Vadászgépek teljesítménye - 1.rész [HOGYAN MŰKÖDIK]

Поделиться
HTML-код
  • Опубликовано: 27 янв 2025

Комментарии • 57

  • @sutamsteve
    @sutamsteve Месяц назад +1

    Nagyon tetszett, köszönjük! :) Elég mélyen belemész a fizikai háttérbe, youtubeon ettől mélyebben már sztem nem igazán "lehet" (kivéve az egyetemi előadás videókat). Nem tartom magamat áramlástani géniusznak de van közöm ehhez a területhez, ugyanakkor volt benne nekem is új tartalom, hiába, egy repülőgép körüli áramlás különösen mach 1 felett, nem u.a. mint egy belső tereken belül vezetett gáz áramlása. Nagyon érdekes volt a hajtóművek teljesítmény görbéje, vagy a terület szabály ismertetése! Ez utóbbihoz egy érdekesség (amit lehet h ismersz, de a videóban külön nem említed) hogy a hajóknak is van egy sebesség - fogyasztás optimuma, ami elsősorban a hajó hosszától függ. Itt is a hullám ellenállás a hunyó, azt a sebességet érdemes tartani a hajónak, amivel az orron létrehozott hullám (ami a szétválás után bizonyos idővel össze akar záródni) pont a hajó tatjánál záródjon. Emiatt a hosszabb hajók nagyobb sebességgel tudnak a saját "ellenállás optimum"-jukon hajózni. Lehet pontatlanul írom, de a jelenség kb ilyesmi, sztem ez a jelenség valamennyire analóg lehet az általad mach 1 felett repülő gép hullám ellenállásával.

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад +1

      Halvány emlékeim vannak erről, hogy Froude (?) hasonlósági számhoz van köze. De ez téves emlék is lehet. Anno ilyet is tanultam érintőlegesen, de úgy laza 19 éve volt.

    • @egoalter1276
      @egoalter1276 Месяц назад

      Nem pontosan, mert a hajó orrhulláma szinuszgörbe, és az ellenállás csökkentését a különböző szinuszgörbél destruktív interfetenciájával éred el. Erre jó a bálnaorr, csinál mégegy orrhullámot, ami aztán a hajóéval interferál.
      A mach ellenállás viszobt ezzel szemben csak egy vonalszerű nyomás front. A azinuszhullám teljesen lapossá nyomódik össze.
      Itt nem az interferencia a kérdés, hanem a hullámfront átmérője, amit meg a szuperszónikusan mozgó test átmérő felület változási rátája határoz meg.
      Amiben kicsit hasonlít a hajókra, hogy a szárnyakat az orr hullámfront kúphán belül kell tartani szélességben.

    • @benceandrascseke9813
      @benceandrascseke9813 Месяц назад +1

      Igen van hozzá köze.
      Azonban a nagy kérdés, hogy mikrobarázdákkal hogyan és hol lehet befolyásolni a hullámok képződését, irányát, méretét, leválási szögét.
      Ráadásul a hajóknál fázishatár is van.
      Van egy alap összefüggés, ami a hajók sebessége, a megmozgatott víztömeg, és a szükséges teljesítményt boncolja, amiben semmi sem SI, de alap eligazodást ad.
      Ennek tetézése a levágott fartükör, mellyel a hajóhoz képest nyújtják az alaphullámot és javítják a mozgási mutatókat.
      Nagyon nem könnyű téma.

  • @hszilard2ggsanta460
    @hszilard2ggsanta460 Месяц назад

    Profin összerakott videó.
    Köszönöm.

  • @iiikkk8446
    @iiikkk8446 Месяц назад +8

    Szia! Nehéz követni amikor a grafikonról beszélsz. Ilyen esetekben javasolnám laser pointer (mint ami a PowerPointban van) használatát! Nagyon érdekes amúgy!

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад +6

      Következő részben lesz akkor mutató nyíl, sok.

    • @iiikkk8446
      @iiikkk8446 Месяц назад

      @Militavia köszi!

  • @Vid.186
    @Vid.186 Месяц назад +1

    Köszönöm a videót!

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад +2

      Lehet vinni messzire a hírét. :)

    • @Roni-n7j
      @Roni-n7j Месяц назад

      @@Militavia Szia üdv! Azzal fordulnék hozzád hogy neked mi a véleményed azokról a pletykáról( Sino defence forum oldalán két hete fut ) miszerint a kínai 6 generációs gépet 3 hajtóművesnek írják le? Mivel drón raj irányító gépnek is szánják és az áram termelés miatt szükség van 3 hajtóműre! + azzal érvelnek hogy kell a nagy harci hatótáv hogy elérjék guam szigetet .Nem lenne emiatt a gép túl drága ? Esetleg nem menne a lopakodás kárára? mivel ez egy j-20 is nagyobb gép így a manőverezés kárár is ?

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад +2

      @@Roni-n7j 1. Először végre definiálhatná valaki, hogy mitől 6. gen. egy vadászgép...
      2. Az biztos, hogy nem kell az áramtermelés miatt még egy normál méretű hajtómű. Nettó butaság. Egy gázturbina alapjáraton is akkora termikus teljesítményű, hogy annak töredéke is elég lenne akármennyi elektromos berendezés meghajtásához. A kövi rész extrájában lesz számítás erre. Csak spoilerként annyit, hogy egy F100-PW-229 bemenő hőteljesítménye maximálgázon is tengerszinten 10MW táján van, full utánégetőn 60MW táján M0,9-nél. Ebből mindig lehet levenni mechanikai teljesítményt, hogy a generátor áramot termeljen.
      3. Egy lehetséges A-5 Vigilante fejlesztést leszámítva soha nem merült fel háromhajtóműves vadászép. Még a PVO-nál sem láttam ilyet. Ha volt is, hadrendbe soha nem került ilyen vadászgép.
      4. A hatótávhoz üzemanyag és nem hajtómű kell. A repülési teljesítmény csökken vele, de két mai top tier hajtómű mellett a kérdés az, hogy mekkora csökkenést vállalsz be. Az F-15C belső kapacitása 13500 font. Három pótossal meg CFT-vel meg 35000 font. (Régen volt hozzá CFT, izlandi alakulatnak) És mégsem esett le az égről és ettől nem lett három hajtóműves az F-15C... Az F-15E sem. Ott is ezek az értékek vannak.

    • @Roni-n7j
      @Roni-n7j Месяц назад

      @@Militavia "Először végre definiálhatná valaki, hogy mitől 6. gen. egy vadászgép.."
      Szerintem a farok hiánya és függőleges vezérsík hiánya az ami szemmel láthatóan egy igen látványos forradalmi dolog ami meg különbözteti az 5 gen gépektől majd .De ez az én véleményem . De később olvastam a x-44 manta programról ,Ott azt írták hogy sokkal jobb a lopakodó képessége mint az f-22-nek.Írtak olyat is hogy olyan lesz mint 60-ban az f-4-es az f-5 és mig-21 között , vagyis nagyobb lesz mint az f22-es és az f-35 .ruclips.net/video/ShjhVnxfh5o/видео.html

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад

      @@Roni-n7j Attól, mert nincs vezérsík, attól nem lesz más a harcászati vetülete a gépnek.

  • @boratora3330
    @boratora3330 Месяц назад +1

    a hajtóművekhez talán érdemes hozzászólni: a 6:45nél látható diagramból válasszunk ki egy pontot: 1,5M-nél 5 km magasságban a tolóerő 120 kN. Mit jelent ez nekünk földi gyalogosoknak? A teljesítmény a tolóerő és a sebesség szorzata (un.. vontatási teljesítmény, ez mozgatja a gépet). 5 km-en a hőmérséklet 256 K, a hangsebesség így 320 m/s, azaz a repülési sebesség 1,5*320= 480 m/s (ami 1730 km/h). A vontatási teljesítmény tehát 120 kN * 480 m/s = 38,5 MW. Ez egy közepes magyar város (Érd, Sopron, Békéscsaba) teljes elektromos energia-igénye! Azaz a hajtóműben van egy kb. 110 MW-os turbina, ez meghajtja a kb. 70 MW-os kompresszorokat, és így marad kb 40 MW teljesítmény a fúvócsőre. Azaz kb. 650 db kisautónyi teljesítmény kell ilyen paraméterű repüléshez. Látjuk tehát, hogy a repülőgép-turbinák miért alkalmasak szükségerőműnek - akár egy vasúti kocsin üzemeltethetőek.

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад

      Itt az történt, hogy elspoilerezted a jövőbeli tartalom egy részét. :)

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад

      Amúgy még a hajtómű hatásfoka is kiszámítható, mert az F-15-nél ismert a fuel flow görbe is. A fűtőérték * fogyasztásból számolható egy teljesítmény és egy másik a tolóerő és sebességből.

    • @boratora3330
      @boratora3330 Месяц назад +1

      @@Militavia bocs, passzivitásba vonulok ! De annak ismét hangot (karaktert) adok hogy kiváló poszt(ok) !

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад +1

      @@boratora3330 Semmi szükség rá, jó olvasni, hogy van aki képben van a fizikával. Értékes komment került a videó alá.

  • @thompson4613
    @thompson4613 Месяц назад +13

    ​​Én 3 órás videókat szoktam nézni nem szeretem hogy bekapcsolom elindítom a játékot amivel játszani akarok és már vége is van. Nem baj a hosszú videó.

  • @Spring9271
    @Spring9271 Месяц назад +1

    Szia, gyors kérdés: fékpad vagy teszpad? Fékpadot autószervizekben hallottam, hajtóművek tesztelésénél is ez a terminus? Köszi!

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад +3

      Lényegében ugyanaz, mert a teszteléshez állnia kell a hajtóműnek. Angolul test pad, the magyar szakszó erre a fékpad.

  • @GyulaPozsgay
    @GyulaPozsgay Месяц назад

    Nem túl zavaró, de ~40:25-től a grafikán a centripetális sebesség mértékegysége szerintem nem azonos a gyorsuláséval (m/s²), hanem egyszerűen (m/s).

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад +1

      Igen, jól el lett gépelve.

    • @GyulaPozsgay
      @GyulaPozsgay Месяц назад

      @@Militavia Egyébként kifejezetten tetszett a videó!

  • @bagoistvan3182
    @bagoistvan3182 Месяц назад

    0:48 ..🍺🍺🍺🍺🍺😁👍

  • @Mitchell_Gant
    @Mitchell_Gant Месяц назад

    A 8 Km alatti szubszonikus tolóerő karakterisztikái nem túl hízelgőek az AL-31-nek ebben az összehasonlításban. És ugye nehezebb és nagyobb homlok-keresztmetszetű gépet is kell tolnia mint az F100-nak, és a Szu-27 légiharc fegyverzetének légellenállása is nagyobb(nyilván az F-15E változattól a CFT itt már bekavar). Na persze a Flanker-eknek vannak egyéb előnyei, de érdekes lehet hogy a hajtómű egyéb követelményei miatt lett ilyen a max utánégető performansz, vagy le akarták zárni már a fejlesztést hogy indulhasson a gyártás, vagy pedig valamilyen egyéb tényező miatt nincs gond ezzel(pl. a gép aerodinamikája) ?

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад +1

      Nemtom. A szovjet hajtóműfejlesztés mindig messze a jenki mögött kullogott. Az, hogy a Szu--24 turbojettel készült, amikor az F-111 éles bevetést repült turbofannal 1969-ben az mutatja az igen erős kontrasztot.

    • @fehercapa3804
      @fehercapa3804 Месяц назад

      Mindenképpen az amerikai fejlesztés tűnik kimunkáltabbnak és ha úgy nézzük, hogy a két gépet "tesszük egymás mellé" (ahogy a grafikion is mutatja), akkor meg is mutatkozik ez a különbség a hajtóművek jóságát illetően az amerikai hajtómű javára. De ha azt is figyelembe veszem, hogy a Su-27-nek alapvetően az is feladata, hogy idejében oda érjen a tett helyszínére és egybként az ő hajtóműve muzsikál jobban a szuperszonikus tartományban, akkor én azt gondlom, hogy a szovjet megoldás tulajdonképpen megfelel(t) a célnak.

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад +1

      @@fehercapa3804 A Szu-27-tel senki nem tervezett hosszú szuperszonikus száguldozásokat. Csak annyira volt optimalizálva arra, mint az F-15. Semennyire. Off design kijött, ami kijött oszt jóvan.
      * A Frontlégierő számára a Szu-24-esek vadászkísérete volt a feladat és nagyobb hadműveleti mélység elérése, ha kell.
      * A PVO számára meg BARCAP kint a tenger felett, ezért települt az összes Szu-27-es alakulat tengerparti bázisra, a Tu-128 és Yak-28P ezek után tűnt el.

  • @egoalter1276
    @egoalter1276 Месяц назад

    Vortex liftről tervezel a jövőben két szót szólni?

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад

      Nem, mert nem annyira fontos. Ahhoz, hogy a következő részben prezentált diagramokon a miért és a hogyan érthető legyen, meg az extra tartalom ahhoz ez elég. Lehetett volna beszélni pl. a lökéshullámon lovagló XB-70-ről, de ez is marginális. A videó alapvető célja megmutatni a "MÉRT" részt, a következő meg számokkal megmutatni, hogy mire képesek a vadászgépek a bemutatott jelenségek függvényében.

    • @egoalter1276
      @egoalter1276 Месяц назад

      @@Militavia A vortex liftet egyáltalán nem nevezném marginálisnak, már a 60as évek deltái sem tudnák a felét sem annak amit tudnak, ha nem használnák ki, de a jelenség valóban marha bonyolult, és végeredményben nem jelent mást, csak jobb lift to drag arányt magas alfán, ha megfelelő a szárny geometria, úgyhogy megértem ha nem akarsz belefolyni.

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад

      @@egoalter1276 A felhajtóerőt, mint előállítást a videó megmutatja. Hogy mi kell hozzá. Ahhoz, hogy a diagramokat megértsük nem szükséges ez a mélység. A lényeg az, hogy a felhajtóerő generálás hatásfoka változott. Ez benne van a videóban. A következő rész a gyakorlatot mutatja meg.

  • @szocsi77
    @szocsi77 Месяц назад

    Olyan, hogy merőleges lökéshullám rendszer nem létezi. A szívócsatornában egy darab merőleges lökéshullám jön létre. Melynek helyzetét a a szívócsatorna belépőjén kialakuló lökéshullám rendszer szabályozza.

  • @LajkaD92
    @LajkaD92 Месяц назад +1

    A végén a 16osban ha valamikor ( és pilóta lennék) akkor lehet befostam volna szégyen nem szégyen :D

  • @zoltanrichardbedo8812
    @zoltanrichardbedo8812 Месяц назад

    Teljesen váratlanul ért amikor 43 percnél véget ért a video annyira beszippantott.

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад +1

      Akkor a küldetés teljesítve. :)
      A 2. rész hosszabb lesz. Sokkal.

  • @daninovak8414
    @daninovak8414 Месяц назад

    HAT BATYA EZT NEM TANITJAK ITT A ROMAN MUEMEN....OK LEMEARADTAK VALAHOL A 40 ES EVEK MESSER MEG SPITFIRE INEL.....

  • @barsnack7999
    @barsnack7999 Месяц назад +3

    csak oroszt szabad venni

    • @Militavia
      @Militavia  Месяц назад +17

      Gratulálok megnyerted a leggyorsabb és legbutább komment címet...

    • @hgerkicsig
      @hgerkicsig Месяц назад +5

      ​@@Militavia Csak kelet-timori fejlesztésű és gyártású vadászgépet szabad venni, ezt mindenki tudja.

    • @viktoriaancsan2648
      @viktoriaancsan2648 Месяц назад

      @@Militavia valószínűleg nem látta a Vadászgép evolúció videókat , csak annyit mondanék hogy Mint pala tábla az internet korában . Még szerencse hogy nem ők intézik a beszerzéseket :D :D :D

    • @barsnack7999
      @barsnack7999 Месяц назад

      @@Militavia De legalább komment.

    • @CsabaSzlis-qj1rk
      @CsabaSzlis-qj1rk Месяц назад

      Prostituáltakra gondolsz? Azt mondják az orosz nők abban nagyon jók, nagy részük ezért költözött nyugatra kurvának.