Nálunk a régi kémény amibe be volt kötve a konvektor (ko-csővel bélésezve) kéményhatásnak köszönhetően folyamatos huzattal szellőzik. Nem kell ventillátor se. Széliránytól függetlenül szellőzik.
Ezt nevezik gravitációs szellőzésnek. De 1. ettől még pótolni kellene valahogy a levegőt 2. ez csak nem légtömör házakon működik, 3. a huzattal együtt a meleg is távozik (ha nagy a huzat, akkor igen nagy tempóban...), 4. a szél szabja meg a szellőztetés mértékét, nem az igényünk.
@@epitokozosseg Ebből a 4-pontbol csak a 3.)ik pont a valós különbség a két rendszer között, méghozzá : 1.) és 2.) lényegében egy s ugyanaz. 4.) pontrol - mondhatóan "merőlegesen érkező" szél a függöleges szellőztetésnél NEM befolyásolhatja a kimenő meleg levegőt (nagy-, érezhető- mértékben nem befolyásolja). Különben szénmonoxidban (CO) fulladnánk meg. Ugye gaz radiator+kéményhatásról beszélünk. 3-ik pontról még: #tény hogy a hagyományos függőleges szell-sel NEM lehet a teljes, szükséges köbmétert (m3) az elhasznalt levegőnek kivezetni (a keménybe csatolt gáz radiátor segítségével), itt egyet értek az építőközösséggel. S hogy az ily hagyományos módon a kivezetett meleg levegővel lényegében az utcánkat fűtünk (levegő hőcserélő hiányában). #masik tény, hogy csak szóbeli vagy apróbetüs formában van kimondva, hogy az önök hőcserélő rendszere kb. 95%-ban megtartja meg a helységeinkben kitermelt 100%-os hőenergiánkat, ami nem oszlathatja el a laikus beruházó l kételyeit eme új, s még ismeretlen rendszerről (Ha mindenki tudna, mit adnak neki el, meg is venne) ! #Sajnos eddig semmi de semmi magyarázót nem tapasztalni arról, hogy is ez a HŐCSERE megy végbe. Illetve hogyan gyűjthető be a kicsapódott kondenzvíz nem csak a hőcserélő dobozában de a meleg ill. hideg levegős csöveknél? #Vagy hogy mekkora hővesztességgel (százalékosan) kell valójában számolnunk, ha nem szegeteljunk le a 16cm átmérőjű légvezető csöveinket?
Köszönjük az előadást, esetleg légcsatornázható hőszivattyúról lesz előadás? Az meg tudja oldani a szellőzést is magában, hasonló hatékonysággal...? 🙄Köszönöm, Üdv!!
Készült-e felmérés, hogy mennyivel növekszik meg a szükséges fűtési energia egy egyszerű szellőztető berendezés esetén, szemben a hőcserélőshöz képest? Azaz, mennyi a hővesztesség, ha nem nyerjük azt vissza a hőcserélőben?
Részünkről nem készült olyan publikus felmérés, ami mérvadó lenne minden esetben és minden esetre igaz is lenne. Minden épület és ezáltal a szellőzési igény is más és más. A központi elszívós, higroszabályozású rendszer külső levegővel "dolgozik" direkt bevezetéssel, a hővisszanyerőknek ezzel szemben illik tudni a ~90% hővisszanyerést. Nem ismerjük előre, hogy a lakóépületbe mennyi pára termelődik és ezáltal az elszívó rendszer és a légbevezetők hogyan szabályozzák a helyiségenkénti légcserét (ettől függ majd a veszteség és az elektromos fogyasztás is). Milyen hőmérsékletre lesz fűtve a lakás? Milyen külső hőmérsékletet vegyünk figyelembe? Persze lehet átlag hőmérsékletekkel számolni, de azt tudjuk, hogy nem lesz valós a kapott eredmény. A másik kérdés, hogy amit nyerünk fűtési költségben a hővisszanyerővel, azt üzemeltetési költségben (pl. villanyszámla, szűrőcsere...) hol fogjuk elveszíteni. Talán energetikus szakemberrel, konkrét épület esetében, átlag értékeket figyelembe véve ki lehet számoltatni, de ne számítsunk 100%-ban pontos végeredményre. Ha a kérdés a megtérülésre vonatkozik: azt felejtsük el. Egyik szellőztető rendszer sem fog megtérülni (esetleg papíron, jól levezetve), nem a megtérülés miatt szükséges gépi szellőztetést beépíteni. Az épület műszaki tartalma (pl gázfűtés vagy hőszivattyús fűtés-hűtés, épületszerekezet, szigetelés stb...) inkább meghatározza, hogy milyen szellőztető rendszert alkalmazzunk. De sok esetben a felhasználói igény dönt alacsonyabb vagy magasabb műszaki tartalom mellett. Személy szerint az a véleményem (tapasztalatom), hogy mind a két megoldás jól alkalmazható, használható. Üdvözlettel Czeilinger Ferenc
@@epitokozosseg Köszönöm a kimerítő választ, remélem másoknak is hasznára lesz. Azért érdekelt, hogy készült-e ilyen felmérés, mivel már találkoztam ablakon történő szellőztetés vs. hővisszanyerős gépi szellőztetés összevetéssel. A megtakarítás jelentős ugyan százalékban, de nem olyan mértékű, hogy reális időn belül megtérítse a befektetett összeget. A megtérülés valójában egészségesebb lakókörnyezetben, komfortérzetetben mérendő.
Akinek annyi pénze van, meg kevés esze, hogy egy százezres elszívót rak be a konyhába és milliós nyílászárókat építtet be az nem fog egy szae kandallóval meg egy cserép kályhávak bajlódni, mint te sen!
Az elmúlt 2 évben 3 olyan frissen épített családi házban voltam, Amibe cserépkályhát rakattak és 4 olyanba amibe kandallót (bár a kandallók külön kintről kaptak levegőt egy 110-es pvc csövön) egyik se szegén ember.
ablakba építhető verziónak van értelme, többi baromság. falat ezért nem lyukasztanék ki... túl van ez lihegve, de nyílván aereco és helios jól jár... majomkodás
@@TheKisem lényeg a friss levegőn van, hogy átvészeld az éjszakát egy bezárt szobában, arra meg jó a résszellőző az ablakokba. konyhába ipari elszívó kell a felesleges koromfüst kiszippantására. minden más felhasználási terület már belemagyarázás szerintem. egy ilyen gép fél szobát elfoglal és kb egy átlag családi házban 2-3 millió forint. egy nagyobb házikóban 3-5 millió forint. +szűrő cserék +elektronika problémák. légkondi amúgy is kell - ott van az LG levegőszűrős modellje, na annak van értelme. ezek a mai házak 10 évre vannak tervezve - utána újraveheted a gépészetét. kösz, kihagyom. arról ne is beszéljünk, hogy a kesze-kusza csővezetékek adekvát tisztítását még ki sem találták... nettó baromság.
Nálunk a régi kémény amibe be volt kötve a konvektor (ko-csővel bélésezve) kéményhatásnak köszönhetően folyamatos huzattal szellőzik. Nem kell ventillátor se. Széliránytól függetlenül szellőzik.
Ezt nevezik gravitációs szellőzésnek. De 1. ettől még pótolni kellene valahogy a levegőt 2. ez csak nem légtömör házakon működik, 3. a huzattal együtt a meleg is távozik (ha nagy a huzat, akkor igen nagy tempóban...), 4. a szél szabja meg a szellőztetés mértékét, nem az igényünk.
@@epitokozosseg
Ebből a 4-pontbol csak a 3.)ik pont a valós különbség a két rendszer között,
méghozzá :
1.) és 2.) lényegében egy s ugyanaz.
4.) pontrol - mondhatóan "merőlegesen érkező" szél a függöleges szellőztetésnél NEM befolyásolhatja a kimenő meleg levegőt (nagy-, érezhető- mértékben nem befolyásolja).
Különben szénmonoxidban (CO) fulladnánk meg. Ugye gaz radiator+kéményhatásról beszélünk.
3-ik pontról még:
#tény hogy a hagyományos függőleges szell-sel NEM lehet a teljes, szükséges köbmétert (m3) az elhasznalt levegőnek kivezetni (a keménybe csatolt gáz radiátor segítségével), itt egyet értek az építőközösséggel.
S hogy az ily hagyományos módon a kivezetett meleg levegővel lényegében az utcánkat fűtünk (levegő hőcserélő hiányában).
#masik tény, hogy csak szóbeli vagy apróbetüs formában van kimondva, hogy az önök hőcserélő rendszere kb. 95%-ban megtartja meg a helységeinkben kitermelt 100%-os hőenergiánkat, ami nem oszlathatja el a laikus beruházó l kételyeit eme új, s még ismeretlen rendszerről (Ha mindenki tudna, mit adnak neki el, meg is venne) !
#Sajnos eddig semmi de semmi magyarázót nem tapasztalni arról, hogy is ez a HŐCSERE megy végbe. Illetve hogyan gyűjthető be a kicsapódott kondenzvíz nem csak a hőcserélő dobozában de a meleg ill. hideg levegős csöveknél?
#Vagy hogy mekkora hővesztességgel (százalékosan) kell valójában számolnunk, ha nem szegeteljunk le a 16cm átmérőjű légvezető csöveinket?
@@epitokozosseg Ennek a problémának a kiküszöbölésére kiváló megoldás a rejtett ablakszellőző, ami huzatmentesen és önszabályzó módon szellőztet.
Köszönjük az előadást, esetleg légcsatornázható hőszivattyúról lesz előadás? Az meg tudja oldani a szellőzést is magában, hasonló hatékonysággal...? 🙄Köszönöm, Üdv!!
Önmagában nem, hiszen egy sima slpit klíma sem képes erre.
Készült-e felmérés, hogy mennyivel növekszik meg a szükséges fűtési energia egy egyszerű szellőztető berendezés esetén, szemben a hőcserélőshöz képest? Azaz, mennyi a hővesztesség, ha nem nyerjük azt vissza a hőcserélőben?
sokkal szerintem
Részünkről nem készült olyan publikus felmérés, ami mérvadó lenne minden esetben és minden esetre igaz is lenne. Minden épület és ezáltal a szellőzési igény is más és más. A központi elszívós, higroszabályozású rendszer külső levegővel "dolgozik" direkt bevezetéssel, a hővisszanyerőknek ezzel szemben illik tudni a ~90% hővisszanyerést. Nem ismerjük előre, hogy a lakóépületbe mennyi pára termelődik és ezáltal az elszívó rendszer és a légbevezetők hogyan szabályozzák a helyiségenkénti légcserét (ettől függ majd a veszteség és az elektromos fogyasztás is). Milyen hőmérsékletre lesz fűtve a lakás? Milyen külső hőmérsékletet vegyünk figyelembe? Persze lehet átlag hőmérsékletekkel számolni, de azt tudjuk, hogy nem lesz valós a kapott eredmény. A másik kérdés, hogy amit nyerünk fűtési költségben a hővisszanyerővel, azt üzemeltetési költségben (pl. villanyszámla, szűrőcsere...) hol fogjuk elveszíteni. Talán energetikus szakemberrel, konkrét épület esetében, átlag értékeket figyelembe véve ki lehet számoltatni, de ne számítsunk 100%-ban pontos végeredményre.
Ha a kérdés a megtérülésre vonatkozik: azt felejtsük el. Egyik szellőztető rendszer sem fog megtérülni (esetleg papíron, jól levezetve), nem a megtérülés miatt szükséges gépi szellőztetést beépíteni. Az épület műszaki tartalma (pl gázfűtés vagy hőszivattyús fűtés-hűtés, épületszerekezet, szigetelés stb...) inkább meghatározza, hogy milyen szellőztető rendszert alkalmazzunk. De sok esetben a felhasználói igény dönt alacsonyabb vagy magasabb műszaki tartalom mellett. Személy szerint az a véleményem (tapasztalatom), hogy mind a két megoldás jól alkalmazható, használható. Üdvözlettel Czeilinger Ferenc
@@epitokozosseg Köszönjük a tartalmas és őszinte választ. A csatornának meg további sok sikert, szükséges az ilyen szakmai tartalom is a youtubeon.
@@epitokozosseg
Köszönöm a kimerítő választ, remélem másoknak is hasznára lesz.
Azért érdekelt, hogy készült-e ilyen felmérés, mivel már találkoztam ablakon történő szellőztetés vs. hővisszanyerős gépi szellőztetés összevetéssel. A megtakarítás jelentős ugyan százalékban, de nem olyan mértékű, hogy reális időn belül megtérítse a befektetett összeget.
A megtérülés valójában egészségesebb lakókörnyezetben, komfortérzetetben mérendő.
@@TeslaElonSpaceXFan Köszönjük Dóra! :-)
Nagyon jó volt.csak a csövek mérete maradt el.
Akinek annyi pénze van, meg kevés esze, hogy egy százezres elszívót rak be a konyhába és milliós nyílászárókat építtet be az nem fog egy szae kandallóval meg egy cserép kályhávak bajlódni, mint te sen!
Az elmúlt 2 évben 3 olyan frissen épített családi házban voltam, Amibe cserépkályhát rakattak és 4 olyanba amibe kandallót (bár a kandallók külön kintről kaptak levegőt egy 110-es pvc csövön) egyik se szegén ember.
HELYSÉG = Település
HELYISÉG = Szoba
Helységet emleget az előadó. Ez mást jelent, a lakásban h e l y i s é g e k vannak.
ablakba építhető verziónak van értelme, többi baromság. falat ezért nem lyukasztanék ki... túl van ez lihegve, de nyílván aereco és helios jól jár... majomkodás
Le is vezetnéd azt, ahogy eljutottál erre a következtetésre? (Nyilván számszerűen érdekelne.)
@@TheKisem lényeg a friss levegőn van, hogy átvészeld az éjszakát egy bezárt szobában, arra meg jó a résszellőző az ablakokba. konyhába ipari elszívó kell a felesleges koromfüst kiszippantására. minden más felhasználási terület már belemagyarázás szerintem. egy ilyen gép fél szobát elfoglal és kb egy átlag családi házban 2-3 millió forint. egy nagyobb házikóban 3-5 millió forint. +szűrő cserék +elektronika problémák. légkondi amúgy is kell - ott van az LG levegőszűrős modellje, na annak van értelme. ezek a mai házak 10 évre vannak tervezve - utána újraveheted a gépészetét. kösz, kihagyom. arról ne is beszéljünk, hogy a kesze-kusza csővezetékek adekvát tisztítását még ki sem találták... nettó baromság.
@@MrBazsi888 Nem is beszélve arról, hogy 1,5millió Ft-ot hány év alatt szellőztetek el ha kinyitom az ablakot.
@@expamandro + a hideg erősíti az immunrendszert xD
@@MrBazsi888 "konyhába ipari elszívó kell a felesleges koromfüst kiszippantására" Az érdekelne,hogy miként kerül a konyhába koromfűst?