Érdemes ezen korszakot a csaták száma, jellege és eredménye szempontjából tanulmányozni, mert akkor érdekes következtetésre lehet jutni. Ha a 910-ig terjedő időszakot tanulmányozzuk, akkor észrevesszük, hogy volt néhány csata, amelyben az ellenséget tönkretettük, úgy hogy a legtöbben a hadvezéreik (köztük birodalmak legfőbb méltóságai, államalakulatok vezetői, legmagasabb egyházi személyek) is elpusztultak (Pozsony, Eisenach, Augsburg, Rednitz), egyesekben a magyarok fogságába estek (Provencei Lajos császár a 905- ös italiai hadjárat alatt), vagy alig sikerült megmenekülniük (Brenta). Azután azonban a csaták száma lecsökkent, mert úgy tűnik, hogy a magyarok kerülték a nyílt csatákat az erős királyi vagy hercegi seregekkel, és ha ez megtörtént, nagyrészt nem végződött pozitívan. Ezután csak inkább pusztítás útján próbálták ezen államok vezetőit adófizetésre bírni. Egyedüli kivétel talán a pücheni csata. És már a győzelmek sem voltak annyira kategorikusak, megsemmisítők, mint 910-ig. Ez azt feltételezi, hogy 910-ig a magyar seregeket egy kivételes képességű hadvezér vezette, aki a felsorolt csatákat irányította, és abban az évben vagy meghalt, vagy valami okból visszavonult. Másképp nem lehet megmagyarázni, hogy miért nem találkozhatunk hasonló csatákkal azután. Tehát szerintem 910-ig egy, világtörténelmi léptékkel mérve is zseniális hadvezér vezette a magyarokat, aki, a győzelmei megsemmisítő mivoltát nézve talán egyedülálló a világtörténelemben. Ha elfogadjuk, hogy a fentebb felsorolt 6 csatát ő vezette (Brenta, a 905-ös ismeretlen helyen vívott csata, Pozsony, Eisenach, Augsburg, Rednitz), akkor elmondhatjuk, hogy 2/3-ukban a vezetőiket megölték, 15 %-ukban elfogták, és 15 %-ukban pedig ez alig menekült meg, de az egész seregük elpusztult. Tehát Hunyadi, Görgei, Kinizsi mellé nyugodtan odatehetjük ezt a névtelen hadvezért, aki nálánál többszörösen nagyobb ellenséges seregeket semmisített meg. Ha mindezt nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy ő volt a magyar történelem legnagyobb hadvezére.
Ami azt illeti, másképp is lehet magyarázni. A legtöbb kömyvben ez is szerepel. A magyarok taktikáját egyszerűen kiismerte az összes környező rivális. Erre természetesen a magyar oldal is reagált, és az államalapítást követően a magyar hadszervezet is nyugati motívumokkal bővült. A migráló nomád népek férfi népessége természetesen egész életében katonának is számított, és gyakorta szükség is volt rájuk, szóval nem nagy vállalás azt állítani, hogy a katonai vezetőik kivételes taktikai és logisztikai érzékkel voltak megáldva.
@@silverhand-b Azonban ez a nagy váltás a magyaroknál nem egy megsemmisítő vereség következtében történt, ami megmagyarázná ezt, hanem talán a legsikeresebb hadjárat után, amelynek végén valóban volt egy aprócska veresége egy, a zömtől elszakadó különítménynek, de az eltörpül az augsburgi és rednitzi győzelmek előtt. Sőt, a 910-es hadjárat következtében a német fejedelmek egy része, egy ideig még adót is fizetett a magyaroknak. Aztán még volt egy vereség 913-ban, amelyet tompított az, hogy egy évvel később a győző, Arnulf bajor herceg, a magyarokhoz menekült és a szövetségesük lett. Egy olyan nagyobb vereségre, amely a taktikaváltást indokolta volna 933-ig kellett várni (és az sem volt megsemmisítő jellegű). Tehát szerintem nem volt indokolt a 910 utáni váltás. Valóban a "kalandozások", a megtett távolságot, a résztvevő katonai erőt, és a hadjáratok sikerét egybevéve, a világ hadtörténelmében is kimagasló teljesítmények voltak. És ez nemcsak a 910-es évekig értendő, hanem az egész időszakra, amit így nevezünk.
Nem. Mert nem egy hadvezér vezette a ,,kalandozásokat" A törzsfők meglehetősen nagy önállósággal dolgoztak, több egymással párhuzamosan működő hadvezér-törzsfő vezetett csatákat. A kezdeti sikerek oka egyszerű hogy még nem ismerték a magyar törzsek hadi szervezetét, hadviselését. Amint rájöttek a sikeres védekezésre fordult a kocka.
@@tamaspanczel612 azt sem tudjuk, hogy a törzsek mennyire voltak törzsek és a törzsfők mennyire voltak törzsfők. A korai nagyobb hadjáratok eléggé központilag vezetettnek tűnnek és a számok miatt szinte lehetetlen, hogy egy-egy törzs akciói lettek volna. A kisebb akciók esetében talán feltételezhetünk ilyesmit, de ugyanannyi eséllyel akár egy-egy sikeres vezetőhöz csatlakozó több törzsbéli harcos is alkothatta ezeket a kisebb csapatokat. Nem tudjuk.
Kedves Digitális Legendarium, én nem tudom, hogy mi történik, de a videóhoz írott hozzászólásomra mások által adott válaszokra adott feleleteim fele sem látható, csak akkor, ha a hozzászólásokat a legjobbról a legujabbra kapcsolom. De mivel a youtubeon a hozzaszolasmegjelenítés alapból a legjobbra van téve, senki sem látja ezeket a feleleteket. Nem lehet valamit tenni, hogy a hozzaszolasaim láthatók legyenek? Már csak azért is, mert eszmét cserélek egyes hozzászólókkal, és ők nem látják a hozzaszolasaimat. Köszönöm.
Megkellene nézni mi volt a valodi ok hogy vissza jöttünk a kárpát medencébe☝️aztán azt is meg kellene nézni hogy mi volt az oka annak hogy bejártuk egész európát☝️mert mindennek oka volt☝️
Eléggé összevissza van értelmezve ezzel kapcsolatban minden. Az itt élő lakosság egy része itt élt a honfoglalás előtt is, egy része újonnan jött, egy része visszajött. Az, hogy melyik rész mekkora, aligha kapunk rá pontos választ valaha is. Szerintem viszont a lakosság legnagyobb része itt élt, egy kisebb rész érkezett újonnan és egy még kisebb része tért vissza. Ezen sírni túlzás azért, mert a korábbi évszázadokban sokan menekültek innen keletre a német térhódítás miatt, akik visszatérhettek az úgynevezett honfoglalással is. Kultúrálisan annyira hasonló a hun-avar-magyar vonal, hogy számomra érthetetlen ennek a tagadása. Keress rá az avar jelképekre és leletekre a hunokkal együtt. Bennünk él mind. Teljesen mindegy ki mikor hogyan és honnan jött vagy ment.
Mièrt? Ha itt voltunk,ès visszajöttünk akkor minek neveznèd? Tudomànyos tèny a Hun-Avar- Magyar ugyan az a szkìta gyökerû nèp. A genetika bebìzonyìtotta az ős kàrpàt-medencei szkìtàk vère is az ereinkben folyik. Mit nem lehet ezen megèrteni? Ja , csak,mert a jeshìvàba màst hazudnak..@@tamaspanczel612
- Mi különbség van a darumadár és a kocsmáros között? - A darumadár magasan repül és szépen szól. A kocsmáros pedig lentről hallgatja és nem tehet róla. Bácsatyai Dániel a kocsmáros. 🙂 Őseink ezeréves stratégiai tudást örököltek atyáiktól, Bácsatyai pedig erről semmit nem sejt. A focipályán az erősebb csapat az ellenfél térfelén játszik, gólt akar lőni. A gyengébb csapat a saját térfelén igyekszik megakadályozni, hogy gólt kapjon. Ilyen volt a magyar-európai mérkőzések lefolyása az elmúlt ezer évben. Ezt rablásra egyszerűsíteni tévedés, vagy ámítás. Ne feledjük, hogy ezer éve a volt NDK területe szláv vidék volt. Graz környéke szintén (neve is a szláv "granica"=határ szóból ered). A szlovének és a csehek közel álltak az elnémetesedéshez. Őseink látták a mérkőzés STRATÉGIAI tétjét, mert a mai történészeknél távlatosabban nézték a helyzetet. 1526-ban koronázták magyar királlyá Habsburg Ferdinándot. "Kalandozások" nélkül a nyugatiak uralma ötszáz évvel előbb bekövetkezhetett volna. Beszélnénk-e még magyarul?
Tárgyilagos,jó beszégetés.Köszi
Érdemes ezen korszakot a csaták száma, jellege és eredménye szempontjából tanulmányozni, mert akkor érdekes következtetésre lehet jutni. Ha a 910-ig terjedő időszakot tanulmányozzuk, akkor észrevesszük, hogy volt néhány csata, amelyben az ellenséget tönkretettük, úgy hogy a legtöbben a hadvezéreik (köztük birodalmak legfőbb méltóságai, államalakulatok vezetői, legmagasabb egyházi személyek) is elpusztultak (Pozsony, Eisenach, Augsburg, Rednitz), egyesekben a magyarok fogságába estek (Provencei Lajos császár a 905- ös italiai hadjárat alatt), vagy alig sikerült megmenekülniük (Brenta). Azután azonban a csaták száma lecsökkent, mert úgy tűnik, hogy a magyarok kerülték a nyílt csatákat az erős királyi vagy hercegi seregekkel, és ha ez megtörtént, nagyrészt nem végződött pozitívan. Ezután csak inkább pusztítás útján próbálták ezen államok vezetőit adófizetésre bírni. Egyedüli kivétel talán a pücheni csata. És már a győzelmek sem voltak annyira kategorikusak, megsemmisítők, mint 910-ig. Ez azt feltételezi, hogy 910-ig a magyar seregeket egy kivételes képességű hadvezér vezette, aki a felsorolt csatákat irányította, és abban az évben vagy meghalt, vagy valami okból visszavonult. Másképp nem lehet megmagyarázni, hogy miért nem találkozhatunk hasonló csatákkal azután. Tehát szerintem 910-ig egy, világtörténelmi léptékkel mérve is zseniális hadvezér vezette a magyarokat, aki, a győzelmei megsemmisítő mivoltát nézve talán egyedülálló a világtörténelemben. Ha elfogadjuk, hogy a fentebb felsorolt 6 csatát ő vezette (Brenta, a 905-ös ismeretlen helyen vívott csata, Pozsony, Eisenach, Augsburg, Rednitz), akkor elmondhatjuk, hogy 2/3-ukban a vezetőiket megölték, 15 %-ukban elfogták, és 15 %-ukban pedig ez alig menekült meg, de az egész seregük elpusztult. Tehát Hunyadi, Görgei, Kinizsi mellé nyugodtan odatehetjük ezt a névtelen hadvezért, aki nálánál többszörösen nagyobb ellenséges seregeket semmisített meg. Ha mindezt nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy ő volt a magyar történelem legnagyobb hadvezére.
Ami azt illeti, másképp is lehet magyarázni. A legtöbb kömyvben ez is szerepel. A magyarok taktikáját egyszerűen kiismerte az összes környező rivális. Erre természetesen a magyar oldal is reagált, és az államalapítást követően a magyar hadszervezet is nyugati motívumokkal bővült.
A migráló nomád népek férfi népessége természetesen egész életében katonának is számított, és gyakorta szükség is volt rájuk, szóval nem nagy vállalás azt állítani, hogy a katonai vezetőik kivételes taktikai és logisztikai érzékkel voltak megáldva.
@@silverhand-b Azonban ez a nagy váltás a magyaroknál nem egy megsemmisítő vereség következtében történt, ami megmagyarázná ezt, hanem talán a legsikeresebb hadjárat után, amelynek végén valóban volt egy aprócska veresége egy, a zömtől elszakadó különítménynek, de az eltörpül az augsburgi és rednitzi győzelmek előtt. Sőt, a 910-es hadjárat következtében a német fejedelmek egy része, egy ideig még adót is fizetett a magyaroknak.
Aztán még volt egy vereség 913-ban, amelyet tompított az, hogy egy évvel később a győző, Arnulf bajor herceg, a magyarokhoz menekült és a szövetségesük lett.
Egy olyan nagyobb vereségre, amely a taktikaváltást indokolta volna 933-ig kellett várni (és az sem volt megsemmisítő jellegű). Tehát szerintem nem volt indokolt a 910 utáni váltás.
Valóban a "kalandozások", a megtett távolságot, a résztvevő katonai erőt, és a hadjáratok sikerét egybevéve, a világ hadtörténelmében is kimagasló teljesítmények voltak. És ez nemcsak a 910-es évekig értendő, hanem az egész időszakra, amit így nevezünk.
@@silverhand-b Ön látja a választ, amit önnek küldtem, mert nekem nem jelenik meg.
Nem. Mert nem egy hadvezér vezette a ,,kalandozásokat" A törzsfők meglehetősen nagy önállósággal dolgoztak, több egymással párhuzamosan működő hadvezér-törzsfő vezetett csatákat. A kezdeti sikerek oka egyszerű hogy még nem ismerték a magyar törzsek hadi szervezetét, hadviselését. Amint rájöttek a sikeres védekezésre fordult a kocka.
@@tamaspanczel612 azt sem tudjuk, hogy a törzsek mennyire voltak törzsek és a törzsfők mennyire voltak törzsfők. A korai nagyobb hadjáratok eléggé központilag vezetettnek tűnnek és a számok miatt szinte lehetetlen, hogy egy-egy törzs akciói lettek volna. A kisebb akciók esetében talán feltételezhetünk ilyesmit, de ugyanannyi eséllyel akár egy-egy sikeres vezetőhöz csatlakozó több törzsbéli harcos is alkothatta ezeket a kisebb csapatokat. Nem tudjuk.
Kedves Digitális Legendarium, én nem tudom, hogy mi történik, de a videóhoz írott hozzászólásomra mások által adott válaszokra adott feleleteim fele sem látható, csak akkor, ha a hozzászólásokat a legjobbról a legujabbra kapcsolom. De mivel a youtubeon a hozzaszolasmegjelenítés alapból a legjobbra van téve, senki sem látja ezeket a feleleteket. Nem lehet valamit tenni, hogy a hozzaszolasaim láthatók legyenek? Már csak azért is, mert eszmét cserélek egyes hozzászólókkal, és ők nem látják a hozzaszolasaimat. Köszönöm.
Kedves Szalard! Sajnos erre nekünk semmi ráhatásunk nincs.
@@Digitalislegendarium Ha újból felteszem ugyanazt a hozzászólást, ugyancsak láthatatlan... Akkor már lehet, hogy spamként kezelik.
@@Digitalislegendarium A hozzászólásom alatt 7 válasz jelenik meg, pedig 11 van. Amiket én írtam, azok nagy része láthatatlan.
Megkellene nézni mi volt a valodi ok hogy vissza jöttünk a kárpát medencébe☝️aztán azt is meg kellene nézni hogy mi volt az oka annak hogy bejártuk egész európát☝️mert mindennek oka volt☝️
Vissza jöttünk? Sírok.
Eléggé összevissza van értelmezve ezzel kapcsolatban minden. Az itt élő lakosság egy része itt élt a honfoglalás előtt is, egy része újonnan jött, egy része visszajött. Az, hogy melyik rész mekkora, aligha kapunk rá pontos választ valaha is. Szerintem viszont a lakosság legnagyobb része itt élt, egy kisebb rész érkezett újonnan és egy még kisebb része tért vissza. Ezen sírni túlzás azért, mert a korábbi évszázadokban sokan menekültek innen keletre a német térhódítás miatt, akik visszatérhettek az úgynevezett honfoglalással is. Kultúrálisan annyira hasonló a hun-avar-magyar vonal, hogy számomra érthetetlen ennek a tagadása. Keress rá az avar jelképekre és leletekre a hunokkal együtt. Bennünk él mind. Teljesen mindegy ki mikor hogyan és honnan jött vagy ment.
És mi lehetett az ok és mi rá a konkrét forrás?
@@ferenckiss7099 a szent koronánkat keresték de nem csak európában,
Mièrt? Ha itt voltunk,ès visszajöttünk akkor minek neveznèd? Tudomànyos tèny a Hun-Avar- Magyar ugyan az a szkìta gyökerû nèp. A genetika bebìzonyìtotta az ős kàrpàt-medencei szkìtàk vère is az ereinkben folyik. Mit nem lehet ezen megèrteni? Ja , csak,mert a jeshìvàba màst hazudnak..@@tamaspanczel612
- Mi különbség van a darumadár és a kocsmáros között?
- A darumadár magasan repül és szépen szól. A kocsmáros pedig lentről hallgatja és nem tehet róla.
Bácsatyai Dániel a kocsmáros. 🙂
Őseink ezeréves stratégiai tudást örököltek atyáiktól, Bácsatyai pedig erről semmit nem sejt.
A focipályán az erősebb csapat az ellenfél térfelén játszik, gólt akar lőni. A gyengébb csapat a saját térfelén igyekszik megakadályozni, hogy gólt kapjon. Ilyen volt a magyar-európai mérkőzések lefolyása az elmúlt ezer évben.
Ezt rablásra egyszerűsíteni tévedés, vagy ámítás.
Ne feledjük, hogy ezer éve a volt NDK területe szláv vidék volt. Graz környéke szintén (neve is a szláv "granica"=határ szóból ered). A szlovének és a csehek közel álltak az elnémetesedéshez.
Őseink látták a mérkőzés STRATÉGIAI tétjét, mert a mai történészeknél távlatosabban nézték a helyzetet.
1526-ban koronázták magyar királlyá Habsburg Ferdinándot. "Kalandozások" nélkül a nyugatiak uralma ötszáz évvel előbb bekövetkezhetett volna.
Beszélnénk-e még magyarul?
Remek komment.
Hasonló a véleményem.
Otrantoig mentünk tyúkot lopni közelebb nem volt😅😅 Magyaetalnitó akadémia