Kedves Kisvakond! Az ökológiai intézet nem állami, hanem alapítvány. Gyulai Iván is saját anyagot használt fel, és a szükséges mennyiség évről évre egyre kevesebb a módszere szerint. Akinek nincs ennyi, sztm lehet öko az, ha olyat használ, amit más kidobna, a szántón nem segít ha nem hasznosítja egy másik kertész, legalább az a talaj javult. Tehát optimális hulladék hasznosítás. Nyilván ha visszakerülne a szántóra, az még jobb lenne, de ez nem valósul meg.
Egy nagyapámtól kapott, 1983-as! kiadású könyvben olvastam, hogy a komposzt az komposzt lesz akkor is, ha az alkotóelemeit folyamatosan a kertben terítjük el és nem kell komposztáló és nincsen vele plusz munka. Még rengeteg ilyen tanács van benne, amit ma forradalminak tartunk, pedig nem az. Ezzel nem kisebbíteni akarom az eredményeidet, inkább alátámasztani, hogy igen, ezek működnek, mert működtek 40 éve is. 🙂
Kedves Kisvakond! Van wgy angol kertész, aki minden évben megcsinálja azt a kísérletet, hogy egy ásott és egy ásásmentes ágyásba ugyanazokat a zöldségeket ülteti ki és minden szezonban kilókkal több zöldséget termel meg ugyanakkora ásásmentes ágyásban, mint ásottban. Ugyanazt a komposztot, ugyanannyi vizet, mindenben ugyanaz a két ágyás, csak az egyik ásott a másik nem. Ezzel számomra (is) azt bizonyítja, hogy fölösleges megásni a felső 15 cm-t. Ha érdekli, akkor Charles Dowding a kertész neve, évekre visszamenőleg meg lehet nézni a kísérleteit. 😊
Én értem, hogy látott valamit. Ugyanaklor felszólítanám, hogy próbálja ki (módosítás nélkül) amit mutattam. Ha van saját tapasztalata, akkor a véleménye számít. Alkosson véleményt tapasztalat alapján. Utánna jöhet a komment. 🙂 Az angol kertészt pedig hagyja a brit tudósokra. Majd ők kutatják.
Csodás! Fektétlen kipróbálom. Két éve a kétoldali szomszédtól megkapjuk a füvet és azzal mulcsolunk, még a pipiknek is jó alomnak. Tapasztalatom szerint nagyon jót tett a levágott fű szétszórása mindenhol, de ez így nagyon hatékony. Valóban nehézkes a komposzt(bár a konyhai maradékkal csak jó fenntartani). Köszönjük ezt az értékes ötletet (titkot😄) is.❤
@@Kisvakondkertén eddig nem csináltam ilyen kísérletet, de itthon mi az ásásmentes kertészkedést műveljük. Viszont az ősszel előkészülök brit tudósnak és elvégzem ezt a kísérletet itthon is. A tavaszi szezon után jelentkezem a saját tapasztalattal! 😊 Egyébként nálunk az ásásmentesség nagyon bejött, ha ezt elfogadja saját tapasztalatnak. Kicsit támadásnak érzem a választ, nem fotelhuszár vagyok, hogy bármit odabüffentsek a videók alá.
@@lenameszaros Ez az, amire mindenkit buzdítok: kísérletezés, tapasztalatszerzés. Szuper! Érdeklődéssel várok minden tapasztalatot, mert így lehet egyről a kettőre jutni! Így van értelme a dolgoknak!
Szuper!!!😊 Amúgy a tejes permetezés csodás, 1 hónapja kèrdeztem tőled ès azóta nyomom, azóta semmi levèltetű. Hetente egyszer keverek egy kis coctailt tejből, áztatott paradicsomlevèl vízből ès bordóilèből😅 meseszèp tőle a paradicsom, paprika, cukkini ès a patiszon😊 köszönöm mègegyszer! Nagyon jók a videók csak így tovább!!🎉üdv Bècsből
1 liter vízbe beáztatok 2 marèk apróra vagott paradicsomlevelet max 1napra, leszűröm ès ehhez adok 3-4 dl tejet meg 5-6 ml bordóilevet. Super kombo ez gombas betegsègek ès leveltetu ellen😉 nem kimondottan lombtragya ez de a tejben lèvő kalcium is felszivódik es nem csak a leveltetveket csinalja ki😁
Nem. A mélymulcs sok-sok köbméter anyag. A szomszéd szalmája alkalmi volt és kis mennyiség. Ráadásul ma sima házi szénát használtam. De persze ezt ön is tudja, csak bántja az, hogy amit mutattam az nem egyezik azzal, ami önben a külső behatások miatt kialakult. Ez flusztrációt okoz, minek okán "támadást" próbál intézni, hogy a saját elfogadott elméletét alátámassza.
@@Kisvakondkert Légy szíves ne magyarázd meg, hogy mit érzek! Én pontosan az az ember vagyok, aki vidéken nőtt fel és világosan látja a mélymulcs életszerűtlenségét. Gyulai Iván is állati trágyával kevert szalmával fedi a talajt. Egyikből sem áll rendelkezésre helyben ma már akkora mennyiség, hogy 50 cm vastag takarót lehessen készíteni belőle. Az állati trágya pedig eleve garanciát jelent a rekord mennyiségű és minőségű termésre. A nagy szüleim tartottak állatokat, tömény trágyába ültették a palántát és 30 dkg-os paprikákat hordtak a piacra. Nem takarták a földet semmivel. Ennek ellenére azt mondom, hogy itt is egy mélymulcsos takarás készült el.
@@Kisvakondkert ne magyarázd el, hogy mit gondolok, mert én életszerűtlennek tartom a mélymulcsos gazdálkodást! rengeteget írtam, de törölte a youtube. így nem lehet értelmesen vitázni.
@@arnoldk9252 Ön úgy fogalmaz meg minden állítást, mintha én valaha tagadtam volna azokat. Ön önmagával vitázik, nem velem. Nem tudom milyen regényeket fogalmazott meg, de például az utolsó mondatában ami megjelenik azt írja, hogy ön életszerűnek találja a mélymulcsot. Mindezt úgy, mintha én azt állítanám, hogy nem életszerű. Ön legyártja a saját gondolataiban azokat az állításokat, amelyekről vitatkozni szeretne, nem véve tudomást arról, hogy azok nem az én állításaim.
Örülök, hogy kezdesz átállni az igaz oldalra. Még sok a hiba, meg a tapasztalatlanság. A mélymulcs a 3. évben kezd dolgozni igazából, mikor a korhanyból már humuszt is készítettek a csigák és giliszták.
@@Nagyhusi A mélymulcs egy kertépítési módszer, ami azzal jar, hogy köbméter szám horhatják az emberekkel az anyagot a kertbe és közben bemesélik neki, hogy ez egy fenntartható ökológikus módszer. Aki nem érti meg, hogy ez miért nevezhető emberek szándékos félrevezetésének, az ezt a videómat se érti meg. 🙂
@@Kisvakondkert Kicsit az az érzésem, hogy nem is akarod megérteni, a mélymulcs lényegét. A múltkor alaposan megválaszoltam a kérdéseidet, és akkor is a megértés helyett azt kaptam, hogy ne legyek ingerült, mert aki ennyit ír, az idegből teszi... Csak azt az egy dolgot hagyod figyelmen kívül, hogy a módszer arra szolgál, hogy talajt építs, és a végcél az, hogy csak a saját kerted anyagait használva mulcsolj. Az meg, hogy felhasználsz olyan dolgokat, amit a gazdája egyébként is elvinne a területről (pl szalma), mert ő élettelen földben akar műtrágyával termelni, nem igazán okoz kárt. Annak a földnek teljesen mindegy, hogy ház épül a szalmabálából, hogy állat alá kerül, hogy kertre kerül. A lényeg, hogy onnan így is úgy is elkerül. Az ökológiai módszere a mélymulcsnak pedig főleg arról szól, hogy maga a termesztés zajlik ökológiai(hoz közeli) rendszerben. A monokultura hanyagolása, egy normális tápláléklánc kialakulásának segítése. Szerintem nagyon rossz irányból fogsz rá a dologra és kontratproduktív. Egy szóval nem mondtam, hogy a módszer elvakult híve vagyok, sőt. Azt hiszem, hogy a módszer eljutott oda, amikor már ismerik, de csak a szájhagyomány útján terjedő részt, magát az elvet már nem. nem voltam sem ideges, sem ingerült, mielőtt megint megkapnám :D
@@vityuu Ezt is segítek megérteni. Azoknak az anyagoknak ott lenne a helye, ahol keletkeztek. Tudom, hogy nem tudja, de van olyan nagytermelői módszer, amelynek során pl a szalma ott marad a szántón. Ha én ökológus lennék, akkor azon dolgoznék, hogy ezt a módszert hírdessem. De nem vagyok. Mások viszont annak tartják magukat és azt hírdetik, hogy ezeknek az erőforrásoknak a helye Kovács Adalbert kertjében van, mégpedig fél méter vastagon felhalmozva. Lehet itt mellébeszélni, hogy "úgyis ez meg az lenne vele". Butaság. Lefordítom: menjen át a szomszédhoz és hozza el a szomszéd pénzét, mikor nem látja. Úgyis csak elköltené a szomszéd is, nem? Ha meg így is, úgy is elkölti valaki, akkor már inkább önnél legyen, nem? Így önnek sok pénze lesz! Mekkora megoldás, ugye? 🙂 Teljesen fenntartható és környezetbarát!
@@Kisvakondkert és visszajutottunk oda, hogy elmondom, hogy hol van a hiba a gondolatmenetedben, te meg megint hülyének állítasz be. Tudom, hogy van olyan művelés, amiben a szalma a szántón marad. Az ott keletkezett szalma bizony nem is lesz Kovács Adalbert kertjén, így erről beszélni hülyeség. De visszatérek arra, hogy a módszer lényegét írtam le, ami a megértést segíti. Talajépítés a cél, a végcél pedig az, hogy a kert a saját biomasszájával mulcsolódjon. A mélymulcs ökológiai módszere pedig az ökológiai rendszerekhez hasonló működésben rejlik. És azt is írtam valahol, hogy nem kell mindenhol használni ezt a művelési módot. De például olyan helyen, ahol az alapkőzet 15-20 cm-re ott van a talaj felett, vagy pedig leginkább a futóhomokhoz hasonlít, ott ez nagyjából az egyetlen módszer, amivel tudsz egy olyan talajt építeni, amiben lehet kertészkedni.
Tetszenek a videóid. A paradicsom álványozást, a kötözés kiváló ötletét is tőled "lestem" el. Most ezzel elbizonytalanodtam, mert súlyos véleményt mondasz az Ökológiai Intézetről, a talajforgatás mentes művelésről. Lehet vitatni, de szívesebben látnék egy vitát erről. Úgy gondolom, ez nem méltó hozzád. Túl magyarosra sikerült azzal, hogy szapuljuk a másikat anélkül, hogy beszélgetnénk először. A kertészeti módszered nem vitatom, hisz nyílvánvaló az eredmény. További sikereket kívánok a kertészkedéshez és köszi, hogy tapasztalataidat megosztod.
Sajnos jómagam azt, ami ír tévedésnek tartom. A valós tapasztalat nem igazolja számomra a dogmatikusan ismételt "igazságot". Szerintem éppen az a "méltó", hogy teszteljük le és elemezzük az eredményeket. De persze lehet vakon hinni és elhinni is. 🙂 Részemről ez teljesen elfogadató. De tippem is van: próbálja ki. Ha bármi nem úgy működik, ahogy mutattam (ha követi lépésröl lépésre), mutassa meg, cáfoljon meg. Nyitott vagyok. Lényegében azt cáfolná meg, amit a valós tapasztalat mutat.
Kedves @@Kisvakondkert ! Olyan szívesen beszélgetnék, vitatkoznék, eszmecserélnék akár egy-két sör mellett személyesen, nyugodt hangvétellel. Azt hiszem, értem, honnan fakad a frusztráció, ami miatt egy kifejezetten visszafogott normális kommentben (mint fent) is talán támadást lát. (nekem is elegem lenne az okoskodókból, ha olyan tapasztalatom lenne, mint Önnek. De nem mindenki okoskodik.) Szerintem tényleg értem. Épp ezért bele se megyek a dologba, hiába van tapasztalatom pl a mélymulccsal is, és tudnék vitatkozni az ökológiai résszel is, mert nagyon szomorú lennék, ha ez a komment is támadásnak tűnne, vagy bármilyen negatív felhangot tulajdonítana neki bárki. Annyi energiát pedig nem tudnék belefektetni egy írásos vitába, amennyit a téma, és Ön is érdemelne. Nagyon nehéz nem belekezdenem érvelni ide-oda, de igyekszem ügyesnek lenni. Az eredményei kétségtelenül elvitathatatlanok. Mi, a nézők, hallgatók legfeljebb hálával tartozhatunk. Most jönne a 'de', de nem jön. Örülök, hogy létrehozta ezt a közösséget, és köszönöm, hogy a tagja lehetek.
@@krisztinakovacs84 Írta, hogy nem fog divatozni, tehát valószínűleg nem próbálta. Ha így van, honnan tudja akkor, hogy nem fog menni? Én idén 40 kiló krumplit szedtem fel onnan, ahova nem vetettem. Biztos tavalyról bent maradt. Két éve ősszel készítettem mélymulcsot, azóta nem nyúltam hozzá egyáltalán. Ott nem ástam előtte sem soha. Az agyagos földembe szerintem most is csuklóig le tudnék nyúlni (a mulcs nagy része már eltűnt, a tetején maradt száraz széna-szalma). @Kisvakondkert Sajnos mindkét oldalon vannak olyanok, akik csak a dogmákat ismételgetik, és ez senkinek sem jó. A hasznos eszmecserét legalábbis biztosan nem segíti.
@@krisztinakovacs84 így már másképp hangzik. Viszont a legtöbben azt mondják, az első év(ek) ingább negatív tapasztalattal jár(nak). Nekem az első év a csigák és őzek miatt értékelhetetlen volt, egyedül a krumpli csinált valamit. Viszont idénre a krumpli nagyon szép lett.
Elolvastam a kommenteket és ökológiai szempontból sem a mélymúlcssal sem a forgatásos talajműveléssel nem értek egyet. Intenzív zöldségtermesztésnél szinte elkerülhetetlen rossz a talaj bolygatása (szándékosan nem forgatást írtam)ezért az célszerű lenne minimalizálni. A videódban az ágyás földje nem a belehordott rohadt-korhadt biológiailag csöppet sem értékes fűtől lett puha porhanyós, hanem attól, hogy megvédted az eróziótól. Ezt a gondolatot kellene továbbvinni. Mivel tudod a lazultságot megtartani, hogy jövő tavasszal ne kelljen megint egy rotálással vagy kapálással indítani? Hát azzal, hogy egy olyan vetésforgót használsz amiben az állandó növényi borítottság és a gyökerek tartják meg a lazultságot. Ha megengedheted magadnak, hogy ebben az ágyásban jövő tavaszig ne termelj akkor vesd be egy vegyes takarónövény keverékkel. Legalább 4-5 féle növény legyen benne. Mélyre hatoló karós és sekélyen gyökerező bolyhos gyökérzettel rendelkezők is. A legjobb, ha télen kifagyó növények vannak a keverékben. Talajt javítani, szerkezetet építeni tartósan (humuszt növelni) csakis növényi gyökerekkel a szénciklussal lehet. Nem megyek bele a humusz létrejöttébe és a szénciklusba, mert jelen kereteket szétfeszítené. A lényeg, hogy az erdőkben bár rengeteg korhadó szerves anyag van mégis nagyon csekély a termőréteg és alacsony a humusztartalom. Magas a gombaszám, alacsony a baktérium szint. Egy vegyes növénykultúrákkal borított legelő pont az ellentettje az erdőnek. Mélyebb a humuszban gazdag termőréteg, több baci kevesebb gomba van. A talaj pedig mindkettőnél lazult, nem tömörödik, mert nincs bolygatva és az eróziótól védve van. A gyakorlatban a kiskertben nehéz, de nem lehetetlen megvalósítani ezt az állapotot. Fix ágyásokat kell kijelölni, amiket nem taposunk. A gyökérzöldségeket kivéve minden növény gyökerét a talajban hagyjuk, betakarításkor a talajnál vágjuk el a szárát. Ha egy ágyás letermett azonnal bevetjük, hogy az élő gyökerek tovább tudják pumpálni a folyékony szenet (cukrokat) a baciknak. A mikorrhiza gombák folyamatosan az év közel 365 napján élő gyökerekhez tudjanak csatlakozni. A giliszták tápanyagban gazdag járatai épségben maradjanak amiben az oxigén a víz és a növények gyökerei akadálytalanul tudjanak haladni. Olyan növénytársításokat csinálok amik az eróziótól is védenek. Pl az ágyás szélén két sor hagyma középen répa. A köztük lévő talaj frissen vágott fűnyesedékkel takarva. Amit pótolni kell év közben, mert a giliszták felzabálják elég gyorsan. Én a csirke, nyúltrágyát termo komposztálom és rászóróm az ágyásokra, nem forgatom be. Ez is egyfajta mulcsként szolgál és belocsolva a hasznos bacik le tudnak mosódni a fénytől védet rétegekbe. Amikor tavasszal vetek akkor a kifagyott, elszáradt takarónövényeket elhúzom és csak egy keskeny vetőárkot húzok. A palántázásnál, még ennyire sem kell bolygatni az ágyást. Amit lehet mindent palántázok.
@@Etin74 valóban több ezer éve igy csináljuk, meg is lett az eredménye. Érdemes megnezni hogy hol indult el legrégebben a talaj mélyforgatása (pl délkeletre illetve még ottvan Egyiptom is.) Na ezek a területek ma sivatagok és loszart sem tudnak megtermelni már:) de nem kell ehhez messzire menni, az alfold is kezd már bőven "sivatagosodni".
Akármit is mondasz, ez ugyanúgy mélymulcs. Az okológiai intézet amire hivatkozol, ott nem szalmát tesz a földre, hanem friss istálótrágyát, amit mások kidobnak (elviszik egy szántóföld szélére ledobni) Ugyanazt csináltad, csak másképp mondjuk ez a zsákban való rohasztás tényleg érdekes megoldás, én is ki fogom próbálni.
@@ispapp a mélmulcs teljesen más, mint amit itt láttunk. A frissen az állatok alól kihordott fekália, vizelet és szalma keveréke. Az állat ezt összedolgozza álló helyben az istállóban és ez kerül hatvan cm magasan a talajra rakva. Alatta egy réteg szalma.
Kedves Kisvakond! Most már nagyon sok helyen lehet olvasni, hogy a meztelencsigák ellen a búzakorpa és a búzadara egy természetes, de hatékony irtószer. Mi a véleményed róla? Esetleg csinálnál egy videót, hogy tényleg működik-e?
Ha már annyit sikerül elérni,hogy a szalmát nem erőművekben égetik el és a kerti ágnyesedékből,levelekből sem gyújtanak máglyát , az már valami. A trágyát viszont ki kell hordani az istállóból.
Remek ötlet, ki fogjuk próbálni. Mi eddig komposztáltunk - sikerrel. Tavasszal nagyon sok meztelen csigánk volt, új módszert próbáltunk ki ellenük: kis kupacokba búzadarát szórtunk ki a kultúrnövények köré, jócskán lecsökkent a csigaállomány és még vegyszert sem kellett használnunk. Csigamentes sosem lesz a kertünk, mert mellettünk egy patak folyik, azon túl pedig egy jókora rét van, tehát minden ötletet be kell vetnünk ellenük, ha termést akarunk szüretelni. Természetesen továbbra is összeszedjük kézzel a látható egyedeket, de sokat segít a búzadara.
Sziasztok :) Ez tulajdonkeppen Gyulai Ivan modszere ujragondolva, valahonnan elhozunk szerves anyagot, csak itt most rohasztjuk, Gyulai Ivan meg azt mondja, hogy a korhasztas inkabb jobb. Itt is van egy leromlott terulet, ahova mashonnan hozunk rengeteg inputot rohasztas altal. a kerdes csak az, hogy mi a jobb a rohasztas vagy a korhadas ? :) .
@@robertpropst8263 Nagyon téves. Semmilyen anyagot nem kell hozni, csak le kell vágni a füvet rendszeresen az ösvényeken a kertben, esetleg az udvaron. Elmondtam ezt a videóban is, csak nem figyelt rám. A tavaszi szalma kizárólag azért lett használva, hogy elkezdhessem a kísérletet és ne kelljen egy fél évet halasszam. Ugyanis mikor ősszel kitaláltam, már nem volt lehetőségem megszárítani szénának, hogy legyen takaróanyag. Az őszi időjárás már csak a szervesanyag gyártást engedte meg nekem. Kár, hogy nem próbált meg figyelni arra, amit elmondok.
@@Kisvakondkert A legmelyebb tiszteletbol irom ezt a munkassaga vegett, sokat tanultam a videoibol, de ha levagja a fuvet az osvenyen, az udvaron a tapanyagot onnan veszi el, es behordja egy helyre, amit probal feljavitani. En figyeltem, de ez Gyulai Ivan tanar ur modszere !!!!
@@robertpropst8263 No, akkor segítek megérteni (bár tudom, hogy érti, csak ferdítéssel szeretne megvédeni egy módszert és azt az érzést kelteni egyszerű gondolkodású emberekben, hogy nincs igazam). Adott egy 8x1 méteres ágyás: 1. Zsákos módszer: ne hozz semmit a telked kerítésén kívülről (!!!). Hagyj füvet minden olyan területen, amit nem művelsz. Készíts 160 liter házi szénát szárítással és ezzel terítsd le az ágyásba bevitt szervesanyagot. Csináld ezt 1, maximum 2 évig. Azután már csak mulcsold ezt az ágyást és a fölös füveddel fogj hozzá egy új ágyás feljavításához. 2. Mélymulcs: hozz a telked kerítésén kívülről 4 Köbméter (!!!) anyagot egyetlen ágyásra. Végezd ezt renszeresen évekig (!!!), de minimum 5-6 évig, lehetőleg folyamatosan fenntartva a külső bevitelt, tehát köbméterszám hozz és hozz. Kérdés: ön szerint a két pont ugyanaz? No, ne vicceljünk, kérem! Végezetül; azt írja az udvar fog pusztulni, mert onnan hozom el a szerves anyagot: nos nem gyökerestől ásom ki a füvet, nemde? Épp a "csodabióekómélymulcsneáss" hívők állítják: ha nem ásol, magától javul a talaj. Nos, a fűnyíráshoz nem kell ásni. Mutasson nekem olyan szalmát, ami talajmozgatás nélkül jött létre, mint a fű az udvaromon! 😉
A felreertelmezett Gyulai Ivan 1.0 - ra ez teljes mertekben igaz. En se vagyok melymulcsos, mert nem tudom megvalositani es nincs is annyi idom. Nem akarok kotozkodni :) , de most jon egy de, a Gyulai Ivan 2.0 - ban beszel egy zart rendszerrol, ami egy 1 hektaros kaszalo, amit ha kaszalunk es otthagynank a kaszalekot az 'erozio' altal nap, szel stb. nem tudnank talajjavitast elerni es azt javasolja, hogy inkabb huzuk ossze a kaszalekot a terulet 10 szazalekara es ott meg fog tortenni a talajavitas es utana folytatjuk egy masik 10 szazalekkel es 10-40 ev mulva lesz egy hektaros teljesen feljavitot teruletunk .
Igen. Gyomolás utáni maradék is. Bármi, csak legyen még friss (nedvesség) és álljon eleget ahoz, hogy megrohadjon (kb minimum 2 hónap). A rohadt mag nem kel ki.
Annyit szeretnék még kérdezni hogy a zsákokat amibe a gyomok vannak hova érdemes elhelyezmi. Ha az a cél hogy rohadjon akkor gondolom ne napos helyre ugye?!
@@adammedveczki4358 ha be van zárva a zsák, akkor szerintem napos helyen fog gyorsabban rohadni, viszont engem az érdekelne, hogy nem penészesedik be, illetve ha igen, az nem okoz betegségeket?
Nem értem, miért jó a levágott füvet hónapokig műanyag zsákban erjeszteni. Rögtön ki kellene szórni, így a kiszáradás és erózió ellen is védené a talajt. Ezt hívják komposzthagyó mulcsozásnak (a mélymulcstól ez elég távol áll, mert ahhoz sokkal több szerves anyag kellene). Évek óta csinálom, nekem bevált. Szerintem abszolút környezetbarát, fenntartható módszer. Nem kell ásni, kapálni, műtrágyázni. Locsolni és gyomlálni pedig nagyon keveset. Városi kiskertem van, nincs akkora területem, hogy magamnak megtermeljem a szükséges nyesedéket. Viszont - sajnos vagy szerencsére - rengetegen vannak, akik a kertjükben feleslegesnek tartott zöldhulladékot zsákokban elvitetik. Én összegyűjtöm ezeket a zsákokat, tartalmukat szétterítem a kertben vagy komposztálom. Tulajdonképpen idegen emberek táplálják az én kertemet. Amíg akadnak olyanok, akik nem forgatják vissza a kertjükben keletkezett szerves anyagokat, az én mulcsozásom fenntartható és környezetbarát. Nem okozok vele kárt, hiszen olyan anyagokat használok fel, amit mások szemétnek tartanak. Az ideális állapot az lenne, ha mindenhol működne a természet körforgása, de az emberek világa nem erről szól. A megtermelt növényeket elviszik, máshol használják fel. Az emberi ürülék nem kerül vissza a földekre, hanem a csatornába jut, majd onnan a tengerekbe. Ha úgy vesszük, a mostani világ sem fenntartható, 8 milliárd embernek kicsi ez a bolygó.
Üdvözlöm! Nagyon tetszett ez a kísérlet,és ki fogom próbálni!Véleményét szeretném kérni , hogy működne ez a próba a kertből kitermelt zöld hulladékokból is?(Gaz, virágok,stb!)Arra gondolok , hogyha a megrohad, akkor a csirázás az esetleges magvakból nem jön létre. Megköszönöm ha válaszol! Őszinte tisztelettel: Ludas Andrásné.
Üdvözlöm!Én arra lennék kíváncsi hogy Önnek nem penészsedik be ez a zsákban hagyott tömör fűnyesedék?Mert én ha csak pár napig nem szorom szét, amit csak a földön halmozok fel kupacban,akkor a közepe már penészesedik.
A zsákban a fűnyesedék rothad (baktérium), nem penészedik (gomba), ugyanis kevés a zsákban a levegő és sok a nedvesség. Ha önnek penészedik, akkor sok a levegő és kevés a nedvesség. A lebomláshoz anaerob bomlást hozok létre. A néhány lyukacska, amit a zsákra szúrok parányi (vasvilla) és csak arra szolgál, hogy a gázok miatt a zsák ne fúvódjon föl.
Nem tudom. Talán a Holdról. Én saját szénát használtam, vagy nem nézte meg a videót, esetlen nem tudta értelmezni amit mondtam benne? Segítek, hátha írásban könnyebb, így elolvashatja többszört 🙂: a kísérletet tavaly ősszel indítottam a fű begyűjtésével, amikor már nem gondoskodhattam saját szénáról, mert beállt az esős idő, a szárításhoz pedig meleg kell. Így tavasszal csakugyan elfogadtam két bála rothadt szalmát, hogy a kísérletet elindíthassam és meg tudjam mutatni az eredményét az olyan tündéri embereknek, mint ön. De most már készítettem szalmát és azt használtam. Így olvasva könnyebb, vagy esetleg csak kötekedni akart? 🙂
Kedves Kisvakond, imádom a videóidat, de most nekem is kötözködnöm kell egy kicsit.Kipróbáltam a mélymulcsot, és a régebbi videód nyomán lett is lelkiismeret furdalásom. Csak szalmát tudtam szerezni, trágyát nem,( és itt jegyezném meg, hogy a vizelettel locsolgatás nem működik) úgyhogy tapasztalatból beszélek. Sajnos ha valakinek van egy rossz minőségű talaja nagyon nehéz eleinte csak a saját kertjéből megújítani a talajt, és elindítani egy folyamatot amiből aztán komposztot készíthet. Te is hozattad a trágyát a földedre, az is hiányzott valahol... A másik problémám az, hogy igazából erre a módszerre sem mondhatjuk, hogy fenntartható szerintem, mert ha nagyon szigorúan nézem, akkor lenne fenntartható, ha ugyanarról a területről tudnád megújítani a talajt, ahová a füvet, és a kszálékot teszed. Ha a kertem minden részéről oda viszem arra az egy ágyásra a füvet, és a lekaszált szénát, ott is hiány keletkezik, csak az a saját kertem, nem azé a gazdaságé ahonnan a szalmát hoztam.
Régen előszeretettel követtem a csatornát. Aztán jött egy videó az ásásmentes művelésekről, ahol megpróbáltam megválaszolni a feltöltő kérdéseit. Aki erre az ez alatt a videó alatt is olvasható pökhendi, kioktató stílusban válaszolt. A helyzet az az, hogy rendkívüli mértékben visszataszító az, hogy egy embernek a 2 soros, jogos vagy nem jogos felvetésére egy pszichológiai elemzést olvashatunk, hogy miért és hogyan ferdítve milyen célok mentén ír az adott kommentelő, és hogy egyébként ő eléggé alávaló rossz alak. Hogy azt látjuk, hogy kipróbálás nélkül ne ostorozzuk az itt bemutatott trothasztós mulcsolós módszert, aki pedig mondja, az kipróbálás nélkül ostorozza a forgatásmentes talajművelést.
Számomra az a hihetetlen, ahogy egyesek mindent elhisznek, kizárólag azért, mert jó a marketingje és harmóniában van azzal, amit önmaguk szeretnének hinni. Ami az ásásmentes kertészkedést illeti: letakarják a valódi talajt pl kartonokkal, majd irdatlan mennyiségű komposztot hordanak rá évente valahonnan, (mert annyi komposztot saját anyagokból megtermelni LEHETETLEN), majd a médiában ezt éppúgy fenntarthatónak és ökológikusnak hírdetik, mint a sok köbméternyi anyag házhoz szállításával járó mélymulcs alkalmazását. Ha egyszer is belegondolna abba, hogy honnan származik az anyag, amiből a mélymulcs és a rengeteg komposzt lett, akkor talán rájönne, hogy ezek NEM KÖRNYEZETBARÁT módszerek. Az lenne környezetbarát, ha az állökológusok azért tennének valamit, hogy ezek az anyagok visszajussanak arra a helyre, ahol létrejöttek. De ehelyett azt hírdetik, hogyan kell otthon felhalmozni máshonnan hozott erőforrásokat. Nézze meg hányszor hozott jót a történelemben az, ha erőforrásokat hoztak más helyekről, hogy megoldjanak helyi gondokat. Ez semmilyen szinten és semmilyen témában nem megoldás és nem fenntartható és előbb-utóbb mindíg meg is mutatta az eredményét. Gondoljon bele ez a gondolkodás mit okozott minden szinten a történelemben: Nincs elég fa? Semmi baj, vágjuk ki az erdőket és hozzunk! Nincs olcsó munkaerő? Semmi gond, hozzunk rabszolgákat máshonnan. Nincs elég jó föld a kertünkben? Semmi baj, hozzunk el minden szervesanyagot a földekről és javítsuk fel a kertünket. Attól, hogy ön ezt nem képes megérteni, még nem én vagyok pökhendi és kioktató, hanem ön a szűk látókörű. Soha nem az a megoldás helyi problémákra, hogy elvonunk erőforrásokat máshonnan, mert ahonnan elvonjuk, ott hiányt okozunk. Mi ezen a bonyolult? Ha ennek megértésébe is fektetne egy parányi energiát és nem csak az ön számára "kényelmes" elgondolást inná, ahogy ömlik a média csaptelepéből, akkor értené miről beszélek. De ehez persze akarni kell elemezni és értelmezni. Ennél kényelmesebb az, amit ön tesz: harcol a logika ellen.
@Kisvakondkert Megjegyzem óvatosan, hogy a logikus gondolkodáshoz nem kell messzire mennem. Kutató vagyok (ráadásul ökológiai részterületen), gondolkodásból, elemzésből és értelmezésből áll az életem. Tök jó lenne hogyha ugyanúgy állnánk egymáshoz. Én megpróbálom elmagyarázni, hogy mit látok máshogy, és hol hol van az elméleted hibája szerintem, te meg megpróbálsz hülyének beállítani és személyeskedni az értelmi szintem becsmérlésével. Azé' van itt egy kicsi probléma. Folyamatosan azt mondom, hogy borzasztóan rossz az a rendszer, ami van most. De ez azt jelenti, hogy ameddig mindenki a fa alatt hagyja a levelet, amíg mindenki feldolgozza és a mezőn hagyja az ott keletkezett anyagot, addig nem szabad semmit sem csinálni a mások által összegyűjtött levéllel vagy a mások által összeszedett szalmával? Igen, a szalma nem messze tőlem egy földön keletkezett, amit a tyúkok alá rakok. Oda rakni oké, a kertre bűn? És mi van akkor, ha megvárom, hogy összeszarják, és utána rakom ki. Az még bűn, vagy már nem az? Mi van akkor, ha a kapu előtt lekaszálom a füvet, amit nekem kell nyírni, és beviszem a kertbe? Az már kapun kívül van? Vagy még nem? Mi van akkor, hogyha komposzt-wcm van? Ha a boltban veszek zöldségeket, akkor a komposzt-wc végső végső matériáját bűn komposztálni, majd lerakni a kertbe? Vigyem vissza a zöldségeshez? Hogyha a tyúkjaim megeszik a takarmányt, amit VESZEK, akkor kötelességem a tyúkszart visszavinni a földre, ahonnan a takarmányom származott? Milyen messzire kell visszamenni az elhozom-vagy nem hozom el kérdésig? Hogyha én évente párszáz zsáknyi falevelet gyűjtök be a kapuk elé kirakott zöldhulladékelszállításra várót, akkor ez bűn, vigyem vissza a porta gazdájának éjszaka, és terítsem le a fája alá? Komolyan kérdezem, hogy mi a helyes megoldás ilyenkor. Elviszi a zöldhulladékos, aki amúgy szenved a mennyiségétől, többször hagynak ott zsákokat, majd lekomposztálják 20-40-60 km-rel arrébb. Mi a jó megoldás? Őszintén kérdezem. Nem elvekre vagyok kíváncsi, hanem gyakorlatra. Honnan lesz a komposzt? Általában települési zöldhulladékgyűjtésből és szennyvíziszapból. Tök jó lenne, hogyha a földön maradna, de hát nem tudunk a termőföldön enni, sem visszavinni a matériát. De szerintem a spanyol fóliasátras se örülne neki. Az igazi ökológiai megoldás az az, amit az állatok csinálnak. Oda szarnak, ahol esznek. De nékünk banán kell télen, meg panellakás. Hogy oldod fel ezt a problémát? Nem kell mélymulcsolni szerintem senkinek. De akinek a közelben van egy lovarda, ahol a 24 órás almot számolatlanul öntik ki a fenébe, és ingyen elviheted, miért ne tedd meg? Vagy ha ökológigi gondolkodásod van, akkor megkérdezed a lovardától, hogy honnan van a szalma, és visszahordod?
Tavaly nagyon berágtam a csigabogyóra. Volt egy feketerigó pár az udvaron, ami a fészer teteje alá rakott fészket. Amikor kertészkedtem, mindíg ott őgyelgett, várta hátha neki is leesik egy-két giliszta. A tojásai is kikeltek, még az udvar végéről is lehetett hallani a fiókákat. A szomszéd kiszórt a kertbe egy félkilós zacsi kék csigabogyót. Ezek a bogyók metaldehidet tartalmaznak, ami egy olyan méreg, ami az állatoknál, még a kutyáknál, macskáknál is veseleállást és halált okoz. Ami a lényeg: a feketerigó megette a mérgezett csigát. Másnap megtaláltam szerencsétlent az udvaron a kút mellett. Persze ilyen esetben a fiókák is odavesznek. Ebbe is bele kellene gondolni néha. Egy mozdulattal kiírtott a szomszéd egy egész rigócsaládot, mégpedig néhány fej salátáért. Valyon mi ér többet: 10 fej saláta vagy 5-6 feketerigó? Érdemes belegondolni.
@@Kisvakondkert ez ugyanaz a szer lenne? Én úgy tudom ez nem káros másra, nem használok semmi vegyszert és tele a kertem madarakkal rigokkal stb….természetesen nem szeretnék ártani nekik…..fél kiló az rengeteg egyébként
@@Kisvakondkert ez a leírása:Használatra kész csigaölő szer közönséges házas és meztelen csigák házikertekben, veteményesben okozott kártétele ellen. A megfelelő összetétele, állaga miatt vonzó mindenféle csiga számára. A vas-pirifoszfát hatóanyag csökkenti a csigák nyálkakiválasztását, megakadályozza hogy a kártevők tovább táplálkozzanak, már egyetlen használat után. Fogyasztás után a csigák jellemzően a talajba bújnak így az elhullott állatok nem láthatók a kezelt területen. A hatóanyag a talajban természetesen előforduló foszfát és vasionokra bomlik, így biogazdálkodásban is használható, környezetbarát megoldás. A csigaölő készítmény jól ellenáll az időjárásnak, sokáig megőrzi a hatékonyságát. A piacon leggyakrabban előforduló csigaölőszerekkel ellentétben a készítmény szabadfogralmú irtószerként árusítható. Használata nem veszélyes kutyákra, macskákra, sünökre, minden háziállat mellett teljesen biztonságosan használható.
@@Kisvakondkert Hááát ezzel vitatkoznék. Mikor ette valami az édesburgonyámat, akkor felásva a kertet rengeteg ilyen lótetűt találtam csigát egy darabot sem.
Én fekete zsákba rakom, és nem az oldalára, hanem az aljára vágok nyílásokat. Sokszor belemásznak a giliszták és ajkkpor gyorsabban lesz belőle komposzt. és a tetejét nem kötöm össze csak ráhajtom. hogy pára vagy eső jusson bele.
Szerintem teljesen felesleges egymás módszereit bírálni. Akik ezeket a videokat nézik, abban egyetértünk, hogy ökológiai kertészkedést végzünk. Én is kb 20 éve csak ezt folytatom a kertemben. Rengeteg videot néztem, ami könyv létezik a témában magyarul, szerintem elolvastam..éd persze gyújtöttem a gyakorlati tapasztalatokat. Már tudom, hogy ami az egyik helyen működik, a másik kertben nem... van olyan kötött talaj, amiben pl forgatás nélkül kinlódik a növény..persze akinek van elég területe, az a kinlódó növényekkel is tud elegendő mennyiséget termelni.. Nem bírálni kellene a hobbitársaink módszereit, max hozzátenni, hogy én nem így csinálom..és nekem bevált.. Mindenki jóindulatból és a tudását beleadva osztja meg a tapasztalatait.. Én is rájöttem , hogy az én kertemben sok dolog bevált amit mástól tanultam, de még több ami nem.. A lényeg, hogy minden kert más..más a talaj, a fekvés, az éghajlat, stb..stb.. lesz ahol ez válik be, lesz ahol az..bárki aki itt írja a tuttit, az csak az ő szubjektív véleménye..nála ez válik be.
@@peterschneider4532 Nem értek egyet. Ökológiai = nem befolyásolja a környezetet. Éppen erről beszéltem. Másrészt nem bírál senki módszereket. Ellenkezőleg. Én például kifejezzetten jó kertészeti módszernek tartom a mélymulcsot. Ezt senki sem bírálja. Azt viszont jómagam igen, hogy ökológiai módzser lenne. Nem az.
Nálam sekély mulcs van kb 10-20 cm-re apadt az idén tavaszra, abba vetettem a krumplit, és terem (feltöltés kapálás öntözés nélkül, a gyomosodási nyomás is elhanyagolható, de könnyen kihúzható vagy levágható ha a gyökér talajjavító feladatát meg akarja hagyni). Igaz osztozni kell a rágcsálókkal, de így hogy 4 külön csoportba van vetve, úgy veszem észre hogy nem mindegyikben vannak, ha egyet megtalálnak abból eszegetnek és a krumplibogár is csak néhány bokron volt. Így mindenki jól járt, ők is ettek de maradt is bőven. Nyugodtam kipróbálhatja ezt a módszert.
olyan jó a videóid nézni :) Köszi és kitartást a bizonyos kommentekhez. A worm killert megnézem a webshopodban, lehet a permetezőt is megveszem, mert a mostanival csak szenvedek.
Rá kell szánni pár percet és meg kell nézni a videót legalább a közepéig ahelyett, hogy kötekedünk. Saját magam készítette szénát használtam. A tavaszi kapott szalma bepótlás egyetlen oka az volt, hogy ősszel, amikor a dolgot kitaláltam, már csak a kezdeti erjesztett fűről tudtam gondoskodni, saját szénáról nem, mivel ősszel nem lehet nyesett füvet szárítani szénának és nem akartam egy évet halasztani a kísérlet kezdetét. Csak ugye ehez figyelni kellene kicsit kötekedés helyett.
Nem értek ezzel egyet! Akkor ennyi erővel az eső is ott hulljon le, ahonnan felszáll! Szomorú, hogy így gondolkodunk még mindig. A természetnek nagyobb puffere van és másképp működik.. (L)
Pontosan mivel nem ért egyet? Ön megint élő példája egy nagyon jellemző jelenségnek: ha ezt a témát említeni merem, azonnal ellenállás következik, de sohasem azzal kapcsolatban, amiről én beszélek. Csak úgy reflexből durr-neki, jön a kritika és mindíg olyan dolgot vitatnak, amit én nem mondtam. Ön is ezt teszi. Ha velem nem ért egyet, akkor logikai alapon az én kijelentésemmel nem ért egyet. Jómagam egyetlen kijelentést tettem: a mélymulcs nem nevezhető ökológikusnak, mert nem fenntartható, ugyanis 99,9%-ban külső anyagokat használ fel. Mivel ez volt az egyetlen kijelentésem, ezért úgy gondolom, hogy ön ezzel nem ért egyet, csak valamiért másról beszél. Tehát ön szerint a mélymulcs fenntartható és ökológikus? Ha így van, akkor lefordítom egy nagyon erősen eltúlzott pédára, hogy segítsek önnek megérteni mit jelent az "ökológikus" szó: ha én holnap kivágom a legnagyobb dél-amerikai esőerdőt és Baktalórándházára szállítom, ahol komposztálom, tehát talajt hozok vele létre, akkor a folyamat ökológikus, mivel mindegy, hogy hol van az anyag, úgyis a végén elbomlik? Keressen rá az interneten arra a kifejezésre, hogy ökológiai lábnyom, mert az is segít megérteni, hogy mit jelent a fenntarthatóság és az ökológia. Amikor megismerte az "ökológikus" kifejezést, akkor majd el tudja tönteni, hogy ökológikus-e a mélymulcs, vagy inkább egy olyan kertművelési forma, ami kicsit sem ökológikus, de van valamennyi pozitív hozama. Tőlem akár minden ember mélymulcsot használhat a földön, DE ne mondja rá, hogy ökológikus és fenntartható! Mert ez nem igaz. Mondja rá azt, hogy olyan kertművelési módszer, aminek kissebb a negatív hatása, mint a mélyszántásos művelésnek. Ebben a formában elfogadható, de NEM ökológikus. Ami pedig a példáját az esővel illeti, elnézést, de butaságnak tartom. Helyettesítse az esőt a gödör szóval és ön is rájön, hogy az. Van egy gödör a kertjében. Átmegy a szomszédba, ás egy gödröt, a földet átviszi és betömi a saját gödrét. Kérdés: a problémát megoldotta, vagy elköltöztette? Így már érti? Talán ez a példa segít megérteni az "ökológikus" jelzőt is: ha ön otthol létrehoz anyagot, amivel betömi a gödröt és nem hoz máshonnan semmit: no azt nevezik ökológikusnak. És aki ezt megpróbálja mindenféle nyakatekert módon kimagyarázni, az mellébeszél, mert a szavaknak jelentése van. Az "ökológikus" és a "fenntartható" szavaknak is. A krumplileves pedig legyen krumplileves!
100% Tantervbe illő reakció az elveid mellet. Támogatom és évekóta praktizálom az általad közzétett Ökológikus kertművelést. Még hozzászólok, a téma jó, mint ahogy a hozzáállásod is véleményem szerint. Gratulálok!
@@kiss.izolda 1-1,5cm? Ezt szalmával hogy állítja be? Kiszámolta mekkora mennyiség ez? Első évben 100 négyzetméter kertre 50 köbméter anyag. Második évben 49 köbméter anyag. Harmadik évben 48 köbméter anyag. Honnan hoz ennyi anyagot? Ahonnan hozzák önnek, ott mi történik időközben a talajjal?
@@Kisvakondkert Az 1-1,5 cm az egyik mélymulcsos videóban hangzik el 17 év mélymulcsolás után. Én is úgy állítanám be hogy felhasznált bálák összetérfogatát csökkenteném arányosan. Kezdenék pl. 10 bálával, minden május végén megmérném a humuszréteget, amikor 5 cm-t növekedett csökkenteném 1-el a felhasznált bálák számát. Szívesen kiszámolnám, ha tudnám a váltószámot a bála és a villalaza szalma térfogata között. Nem tudom honnan ered a 100 m2-es mélymulcsos ágyás. Nem tudok róla, hogy ilyen nagy lenne az ajánlott méret. Semmi sem történik másképpen a gabonaföldön, mintha nem vásárolnánk szalmát kiskerti falhasználásra. El tudom képzelni, hogy 10 év múlva olyan kevés szalma fog lekerülni a földekről, hogy luxuscikké válik, de még nem tartunk ott.
Vicces vagy :) Előhozakodsz a mélymulccsal, ökológiai dolgokkal bírálva valakit, valakiket. Közben tízszer rotázol azon a kis területen, fűnyíróval csapatod hogy begyűjtsd és bezsákold az anyagot (amit berohasztasz és ezen folyamat közben sem épp öko barát anyagok szabadulnak fel), majd szalmát is használsz és persze a te módszered fenntartható 😃 Amúgy nem találtál fel semmi különöst, csupán sajátosan alakítottad, azt úgy adod elő mintha valamit feltaláltál volna. Hozzászólóknak meg javallod, hogy próbálják ki a módszert és utána alkossanak véleményt. De te ki sem próbáltad mondjuk a Charles D. féle módszert (és mást se), de azért megmondod a tutit! Ráadásul nem is vagy teljesen képben a Gyulai Ivánék féle dologgal, ez nagyon lejön a videódból. De azért jól esett gondolom csűrve-csavarva elkészítened e videót és szerezni pár embert akik azt hiszik valami nagyot mutattál nekik 😆😅
Mindketten pontosan tudjuk, hogy ez a hozzászólás azért lett megírva, hogy támadjon minden olyan véleményt és gondolatot, ami dogmatikusan elfogadott elvek ellen születik. Nem olvastam benne arról, amiről beszéltem: a fenntarthatóságról, a külső anyagokról. Lényegében csak egy kötekedő sárdobálás, amiben egyetlen konstruktív gondolat vagy vitaképes ellenérv nem szerepelt. De ettől eltekintve válaszolok rá, bár tudom, hogy fölösleges. 1. Ha egy területet szeretnénk újra élővé tenni, ez mindenképp anyag és energia befektetéssel jár. Jelen esetben rotálással és fűnyírással. Persze ezt kézi munkával is el lehet érni, így ezt mindenki eldönti. Én nem állítom magamról, hogy a munkafolyamat során a leginkább környezetkímélőbb megoldást választottam. Nincs ilyen állításom, szemben a mélymulcs hírdetőivel. Ugyanakkor tegyük mérlegre a rotokapám és a fűnyíróm éves anyag és energia felhasználását és másik oldalra a traktor és más munkagépek (szántás, tárcsázás, gyomírtás, aratás, bálázás) éves energia felhasználását, melyek a mélymulcs alapanyagait termelik meg. Alázattal kézdezem: melyik jár kevesebb negatív hatással? 2. A biológiai bomlás során gázok keletkeznek. Nem lehet másképp. Ha én vagy ön letesszük a kanalat, akkor ez vár a miránk is. Amennyiben ön ezt képes cáfolni, úgy tegye meg. Ha nem, úgy egyszerű kötekedésnek vélem a sorait, hiszen azt is minden bizonnyal tudja, hogy ha nem vágnám le és tenném zsákba, akkor is elbomlana mindaz és ugyanúgy kihatna a környezete, mégpedig az anyagmegmaradás törvénye alapján éppen olyan mértékben. 3. Azt írja: nem találtál fel semmit. Kérem legyen kedves megmondani, hogy ki állította, hogy feltaláltam valamit? Kérem írja meg: pontosan ki és mikor állított ilyet, hogy önnek ezt cáfolnia kell itt rövid írásában.
@@krisztinakovacs84 Kemény megszólalás volt,úgy hogy fogalmad nincs róla mekkora területen kertezek. Ezek szerint csak az interneten látsz kertet, hisz nincs videód feltöltve :D Másrészt meg miért kellene nekem videót feltöltenem? De elárulom vannak csoportok amiben aktívan osztok meg tartalmat a tevékenységemről :) Továbbá amit írtam az megállja a helyét, csupán vannak elvakult követők. De sebaj, nekem ettől nem lesz kevesebb. Fura hogy véleményformáláskor ha az nem tetszik egyből félreáll az orr.
@@Kisvakondkert én megválaszolom a kérdéseket, ha már így alakult :) 1: először is te itt kérlek össze szeretnéd vetni a rotálást meg fűnyírást a "szalmagyártással". Hogyan? Mi alapján? Itt a cél a talaj javítás volt mondjuk 20nm-en (oké, lehet 50, mindegy), a másik esetben pedig hektárokon működő művelés van, aminek a célja a gabonatermelés. Nem a szalmatermelés. A szalma egy melléktermék, ami akkor keletkezik, amikor betakarítják a gabonát. Ez olyan, mint ha vennél egy raklap cserepet, majd a raklapot télen a kazánra dobnád. Mennyibe került az a fűtés? Hát nem egy raklap cserép árába. Az, hogy melyik módszer a környezetbarátabb, hát elég összetett. Az biztos, hogy a nagyüzemi gabonatermelés nem az. 2: Persze, keletkeznek gázok akkor is, ha nem rohad, hanem korhad, csak a jobb C:N arányok miatt más és más mennyiség, de ehhez nem értek,beismerem. 3. 8:52 "megmutatom, hogy hova jutottam ezzel a módszerrel, amit kitaláltam."
@@Kisvakondkert A menü is szétesik sticky -ben, a deviza váltás sem kattintható, csak a shop állítja át magától egy idő után. De teljesen felesleges az elementor használata is, mert semmi sem igényli az oldalon felépítésileg, de itt nem csak a szakértelem hiánya és/vagy az elementor a gond, hanem a rosszul beállított cache-elés is okozza ezeket a hibákat. Egy alap Gutenberges megoldással simán, egyszerűen és baromi gyorsan működhetne, de így csak a probléma lesz vele folyamatosan :/
@@Kisvakondkert írtam választ, de mintha nem mentette volna el... Naszóval: a sticky menü görgetésnél szétesik, a menü maga sem teljesen okés, mert a valutaváltó sem működik - bár legalább az oldal egy idő után érzékelte, hogy forintra kéne váltania - nem volt egyszerű leadni a rendelést, de csak összejött. Az elementor használata is teljesen felesleges ennél az oldalnál, de a gond - a szakértelem hiánya mellett - itt kb. a rosszul beállított cache-elés miatt van. Egy normálisan, gutenberg alapon összerakott shoppal semmi gond nem lenne, gyorsan, egyszerűbben és probléma mentesen tudna működni...
Nem. A zsákban már egy lebomlott cucc van. Állagát tekintve talán a brokkolis babapép áll hozzá legközelebb CBA polcán. A benne lévő nitrogén mennyisége minimális. Ugyanakkor tele van szerves savakkal és egyéb szervesanyaggal.
Ez nagyon érdekes, viszont szerintem hozzá kell tenni, hogy alapvetően egy agyagos földed van, de azért ez elég fekete, nem teljesen terméketlen. Nekem homok van, na erre mondják hogy 0 koronás, nem tudom ha itt működne de ki fogom próbálni. Az agyagnál a gond a kötöttség, pang a viz, tehát itt ideális valami szálas, ami ezt megbontja. A homoknál pont az agyag hiánya a gond, leszivárog minden viz és tápanyag. Egyébként miért kell kiszúrni a zsákot? Nem több nitrogén is benne maradna, ha teljesen zárt?
Nem véletlenül követlek, ilyen okos, ügyes, innovatív embert nem sokat ismerek. Le vagyok nyűgözve❤mindenbe egyetértek veled.
Ez egy csoda! 80.éves vagyok,de ezt ki fogom próbálni.Köszönjük a nagyon hasznos tanácsokat.😊😮
Kedves Kisvakond! Az ökológiai intézet nem állami, hanem alapítvány. Gyulai Iván is saját anyagot használt fel, és a szükséges mennyiség évről évre egyre kevesebb a módszere szerint. Akinek nincs ennyi, sztm lehet öko az, ha olyat használ, amit más kidobna, a szántón nem segít ha nem hasznosítja egy másik kertész, legalább az a talaj javult. Tehát optimális hulladék hasznosítás. Nyilván ha visszakerülne a szántóra, az még jobb lenne, de ez nem valósul meg.
Egy nagyapámtól kapott, 1983-as! kiadású könyvben olvastam, hogy a komposzt az komposzt lesz akkor is, ha az alkotóelemeit folyamatosan a kertben terítjük el és nem kell komposztáló és nincsen vele plusz munka. Még rengeteg ilyen tanács van benne, amit ma forradalminak tartunk, pedig nem az.
Ezzel nem kisebbíteni akarom az eredményeidet, inkább alátámasztani, hogy igen, ezek működnek, mert működtek 40 éve is. 🙂
👏
Köszönöm szépen a hasznos tanácsokat.Újra tanultunk valamit. Meg szívlelendő.
Köszönöm szépen a jó tanácsot
Nagyon-nagy gratuláció!!!! Átveszem, és ettől kezdve így kertészkeden! Jó egészséget a további sikeres kisérletekhez!!!!!!
Érdekes ötlet, köszi szépen, kipróbálom!
Külön tetszik az, hogy volt egy tavaszi videó, és ahhoz készült egy most, így láttatva a teljes folyamatot.
Köszönöm ezt a fantasztikus ötletet-nálam is megvalósításra kerül!
Hali, Pontosan, ezt mondom mindig én is, de a nép 99,9% csak hülyének néz, de mi csak csináljuk tovább. Köszi! Hajrá!
Ez csodálatos! Köszönet a szemléletért, a türelmes magyarázatokért!
Nagyon ügyes! Gratulálok!!! A talajjavítással, és a komposztálással teljesen egyetértek. További sikeres kertészkedést kívánok!
Kedves Kisvakond!
Van wgy angol kertész, aki minden évben megcsinálja azt a kísérletet, hogy egy ásott és egy ásásmentes ágyásba ugyanazokat a zöldségeket ülteti ki és minden szezonban kilókkal több zöldséget termel meg ugyanakkora ásásmentes ágyásban, mint ásottban. Ugyanazt a komposztot, ugyanannyi vizet, mindenben ugyanaz a két ágyás, csak az egyik ásott a másik nem. Ezzel számomra (is) azt bizonyítja, hogy fölösleges megásni a felső 15 cm-t. Ha érdekli, akkor Charles Dowding a kertész neve, évekre visszamenőleg meg lehet nézni a kísérleteit. 😊
Én értem, hogy látott valamit. Ugyanaklor felszólítanám, hogy próbálja ki (módosítás nélkül) amit mutattam. Ha van saját tapasztalata, akkor a véleménye számít. Alkosson véleményt tapasztalat alapján. Utánna jöhet a komment. 🙂
Az angol kertészt pedig hagyja a brit tudósokra. Majd ők kutatják.
Csodás! Fektétlen kipróbálom.
Két éve a kétoldali szomszédtól megkapjuk a füvet és azzal mulcsolunk, még a pipiknek is jó alomnak. Tapasztalatom szerint nagyon jót tett a levágott fű szétszórása mindenhol, de ez így nagyon hatékony.
Valóban nehézkes a komposzt(bár a konyhai maradékkal csak jó fenntartani).
Köszönjük ezt az értékes ötletet (titkot😄) is.❤
@@Kisvakondkertén eddig nem csináltam ilyen kísérletet, de itthon mi az ásásmentes kertészkedést műveljük. Viszont az ősszel előkészülök brit tudósnak és elvégzem ezt a kísérletet itthon is. A tavaszi szezon után jelentkezem a saját tapasztalattal! 😊
Egyébként nálunk az ásásmentesség nagyon bejött, ha ezt elfogadja saját tapasztalatnak.
Kicsit támadásnak érzem a választ, nem fotelhuszár vagyok, hogy bármit odabüffentsek a videók alá.
@@lenameszaros Ez az, amire mindenkit buzdítok: kísérletezés, tapasztalatszerzés. Szuper! Érdeklődéssel várok minden tapasztalatot, mert így lehet egyről a kettőre jutni! Így van értelme a dolgoknak!
Köszönöm szépen ezt a tanulságos videót! Kipŕóbálom.
Szuper!!!😊 Amúgy a tejes permetezés csodás, 1 hónapja kèrdeztem tőled ès azóta nyomom, azóta semmi levèltetű. Hetente egyszer keverek egy kis coctailt tejből, áztatott paradicsomlevèl vízből ès bordóilèből😅 meseszèp tőle a paradicsom, paprika, cukkini ès a patiszon😊 köszönöm mègegyszer! Nagyon jók a videók csak így tovább!!🎉üdv Bècsből
Szia! Milyen arányokban kevered az összetevôket? Lombtrágyának is használod?
Leírnád az arányokat hogy csinálod???
Köszönjük előre is
Az arányok engem is érdekelnének 😊
1 liter vízbe beáztatok 2 marèk apróra vagott paradicsomlevelet max 1napra, leszűröm ès ehhez adok 3-4 dl tejet meg 5-6 ml bordóilevet. Super kombo ez gombas betegsègek ès leveltetu ellen😉 nem kimondottan lombtragya ez de a tejben lèvő kalcium is felszivódik es nem csak a leveltetveket csinalja ki😁
@@sandorsebestyen182 köszönöm 🙂!
Gratulálok a bölcsességhez, és jó egészséget a sok munkához. Csodásak a videói:)
dehát mégis hoztál a szomszédból berohadt szalmát, ami mélymulcsként működött.
Nem. A mélymulcs sok-sok köbméter anyag. A szomszéd szalmája alkalmi volt és kis mennyiség. Ráadásul ma sima házi szénát használtam. De persze ezt ön is tudja, csak bántja az, hogy amit mutattam az nem egyezik azzal, ami önben a külső behatások miatt kialakult. Ez flusztrációt okoz, minek okán "támadást" próbál intézni, hogy a saját elfogadott elméletét alátámassza.
@@Kisvakondkert Légy szíves ne magyarázd meg, hogy mit érzek! Én pontosan az az ember vagyok, aki vidéken nőtt fel és világosan látja a mélymulcs életszerűtlenségét.
Gyulai Iván is állati trágyával kevert szalmával fedi a talajt. Egyikből sem áll rendelkezésre helyben ma már akkora mennyiség, hogy 50 cm vastag takarót lehessen készíteni belőle. Az állati trágya pedig eleve garanciát jelent a rekord mennyiségű és minőségű termésre. A nagy szüleim tartottak állatokat, tömény trágyába ültették a palántát és 30 dkg-os paprikákat hordtak a piacra. Nem takarták a földet semmivel.
Ennek ellenére azt mondom, hogy itt is egy mélymulcsos takarás készült el.
@@Kisvakondkert ne magyarázd el, hogy mit gondolok, mert én életszerűtlennek tartom a mélymulcsos gazdálkodást!
rengeteget írtam, de törölte a youtube. így nem lehet értelmesen vitázni.
@@arnoldk9252 Ön úgy fogalmaz meg minden állítást, mintha én valaha tagadtam volna azokat. Ön önmagával vitázik, nem velem. Nem tudom milyen regényeket fogalmazott meg, de például az utolsó mondatában ami megjelenik azt írja, hogy ön életszerűnek találja a mélymulcsot. Mindezt úgy, mintha én azt állítanám, hogy nem életszerű. Ön legyártja a saját gondolataiban azokat az állításokat, amelyekről vitatkozni szeretne, nem véve tudomást arról, hogy azok nem az én állításaim.
@@Kisvakondkert életszerűTLEN
Örülök, hogy kezdesz átállni az igaz oldalra. Még sok a hiba, meg a tapasztalatlanság.
A mélymulcs a 3. évben kezd dolgozni igazából, mikor a korhanyból már humuszt is készítettek a csigák és giliszták.
@@Nagyhusi A mélymulcs egy kertépítési módszer, ami azzal jar, hogy köbméter szám horhatják az emberekkel az anyagot a kertbe és közben bemesélik neki, hogy ez egy fenntartható ökológikus módszer. Aki nem érti meg, hogy ez miért nevezhető emberek szándékos félrevezetésének, az ezt a videómat se érti meg. 🙂
@@Kisvakondkert Kicsit az az érzésem, hogy nem is akarod megérteni, a mélymulcs lényegét. A múltkor alaposan megválaszoltam a kérdéseidet, és akkor is a megértés helyett azt kaptam, hogy ne legyek ingerült, mert aki ennyit ír, az idegből teszi...
Csak azt az egy dolgot hagyod figyelmen kívül, hogy a módszer arra szolgál, hogy talajt építs, és a végcél az, hogy csak a saját kerted anyagait használva mulcsolj. Az meg, hogy felhasználsz olyan dolgokat, amit a gazdája egyébként is elvinne a területről (pl szalma), mert ő élettelen földben akar műtrágyával termelni, nem igazán okoz kárt. Annak a földnek teljesen mindegy, hogy ház épül a szalmabálából, hogy állat alá kerül, hogy kertre kerül. A lényeg, hogy onnan így is úgy is elkerül. Az ökológiai módszere a mélymulcsnak pedig főleg arról szól, hogy maga a termesztés zajlik ökológiai(hoz közeli) rendszerben. A monokultura hanyagolása, egy normális tápláléklánc kialakulásának segítése. Szerintem nagyon rossz irányból fogsz rá a dologra és kontratproduktív. Egy szóval nem mondtam, hogy a módszer elvakult híve vagyok, sőt. Azt hiszem, hogy a módszer eljutott oda, amikor már ismerik, de csak a szájhagyomány útján terjedő részt, magát az elvet már nem.
nem voltam sem ideges, sem ingerült, mielőtt megint megkapnám :D
@@vityuu Ezt is segítek megérteni. Azoknak az anyagoknak ott lenne a helye, ahol keletkeztek. Tudom, hogy nem tudja, de van olyan nagytermelői módszer, amelynek során pl a szalma ott marad a szántón. Ha én ökológus lennék, akkor azon dolgoznék, hogy ezt a módszert hírdessem. De nem vagyok. Mások viszont annak tartják magukat és azt hírdetik, hogy ezeknek az erőforrásoknak a helye Kovács Adalbert kertjében van, mégpedig fél méter vastagon felhalmozva.
Lehet itt mellébeszélni, hogy "úgyis ez meg az lenne vele". Butaság.
Lefordítom: menjen át a szomszédhoz és hozza el a szomszéd pénzét, mikor nem látja. Úgyis csak elköltené a szomszéd is, nem? Ha meg így is, úgy is elkölti valaki, akkor már inkább önnél legyen, nem? Így önnek sok pénze lesz! Mekkora megoldás, ugye? 🙂 Teljesen fenntartható és környezetbarát!
@@Kisvakondkert és visszajutottunk oda, hogy elmondom, hogy hol van a hiba a gondolatmenetedben, te meg megint hülyének állítasz be. Tudom, hogy van olyan művelés, amiben a szalma a szántón marad. Az ott keletkezett szalma bizony nem is lesz Kovács Adalbert kertjén, így erről beszélni hülyeség.
De visszatérek arra, hogy a módszer lényegét írtam le, ami a megértést segíti.
Talajépítés a cél, a végcél pedig az, hogy a kert a saját biomasszájával mulcsolódjon.
A mélymulcs ökológiai módszere pedig az ökológiai rendszerekhez hasonló működésben rejlik. És azt is írtam valahol, hogy nem kell mindenhol használni ezt a művelési módot. De például olyan helyen, ahol az alapkőzet 15-20 cm-re ott van a talaj felett, vagy pedig leginkább a futóhomokhoz hasonlít, ott ez nagyjából az egyetlen módszer, amivel tudsz egy olyan talajt építeni, amiben lehet kertészkedni.
Tetszenek a videóid. A paradicsom álványozást, a kötözés kiváló ötletét is tőled "lestem" el. Most ezzel elbizonytalanodtam, mert súlyos véleményt mondasz az Ökológiai Intézetről, a talajforgatás mentes művelésről. Lehet vitatni, de szívesebben látnék egy vitát erről. Úgy gondolom, ez nem méltó hozzád. Túl magyarosra sikerült azzal, hogy szapuljuk a másikat anélkül, hogy beszélgetnénk először.
A kertészeti módszered nem vitatom, hisz nyílvánvaló az eredmény.
További sikereket kívánok a kertészkedéshez és köszi, hogy tapasztalataidat megosztod.
Sajnos jómagam azt, ami ír tévedésnek tartom. A valós tapasztalat nem igazolja számomra a dogmatikusan ismételt "igazságot". Szerintem éppen az a "méltó", hogy teszteljük le és elemezzük az eredményeket. De persze lehet vakon hinni és elhinni is. 🙂 Részemről ez teljesen elfogadató. De tippem is van: próbálja ki. Ha bármi nem úgy működik, ahogy mutattam (ha követi lépésröl lépésre), mutassa meg, cáfoljon meg. Nyitott vagyok.
Lényegében azt cáfolná meg, amit a valós tapasztalat mutat.
Kedves @@Kisvakondkert !
Olyan szívesen beszélgetnék, vitatkoznék, eszmecserélnék akár egy-két sör mellett személyesen, nyugodt hangvétellel.
Azt hiszem, értem, honnan fakad a frusztráció, ami miatt egy kifejezetten visszafogott normális kommentben (mint fent) is talán támadást lát. (nekem is elegem lenne az okoskodókból, ha olyan tapasztalatom lenne, mint Önnek. De nem mindenki okoskodik.) Szerintem tényleg értem.
Épp ezért bele se megyek a dologba, hiába van tapasztalatom pl a mélymulccsal is, és tudnék vitatkozni az ökológiai résszel is, mert nagyon szomorú lennék, ha ez a komment is támadásnak tűnne, vagy bármilyen negatív felhangot tulajdonítana neki bárki.
Annyi energiát pedig nem tudnék belefektetni egy írásos vitába, amennyit a téma, és Ön is érdemelne.
Nagyon nehéz nem belekezdenem érvelni ide-oda, de igyekszem ügyesnek lenni.
Az eredményei kétségtelenül elvitathatatlanok. Mi, a nézők, hallgatók legfeljebb hálával tartozhatunk. Most jönne a 'de', de nem jön.
Örülök, hogy létrehozta ezt a közösséget, és köszönöm, hogy a tagja lehetek.
@@krisztinakovacs84 Írta, hogy nem fog divatozni, tehát valószínűleg nem próbálta. Ha így van, honnan tudja akkor, hogy nem fog menni?
Én idén 40 kiló krumplit szedtem fel onnan, ahova nem vetettem. Biztos tavalyról bent maradt. Két éve ősszel készítettem mélymulcsot, azóta nem nyúltam hozzá egyáltalán. Ott nem ástam előtte sem soha.
Az agyagos földembe szerintem most is csuklóig le tudnék nyúlni (a mulcs nagy része már eltűnt, a tetején maradt száraz széna-szalma).
@Kisvakondkert
Sajnos mindkét oldalon vannak olyanok, akik csak a dogmákat ismételgetik, és ez senkinek sem jó.
A hasznos eszmecserét legalábbis biztosan nem segíti.
Ez azért nagyon kikívánkozott. (Mivel ez nem az eredeti ökológiai kérdésre vonatkozik)
@@krisztinakovacs84 így már másképp hangzik. Viszont a legtöbben azt mondják, az első év(ek) ingább negatív tapasztalattal jár(nak).
Nekem az első év a csigák és őzek miatt értékelhetetlen volt, egyedül a krumpli csinált valamit. Viszont idénre a krumpli nagyon szép lett.
Kisvakond! Meggyőztél!
Elolvastam a kommenteket és ökológiai szempontból sem a mélymúlcssal sem a forgatásos talajműveléssel nem értek egyet. Intenzív zöldségtermesztésnél szinte elkerülhetetlen rossz a talaj bolygatása (szándékosan nem forgatást írtam)ezért az célszerű lenne minimalizálni. A videódban az ágyás földje nem a belehordott rohadt-korhadt biológiailag csöppet sem értékes fűtől lett puha porhanyós, hanem attól, hogy megvédted az eróziótól. Ezt a gondolatot kellene továbbvinni. Mivel tudod a lazultságot megtartani, hogy jövő tavasszal ne kelljen megint egy rotálással vagy kapálással indítani? Hát azzal, hogy egy olyan vetésforgót használsz amiben az állandó növényi borítottság és a gyökerek tartják meg a lazultságot. Ha megengedheted magadnak, hogy ebben az ágyásban jövő tavaszig ne termelj akkor vesd be egy vegyes takarónövény keverékkel. Legalább 4-5 féle növény legyen benne. Mélyre hatoló karós és sekélyen gyökerező bolyhos gyökérzettel rendelkezők is. A legjobb, ha télen kifagyó növények vannak a keverékben. Talajt javítani, szerkezetet építeni tartósan (humuszt növelni) csakis növényi gyökerekkel a szénciklussal lehet. Nem megyek bele a humusz létrejöttébe és a szénciklusba, mert jelen kereteket szétfeszítené. A lényeg, hogy az erdőkben bár rengeteg korhadó szerves anyag van mégis nagyon csekély a termőréteg és alacsony a humusztartalom. Magas a gombaszám, alacsony a baktérium szint. Egy vegyes növénykultúrákkal borított legelő pont az ellentettje az erdőnek. Mélyebb a humuszban gazdag termőréteg, több baci kevesebb gomba van. A talaj pedig mindkettőnél lazult, nem tömörödik, mert nincs bolygatva és az eróziótól védve van. A gyakorlatban a kiskertben nehéz, de nem lehetetlen megvalósítani ezt az állapotot. Fix ágyásokat kell kijelölni, amiket nem taposunk. A gyökérzöldségeket kivéve minden növény gyökerét a talajban hagyjuk, betakarításkor a talajnál vágjuk el a szárát. Ha egy ágyás letermett azonnal bevetjük, hogy az élő gyökerek tovább tudják pumpálni a folyékony szenet (cukrokat) a baciknak. A mikorrhiza gombák folyamatosan az év közel 365 napján élő gyökerekhez tudjanak csatlakozni. A giliszták tápanyagban gazdag járatai épségben maradjanak amiben az oxigén a víz és a növények gyökerei akadálytalanul tudjanak haladni. Olyan növénytársításokat csinálok amik az eróziótól is védenek. Pl az ágyás szélén két sor hagyma középen répa. A köztük lévő talaj frissen vágott fűnyesedékkel takarva. Amit pótolni kell év közben, mert a giliszták felzabálják elég gyorsan. Én a csirke, nyúltrágyát termo komposztálom és rászóróm az ágyásokra, nem forgatom be. Ez is egyfajta mulcsként szolgál és belocsolva a hasznos bacik le tudnak mosódni a fénytől védet rétegekbe. Amikor tavasszal vetek akkor a kifagyott, elszáradt takarónövényeket elhúzom és csak egy keskeny vetőárkot húzok. A palántázásnál, még ennyire sem kell bolygatni az ágyást. Amit lehet mindent palántázok.
több tízezer éve forgatjuk a földet ültetés előtt. Akkor végig rosszul csináltuk? Ugyan már...
@@Etin74 Igen :)
L
Azért mert valamit régen úgy csinálunk nem biztos hogy jó😀@@Etin74
@@Etin74 valóban több ezer éve igy csináljuk, meg is lett az eredménye. Érdemes megnezni hogy hol indult el legrégebben a talaj mélyforgatása (pl délkeletre illetve még ottvan Egyiptom is.) Na ezek a területek ma sivatagok és loszart sem tudnak megtermelni már:) de nem kell ehhez messzire menni, az alfold is kezd már bőven "sivatagosodni".
Köszönöm nagyon jó videó nem kell kínlódni.
Köszönöm szépen!
Akármit is mondasz, ez ugyanúgy mélymulcs.
Az okológiai intézet amire hivatkozol, ott nem szalmát tesz a földre, hanem friss istálótrágyát, amit mások kidobnak (elviszik egy szántóföld szélére ledobni)
Ugyanazt csináltad, csak másképp mondjuk ez a zsákban való rohasztás tényleg érdekes megoldás, én is ki fogom próbálni.
Sajnos ez nem így van. Lehet valótlant állítani, de ettől még nem valós. A krumplileves legyen krumplileves.
@@ispapp a mélmulcs teljesen más, mint amit itt láttunk. A frissen az állatok alól kihordott fekália, vizelet és szalma keveréke. Az állat ezt összedolgozza álló helyben az istállóban és ez kerül hatvan cm magasan a talajra rakva. Alatta egy réteg szalma.
Kedves Kisvakond! Most már nagyon sok helyen lehet olvasni, hogy a meztelencsigák ellen a búzakorpa és a búzadara egy természetes, de hatékony irtószer. Mi a véleményed róla? Esetleg csinálnál egy videót, hogy tényleg működik-e?
A mélymulcsban felszaporodnak a csigaevő lények. Nem kell védekezni, csak eltúrni, hogy első években mindent felfalnak.
Köszönöm
Gratulálok!🤗Köszönöm,én is megcsinálom!😍
Még lehet krumplit dugdosni???
Igen, lehet.
Ha már annyit sikerül elérni,hogy a szalmát nem erőművekben égetik el és a kerti ágnyesedékből,levelekből sem gyújtanak máglyát , az már valami. A trágyát viszont ki kell hordani az istállóból.
Sokan nem gondlnak rá, hogy a 24 órás alommal indult a mélymulcs. Nekem sem jutott most eszembe :)
Remek ötlet, ki fogjuk próbálni. Mi eddig komposztáltunk - sikerrel.
Tavasszal nagyon sok meztelen csigánk volt, új módszert próbáltunk ki ellenük: kis kupacokba búzadarát szórtunk ki a kultúrnövények köré, jócskán lecsökkent a csigaállomány és még vegyszert sem kellett használnunk. Csigamentes sosem lesz a kertünk, mert mellettünk egy patak folyik, azon túl pedig egy jókora rét van, tehát minden ötletet be kell vetnünk ellenük, ha termést akarunk szüretelni. Természetesen továbbra is összeszedjük kézzel a látható egyedeket, de sokat segít a búzadara.
"felületi komposztálás" pihenyj! Folytasd tovább!
Falevél (nem száraz, de már sargul) ősszel mehet zsákba fű helyett?
Sok videót kívánok 🎉🎉🎉🎉🎉
Sziasztok :) Ez tulajdonkeppen Gyulai Ivan modszere ujragondolva, valahonnan elhozunk szerves anyagot, csak itt most rohasztjuk, Gyulai Ivan meg azt mondja, hogy a korhasztas inkabb jobb. Itt is van egy leromlott terulet, ahova mashonnan hozunk rengeteg inputot rohasztas altal. a kerdes csak az, hogy mi a jobb a rohasztas vagy a korhadas ? :) .
@@robertpropst8263 Nagyon téves. Semmilyen anyagot nem kell hozni, csak le kell vágni a füvet rendszeresen az ösvényeken a kertben, esetleg az udvaron. Elmondtam ezt a videóban is, csak nem figyelt rám. A tavaszi szalma kizárólag azért lett használva, hogy elkezdhessem a kísérletet és ne kelljen egy fél évet halasszam. Ugyanis mikor ősszel kitaláltam, már nem volt lehetőségem megszárítani szénának, hogy legyen takaróanyag. Az őszi időjárás már csak a szervesanyag gyártást engedte meg nekem. Kár, hogy nem próbált meg figyelni arra, amit elmondok.
@@Kisvakondkert A legmelyebb tiszteletbol irom ezt a munkassaga vegett, sokat tanultam a videoibol, de ha levagja a fuvet az osvenyen, az udvaron a tapanyagot onnan veszi el, es behordja egy helyre, amit probal feljavitani. En figyeltem, de ez Gyulai Ivan tanar ur modszere !!!!
@@robertpropst8263 No, akkor segítek megérteni (bár tudom, hogy érti, csak ferdítéssel szeretne megvédeni egy módszert és azt az érzést kelteni egyszerű gondolkodású emberekben, hogy nincs igazam).
Adott egy 8x1 méteres ágyás:
1. Zsákos módszer: ne hozz semmit a telked kerítésén kívülről (!!!). Hagyj füvet minden olyan területen, amit nem művelsz. Készíts 160 liter házi szénát szárítással és ezzel terítsd le az ágyásba bevitt szervesanyagot. Csináld ezt 1, maximum 2 évig. Azután már csak mulcsold ezt az ágyást és a fölös füveddel fogj hozzá egy új ágyás feljavításához.
2. Mélymulcs: hozz a telked kerítésén kívülről 4 Köbméter (!!!) anyagot egyetlen ágyásra. Végezd ezt renszeresen évekig (!!!), de minimum 5-6 évig, lehetőleg folyamatosan fenntartva a külső bevitelt, tehát köbméterszám hozz és hozz.
Kérdés: ön szerint a két pont ugyanaz? No, ne vicceljünk, kérem!
Végezetül; azt írja az udvar fog pusztulni, mert onnan hozom el a szerves anyagot: nos nem gyökerestől ásom ki a füvet, nemde? Épp a "csodabióekómélymulcsneáss" hívők állítják: ha nem ásol, magától javul a talaj. Nos, a fűnyíráshoz nem kell ásni.
Mutasson nekem olyan szalmát, ami talajmozgatás nélkül jött létre, mint a fű az udvaromon! 😉
A felreertelmezett Gyulai Ivan 1.0 - ra ez teljes mertekben igaz. En se vagyok melymulcsos, mert nem tudom megvalositani es nincs is annyi idom. Nem akarok kotozkodni :) , de most jon egy de, a Gyulai Ivan 2.0 - ban beszel egy zart rendszerrol, ami egy 1 hektaros kaszalo, amit ha kaszalunk es otthagynank a kaszalekot az 'erozio' altal nap, szel stb. nem tudnank talajjavitast elerni es azt javasolja, hogy inkabb huzuk ossze a kaszalekot a terulet 10 szazalekara es ott meg fog tortenni a talajavitas es utana folytatjuk egy masik 10 szazalekkel es 10-40 ev mulva lesz egy hektaros teljesen feljavitot teruletunk .
@@Kisvakondkert Kedveseim :) Volt egy hozaszolasom ami " eltunt " . Csak annyit tudok, hogy megirtam, es most nem latom??
Tiszteletem! Leirná a szer nevét amivel lefertötlenitette a talajt? Elöre is köszönöm.
kisvakondwebshop.hu/product/worm-cleaner-talajfertotlenito-100ml/
@@Kisvakondkert nagyon köszönöm .
Kósza pockok ellen hogy tudok védekezni . Nállam az pusztit a kertbe . Köszönöm
Sajnos a csapdázáson kívül nem ismerek más megoldást.
macska :) a miénk még patkányt is írt
@@agnesselmeci262 a miénk is fogja de 1 nem győzi
A mélymulcs a táptalajuk sajnos.
Komposztzsákba gyűjtöttem a füvet, sajnos beleköltöztek a hangyák. Hemzsegtek, annyian voltak.
Lehet, hogy nem öntöztem eleget?
Nem volt lezárva, tehát volt benne sok levegő.
Szia! Azt szeretném kérdezni, hogy elrohadt gyomos gazos fűnyesedékkel is lehet, mely zsákba van gyűjtve?
Igen. Gyomolás utáni maradék is. Bármi, csak legyen még friss (nedvesség) és álljon eleget ahoz, hogy megrohadjon (kb minimum 2 hónap). A rohadt mag nem kel ki.
Annyit szeretnék még kérdezni hogy a zsákokat amibe a gyomok vannak hova érdemes elhelyezmi. Ha az a cél hogy rohadjon akkor gondolom ne napos helyre ugye?!
Hova tegyük a tele zsákokat??Napos helyre???
@@adammedveczki4358 ha be van zárva a zsák, akkor szerintem napos helyen fog gyorsabban rohadni, viszont engem az érdekelne, hogy nem penészesedik be, illetve ha igen, az nem okoz betegségeket?
@@adammedveczki4358 Bárhová. Napon gyorsabb.
Most az új 0-ról induló magaságyások is be lesznek boritva a zsákos komposzttal?
@@gabornecsorgo4209 Igen, részben. Már kaptak, amennyi volt, de mivel erre a költözésre nem számítottam, így kevés volt.
Köszönöm!❤
És mit kezdjünk a krumpli bogárral?????
@@osvathemese Bevallom, hogy az elmúlt 5-6 évben alig volt vele gondom. Talán egyetlen évben, de akkor is kevés volt. Kézzel összeszedtem.
Nem értem, miért jó a levágott füvet hónapokig műanyag zsákban erjeszteni. Rögtön ki kellene szórni, így a kiszáradás és erózió ellen is védené a talajt. Ezt hívják komposzthagyó mulcsozásnak (a mélymulcstól ez elég távol áll, mert ahhoz sokkal több szerves anyag kellene). Évek óta csinálom, nekem bevált. Szerintem abszolút környezetbarát, fenntartható módszer. Nem kell ásni, kapálni, műtrágyázni. Locsolni és gyomlálni pedig nagyon keveset.
Városi kiskertem van, nincs akkora területem, hogy magamnak megtermeljem a szükséges nyesedéket. Viszont - sajnos vagy szerencsére - rengetegen vannak, akik a kertjükben feleslegesnek tartott zöldhulladékot zsákokban elvitetik. Én összegyűjtöm ezeket a zsákokat, tartalmukat szétterítem a kertben vagy komposztálom. Tulajdonképpen idegen emberek táplálják az én kertemet. Amíg akadnak olyanok, akik nem forgatják vissza a kertjükben keletkezett szerves anyagokat, az én mulcsozásom fenntartható és környezetbarát. Nem okozok vele kárt, hiszen olyan anyagokat használok fel, amit mások szemétnek tartanak.
Az ideális állapot az lenne, ha mindenhol működne a természet körforgása, de az emberek világa nem erről szól. A megtermelt növényeket elviszik, máshol használják fel. Az emberi ürülék nem kerül vissza a földekre, hanem a csatornába jut, majd onnan a tengerekbe. Ha úgy vesszük, a mostani világ sem fenntartható, 8 milliárd embernek kicsi ez a bolygó.
Kedves Kisvakond! Ezt a zsákos megoldás gazzal is elvégezhető?
???
Üdvözlöm! Nagyon tetszett ez a kísérlet,és ki fogom próbálni!Véleményét szeretném kérni , hogy működne ez a próba a kertből kitermelt zöld hulladékokból is?(Gaz, virágok,stb!)Arra gondolok , hogyha a megrohad, akkor a csirázás az esetleges magvakból nem jön létre. Megköszönöm ha válaszol! Őszinte tisztelettel: Ludas Andrásné.
@@annaszamosiludas Így van. Lebomlás után egy massza lesz az egész. De azért vannak szívós magvak, amelyek nehezen bomlanak.
@@Kisvakondkert Köszönöm szépen a választ.
Mivel lehet kiváltani a worm cleaner-t? Úgy értem olyannal, ami teljesen bio és otthon is megterem
Nos, ez a termék teljesen bio. Hogy házilag mit lehet hasonló hatásút készíteni, azt nem tudom.
Üdvözlöm!Én arra lennék kíváncsi hogy Önnek nem penészsedik be ez a zsákban hagyott tömör fűnyesedék?Mert én ha csak pár napig nem szorom szét, amit csak a földön halmozok fel kupacban,akkor a közepe már penészesedik.
A zsákban a fűnyesedék rothad (baktérium), nem penészedik (gomba), ugyanis kevés a zsákban a levegő és sok a nedvesség. Ha önnek penészedik, akkor sok a levegő és kevés a nedvesség.
A lebomláshoz anaerob bomlást hozok létre. A néhány lyukacska, amit a zsákra szúrok parányi (vasvilla) és csak arra szolgál, hogy a gázok miatt a zsák ne fúvódjon föl.
Máj. 20 fele ultettem burgonyat, honnan tudom hogy jo? Avagy mikor lesz jo? Nem igazan ultettem meg ilyesmit ezert kerdezem
Az újburgonya már biztosan jó. Elraktározáshoz azonban addig kell várni, míg a növény elszárad. Ez általában július-augusztus, ha egészséges addig.
Csiga a föld alatt???
@@csaba3946 Igen. A meztelen csigák a föld alatt is kifejtik áldásos tevékenységüket.
A szomszéd szalmáját honnan hordták el? 🤔😁
Nem tudom. Talán a Holdról. Én saját szénát használtam, vagy nem nézte meg a videót, esetlen nem tudta értelmezni amit mondtam benne? Segítek, hátha írásban könnyebb, így elolvashatja többszört 🙂: a kísérletet tavaly ősszel indítottam a fű begyűjtésével, amikor már nem gondoskodhattam saját szénáról, mert beállt az esős idő, a szárításhoz pedig meleg kell. Így tavasszal csakugyan elfogadtam két bála rothadt szalmát, hogy a kísérletet elindíthassam és meg tudjam mutatni az eredményét az olyan tündéri embereknek, mint ön.
De most már készítettem szalmát és azt használtam.
Így olvasva könnyebb, vagy esetleg csak kötekedni akart? 🙂
Kedves Kisvakond! A csirkék nem sértődnek meg, hogy a füvet nem ők kapják meg?
Zöld vagy fekete zsákba is lehet csinálni? A végén már láttam a választ!
Persze. Én is zömében feketébe teszem. A lényeg, hogy kevés levegőt kapjon és bomlásnak (bakteriális rothadás) induljon.
Kedves Kisvakond, imádom a videóidat, de most nekem is kötözködnöm kell egy kicsit.Kipróbáltam a mélymulcsot, és a régebbi videód nyomán lett is lelkiismeret furdalásom. Csak szalmát tudtam szerezni, trágyát nem,( és itt jegyezném meg, hogy a vizelettel locsolgatás nem működik) úgyhogy tapasztalatból beszélek.
Sajnos ha valakinek van egy rossz minőségű talaja nagyon nehéz eleinte csak a saját kertjéből megújítani a talajt, és elindítani egy folyamatot amiből aztán komposztot készíthet. Te is hozattad a trágyát a földedre, az is hiányzott valahol... A másik problémám az, hogy igazából erre a módszerre sem mondhatjuk, hogy fenntartható szerintem, mert ha nagyon szigorúan nézem, akkor lenne fenntartható, ha ugyanarról a területről tudnád megújítani a talajt, ahová a füvet, és a kszálékot teszed. Ha a kertem minden részéről oda viszem arra az egy ágyásra a füvet, és a lekaszált szénát, ott is hiány keletkezik, csak az a saját kertem, nem azé a gazdaságé ahonnan a szalmát hoztam.
Régen előszeretettel követtem a csatornát. Aztán jött egy videó az ásásmentes művelésekről, ahol megpróbáltam megválaszolni a feltöltő kérdéseit. Aki erre az ez alatt a videó alatt is olvasható pökhendi, kioktató stílusban válaszolt. A helyzet az az, hogy rendkívüli mértékben visszataszító az, hogy egy embernek a 2 soros, jogos vagy nem jogos felvetésére egy pszichológiai elemzést olvashatunk, hogy miért és hogyan ferdítve milyen célok mentén ír az adott kommentelő, és hogy egyébként ő eléggé alávaló rossz alak. Hogy azt látjuk, hogy kipróbálás nélkül ne ostorozzuk az itt bemutatott trothasztós mulcsolós módszert, aki pedig mondja, az kipróbálás nélkül ostorozza a forgatásmentes talajművelést.
Számomra az a hihetetlen, ahogy egyesek mindent elhisznek, kizárólag azért, mert jó a marketingje és harmóniában van azzal, amit önmaguk szeretnének hinni.
Ami az ásásmentes kertészkedést illeti: letakarják a valódi talajt pl kartonokkal, majd irdatlan mennyiségű komposztot hordanak rá évente valahonnan, (mert annyi komposztot saját anyagokból megtermelni LEHETETLEN), majd a médiában ezt éppúgy fenntarthatónak és ökológikusnak hírdetik, mint a sok köbméternyi anyag házhoz szállításával járó mélymulcs alkalmazását.
Ha egyszer is belegondolna abba, hogy honnan származik az anyag, amiből a mélymulcs és a rengeteg komposzt lett, akkor talán rájönne, hogy ezek NEM KÖRNYEZETBARÁT módszerek. Az lenne környezetbarát, ha az állökológusok azért tennének valamit, hogy ezek az anyagok visszajussanak arra a helyre, ahol létrejöttek. De ehelyett azt hírdetik, hogyan kell otthon felhalmozni máshonnan hozott erőforrásokat. Nézze meg hányszor hozott jót a történelemben az, ha erőforrásokat hoztak más helyekről, hogy megoldjanak helyi gondokat. Ez semmilyen szinten és semmilyen témában nem megoldás és nem fenntartható és előbb-utóbb mindíg meg is mutatta az eredményét.
Gondoljon bele ez a gondolkodás mit okozott minden szinten a történelemben: Nincs elég fa? Semmi baj, vágjuk ki az erdőket és hozzunk! Nincs olcsó munkaerő? Semmi gond, hozzunk rabszolgákat máshonnan. Nincs elég jó föld a kertünkben? Semmi baj, hozzunk el minden szervesanyagot a földekről és javítsuk fel a kertünket.
Attól, hogy ön ezt nem képes megérteni, még nem én vagyok pökhendi és kioktató, hanem ön a szűk látókörű.
Soha nem az a megoldás helyi problémákra, hogy elvonunk erőforrásokat máshonnan, mert ahonnan elvonjuk, ott hiányt okozunk. Mi ezen a bonyolult? Ha ennek megértésébe is fektetne egy parányi energiát és nem csak az ön számára "kényelmes" elgondolást inná, ahogy ömlik a média csaptelepéből, akkor értené miről beszélek. De ehez persze akarni kell elemezni és értelmezni. Ennél kényelmesebb az, amit ön tesz: harcol a logika ellen.
@Kisvakondkert Megjegyzem óvatosan, hogy a logikus gondolkodáshoz nem kell messzire mennem. Kutató vagyok (ráadásul ökológiai részterületen), gondolkodásból, elemzésből és értelmezésből áll az életem. Tök jó lenne hogyha ugyanúgy állnánk egymáshoz. Én megpróbálom elmagyarázni, hogy mit látok máshogy, és hol hol van az elméleted hibája szerintem, te meg megpróbálsz hülyének beállítani és személyeskedni az értelmi szintem becsmérlésével. Azé' van itt egy kicsi probléma.
Folyamatosan azt mondom, hogy borzasztóan rossz az a rendszer, ami van most. De ez azt jelenti, hogy ameddig mindenki a fa alatt hagyja a levelet, amíg mindenki feldolgozza és a mezőn hagyja az ott keletkezett anyagot, addig nem szabad semmit sem csinálni a mások által összegyűjtött levéllel vagy a mások által összeszedett szalmával?
Igen, a szalma nem messze tőlem egy földön keletkezett, amit a tyúkok alá rakok. Oda rakni oké, a kertre bűn? És mi van akkor, ha megvárom, hogy összeszarják, és utána rakom ki. Az még bűn, vagy már nem az? Mi van akkor, ha a kapu előtt lekaszálom a füvet, amit nekem kell nyírni, és beviszem a kertbe? Az már kapun kívül van? Vagy még nem? Mi van akkor, hogyha komposzt-wcm van? Ha a boltban veszek zöldségeket, akkor a komposzt-wc végső végső matériáját bűn komposztálni, majd lerakni a kertbe? Vigyem vissza a zöldségeshez? Hogyha a tyúkjaim megeszik a takarmányt, amit VESZEK, akkor kötelességem a tyúkszart visszavinni a földre, ahonnan a takarmányom származott? Milyen messzire kell visszamenni az elhozom-vagy nem hozom el kérdésig? Hogyha én évente párszáz zsáknyi falevelet gyűjtök be a kapuk elé kirakott zöldhulladékelszállításra várót, akkor ez bűn, vigyem vissza a porta gazdájának éjszaka, és terítsem le a fája alá? Komolyan kérdezem, hogy mi a helyes megoldás ilyenkor. Elviszi a zöldhulladékos, aki amúgy szenved a mennyiségétől, többször hagynak ott zsákokat, majd lekomposztálják 20-40-60 km-rel arrébb. Mi a jó megoldás? Őszintén kérdezem. Nem elvekre vagyok kíváncsi, hanem gyakorlatra.
Honnan lesz a komposzt? Általában települési zöldhulladékgyűjtésből és szennyvíziszapból. Tök jó lenne, hogyha a földön maradna, de hát nem tudunk a termőföldön enni, sem visszavinni a matériát. De szerintem a spanyol fóliasátras se örülne neki. Az igazi ökológiai megoldás az az, amit az állatok csinálnak. Oda szarnak, ahol esznek. De nékünk banán kell télen, meg panellakás. Hogy oldod fel ezt a problémát?
Nem kell mélymulcsolni szerintem senkinek. De akinek a közelben van egy lovarda, ahol a 24 órás almot számolatlanul öntik ki a fenébe, és ingyen elviheted, miért ne tedd meg? Vagy ha ökológigi gondolkodásod van, akkor megkérdezed a lovardától, hogy honnan van a szalma, és visszahordod?
A Bross csigairtója müködik😊 most vettem és próbáltam ki
Tavaly nagyon berágtam a csigabogyóra. Volt egy feketerigó pár az udvaron, ami a fészer teteje alá rakott fészket. Amikor kertészkedtem, mindíg ott őgyelgett, várta hátha neki is leesik egy-két giliszta. A tojásai is kikeltek, még az udvar végéről is lehetett hallani a fiókákat. A szomszéd kiszórt a kertbe egy félkilós zacsi kék csigabogyót. Ezek a bogyók metaldehidet tartalmaznak, ami egy olyan méreg, ami az állatoknál, még a kutyáknál, macskáknál is veseleállást és halált okoz. Ami a lényeg: a feketerigó megette a mérgezett csigát. Másnap megtaláltam szerencsétlent az udvaron a kút mellett. Persze ilyen esetben a fiókák is odavesznek.
Ebbe is bele kellene gondolni néha. Egy mozdulattal kiírtott a szomszéd egy egész rigócsaládot, mégpedig néhány fej salátáért. Valyon mi ér többet: 10 fej saláta vagy 5-6 feketerigó? Érdemes belegondolni.
@@Kisvakondkert ez ugyanaz a szer lenne? Én úgy tudom ez nem káros másra, nem használok semmi vegyszert és tele a kertem madarakkal rigokkal stb….természetesen nem szeretnék ártani nekik…..fél kiló az rengeteg egyébként
@@Kisvakondkert ez a leírása:Használatra kész csigaölő szer közönséges házas és meztelen csigák házikertekben, veteményesben okozott kártétele ellen.
A megfelelő összetétele, állaga miatt vonzó mindenféle csiga számára. A vas-pirifoszfát hatóanyag csökkenti a csigák nyálkakiválasztását, megakadályozza hogy a kártevők tovább táplálkozzanak, már egyetlen használat után. Fogyasztás után a csigák jellemzően a talajba bújnak így az elhullott állatok nem láthatók a kezelt területen. A hatóanyag a talajban természetesen előforduló foszfát és vasionokra bomlik, így biogazdálkodásban is használható, környezetbarát megoldás.
A csigaölő készítmény jól ellenáll az időjárásnak, sokáig megőrzi a hatékonyságát. A piacon leggyakrabban előforduló csigaölőszerekkel ellentétben a készítmény szabadfogralmú irtószerként árusítható.
Használata nem veszélyes kutyákra, macskákra, sünökre, minden háziállat mellett teljesen biztonságosan használható.
@@hungaricumbudapest Írja a tasakon a hatóanyagot.
@@Kisvakondkertazt ide beillesztettem tegnap de nem látom itt….mindjárt vissza teszem
A csiga rág a föld alatt?! Nem véletlen a lótetű volt a bűnös???
@@Etin74 Igen. Persze. A meztelen csiga rendszeresen "segít" elfogyasztani a termést a föld alatt is.
@@Kisvakondkert Hááát ezzel vitatkoznék. Mikor ette valami az édesburgonyámat, akkor felásva a kertet rengeteg ilyen lótetűt találtam csigát egy darabot sem.
@@Etin74 Örülök, hogy tudtam újat mondani a csigákról.
@@Kisvakondkert Mondjuk most már leáldozott a csigáknak, akár rágnak akár nem. Biofegyvert vetettem be ellenük, futókacsát. :)
Én fekete zsákba rakom, és nem az oldalára, hanem az aljára vágok nyílásokat. Sokszor belemásznak a giliszták és ajkkpor gyorsabban lesz belőle komposzt. és a tetejét nem kötöm össze csak ráhajtom. hogy pára vagy eső jusson bele.
Krumplibogár se nekem az szokta eltekerni
Tényleg a fű kaszálék be forgatva a talajba jó hasznosu laziti a és tápanyagot is pótol szépek a burgonyát
Üdvözlöm, a Worm Cleaner alkalmas tőzeglégy, vagy annak lárvája ellen? Tisztelettel: Tibor
Igen, nem szelektív hatású. Minden lárva ellen alkalmas.
Szerintem teljesen felesleges egymás módszereit bírálni. Akik ezeket a videokat nézik, abban egyetértünk, hogy ökológiai kertészkedést végzünk.
Én is kb 20 éve csak ezt folytatom a kertemben. Rengeteg videot néztem, ami könyv létezik a témában magyarul, szerintem elolvastam..éd persze gyújtöttem a gyakorlati tapasztalatokat. Már tudom, hogy ami az egyik helyen működik, a másik kertben nem...
van olyan kötött talaj, amiben pl forgatás nélkül kinlódik a növény..persze akinek van elég területe, az a kinlódó növényekkel is tud elegendő mennyiséget termelni..
Nem bírálni kellene a hobbitársaink módszereit, max hozzátenni, hogy én nem így csinálom..és nekem bevált..
Mindenki jóindulatból és a tudását beleadva osztja meg a tapasztalatait..
Én is rájöttem , hogy az én kertemben sok dolog bevált amit mástól tanultam, de még több ami nem..
A lényeg, hogy minden kert más..más a talaj, a fekvés, az éghajlat, stb..stb.. lesz ahol ez válik be, lesz ahol az..bárki aki itt írja a tuttit, az csak az ő szubjektív véleménye..nála ez válik be.
@@peterschneider4532 Nem értek egyet. Ökológiai = nem befolyásolja a környezetet. Éppen erről beszéltem. Másrészt nem bírál senki módszereket. Ellenkezőleg. Én például kifejezzetten jó kertészeti módszernek tartom a mélymulcsot. Ezt senki sem bírálja. Azt viszont jómagam igen, hogy ökológiai módzser lenne. Nem az.
@@Kisvakondkert nem a videodra írtam, hanem a negatív kommentekre.
Nem lett a burgonya megkapálva?Feltöltve a földje?
Nem. Sem kapálva, sem permetezve, sem feltöltve, sem gyomlálva, sem táplálva, sem öntözve nem volt.
@@Kisvakondkert köszönöm a választ.Jövőre én is megpróbálom így.
Nálam sekély mulcs van kb 10-20 cm-re apadt az idén tavaszra, abba vetettem a krumplit, és terem (feltöltés kapálás öntözés nélkül, a gyomosodási nyomás is elhanyagolható, de könnyen kihúzható vagy levágható ha a gyökér talajjavító feladatát meg akarja hagyni). Igaz osztozni kell a rágcsálókkal, de így hogy 4 külön csoportba van vetve, úgy veszem észre hogy nem mindegyikben vannak, ha egyet megtalálnak abból eszegetnek és a krumplibogár is csak néhány bokron volt. Így mindenki jól járt, ők is ettek de maradt is bőven. Nyugodtam kipróbálhatja ezt a módszert.
olyan jó a videóid nézni :) Köszi és kitartást a bizonyos kommentekhez. A worm killert megnézem a webshopodban, lehet a permetezőt is megveszem, mert a mostanival csak szenvedek.
Nem kell máshonnan hozni semmit? De hát a szomszédból hoztál 2 bála szalmát!
Rá kell szánni pár percet és meg kell nézni a videót legalább a közepéig ahelyett, hogy kötekedünk. Saját magam készítette szénát használtam. A tavaszi kapott szalma bepótlás egyetlen oka az volt, hogy ősszel, amikor a dolgot kitaláltam, már csak a kezdeti erjesztett fűről tudtam gondoskodni, saját szénáról nem, mivel ősszel nem lehet nyesett füvet szárítani szénának és nem akartam egy évet halasztani a kísérlet kezdetét.
Csak ugye ehez figyelni kellene kicsit kötekedés helyett.
Nem értek ezzel egyet! Akkor ennyi erővel az eső is ott hulljon le, ahonnan felszáll! Szomorú, hogy így gondolkodunk még mindig. A természetnek nagyobb puffere van és másképp működik.. (L)
Pontosan mivel nem ért egyet? Ön megint élő példája egy nagyon jellemző jelenségnek: ha ezt a témát említeni merem, azonnal ellenállás következik, de sohasem azzal kapcsolatban, amiről én beszélek. Csak úgy reflexből durr-neki, jön a kritika és mindíg olyan dolgot vitatnak, amit én nem mondtam. Ön is ezt teszi. Ha velem nem ért egyet, akkor logikai alapon az én kijelentésemmel nem ért egyet. Jómagam egyetlen kijelentést tettem: a mélymulcs nem nevezhető ökológikusnak, mert nem fenntartható, ugyanis 99,9%-ban külső anyagokat használ fel.
Mivel ez volt az egyetlen kijelentésem, ezért úgy gondolom, hogy ön ezzel nem ért egyet, csak valamiért másról beszél. Tehát ön szerint a mélymulcs fenntartható és ökológikus?
Ha így van, akkor lefordítom egy nagyon erősen eltúlzott pédára, hogy segítsek önnek megérteni mit jelent az "ökológikus" szó: ha én holnap kivágom a legnagyobb dél-amerikai esőerdőt és Baktalórándházára szállítom, ahol komposztálom, tehát talajt hozok vele létre, akkor a folyamat ökológikus, mivel mindegy, hogy hol van az anyag, úgyis a végén elbomlik?
Keressen rá az interneten arra a kifejezésre, hogy ökológiai lábnyom, mert az is segít megérteni, hogy mit jelent a fenntarthatóság és az ökológia. Amikor megismerte az "ökológikus" kifejezést, akkor majd el tudja tönteni, hogy ökológikus-e a mélymulcs, vagy inkább egy olyan kertművelési forma, ami kicsit sem ökológikus, de van valamennyi pozitív hozama. Tőlem akár minden ember mélymulcsot használhat a földön, DE ne mondja rá, hogy ökológikus és fenntartható! Mert ez nem igaz. Mondja rá azt, hogy olyan kertművelési módszer, aminek kissebb a negatív hatása, mint a mélyszántásos művelésnek. Ebben a formában elfogadható, de NEM ökológikus.
Ami pedig a példáját az esővel illeti, elnézést, de butaságnak tartom. Helyettesítse az esőt a gödör szóval és ön is rájön, hogy az. Van egy gödör a kertjében. Átmegy a szomszédba, ás egy gödröt, a földet átviszi és betömi a saját gödrét. Kérdés: a problémát megoldotta, vagy elköltöztette? Így már érti? Talán ez a példa segít megérteni az "ökológikus" jelzőt is: ha ön otthol létrehoz anyagot, amivel betömi a gödröt és nem hoz máshonnan semmit: no azt nevezik ökológikusnak. És aki ezt megpróbálja mindenféle nyakatekert módon kimagyarázni, az mellébeszél, mert a szavaknak jelentése van. Az "ökológikus" és a "fenntartható" szavaknak is. A krumplileves pedig legyen krumplileves!
100%
Tantervbe illő reakció az elveid mellet.
Támogatom és évekóta praktizálom az általad közzétett Ökológikus kertművelést.
Még hozzászólok, a téma jó, mint ahogy a hozzáállásod is véleményem szerint.
Gratulálok!
De minden haszon növény szereti
A mélymulcshoz évente 1-1,5 cm-rel vékonyabb alapanyagot kell felhalmozni. Előállítható szalmából és vízben oldott emberi vizeletből is.
@@kiss.izolda 1-1,5cm? Ezt szalmával hogy állítja be? Kiszámolta mekkora mennyiség ez? Első évben 100 négyzetméter kertre 50 köbméter anyag. Második évben 49 köbméter anyag. Harmadik évben 48 köbméter anyag.
Honnan hoz ennyi anyagot? Ahonnan hozzák önnek, ott mi történik időközben a talajjal?
@@Kisvakondkert Az 1-1,5 cm az egyik mélymulcsos videóban hangzik el 17 év mélymulcsolás után.
Én is úgy állítanám be hogy felhasznált bálák összetérfogatát csökkenteném arányosan. Kezdenék pl. 10 bálával, minden május végén megmérném a humuszréteget, amikor 5 cm-t növekedett csökkenteném 1-el a felhasznált bálák számát.
Szívesen kiszámolnám, ha tudnám a váltószámot a bála és a villalaza szalma térfogata között.
Nem tudom honnan ered a 100 m2-es mélymulcsos ágyás. Nem tudok róla, hogy ilyen nagy lenne az ajánlott méret.
Semmi sem történik másképpen a gabonaföldön, mintha nem vásárolnánk szalmát kiskerti falhasználásra. El tudom képzelni, hogy 10 év múlva olyan kevés szalma fog lekerülni a földekről, hogy luxuscikké válik, de még nem tartunk ott.
Vicces vagy :) Előhozakodsz a mélymulccsal, ökológiai dolgokkal bírálva valakit, valakiket. Közben tízszer rotázol azon a kis területen, fűnyíróval csapatod hogy begyűjtsd és bezsákold az anyagot (amit berohasztasz és ezen folyamat közben sem épp öko barát anyagok szabadulnak fel), majd szalmát is használsz és persze a te módszered fenntartható 😃 Amúgy nem találtál fel semmi különöst, csupán sajátosan alakítottad, azt úgy adod elő mintha valamit feltaláltál volna. Hozzászólóknak meg javallod, hogy próbálják ki a módszert és utána alkossanak véleményt. De te ki sem próbáltad mondjuk a Charles D. féle módszert (és mást se), de azért megmondod a tutit!
Ráadásul nem is vagy teljesen képben a Gyulai Ivánék féle dologgal, ez nagyon lejön a videódból. De azért jól esett gondolom csűrve-csavarva elkészítened e videót és szerezni pár embert akik azt hiszik valami nagyot mutattál nekik 😆😅
Mindketten pontosan tudjuk, hogy ez a hozzászólás azért lett megírva, hogy támadjon minden olyan véleményt és gondolatot, ami dogmatikusan elfogadott elvek ellen születik.
Nem olvastam benne arról, amiről beszéltem: a fenntarthatóságról, a külső anyagokról. Lényegében csak egy kötekedő sárdobálás, amiben egyetlen konstruktív gondolat vagy vitaképes ellenérv nem szerepelt.
De ettől eltekintve válaszolok rá, bár tudom, hogy fölösleges.
1. Ha egy területet szeretnénk újra élővé tenni, ez mindenképp anyag és energia befektetéssel jár. Jelen esetben rotálással és fűnyírással. Persze ezt kézi munkával is el lehet érni, így ezt mindenki eldönti. Én nem állítom magamról, hogy a munkafolyamat során a leginkább környezetkímélőbb megoldást választottam. Nincs ilyen állításom, szemben a mélymulcs hírdetőivel. Ugyanakkor tegyük mérlegre a rotokapám és a fűnyíróm éves anyag és energia felhasználását és másik oldalra a traktor és más munkagépek (szántás, tárcsázás, gyomírtás, aratás, bálázás) éves energia felhasználását, melyek a mélymulcs alapanyagait termelik meg. Alázattal kézdezem: melyik jár kevesebb negatív hatással?
2. A biológiai bomlás során gázok keletkeznek. Nem lehet másképp. Ha én vagy ön letesszük a kanalat, akkor ez vár a miránk is. Amennyiben ön ezt képes cáfolni, úgy tegye meg. Ha nem, úgy egyszerű kötekedésnek vélem a sorait, hiszen azt is minden bizonnyal tudja, hogy ha nem vágnám le és tenném zsákba, akkor is elbomlana mindaz és ugyanúgy kihatna a környezete, mégpedig az anyagmegmaradás törvénye alapján éppen olyan mértékben.
3. Azt írja: nem találtál fel semmit. Kérem legyen kedves megmondani, hogy ki állította, hogy feltaláltam valamit? Kérem írja meg: pontosan ki és mikor állított ilyet, hogy önnek ezt cáfolnia kell itt rövid írásában.
@@krisztinakovacs84 Kemény megszólalás volt,úgy hogy fogalmad nincs róla mekkora területen kertezek. Ezek szerint csak az interneten látsz kertet, hisz nincs videód feltöltve :D
Másrészt meg miért kellene nekem videót feltöltenem? De elárulom vannak csoportok amiben aktívan osztok meg tartalmat a tevékenységemről :)
Továbbá amit írtam az megállja a helyét, csupán vannak elvakult követők. De sebaj, nekem ettől nem lesz kevesebb.
Fura hogy véleményformáláskor ha az nem tetszik egyből félreáll az orr.
@@Kisvakondkert én megválaszolom a kérdéseket, ha már így alakult :)
1: először is te itt kérlek össze szeretnéd vetni a rotálást meg fűnyírást a "szalmagyártással". Hogyan? Mi alapján? Itt a cél a talaj javítás volt mondjuk 20nm-en (oké, lehet 50, mindegy), a másik esetben pedig hektárokon működő művelés van, aminek a célja a gabonatermelés. Nem a szalmatermelés. A szalma egy melléktermék, ami akkor keletkezik, amikor betakarítják a gabonát. Ez olyan, mint ha vennél egy raklap cserepet, majd a raklapot télen a kazánra dobnád. Mennyibe került az a fűtés? Hát nem egy raklap cserép árába. Az, hogy melyik módszer a környezetbarátabb, hát elég összetett. Az biztos, hogy a nagyüzemi gabonatermelés nem az.
2: Persze, keletkeznek gázok akkor is, ha nem rohad, hanem korhad, csak a jobb C:N arányok miatt más és más mennyiség, de ehhez nem értek,beismerem.
3. 8:52 "megmutatom, hogy hova jutottam ezzel a módszerrel, amit kitaláltam."
@@vityuu Az a szomorú, hogy még csak nem is értette meg, hogy miről beszélek.
@@Kisvakondkert mert szerintem hibás elgondolásra van felépítve, így egy része sajnos butaság.
Jó, hogy ajánlva van a webshop, csak sajna szét van hullva. Kéne szólni a webesnek, hogy tegye rendbe...
Tudjuk, hogy sajnos nem a legjobb. Amint meg tudjuk engedni magunknak, fejleszteni fogjuk. De konkrétan mit tapasztalt?
@@Kisvakondkert A menü is szétesik sticky -ben, a deviza váltás sem kattintható, csak a shop állítja át magától egy idő után. De teljesen felesleges az elementor használata is, mert semmi sem igényli az oldalon felépítésileg, de itt nem csak a szakértelem hiánya és/vagy az elementor a gond, hanem a rosszul beállított cache-elés is okozza ezeket a hibákat. Egy alap Gutenberges megoldással simán, egyszerűen és baromi gyorsan működhetne, de így csak a probléma lesz vele folyamatosan :/
@@Kisvakondkert írtam választ, de mintha nem mentette volna el...
Naszóval: a sticky menü görgetésnél szétesik, a menü maga sem teljesen okés, mert a valutaváltó sem működik - bár legalább az oldal egy idő után érzékelte, hogy forintra kéne váltania - nem volt egyszerű leadni a rendelést, de csak összejött.
Az elementor használata is teljesen felesleges ennél az oldalnál, de a gond - a szakértelem hiánya mellett - itt kb. a rosszul beállított cache-elés miatt van. Egy normálisan, gutenberg alapon összerakott shoppal semmi gond nem lenne, gyorsan, egyszerűbben és probléma mentesen tudna működni...
Itt a 'barna' anyag az a zsák fű alatti szikes talaj meg a szalma fölötte, nem? Instant komposzt szendvics 😁
Nem. A zsákban már egy lebomlott cucc van. Állagát tekintve talán a brokkolis babapép áll hozzá legközelebb CBA polcán. A benne lévő nitrogén mennyisége minimális. Ugyanakkor tele van szerves savakkal és egyéb szervesanyaggal.
Á ok értem 👍
Nagyon rossz a hang minősége
@@tereziamanhertz3326 A készülékével lehet gond, mivel a hang minősége jó.
Ez nagyon érdekes, viszont szerintem hozzá kell tenni, hogy alapvetően egy agyagos földed van, de azért ez elég fekete, nem teljesen terméketlen. Nekem homok van, na erre mondják hogy 0 koronás, nem tudom ha itt működne de ki fogom próbálni.
Az agyagnál a gond a kötöttség, pang a viz, tehát itt ideális valami szálas, ami ezt megbontja. A homoknál pont az agyag hiánya a gond, leszivárog minden viz és tápanyag.
Egyébként miért kell kiszúrni a zsákot? Nem több nitrogén is benne maradna, ha teljesen zárt?
Próbálja ki, tapasztaljon. Nem kerül semmibe. Ha nincs igazam, térjen vissza és írja meg. Nyitott vagyok.
A bomlás gyorsabb ha oxigén van.
@@robertreszler8230 homokos talajt is szerves anyaggal lehet javítani. Ami még jó bele az az alginit, de azt messziről kell vitetni...
@@robertreszler8230 homokos talajt is szerves anyaggal lehet javítani. Ami még jó bele az az alginit, de azt messziről kell vitetni...
Worm Cleaner ,el fogyot. :(
@@ityuka De már rendeltünk. Jövő héten érkezik! 🙂