Számomra ezekből a videókból az jön le, hogy az űrutazás 100%-osan biztonságos. Az egyetlen hibafaktor az emberi mulasztás. Az meg már egyenesen nevetséges, hogy ezek a mulasztások rendszeresek. Az idézetnél pedig bólogattam. Egy pillanatig sem gondolkodnék egy ilyen ajánlatnál, azonnal igent mondanék bármilyen típusú űrhajóra.
Köszönöm a videót! Soha nem találtam még magyarul ilyen részletes anyagot, ami laikusok számára is érthető erről a balesetről. Nagyon jók az illusztrációk is. Ment a lájk és a feliratkozás. Egyébként megdöbbentő, hogy a balesetek többségében spórolásból, meg lesz@romságból veszítjük el az űrhajósainkat. Akik nem mellesleg, apák és anyák.
Nagyon nagyon szépen köszönöm saját, és a tobbi ember nevében is a munkádat! Minden videód érdekes, rendezett, tömör! Nagyon jó munkát végzel, tisztelet! Nem rémlik hogy lett volna szó már róla, de egy videóban nem mesélnél magadról (mivel foglalkozol, honnan ez jött mindez neked, mi inspirál, hasonló kérdésekre választ adni)?
@@urkutatasmagyarul Ez teljesen érthető. De picit hibás. Mint ugye más embereket mutatsz néha be, ilyen alapon akár magad is. Lényegében én ( s szerintem sokan mások is) kíváncsi vagyok a háttér történetre, mi alapján vágtál bele ebbe, mi a célod, mi vonz téged ezekhez a témakörökhoz, honnan jön mindez 😀
Ez csak ez elején van így, később természetesen apadni fog az arány. Én inkább azt szoktam nézni, hogy a dislike-ok számához képest mennyivel több a like! ;)
3 года назад+1
@@urkutatasmagyarul Az is fontos, de azt tudnod kell, hogy ha bárki dislike-ol, az inkább az az ő személyes problémája, semmi baj ezekkel a tartalmakkal... Sőt! Neked kellett volna Elon-hoz elugrani az interjút megcsinálni, nem annak a hozzá nem értő emberkének, aki Elon-t durván kiábrándította ( szerintem ).
@ Az előbb megnéztem egz kis Pixar rajzfilmet, 85 ezer like, 3900 dislike. 3900?? Egy mókás kis rajzfilmre? Úgy látszik, nem mindenki van úgy vele, mint mi, hogy a dislike határozott csalódottságot, ellenérzéseket jelent, sokan talán úgy gondolják, hogy a "hát, nem olyan nagy szám, lapozzunk" érzelmet is dislike-kal kell kifejezniük. Más magyarázatot nem tudok.
Tegnap találtam rá a csatornádra és ooh te jó ég. Miért nem találtam rád hamarabb? Hihetetlenül alapos és a témában kevésbé jártas embereknek is érthető tartalmat készítesz, le a kalappal és minden tiszteletem. Engem megvettél kilóra! 😁💕
Örülök, hogy tetszik, és hogy vannak még új látogatók, akik erre tévednek! ;) Azt megkérdezhetem, hogy melyik videóba botlottál bele először a csatornáról, és hogy hogyan találtál rá?
Ezt teljesen laikusként kérdezem: a hőt a súrlódás+nyomás okozza, ezeket pedig az elképesztő sebesség. Nem lehet sokkal jobban lelassítani, hogy a belépő sebessége fele vagy negyede legyen? Illetve új kérdés: volt náluk személyi ejtőernyő? Lehetséges lett volna egy adott magasság alatt kiugrani?
Nagyon jó kérdés! Ugyanis, ha a visszatérő űrhajót teljesen lelassítjuk, akkor már alig bántó a súrlódás. Csakhogy! A lassításhoz ugyanakkora űrhajó kellene, mint ami felgyorsította.
A lassításhoz ugyanannyi üzemanyag kéne mint a gyorsításhoz. Viszont akkor a gyorsításhoz kéne sokkal több. Egyszerűbb beépíteni egy féket, ami gyakorlatilag a hőpajzs, csak rosszul elnevezve.
Hatvan éve űrhajózunk, és ennyi idő alatt még csak kísérletig sem jutottak el más fékezési módszerrel, mint a légköri súrlódásos fékezés. Nincs jobb ötlet. Majdnem 29000 km/h sebességről kell lefékezni, ezt a sebességet mi a saját érzékeinkkel nem is tudjuk felfogni. Olyan vihar, ami nemcsak a ruhát tépi le az emberről egy szempillantás alatt, hanem a húst is. Ekkora sebességet elveszíteni nagyon nehéz. Valóban, ahogy már mondták is, kellene hozzá még egy ugyanakkora rakéta. Ejtőernyő? Ilyen nagyságrendő sebességnél értelme sincs az ötletnek. Egy vadászrepülőgépből, mondjuk, 900 km/h sebességnél katapultálni csak úgy tudnak, hogy egy szó szerint brutális rúgással kilökik az ülést a gépből, mielőtt a menetszél belecsapná a farokba, és többféle eszközzel is próbálják megvédeni a pilótát a menetszél rettentő pofonjától. Ha sikerülne egy űrhajót ilyen kis sebessége fékezni, akkor magát a fő problémát már meg is oldottuk máshogy, az ejtőernyő már a legkisebb gond.
Kedves Zsolt! A válasz marha egyszerű és rövid ... nem :) Bővebben. Az, hogy milyen magasan repül az űrjármű kizárólag attól függ, hogy milyen sebességgel halad. Ha lassabban megy, akkor alacsonyabban repül, ha gyorsabban, akkor pedig magasabban. Ez eddig tiszta. Ha elkezdjük rakétákkal lassítani a járművet, a légkörbe akkor is adott magasságon, adott sebességgel fog lépni, hiszen ahhoz a magassághoz az a sebesség tartozik. Ez még mindig qva nagy, a légkör pedig egyre sűrűsödik. Így maximum a lassítás időtartamát lehetne csökkenteni, a hőpajzsokat ugyanúgy nem lehetne nélkülözni. Sérült hőpajzzsal ugyanúgy katasztrófa lett volna. A filmekben látható merőleges bolygómegközelítés rögzített Föld körüli pályáról való belépés esetén max rossz sci-fi-ben lehetséges.
Néhány éve volt egy sikeres űrugrás a Red Bull szponzorálta. Érdekelne erről egy magyar nyelvű összefoglaló, meg kíváncsi lennék hogy lehetségese vagy milyen veszélyes lenne pl kiugrani egy űrhajóból. Egy későbbi videó tippnek szántam :)
Felix Baumgartner? Űr? Azért attól jócskán elmaradt. Kevesebb, mint 40 km magasságig jutott a heliumos ballonjával (sokkal magasabbra ezzel a technológiával nem is tudott volna emelkedni).
Arról tudunk bármit, hogy volt-e jogi következménye ezeknek a tragédiáknak egyébként? A Challenger esetében például nagyon könnyen meg lehetne találni azokat az embereket, akik bár közvetve, de felelősek a tragédiáért. Sajnos nem találtam semmilyen információt erről a neten, pedig még a hivatalos investigaton report-ba is beleolvastam. Történt elbocsátás és/vagy letartóztatás bármelyik tragédiával kapcsolatban?
Azért, azt tegyük hozzá hogy, ha mindjárt az elején vészhelyzetet rendelnek el, akkor sokkal kissebb erőforrás fogyasztással kinyújtható lett volna a földkörüli pályán tartozkodás időtartalma.
köszi a videót...ezt is, mint mindet eddig nagyon profin, s laikus számára is érthető módon csináltad meg....ezért külön köszönet :) de én most egy kicsit szkeptikus vagyok...saját tapasztalat egy kis cessna 152-essel földközelben leszálláshoz kanyarodtunk, egy kis madárral félig oldalról-szemből ütköztünk, a jobb oldali ablak sarka megrepedt, a hijacker tippem szerint fecske volt, látni csak egy sötét foltot láttunk egy pillanatra, de a kevés vérnyom s a gumitömítésbe szorult apró tolakból erre tippeltünk, az ilyen típusú gépek ablakai kerekítettek s ívesek, pont azért, hogy nehezen törjenek be(bár nem vagyok mérnök, de valami hasonlót magyaráztak :) )...nekünk mégis ott maradt a kis kőfelverődés szerű nyom s a repedés (meg a vonalkód a gatyámon)...mivel a cessna hyperszónikus ultramanga fokozatban sem megy 200 km/h-nál többet, a fecske meg kb 40 km/h (ez csak tipp nem értek az apró tollas repülő bigyókhoz), mégis ilyen "alacsony" sebeségen is látványos volt a hatás-ellenhatás fizikai kisérlet....a szigetelő habot a struktúrája miatt hivják habnak, nem össztévesztendő a frankia krémes leglágyabb összetevőjével, ez egy kemény anyag, főleg akkora sebességen...ilyen sebességnél teljesen mindegy, hogy aktatáska méretű szigetelő hab, vagy tégla talál arcon, hótziher hogy örökre látszani fog a nyoma...s amit laikusként tudok a légkörbe való visszalépésről, teljesen mindegy, hogy kosárlabda, golflabda vagy 5 forintos méretű lik van a szárnyon, a végeredmény ugyan az lesz, csak pár másodperc eltolódással...s hogy miért vagyok szkeptikus, mert kizártnak tartom, hogy a világ legjobb mérnőkeit felvonultató cégnél ne mondták volna meg másodpercre pontosan, hogy mi fog történni, hanem szépen hátrasandítanak a gurlulós székükből s annyit mondanak: " ...uttyan mán...mit izgulsz?....nyomott egy brazil kört a Columbia egy habdarabbal? ...a múltkor kettővel nyomta.... DE minden hitetlenségem ellenére, az a véleményem, hogy jól csinálták a dolgot a Nasa-nál, ebben a szakmában benne van, hogy te húzod a rövidebbet, akár űrhajósként, akár tesztelőként, vagy gyári mérnőkként...
Mivel semmi biztosat nem tudtak, nem akarták kijelenteni, hogy itt a vég. Valamennyire érthető is. Nem lehet minden gyanús jelre mentőűrhajót indítani, az űrhajózás nem a vénlányosan idegeskedők műfaja. Nem tudom, melyik mostanában visszavonult amerikai űrhajós mondta - előttem van az arca, a neve nem ugrik be -, hogy az űrhajós nem keresztbe tett ujjakkal, tehát nem a balesettől félve indul útnak. És a földi segítőik sem lehetnek túl aggodalmaskodó fajták, különben hozzá se fogjanak. Megvárták, hogy lesz-e baj, lett, volt esély a megúszására. És a Challenger? Tudták, hogy fagyban nem javasolható az indítás. Gondolkodtak, majd elindították a hajót. Az nagyobb ostobaság volt.
@@gregor_man ...igen a Challenger esetében 19-re húztak lapot, s abban az esetben bizony volt aki hangosan bizonygatta, hogy ez nem éri meg, mert sokkal több esetben katasztrófális az eredménye...de azóta eltelt jópár tapasztalatokban, de méginkább telemetrikus adatokban gazdag év....ha most megkérdezel egy akkori mérnököt, hogy a világűrbe való érkezéskor hogyan változik a szárnyak belső hőmérséklete, milyen tempoban szökik el a bennük lévő földi nyomás, és hogy ezek az adatok másak-e ha van a szárnyon egy dinnye méretű lyuk, akkor kapásból fogja mondani neked a választ, ha akkoriban a telemetrikus elemzésekkel foglalkozott...de tegyük fel hogy valamiért nem elérhető az adatbázis, ebben az esetben is hamar rájöhetsz a bajra, ha összehasonlítod a jobb illetve a bal szárny hő- és nyomásváltozási adatait, meg merem kockáztatni azt is, hogy aki ért ezekhez az adatokhoz, az igen kis tűréshatáron belül meg tudja mondani a lyuk pontos helyét s méretét is, a rengeteg érzékelőnek köszönhetően, de ekkor már nem igazán tudsz mit tenni, gondolnod kell a PR-ra mert az emberek túlnyomó része annyira ostoba, hogy ha nem lenne reflexszerű a levegővétel megfulladna, s nem közölheted a fentiekkel se a baj méretét, míg nem tudsz rá megoldást, mert nem veheted el tőlük az a csodálatos dolgot, amire egy életen át készültek, s feláldoztak rengeteg számunkra rutinszerű dolgot...nincs más csak bízol a vakszerencsében, sorsban, istenedben (kinek mi tetszik)....hogy tudták-e a katasztrófális véget, igen még mindig az a véleményem, hogy tudták...máshogy kellett volna kezelni? Nem!!! tökéletesen hozták le, mintha egy előre megírt forgatókönyv lett volna( az amarikai seregtől nem nehéz úgy kérdezni, hogy rád pirítson ;) ), nincs értelme áltatni magunkat, senkinek nem tett volna jót, s nem vált volna hasznára ha közlik a zord tényeket
@@istvancsokasi9154 "aki ért ezekhez az adatokhoz, az igen kis tűréshatáron belül meg tudja mondani a lyuk pontos helyét s méretét is" Ez végül is megtörtént, de idő kellett hozzá. Ám igazad van, sajnos, mert ha ezt abban a percben meg tudták volna mondani, akkor is csak egy búcsúszó lehetett volna minden, amit tehetnek. Ott, akkor már a siklót az űrbe visszaterelni sem lehetett volna, a lapokat leosztották, most már valahogy földet fog érni a hajó. Meghalni nem feltétlenül nagy ügy, de a halált várni, és kapaszkodni az elfolyó életbe, ez kegyetlenül rossz lehet. És az űrhajósok ezt egymás között sem tárgyalják ki. (Chris Hadfield az az űrhajós, akinek a neve az előbb nem jutott eszembe.) Amikor már tudták, hogy megvan az aggódnivaló, de már semmit sem tudtak tenni ellene, akkor az az egy-két ember, aki képben volt, jól tette, hogy hallgatott. Akkor már csak ez volt tehető. Kegyeletből, ha úgy tetszik. Tudom, az ember ilyenkor nem ezen gondolkodik, hanem eszeveszetten keresi, hol van rés az ellenség falán, és nem ér rá aggódni akár a baj miatt, akár az elszenvedői miatt. Komarov szomorú esete teljesen más volt. Ott biztosak voltak a végben, és a pilóta mégis el tudta vinni a hajót az ejtőernyő kinyitásáig. Az emberek talán már elhitték, hogy ezt a véget még meg is lehet úszni, amikor aztán látták, hogy nem, mégsem, nagyon nem. Az űrhajózás nem rutinmunka, pedig már hatvan éve műveljük. Bármit el lehet rontani, és bármi elromolhat magától is. Én, bevallom, aggódva figyeltem a nemrég lezajlott két űrugrást. A nagy előzetes ünneplést nem csak a filmekben tudja felváltani a döbbenet, ott vannak a Challenger esetének szomorú felvételei a rokonokról, mindannyian ismerjük. Ez ahogy megtörtént egyszer, megtörténhet újra, és én sajnos pesszimista fajta vagyok. Ahogy az a szavaimból talán már ki is derülhetett.
@@urkutatasmagyarul én ez alatt terelőkre gondoltam, ahhoz nem kell ugyanannyi energia. Mint pl repülők fékszárnya... Remélem érthető vagyok, nem fékező rakétára gondoltam
A különböző terelők, fékező aerodinamikai elemeknek szükségük van közegre, amivel kapcsolatba léphet. Az űrben viszont elhanyagolható a légellenállás. Ezért nem is lenne hatékony.
Az űrsikló egy áramvonalas kialakítású jármű, nincs rajta semmi kapaszkodó. Ha nincs robotkar a fedélzeten (ami jelen esetben nem volt), akkor rendkívül nehéz eljutni a szerkezet egyes pontjaira, tulajdonképpen közel lehetetlen a kontrollált mozgás kapaszkodók nélkül.
Biztosan én látom rosszul a dolgot, de ez a kiszervezés, amit a NASA csinált-csinál olyan felemás érzés számomra. Mintha az lett volna a biztonsági protokoll, hogy ,,ne csinálj semmit, akkor nem hibázhatsz." És ez nagyon megúszós, gyönge dolog.
Nagyon szomorú történet, ráadásul itt is 7-en voltak, vagyis egyszerre ilyen sokan! 15:04 - Igen, nagyon igaz: attól, hogy eddig még nem jelentett problémát a hableválás és annak az űrhajóba csapódása valóban nem bizonyíték arra, hogy nem is fog! Nagyon furcsa, hogy egy NASA ilyen gyermeki gondolkodással söpörte lényegében szőnyeg alá az ügyet, saját maga megnyugtatása végett, mert a megfigyelési próbálkozásai nem jártak sikerrel, valamint nem tudta elképzelni, hogy bizony szinte lehetetlent kell végrehajtani, és egy másik űrhajóval kell lehozni a 7 utast, amennyiben tényleg beigazolódik a legrosszabb forgatókönyv egy a Columbia külső megfigyelése nyomán. Őszintén bevallom, ezt sem akkor 2003-ban, sem most nem értem, hogy ha kell, akkor basszus csak kimegyek űrruhában egy kötél és néhány széles fejű és gombú "NIVEA fújós dezodor" segítségével 🙃, vagy bárhogyan, hogy ha kínlódva is, de valahogy eljussak a szárnyakig, vissza meg már csak visszahúznak, a lényeg, hogy valamit ki kellett volna találni, mert az a videós visszanézős hableválás nem tűnt éppen kis légypiszoknak. Persze IGEN, elismerem, hogy én most csak a tények ismeretében vagyok ilyen okos, és ha a NASA-nak egy időutazó elküldi a videót a Columbia katasztrófájáról mikor az még fent tölti 1. napját a kísérleteket elkezdve, akkor BIZTOS VAGYOK BENNE, hogy a NASA talált volna megoldást az óriási veszélyhelyzet megoldására 1-2 hét alatt. ... persze így létrejön az alternatív valóság, és ki tudja, könnyen lehet, hogy még rosszabb helyzet állt volna elő, mert a NASA nem nyugdíjazza az űrhajóit 2012-re, és így X programot sem hirdet magáncégeknek, így a Space X is tönkremegy idő előtt, mert nem kapja meg a kezdetben a megmenekülését jelentő 1,6 Mrd $-t a NASA-tól.
@@turorudi2131 Ha visszalapozol a sorozat korai epizódjaihoz, a Mercury, Gemini repülésekig, például, ott is esett szó nagyon veszélyes helyzetekről. De volt olyan, már az ISS korában, hogy egy űrruhában a hűtőfolyadék elkezdett befolyni a sisakba. Súlytalanságban életveszélyes szituáció. De talán óvatosságból ezeket szerintem senki nem nevezte balesetnek, csak "problémának". Végül is az Apollo 13-nak is csak "problémája" volt, mint tudjuk. :-)
Egyáltalán nem volt kemény, az volt a feladata, hogy ne engedje át a magas hőt és nagyon könnyű legyen. Ezért nem is úgy tervezték, hogy becsapódásokat viseljen el.
"...megerősített szén-szén elemek, ezeknek az elemeknek nem csak a hőmérséklet tűrésük hatalmas, hanem a fizikai szilárdságuk is kellően erős..." - nem tudom ezt én úgy értelmezem, hogy kemény volt. :)
A kivizsgálás lényege, hogy megelőzzék az újbóli előfordulást, ezért nagyon sok olyan új metódust vezettek be a baleset után, amit korábban senki nem javasolt. Ki a hibás? Mindenki?
Mi lett volna ha, ugyan ùgy el fogadná bárki is a visszatérést.. és védőpozítciòt alakítanak ki.m szòval vagy a munkatötlrvénykönyv vagy a lehetőségek adatlanok : D
Arra kiváncsi lennék, hogy már felszállás közben miért nem mutattak anomáliát valamely szenzorok. Hiszen a lyukon már akkor is nem tervezett mennyiségű és hőmérsékletű levegő juthatott be. Még ha rögtön nem is, de miután tudomást szereztek a habbal való ütközésről csak górcső alá kellett volna vetni az értékeket. De persze akár így is történhetett.
A rakétaindításnál nincsen jelentős szerepe a hővédelemnek, amikor már több tízezer km/h sebességre gyorsul az űrhajó, már olyan magasan van, ahol a súrlódás jelentéktelen.
Azért nehéz elhinni , hogy a habszivacs képes lyukat ütni az űrsikló legmasszívabb részén , szóval valamilyen szinten érthető, hogy miért nem gondolták a NASA-nál , hogy ez halálos lesz
Két szojuz-t kellettt volna kérni az oroszoktól és robotkarral befogni, nekik mindig volt 1-2 tartalék. Az elbizakodottság volt a valódi hiba, egy űrsétával kiderült volna, hogy súlyos a gond.
@@urkutatasmagyarul Én úgy tudom, hogy három személyes a Szojuz. Ha testsúly alapján elosztják őket, akkor az egyikbe talán 4-en is beférhetnek vészhelyzetben, persze balesetveszélyes, de talán túlélhető. Ha nem volt startrakész egy sem, az gáz. Azt nem tudtam, hogy a Columbián nem volt robotkar. A Hubble javításához is azt használták, de nem követtem mindegyik sikló tulajdonságait egyesével.
Személyzet nélkül sosem repülhet Szojúz, tehát egy embernek benne kell ülnie a startnál és a emgközelítésnél. Nem fernek el benne négyen, talán még akkos is nehezen, ha mind a négy főt leturmixolják. De az meg ugye nem túl hatékony menekítés lenne.
@@istvankiss5712 "balesetveszélyes, de talán túlélhető" Ha a fékezés végén az űrhajós nincs a rá méretezett ülésben, akkor a gerincét már el is felejtheti. Ott 6-8 g a fékezés. Egyébként a Szojuzokon alapból nincs zsilip, vagyis az átszállás máris kérdéses. És mindezt pusztán arra alapozva elkezdeni összeszervezni, hogy MÁR MEGINT nekiütközött a siklónak egy habdarab, szerintem ezt talán még az űrhajósok sem kérték volna.
Egy ponton nem Nászát mondasz, hanem Názát. Csak nem erőlködnöd kell, hogy azt mond Násza? :D Mi dönti el, hogy mit ejtesz ki angolul vagy mely szavakat használod angolul ill. melyeket a magyar megfélőjével? Nem konkrét eset csak egy példa: Németország vagy Dajcsland? Anglia vagy Inglend? (Szándékosan fonetikusan írom a szavakat)
Amennyiben van az adott szónak magyar megfelelője, akkor szívesebben használom azt. De próbálom kerülni a szóismétléseket, ilyenkor néha orbiter-t mondok az űrsiklóra például. A NASA-nak nincs magyar megfelelője, azaz hivatalosan Nemzeti Repülési és Űrhajózási Ügynökség, de nyilván egyszerűbb a betűszót kimondani, ami angolul 'násza'.
Ha akkor a haderővel normálisan sikerült volna lefolytatni a kommunikációt, és tudtak volna képeket készíteni az űrsiklóról, legalább láthatták volna, mekkora a baj és el tudtak volna kezdeni a megoldáson, az űrhajósok kimenekítésének módján gondolkozni. Idő lett volna bőven, amíg az űrben vannak, nem nagyon számít talán a hőpajzs, inkább a visszatérésnél. (Már ha tényleg volt olyan hiper-szuper technológiás távcsövük, mint amilyenben reménykedtek, de miért ne lenne.)
Ha gondolod írok neked egy cikket,ha az nem elég hogy ideírom. Élòben láttuk a fellövést és rá pár percre már mindenki tudta,hogy halálra vannak ítélve. Arról beszélgettünk a barátaimmal,hogy mit érezhetnek szerencsétlenek. Úgy végigcsinálni az egészet,hogy tudják mi vár rájuk.
![Gunna - HIM ALL ALONG [Official Video]](http://i.ytimg.com/vi/w7Wf0h1Q8a4/mqdefault.jpg)
Gyermekkorom egyik legsokkolóbb momentuma. A videó kiváló, ahogyan azt megszoktuk.
Fizikaaaa! ;)
Számomra ezekből a videókból az jön le, hogy az űrutazás 100%-osan biztonságos. Az egyetlen hibafaktor az emberi mulasztás. Az meg már egyenesen nevetséges, hogy ezek a mulasztások rendszeresek.
Az idézetnél pedig bólogattam. Egy pillanatig sem gondolkodnék egy ilyen ajánlatnál, azonnal igent mondanék bármilyen típusú űrhajóra.
na pont megjött a kaja video 4 perce feltöltve a vidi tökéletes időzités köszi :)
Wáá, én is így szoktam.... 🤣🤣🤣🤣
Ti műkaján éltek?… Én maradok a saját készítésű igazi magyaros töltött káposztánál meg a vasárnapi húslevesnél.🙂
Nekem ez egy nagyon szomorú videó, de persze nem miattad, köszönöm, hogy elkészítetted! ;)
az utólsó mondat az idézet,nagyon tetszett,ment a like
Jó lett a videó! Köszi, hogy csinálod ezeket a videókat. Csak így tovább!:)
Szomorú eseményt nagyon jól dolgoztad fel ismét, és a póló is pont jó lett méretben ;)
Ez a legborzasztóbb, amikor a repülèsirànyítàsi igazgató azt mondja, az ajtókat bezàrni! ☹️Ott màr nincs remèny! Köszönöm a munkàdat! ♥️
Mert nem volt..valóban sajnos ...
Tegnap megjött a póló, nagyon szépen köszönöm! 😀
Nagyon sokat lehet ezekből videókból tanulni és jó hogy csinálod.
Tetszett a végén az idézet, köszönöm a szomorú, de informatív videót!
Köszönöm a videót! Soha nem találtam még magyarul ilyen részletes anyagot, ami laikusok számára is érthető erről a balesetről. Nagyon jók az illusztrációk is. Ment a lájk és a feliratkozás. Egyébként megdöbbentő, hogy a balesetek többségében spórolásból, meg lesz@romságból veszítjük el az űrhajósainkat. Akik nem mellesleg, apák és anyák.
Nagyon érdekes videókat csinálsz 🙂👍
De szeretem ezt a csatornát mindig megnézem a videókat
Emlékszem hogy erről a balesetről láttam még gyerekként a NatGeon dokufilmet. Imádtam a NatGeon a műsorokat, azon nöttem fel.
Nagyon nagyon szépen köszönöm saját, és a tobbi ember nevében is a munkádat!
Minden videód érdekes, rendezett, tömör! Nagyon jó munkát végzel, tisztelet!
Nem rémlik hogy lett volna szó már róla, de egy videóban nem mesélnél magadról (mivel foglalkozol, honnan ez jött mindez neked, mi inspirál, hasonló kérdésekre választ adni)?
Ez a csatorna az ismeretterjesztésről szól.
Egyáltalán nem kéne, hogy rólam legyen szó benne.
@@urkutatasmagyarul
Ez teljesen érthető.
De picit hibás.
Mint ugye más embereket mutatsz néha be, ilyen alapon akár magad is.
Lényegében én ( s szerintem sokan mások is) kíváncsi vagyok a háttér történetre, mi alapján vágtál bele ebbe, mi a célod, mi vonz téged ezekhez a témakörökhoz, honnan jön mindez 😀
@@markgall1773 Ez engem is érdekel :)
@@markgall1773 szerintem is jó ötlet. Engem is érdekelne, ki lehet a hang mögött, amit minden héten hallgatunk... ☺
Szoktam nézni a "like"/"view" rátát, és meg kell mondjam, elég ritka hogy 10% felett legyen. De nálad legalább 20%, jó munkát végzel!
Ez csak ez elején van így, később természetesen apadni fog az arány.
Én inkább azt szoktam nézni, hogy a dislike-ok számához képest mennyivel több a like! ;)
@@urkutatasmagyarul Az is fontos, de azt tudnod kell, hogy ha bárki dislike-ol, az inkább az az ő személyes problémája, semmi baj ezekkel a tartalmakkal... Sőt! Neked kellett volna Elon-hoz elugrani az interjút megcsinálni, nem annak a hozzá nem értő emberkének, aki Elon-t durván kiábrándította ( szerintem ).
@ Az előbb megnéztem egz kis Pixar rajzfilmet, 85 ezer like, 3900 dislike. 3900?? Egy mókás kis rajzfilmre? Úgy látszik, nem mindenki van úgy vele, mint mi, hogy a dislike határozott csalódottságot, ellenérzéseket jelent, sokan talán úgy gondolják, hogy a "hát, nem olyan nagy szám, lapozzunk" érzelmet is dislike-kal kell kifejezniük. Más magyarázatot nem tudok.
Szuper, már vártam 🥳🤘
Tegnap találtam rá a csatornádra és ooh te jó ég. Miért nem találtam rád hamarabb? Hihetetlenül alapos és a témában kevésbé jártas embereknek is érthető tartalmat készítesz, le a kalappal és minden tiszteletem. Engem megvettél kilóra! 😁💕
Örülök, hogy tetszik, és hogy vannak még új látogatók, akik erre tévednek! ;)
Azt megkérdezhetem, hogy melyik videóba botlottál bele először a csatornáról, és hogy hogyan találtál rá?
@@urkutatasmagyarul A Halál az űrben sorozatba botlottam bele, a RUclips algoritmus ajánlotta nekem. Biztos kihallgattak, hogy érdekel az űrkutatás 😂
Ezt teljesen laikusként kérdezem: a hőt a súrlódás+nyomás okozza, ezeket pedig az elképesztő sebesség. Nem lehet sokkal jobban lelassítani, hogy a belépő sebessége fele vagy negyede legyen?
Illetve új kérdés: volt náluk személyi ejtőernyő? Lehetséges lett volna egy adott magasság alatt kiugrani?
Nagyon jó kérdés!
Ugyanis, ha a visszatérő űrhajót teljesen lelassítjuk, akkor már alig bántó a súrlódás.
Csakhogy! A lassításhoz ugyanakkora űrhajó kellene, mint ami felgyorsította.
A lassításhoz ugyanannyi üzemanyag kéne mint a gyorsításhoz. Viszont akkor a gyorsításhoz kéne sokkal több. Egyszerűbb beépíteni egy féket, ami gyakorlatilag a hőpajzs, csak rosszul elnevezve.
Hatvan éve űrhajózunk, és ennyi idő alatt még csak kísérletig sem jutottak el más fékezési módszerrel, mint a légköri súrlódásos fékezés. Nincs jobb ötlet. Majdnem 29000 km/h sebességről kell lefékezni, ezt a sebességet mi a saját érzékeinkkel nem is tudjuk felfogni. Olyan vihar, ami nemcsak a ruhát tépi le az emberről egy szempillantás alatt, hanem a húst is. Ekkora sebességet elveszíteni nagyon nehéz. Valóban, ahogy már mondták is, kellene hozzá még egy ugyanakkora rakéta.
Ejtőernyő? Ilyen nagyságrendő sebességnél értelme sincs az ötletnek. Egy vadászrepülőgépből, mondjuk, 900 km/h sebességnél katapultálni csak úgy tudnak, hogy egy szó szerint brutális rúgással kilökik az ülést a gépből, mielőtt a menetszél belecsapná a farokba, és többféle eszközzel is próbálják megvédeni a pilótát a menetszél rettentő pofonjától. Ha sikerülne egy űrhajót ilyen kis sebessége fékezni, akkor magát a fő problémát már meg is oldottuk máshogy, az ejtőernyő már a legkisebb gond.
Kedves Zsolt! A válasz marha egyszerű és rövid ... nem :) Bővebben. Az, hogy milyen magasan repül az űrjármű kizárólag attól függ, hogy milyen sebességgel halad. Ha lassabban megy, akkor alacsonyabban repül, ha gyorsabban, akkor pedig magasabban. Ez eddig tiszta. Ha elkezdjük rakétákkal lassítani a járművet, a légkörbe akkor is adott magasságon, adott sebességgel fog lépni, hiszen ahhoz a magassághoz az a sebesség tartozik. Ez még mindig qva nagy, a légkör pedig egyre sűrűsödik. Így maximum a lassítás időtartamát lehetne csökkenteni, a hőpajzsokat ugyanúgy nem lehetne nélkülözni. Sérült hőpajzzsal ugyanúgy katasztrófa lett volna. A filmekben látható merőleges bolygómegközelítés rögzített Föld körüli pályáról való belépés esetén max rossz sci-fi-ben lehetséges.
@@FenrirVarg Ez nem teljesen igaz. Jó sci-fikben is rendszeresen előfordul 😁
Néhány éve volt egy sikeres űrugrás a Red Bull szponzorálta. Érdekelne erről egy magyar nyelvű összefoglaló, meg kíváncsi lennék hogy lehetségese vagy milyen veszélyes lenne pl kiugrani egy űrhajóból.
Egy későbbi videó tippnek szántam :)
Felix Baumgartner? Űr? Azért attól jócskán elmaradt.
Kevesebb, mint 40 km magasságig jutott a heliumos ballonjával (sokkal magasabbra ezzel a technológiával nem is tudott volna emelkedni).
nagyon jó volt csak egy valamit hiányoltam: a baleset adatait azon kívül hogy egy habszivacs mendt bele a szárnyba
Sosem bánom meg ha megnézem egy videódat, csak így tovább
Szerintem az Atlantisz beinditasaval sem lett volna megoldas a Columbia szamara. Nagyon dobbenetes volt eloben nezni. Koszi a videot!
Arról tudunk bármit, hogy volt-e jogi következménye ezeknek a tragédiáknak egyébként? A Challenger esetében például nagyon könnyen meg lehetne találni azokat az embereket, akik bár közvetve, de felelősek a tragédiáért. Sajnos nem találtam semmilyen információt erről a neten, pedig még a hivatalos investigaton report-ba is beleolvastam. Történt elbocsátás és/vagy letartóztatás bármelyik tragédiával kapcsolatban?
Erre nem biztos,hogy kapunk választ ,de az biztos,hogy velük js aláírattak ezt-azt
Azért, azt tegyük hozzá hogy, ha mindjárt az elején vészhelyzetet rendelnek el, akkor sokkal kissebb erőforrás fogyasztással kinyújtható lett volna a földkörüli pályán tartozkodás időtartalma.
Amugy a tanárnő hasonlit Ellen Ripleyre :) (Alien)
köszi a videót...ezt is, mint mindet eddig nagyon profin, s laikus számára is érthető módon csináltad meg....ezért külön köszönet :)
de én most egy kicsit szkeptikus vagyok...saját tapasztalat egy kis cessna 152-essel földközelben leszálláshoz kanyarodtunk, egy kis madárral félig oldalról-szemből ütköztünk, a jobb oldali ablak sarka megrepedt, a hijacker tippem szerint fecske volt, látni csak egy sötét foltot láttunk egy pillanatra, de a kevés vérnyom s a gumitömítésbe szorult apró tolakból erre tippeltünk, az ilyen típusú gépek ablakai kerekítettek s ívesek, pont azért, hogy nehezen törjenek be(bár nem vagyok mérnök, de valami hasonlót magyaráztak :) )...nekünk mégis ott maradt a kis kőfelverődés szerű nyom s a repedés (meg a vonalkód a gatyámon)...mivel a cessna hyperszónikus ultramanga fokozatban sem megy 200 km/h-nál többet, a fecske meg kb 40 km/h (ez csak tipp nem értek az apró tollas repülő bigyókhoz), mégis ilyen "alacsony" sebeségen is látványos volt a hatás-ellenhatás fizikai kisérlet....a szigetelő habot a struktúrája miatt hivják habnak, nem össztévesztendő a frankia krémes leglágyabb összetevőjével, ez egy kemény anyag, főleg akkora sebességen...ilyen sebességnél teljesen mindegy, hogy aktatáska méretű szigetelő hab, vagy tégla talál arcon, hótziher hogy örökre látszani fog a nyoma...s amit laikusként tudok a légkörbe való visszalépésről, teljesen mindegy, hogy kosárlabda, golflabda vagy 5 forintos méretű lik van a szárnyon, a végeredmény ugyan az lesz, csak pár másodperc eltolódással...s hogy miért vagyok szkeptikus, mert kizártnak tartom, hogy a világ legjobb mérnőkeit felvonultató cégnél ne mondták volna meg másodpercre pontosan, hogy mi fog történni, hanem szépen hátrasandítanak a gurlulós székükből s annyit mondanak: " ...uttyan mán...mit izgulsz?....nyomott egy brazil kört a Columbia egy habdarabbal? ...a múltkor kettővel nyomta....
DE minden hitetlenségem ellenére, az a véleményem, hogy jól csinálták a dolgot a Nasa-nál, ebben a szakmában benne van, hogy te húzod a rövidebbet, akár űrhajósként, akár tesztelőként, vagy gyári mérnőkként...
Mivel semmi biztosat nem tudtak, nem akarták kijelenteni, hogy itt a vég. Valamennyire érthető is. Nem lehet minden gyanús jelre mentőűrhajót indítani, az űrhajózás nem a vénlányosan idegeskedők műfaja. Nem tudom, melyik mostanában visszavonult amerikai űrhajós mondta - előttem van az arca, a neve nem ugrik be -, hogy az űrhajós nem keresztbe tett ujjakkal, tehát nem a balesettől félve indul útnak. És a földi segítőik sem lehetnek túl aggodalmaskodó fajták, különben hozzá se fogjanak. Megvárták, hogy lesz-e baj, lett, volt esély a megúszására.
És a Challenger? Tudták, hogy fagyban nem javasolható az indítás. Gondolkodtak, majd elindították a hajót. Az nagyobb ostobaság volt.
@@gregor_man ...igen a Challenger esetében 19-re húztak lapot, s abban az esetben bizony volt aki hangosan bizonygatta, hogy ez nem éri meg, mert sokkal több esetben katasztrófális az eredménye...de azóta eltelt jópár tapasztalatokban, de méginkább telemetrikus adatokban gazdag év....ha most megkérdezel egy akkori mérnököt, hogy a világűrbe való érkezéskor hogyan változik a szárnyak belső hőmérséklete, milyen tempoban szökik el a bennük lévő földi nyomás, és hogy ezek az adatok másak-e ha van a szárnyon egy dinnye méretű lyuk, akkor kapásból fogja mondani neked a választ, ha akkoriban a telemetrikus elemzésekkel foglalkozott...de tegyük fel hogy valamiért nem elérhető az adatbázis, ebben az esetben is hamar rájöhetsz a bajra, ha összehasonlítod a jobb illetve a bal szárny hő- és nyomásváltozási adatait, meg merem kockáztatni azt is, hogy aki ért ezekhez az adatokhoz, az igen kis tűréshatáron belül meg tudja mondani a lyuk pontos helyét s méretét is, a rengeteg érzékelőnek köszönhetően, de ekkor már nem igazán tudsz mit tenni, gondolnod kell a PR-ra mert az emberek túlnyomó része annyira ostoba, hogy ha nem lenne reflexszerű a levegővétel megfulladna, s nem közölheted a fentiekkel se a baj méretét, míg nem tudsz rá megoldást, mert nem veheted el tőlük az a csodálatos dolgot, amire egy életen át készültek, s feláldoztak rengeteg számunkra rutinszerű dolgot...nincs más csak bízol a vakszerencsében, sorsban, istenedben (kinek mi tetszik)....hogy tudták-e a katasztrófális véget, igen még mindig az a véleményem, hogy tudták...máshogy kellett volna kezelni? Nem!!! tökéletesen hozták le, mintha egy előre megírt forgatókönyv lett volna( az amarikai seregtől nem nehéz úgy kérdezni, hogy rád pirítson ;) ), nincs értelme áltatni magunkat, senkinek nem tett volna jót, s nem vált volna hasznára ha közlik a zord tényeket
@@istvancsokasi9154 "aki ért ezekhez az adatokhoz, az igen kis tűréshatáron belül meg tudja mondani a lyuk pontos helyét s méretét is"
Ez végül is megtörtént, de idő kellett hozzá. Ám igazad van, sajnos, mert ha ezt abban a percben meg tudták volna mondani, akkor is csak egy búcsúszó lehetett volna minden, amit tehetnek. Ott, akkor már a siklót az űrbe visszaterelni sem lehetett volna, a lapokat leosztották, most már valahogy földet fog érni a hajó. Meghalni nem feltétlenül nagy ügy, de a halált várni, és kapaszkodni az elfolyó életbe, ez kegyetlenül rossz lehet. És az űrhajósok ezt egymás között sem tárgyalják ki. (Chris Hadfield az az űrhajós, akinek a neve az előbb nem jutott eszembe.) Amikor már tudták, hogy megvan az aggódnivaló, de már semmit sem tudtak tenni ellene, akkor az az egy-két ember, aki képben volt, jól tette, hogy hallgatott. Akkor már csak ez volt tehető. Kegyeletből, ha úgy tetszik. Tudom, az ember ilyenkor nem ezen gondolkodik, hanem eszeveszetten keresi, hol van rés az ellenség falán, és nem ér rá aggódni akár a baj miatt, akár az elszenvedői miatt.
Komarov szomorú esete teljesen más volt. Ott biztosak voltak a végben, és a pilóta mégis el tudta vinni a hajót az ejtőernyő kinyitásáig. Az emberek talán már elhitték, hogy ezt a véget még meg is lehet úszni, amikor aztán látták, hogy nem, mégsem, nagyon nem.
Az űrhajózás nem rutinmunka, pedig már hatvan éve műveljük. Bármit el lehet rontani, és bármi elromolhat magától is. Én, bevallom, aggódva figyeltem a nemrég lezajlott két űrugrást. A nagy előzetes ünneplést nem csak a filmekben tudja felváltani a döbbenet, ott vannak a Challenger esetének szomorú felvételei a rokonokról, mindannyian ismerjük. Ez ahogy megtörtént egyszer, megtörténhet újra, és én sajnos pesszimista fajta vagyok. Ahogy az a szavaimból talán már ki is derülhetett.
Csinálhatnál videót egy rakéta felépítéséről.
sziasztok
Menyi dokumentum fimet néztem man de ez sokkal jobb
Csak a szokásos jó videó. Amúgy érdekes, hogy miért nincs technológia a belépési sebesség csökkentésére...
Van rá technológia, de ugyanannyi energia (üzemanyag) kell egy szerkezet lelassításához, mint a felgyorsításához.
@@urkutatasmagyarul én ez alatt terelőkre gondoltam, ahhoz nem kell ugyanannyi energia. Mint pl repülők fékszárnya... Remélem érthető vagyok, nem fékező rakétára gondoltam
@@justStevee83 Pont a "terelő" avagy fék vagyis rosszul elnevezve a hőpajzs ment tönkre.
@@DaT0nkee akkor lehet nem beszélek magyarul. Én nem a meglévökről beszéltem.
A különböző terelők, fékező aerodinamikai elemeknek szükségük van közegre, amivel kapcsolatba léphet. Az űrben viszont elhanyagolható a légellenállás. Ezért nem is lenne hatékony.
A biztonsági öves hasonlatot egy kicsit a magyarországi (sorvadt aggyal kötelezővé tett) biztonsági övhasználat propagandájának érzem.
Ahogy a hozzászólásodat olvasom, nekem is sorvadt agy érzésem támadt! ;)
Ne hagyd abba soha 😉
A háttérben szóló zenének mi a címe?
Van róla videó a csatornán
@@Benkeq melyik én nem találom
Nem értem, hogy szemrevételezéssel. Egy űrsétával nem lehetett volna ellenőrizni a burkolatot?
Az űrsikló egy áramvonalas kialakítású jármű, nincs rajta semmi kapaszkodó.
Ha nincs robotkar a fedélzeten (ami jelen esetben nem volt), akkor rendkívül nehéz eljutni a szerkezet egyes pontjaira, tulajdonképpen közel lehetetlen a kontrollált mozgás kapaszkodók nélkül.
Biztosan én látom rosszul a dolgot, de ez a kiszervezés, amit a NASA csinált-csinál olyan felemás érzés számomra. Mintha az lett volna a biztonsági protokoll, hogy ,,ne csinálj semmit, akkor nem hibázhatsz." És ez nagyon megúszós, gyönge dolog.
Szuper és hiánypótló mint mindig
Nagyon szomorú történet, ráadásul itt is 7-en voltak, vagyis egyszerre ilyen sokan!
15:04 - Igen, nagyon igaz: attól, hogy eddig még nem jelentett problémát a hableválás és annak az űrhajóba csapódása valóban nem bizonyíték arra, hogy nem is fog!
Nagyon furcsa, hogy egy NASA ilyen gyermeki gondolkodással söpörte lényegében szőnyeg alá az ügyet, saját maga megnyugtatása végett, mert a megfigyelési próbálkozásai nem jártak sikerrel, valamint nem tudta elképzelni, hogy bizony szinte lehetetlent kell végrehajtani, és egy másik űrhajóval kell lehozni a 7 utast, amennyiben tényleg beigazolódik a legrosszabb forgatókönyv egy a Columbia külső megfigyelése nyomán.
Őszintén bevallom, ezt sem akkor 2003-ban, sem most nem értem, hogy ha kell, akkor basszus csak kimegyek űrruhában egy kötél és néhány széles fejű és gombú "NIVEA fújós dezodor" segítségével 🙃, vagy bárhogyan, hogy ha kínlódva is, de valahogy eljussak a szárnyakig, vissza meg már csak visszahúznak, a lényeg, hogy valamit ki kellett volna találni, mert az a videós visszanézős hableválás nem tűnt éppen kis légypiszoknak.
Persze IGEN, elismerem, hogy én most csak a tények ismeretében vagyok ilyen okos, és ha a NASA-nak egy időutazó elküldi a videót a Columbia katasztrófájáról mikor az még fent tölti 1. napját a kísérleteket elkezdve, akkor BIZTOS VAGYOK BENNE, hogy a NASA talált volna megoldást az óriási veszélyhelyzet megoldására 1-2 hét alatt.
... persze így létrejön az alternatív valóság, és ki tudja, könnyen lehet, hogy még rosszabb helyzet állt volna elő, mert a NASA nem nyugdíjazza az űrhajóit 2012-re, és így X programot sem hirdet magáncégeknek, így a Space X is tönkremegy idő előtt, mert nem kapja meg a kezdetben a megmenekülését jelentő 1,6 Mrd $-t a NASA-tól.
Google keresés előtt gyorsan megkérdezem, történt/történtek valaha olyan űrhajós balesetek, ahol volt túlélő?
Attól függ mit nevezünk balesetnek!
Ha nem várt anomáliát, akkor egész sok ilyen volt, gondoljunk csak az Apollo-13 küldetésre.
A nem várt anomália kifejezést is elfogadom. Köszi, megyek is, utána nézek ezeknek az ügyeknek!
Vagy a szojuz t 13
@@turorudi2131 Ha visszalapozol a sorozat korai epizódjaihoz, a Mercury, Gemini repülésekig, például, ott is esett szó nagyon veszélyes helyzetekről. De volt olyan, már az ISS korában, hogy egy űrruhában a hűtőfolyadék elkezdett befolyni a sisakba. Súlytalanságban életveszélyes szituáció. De talán óvatosságból ezeket szerintem senki nem nevezte balesetnek, csak "problémának". Végül is az Apollo 13-nak is csak "problémája" volt, mint tudjuk. :-)
Mostmár tudom hogy egy félig tele lévő dezodor miért fagyott majdnem rá a kezemre, amikor teljessen kifújtam belölle a cuccot :D
Fizikaórán hol voltál? 😁😁
Csak szerintem gáz, hogy az ilyen hiperszuper kemény szilárd tökömtudja milyen anyagon csak úgy lyukat üt egy szigetelés darab? :)
Egyáltalán nem volt kemény, az volt a feladata, hogy ne engedje át a magas hőt és nagyon könnyű legyen. Ezért nem is úgy tervezték, hogy becsapódásokat viseljen el.
"...megerősített szén-szén elemek, ezeknek az elemeknek nem csak a hőmérséklet tűrésük hatalmas, hanem a fizikai szilárdságuk is kellően erős..." - nem tudom ezt én úgy értelmezem, hogy kemény volt. :)
A hangsúly azon van, hogy kellően. Mivel nem kellett elviselnie nagy becsapódásokat, így csak a jelentős légellenállásra készítették fel.
Űrsétára nem volt lehetőség? Azalatt meg tudták volna nézni a borítást.
A videót is megnézted? :-D
Nagyon profi!
ki a felelős akkor 3:30?,
A kivizsgálás lényege, hogy megelőzzék az újbóli előfordulást, ezért nagyon sok olyan új metódust vezettek be a baleset után, amit korábban senki nem javasolt. Ki a hibás? Mindenki?
🙏
Mi lett volna ha, ugyan ùgy el fogadná bárki is a visszatérést.. és védőpozítciòt alakítanak ki.m szòval vagy a munkatötlrvénykönyv vagy a lehetőségek adatlanok : D
2024.04.26. Köszönet.
Arra kiváncsi lennék, hogy már felszállás közben miért nem mutattak anomáliát valamely szenzorok. Hiszen a lyukon már akkor is nem tervezett mennyiségű és hőmérsékletű levegő juthatott be. Még ha rögtön nem is, de miután tudomást szereztek a habbal való ütközésről csak górcső alá kellett volna vetni az értékeket. De persze akár így is történhetett.
Ha jól emlékszem a baleset után egy űrséta keretében körbe nézték az űrsiklókat .
A rakétaindításnál nincsen jelentős szerepe a hővédelemnek, amikor már több tízezer km/h sebességre gyorsul az űrhajó, már olyan magasan van, ahol a súrlódás jelentéktelen.
Mindenki aki olvassa ezt a kommentet az is aki nem iratkozzon fel az Űrkutatás magyarul csatornára
Semmiből sem tanulunk!!Ezek vagyunk mi..emberek..😢
@@AttilaTabànyi
Ez pont egy olyan sztori, amiből kifejezetten sokat tanultunk.
@@urkutatasmagyarul Igen...de milyen áron??Arra gondoltam, hogy azt mondták,eddig mèg soha nem volt baj..te mondtad,biztonsági öv sztori..
Nah ez az Columbia volt az amire emlèkszem akk vègeztem az általánost 😢.
275 mm magasan keringett? Az szép.
Ki nyom egy ilyen összeszedett videóra dislike-ot??? :/ Én köszönömn a videót!
Biztos, csak mellé kattintott ;)
@@urkutatasmagyarul :D
Azért nehéz elhinni , hogy a habszivacs képes lyukat ütni az űrsikló legmasszívabb részén , szóval valamilyen szinten érthető, hogy miért nem gondolták a NASA-nál , hogy ez halálos lesz
Sebesség nagyban rásegíthetett
Köszönet 2122.12.09.
🚀❤️
🔭
Aston hench magyar körtemplom
Két szojuz-t kellettt volna kérni az oroszoktól és robotkarral befogni, nekik mindig volt 1-2 tartalék. Az elbizakodottság volt a valódi hiba, egy űrsétával kiderült volna, hogy súlyos a gond.
Nem volt startra kész Szojúz űrhajó, ráadásul egyből négy is kellett volna, hogy kettesével lehozzák őket, ja, és nem volt robotkar a Columbián.
@@urkutatasmagyarul Én úgy tudom, hogy három személyes a Szojuz. Ha testsúly alapján elosztják őket, akkor az egyikbe talán 4-en is beférhetnek vészhelyzetben, persze balesetveszélyes, de talán túlélhető. Ha nem volt startrakész egy sem, az gáz. Azt nem tudtam, hogy a Columbián nem volt robotkar. A Hubble javításához is azt használták, de nem követtem mindegyik sikló tulajdonságait egyesével.
Személyzet nélkül sosem repülhet Szojúz, tehát egy embernek benne kell ülnie a startnál és a emgközelítésnél.
Nem fernek el benne négyen, talán még akkos is nehezen, ha mind a négy főt leturmixolják. De az meg ugye nem túl hatékony menekítés lenne.
@@urkutatasmagyarul Újra tanultam valamit. :)
@@istvankiss5712 "balesetveszélyes, de talán túlélhető" Ha a fékezés végén az űrhajós nincs a rá méretezett ülésben, akkor a gerincét már el is felejtheti. Ott 6-8 g a fékezés.
Egyébként a Szojuzokon alapból nincs zsilip, vagyis az átszállás máris kérdéses. És mindezt pusztán arra alapozva elkezdeni összeszervezni, hogy MÁR MEGINT nekiütközött a siklónak egy habdarab, szerintem ezt talán még az űrhajósok sem kérték volna.
Egy ponton nem Nászát mondasz, hanem Názát.
Csak nem erőlködnöd kell, hogy azt mond Násza? :D
Mi dönti el, hogy mit ejtesz ki angolul vagy mely szavakat használod angolul ill. melyeket a magyar megfélőjével?
Nem konkrét eset csak egy példa: Németország vagy Dajcsland? Anglia vagy Inglend?
(Szándékosan fonetikusan írom a szavakat)
Amennyiben van az adott szónak magyar megfelelője, akkor szívesebben használom azt. De próbálom kerülni a szóismétléseket, ilyenkor néha orbiter-t mondok az űrsiklóra például.
A NASA-nak nincs magyar megfelelője, azaz hivatalosan Nemzeti Repülési és Űrhajózási Ügynökség, de nyilván egyszerűbb a betűszót kimondani, ami angolul 'násza'.
.
Értelmetlen az egész!
Attól lány magyar szkítakört templom ask tolnány
@@gyulanagy8648 AzOsztIgen
PETŐFI RÁDIÓ MAGYARORSZÁG PANNÓNIA ' . HUNGÁRIA HERCEGOVINA
Ha akkor a haderővel normálisan sikerült volna lefolytatni a kommunikációt, és tudtak volna képeket készíteni az űrsiklóról, legalább láthatták volna, mekkora a baj és el tudtak volna kezdeni a megoldáson, az űrhajósok kimenekítésének módján gondolkozni. Idő lett volna bőven, amíg az űrben vannak, nem nagyon számít talán a hőpajzs, inkább a visszatérésnél. (Már ha tényleg volt olyan hiper-szuper technológiás távcsövük, mint amilyenben reménykedtek, de miért ne lenne.)
Ez egy egyhetes misszió volt maximum 10-12 napi élelemmel/oxigénnel.
Nem találtak volna megoldást ennyi idő alatt
@@urkutatasmagyarul Ja, akkor visszaszívom. Úgy látszik, nem figyeltem eléggé. 😅
Akkor az úgy tényleg lehetetlen. :(
Hazudtam, nem most nezem meg. Majd este elalvashoz.
2011 óta nem volt amerikai emberes küldetés, durva.
Hogy ne lett volna? A SpaceX már 13-szor vitt embereket az űrbe, a Starliner egyszer.
Baromság.....emlékszem,hogy már a fellövésnél megmondták,hogy belépéskor szét fog esni a gép,mert megsérűlt a hőpajzs
Az kizárt, hogy tévedsz? Esetleg mutatnál bármilyen cikket, vagy videót, ami alátámasztja a baromságodat?
Ha gondolod írok neked egy cikket,ha az nem elég hogy ideírom. Élòben láttuk a fellövést és rá pár percre már mindenki tudta,hogy halálra vannak ítélve. Arról beszélgettünk a barátaimmal,hogy mit érezhetnek szerencsétlenek. Úgy végigcsinálni az egészet,hogy tudják mi vár rájuk.
@@zamtamas
Igazad van, teljesen mindegy, hogy itt, vagy máshol állítasz valótlant ;)
Ezzel nem megyük sokra,mert szerintem meg te állítasz valótlant
@@zamtamas
Pontosan melyik állításról mondod te, hogy valótlan?
ruclips.net/video/0ZNMi0ObYhw/видео.html
Gondolom ez hülyeség. Nem magyarul van.