Grósz Eszter: Az érték kritikái és a kritika értéke │Überhaupt 50

Ötven éves az egyik legfontosabb magyar marxista filozófiai mű, amely - TGM szavaival - egyben antimarxista is. Az évforduló alkalmából rendezett tudományosan és politikailag is lelkesítő konferencia előadásait közöljük, a felszólalások 50 év távlatából járják körül a könyv filozófiai és történeti jelentőségét, folytatják vagy épp vitába szállnak annak gondolataival.
Az előadás absztraktja:
Grósz Eszter: Az érték kritikái és a kritika értéke
Előadásomban elsősorban azt a kérdést szeretném vizsgálat tárgyává tenni, hogy hogyan viszonyult az Überhaupt a nyugati marxizmus Marx-kritikájához, tehát a mű nemzetközi összefüggéseinek témájához kapcsolódnék. A nyugati marxizmus Marx-kritikájához való viszonyt mindenekelőtt a Louis Althusser és tanítványai által írt Olvasni A tőkét kötettel való szisztematikus összevetésen keresztül fogalmazom meg, mely műre egyébként, mint az ismeretes, az Überhaupt szerzői maguk is hivatkoznak.
Az előadás első részében, követve az Anti-Tőke kifejtési logikáját, a használati érték marxi fogalmának kritikáit teszem elemzés tárgyává, mely kritika mindkét műben hangsúlyos szerepet kap - A hogyan lehetséges kritikai gazdaságtanban talán hangsúlyosabbat is (Márkus György: „A használati érték antinómiái”), mint az Olvasni A tőkét c. könyvben (Pierre Macherey: „A tőke kifejtési folyamatáról − A fogalmak munkája”). Ahogy a használati érték A tőke kezdetének kitüntetett pontján elhelyezési értékkel bír, úgy ugyanez elmondható a használati érték kritikájáról az Anti-Tőkében. A használati érték fogalmának elemzéséből kiindulva jutnak el az Überhaupt szerzői ahhoz az Althusserék vállalkozása szempontjából is központi kérdéshez, hogy vajon mennyiben tekinthető Marx diskurzusa tudományos diskurzusnak. Mindkét kötet kérdése tehát az, hogy vajon beszélhetünk-e a marxi diskurzus esetében valamilyen előzetes, A tőke kifejtésétől független tudományeszményről, és ha nem beszélhetünk erről, akkor vajon hogyan tudnánk meghatározni Marx kifejtési módszerének sajátosságait, kell-e beszélnünk egyáltalán ilyen speciálisan marxi módszertanról?
A két kötet válaszai ezekre a kérdésekre messzemenőkig eltérőek, az Überhaupt szerzői egyenesen arra a következtetésre jutnak, hogy a marxi érvrendszer csak a szocialista gazdaság ellentmondásmentessége esetén működhetne. Az előadás egyik fő célja éppen ezeknek az eltéréseknek és konfrontációknak (hiszen a két kötetet egymás mellé helyezve már-már az az érzésünk támad, hogy az Anti-Tőke mintha nem is csak Marxal, de kifejezetten Althusserékkel vitatkozna, őket igyekezne megcáfolni) a kibontása és szisztematikus elemzése.
A használati érték két különböző kiritkájának és ezekből a kritikákból levont eltérő következtetéseknek az összevetése nemcsak e két kritika tartalmi összevetését teszi lehetővé, hanem általánosabban is rálátást enged egyrészt a nyugati marxizmus és az Überhaupt kritikai perspektíváinak különbségeire, másrészt pedig lehetőség nyílik a kritika mint kritika általános funkcióinak és lehetőségfeltételeinek a meghatározására is. Magát az Überhauptot ezzel az előadás egy olyan értelmezési keretbe szeretné helyezni, amelyben az - végképp feladva immár a marxi kritikai vállalkozást - a szocializmus sajátos „kritikai elméletének” kidolgozására vállalkozik.
Az előadás második szakasza így általánosabb irányba mozdul el, és a használati érték két eltérő kritikai megközelítéséből, a Lehetséges-e egyáltalán kritikai gazdaságtan? című, központi jelentőségű fejezeten át jut el a hogyan lehetséges egyáltalán kritika? kérdésköréhez. Végső kérdésünk tehát, hogy mi a kritikának saját tárgyához való viszonya, milyen pozícióból szólalhat meg, és milyen lehetőségfeltételeit határozhatjuk meg a kritika megszólalásának. Hogyan határozhatjuk meg tehát a kritikát, és beszélhetünk-e ennek a kritikának valamifajta értékéről?