Jánossy: Marx történelemfilozófiai szabadság-fogalma a történelmi változások tükrében│Überhaupt 50

Ötven éves az egyik legfontosabb magyar marxista filozófiai mű, amely - TGM szavaival - egyben antimarxista is. Az évforduló alkalmából rendezett tudományosan és politikailag is lelkesítő konferencia előadásait közöljük, a felszólalások 50 év távlatából járják körül a könyv filozófiai és történeti jelentőségét, folytatják vagy épp vitába szállnak annak gondolataival.
Az előadás absztraktja:
Jánossy András: Marx történelemfilozófiai szabadság-fogalma a történelmi változások tükrében
A Marx figyelmének központjában álló országokban azon szükségletek köre, amelyek a kielégítésükhöz a természettel való társadalmi anyagcserét előfeltételeznek, bővült ugyan, de a kielégítésükhöz szükséges társadalmi munkaidő radikálisan csökkent. Ahogy ő elvárta. Ennek ellenére a munkanap nem lett arányosan rövidebb. És a társadalom tagjai sem a munkanapjuk megrövidítését kívánják, hanem azért fohászkodnak, nehogy a Marx által a kipontozott részen elemzett munkatermelékenység további növekedése részmunkaidőssé vagy épp munkanélkülivé tegye őket. Ekképp felvetődik a kérdés: Mi hiányzik Marx szabadságfogalmából, és mi alakult a gazdaságtörténetben másképp, mint ahogy a munkás-törekvésekhez tudományos megalapozást teremteni kívánó filozófus prognosztizálta?
A kérdés másként is megfogalmazható: „A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a (Engels javítása: de a) feladat az, hogy megváltoztassuk” - ezt olvashatjuk az 1845 tavaszán keletkezett Feuerbach-tézisek záró, 11. tételében. Marxéknak nem sikerült megváltoztatniuk a világot, és azoknak a marxistáknak sem, akik a saját korukban értelmezték a világot és benne a saját feladatukat - megmagyarázandó, hogy miért nem. Nos, én itt most csupán a világ értelmezése igényével kívánom az elemzést elvégezni.