Nagyon szépen köszönjük ezt a színvonalas filmet is! Az űrsiklók története amúgyis izgalmas,hiszen egyszerre szólt a tudomány határainak feszegetéséről és az emberi hanyagságról, figyelmetlenségről is. Soha nem felejtem el,amikor 2005.nyarán azon izgultunk,hogy a Discovery épségben visszatérjen a világűrből. Az a Discovery,ami a Challenger és a Columbia rettenetes tragédiája után - ha rövid időre is,de - megmentette a jobb sorsra érdemes űrsiklók becsületét. A film szép meglepetés volt,Boldog Karácsonyt kívánok a létrehozóknak!
Ha valaki Németországban, Speyer város közelében jár, a világért se hagyja ki a Technik Museumot, ahol besétálhat egy Buran űrsiklóba! A múzeum többi részéről most nem beszélnék, nincs annyi karakter és idő... :) Én 2012 óta minden évben elmegyek oda - ez a sor idén megszakadt sajnos, remélem jövőre pótolhatom... Egyébként csatlakozom a többiekhez: ismét egy remek video az Aeroparktól! Köszi srácok!
Mi idén voltunk. A sinsheimi Condorde és TU144 (és a sajnos csak messziről megnézhető MALÉV gép) után azt hittem már "mindent" láttam, aztán jött Speyer... Amikor azt hiszed, hogy kb. öt emelet magasan a 747-es szárnyán állva, vagy a világ legnagyobb turboprop Antonovja után már nem érhet meglepetés... Akkor meglátod a hangárban a BURAN-t! Majd belépsz a tehertérbe... (Azért a(z ingyenes) salzburgi Red Bull Hangar7 sem semmi.)
Szia Balázs, Nagyon szuper lett ez a videód is, köszönjük szépen :) Szerintem nagyon komoly színvonalat képviselsz, úgy hogy személy szerint én még ebben a témában is néznék tőled ilyen videókat :)
Apró adalékok: A névválasztás. Valóban minden példányt valami felfedező hajóról neveztek el. Érdekesség, hogy az első példány neve Enterprise volt, amit nem hajóról, hanem a Star Trek-ből nevezték el. Ebben a videóban van is egy fénykép ( 3:14 ), ahol a Star Trek színészei láthatóak az Enterprise előtt az elnevezés alkalmából. A nevekhez kapcsolódó érdekesség még, hogy az első példányt, ami nem volt képes űrrepülésre, egy (fiktív) űrhajóról nevezték el, a többit viszont (melyek képesek voltak űrrepülésre) vízi hajókról. A Columbia első repülésének parancsnoka John Young volt, aki az Apollo-16-al járt a holdon. Ok, utóbbi nem éppen magáról a repüléshez kapcsolódik, csak gondoltam, érdemes megjegyezni. Egyébként sajnálom, hogy a Buran kudarcba fulladt.
Téves megközelítés, hogy a StarTrekből származik a neve. Az Enterprise egy elég bevett név a brit és az AEÁ hajózásban, volt rá legalább 3-4 évszázaduk és tengernyi hajójuk (ez jó hülye szóhasonlat), amit így neveztek el. Egyébiránt ugyanez a színészcsapat fotórkodott a CVN-65(itt egy elég gyatra wiki bejegyzés: hu.wikipedia.org/wiki/USS_Enterprise_(CVN%E2%80%9365) )-ön is, amit szintén Enterprise-nak hívtak. A wikis cikk szerint csak hadihajóból volt 8 db. Eddig... A 9. már készül, a CVN-80 repülőgép hordozó lesz ( en.wikipedia.org/wiki/USS_Enterprise_(CVN-80) ) A leghíresebb Endeavour egyébiránt Cook kapitányé volt. Mind a három földkörüli útján használta és eredetileg szénszállító vitorlás volt.
Köszi, nagyon jó műsor volt. A jövőben azt kérném, hogy a csomó, láb, mérföld, gallon... mértékegységeket egyből a megfelelő metrikus ME-ben adjátok meg mindig. Beszédsebességben ui ezek értelmetlenek sokunknak.
Hivatalosan ezeket a mértékegységeket használják a repülésben, ha akarod ha nem. Nem fogják ezért állandóan átváltogatni csak miattunk. Egyébként nem túl bonyolult. Láb : közelítőleg méter harmada. Mérföld : 1.6km. Gallon : 3,5 liter . Mondom közelítöleg, de nem túl bonyolult...
Ez a rész igazán kellemes csemege lett! Amúgy a legelső felbocsátás (STS-1) időpontja is szimbolikus volt, hiszen napra pontosan Gagarin repülésének 20. évfordulójára esett 1981 április 12-én.
Igen, az egyik beceneve az űrsiklónak az volt hogy < flying brick .> Aztán a tragédiák okán ehhez jött a < flying Ming vase > (a repülő kinai váza) csúfnév is. Már Márk Pozsonyi fórumozó társam éríntette az űrsikló konkrét hiányosságait, amivel teljesen egyetértek. Számomra a legnagyobb csalódást az okozta ahogyan az amerikai kormány és a NASA pr kampánya annyira magasra emelte az elvárásokat, hogy ahhoz képest a űrsikló valóságos felhasználhatósága és repüléseinek biztonsága messze alulmaradt. Természetesen sokkal becsületesebb lett volna azt közölni a nyilvánossággal, hogy egy jó része a járműnek még kisérleti fázisban van, ezért pénzügyi megtakarítások nem várhatók, továbbá ennek biztonsági következményei is lesznek, de az űrkutatás fejlesztése megkívánja ezeket az áldozatokat. Nem ez történt, és ezzel a NASA komolyan lejáratta magát.
Érdemes megemlíteni, hogy a Space Shuttle esetén az Orbiter hajtóművei szolgáltatták a pályára álláshoz szükséges hajtóerő egy jelentős részét, vagyis a teljes rendszer csak együtt volt képes működni. Az Enyergija ezzel szemben egy teljes értékű rakéta volt ami a Buran nélkül is működött (volt is erre példa), ezért a Buran csak kisebb méretű hajtóművekkel rendelkezett. Vagyis az oroszok nem csak egyszerűen lemásolták a nyugati technikát, mint pl. a Tu-144 esetén a Concorde-ot.
A New Yorki Intrepid muzeumban( katonai gépek, tengeralattjáró,helikopterek ,concorde,stb ) van kiállitva az Enterprise ürsikló......a prototipus. Volt szerencsém 2x látni ..hatalmas élmény az egész....van honlapja keressetek rá. Egy kis info: Az Enterprise (NASA Orbiter jelzése: OV-101) a NASA első űrrepülőgépe. Az STS-rendszer kipróbálására szánták. Hajtómű és hővédőpajzs nélkül készült el 1976 szeptemberében, űrrepülésre nem alkalmas. Ezzel a géppel tesztelték a légkörben az STS-rendszert. Az első tesztrepülést 1977-ben hajtották végre vele. Eredetileg tervezték, hogy átalakítják űrrepülésre alkalmassá, így az Enterprise lett volna a második űrrepülőgép a Columbia után, amit felbocsátanak az űrbe; a Columbia építése során azonban változtattak az űrrepülőgép-terveken, főként az üzemanyagtartály és a szárnyak súlyát illetően. Az Enterprise átalakításához szét kellett volna szedni a járművet és egyes alkatrészeit átalakításra visszaküldeni a készítőkhöz, ami magas költségekkel járt volna; olcsóbbnak bizonyult megépíteni a Challengert a teszteléshez készült „STA-099” váz köré. A Challenger pusztulása után ismét szóba került az Enterprise űrrepülésre alkalmassá tétele, de ehelyett tartalék elemekből és alkatrészekből megépítették az Endeavourt.
Az egyetlen megmaradt buran prototípus németországban a speyer-i technikai múzeumban van kiállítva.A múzeum honlapja szerint ez a példány csinált több légköri tesztet is. ruclips.net/video/sLf28QSqzcI/видео.html&vl=en Aki még nem ismeri Sinsheim-i és Speyeri múzeumokat annak érdemes megnézni ;) ruclips.net/video/-7GZFetazaY/видео.html ruclips.net/video/yz4B19ck_rI/видео.html
Na, űrsiklós videóra nem számítottam, köszönjük! Nem tudom, mennyire hihető infó, mert csak egy-két helyen olvastam róla, de elméletileg az űrsiklók alkalmasak voltak arra, hogy "hasznos" teherként egy kiegészítő üzemanyagtartályt is vigyenek magukkal a cargo bay-ben. Ez a kis mérete miatt természetesen nem a fő-, hanem csak a manőverező hajtóműveknek jelentett volna némi plusz üzemanyagot (hidrazin tüzelőanyag, dinitrogén-tetroxid oxidálószer), tehát nem olyan volt, mint azok a hatalmas narancssárga tartályok, amiket az indításkor használnak. Arra lettek volna jók, hogy néhány száz m/s plusz delta-v-t lehetett volna nyerni, így nagyobb magasságokra is eljuthattak volna az űrsiklók (ha lett volna rá igény). A rendszert végül nem használták soha, mivel a plusz üzemanyag és a tartály súlya miatt szinte nem is tudtak volna hasznos terhet vinni, és a plusz üzemanyag se lett volna akkora segítség, amennyi negatívummal járt a beszerelése. Tudtommal ilyen üzemanyagtartályok se készültek végül.
Az űrsiklók rakodótér pontosan azért lett ekkora, mert a légierő csak akkor támogatta anyagilag a programot, ha képesek vele az új generációs kémműholdakat fellőni (Hubble is egy végül fel nem használt kémműhold héjába került bele, ezért is illeszkedett ilyen szépen az űrsikló rakterébe). Nem kell ahhoz semmilyen konteó, hogy az orosz kémműholdakkal lehozásával összekapcsoljuk az űrsiklót, voltak is erre vonatkozó repülési profilok, hogy hogyan lehetne pályán lévő műholdakat lehozni az űrsiklóval, végül nem repítek egy ilyen küldetést sem a z ürsiklók. A visszatéréskor nem a kerámia csempék melegedtek fel legjobban, hanem a belépőéleken és az orrán (ahogy newman is írta) lévő szén-szén kompozit csempék.
1 db buran ki van álitva német országban egy viszont ki van álitva orosz kahasztánban. Érdekesség én nem találtam rola írásos adatot viszont google maps-os böngészésem közben meg találtam. Van rola műhold kép és helyszini fotot is. Buran . Muzey Kosmodroma Baykonur., Kazahsztán
A Német egészen pontosan Speyer-ben van, de teszt célú gép, vagyis nem az említett "5 buran" űrsikló egyike. Egyébként Kazahsztánban kettő van, egy a pálya mellett volt sokáig, majd betolták a hangárba ami rászakadt, egy másik pedig egy szomszédos hangárban rohad (neten van bőven kép és videó is, ahol belógnak a Kosmodrom-ba. A felvételeken az említett hangárban kettő is van, de ebből csak az egyik valódi űrsikló). Másik kettő Moszkvában van, az egyiket sokáig tologatták ide-oda, végül a Zhukovsky reptér mellett kötött ki, a másik pedig a Tushino (orosz "gépfejlesztő" cég) udvarán áll. Az utolsó pedig felszívódott ;) A teszt célú/nem űrsikló gépekből egyébként több volt/van, rengeteg Oroszországon belűl van most is, de egy Németországban, egy Báhrejnben és végüli Ausztráliában még egy. :)
A Buran-nak még annyi előnye volt az automatikus leszálláson túl, hogy volt két repülőgép-hajtóműve leszálláshoz is. Vagyis azzal nem kellett csak siklással leszállni elsőre.
A Buran egy példánya ki van állítva a Technik Museum Speyer-ben. A sors iróniája, hogy a Buran szó hóvihart jelent az orosz nyelvben, és az amelyik megsemmisült, pont egy hóvihar következménye.
A 747 is megkapta a vízszintes vezérsíkjai végéra a segéd függőleges vezérsíkokat, de szerintem a siklókkal a hátukon még így sem igazán voltak műrepülés alkalmasak a szállító gépek :-)
@@aeroparkbudapest Pontosabban, hogy normálisan tudjon manőverezni. Itt bemutatásra kerül: ruclips.net/video/-42PdH8AsO8/видео.html m a linkelt videóban a 40:00 időponttól.
Amikor Kecskeméten valamelyik repülőnapon voltam anno, az amerikaiak nagy büszkeséggel mutogatták a C5 Galaxy szállítógépüket. A bemutató végén csendben megjegyeztem az ott posztoló amerikai srácnak, hogy szép, szép, de szerintem a Mriya ezt el tudná vinni a hátán, nem írom le az arckifejezését...
@@HollosySzabi jaja, ezek az átalakítások szerintem kb arra lettek jók, hogy ideális időjárási viszonyok között még épp el tudjanak manőverezni *A* és *B* pont között ekkora méretű, az aerodinamikát megbolondító teherrel a hátukon :)
Kedves Aeropark Budapest, vagy bárki, aki nálam okosabb (ami nem nehéz) ! Kérdésem: A filmek hála Istennek(, meg a szerkesztőnek) számozottak, így még nincs veszve minden.. Tehát hol és mi módon tudnám szám- (időrend-) szerint felsorolva látni a filmeket (vagy csak a filmcímeket)? Acélból, hogy kideríthessem -- melyikről maradtam le önhibámból, vagy azon kívül? És pótolhassam e lemaradást. Nem csekély kutatás után ilyen lehetőséget nem találtam. Lepkehálóval vadászom össze őket, ha véletlenül valahol az orrom elé ugranak.. Köszönöm a segítséget: Lajos
A video leírása fölött ott van az Aeropark Budapest felirtat mellette a logóval. Rákattintasz az aeropark feliratra, az elvisz a "főoldalukra" a youtube-on és a bemutatkozó videó felett lesz egy "videok" fül, arra rámész és ott megtalálod az összes videot.
Lehet, hogy rossz kérdés, de ha egyszer mondjuk Zaragoza-ba le kellett volna letenni, akkor ide is eljön érte Jumbo anyácska és hazaviszi, vagy "kukázzák"? Szakszerűbben: benne lett volna a 747-ben egy transzatlanti hazaszállítás, akár technikai megállóval, megállókkal? Boldog Karácsonyt és köszönjük az érdekességeket!
Az oroszok elvittek a buránt (Orosz űrsikló) Maga a Burán egy An-225 (Mirja) repülőgép hátán ott volt a párizsi Le Bourget légikiállításon 1989 júniusában
A TAL időablaka olyan szűk volt, hogy nem volt sok esély arra, hogy így szakítanak meg egy küldetést. Elég sokat olvastam a témában, mert rá voltam kattanva. Minden küldetésnek volt kijelölve pár ilyen reptér, ahová a NASA személyzetet küldött mindig, de belül tudták hogy ha a return to launch site már nem lehetséges akkor short to orbit legyen.
Ez egy nagyon érdekes kérdés. Úgy ahogy egy Cessnát is át lehet vinni az óceánon, több mint egy tucat leszállással (Skócia, Iceland, Greenland, Canada). Sajnos ez nem segített egyik katasztrófában sem. A Columbiának semmi esélye nem volt, a Challenger esetében talán, ha jóval előbb észreveszik és leválasztják az űrsiklót.
@@cppguy16 A Challenger-t nem mentette volna meg az sem, mert az SRB-k kiégéséig nem lehet tenni semmit sem " it was not possible to begin the abort until after SRB burnout and separation about two minutes after launch."
Az újrafelhasználás jegyében tervezték hogy olcsóbb legyen, de arról nem beszéltetek hogy kb 5× került annyiba egy tonna mint a Ruszki proton, amire 2010ben az Amcsik is áttértek. Bár igaz csak 10~20× használták titkos katonai céllal, de ez a program arról szólt inkább, Ha nincs egy a drága fedősztori, majdnem 5× ennyi küldtetésük lehetett volna. Mindegy, most a SpaceX szépen megmutatja hogy kell igzából újra használni a vasakat!
@@tomast9034 így vagy úgy, Ők az első gazdaságilag profitot termelő "újrahasznosított" űrjárműveket gyártó reptető cég de szerintem az is erős csúsztatás hogy ki volt taposva, mert a cég első 10 évében örültek ha pályára tudtak állni. persze az igaz hogy addigra az űrrepülés már 50+ éve egy létező dolog volt. Viszont akkor az Airbusnak is ki volt taposva az út, mert akikor létre jöttek már mindenki jeteket gyártott Ők meg csak picit javítottak a meglévő szinten nem? :P
Van egy elég friss ( pár hetes ) deal Usa és Kanada közt épp most , miszerint Kanada vállalja a következô generációs kar kifejlesztését, cserébe az usa 2 éven belül felvisz egy kanadai ûrhajóst
Leszállásnál a légkörbe érés után még túl nagy is volt a siklószám, volt egy fázis, amikor erősen bedöntve repültek azért, hogy a még nagy sebesség mellett fékezni és süllyedni is tudjanak. ruclips.net/video/Jb4prVsXkZU/видео.html
picit más költségvetésből dolgoztak... 1976-1988-ig sikerült kifejleszteni olyan szakembergárdával és költséggel, amiből 50 SpaceX programot lehetne végigcsinálni ;) Ha belegondolsz, hogy 1969-ben már ember járt a holdon, Elon Musk meg még nem...
Valóban fejlettebb volt! Teljes értekű robotpilóta egy ilyen radikális pályán repülő szerkezetnél (akkoriban) csoda számba ment. Ráadásul a Buran-ra terveztek sugárhajtóműveket is, amivel megintcsak felülmúlta az amerikai verziót. Ezen felül nagyobb volt a teherbírása is. Azért fuccsolt be a program, mert nagyon drága volt és a szovjeteknek az amerikai shuttle költségvetésének töredékéből kellett dolgozniuk.
Nevetséges ez az egész Burán kultusz....szart se rakott le az asztalra. Mégis miben járult hozzá ez a "sokkal jobb" technika az emberiség vagy a tudomány fejlődéséhez? Hagyjuk már....papíron mindig mindenben jobbak a ruszkik aztán meg közben mégsem. Az , hogy lenyúlják az ötleteket aztán "továbbfejlesztik" hát erre ( se ) legyenek inkább büszkék.
@@justiviktor2682 Ezt honnan tudod, hogy olcsóbb? Azt senki nem köti az orrunkra hogy az NASA mennyi pénzt tol bele a Space X-be. Mert akármennyire is hangoztatják hogy ez magáncég, de ezt a mesét én nem veszem be hogy önerőből egy ilyen projectet finanszírozni lehet.
Köszönjük ezt a meglepetést, Boldog Karácsonyt az Aeropark összes dolgozójának (és minden rajongójának is természetesen :) )!
Nagyon szépen köszönjük ezt a színvonalas filmet is!
Az űrsiklók története amúgyis izgalmas,hiszen egyszerre szólt a tudomány határainak feszegetéséről és az emberi hanyagságról, figyelmetlenségről is.
Soha nem felejtem el,amikor 2005.nyarán azon izgultunk,hogy a Discovery épségben visszatérjen a világűrből. Az a Discovery,ami a Challenger és a Columbia rettenetes tragédiája után - ha rövid időre is,de - megmentette a jobb sorsra érdemes űrsiklók becsületét.
A film szép meglepetés volt,Boldog Karácsonyt kívánok a létrehozóknak!
Szívesen néztem volna tovább, még több érdekes részlettel.
Ez nagyon kedves tőled Balázs, hogy karácsonyra meglepted a nagyérdeműt :-) Békés ünnepeket kívánok neked! Márk
Örömmel :) Lesz még néhány film a következő napokban! Boldog karácsonyt kívánok én is!
@@aeroparkbudapest Nyammm! :)
Ha valaki Németországban, Speyer város közelében jár, a világért se hagyja ki a Technik Museumot, ahol besétálhat egy Buran űrsiklóba! A múzeum többi részéről most nem beszélnék, nincs annyi karakter és idő... :) Én 2012 óta minden évben elmegyek oda - ez a sor idén megszakadt sajnos, remélem jövőre pótolhatom... Egyébként csatlakozom a többiekhez: ismét egy remek video az Aeroparktól! Köszi srácok!
Mi idén voltunk. A sinsheimi Condorde és TU144 (és a sajnos csak messziről megnézhető MALÉV gép) után azt hittem már "mindent" láttam, aztán jött Speyer... Amikor azt hiszed, hogy kb. öt emelet magasan a 747-es szárnyán állva, vagy a világ legnagyobb turboprop Antonovja után már nem érhet meglepetés... Akkor meglátod a hangárban a BURAN-t! Majd belépsz a tehertérbe...
(Azért a(z ingyenes) salzburgi Red Bull Hangar7 sem semmi.)
Szia Balázs,
Nagyon szuper lett ez a videód is, köszönjük szépen :) Szerintem nagyon komoly színvonalat képviselsz, úgy hogy személy szerint én még ebben a témában is néznék tőled ilyen videókat :)
Apró adalékok:
A névválasztás. Valóban minden példányt valami felfedező hajóról neveztek el. Érdekesség, hogy az első példány neve Enterprise volt, amit nem hajóról, hanem a Star Trek-ből nevezték el. Ebben a videóban van is egy fénykép ( 3:14 ), ahol a Star Trek színészei láthatóak az Enterprise előtt az elnevezés alkalmából.
A nevekhez kapcsolódó érdekesség még, hogy az első példányt, ami nem volt képes űrrepülésre, egy (fiktív) űrhajóról nevezték el, a többit viszont (melyek képesek voltak űrrepülésre) vízi hajókról.
A Columbia első repülésének parancsnoka John Young volt, aki az Apollo-16-al járt a holdon.
Ok, utóbbi nem éppen magáról a repüléshez kapcsolódik, csak gondoltam, érdemes megjegyezni.
Egyébként sajnálom, hogy a Buran kudarcba fulladt.
Téves megközelítés, hogy a StarTrekből származik a neve.
Az Enterprise egy elég bevett név a brit és az AEÁ hajózásban, volt rá legalább 3-4 évszázaduk és tengernyi hajójuk (ez jó hülye szóhasonlat), amit így neveztek el.
Egyébiránt ugyanez a színészcsapat fotórkodott a CVN-65(itt egy elég gyatra wiki bejegyzés: hu.wikipedia.org/wiki/USS_Enterprise_(CVN%E2%80%9365) )-ön is, amit szintén Enterprise-nak hívtak.
A wikis cikk szerint csak hadihajóból volt 8 db. Eddig... A 9. már készül, a CVN-80 repülőgép hordozó lesz ( en.wikipedia.org/wiki/USS_Enterprise_(CVN-80) )
A leghíresebb Endeavour egyébiránt Cook kapitányé volt. Mind a három földkörüli útján használta és eredetileg szénszállító vitorlás volt.
Remélem lesz még hasonló témájú videó! Nagyon jó lett!!
Nagyon jó hogy erről is lett videók, nagyon szerettem őket
Sok új infót nem hallottam ebben a videóban, de köszönöm az idén készült nagyszerű videókat
Köszi, nagyon jó műsor volt. A jövőben azt kérném, hogy a csomó, láb, mérföld, gallon... mértékegységeket egyből a megfelelő metrikus ME-ben adjátok meg mindig. Beszédsebességben ui ezek értelmetlenek sokunknak.
Hivatalosan ezeket a mértékegységeket használják a repülésben, ha akarod ha nem. Nem fogják ezért állandóan átváltogatni csak miattunk. Egyébként nem túl bonyolult. Láb : közelítőleg méter harmada. Mérföld : 1.6km. Gallon : 3,5 liter . Mondom közelítöleg, de nem túl bonyolult...
Ez a rész igazán kellemes csemege lett!
Amúgy a legelső felbocsátás (STS-1) időpontja is szimbolikus volt, hiszen napra pontosan Gagarin repülésének 20. évfordulójára esett 1981 április 12-én.
Nagyon érdekes, örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra!
Nem várt, de annál érdekesebb tartalom. Köszi, és boldog ünnepeket!
Kedvenc videó lett. Igaz itt-ott beletekertem, de ez nem a videó hibája, hanem az én űrsikló őrületem.
dettó.egy időben állati sokat olvasgattam a témában én is
Köszönjük, régóta vártam már ezt a videót! :) Csak így tovább, és boldog Karácsonyt! :)
Most is nagyon izgalmas és érdekes volt a tartalom. Mindannyiótoknak Boldog Ünnepeket!
Igen, az egyik beceneve az űrsiklónak az volt hogy < flying brick .> Aztán a tragédiák okán ehhez jött a < flying Ming vase > (a repülő kinai váza) csúfnév is. Már Márk Pozsonyi fórumozó társam éríntette az űrsikló konkrét hiányosságait, amivel teljesen egyetértek. Számomra a legnagyobb csalódást az okozta ahogyan az amerikai kormány és a NASA pr kampánya annyira magasra emelte az elvárásokat, hogy ahhoz képest a űrsikló valóságos felhasználhatósága és repüléseinek biztonsága messze alulmaradt. Természetesen sokkal becsületesebb lett volna azt közölni a nyilvánossággal, hogy egy jó része a járműnek még kisérleti fázisban van, ezért pénzügyi megtakarítások nem várhatók, továbbá ennek biztonsági következményei is lesznek, de az űrkutatás fejlesztése megkívánja ezeket az áldozatokat. Nem ez történt, és ezzel a NASA komolyan lejáratta magát.
Boldog ünnepeket!
Érdemes megemlíteni, hogy a Space Shuttle esetén az Orbiter hajtóművei szolgáltatták a pályára álláshoz szükséges hajtóerő egy jelentős részét, vagyis a teljes rendszer csak együtt volt képes működni. Az Enyergija ezzel szemben egy teljes értékű rakéta volt ami a Buran nélkül is működött (volt is erre példa), ezért a Buran csak kisebb méretű hajtóművekkel rendelkezett. Vagyis az oroszok nem csak egyszerűen lemásolták a nyugati technikát, mint pl. a Tu-144 esetén a Concorde-ot.
A New Yorki Intrepid muzeumban( katonai gépek, tengeralattjáró,helikopterek ,concorde,stb ) van kiállitva az Enterprise ürsikló......a prototipus. Volt szerencsém 2x látni ..hatalmas élmény az egész....van honlapja keressetek rá.
Egy kis info:
Az Enterprise (NASA Orbiter jelzése: OV-101) a NASA első űrrepülőgépe. Az STS-rendszer kipróbálására szánták. Hajtómű és hővédőpajzs nélkül készült el 1976 szeptemberében, űrrepülésre nem alkalmas. Ezzel a géppel tesztelték a légkörben az STS-rendszert. Az első tesztrepülést 1977-ben hajtották végre vele.
Eredetileg tervezték, hogy átalakítják űrrepülésre alkalmassá, így az Enterprise lett volna a második űrrepülőgép a Columbia után, amit felbocsátanak az űrbe; a Columbia építése során azonban változtattak az űrrepülőgép-terveken, főként az üzemanyagtartály és a szárnyak súlyát illetően. Az Enterprise átalakításához szét kellett volna szedni a járművet és egyes alkatrészeit átalakításra visszaküldeni a készítőkhöz, ami magas költségekkel járt volna; olcsóbbnak bizonyult megépíteni a Challengert a teszteléshez készült „STA-099” váz köré. A Challenger pusztulása után ismét szóba került az Enterprise űrrepülésre alkalmassá tétele, de ehelyett tartalék elemekből és alkatrészekből megépítették az Endeavourt.
5:43 Hajtótartály?
10:36 Harmadik legnagyobb (Stratolaunch, Spruce Goose )
Az egyik ilyen Orosz űrsikló amiről nem tudni hol van az Speyerben van kiállítva..... nagyon vagány. a fülkét is meglehet nézni közelről! ;)
Az egyetlen megmaradt buran prototípus németországban a speyer-i technikai múzeumban van kiállítva.A múzeum honlapja szerint ez a példány csinált több légköri tesztet is.
ruclips.net/video/sLf28QSqzcI/видео.html&vl=en
Aki még nem ismeri Sinsheim-i és Speyeri múzeumokat annak érdemes megnézni ;)
ruclips.net/video/-7GZFetazaY/видео.html
ruclips.net/video/yz4B19ck_rI/видео.html
Óriási 👏
Na, űrsiklós videóra nem számítottam, köszönjük!
Nem tudom, mennyire hihető infó, mert csak egy-két helyen olvastam róla, de elméletileg az űrsiklók alkalmasak voltak arra, hogy "hasznos" teherként egy kiegészítő üzemanyagtartályt is vigyenek magukkal a cargo bay-ben. Ez a kis mérete miatt természetesen nem a fő-, hanem csak a manőverező hajtóműveknek jelentett volna némi plusz üzemanyagot (hidrazin tüzelőanyag, dinitrogén-tetroxid oxidálószer), tehát nem olyan volt, mint azok a hatalmas narancssárga tartályok, amiket az indításkor használnak. Arra lettek volna jók, hogy néhány száz m/s plusz delta-v-t lehetett volna nyerni, így nagyobb magasságokra is eljuthattak volna az űrsiklók (ha lett volna rá igény). A rendszert végül nem használták soha, mivel a plusz üzemanyag és a tartály súlya miatt szinte nem is tudtak volna hasznos terhet vinni, és a plusz üzemanyag se lett volna akkora segítség, amennyi negatívummal járt a beszerelése. Tudtommal ilyen üzemanyagtartályok se készültek végül.
-mit csinál az asztronauta a holdon egy ásóval? -űrkutatás!
@Balázs Kollár jaja :D legalább kiírtad magadból a gonoszt :D
Láttam egyiket Floridában a Kennedy Űrközpontban. Nem semmi látvány.
Igen, én is megnéztem! Az az Endeavor volt! Azt hittem eddig a képek alapján, hogy nagyobb.
@@petergero412 Az EndeavorurLos Angelesben van kiallitva
Werner Fon Braunnak köszönhetjük.Ha visszatekintünk a múltba.A rakéta technikát.
A rakétatechnológia gyökerei a középkorig mennek vissza, és kínai találmány alapvetően...
És ezt láttátok már?
ruclips.net/video/RsW2ig4Zpuk/видео.html
Baromi jó összefoglaló!
:)
Kedvenc csatornám az ŰRKUTATÁS MAGYARUL!
Én is ajánlom!
Az űrsiklók rakodótér pontosan azért lett ekkora, mert a légierő csak akkor támogatta anyagilag a programot, ha képesek vele az új generációs kémműholdakat fellőni (Hubble is egy végül fel nem használt kémműhold héjába került bele, ezért is illeszkedett ilyen szépen az űrsikló rakterébe).
Nem kell ahhoz semmilyen konteó, hogy az orosz kémműholdakkal lehozásával összekapcsoljuk az űrsiklót, voltak is erre vonatkozó repülési profilok, hogy hogyan lehetne pályán lévő műholdakat lehozni az űrsiklóval, végül nem repítek egy ilyen küldetést sem a z ürsiklók.
A visszatéréskor nem a kerámia csempék melegedtek fel legjobban, hanem a belépőéleken és az orrán (ahogy newman is írta) lévő szén-szén kompozit csempék.
És az orra.
1 db buran ki van álitva német országban egy viszont ki van álitva orosz kahasztánban. Érdekesség én nem találtam rola írásos adatot viszont google maps-os böngészésem közben meg találtam. Van rola műhold kép és helyszini fotot is. Buran . Muzey Kosmodroma Baykonur., Kazahsztán
A Német egészen pontosan Speyer-ben van, de teszt célú gép, vagyis nem az említett "5 buran" űrsikló egyike. Egyébként Kazahsztánban kettő van, egy a pálya mellett volt sokáig, majd betolták a hangárba ami rászakadt, egy másik pedig egy szomszédos hangárban rohad (neten van bőven kép és videó is, ahol belógnak a Kosmodrom-ba. A felvételeken az említett hangárban kettő is van, de ebből csak az egyik valódi űrsikló). Másik kettő Moszkvában van, az egyiket sokáig tologatták ide-oda, végül a Zhukovsky reptér mellett kötött ki, a másik pedig a Tushino (orosz "gépfejlesztő" cég) udvarán áll. Az utolsó pedig felszívódott ;) A teszt célú/nem űrsikló gépekből egyébként több volt/van, rengeteg Oroszországon belűl van most is, de egy Németországban, egy Báhrejnben és végüli Ausztráliában még egy. :)
11:28 Bakker milyen későn nyitja a kerekeket...
Kellett a sikló sebesség szerintem, és a kiengedett futó is légellenállás.
Olyan keresem lenne hogy a starship röl esetleg egy videot lehetne kerni?
A Buran-nak még annyi előnye volt az automatikus leszálláson túl, hogy volt két repülőgép-hajtóműve leszálláshoz is. Vagyis azzal nem kellett csak siklással leszállni elsőre.
Super.
Super.
A Buran egy példánya ki van állítva a Technik Museum Speyer-ben.
A sors iróniája, hogy a Buran szó hóvihart jelent az orosz nyelvben, és az amelyik megsemmisült, pont egy hóvihar következménye.
A nagy Antonov pedig épp azért kapott dupla függőleges vezérsíkot, hogy a hátán tudjon kényelmesen vinni ilyen nagy dolgokat.
Ez pontosan így van! :)
A 747 is megkapta a vízszintes vezérsíkjai végéra a segéd függőleges vezérsíkokat, de szerintem a siklókkal a hátukon még így sem igazán voltak műrepülés alkalmasak a szállító gépek :-)
@@aeroparkbudapest Pontosabban, hogy normálisan tudjon manőverezni.
Itt bemutatásra kerül: ruclips.net/video/-42PdH8AsO8/видео.html m a linkelt videóban a 40:00 időponttól.
Amikor Kecskeméten valamelyik repülőnapon voltam anno, az amerikaiak nagy büszkeséggel mutogatták a C5 Galaxy szállítógépüket. A bemutató végén csendben megjegyeztem az ott posztoló amerikai srácnak, hogy szép, szép, de szerintem a Mriya ezt el tudná vinni a hátán, nem írom le az arckifejezését...
@@HollosySzabi jaja, ezek az átalakítások szerintem kb arra lettek jók, hogy ideális időjárási viszonyok között még épp el tudjanak manőverezni *A* és *B* pont között ekkora méretű, az aerodinamikát megbolondító teherrel a hátukon :)
Kedves Aeropark Budapest, vagy bárki, aki nálam okosabb
(ami nem nehéz) !
Kérdésem: A filmek hála Istennek(, meg a szerkesztőnek) számozottak, így még nincs veszve minden.. Tehát hol és mi módon tudnám szám- (időrend-) szerint felsorolva látni a filmeket (vagy csak a filmcímeket)?
Acélból, hogy kideríthessem -- melyikről maradtam le önhibámból, vagy azon kívül? És pótolhassam e lemaradást.
Nem csekély kutatás után ilyen lehetőséget nem találtam.
Lepkehálóval vadászom össze őket, ha véletlenül valahol az orrom elé ugranak..
Köszönöm a segítséget: Lajos
ruclips.net/channel/UC6Cvo-tOSuHGlILWlnBL2vAvideos
majd a videók fül
A video leírása fölött ott van az Aeropark Budapest felirtat mellette a logóval. Rákattintasz az aeropark feliratra, az elvisz a "főoldalukra" a youtube-on és a bemutatkozó videó felett lesz egy "videok" fül, arra rámész és ott megtalálod az összes videot.
Nem Vertical Assembly Building hanem Vehicle Assembly building. De nagyon jó lett a videó informatív megy a 👍
Gulfstream 2 tréning jet-ről vannak fent videók a youtubeon, érdemes megnézni.
Lehet, hogy rossz kérdés, de ha egyszer mondjuk Zaragoza-ba le kellett volna letenni, akkor ide is eljön érte Jumbo anyácska és hazaviszi, vagy "kukázzák"? Szakszerűbben: benne lett volna a 747-ben egy transzatlanti hazaszállítás, akár technikai megállóval, megállókkal? Boldog Karácsonyt és köszönjük az érdekességeket!
Hazavitte volna a 747-es 🙂✈️
Az oroszok elvittek a buránt (Orosz űrsikló) Maga a Burán egy An-225 (Mirja) repülőgép hátán ott volt a párizsi Le Bourget légikiállításon 1989 júniusában
A TAL időablaka olyan szűk volt, hogy nem volt sok esély arra, hogy így szakítanak meg egy küldetést. Elég sokat olvastam a témában, mert rá voltam kattanva. Minden küldetésnek volt kijelölve pár ilyen reptér, ahová a NASA személyzetet küldött mindig, de belül tudták hogy ha a return to launch site már nem lehetséges akkor short to orbit legyen.
Ez egy nagyon érdekes kérdés. Úgy ahogy egy Cessnát is át lehet vinni az óceánon, több mint egy tucat leszállással (Skócia, Iceland, Greenland, Canada). Sajnos ez nem segített egyik katasztrófában sem. A Columbiának semmi esélye nem volt, a Challenger esetében talán, ha jóval előbb észreveszik és leválasztják az űrsiklót.
@@cppguy16 A Challenger-t nem mentette volna meg az sem, mert az SRB-k kiégéséig nem lehet tenni semmit sem " it was not possible to begin the abort until after SRB burnout and separation about two minutes after launch."
Balázs : te vagy legnagyobb, ugyanitt irigylem a munkádat (mondom ezt úgy, hogy szeretem a munkám ami teljesen más)
Az újrafelhasználás jegyében tervezték hogy olcsóbb legyen, de arról nem beszéltetek hogy kb 5× került annyiba egy tonna mint a Ruszki proton, amire 2010ben az Amcsik is áttértek.
Bár igaz csak 10~20× használták titkos katonai céllal, de ez a program arról szólt inkább,
Ha nincs egy a drága fedősztori, majdnem 5× ennyi küldtetésük lehetett volna.
Mindegy, most a SpaceX szépen megmutatja hogy kell igzából újra használni a vasakat!
SpaceX-nek mar kivolt taposva az ut amikkor belekezdet :)
@@tomast9034 így vagy úgy, Ők az első gazdaságilag profitot termelő "újrahasznosított" űrjárműveket gyártó reptető cég
de szerintem az is erős csúsztatás hogy ki volt taposva, mert a cég első 10 évében örültek ha pályára tudtak állni.
persze az igaz hogy addigra az űrrepülés már 50+ éve egy létező dolog volt.
Viszont akkor az Airbusnak is ki volt taposva az út, mert akikor létre jöttek már mindenki jeteket gyártott Ők meg csak picit javítottak a meglévő szinten nem? :P
Van egy elég friss ( pár hetes ) deal Usa és Kanada közt épp most , miszerint Kanada vállalja a következô generációs kar kifejlesztését, cserébe az usa 2 éven belül felvisz egy kanadai ûrhajóst
Leszállásnál a légkörbe érés után még túl nagy is volt a siklószám, volt egy fázis, amikor erősen bedöntve repültek azért, hogy a még nagy sebesség mellett fékezni és süllyedni is tudjanak. ruclips.net/video/Jb4prVsXkZU/видео.html
Buran pilota nelkul visszatert, hol volt Elon Musk meg akkor a szovjetunio idejen
picit más költségvetésből dolgoztak... 1976-1988-ig sikerült kifejleszteni olyan szakembergárdával és költséggel, amiből 50 SpaceX programot lehetne végigcsinálni ;)
Ha belegondolsz, hogy 1969-ben már ember járt a holdon, Elon Musk meg még nem...
Volt meg 1 kulonbseg, sokkal jobb volt mint az amerikai 😉 boldog karácsonyt🎄
Valószínűleg azért repült egyszer :)
Valóban fejlettebb volt!
Teljes értekű robotpilóta egy ilyen radikális pályán repülő szerkezetnél (akkoriban) csoda számba ment.
Ráadásul a Buran-ra terveztek sugárhajtóműveket is, amivel megintcsak felülmúlta az amerikai verziót.
Ezen felül nagyobb volt a teherbírása is.
Azért fuccsolt be a program, mert nagyon drága volt és a szovjeteknek az amerikai shuttle költségvetésének töredékéből kellett dolgozniuk.
@@aeroparkbudapest Úgytudtam hogy a szovjetúnió összeomlása miatt törölték? (kevés lett a rubel)
Az egyetlen repült Buran Németországban van
Nevetséges ez az egész Burán kultusz....szart se rakott le az asztalra. Mégis miben járult hozzá ez a "sokkal jobb" technika az emberiség vagy a tudomány fejlődéséhez? Hagyjuk már....papíron mindig mindenben jobbak a ruszkik aztán meg közben mégsem. Az , hogy lenyúlják az ötleteket aztán "továbbfejlesztik" hát erre ( se ) legyenek inkább büszkék.
Az oroszok, ha idejében kapcsolnak, eladhatták volna a Burant az amerikaiaknak.
Vagy azóta szép csendben rendbe rakhatták és modernizálhatták volna, és most, hogy az amerikai űrsiklók már nem repülnek, bérbe adhatnák őket.
@@fpepefpepe3167 Senkinek nem kellene annyira drága volt a fenntartása. inkább ott a space x ha valaki fel akar küldeni valamit "olcsón".
@@justiviktor2682 Ezt honnan tudod, hogy olcsóbb? Azt senki nem köti az orrunkra hogy az NASA mennyi pénzt tol bele a Space X-be. Mert akármennyire is hangoztatják hogy ez magáncég, de ezt a mesét én nem veszem be hogy önerőből egy ilyen projectet finanszírozni lehet.
Az űrkutatás főszereplői?
A történelem bizonyította, hogy csak statiszták voltak.