Elnézést, én mérnök lennék, kicsit buta. Tehát nekem hogy egy állitást elfogadhassak, kellene valami bizonyiték, vagy legalább jó érvek. Kérném megmagyarázni, azok a jövevényszavak amelyek a tehénnel kezdődnek, honnan tudjuk hogy a magyar nyelvbe jöttek és nem onnan mentek át? Köszönöm tisztelettel.
Mária Sabru < öregjeink jól mondták = töhény - tőheny -> aminek tőgye van , mert ősi szavunk , aminek valamije van ,elő vagy útószót kapcsolunk a szóhoz = a (h)eny - (h)ény ( ez az én "paraszt " hozzászólásom ) stb...
@@attilatasciko4817 Nálunk Zalában 'teheny' - nek mondták a háború előtt született öregek. Szerintem itt az előtag pont a 'tej' szavunk, tehát a tehén az az állat, ami tejet ad. Szerintem nem kell ide iráni kultúra. De azon belül is, a perzsa biztosan kiesik, akkor meg csak az ősi szkíta-hun marad, tehát az ősmagyar. Elég logikus, nem?! Még 1 kérdés: a Tejút neve vajon miért Milky Way angolul is?
@@zsoltfenyvesi1423 Mert az ősmagyar, mitológiai Emese kifröccsenő teje ment át a latinba galaxis néven. Elképzelhető kapcsolat állhat fenn a tehénnek viszont a teher szavunkkal is. T.i. az én szüleim meg azt mondták gyakran gyerekkoromban, hogy ne "tehénkedjek" a füzetre, mert könnyen szamárfüles lesz. Mert egyébként meg szóalakra a tejént várnánk. De talán mindegy is. Találgatunk, okoskodunk, és könnyen lehet, hogy sosem derül ki. Annak fényében viszont teljesen mindegy, ha az derül ki, hogy egy gyökből fakadó szavak ezek: tő, tőgy, tej, teher, tehén, teljes (tejjes!), terem, termék, test. Érezzük-e, hogy mindnek köze van a fakasztáshoz és a bőséghez? Vegyük kicsit hozzá, hogy szittya őseinktől örökölt szava a görögnek a teleios, azaz teljes. Szóval ki örökölt kitől?
@@1970coconut A 'galaxis' nem latin, hanem görög', és nem tejet jelent, hanem a tejút (mint csillagászati jelenség) neve; a 'tej' görögül 'gala' alanyesetben. . A 'tej' latinul 'lac', szótári alakja: 'lac-lactis (n). A 'gala' (tej) már előfordul Homérosznál is, tehát kb 750 Kr.e. Hogy magyarból került volna a latinba, vagy görögbe, az elképzelhetetlen. Soha hozzáértő ilyet nem is állított.
A jövevény szavak iskolai tananyaga egy vicc. Például a szláv jövevény szavak mitől jövevény szavak? Talán nem tudtunk balra fordulni? Az összehasonlító nyelvkutatás meg egy idióta áltudomány. Ó német? Én olvastam ó-német verset, ha az nyelv, akkor én pápa vagyok, az röfögés, nem nyelv. Jóformán csak neveket tudtak biztosan lefordítani belőle. De azok is inkább öklendezések, mint kimondható szavak. Az egész modern nyelvészet egy vicc. Amit meg a tankönyvben tanítanak ebben a témában, az meg egy teljesen bizonyítatlan, ostoba kitaláció. Finnugor meg eleve nincs is. ez a szó is kitaláció, sosem volt semmilyen finnugor alapnyelv, csak kitaláció. Sosem volt egységes finnugor nép, ez is kitaláció. Egyáltalán milyen alapon finnugor, amikor az összes nyelvcsalád neve a legnépesebb és leginkább önmagával azonos nép nevével nevezik meg? Ha már ezeket az alig hasonlító nyelveket egybe vonják, akkor miért nem magyar nyelvcsalád??? Amikor a ezek a nyelvek egymással is alig vannak kapcsolatban, valójában minden hasonlóság kizárólag a magyarból vezethető le? Ezek nem nyelvrokonságok, hanem csak kapcsolatok, őseinktől valamikor nagyon régen ezek a népek átvettek pár szót, talán az egész nyelvüket is eleve tőlünk vették át. Erről meg ennyit.
A genetika azt mutatja, hogy a közvetlen szomszédainkkal igen hasonló a genetikánk. Ha feltételezzük azt, hogy a ma magyarnak nevezett nyelv valaha szélesebb körben volt elterjedt a Kárpát-medencében, és környékén, ami évezredek alatt fokozatosan visszaszorult, hogy mára csak mi beszéljük, akkor értelmetlen azon filózni a szomszéd népekkel kapcsolatban, ki, kitől, és mit vett át. :)
Nagyon igaz. Egyetértek. Ha az angolt nézzük, legalább 3 nyelvből épült, s van egy rétege, ami régi időkre utal, a sztyeppei létre. Még sem igyekeznek, magukat degradálni. Finnugor egy erőltett műszó.
Mihelyst valaki tud fölmutatni szkíta nyelvemléket, a tudósok rögvest nekiállnak tanulmányozni. De eleddig ez nem történt meg; nincsenek se szkíta, se hun nyelvemlékek.
@@istvankozma2352 Több tucat van, csak tudósok nincsenek. 200 éven át kontraszelektált idióták és hazugok vannak, nem tudósok, nekik meg eszük ágában sincs vizsgálni bármi ilyesmit. Nekik még bronzkori szkíta sír is longobárd (Szólád), mert van benne rovás, amit egyből ki is neveztek germán rúnának. Az már senkit se zavarjon, hogy a longobárd se germán, ha egyáltalán léteztek. Szóval azokat, akik ma pofátlanul tudósnak hazudják magukat nyugodtan ki lehet hagyni a vizsgálódásból, egy darabig még felveszik a fizetésüket a nagy semmiért, meg az ótvar hazudozásért, de ezen kívül kb semmiféle szerepük nincs a nyelvünk és múltunk valós kutatásában.
@@kkjj6325 Nem magyarországi tudósokra gondoltam; vannak mások is akik se érzelmileg se anyagilag nem kötődnek Mo-hoz. Azok számára egy ilyen horderejű felfedezés nagy dicsőséget jelentene függetlenül az eredménytől.
@@istvankozma2352 Vannak,csak az a baj,hogy a Germánok erre rávetették magukat.Meg lehet fejteni,induljunk ki a hettitákból ,hol éltek ? hol voltak az őseik a Hattik,na itt már gond van /Anatolia-Hattusa / a mi őseink !,..de a hettiták indoeurópaisága 1915-ben lett kifejtve egy cseh "Nyelvész "Hrozni"igyekezett bevágódni a németeknél ,jól időzített,az I.VH alatt,senki nem foglalkozott vele.Hitler idejében, már az indoárjákat feszegették ,hogy mikor derítették ki,hogy ők a szkíták ,úgy emlékszem 4 szóból varázsolták elő ,ógörög forrásból amelynek egyik szava "pata" raggal van jelölve, szerintem sumer felé mutat ,utána kell járnom .
Ezeknek az állítólagos jövevény szavaknak legalább a 2/3-a megtalálható vagy az ujgur, vagy a kirgiz, vagy a sumér nyelvben is. Oda honnan kerültek? Madarak vitték? Ennyi baromságot. Értem, hogy vizsgázni meg ebből kell, de azért aki ezt el is hiszi, az nagyon gügye kell hogy legyen.....
Megy a mellébeszélés meg a hülyítés itt is. Az istálló mióta latin műveltségi szavunk?? Meg a hárfa német vezénylési kifejezés, mikor hárfa 5000 éve is létezett Sumériában, amúgy pedig szkíta eredetű zeneszerszámnak tartják. Menjen uram Ön a francba...
Latin műveltségű szavak alatt nem csupán a tiszta latin szavakat értjük, hanem azokat is, amelyek az újlatin nyelvekből származnak. Az istálló az olasz 'stalla'-ból származik és elterjedt egész Európában; Skandináviától kezdve Németországon át Kelet-Európába. Legősibb ismert formája a latin 'stabulum'.
@@istvankozma2352 Kedves István, ez két különböző szó. Az angolban is megvan 1. Stable = Állóhely 2. Stall, de németül is der Stall, azaz Állítóhely. A magyar sem az olaszból vette át, mert a lótartást a szkíták fejlesztették tökélyre, mondjuk az 'olaszok' előtt pár ezer évvel. Arra célzok, hogy az állattartással kapcsolatos műveltségi szavaink NEM átvételek, hanem múltunk szerves hozományai. Lovat a magyarok is mindenhol tartottak, még amikor a Kaukázus mentén éltek, akkor is... A népvándorlásokkal együtt pedig nyelvvándorlás is járt, ugye érti, kedves István.
@@zsoltfenyvesi1423 Van valami kis halvány fogalmam többek között a nyelvvándorlásról is, már az első szemeszterben volt róla előadás. A szóátvétel nem föltétlen azért történik, mert az átvevő nyelvben nincs meg az illető fogalom. Erröl tanúskodnak a magyarból átvett szláv szavak is, pl a szerb 'varoš', jóllehet van saját szavuk is (grad). A mai írott angol nyelv kb 60%-a latin eredetü de a fogalmak megvoltak a latin kapcsolat előtt is. Skandináviában is 'stall' a lóistálló bár a lovakat ismerték a vikingek jóval a latin kapcsolatok előtt. A ló svédül 'häst'; saját szó, az óskandináv 'hæster' modern változata, mégsem abból származtatták az 'istálló'-t.
Ez a tudomány álláspontja; és nem csupán Mo-n, hanem a világ minden egyetemén ezt tanítják. És olyanok is, akiknek egyébként semmilyen személyes közük sincs Mo-hoz.
@@istvankozma2352 Engem nem igazán érdekel, mit tanítanak, hiszen a történelmet mindig a győztesek írják. Honnan veszik, hogy a magyar nyelv 2800-3000 éves, amikor még az sincs bizonyítva, a honfoglalók hozták, vagy az őslakosság beszélte? Nem valószínű, hogy a honfoglalók hozták be, ugyanis a létszámuk a genetikai kutatások alapján tizede volt az alaplakosság létszámának, nyelviskolák pedig akkoriban nem léteztek. Nézd meg a külhoni magyarokat, mindegyik országban erős kisebbségben élnek, mégse adták fel a nyelvüket 100 év alatt se. Hát akkor egy többségi társadalom életszerűtlen, hogy bő 100 év alatt áttérjen idegen nyelvre. De az se törvényszerű, hogy a honfoglalók között ne lettek volna, akik ezt a nyelvet beszélték, hiszen tudunk róla, hogy még az 1300-as években is voltak Ázsiában "magyarul" beszélők. Két variáció lehetséges: 1. Olyan ősi nyelv, amit régen nagy területen beszéltek, de fokozatosan leszűkült a tere. 2. A Kárpát-medencéből kivándorlások is voltak az évezredek alatt, leginkább keletre, és délre, vihették magukkal a nyelvet, míg szép lassan beolvadtak az adott környezetbe, átvették az ottani többség nyelvét. Hogy milyen régi lehet a nyelvünk? Nem vagyok nyelvész, csak logikai úton próbálok érveket sorakoztatni, lehet cáfolni. 1. Én úgy gondolom, a nyelvtan erősen meghatározza egy nyelv korát, milyen társadalmi berendezkedés volt "divatban" keletkezésekor. Szerintem azok a nyelvek, amelyekben nem különböztetik meg a nemeket, azok a legrégebbiek, amikor még egyenrangú, egyformán fontos volt férfi, nő, és a természet részeként határozták meg önmagukat. A nemek már csak akkor jelenhettek meg a nyelvtanokban, amikor a férfi szerepe felértékelődött, és a nő háttérbe szorult. Nálunk csak én, te, ő, mi, ti, ők vannak, és ez sokat elmond arról a népről, aki megalkotta hajdanán. Mert a nyelv a gondolkodás írott, és beszélt kivonata. 2. Minél régebbi egy nyelv, annál kiforrottabb, tehát annál lassabban változik. Mint a víz, amely feltör a mélyből, és sebesen áramlik, majd minél mélyebb, szélesebb medret váj magának, annál lassabb lesz a sodrása. Mi annak ellenére jobban megértjük a legrégebbi írásemlékeinket pl. az angolnál, hogy a 44 hangból álló nyelvünket beerőszakolták egy 22 betűből álló ábécébe. 3. Az iszonyatosan nagyszámú szókincsünk, amit egyetlen fordítóprogram se tud visszaadni igazán. Pl. a megy, ballag, cammog, somfordál....vagy az eső esik, csepereg, szakad, szemetel..., és hagy ne soroljam azokat a finom árnyalatokat, amik más jelentést adnak, árnyalnak, viszont fiatalabb nyelvek legalábbis nem tudnak produkálni. Ehhez idő kell. Sok-sok idő, nem 2-3000 év! Szóval mi az, amit tudunk? Az, hogy mit nem tudunk! :) Tehát engem nem érdekel, hogy ezt a videót nem MTA-s nyelvész rittyentette, hanem a Magyarságkutató Intézet nyelvésze, ha hülyeséget beszél, valahol behódol a nemzetközi trendnek, ahol minket a "SENKI"-kategóriába skatulyáztak be kultúrástól, nyelvestől, mindenestől. A német, a francia, az angol nem csak a mát akarja uralni, hanem a múltat is. Ezért, ha megbocsátasz, nem vagyok hajlandó összezsugorodni, és szentírásnak elfogadni, amit a nyugat mond rólunk. Mégha a nemzetközi tekintélyét, karrierjét féltő magyar tudós szájából is hangzik el a marhaság. U.i.: Hogy a nyelv, és a nyelvtan mennyire meghatározó lehet egy nép gondolkodásmódjában, azt a nemek hiánya mutatja élesen. Nekünk nem voltak gyarmataink, és nem voltak rabszolgáink. Viszont mióta alárendeltük magunkat a nemeket megkülönböztető nyelvet beszélő népeknek, hanyatlunk erkölcsileg, számbelileg, területileg, és minden vonalon úgy általában. Én hiszem, hogy a nyelv meghatározza a gondolkodásmódot, és a jellemet is. Azóta van rövidzárlat, mióta olyanokhoz dörgölőzünk, akiknek az értékrendje szöges ellentétben van a miénkkel. :/
@@istvankozma2352 Ha megnézem a magyar etimológiai szótárt, az jön le, hogy mi makogó majmok voltunk, és kalandozásaink közben szedtük össze a szavainkat innen-onnan. Akkora baromság, ami még a Tejútról is látszik!!!!! :)))))
@@erikakatona4356 A hozzáértők számára nem makogás. El kellene olvasni egy bevezetést az általános nyelvészetbe a jobb megértés céljából. Ferdinand de Saussure már klasszikus műve mellett van több is. Nem vicc; sokan abban a tévhitben élnek, hogy az anyanyelv elég a nyelvészethez. Ez nem igaz. Néhány nyelv alapos ismerete csak előfeltétele a nyelvészetnek. 3 modern nyelv ismeretében el lehet kezdeni a nyelvészeti tanulmányokat. Anno a latin-görög is önmagától értetődő volt...
Hahahahahahaah most így elképzelem..... Örs: Te Botond mi az ott? Botond: Mi mi? Örs: Hát az, amit minden nap fejünk, van két szarva, meg tőgye. Az mi? Meg hát amit kifejünk belőle az a fehér, amit minden nap iszunk ez is mi? Már a nagypapitól is kérdeztem de ő se tudja. Botond: Fhúú te nem tom, kérdezzünk meg egy iránit! Tetszik érteni??????
Teljesen igaza van. Nem ketlem hogy vannak jovevenyszavaink, de azt se tudtuk, hogy hust eszunk, azt is ugy vettuk at mas nyelvbol? Nem ertem a nyelveszeket. Elore elhataroztak hogy mit akarnak bizonyitani es csak ahhoz keresernek anyagot. Nekem ez a magyarazat a finn nyelvi rokonsagra is eroltetettnek tunik, amig ha az indoeuropai nyekveket nezzuk akkor a rokonsagi osszefuggest meg a vak is latja.
@@istvankozma2352 Az etimologizálás és a nyelvismeret között nincs lineáris összefüggés. Gondolom, ön bebiflázott 4 nyelvet, s most azt gondolja, hogy 4 emberrel ér fel. De azért csak van annyi logikája, hogy megérti a fenti példamondatot. Nem mondom, hogy értsen velem egyet, s a magyart tartsa a világ fáklyájának, de azért ne legyünk vaskalaposak.
Igen a tej színe fehér a tejet fejik és ott van Fejér megye neve a tehén tej szó iráni eredetű ami logikus hiszen a tehén tartás onnan indult - akkor viszont mitől finn?? ugor szó a fehér?Az egész nyelvészet nem egzakt tudomány játék a szavakkal. A szó elszáll de a genetika megmarad.A szavakat emberek beszélik márpedig a finn ugorokkal a genetikai kapcsolatunk minimális!Ady a magyarok eredetét a kidaritakkal hozzá összefüggésbe gyanús hogy igaza lehetett.Ez a finn ugor dolog sántit főleg a finn csípi a szememet az ugor meg elmenne bár az ugor legfeljebb 10% a nyelvünkben az ogur meg 90% .A honfoglalás baskiriabol indult (Magna hungaria vagy bolgaria) ide az ogur törökök horasszan terület Kopet Dág előtere(ide a heftalitakkal kerültek. Ide teszik a szabirok tartózkodás helyét.Elotte az Altaj vidéken laktak ahol érintkezhetett ugor népekkel de ez nagyon régen volt.A második találkozás természetesen baskiria ahol éltek ugor népek udmurtok pl
Azért hoppá 11:17-nél: a török "balık" szó nem a hal ige megfelelője, hanem a főnévé, azaz a vízben úszó állatot jelöli. A hal alapigeként (meghal) törökül ölmek. Apró malőr...
@@erikakatona4356 Már hogyne lenne, a törökök,az elhagyott Hun szállás helyekre telepedtek le,innen "örökölték" a rovást a még ott maradt hunoktól,és ha társalogni is akartak velük,akkor eltanultak annyit a nyelvükből .A kínai krónikákból pontosabb adatokat lehet megtudni Dr.Obrusánszky Keletkutato történészünk is tett fel néhány videót . Kellemes szórakozást !
"Több tízezer éves távlatról van szó, amióta Európában már modern nyelveken beszélnek." "A magyar nyelv önálló élete 2800-3000 évre nyúlik vissza" A magyar kultúra képviselői milyen nyelven beszéltek több tízezer éve? Hihetetlen számomra, hogy embereket mennyire el tudnak hülyíteni az egyetemek.
Pomozi úr! A lau a mandarin és a maori nyelvben is ott van. Szemantikailag eltérő jelentéssel pedig Afrikában is megtaláljuk. Az "anya, apa" szavunk a bolygó legtöbb nyelvében visszaköszön. Ùsz szavunk a mongolban "víz" jelentésü.
Mi bizonyítja, h az un. finnugor ősnyelv történrtesen nem a magyar volt és ebből alakult ki a többi és változott miután a sztyeppeővezetből az északi erdős területekre költöztek/vándoróltak?
Azt természetesnek kell tartanunk, hogy latin ABC-vel írott magyar nyelvemlékeink nem idősebbek 1000 évnél, mivel hogy István előtt nem latin abc-vel írtak itt a Kárpát-medencében. Ettől függetlenül eleink is biztosan írtak feljegyzéseket, parancsokat, krónikákat, csak éppen rovásírással és nem papirosra. Valamint a magyarok elődei is ugyanezt tették, sőt még pénzt is verettek, mivel saját államuk volt. Ezeket is mind össze kellene gyűjteni és értelmezni a kronológia tükrében. Pl. Nagyszentmiklósi kincs biztosan avar közvetítéssel jutott hozzánk, de hiteles fordítást még mindig nem olvastam a vésetekről.
PL.Nagyszentmiklosi kincs ,nem avar,hanem Pártus,hasonlítsuk össze az ivókürtökkel és más edények mintázatával ,és felejtsük el,hogy szaszanida lenne,itt is van mit rendbe raknunk . A Kincs rovás feliratán utalnak egy görög betűre, a Pártusok hivatalos nyelve görög volt ,ebből az elírásból következtethetünk a Pártus és nem avar eredetre .
Amit hiányolok az egyszótagú magyar szavak és a kínai szavak egyezése (átvétele?), valamint a dravida nyelvekből eredő kölcsön szavak. Legalább annyi van belőlük mint urali óind és altáji eredetű nem egyszer alapszókincshez tartozóan.
@@tereziacsizmadia34 Ez szerintem találgatás; dravidák előtti kor az Indus-völgyi kultúrát jelentené, de annak az írását még nem sikerült megoldani. Asko Porpola azt állítja, hogy ö megfejtette, de ezt senki nem hiszi el.
@@istvankozma2352 Szinte semmi, illetve mivel Afganisztán az Indiai kultúrkörhöz tartozott, tartozik többé kevésbé az ind (pastu?) nyelvek közvetítését valószínűsítik ezen szavak eredeteként . A szépséghibája a dolognak az hogy kevesebbnek kellene lennie mint óindnek vagy iráninak. Afganisztánt azért írtam mivel az avarok mai terminológia szerint afganisztáni és észak kínai területről származtak. Kötik őket a fehér vagy heftalita hunokhoz is.
Részben igaz: tényleg közös őstől származnak a nyelvek (és a népek is) csak korábban váltak szét és nem északon alakult ki a közös ős, hanem a sztyeppe zónában. A manysik északra vándoroltak és más északi népekkel keveredtek mi meg maradtunk a pusztán és más pusztai népekkel keveredtünk.
a finnugorból is az UGOR ághoz tartozunk az elmélet szerint, akkor minek hozzámondani, hogy finn? ez csak arra jó, hogy valahogy ráerőltessenek minket szegény finnekre.
@@tothedit1200 A finnugor egy szakszó; előfordul az ugro-finn megnevezés is. Az indoeurópai nyelvcsaládot is hívták már indogermánnak is, indokeltának is. Egyszerűen arról van szó, hogy egy nyelvcsaládnak nevet kellett adni. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a finnugor nyelvészet magyar, vagy az összeesküvés elmélet követői szerint, Habsburg találmány. Ez viszont nem igaz. A finnugor nyelvészet az 1700-as év Svéd királyságában született meg, ahol az időben több finnugor nyelvet beszéltek. Olof von Dalin 1747-ben fölvetette a számi és a finn rokonságát a Swea Rikets historia c. könyvében. Megtekinthető minden nagyobb svéd könyvtárban. A következő lépést a finn-svéd Matthias Castrén tette meg, aki feltérképezte a Balti tenger keleti partján beszélt finnugor nyelvek rokonságát, majd kelet felé haladva a permi, volgai, ugor nyelveket írta le, utána pedig a szamojédeket is ide sorolta. A finnugor nyelvészet tehát a finn szállal kezdődött. Manapság az uráli nyelvcsalád a leginkább használatos, ami magában foglalja a finnugor és a szamojéd nyelveket is.
@@istvankozma2352 "A finnugor nyelvészet általánosan elfogadott tudományos körökben. Nem mint elmélet, hanem mint tény." Tény jelentése: A valóság folyamtában lezárt szakaszt alkotó esemény, jelenség, mozzanat; olyan, ami a valóságban előfordulhat v. megtörtént. A nyelvészeknek ismerni kellene a szavak jelentését.
Elnézést, én mérnök lennék, kicsit buta. Tehát nekem hogy egy állitást elfogadhassak, kellene valami bizonyiték, vagy legalább jó érvek. Kérném megmagyarázni, azok a jövevényszavak amelyek a tehénnel kezdődnek, honnan tudjuk hogy a magyar nyelvbe jöttek és nem onnan mentek át? Köszönöm tisztelettel.
Mária Sabru < öregjeink jól mondták = töhény - tőheny -> aminek tőgye van , mert ősi szavunk , aminek valamije van ,elő vagy útószót kapcsolunk a szóhoz = a (h)eny - (h)ény
( ez az én "paraszt "
hozzászólásom ) stb...
@@attilatasciko4817 Nálunk Zalában 'teheny' - nek mondták a háború előtt született öregek. Szerintem itt az előtag pont a 'tej' szavunk, tehát a tehén az az állat, ami tejet ad. Szerintem nem kell ide iráni kultúra. De azon belül is, a perzsa biztosan kiesik, akkor meg csak az ősi szkíta-hun marad, tehát az ősmagyar. Elég logikus, nem?! Még 1 kérdés: a Tejút neve vajon miért Milky Way angolul is?
@@zsoltfenyvesi1423 Mert az ősmagyar, mitológiai Emese kifröccsenő teje ment át a latinba galaxis néven.
Elképzelhető kapcsolat állhat fenn a tehénnek viszont a teher szavunkkal is. T.i. az én szüleim meg azt mondták gyakran gyerekkoromban, hogy ne "tehénkedjek" a füzetre, mert könnyen szamárfüles lesz. Mert egyébként meg szóalakra a tejént várnánk. De talán mindegy is.
Találgatunk, okoskodunk, és könnyen lehet, hogy sosem derül ki. Annak fényében viszont teljesen mindegy, ha az derül ki, hogy egy gyökből fakadó szavak ezek: tő, tőgy, tej, teher, tehén, teljes (tejjes!), terem, termék, test. Érezzük-e, hogy mindnek köze van a fakasztáshoz és a bőséghez? Vegyük kicsit hozzá, hogy szittya őseinktől örökölt szava a görögnek a teleios, azaz teljes.
Szóval ki örökölt kitől?
@@zsoltfenyvesi1423 A "Milky Way"-en már én is elgondolkodtam. Nagyon kívancsi lennék, hogy az honnan ered.
@@1970coconut A 'galaxis' nem latin, hanem görög', és nem tejet jelent, hanem a tejút (mint csillagászati jelenség) neve; a 'tej' görögül 'gala' alanyesetben. . A 'tej' latinul 'lac', szótári alakja: 'lac-lactis (n). A 'gala' (tej) már előfordul Homérosznál is, tehát kb 750 Kr.e. Hogy magyarból került volna a latinba, vagy görögbe, az elképzelhetetlen. Soha hozzáértő ilyet nem is állított.
A jövevény szavak iskolai tananyaga egy vicc. Például a szláv jövevény szavak mitől jövevény szavak? Talán nem tudtunk balra fordulni? Az összehasonlító nyelvkutatás meg egy idióta áltudomány.
Ó német? Én olvastam ó-német verset, ha az nyelv, akkor én pápa vagyok, az röfögés, nem nyelv.
Jóformán csak neveket tudtak biztosan lefordítani belőle. De azok is inkább öklendezések, mint kimondható szavak.
Az egész modern nyelvészet egy vicc. Amit meg a tankönyvben tanítanak ebben a témában, az meg egy teljesen bizonyítatlan, ostoba kitaláció.
Finnugor meg eleve nincs is. ez a szó is kitaláció, sosem volt semmilyen finnugor alapnyelv, csak kitaláció.
Sosem volt egységes finnugor nép, ez is kitaláció.
Egyáltalán milyen alapon finnugor, amikor az összes nyelvcsalád neve a legnépesebb és leginkább önmagával azonos nép nevével nevezik meg? Ha már ezeket az alig hasonlító nyelveket egybe vonják, akkor miért nem magyar nyelvcsalád??? Amikor a ezek a nyelvek egymással is alig vannak kapcsolatban, valójában minden hasonlóság kizárólag a magyarból vezethető le? Ezek nem nyelvrokonságok, hanem csak kapcsolatok, őseinktől valamikor nagyon régen ezek a népek átvettek pár szót, talán az egész nyelvüket is eleve tőlünk vették át. Erről meg ennyit.
A genetika azt mutatja, hogy a közvetlen szomszédainkkal igen hasonló a genetikánk. Ha feltételezzük azt, hogy a ma magyarnak nevezett nyelv valaha szélesebb körben volt elterjedt a Kárpát-medencében, és környékén, ami évezredek alatt fokozatosan visszaszorult, hogy mára csak mi beszéljük, akkor értelmetlen azon filózni a szomszéd népekkel kapcsolatban, ki, kitől, és mit vett át. :)
Nagyon igaz. Egyetértek.
Ha az angolt nézzük, legalább 3 nyelvből épült, s van egy rétege, ami régi időkre utal, a sztyeppei létre. Még sem igyekeznek, magukat degradálni.
Finnugor egy erőltett műszó.
Már bocsánat de mi van a Szkíta-Hun rovás írásunkkal?
Az sajnos nem tananyag és még pár évtizedig nem is lesz az.
Mihelyst valaki tud fölmutatni szkíta nyelvemléket, a tudósok rögvest nekiállnak tanulmányozni. De eleddig ez nem történt meg; nincsenek se szkíta, se hun nyelvemlékek.
@@istvankozma2352 Több tucat van, csak tudósok nincsenek. 200 éven át kontraszelektált idióták és hazugok vannak, nem tudósok, nekik meg eszük ágában sincs vizsgálni bármi ilyesmit. Nekik még bronzkori szkíta sír is longobárd (Szólád), mert van benne rovás, amit egyből ki is neveztek germán rúnának. Az már senkit se zavarjon, hogy a longobárd se germán, ha egyáltalán léteztek.
Szóval azokat, akik ma pofátlanul tudósnak hazudják magukat nyugodtan ki lehet hagyni a vizsgálódásból, egy darabig még felveszik a fizetésüket a nagy semmiért, meg az ótvar hazudozásért, de ezen kívül kb semmiféle szerepük nincs a nyelvünk és múltunk valós kutatásában.
@@kkjj6325 Nem magyarországi tudósokra gondoltam; vannak mások is akik se érzelmileg se anyagilag nem kötődnek Mo-hoz. Azok számára egy ilyen horderejű felfedezés nagy dicsőséget jelentene függetlenül az eredménytől.
@@istvankozma2352 Vannak,csak az a baj,hogy a Germánok erre rávetették magukat.Meg lehet fejteni,induljunk ki a hettitákból ,hol éltek ? hol voltak az őseik a Hattik,na itt már gond van /Anatolia-Hattusa / a mi őseink !,..de a hettiták indoeurópaisága 1915-ben lett kifejtve egy cseh "Nyelvész "Hrozni"igyekezett bevágódni a németeknél ,jól időzített,az I.VH alatt,senki nem foglalkozott vele.Hitler idejében, már az indoárjákat feszegették ,hogy mikor derítették ki,hogy ők a szkíták ,úgy emlékszem 4 szóból varázsolták elő ,ógörög forrásból amelynek egyik szava "pata" raggal van jelölve, szerintem sumer felé mutat ,utána kell járnom .
Azért az fura, idegesítően fura, hogy I. András korabeli imák szövegemlékéről még mindig nem esik említés
Ezeknek az állítólagos jövevény szavaknak legalább a 2/3-a megtalálható vagy az ujgur, vagy a kirgiz, vagy a sumér nyelvben is. Oda honnan kerültek? Madarak vitték? Ennyi baromságot. Értem, hogy vizsgázni meg ebből kell, de azért aki ezt el is hiszi, az nagyon gügye kell hogy legyen.....
Megy a mellébeszélés meg a hülyítés itt is. Az istálló mióta latin műveltségi szavunk?? Meg a hárfa német vezénylési kifejezés, mikor hárfa 5000 éve is létezett Sumériában, amúgy pedig szkíta eredetű zeneszerszámnak tartják. Menjen uram Ön a francba...
Sehol sem mondta, hogy a hárfa német vezénylési kifejezés lenne. Persze ennek ellenére sokmindenben nem értek egyet az előadóval.
Latin műveltségű szavak alatt nem csupán a tiszta latin szavakat értjük, hanem azokat is, amelyek az újlatin nyelvekből származnak. Az istálló az olasz 'stalla'-ból származik és elterjedt egész Európában; Skandináviától kezdve Németországon át Kelet-Európába. Legősibb ismert formája a latin 'stabulum'.
@@istvankozma2352 Kedves István, ez két különböző szó. Az angolban is megvan 1. Stable = Állóhely 2. Stall, de németül is der Stall, azaz Állítóhely. A magyar sem az olaszból vette át, mert a lótartást a szkíták fejlesztették tökélyre, mondjuk az 'olaszok' előtt pár ezer évvel. Arra célzok, hogy az állattartással kapcsolatos műveltségi szavaink NEM átvételek, hanem múltunk szerves hozományai. Lovat a magyarok is mindenhol tartottak, még amikor a Kaukázus mentén éltek, akkor is... A népvándorlásokkal együtt pedig nyelvvándorlás is járt, ugye érti, kedves István.
@@zsoltfenyvesi1423 Ezzel egyet is értenénk, de etimológiai kifejtése mint közvetett bizonyíték létezik-e már erre valaki nyelvésztől?
@@zsoltfenyvesi1423 Van valami kis halvány fogalmam többek között a nyelvvándorlásról is, már az első szemeszterben volt róla előadás. A szóátvétel nem föltétlen azért történik, mert az átvevő nyelvben nincs meg az illető fogalom. Erröl tanúskodnak a magyarból átvett szláv szavak is, pl a szerb 'varoš', jóllehet van saját szavuk is (grad). A mai írott angol nyelv kb 60%-a latin eredetü de a fogalmak megvoltak a latin kapcsolat előtt is. Skandináviában is 'stall' a lóistálló bár a lovakat ismerték a vikingek jóval a latin kapcsolatok előtt. A ló svédül 'häst'; saját szó, az óskandináv 'hæster' modern változata, mégsem abból származtatták az 'istálló'-t.
Szégyen, hogy még mindig ezt tanítják gyerekeinknek!!!! :(((((((
Ez a tudomány álláspontja; és nem csupán Mo-n, hanem a világ minden egyetemén ezt tanítják. És olyanok is, akiknek egyébként semmilyen személyes közük sincs Mo-hoz.
@@istvankozma2352 Engem nem igazán érdekel, mit tanítanak, hiszen a történelmet mindig a győztesek írják. Honnan veszik, hogy a magyar nyelv 2800-3000 éves, amikor még az sincs bizonyítva, a honfoglalók hozták, vagy az őslakosság beszélte? Nem valószínű, hogy a honfoglalók hozták be, ugyanis a létszámuk a genetikai kutatások alapján tizede volt az alaplakosság létszámának, nyelviskolák pedig akkoriban nem léteztek. Nézd meg a külhoni magyarokat, mindegyik országban erős kisebbségben élnek, mégse adták fel a nyelvüket 100 év alatt se. Hát akkor egy többségi társadalom életszerűtlen, hogy bő 100 év alatt áttérjen idegen nyelvre. De az se törvényszerű, hogy a honfoglalók között ne lettek volna, akik ezt a nyelvet beszélték, hiszen tudunk róla, hogy még az 1300-as években is voltak Ázsiában "magyarul" beszélők.
Két variáció lehetséges:
1. Olyan ősi nyelv, amit régen nagy területen beszéltek, de fokozatosan leszűkült a tere.
2. A Kárpát-medencéből kivándorlások is voltak az évezredek alatt, leginkább keletre, és délre, vihették magukkal a nyelvet, míg szép lassan beolvadtak az adott környezetbe, átvették az ottani többség nyelvét.
Hogy milyen régi lehet a nyelvünk? Nem vagyok nyelvész, csak logikai úton próbálok érveket sorakoztatni, lehet cáfolni.
1. Én úgy gondolom, a nyelvtan erősen meghatározza egy nyelv korát, milyen társadalmi berendezkedés volt "divatban" keletkezésekor. Szerintem azok a nyelvek, amelyekben nem különböztetik meg a nemeket, azok a legrégebbiek, amikor még egyenrangú, egyformán fontos volt férfi, nő, és a természet részeként határozták meg önmagukat. A nemek már csak akkor jelenhettek meg a nyelvtanokban, amikor a férfi szerepe felértékelődött, és a nő háttérbe szorult. Nálunk csak én, te, ő, mi, ti, ők vannak, és ez sokat elmond arról a népről, aki megalkotta hajdanán. Mert a nyelv a gondolkodás írott, és beszélt kivonata.
2. Minél régebbi egy nyelv, annál kiforrottabb, tehát annál lassabban változik. Mint a víz, amely feltör a mélyből, és sebesen áramlik, majd minél mélyebb, szélesebb medret váj magának, annál lassabb lesz a sodrása. Mi annak ellenére jobban megértjük a legrégebbi írásemlékeinket pl. az angolnál, hogy a 44 hangból álló nyelvünket beerőszakolták egy 22 betűből álló ábécébe.
3. Az iszonyatosan nagyszámú szókincsünk, amit egyetlen fordítóprogram se tud visszaadni igazán. Pl. a megy, ballag, cammog, somfordál....vagy az eső esik, csepereg, szakad, szemetel..., és hagy ne soroljam azokat a finom árnyalatokat, amik más jelentést adnak, árnyalnak, viszont fiatalabb nyelvek legalábbis nem tudnak produkálni. Ehhez idő kell. Sok-sok idő, nem 2-3000 év!
Szóval mi az, amit tudunk? Az, hogy mit nem tudunk! :)
Tehát engem nem érdekel, hogy ezt a videót nem MTA-s nyelvész rittyentette, hanem a Magyarságkutató Intézet nyelvésze, ha hülyeséget beszél, valahol behódol a nemzetközi trendnek, ahol minket a "SENKI"-kategóriába skatulyáztak be kultúrástól, nyelvestől, mindenestől. A német, a francia, az angol nem csak a mát akarja uralni, hanem a múltat is. Ezért, ha megbocsátasz, nem vagyok hajlandó összezsugorodni, és szentírásnak elfogadni, amit a nyugat mond rólunk. Mégha a nemzetközi tekintélyét, karrierjét féltő magyar tudós szájából is hangzik el a marhaság.
U.i.: Hogy a nyelv, és a nyelvtan mennyire meghatározó lehet egy nép gondolkodásmódjában, azt a nemek hiánya mutatja élesen. Nekünk nem voltak gyarmataink, és nem voltak rabszolgáink. Viszont mióta alárendeltük magunkat a nemeket megkülönböztető nyelvet beszélő népeknek, hanyatlunk erkölcsileg, számbelileg, területileg, és minden vonalon úgy általában. Én hiszem, hogy a nyelv meghatározza a gondolkodásmódot, és a jellemet is. Azóta van rövidzárlat, mióta olyanokhoz dörgölőzünk, akiknek az értékrendje szöges ellentétben van a miénkkel. :/
@@istvankozma2352 Ha megnézem a magyar etimológiai szótárt, az jön le, hogy mi makogó majmok voltunk, és kalandozásaink közben szedtük össze a szavainkat innen-onnan. Akkora baromság, ami még a Tejútról is látszik!!!!! :)))))
@@erikakatona4356 A hozzáértők számára nem makogás. El kellene olvasni egy bevezetést az általános nyelvészetbe a jobb megértés céljából. Ferdinand de Saussure már klasszikus műve mellett van több is. Nem vicc; sokan abban a tévhitben élnek, hogy az anyanyelv elég a nyelvészethez. Ez nem igaz. Néhány nyelv alapos ismerete csak előfeltétele a nyelvészetnek. 3 modern nyelv ismeretében el lehet kezdeni a nyelvészeti tanulmányokat. Anno a latin-görög is önmagától értetődő volt...
@@istvankozma2352 A nyelvészek annyira ostobák, azt hiszik a nyelvemlékek előtt nem voltak nyelvek.
Hahahahahahaah most így elképzelem.....
Örs: Te Botond mi az ott?
Botond: Mi mi?
Örs: Hát az, amit minden nap fejünk, van két szarva, meg tőgye. Az mi? Meg hát amit kifejünk belőle az a fehér, amit minden nap iszunk ez is mi? Már a nagypapitól is kérdeztem de ő se tudja.
Botond: Fhúú te nem tom, kérdezzünk meg egy iránit!
Tetszik érteni??????
Teljesen igaza van. Nem ketlem hogy vannak jovevenyszavaink, de azt se tudtuk, hogy hust eszunk, azt is ugy vettuk at mas nyelvbol? Nem ertem a nyelveszeket. Elore elhataroztak hogy mit akarnak bizonyitani es csak ahhoz keresernek anyagot.
Nekem ez a magyarazat a finn nyelvi rokonsagra is eroltetettnek tunik, amig ha az indoeuropai nyekveket nezzuk akkor a rokonsagi osszefuggest meg a vak is latja.
@@accaeffe8032 Ezt hány idegen nyelv ismeretében állítod?
@@istvankozma2352 Az etimologizálás és a nyelvismeret között nincs lineáris összefüggés. Gondolom, ön bebiflázott 4 nyelvet, s most azt gondolja, hogy 4 emberrel ér fel.
De azért csak van annyi logikája, hogy megérti a fenti példamondatot. Nem mondom, hogy értsen velem egyet, s a magyart tartsa a világ fáklyájának, de azért ne legyünk vaskalaposak.
Igen a tej színe fehér a tejet fejik és ott van Fejér megye neve a tehén tej szó iráni eredetű ami logikus hiszen a tehén tartás onnan indult - akkor viszont mitől finn?? ugor szó a fehér?Az egész nyelvészet nem egzakt tudomány játék a szavakkal. A szó elszáll de a genetika megmarad.A szavakat emberek beszélik márpedig a finn ugorokkal a genetikai kapcsolatunk minimális!Ady a magyarok eredetét a kidaritakkal hozzá összefüggésbe gyanús hogy igaza lehetett.Ez a finn ugor dolog sántit főleg a finn csípi a szememet az ugor meg elmenne bár az ugor legfeljebb 10% a nyelvünkben az ogur meg 90% .A honfoglalás baskiriabol indult (Magna hungaria vagy bolgaria) ide az ogur törökök horasszan terület Kopet Dág előtere(ide a heftalitakkal kerültek. Ide teszik a szabirok tartózkodás helyét.Elotte az Altaj vidéken laktak ahol érintkezhetett ugor népekkel de ez nagyon régen volt.A második találkozás természetesen baskiria ahol éltek ugor népek udmurtok pl
Azért hoppá 11:17-nél: a török "balık" szó nem a hal ige megfelelője, hanem a főnévé, azaz a vízben úszó állatot jelöli. A hal alapigeként (meghal) törökül ölmek. Apró malőr...
a magy. öl(ni) ige és a tör. öl(mek) 'meghal' ige fogalmi kapcsolata teljesen világos és belátható. Következtetni viszont nem szándékozom...
Ez édes! Szóval halászó-vadászó őseink voltak, de a hal nevét csak a törököktől vettük át? Nincs itt valami logikai bukfenc?
@@erikakatona4356 Már hogyne lenne, a törökök,az elhagyott Hun szállás helyekre telepedtek le,innen "örökölték" a rovást a még ott maradt hunoktól,és ha társalogni is akartak velük,akkor eltanultak annyit a nyelvükből .A kínai krónikákból pontosabb adatokat lehet megtudni Dr.Obrusánszky Keletkutato történészünk is tett fel néhány videót . Kellemes szórakozást !
"Több tízezer éves távlatról van szó, amióta Európában már modern nyelveken beszélnek."
"A magyar nyelv önálló élete 2800-3000 évre nyúlik vissza"
A magyar kultúra képviselői milyen nyelven beszéltek több tízezer éve?
Hihetetlen számomra, hogy embereket mennyire el tudnak hülyíteni az egyetemek.
Czucor Fogarasit kellene egy kicsit megnézni.Copf = lófarok.
Persze de attól még a "copf" szó német eredetű. A lófarok meg magyar.
Pomozi úr! A lau a mandarin és a maori nyelvben is ott van. Szemantikailag eltérő jelentéssel pedig Afrikában is megtaláljuk. Az "anya, apa" szavunk a bolygó legtöbb nyelvében visszaköszön. Ùsz szavunk a mongolban "víz" jelentésü.
Mi bizonyítja, h az un. finnugor ősnyelv történrtesen nem a magyar volt és ebből alakult ki a többi és változott miután a sztyeppeővezetből az északi erdős területekre költöztek/vándoróltak?
KÖSZÖNET, TISZTELET
Afrika?? Eurázsiai esetleg. Ha tele vagyunk rovás és rúna írásos emlékekkel, itt Eu ban, akkor akik írták talán beszéltek is.
Azt természetesnek kell tartanunk, hogy latin ABC-vel írott magyar nyelvemlékeink nem idősebbek 1000 évnél, mivel hogy István előtt nem latin abc-vel írtak itt a Kárpát-medencében. Ettől függetlenül eleink is biztosan írtak feljegyzéseket, parancsokat, krónikákat, csak éppen rovásírással és nem papirosra. Valamint a magyarok elődei is ugyanezt tették, sőt még pénzt is verettek, mivel saját államuk volt. Ezeket is mind össze kellene gyűjteni és értelmezni a kronológia tükrében. Pl. Nagyszentmiklósi kincs biztosan avar közvetítéssel jutott hozzánk, de hiteles fordítást még mindig nem olvastam a vésetekről.
Ha kiderülne az igazság, esetleg megszűnne a kirablás !!! 💥💦💨🥗⚜🤴⚜🦚💝🎄💖🤍💚🎄
@@odonpolya3370 ha majd kiderül az igazság, csak akkor leszünk elég erősek ahhoz, hogy megszüntessük a mindenféle kirablást!
@@odonpolya3370 Te tudod mi az igazság?
@@sotineolog Ha tudod mi az igazság, miért nem feded fel nekünk, egyszerű halandóknak?
PL.Nagyszentmiklosi kincs ,nem avar,hanem Pártus,hasonlítsuk össze az ivókürtökkel és más edények mintázatával ,és felejtsük el,hogy szaszanida lenne,itt is van mit rendbe raknunk . A Kincs rovás feliratán utalnak egy görög betűre, a Pártusok hivatalos nyelve görög volt ,ebből az elírásból következtethetünk a Pártus és nem avar eredetre .
Amit hiányolok az egyszótagú magyar szavak és a kínai szavak egyezése (átvétele?), valamint a dravida nyelvekből eredő kölcsön szavak. Legalább annyi van belőlük mint urali óind és altáji eredetű nem egyszer alapszókincshez tartozóan.
India ismer a dravidák előtti korból hunokat ,nem keverendő össze,sem a kusitákkal,sem a heftalitákkal / Aradi-Prof.Fereczi/
Van a dravida kapcsolatokról hiteles forrás? Az Indológia tanszékek erröl tudtommal nem tudnak.
@@tereziacsizmadia34 Ez szerintem találgatás; dravidák előtti kor az Indus-völgyi kultúrát jelentené, de annak az írását még nem sikerült megoldani. Asko Porpola azt állítja, hogy ö megfejtette, de ezt senki nem hiszi el.
@@istvankozma2352 Szinte semmi, illetve mivel Afganisztán az Indiai kultúrkörhöz tartozott, tartozik többé kevésbé az ind (pastu?) nyelvek közvetítését valószínűsítik ezen szavak eredeteként . A szépséghibája a dolognak az hogy kevesebbnek kellene lennie mint óindnek vagy iráninak. Afganisztánt azért írtam mivel az avarok mai terminológia szerint afganisztáni és észak kínai területről származtak. Kötik őket a fehér vagy heftalita hunokhoz is.
köszönjük :) államvizsgára is jó :))
akkor a funnungor elmélet mégis igaz? egyszer azt mondják berögzült dogma egyszer meg hogy igaz. most melyik?????
Részben igaz: tényleg közös őstől származnak a nyelvek (és a népek is) csak korábban váltak szét és nem északon alakult ki a közös ős, hanem a sztyeppe zónában. A manysik északra vándoroltak és más északi népekkel keveredtek mi meg maradtunk a pusztán és más pusztai népekkel keveredtünk.
A finnugor nyelvészet általánosan elfogadott tudományos körökben. Nem mint elmélet, hanem mint tény.
a finnugorból is az UGOR ághoz tartozunk az elmélet szerint, akkor minek hozzámondani, hogy finn? ez csak arra jó, hogy valahogy ráerőltessenek minket szegény finnekre.
@@tothedit1200 A finnugor egy szakszó; előfordul az ugro-finn megnevezés is. Az indoeurópai nyelvcsaládot is hívták már indogermánnak is, indokeltának is. Egyszerűen arról van szó, hogy egy nyelvcsaládnak nevet kellett adni.
Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a finnugor nyelvészet magyar, vagy az összeesküvés elmélet követői szerint, Habsburg találmány. Ez viszont nem igaz. A finnugor nyelvészet az 1700-as év Svéd királyságában született meg, ahol az időben több finnugor nyelvet beszéltek. Olof von Dalin 1747-ben fölvetette a számi és a finn rokonságát a Swea Rikets historia c. könyvében. Megtekinthető minden nagyobb svéd könyvtárban. A következő lépést a finn-svéd Matthias Castrén tette meg, aki feltérképezte a Balti tenger keleti partján beszélt finnugor nyelvek rokonságát, majd kelet felé haladva a permi, volgai, ugor nyelveket írta le, utána pedig a szamojédeket is ide sorolta. A finnugor nyelvészet tehát a finn szállal kezdődött. Manapság az uráli nyelvcsalád a leginkább használatos, ami magában foglalja a finnugor és a szamojéd nyelveket is.
@@istvankozma2352 "A finnugor nyelvészet általánosan elfogadott tudományos körökben. Nem mint elmélet, hanem mint tény."
Tény jelentése: A valóság folyamtában lezárt szakaszt alkotó esemény, jelenség, mozzanat; olyan, ami a valóságban előfordulhat v. megtörtént.
A nyelvészeknek ismerni kellene a szavak jelentését.
Aa lotartas szavai nem jok mert lotartas csak kesőn alakult ki!
Bugylibicsku.