Üdvözlöm Viktor! Most végzem a az ÉVF, EBF tanfolyamot (sajnos máshol). Zseniális az előadás! Ez az előadás mód (volt egy melóm....) szükséges a száraz tananyag mellé. Rendkívül hasznos a munkája!
Nagyon szépen köszönöm. Mindig tanul valamit az ember. Van célműszerem, de ki fogom próbálni így ezzel a módszerrel is. Már csak az önellenőrzés miatt is. Nagyon tanulságos informatív volt. Kérünk még pótórákat. 😉👍👏
Köszönöm a felvételt! tanulságos, sokadszor megnézve is Viszont a tapasztalatom szerint a felülvizsgálók egyrésze az alfa szorzót még mindig használják...Ezért szeretném megkérdezni, milyen hibát okzhat az alfa kiértékelési mód használata! A választ előre is köszönöm! K.
Hivatalosan a mért földelőtől 20m után lesz elhanyagolható a potenciálváltozás a talajban. De gyakorlatban közelebb is lehet a segédszonda, azon áram nem fog folyni, csak legyen legalább 30-40cm mélyen leszúrva a talajban hogy ne szedjen össze zavarokat a nagy átmeneti ellenállás miatt.
Tisztelt Tanár úr! A közelemben nem kapható söntellenállás. Találtam azonban egy fékellenállást: 300W, 300 ohm. Ez alkalmas a méréshez? Természetesen nyomógombbal rövid időre zárva a kört.
Kedves György! Köszönöm a kérdésed. Tulajdonképpen méréstechnikai szempontból nincs túl nagy jelentősége. Az inverterre azért van szükség, mert a csekély mérőáram létrehozásához nem elég a néhány voltos, esetleg néhány tíz voltos mérő feszültség. Azért kell hogy váltakozó feszültség legyen, hogy a talaj kémhatása, a földelő szondák fém anyaga ne jelentsen zavaró tényezőt, ha galvánelemet alkotna. A színuszmezős inverter csak azért lenne jobb mint a trapéz, vagy négyszög kimeneti feszültség formák, mert az olcsóbb műszerek úgy képeznek effektív értéket, hogy a színusz feszültség csúcsértékét leosszák gyök kettővel, és kész. Ez nem valódi effektív érték, de túl nagy jelentősége mégsincs. Ennyi hibával hogy magamat idézzem, szóval a zongora is.... Még egyszer köszönöm a leveled.
Tiszteletem! Nekem egy olyan kérdésem lenne, ha egy társasház, vagy családiháznál csak két vezeték jön be a lakáselosztóhoz (mondjuk fekete és kék) akkor honnan tudhatom meg, hogy a kék az PEN vezető és szétválaszthatom az elosztóban nullára és védővöldre? Ill. ha társas, mondjuk emeletesháznál bent van a védőföld, ott pl. hogy tudom ellenőrizni, hogy megfelelő e az ellenállása? Hiszen ott egyik módszer sem igazán kivitelezhető... Előre is köszönöm válaszát!!!
Üdv. Mennyire jelenthet problémát, ha nem egy 300 ohm-os ellenállást használok, hanem egy 60-ohm-osat? Ez már nagyon le fogja nekem rántani a feszültséget nem?
MSZ 447:2019 Kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozási szabvány írja elő, hogy ahol fogadod az áramszolgáltató kábelét, tehát a villanyóránál, ott maximum 10 ohmos földelőhöz kell kötni a bejövő PEN vezetéket. Megjegyzésként a pontos szabványszöveg: "... az üzemi PEN-védővezető potenciálját önállóan számottevő (LEHETŐLEG nem nagyobb, mint 10 ohm értékű) földeléshez kell rögzíteni." Vagyis van, amikor még ezt sem lehet összehozni. De nagyon-nagyon ajánlott bőven 10 ohm alattit csinálni a PEN szakadás esete miatt. Ha nincs más, akkor meglévő épület esetén keretföldelővel kell próbálkozni, amit a fogymérőhöz legközelebb és esetleg a sarkokon további rúdföldelőkkel lehet kiegészíteni. De új építésnél mindig legyen a közvetlenül talajjal érintkező betonba ágyazva. Az hozza a legjobb szétterjedési ellenállást a beton porózus és nedvszívó szerkezete miatt, viszont megakadályozza az acél korrózióját.
P=U*I, belevéve az Ohm-ot U^2/R. 176W lesz. Lehet csak 100W-os is, hiszen a mérés ideje rövid. Nyomógomb megnyom, műszer leolvas, nyomógomb elenged. Tényleg uborka méretű egy ilyen, nagyobbacska. Kisebb ubi, mondjuk 50W is jó. Melegedni fog, de ha nem nyomkodjuk sűrűn, nem vészes.
Tanár úr, az uborka ellenállás mekkora értékű ellenállással (Ohm/Watt) váltható ki? A mostani rendszerben nincs 300 ohmos ellenállás csak 330-as,de az már csak 0,69 A áramot eredményez ami nem tudom elég-e a méréshez? És lenne még egy kérdésem az inverteres mérésnél a szondák között mekkora távolságra van szükség. Köszönöm szépen előre is.
Én is köszönöm a leveled. Az ellenállás értékének nincs túl nagy jelentősége, mert úgy is mérni fogsz áramot, ha kicsi az ellenállás az áram nagyobb lesz, a mérés pedig pontosabb. A 330 Ohm megfelelő lenne, de kössél kettőt párhuzamosan, Te is, hogy legalább 1A mérőáramod legyen. Elvileg kevesebbel is kell hogy tudjál pontosan mérni. A terhelhetőség meghatározásánál fontos, hogy ezt az ellenállást csak néhány másodpercre veszed igénybe, ezért ha kiszámolod a teljesítményt ami rajta hővé alakul, hiába jön ki (0,69A el 157W lenne) mégsem kell ilyen teljesítményű, mert rövid ideig használod csak, elég néhány tíz watt... Én a vajtai kultúrházat ezzel a rendszerrel mértem végig annak idején, ezek az ellenállások éppen csak langyosak lettek a végére. A szondás kérdésedre később visszatérek egy remélhetőleg jó kis videóval. Még egyszer köszönöm a leveled.
@@viktorjager3201 Tisztelt tanár úr! Az ellenállás kiváltható pl. 2db 100W-os izzóra párhuzamosan kötve? Elvileg ~0,87A folyna megközelítőleg. Válaszát előre is köszönöm! A videó nagyon jó lett, nagyon jól magyaráz, érthetően, egyszerűen! Sajnos egészen mostanáig nem tudta senki sem érthetően ezeket a mérési módszereket elmagyarázni, hálás vagyok!
Ez egy jó kérdés. Amely előírás mögött megismerhető gondolatok vannak, az az MSZ 4851-2, ma sem visszavont szabvány, mely szerint az erősáramú mérési módszernél a mérőáram 1 A-nál ne legyen kisebb, de lehetőleg 5 A legyen. Ugyanakkor természetesen arra is ügyelni kell, hogy a mérőszonda és a mért földelés között ne lépjen fel 50 V-nál nagyobb feszültség.
@@dbasekecel Miért nem jó az izzó? Meg milyen terhelésfüggő, szélterhelés? :) Pár másodperc után ha bemelegedett, akkor úgyis állandósul az árama, itt nem kell laboratóriumi pontossággal mérni. De mondok jobbat! Hagyományos izzót úgysem lehet lassan kapni, meg mindig elromlik. Én motorhoz való üzemi kondenzátorral is kipróbáltam és ugyanúgy működik (kapacitív reaktancia). Száz milliamperes nagyságrendben mértem, mivel kisteljesítményű leválasztótrafóm volt. 6uF/450VAC kondival, illetve 15W-os hűtő és 60W-os izzóval amire kell, arra bőven jó mérési eredmények jöttek ki, vagyis kiderült hogy 15 ohmnál kicsivel több. Mentem is a bótba szondáér'
Jó-e, ha megmérem a fázis és PEN közötti feszültséget, vele egyszerre a fázis és földelés között elhelyezett 300 ohmos ellenálláson átfolyó áramot, a feszültséget elosztom az árammal, majd levonok belőle 300 ohmot? Így nem kell a segéd szonda és a mérendő föld szonda közötti delta U feszültséget mérni.
Közelítő méréshez nem rossz ötlet. Sőt minél jobban növeled a soros ellenállást és csökkented a mérőáramot, annál jobban kiküszöbölöd a hálózat arányos része okozta hibát. Az elképzeléssel két probléma is van: 1. A kialakuló áramot befolyásolni fogja nemcsak a mért földelőd, de az összes többi visszavezető földelő is ami a közcélú hálózaton párhuzamosan kapcsolódik, a PEN vezető, a trafó belső impedanciája és a fázisvezető a mérésig, más szóval a teljes hurokimpedancia, amit ezzel a módszerrel szó szerint belemérsz a földelőd ellenállásába. Persze dönthetsz úgy, hogy ezeket elhanyagolod, mivel körülbelül a helyi földelésed értékének max. 10-ed része, így pedig bőven el tudod dönteni, hogy megfelelő-e a szonda, vagy újabb kell a 10 ohm eléréséig. 2. A 300 ohm az nem 300, hanem rosszabb esetekben 300+-5%. Persze lehet még drágábban precíziós ellenállást venni, de ilyen nagy teljesítménynél szerintem a legtöbb több százalékos eltérésű lesz. A lehető legpontosabb eredményért az ellenállás beépítésekor meg kell határozni a pontos ellenállását, azután azzal kell mindig számolni.
Köszönöm a hozzászólásod. Több suliban is tanítottam, jelenleg a Kép**centrum iskolájában tanítok. Megtalálod őket könnyen, éppen úgy mint engem is, lehet hogy a közeljövőben más képző helyen, más hasonló témában. Örülni fogok, ha egyszer akár személyesen, akár a cyber térben találkozni fogunk. Addig is kérdés esetén kereshetsz.
@@viktorjager3201 Nagyon érthetően magyarázod a dolgokat, élvezet hallgatni. Látni hogy szereted is csinálni. Örülök hogy végre magyar nyelven is van ilyen video. Én villanyszerelő vagyok, de biztosan tovább fogok tanulni szakmán belül.
Üdvözlöm Viktor! Most végzem a az ÉVF, EBF tanfolyamot (sajnos máshol). Zseniális az előadás! Ez az előadás mód (volt egy melóm....) szükséges a száraz tananyag mellé. Rendkívül hasznos a munkája!
Nagyon szépen köszönöm. Mindig tanul valamit az ember. Van célműszerem, de ki fogom próbálni így ezzel a módszerrel is. Már csak az önellenőrzés miatt is. Nagyon tanulságos informatív volt. Kérünk még pótórákat. 😉👍👏
Köszönjük szépen a tanulsagos oktatást.sajnos sokan nem veszik figyelembe a földelés fontossagát,pedig ez életbevágoan fontos.
Igen !Nincs is gond ameddig nincs egy jó kis PEN szakadás.
Köszönöm a felvételt! tanulságos, sokadszor megnézve is Viszont a tapasztalatom szerint a felülvizsgálók egyrésze az alfa szorzót még mindig használják...Ezért szeretném megkérdezni, milyen hibát okzhat az alfa kiértékelési mód használata! A választ előre is köszönöm!
K.
Nagyon jó a videó. Azt szeretném kérdezni, hogy mi a minimális, és az optimális távolság, amilyen messzire a mérőföldelő pálcát el kell helyezni.
Hivatalosan a mért földelőtől 20m után lesz elhanyagolható a potenciálváltozás a talajban. De gyakorlatban közelebb is lehet a segédszonda, azon áram nem fog folyni, csak legyen legalább 30-40cm mélyen leszúrva a talajban hogy ne szedjen össze zavarokat a nagy átmeneti ellenállás miatt.
Tisztelt Tanár úr!
A közelemben nem kapható söntellenállás. Találtam azonban egy fékellenállást: 300W, 300 ohm. Ez alkalmas a méréshez? Természetesen nyomógombbal rövid időre zárva a kört.
Üdv! Az inverteres résznél feljött bennem egy kérdőjel (mint kezdő villanyszerelő) Szinuszos vagy lehet négyszögjeles inverter is?
Kedves György! Köszönöm a kérdésed. Tulajdonképpen méréstechnikai szempontból nincs túl nagy jelentősége. Az inverterre azért van szükség, mert a csekély mérőáram létrehozásához nem elég a néhány voltos, esetleg néhány tíz voltos mérő feszültség. Azért kell hogy váltakozó feszültség legyen, hogy a talaj kémhatása, a földelő szondák fém anyaga ne jelentsen zavaró tényezőt, ha galvánelemet alkotna. A színuszmezős inverter csak azért lenne jobb mint a trapéz, vagy négyszög kimeneti feszültség formák, mert az olcsóbb műszerek úgy képeznek effektív értéket, hogy a színusz feszültség csúcsértékét leosszák gyök kettővel, és kész. Ez nem valódi effektív érték, de túl nagy jelentősége mégsincs. Ennyi hibával hogy magamat idézzem, szóval a zongora is.... Még egyszer köszönöm a leveled.
@@viktorjager3201 Köszönöm a kimerítő választ :) . Bízom benne lesz még ilyen minőségi tartalom.
Tiszteletem!
Nekem egy olyan kérdésem lenne, ha egy társasház, vagy családiháznál csak két vezeték jön be a lakáselosztóhoz (mondjuk fekete és kék) akkor honnan tudhatom meg, hogy a kék az PEN vezető és szétválaszthatom az elosztóban nullára és védővöldre?
Ill. ha társas, mondjuk emeletesháznál bent van a védőföld, ott pl. hogy tudom ellenőrizni, hogy megfelelő e az ellenállása? Hiszen ott egyik módszer sem igazán kivitelezhető...
Előre is köszönöm válaszát!!!
Tisztelt Jager Úr?!
Miért van szükség a földelésre? Remélem érti a kérdésem..
Sziasztok. Valaki tudna esetleg egy linket küldeni, hogy hol tudok megfelelő ellenállást vásárolni?! Nagyon köszönöm.
Üdv.
Mennyire jelenthet problémát, ha nem egy 300 ohm-os ellenállást használok, hanem egy 60-ohm-osat? Ez már nagyon le fogja nekem rántani a feszültséget nem?
Üdvözlöm.
Egy átlagos épületnél hány Ohm a megfelelő földelési ellenállás? Max 2Ohmvagy max 10 Ohm?
Én úgy tudom 10alatti ..
MSZ 447:2019 Kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozási szabvány írja elő, hogy ahol fogadod az áramszolgáltató kábelét, tehát a villanyóránál, ott maximum 10 ohmos földelőhöz kell kötni a bejövő PEN vezetéket.
Megjegyzésként a pontos szabványszöveg: "... az üzemi PEN-védővezető potenciálját önállóan számottevő (LEHETŐLEG nem nagyobb, mint 10 ohm értékű) földeléshez kell rögzíteni."
Vagyis van, amikor még ezt sem lehet összehozni. De nagyon-nagyon ajánlott bőven 10 ohm alattit csinálni a PEN szakadás esete miatt. Ha nincs más, akkor meglévő épület esetén keretföldelővel kell próbálkozni, amit a fogymérőhöz legközelebb és esetleg a sarkokon további rúdföldelőkkel lehet kiegészíteni.
De új építésnél mindig legyen a közvetlenül talajjal érintkező betonba ágyazva. Az hozza a legjobb szétterjedési ellenállást a beton porózus és nedvszívó szerkezete miatt, viszont megakadályozza az acél korrózióját.
Üdvözlöm. 300Ohm hány W ellenállást érdemes használni?
P=U*I, belevéve az Ohm-ot U^2/R. 176W lesz. Lehet csak 100W-os is, hiszen a mérés ideje rövid. Nyomógomb megnyom, műszer leolvas, nyomógomb elenged. Tényleg uborka méretű egy ilyen, nagyobbacska. Kisebb ubi, mondjuk 50W is jó. Melegedni fog, de ha nem nyomkodjuk sűrűn, nem vészes.
Tanár úr, az uborka ellenállás mekkora értékű ellenállással (Ohm/Watt) váltható ki? A mostani rendszerben nincs 300 ohmos ellenállás csak 330-as,de az már csak 0,69 A áramot eredményez ami nem tudom elég-e a méréshez? És lenne még egy kérdésem az inverteres mérésnél a szondák között mekkora távolságra van szükség. Köszönöm szépen előre is.
Én is köszönöm a leveled. Az ellenállás értékének nincs túl nagy jelentősége, mert úgy is mérni fogsz áramot, ha kicsi az ellenállás az áram nagyobb lesz, a mérés pedig pontosabb. A 330 Ohm megfelelő lenne, de kössél kettőt párhuzamosan, Te is, hogy legalább 1A mérőáramod legyen. Elvileg kevesebbel is kell hogy tudjál pontosan mérni. A terhelhetőség meghatározásánál fontos, hogy ezt az ellenállást csak néhány másodpercre veszed igénybe, ezért ha kiszámolod a teljesítményt ami rajta hővé alakul, hiába jön ki (0,69A el 157W lenne) mégsem kell ilyen teljesítményű, mert rövid ideig használod csak, elég néhány tíz watt... Én a vajtai kultúrházat ezzel a rendszerrel mértem végig annak idején, ezek az ellenállások éppen csak langyosak lettek a végére.
A szondás kérdésedre később visszatérek egy remélhetőleg jó kis videóval. Még egyszer köszönöm a leveled.
@@viktorjager3201 Tisztelt tanár úr!
Az ellenállás kiváltható pl. 2db 100W-os izzóra párhuzamosan kötve? Elvileg ~0,87A folyna megközelítőleg. Válaszát előre is köszönöm! A videó nagyon jó lett, nagyon jól magyaráz, érthetően, egyszerűen! Sajnos egészen mostanáig nem tudta senki sem érthetően ezeket a mérési módszereket elmagyarázni, hálás vagyok!
Ez egy jó kérdés. Amely előírás mögött megismerhető gondolatok vannak, az az MSZ 4851-2, ma sem visszavont szabvány, mely szerint az erősáramú mérési módszernél a mérőáram 1 A-nál ne legyen kisebb, de lehetőleg 5 A legyen. Ugyanakkor természetesen arra is ügyelni kell, hogy a mérőszonda és a mért földelés között ne lépjen fel 50 V-nál nagyobb feszültség.
@@viktorvarga3745 izzó nem jó mert terhelés függő az ellenállása.
@@dbasekecel Miért nem jó az izzó? Meg milyen terhelésfüggő, szélterhelés? :) Pár másodperc után ha bemelegedett, akkor úgyis állandósul az árama, itt nem kell laboratóriumi pontossággal mérni.
De mondok jobbat! Hagyományos izzót úgysem lehet lassan kapni, meg mindig elromlik. Én motorhoz való üzemi kondenzátorral is kipróbáltam és ugyanúgy működik (kapacitív reaktancia). Száz milliamperes nagyságrendben mértem, mivel kisteljesítményű leválasztótrafóm volt. 6uF/450VAC kondival, illetve 15W-os hűtő és 60W-os izzóval amire kell, arra bőven jó mérési eredmények jöttek ki, vagyis kiderült hogy 15 ohmnál kicsivel több. Mentem is a bótba szondáér'
Jó-e, ha megmérem a fázis és PEN közötti feszültséget, vele egyszerre a fázis és földelés között elhelyezett 300 ohmos ellenálláson átfolyó áramot, a feszültséget elosztom az árammal, majd levonok belőle 300 ohmot? Így nem kell a segéd szonda és a mérendő föld szonda közötti delta U feszültséget mérni.
Kedves Attila! Kapott választ a kérdésére? Amúgy szerintem is pontos értéket kapunk úgy is (pontos 300 ohm esetén).
Közelítő méréshez nem rossz ötlet. Sőt minél jobban növeled a soros ellenállást és csökkented a mérőáramot, annál jobban kiküszöbölöd a hálózat arányos része okozta hibát.
Az elképzeléssel két probléma is van:
1. A kialakuló áramot befolyásolni fogja nemcsak a mért földelőd, de az összes többi visszavezető földelő is ami a közcélú hálózaton párhuzamosan kapcsolódik, a PEN vezető, a trafó belső impedanciája és a fázisvezető a mérésig, más szóval a teljes hurokimpedancia, amit ezzel a módszerrel szó szerint belemérsz a földelőd ellenállásába.
Persze dönthetsz úgy, hogy ezeket elhanyagolod, mivel körülbelül a helyi földelésed értékének max. 10-ed része, így pedig bőven el tudod dönteni, hogy megfelelő-e a szonda, vagy újabb kell a 10 ohm eléréséig.
2. A 300 ohm az nem 300, hanem rosszabb esetekben 300+-5%. Persze lehet még drágábban precíziós ellenállást venni, de ilyen nagy teljesítménynél szerintem a legtöbb több százalékos eltérésű lesz. A lehető legpontosabb eredményért az ellenállás beépítésekor meg kell határozni a pontos ellenállását, azután azzal kell mindig számolni.
Bárcsak ilyen tanárom lett volna annó! 😉 Azt lehet tudni hogy melyik iskolában tanítasz?
Köszönöm a hozzászólásod. Több suliban is tanítottam, jelenleg a Kép**centrum iskolájában tanítok. Megtalálod őket könnyen, éppen úgy mint engem is, lehet hogy a közeljövőben más képző helyen, más hasonló témában. Örülni fogok, ha egyszer akár személyesen, akár a cyber térben találkozni fogunk. Addig is kérdés esetén kereshetsz.
@@viktorjager3201 Nagyon érthetően magyarázod a dolgokat, élvezet hallgatni. Látni hogy szereted is csinálni. Örülök hogy végre magyar nyelven is van ilyen video. Én villanyszerelő vagyok, de biztosan tovább fogok tanulni szakmán belül.
De mostmár mért nem ilyen egyszerü minek van komplikálva