Annyi javítást hozzátennék: 17:52-höz: A képen az Ausf D változat látható, ahol az a kis lőrés felnyitható volt, és a géppuskát azon keresztül alkalamzták. Az ausf A változattól a Panthereken is rendszeresítésre került a gömbgéppuskás kialakítás. Javítás: Érdekes, hogy a németek Ausf A tornyokat raktak Ausf D testre. :D
Számvéber úr, köszönöm a feltöltést. Járatlan vagyok a harckocsi technikában. A 9:00 percnél említi, hogy a parancsnoki harckocsinak csak fa utánzat lövege volt? Így hogy lehetett harcolni, vagy legalább saját magát megvédeni?
Így a parancsnoki harckocsi valójában nem volt igazi harckocsi. Később ezt a megoldást elvetették, és a Panzer III parancsnoki változata is kapott harckocsiágyút. Addig pedig maradt a nem egészen szívbajosoknak kidolgozott Bäke-módszer: ellenséges harckocsit észlelni, saját páncélosból kiugrani, ellenséges harckocsira felugrani és kumulatív tapadóaknával felrobbantani...
@@norbertszamveber A magyar Turán harckocsinak is volt parancsnoki változata. Ott is fa lövegutánzatot alkalmaztak, mert kellett a hely a nagyteljesítményű rádiónak. Az előadást köszönöm, igazán remek volt. Remélem lesz még!
72-ben Tapolcán szolgáltam s a parancsnok által használt lánctalpas jármű inkább hírközpont volt, a személyzete is a hírszázadnál lakott, s az ezred legügyesebb hk. vezetője volt a botkormánynál.
Remek előadás. Csak egy dolgon akadt meg a fülem. Az azért erős túlzásnak hangzott számomra, hogy a szovjetektől vették a döntött páncél ötletét át a németek. Azért pl. az Sd.Kfz. 231 6-rad a döntött páncéljával picikét megelőzte a T-34-est 1932-ben. Csak tippelek, de valsz a legtöbb német vason a lőszerkészlet helyigénye miatt nem használták a döntést, az oldalszekrény agyig volt pakolva lőszerrel a PzIV és a PzVI esetében is.
És akkor a Panthernél, majd a Tiger B-nél miért tértek át a döntött páncélzatra? Ott is kellett a hely a sok, ráadásul nagyobb űrméretű gránátoknak. ;)
@norbertszamveber HA jól tévedek akkor a Panther-nél a járművet hosszabbították meg és a rádiós+vezető mögött helyezték el a lőszerkülönbözetet, a Tiger ausf B esetében pedig a torony hátuljában. És ilyen alapon felmerülhetne az a kérdés is, hogy akkor pl a KV szérián miért is nem használták az oroszok a döntést... csak tippjeim lennének a konstrukciós kompromisszumok kapcsán mindhárom esetben (egy mérnök barátom szokta mondani, a tervezés nem más, mint kompromisszumok végtelen sora.) De mindez azon a tényen semmit nem változtat, hogy objektív tény, hogy a német mérnökök már 1932-ben ismerték a döntött páncélt és kiterjedten alkalmazták (hogy mást ne is említsek: Sd kfz 231, 250 és 251). Viszont az szerintem is igen érdekes kutatási kérdés lehetne, hogy a Pz. IV (F-ig) esetében miért nem alkalmaztak döntést. Hisz ott a helyhiány nem volt akkora akadály, pláne a korai változatokon a KwK 37 fegyver relatíve kis lőszere miatt. Érdekes lenne a járművek tervezésével kapcsolatos korabeli dokumentumokat fellelni német levéltárakban hátha kapnánk választ e kérdéskörre. Mindezeken túl még egyszer gratulálok a remek előadáshoz!@@norbertszamveber
@@gaborv.6502 Maradjunk annyiban, hogy a döntött "páncélzatot" a németek előtt is ismerték. :) www.historyhit.com/did-leonardo-da-vinci-invent-the-first-tank/
Üdvözlöm! Remek előadás volt, de a végén lévő kérdéssel kapcsolatban lenne egy megjegyzésem. Szerintem nagyon kicsi az esélye, hogy az egy 57mm-es APCR lőszer volt, mert az 57mm-es BR-271P lőszer még 8-900 méter távolságból is 110-115mm páncél átütésére volt képes, amihez ha hozzávesszük, hogy kb szemből találta el a tigrist, így vagy nagyon messze volt a célponttól, vagy a lövedék egy 76,2mm-es lövedék volt.
@@o-hogameplay185 Ok. :) Mivel a német nehézpáncélos-ezred ellen harcoló szovjet csapatok tapasztalati jelentésében sokszor visszaköszön, hogy a német nehéz harckocsik 2000-2500 méterről nyitottak tüzet rájuk, el tudom képzelni, hogy a páncéltörő ágyúk kezelői sem bírták "cérnával" és nagyobb távolságról viszonozták a tüzet.
@@norbertszamveber jogos feltevés. volt pl a szovjeteknél valami protokoll, hogy milyen távolságból érdemes/szabad viszonozni a tüzet? vagy pl visszalőhettek a szovjetek abban a reményben, hogy ha nem is tudják kilőni a német tankokat abból a távolságból, de pl a német tankok lövegeit/lánctalpat/optikákat eltalálják, és ezzel csökkentik a németek harcértékét?
@@o-hogameplay185 Ha nem vették észre a védők állásait az ellenség erői, akkor minél kisebb távolságra kellett bevárni a támadókat. Ha viszont felfedezték és tűz alá vették őket, akkor már mindegy volt, a tüzet viszonozni kellett.
Végre a kezemben tarthatom a (dedikált) könyvet! Méghogy nyáron nincs karácsony!!!!!!
Nagy köszönet az előadások feltöltéséért! Kiváló ötlet! Remek dolog, hogy visszahallgathatjuk, nézhetjük őket!
Kitűnő előadás volt! Külön köszönet érte, hogy a diák is rögzítésre kerültek, sokat hozzá tud adni az élményhez! 🙂
Nagyon informatív és objektív előadás, különösen így diákkal együtt. Köszönet a feltöltésért, reméljük még sok fogja követni...
Gratulálok az előadáshoz és én is remek ötletnek tartom a feltöltést!
Annyi javítást hozzátennék:
17:52-höz:
A képen az Ausf D változat látható, ahol az a kis lőrés felnyitható volt, és a géppuskát azon keresztül alkalamzták.
Az ausf A változattól a Panthereken is rendszeresítésre került a gömbgéppuskás kialakítás.
Javítás: Érdekes, hogy a németek Ausf A tornyokat raktak Ausf D testre. :D
A korai Ausf A változatok még nem rendelkeztek gömbgéppuskával
21:04 Vadputyin hadseregtabornok? :D
Amugy szuper az eloadas, koszonjuk! Pedig semmi konkret kozom a hadaszathoz, de valahogy megis erdekes hallgatni
Csak a jegyzőkönyv kedvéért: a hadseregtábornok Vatutyin...;)
@@norbertszamveber Koszi a korrigalast :) Bäke onnel!
Remek előadás, remélem a budapesti csata páncélos hadviselésről is kerül fel anyag.
Esélyes... :)
Számvéber úr, köszönöm a feltöltést. Járatlan vagyok a harckocsi technikában. A 9:00 percnél említi, hogy a parancsnoki harckocsinak csak fa utánzat lövege volt? Így hogy lehetett harcolni, vagy legalább saját magát megvédeni?
Így a parancsnoki harckocsi valójában nem volt igazi harckocsi. Később ezt a megoldást elvetették, és a Panzer III parancsnoki változata is kapott harckocsiágyút. Addig pedig maradt a nem egészen szívbajosoknak kidolgozott Bäke-módszer: ellenséges harckocsit észlelni, saját páncélosból kiugrani, ellenséges harckocsira felugrani és kumulatív tapadóaknával felrobbantani...
@@norbertszamveber Tisztelt Számvéber úr! Köszönöm válaszát!
@@norbertszamveber A magyar Turán harckocsinak is volt parancsnoki változata. Ott is fa lövegutánzatot alkalmaztak, mert kellett a hely a nagyteljesítményű rádiónak. Az előadást köszönöm, igazán remek volt. Remélem lesz még!
72-ben Tapolcán szolgáltam s a parancsnok által használt lánctalpas jármű inkább hírközpont volt, a személyzete is a hírszázadnál lakott, s az ezred legügyesebb hk. vezetője volt a botkormánynál.
2:02-nél kezdődik
Remek előadás. Csak egy dolgon akadt meg a fülem. Az azért erős túlzásnak hangzott számomra, hogy a szovjetektől vették a döntött páncél ötletét át a németek. Azért pl. az Sd.Kfz. 231 6-rad a döntött páncéljával picikét megelőzte a T-34-est 1932-ben. Csak tippelek, de valsz a legtöbb német vason a lőszerkészlet helyigénye miatt nem használták a döntést, az oldalszekrény agyig volt pakolva lőszerrel a PzIV és a PzVI esetében is.
És akkor a Panthernél, majd a Tiger B-nél miért tértek át a döntött páncélzatra? Ott is kellett a hely a sok, ráadásul nagyobb űrméretű gránátoknak. ;)
@norbertszamveber HA jól tévedek akkor a Panther-nél a járművet hosszabbították meg és a rádiós+vezető mögött helyezték el a lőszerkülönbözetet, a Tiger ausf B esetében pedig a torony hátuljában. És ilyen alapon felmerülhetne az a kérdés is, hogy akkor pl a KV szérián miért is nem használták az oroszok a döntést... csak tippjeim lennének a konstrukciós kompromisszumok kapcsán mindhárom esetben (egy mérnök barátom szokta mondani, a tervezés nem más, mint kompromisszumok végtelen sora.)
De mindez azon a tényen semmit nem változtat, hogy objektív tény, hogy a német mérnökök már 1932-ben ismerték a döntött páncélt és kiterjedten alkalmazták (hogy mást ne is említsek: Sd kfz 231, 250 és 251). Viszont az szerintem is igen érdekes kutatási kérdés lehetne, hogy a Pz. IV (F-ig) esetében miért nem alkalmaztak döntést. Hisz ott a helyhiány nem volt akkora akadály, pláne a korai változatokon a KwK 37 fegyver relatíve kis lőszere miatt. Érdekes lenne a járművek tervezésével kapcsolatos korabeli dokumentumokat fellelni német levéltárakban hátha kapnánk választ e kérdéskörre.
Mindezeken túl még egyszer gratulálok a remek előadáshoz!@@norbertszamveber
@@gaborv.6502 Maradjunk annyiban, hogy a döntött "páncélzatot" a németek előtt is ismerték. :) www.historyhit.com/did-leonardo-da-vinci-invent-the-first-tank/
@@norbertszamveberén ennek hol is állítottam ellenkezőjét? :/
Üdvözlöm! Remek előadás volt, de a végén lévő kérdéssel kapcsolatban lenne egy megjegyzésem.
Szerintem nagyon kicsi az esélye, hogy az egy 57mm-es APCR lőszer volt, mert az 57mm-es BR-271P lőszer még 8-900 méter távolságból is 110-115mm páncél átütésére volt képes, amihez ha hozzávesszük, hogy kb szemből találta el a tigrist, így vagy nagyon messze volt a célponttól, vagy a lövedék egy 76,2mm-es lövedék volt.
Egyetértek. Én sem mondtam mást. Vagy 57 mm-es vagy 76,2 mm-es.
@@norbertszamveber Igen, én csak kihangsúlyoztam, hogy kisebb valószínűségű hogy 57-es lőszer volt. :)
@@o-hogameplay185 Ok. :) Mivel a német nehézpáncélos-ezred ellen harcoló szovjet csapatok tapasztalati jelentésében sokszor visszaköszön, hogy a német nehéz harckocsik 2000-2500 méterről nyitottak tüzet rájuk, el tudom képzelni, hogy a páncéltörő ágyúk kezelői sem bírták "cérnával" és nagyobb távolságról viszonozták a tüzet.
@@norbertszamveber jogos feltevés. volt pl a szovjeteknél valami protokoll, hogy milyen távolságból érdemes/szabad viszonozni a tüzet? vagy pl visszalőhettek a szovjetek abban a reményben, hogy ha nem is tudják kilőni a német tankokat abból a távolságból, de pl a német tankok lövegeit/lánctalpat/optikákat eltalálják, és ezzel csökkentik a németek harcértékét?
@@o-hogameplay185 Ha nem vették észre a védők állásait az ellenség erői, akkor minél kisebb távolságra kellett bevárni a támadókat. Ha viszont felfedezték és tűz alá vették őket, akkor már mindegy volt, a tüzet viszonozni kellett.