- 12 C fok kint, mit tud a fűtés nélküli vályog, lemezgarázs, könnyűszerkezet.
HTML-код
- Опубликовано: 6 окт 2024
- Ebben a videóban hozzávetőlegesen összevetjük nagy hidegben, hogyan teljesít egy 35 cm falvastagságú, fűtetlen vályogépület, egy 2/3 részben 3 cm polisztirol szigetelt lemezgarázs és egy naponta temperált könnyűszerkezetes épület.
Igen meglepő, hogy a vályog győzne, ha azonosak lennének a körülmények.
190108
![Best Garage Heater [2.4kW Athena Wi-Fi Infrared Bar Heater] Workshop Electric Heating Costs & Review](http://i.ytimg.com/vi/7thkI5Y47-M/mqdefault.jpg)
![Natanael Cano - Amor Eterno [Official Video]](http://i.ytimg.com/vi/EO4prCs6WpM/mqdefault.jpg)
Ha azonos hőmérsékletről fűtötted volna fel a vályogházat és a könnyűszerkezetet, megdöbbentél volna, hogy a vályog csak sokára adná azt a hőkomfortot mint a könnyűszerkezet, másképpen a könnyűszerkezetnél csak a levegőt kell felfűteni, a vályognál még plusz a jó hővezető képességű vályogot is aminek a tömege tíz-tonnákban mérhető egy ház esetében. Érdekes kísérlet, de a nem -azonos körülmények miatt téves következtetésekre jutottál. A lemezen belül kell keresni a páralecsapódást, de én megnézném a helyedben a polisztirolos rész alatt is, mert ott meg penészedni is tud a szellőzetlenség miatt a lemez belseje...
Ez nagyon hasznos hogy a különböző kisérleteidet megosztod velünk.köszönjük!
IJEN Jó HANGAl Ès ,ÈRTElMES BESZÉDET,HÀT A TÉVÉBEN és a RÀDIÓBAN is meàlnà , a hejét ⛄❄️🌨️☃️🍺🍺🥛🐕🐈🤗😁okos értelmes ember vagy nekünk köszönjük szépen a feltöltést AJÁNLOM MINDENKINEK nyugodalmas jó èszakát vigyázzatok magatokra 💖💝💖💛💚💛💜🥜
Páralecsapódás csak ott jön létre, ahol a levegő melegebb, mint a fal (harmatpont fiziológiája). Ezért nem értem, hogy kívül miért keresed a páralecsapódást? Ez olyan, mint amikor egy szemüveges ember a meleg szobából kimegy a hidegbe és akkor párásodna be a szemüvege, vagy az autó szélvédője kívül párásodna.
A Siesta nyílt égésterű készülék, nem ajánlom sehol, ahol emberek tartózkodnak! (magyarul: nem jó megoldás) A propán-bután gáz elégésekor a keletkező jelentős mennyiségű vízpára lecsapódik a könnyűszerkezet belső felén,vagy a belső borítás mögötti párazáró felületen (ha helyes rétegrenddel készült az épület). Ha jól látom lambéria, vagy egyéb faanyag a fal belső szerkezete. Gombásodás veszélye lép fel. Könnyűszerkezetes épületnél elektromos fűtés, radiátoros megoldás, vagy pedig kéményes fűtési megoldás célszerű, ugyanis így előzhető meg a falszerkezet romlása. Elektromos fűtés és radiátor esetén a gyakoribb szellőztetés célszerű, hiszen a bent tartózkodó személyek lélegzés által vízpárát bocsátanak ki. Könnyűszerkezetnél nincsen faltömeg amit fűteni kell, vályog,tégla,stb. falazatok esetén előbb a fal nyeli el a hőt, majd onnan sugárzik vissza. Ezért lassabb a felfűtése (viszont a lehűlése is).
És akkor arról is beszéljünk, hogy belélegzed az égésterméket!
Persze, meg lehet fulladni is, ebből szokott haláleset lenni....
Nagyon hasznos kis videó. :)
rádióba illő hang :D
:-)
A Deltában is elmenne, ha még volna.
Abszolút így van!!!!!Nekem is régóta ez jár a fejemben hogy ilyen orgánummal és értelmes beszélni tudással valahol máshol kellene lennie Lacinak.Persze nem kereskedelmi gagyi rádiókban nyilván.
nagyon kellemes sztem is
Koszi, h megosztottad velunk🙋
Hangoskönyvet követelek, hihetetlenül jó orgánumod van :D
Eddig baromira nem érdekeltek a vályogházak, de napok óta nézegetem a videóid :D
Örülök, hogy a nézőim közt tudhatlak! :-) Majd lesz egy természetfilm, amit elvileg én narrálok. :-)
Üdv, hasznos videó! Talán csinálhatnál egy olyan tesztet is, hogy befűtés után mennyi idő alatt hűl le. Pl. 1 órás fűtés tesztel a felmelegedés/lehűlés viszonylatát. A különböző légköbméterek miatt nyilván más más idők jönnek majd ki, de végül is nem lenne rossz látni. Engem az érdekel jobban, hogy adott idő alatt melyik fal ereszt ki több hőt, vályog vagy a kőzetgyapot. Nyilván a lemezgarázs nem játszik ebben.
A hőlégfúvós tesztben ezt is vizsgáltam. Ott kb. annyi idő volt a vályogban míg visszahűlt, amennyi idő alatt fel melegedett.
Teljesen véletlen tévedtem ide. Pár dolgot szeretnék csak megjegyezni azért hogy itt le írva olyan kérdésekre is találjon valaki válaszokat ami szóba sem került. És komolyabb iskolákban éveken át tanítják leendő építész mérnököknek úgy hogy a tanár sem pontosan érti mit és mik alapján kell pontosan kiszámítani. Nos a képlet leírását nem erőltettem az első adat a polisztirol amiről jó tudni hogy vastagsága 1 cm-erenként 10 cm-er tégla falnak felel meg. A képletet így úgy kell el képzeni hogy 10 cm tégla fal + 4 cm szigetelő egyenlő 50 cm -er tégla fallal. Azonban! A falnak van két nagyon fontos tulajdonsága: - Nullponti hőmérséklet és a pára+légzés. Utóbbit végképp megszüntetjük amint egyetlen centiméter polisztirol szigetelést légmentesen felrakunk! Ez által az épület más pontjain kell biztosítani ezt a két lehetőségét a háznak. Megfelelő nyílászárok beépítése, szellőzők,páramentesítő. A Nullponti hőmérséklet lényege pediglen az hogy az épített fal hozzávetőleges közepére essen a belső és külső hőmérséklet arányában ha ezt nem vesszük figyelembe pára lecsapódás és penészesedés léphet fel azaz Hőhíd alakul ki a födém és a fal találkozásánál. Ebből kifolyólag sok ház tulajdonos találkozik azzal az esettel hogy penészesedni kezdet a háza. Oka: A túl vastag polisztirolban keresendő! Mert felrakják a már eleve B30-as téglából épített házra a 8-10cm-eres polisztirolt. így kapnak egy 110-130 cm falvastagságnak megfelelő szigetelt falat melynek a nullponti hőmérséklete a fal közepétől túlzottan kívül esik. A megoldás a kevesebb több vagy pediglen egy másik módja a szigetelésnek a kőzetgyapot. Jó lég áteresztő+ pára , szigetelés adatai hasonlóan jó mint a polisztirolé persze drágább is... mégis miért... :P Remélem segítettem kicsit és le írtam azt amit egy negyed éves építész mérnök hallgatótól tudtam meg közzel 10 évvel ezelőtt a szigetelő anyagokról és azok helyes használatáról épület tervezés esetén.
Szerintem semmi különös nincs a vályog "győzelmében" ha megértjük a különbséget a hővezető-képesség (hőszigetelés) és hőkapacitás (hőtároló képesség) között. Ez utóbbi a fal, szigetelés tömegével arányos. Emiatt van hogy a könnyűszerkezetes házat pillanatok alatt föl lehet fűteni, mert a gyapot jól szigetel, viszont kicsi a tömege, azt nem kell külön fölfűteni. Emiatt van az is hogy könnyűszerkezetes házban nyáron nem lehet klíma nélkül megmaradni. A falnak szinte nincs tömege, pillanatok alatt átmelegszik a naptól. Klíma kötelező. És a hőkapacitás miatt van az is hogy nyáron a templomok, vályogházak (60 cm fal) olyan jó hűvösek. A fal igen nagy tömegű. Mire a belső tér is átmelegedne itt az ösz.
pontosan így van A hőtároló képesség a fontos és ez a fal tömegével nő Szart se ér a lyukacsos tégla meg a hungarica meg az ipszilontong Még egy dolog a födém ott megy el a sok meleg hőszigetelőanyagot neki bőven min 20 cm
Hőtároló nem csak a fal lehet, hanem a padlószerkezet és a födém is. Ezért kell hőszigetelni az aljzatot és a lábazatot is nem csak a födémet! Átvéve a levegő hőmérsékletét tulajdonképpen hőtárolóként működik. (A födémre nem túl sok a 20 cm szigetelés. De ez a födém anyagától és rétegrendjétől függ.) Ytong falazat esetén ezért a padlófűtés,falfűtés (nyáron hűtés),mennyezetfűtés (hűtés) a hatásosabb. A falazat ez esetben szerkezeti tartó és szigetelő funkciót tölt be. Vályogházak esetében a megnövekedett üvegfelületek mellett a faltömeg sok hőt visz el. A vályognál és a tömör téglánál a vastag falazat felfűtése az első probléma, a második a hőntartása! "Lyukacsos tégla" vagy bármilyen egyéb falazat esetén kisebb kapacitású fűtőeszköz elegendő = energiamegtakarítás! Tehát nem igaz hogy "szart se érnek". Más a funkciójuk, más fűtési technológiához fejlesztették ki. Valamint vékonyabb falat adnak. Egyébként nem csoda hogy manapság már a vályogházakat is szigetelik szálas szerkezetű hőszigetelővel, 10-15 cm vastagságban!
hamarabb felfűtőd a könnyebb falat de hamarabb is hül le! Egy falnak vastagság tömeg kell! !! A lyukacsosból min 51 cm vastagságú vagy mi a szabv méret Ez a falszigetelősdi divat lett vályoghoz semmi értelme csak jól becsomagolod azt majd nem szellőzik
uhh de jó hangod van... csinálhatnál movie trailer alámondást :), videó is jó persze. Gondom van a házzal nem tudom mit csináljak...
Esetleg nem tudnál csinálni egy videót egy szalma plusz vályog falazatù épületről? Azt hallotam hogy az nagyon jól tartja a meleget kevés felfűtéssel sokáig tartja a hőt. Valóban így van? Ha teheted csinálj egy videót arról is.
Köszi.
2022 ❗♨️ szeptember 16 Péntek ⛲ Tűzzifa és egyéb ma fontosabb
A lemezgarázsos elszomorító. Motort akarok benne tárolni télen.
Szerintem mérd meg több ponton a könnyűszerkezetes épület vályogfalát és hasonlítsd össze a másik 3 fal hőmérsékletével. Ha a vályogfal egy picit melegebb, mint a falak hőmérséklete, akkor azon a falon a hőveszteség fűti fel a teret.
Igen, ez jó ötlet.
Megmértem. Odakint - 7 C fok. Fűtetlenül (6 telt el a temperáló fűtés óta) a könnyűszerkezetben 5,6 C fok. A fa felület derékmagasságban 6 C fok, a vályogfal felülete 8,4-9 C fok, ahol fűtve van mögötte. Ahol nincs fűtve (a verandával határos vályogfal rész) ott megegyezik a vályogfal hőmérséklete, a könnyűszerkezetes fallal.
Az ellen oldalt is megmértem a szobában. Ott 1,5 C fok volt az eltérés az északi hátsó fal, ami a környezettel határos és a könnyűszerkezetes épülettel határos falakon. 50 cm vályogfalról beszélünk.
Kedves László! Kerestem a videóid között elektromos fűtéssel kapcsolatosat - elektromos kazán, klímával fűtés, napelemhez kötve, árak, megtérülés témákról tudnál csinálni egy videót?
Igen, lesz majd ilyen is.
Na ez nagyon hasznos teszt. Saját észrevételem,hogy a fűtetlen helységeknél a hideget,gondolom a meleget is,mindig a beton ala közvetíti legnagyobb mértékben. Szakértőnek érzem magam,mert a munkahelyemen 5éve készül a fűtés.😀 sSzendvicspanel,szar nyílászárókkal,egy pár napig jó,aztán utoléri a mínusz...Részemről,ha már fűtés nélküli épület,akkor szalma,vagy könnyű vályog jelenti a megoldást,csak az alapját még nem találtam ki. Már fára is gondoltam. Ötlet valaki?
A lényeg, hogy a talaj hőjét beengedhessük és legyen egy jó nagy hőakkumuláló közegünk is. Ezért jó a klasszikus vályog.
A könnyűszerkezetes épület alulról is le van hőszigetelve, tehát nem kap talajhőt (13 C fok), ha nem lenne a vályogépülettel hatályos, ami fűtve van, akkor amint szép lassan lehűl, átveszi az átlagos környezeti hőmérsékletet. Sakk-matt.
@@gergototh6215 Igen a föld alá süllyesztett megoldáson már én is gondolkodtam, az hatékony, csak a nedvességgel van probléma, de nem kicsi. :-) Persze biztosan meg lehetne oldani. A talajban vízszigetelt beton kell.
@@nepazarolj , Nem "hatályos" hanem 'határos' ..... 😉
Ilyen épület falazata 12-14 Celsius hőmérsékletű lenne! Azt pedig ha nincsen ilyen esetben izolálva a falszerkezet a talajtól, szinte lehetetlen felfűteni 19-21 Celsius fokra!
Csak nyári üzemmódban egyszerűsödik a hűtés. Télen esetleg a szellőzőlevegő talajban történő "előmelegítése" miatt lenne olcsóbb a fűtés,hiszen 10-30 Celsius fokkal kevesebbet kellene újrafűteni szellőztetés esetén. Manapság egyébként a probléma inkább a nyári meleg!
Kedves Lukács László!
Mostanában tervezünk házat vásárolni vidéken és a meglévő bündzsé miatt nagy valószínűséggel vályog vagy vegyes falazatú ház lesz a kiválasztott. Azt szeretném kérdezni, hogy van-e valamilyen ökölszabály szerűség, hogy hány cm vastag vályog fal az aminél már fölösleges a szigeteléssel bajlódni hanem már önmagában a fal elég lesz ahhoz, hogy ne fűtsük el a gatyánkat is télen. Ez fontos lenne hisz háznézőben már fejben tudnánk is kalkulálni, hogy ez a ház vékony falú ide majd szigetelés kell, de a másik háznak elég vastagok a falai, hogy oda elég egy szép új vakolat és nyílászáró csere és meg is vagyunk.
Nos ökölszabály nem nagyon van, mert van könnyű és nehéz vályog, ami abban különbözik, mennyi szalma törek vannak bennük. Ez nagy mértékben befolyásolja a hőszigetelő képességüket a falvastagságon kívül.
Én úgy tapasztaltam, hogy az 50 cm vastag könnyű vályog már elég. A 60 cm falvastagság az igazi, itt már nem nagyon szükséges szigetelés. 70 cm felett pedig teljesen felesleges a szigetelés tapasztalataim és eddigi ismereteim szerint.
Talajszinten épített vályogház esetén mindig fontos hogy ne mélyedésben legyen! Nem lehet mögötte domb, ne legyen az út szintjénél mélyebben, sőt inkább a terepszint annál inkább min. 30 cm-rel magasabb legyen. A hőszigetelés 60 cm-es falazatnál is fontos lehet! 45 cm-es sárba rakott tömörtégla-falú házunknál az 5 cm-nyi hőszigetelés is 15-20% fűtőenergia-csökkenést jelentett,nyílászárók cseréje nélkül! A nyílászárókat ilyen falazatnál szélesített kerettel (tokkal) a fal külső szintjére célszerű helyezni és rátakarni a külső hőszigeteléssel! Másik megoldásnál (a nyílászáró beljebb helyezése esetén) a falszigetelést be kell fordítani a spalettába! Aljzatbetonozás, a falszerkezet vízszigetelése, alaperősítő betonozás (vízzáró beton lábazat legalább a falkeresztmetszet feléig kívülről, vagy pedig két oldalról -külső és belső- való alábetonozás),belső szerelőbeton,hőszigetelés - végül kérdés hogy nem olcsóbb-e a meglévőt bontani és méret szerint ugyanoda építkezni.... Szakaszos építéssel még némely papírmunka is megspórolható!
1:11 már jovore van! 😁
:-) Igen. Szokni kell.
Akkor az ablakok a kakik a vályogrészen. (befogyott üvegek) +5nél nem fagyna be a víz, az ablakok mögött közvetlenül sem. Ezzel a laminált barna lemezzel rábszol. Rokon is ilyet vett! 2 év alatt letört, letöredezett, komattult a borítása. A napocska UV miatt! Teszek fel fotót neked, mihest elmegyünk hozzá!
Pedig én is famintás plélemezen gondolkodom,utca felöl bejáró kapura.A lécek helyett,mivel soha nem kellene festeni.Amondó vagy,tényleg bemattul??Azt mondják de hát ez uv álló kéremszépen.
@@roberttakacs5029 Nemcsak.battul. az alatta lèvő lemez, a hő hatására jobban terjeszkedik(nem egyszerre a kettő anyag) és megreped, elengedi a laminálást. Amennyiben te is olyan lamimált BETONLEMEZben gondolkozol, ami egyféle műanyagszerű színnel van burkolva, ha rámhallgatsz elfelejted. Főleg hol a Nap éri.
Ezek az üvegek kint vannak az ablakban a -12 C fokban fagytak meg. Belül nincs fagyás sehol, direkt vizeket tettem le, hogy lássam több helyen is a talajnál.
garázskapukban is van olyan márka, pedig a második legnagyobb, ami konkrétan lehámlott, igaz déli oldalra tették, ami nem szabad.
Lemezek minőségében is óriási különbségek vannak. Ennek nem szabad bemattulni vagy lehámlani. Majd kiderül. :-)
@@nepazarolj ott a pont.
Szia! Szeretném megkérdezni hogy a könnyűszerkezetes épületben a falburkolatnak van-e valamilyen spec neve, vagy ez sima falambéria? Szeretnék én is ilyen fajta fa burkolatot a falamra rakni csak más színben. Köszi szépen
A miénk konkrétan 22 mm vastag, vörösfenyő, hajópadló. C osztályú.
Köszi
Motorolajoknak jót tesz a -4?
Miért, az autódból leereszted, ha az utcán áll télen?
Szia, mivel ragasztottad fel a szigetelest a lemez garazsra? Koszi a valaszt.
Lehet venni hozzá ragasztót, hasonló mint a purhab.. és nagyon jol működik vele...
építési ragasztóval, de valóban van olyan ragsztó is, mint a purhab.
Szia László!
Neked mi a véleményed a videóban szereplő cégek által gyártott házakról?
ruclips.net/video/p3VEbJA0FwI/видео.html
Elvileg 4 évszakosak a házak, de nem mindegy, hogy spanyolországban lakik valaki egy ilyenben, vagy finnországban.
Elvileg 10 centi poliuretán hab van a falakban szigetelésként és a fűtőpaneleket elnézve nem lehet valami hideg éghajlatra tervezve. Egy ilyen jellegű épületnek kell-e betonozott alap, vagy pedig lábakon álló az épület? Nagyon érdekelne a véleményed az ilyen félig meddig mobil, vagy inkább konténerházakkal kapcsolatban. A listaára körülbelül 10 millió forint, ami Mo-n sok, de ahová szeretném kivinni a házat ott 30-60 millió forint körül kezdődnek a házak, tehát bőven megérné, csak hát a kérdés, hogy mennyire egészséges, meg mennyire tartós egy ilyen ház? Gondolom 10 évet kibír, na de mi lesz utána? Ha 25-30 évet kibírna ez a ház, akkor már jó alternatíva lenne.
Válaszod előre is köszönöm.
Szia!
Nos annak idején ezt a témát is körbejártam elég részletesen. :-) Ez volt nálunk is az egyik vonzó alternatíva. Voltunk Aszáron is. Háát. Ha ott valaki lát is, nem csak néz, akkor nem sok jót remél. :-)
Ezt is, mint minden mást érdemes józan paraszti ésszel átgondolni. Vissza kell osztani az árakat és nem nehéz rájönni, hogy bizony ez sem olcsóbb egy cseppet sem, mint bármilyen más házat építeni. Ma Magyarországon kb. 150-200 ezer Ft/m2 áron lehet házat építtetni. Ez alatt nem.
Ha viszont érzünk affinitást magunkban és van némi tapasztalatunk, elmegyünk pár gyártói workshopra, ahol megtanuljuk, hogyan kell építeni, akkor akár mi magunk is építhetünk, felújíthatunk saját otthont. Így akár a felére is csökkenthetjük a költségeket, főleg, ha jó minőségű építőanyagokat is ésszel vásárolunk. Pl. mi féláron vettünk új 3 rétegű üvegezésű nyílászárókat, mindkét oldalán famintás változatot. Tehát így kb. 100 e Ft/m2 áron lehet összehozni egy könnyűszerkezetes, kompromisszumok nélküli épületet. Ez alatt szerintem már nem, ám ehhez is szerencse kell, hogy találjunk jó áron pár építőanyagot, ám még jó minőségben.
A mobilházakat nem erre az éghajlatra tervezték. Mi laktunk mobilházban Angliában. Jó buli 1-2 hétre. No de ebben lakniii. :-) Recseg ropog, 48 m2, praktikus, de nem túl tágas, nem túl tartós megoldások. Nem a talajon fekszik, tehát alulról is hűl. Mi a helyzet a szabadban átvezetett vízvezetékekkel, hiszen kb. 40-50 cm-en kell áthaladniuk valahogy leszigetelve. Nincs az a szigetelés, ami megvédené szerintem -20 C fokban a fagyástól. tehát csak elektromos fűtőszállal betekerve lehetne biztonsággal megvédeni. Stb. Ennyi pénzből már normális ház is kijön.
Szia én norvégiában tervezek venni házat majd idővel és hát ott a kezdőár 30 millió, de ez inkbb hétvégi ház, ha lakást keres az ember akkor 60 milliótól indul a játék.
www.finn.no/realestate/homes/ad.html?finnkode=137844842
Én most láttam ezt a videót, de senkinek nem tűnik fel, hogy a vályog épületben csontá van fagyava a víz az üvegekben +5 °C-ban????? Fizikailag nem lehetséges. Szerintem cserélj ott hőmérőt és inkább -3 - -4 °C lesz az igaz! Ne hájpoljuk feleslegesen a vályogot. Én laktam vályog házban és most könnyűszerkezetesben. Ha tudnám zongorázni a különbséget... A 100 m2 könnyűszerkezetes házat a mostani telek mellett egy 3,5 kw-os klímával fűtjük, úgy hogy csak este van bekapcsolva. Akkor felfűtjük 23 °C-ra. 20 °C alá nem megy másnap estig. Ha már nappal is fagy van, akkor délelőtt is megy 1-2 órát. Van egy 1.5 éves gyerek itthon, tehát nem lehet hideg. Beletettünk mindent az építéskor /3 rétegű üvegezés, 0.137 W/m2K hőátbocsátású falak, komoly födém és padlószigetelés, stb./ Mind1. Abban a vályog műhelyben rendesen fagyott. ⛄
Az üvegek kint voltak és nem az épületben. A hőmérő jól mér. Nem hájpolom a valyogházat de könnyűszerkezetes re tuti nem cserélném főleg nem vidéken. Megnézném mit tennének a szuper könnyűszerkezetessel a rágcsávók egy idény alatt. :-) mivel nekünk van könnyűszerkezetes is és valyog is, így van összehasonlítási alapom. Ott sem hőtároló közeg sem komolyabb védelem pl sugárzás ok Ellen a wi-fi is úgy megy at rajta, mint a papíron . Legyünk korrektek és beszéljünk a hatranyokrol is mindkét esetben . :-)
A műhely VÁLYOGFALLAL RENDELKEZIK.? 1.A műhelynek VÁLYOGFALA VAN. 2. A műhely fala VÁLYOGBÓL VAN. RENDELKEZIK A MINISZTER, VAGY A VEZETŐSÉG. RENDELKEZÉS = CSELEKVÉST KIFEJEZŐ IGE. MIT CSINÁLOK.? RENDELKEZEM. VAN = BIRTOKOS ESET.