása, s beszereltet villanyfűtést, mert az majd 6%-kal kevesebbet fogyaszt..(mihez képest)........ Te mondod mindig: edukáció, edukáció. Pont arra lenne szükség. Nem pedig arra, hogy a villamos művek embere elmondja, miért jó villannyal fűteni........ Imádom a videóidat, de most felb...tátok az agyam. Barátsággal,
A gázt nem tudod megtermelni a tetődön, a villanyt igen.
@@Handras de akkor pl az azzal megtermelt energiát hőszivattyúval vagy klímával kéne elhasználni és máris kedvezőbb lenne a történet!
@@Handras Igazad van. Nem is a Te rendszered kritizálom, mert az szuper jó! Nekem azzal van problémám, amikor szigeteletlen/alig szigetelt házban élőket rábeszélik a fűtőpanelre. Brutális villanyszámla lesz a vége. Sajnos.
@@zoltankocsis4444 Én is így gondolom.
@@zoltankocsis4444 Nálam nincs hely hőszivattyús rendszernek, és a hőszívattyú annyiba kerül, mint a napelem. Szóval ezt mindig ki kell számolni előre, nálam adott volt az elektromos padlófűtés.
Hasznos videó, de a lényeg talán kimaradt. A levegő - víz hőszivattyú, H tarifával (ez csak október 15 és április 15 között vehető igénybe, ezentúl A1 tarifát számláznak, de igazából ez lényegtelen). Ebben az esetben 1kWh villamos energia bruttó 23Ft-ba kerül (ehhez új mérőóra, esetleg mérőhely kiépítés szükséges). 3-as SCOP értékű hőszivattyú átlagosan 1kWh villamos energiából állít elő 3kWh hasznos hőenergiát (ez szezon átlag, ha kint -20°C van, akkor az 1kWh villamos energiából max 2kWh hőenergiát fog tudni előállítani). De számoljunk az átlaggal. Azaz, 23Ft-ból van 3kWh hasznos hőenergiánk a lakásban. Megfordítva, (felfele kerekítve) 8Ft-ba kerül 1kWh hasznos hőenergia. Kondenzációs gázkazánnál kb. 12Ft-ba kerül 1kWh hasznos hőenergia.
Tehát maga a fűtési költség a hőszivattyús megoldásnál a legalacsonyabb, kb. 3/4 része a gázzal való fűtésnek.
Ami itt a döntő tényező (szerintem), az a bekerülési költség és munka. Az viszont teljesen ingatlan függő, hogy mennyibe kerül egy kond. gázkazán illetve hőszivattyú kiépítése. Ha pl. a gáz még az ingatlanon kívül van, akkor nagyságrendileg hasonló költsége lehet mindkét megoldás kiépítésének. Viszont ha egy kond. gázkazánt akarunk lecserélni hőszivattyúra, akkor a bekerülési költség csak napelemes rásegítéssel térülhet talán meg, de az is csak hosszú évek (évtizedek) alatt. Ha szigorúan a matekot nézzük.
De számításba kell venni az ingatlan hőigényét, a fűtőtestek típusát (radiátor, padlófűtés), elhelyezését.. stb.
Sokmindentől függ, ezért kell szakember segítségét kérni. Legalább olyan szinten, hogy rávezessen a helyes útra, mert pusztán azt nem lehet megmondani hogy melyik a jobb módszer fűtésre. Az ingatlan paramétereitől nagyban függ.
Szubjektív vélemény: áramot egyszerűbb termelni/felhasználni, mint gázt (mondom, szubjektív vélemény! :)), ezért én a hőszivattyúra, illetve egyéb elektromos megoldásokra szavazok.
Végre egy olyan videó, ahol nem az adott témát tukmálják, hanem a számolásra, optimalizálásra hívják fel a figyelmet. Számoljunk, méretezzünk, optimalizáljunk. Andrásnak mielőbbi gyógyulást.
Nem tudom hogyan került el eddig ez a videó, de!! Ennyire hasznos videót számora. Le a kalappal. Pont most tervezem megvenni a családi házat , eladósodva rendesen, és tervezem a legideálisabb anyagi elosztást hatékonyság terén. A fűtésrendszereket nézegetem egy ideje és kicsit elvesztem, megmondom őszintén. De ez most sikeresen rendbe rakott fejben és marha sokat segített! Köszi
Az "infra" fűtéshez pár gondolat: szokták emlegetni, hogy "nem fűti a levegőt" emiatt energiatakarékos, csak akkor megkérdezném, a szabályozóegysége miért a levegő hőmérséklete alapján szabályoz? Egyébként azért, mert infra sugárzás ide vagy oda, a tárgyak elnyelik az infra sugarakat, és átadják a levegőnek. Mivel egy lakóhelyiség hőmérséklete nagyjából állandó, ugyanúgy ki fog egyenlítődni a levegő hőmérséklete is. Emellett infrasugár csak akkor van, ha a készülék be van kapcsolva - emiatt ilyen norvég paneleket tipikusan olyan helyeken érdemes használni, amit nem használunk folyamatosan.
A szigetelés pedig alapvető fontosságú, sokkal fontosabb, mint hogy mivel fűtesz.
A videó kicsit egyoldalú lett, nagyon a "fűtőszálas fűtés" felé billent a mérleg, arról pl. egy szó nem esett, hogy hőszivattyúra (és klímára) létezik H tarifa, ami miatt még kedvezőbb az üzemeltetése.
Na de ha az MVM áramot akar árulni és nem hőszivattyút akkor mit mondjon?
Szerintem tisztázni kellene miről is beszélünk. Sok fűtési megoldás hangzott el, hogy milyen megközelítésben abba nem mennék bele. Mindennek van két oldala. Olcsó és nagyon jó, vagy nagyon olcsó és nagyon jó nincs, ahogy ingyen ebéd sincs. Ma a hatékonyság és a környezet kímélése pénzbe kerül, ahogy a kényelem is.
Fontos kérdés a fűtést illetően, hogy új, vagy használt a ház, vagy már egy felújított ház.
1. Új ház: generál kivitelezés, vagy nem? Generálnál a leírt anyagok kis túlzással fele, ma egyáltalán be se kerül mondjuk egy rácsos tartós födém rétegrendbe, de ha be is építik nagy valószínűséggel nem szakszerűen pl. Párazáró fólia. A generál kivitelezőt nem érdekli mennyibe kerül a fűtés, ő az árrésekért dolgozik. Ehhez kapcsolódik az előírt energetikai megfelelés. Ezt egy program számolja a kivitelező által elmondott és “ beépített anyagok” gyári teljesítmény igazolása alapján. A program azzal nem számol, hogy a Sanyi azt valóban beépítette-e, és ha igen vajon szakszerűen tette azt. Innentől ez érezhetően bukott ügy. Ekkor jön az “ olcsó” napelem és mindjárt AA-s enegetikájú lesz a tákolmány! A passzív ház minősítésbe nem mennék bele, mert az még ennél is viccesebb. Na nem az eljárás, hanem a számítás.
2. Használt ház: ha valaki nem tudja maga, vagy ismerős útján megcsinálni a felújítást (szigetelés stb.) nem érdemes a házba az építés során integrált fűtési módhoz komolyabban hozzányúlni. Miért? Mert ma senki nem vállal se felelősséget, se garanciát arra, hogy egy rendszer a kasszától való távozás után az adott helyen megfelelően működni is fog, valamint érdemes szakembert csak nagyítóval lehet találni itthon. Az új nyílászáró szerkezetek minősége jó, de mivel nincs olyan szakma, hogy ablakbeépítő ezért bárki végezheti, végzi is, és szinte biztos, hogy nem megfelelő a méretezés vagy szakszerűtlen a beépítés. Mindemellett rengeteg a selejt, sérült, bevonathibás termék. A hőátbocsátási értékekről valamint a Ral beépítésről, esetleg konzolokról ne is beszéljünk amikor ott tartunk, hogy a függők sem mennek.
Elektromos fűtés jó, de az sincs ingyen, és a fentiek miatt korlátozott azon ingatlanok száma ahol tényleg használható. Nulláról pusztán elektromos kazán és napelem, már az a szint ahol biztosra mennek és hőszivattyút telepítenek. A zaj meg amiket az Úr mond a videóban erősen kérdéses. Azt kellene tisztázni mit nevezünk zajnak. Egy hőszivattyú hűtésre is képes, míg egy elektromos kazán nem.
Fő kérdés, milyen a szigetelés és a nyílászárók minősége és mekkora a pénzügyi keret. Egy normálisan összerakott szigetelés és nyílászárók mellett egy hőszivattyú napelem nélkül H tarifával nagyon olcsón meg fogja oldani a fűtést és a melegvizet, és meg van a lehetőség a hűtésre is nyáron.
Sajnos félrevezetőre sikerült a hőszivattyús rendszer magyarázata.
Köszönet! Nagyon hasznos volt!
Nagyon Klassz Videó Igazán Érdekes Tartalommal Feri Meg Egy Igazi Úriember Egy Valódi Zseni A Szakmájában🙏💯
Felület fűtés-hűtésről miért nem volt szó, ha már új házak rendszereiről is beszéltetek?
Nukleáris energia meg előkerül a végén, de a fúziós erőműről meg nem beszélt a szakértő kolléga, pedig ha jól tudom rengeteg ország épp azon dolgozik, mert abban látják a jövőt.
Kár hogy nem igazán hangzott az el, ha már az emberek zsebéről volt szó, hogy az elektromos fűtés is amúgy mennyire pazarló tud lenni a korszerűtlen tüzeléses eljárásokkal párhuzamosan.
Nekünk is egy jól szigetelt házunk van megfelelő nyílászárókkal, 80nmem padlófütéssel, és odafigyelve a gáz fogyasztásom minimális, ha ezt elektromos fűtésre cserélném sokszor annyi lenne a fűtésre fordított energia számla.
A fúziós energia 40 éve minden évben 40 évre van..
@@Handras persze mert nem volt mögötte érdek, volt olaj, szén meg szerette mindenki az atomenergiát, mióta tudjuk, hogy szar lesz már az is felpörgött
A légcsatornázható klímáról nem is beszélt, pedig az egyik legjobb!
3 éve lett áttervezve a fűtés, helységenként eltérően egy régi 80-as évek elején épült, de azóta teljes felújításon átesett házon . Valahol klíma, máshol infra, padlófűtés vagy falpanel, helységenként kiválasztva. Előtte vegyestüzelésű és gázkazán központi fűtés volt, amit a kora miatt kellett kiváltani. Egy évig használtam a házat, hogy tudjam mennyi a tényleges áramfogyasztás mielőtt most kiépítettem a napelemes. Hogy miért nem hőszivattyú lett egy ekkora háznál? A háromszoros ár miatt, amit a következő 20 évben nem fizetek ki villanyszámlára, napelem kiépítéssel meg még több.
Helló! Ha most kellene választanod egy 80 m² házhoz mit választanál fűtésre?
@@MrKringon Yoreggelt. Pénztárca és telekfüggő. Amit bérelek házat - munka miatt- talajkonnektros geotermikus fűtés van. Szinte alig van fenntartási költsége, ellenben sokba került a kiépítése, s ez telekfüggő is. Ha kevesebb a keret villany napelemmel. Már nem csak az enyhe hosszú télre kell gondolni, hanem a forró nyarakra is. Szigetelés és árnyékolás is fontos.
Felnevettem amikor a villamos kazánt ajánlotta 😂 Ismerős erőműves dolgozó, olcsobban kapja az áramot, mégis leváltotta, mert nem bírta már fizetni a százezres számlákat...
Ó, jaj.