Szuper. Manapság jobban szeretem nézni ezeket a műsorokat, mint azt, ami mindenhol folyik. Nyilván nem értek hozzá, de sokkal jobban érzem magam, ha azzal foglalkozom, hogy miként lehetünk jobbak.
Aki egy űrlift élményre vágyna, az epcoti Disney Worldben nemrég adták át a Space 220 nevű éttermet, ami ezt a hangulatot hozza el, egy lift "felvisz az űrbe" ahol található az étterem. Persze mindez szimulációkkal és kijelzőkkel megoldva ;) Ha jól látom, Gergő onnan is felhasznált vágóképeket
@@spontanvideok246 hát én nemrég voltam ott, de egy darab külső lift nem volt az Empire State Buildingen. A belső lift plafonján van képernyő, ami mutatja az építést, de annál látványosabb akkor már a One World Trade Center, annak a liftjében már körben is vannak képernyők hasonló okokból. Talán a One Vanderbilt nevű épületre gondolsz, azon van külső lift, bár azt nem tudom nyitva van e már.
@@SemSenki Igen, igen ez így igaz, a másik épületet akartam mondani. Persze, hogy nincs az Empire State Building oldalán külső lift. Mert eleve a külső része is lépcsőzetes szerű, mellesleg undorító is lenne az oldalán valami álvány szerű tartó szerkezetes lift, Így a csodás a kinézete az épületnek ahogy most van. Azt nem tudom, hogy az Ikertornyok helyére, ami épült felhő karcoló annak van-e külső liftje.
Nagyon köszönjük a videókat! Engem eddig teljesen kikerültek a világegyetemmel kapcsolatos témák, most meg majd 33 évesen úgy csüngök a videóidon, mint egy kíváncsi gyermek!
Szia Tomi ! próbáld meg megszerezni (torrent oldalról) a Kozmosz: Történetek a Világegyetemről című 13 részes dokufilmet... nagyon fog tetszeni. Azt mindenkinek látnia kellene :)
Mind ez, ahogy elmondtad és bemutattad Gergő! Igazán remek, részletekbe menő és tökéletesen átérezhető. Nagyon köszönjük neked! át is lépek a pro előfizetők kategóriába!
*Mindez, ahogy elmondtad, és bemutattad, Gergő, igazán remek, részletekbe menő és tökéletesen átérezhető. Nagyon köszönjük neked! Át is lépek a pro előfizetők kategóriába!
Szívesen néznék videót a műholdak keringési pályáiról, hogy lehet hogy eddig még nem következett be a láncreakció az ütközésekből. Létezik amolyan műhold kresz?
De jó, hogy ezt a témát elővetted! Engem mindig zavart, hogy a fantaszták soha nem tárgyalják ki az ötlet megvalósításának valószínű akadályait. Még a nagy A. C. Clarke is, aki képzett csillagász és rádiómérnök volt, használta az ötletet egy regényében, de mások is újra meg újra elővették. Olyat is olvastam, hogy végül még a kötél végén levő nagy tömegre sem lesz szükség, mert az égimechanika a kábelt megfeszülve tartaná, márpedig én nem tudtam ezt a véleményt bizonyítani, a kétségeim elől megvédeni. És bizony sokféle kétségem volt, amelyeket most te is megerősítettél, pedig valószínűleg nem is hoztad szóba az összes akadályozó tényezőt. Például nekem ott van az is, hogy a függőleges kábel a forgás miatt megpróbálna lefeküdni, tehát egy oldalirányú erőt is ellensúlyozni kellene, nem csak magát a súlyt.
Emberek.... 2135-ben? Akkor már nem csak az ilyen típusú internet is ódivatú lesz hanem a narrátor és csapata is rég testet váltott kétszer is köbö LOL
Üdv! Ez a mennyi minden kellene hozzá, olyan mint mikor a nyolcvanas években reménykedtem kölökként hogy akkor pár év múlva lehet repülő autó és otthonról bármilyen filmet megnézhetek, hallgathatok bármilyen zenét mikor akarok, mert lesz hordozható magnókazetta lejátszóm miben van rádió és így rögzíthetem azt mit akarok, és bárhol beszélhetek azonnal a barátaimmal meg csak úgy fotózhatnék... Meg az Olimpia alatt biztosan lesz tanítási szünet...😂 Repülő autó már van és a mobilunkat a zenékkel és filmekkel összehangoljuk az okos tévével! Ilyen tv fel sem merült bennem, nemhogy az internet!😂 A tudományos élet mindig ezzel harcol hogy mi kéne és azt miért nem lehet! Bár ezt már többször jelezted te is!
Szia Gergő a nagy számok törvényről nem akarsz akár egy 3-4 perces kis-okost csinálni? (Vagy ha van akkora a téma akkor nyílván rendes hosszúságú videót) Királyak a videóid csak így tovább!
Szuper, ezt már vártam! És nagyon elegáns cáfolatok hangzanak el benne, aminek bárki utána számolhat, vagy ha az nem megy (nekem biztos, nem, mert a matek nem volt az erősségem) utána nézhet! A legszemléletesebb a ISS "elláthatatlansága" a liftről. Pedig nyilván ez lenne az egyik ütő-kártyája a projektnek, már ha lenne ilyen projekt egyáltalán!
Esetleg a Csillagok közöttről nem tervezel videót csinálni? Nagyon sok érdekes témát vet fel a film, kíváncsi lennék, mennyire állja meg a helyét a való világban. Úgy sejtem jobban, mint az Armageddon. 😃
@@gergelyfulop2406 azért ezzel vitatkoznék 😃 bár elég elenyésző a tudásom ilyen téren, de a Csillagok között szerintem arról, amiről nem csak sejtéseink vannak, azt reálisan mutatta be. Mondjuk a kapcsolódó videó előtt az Armageddonról se gondoltam, hogy ennyire nagy kamuparádé 😃
Lehetne e szemét telepnek használni olyan bolygót, amely semmilyen körülmények között sem lehetne lakható, de rendelkezne valamilyen légkörrel? Pl Vénusz.
@@urkutatasmagyarul ez is egyfajta megoldás.. Nyilván így is probléma (most ugye a spaceX műholdak miatt aktuális), hogy mennyi szemetet és űrszemetet termelünk. Igaz, Európa nagy része, illetve a régóta fennálló városok, pl London, Párizs, Budapest, mind mind vagy halottakra, vagy szemétre épült.
Jó kis áttekintés. Kösz! Hajdan, én is végigszámoltam egy ilyen űrlifetet. Akkor még nem lehetett volna megcsinálni, mert kb. egy nagyságrendnyi tömegarányos szakítószilárdság hiányzott. Ma már csak szándék kérdése. És nem csak az anyagtudomány fejlődött, hanem az egyéb műszaki lehetőségek is. Te egy 20-30 éves koncepciót vázoltál fel, ma már vannak jobb lehetőségek: A kábel vastagsága kb. annyi, amennyit akarunk. A végéinél (a földön és a felső űrállomáson) célszerűen nagyon vékony, mert ott nem nagyon fog rá számottevő erő hatni, és a közepe felé lesz a legvastagabb, ahol legnagobb lesz a húzóerő. Valószívűleg több (10-100) kábel menne, hogy ha kell, akkor lehessen a szálakat javítani, vagy cserélni. Persze ma még nem olcsó a nanocső, de 10 év múlva akár az űrben lehet gyártani nagy tömegben. Így felvinni sem kell, csak gyártani és lelógatni (meg nyilván fel is, hogy a súly le ne rántsa az égből a „kikötő” műholdat). De a kábelt sem úgy kell elképzelni, mint egy acélsodronyt. A nanocsövekből készült kötél sűrűsége közelebb lenne a levegőéhez, mint a vashoz. Csaknem lebegne a levegőben. Tehát ha szakadás van az alsó pár száz km-en abból sok baj nem lenne, a lezuhanó kábel is inkább levitorlázna és nem is egy helyre esne, hiszen kelet irányú sebessége van. A többi rész meg felfelé „esne”, de azt fentről lehet kompenzálni. Így a javítása sem lenne drágább, és műszakilag bonyolultabb, mint az óceánok fenekére feketetett optikai kábeleké. A kabin mozgatása sem görgőkkel történne, hanem úgy, mint a maglev vonatoknál (mágneses térrel). Ha elmenne a villany, a saját önindukciója fékezné. A sugárvédelem sem árnyékolással működne, mint a mai űrhajókon. A Van Allen övben töltött részecskék vannak. Az űrlift kábelében meg villany menne, ami mágneses teret kelt, ami a Lorentz erő miatt, magától eltérítené ezeket részecskéket. Nyilván ehhez méretezni kell a feszültséget és az áramerősséget, de a kabin is köré is lehet aktív elektromágneses védelmet kialakítani. Amikor már idáig jutunk akkor az űrhajósok sem a LEO-n fognak gyakorolni, mint most, mivel magasabb pályákon is biztonságban lesznek, és azokról könnyebb is elindulni. Szóval én nem vagyok annyira szkeptikus. Kb. olyan, mint a dízel és villanyautók viszonya. Tíz éve még ott sem látszott, honnét lesz töltő hálózat meg akkumulátor, most meg benne élünk. Most még a kémiai rakétáké a főszerep, de azokban sincs már igazán nagy fejlesztési potenciál. Nem biztos, hogy az űrlift lesz a jövő, lehet, hogy atom- vagy fúziós- rakéta, vagy más megoldások. De az űrlift van mérnökileg a legközelebb.
Szerintem a kábelre az összes keresztmetszetében ugyanakkora normálerő hat. F erő R1+R2 reakcióerő, közben nincs semmi. Ezáltal minden keresztmetszetében egyenlő vastagságú kábelre lenne szükség, ha az önsúlyt kihagyom a számításból. De feltételezve, hogy a kábelben nem ébredhet nyomószilárdság, mert akkor a kihajlással is kellene számolni, márpedig ilyen karcsú szerkezetnél ez ellehetetlenítené a stabilitást, F1 erőnek nagyobbnak kellene lennie, mint a kábel önsúlya, így kihagyhatom, legalábbis úgy gondolom. Arról nem is beszélve, hogy ha az önsúly nagyobb, mint F1 erő, az azt jelenti, hogy addig húzzuk az "ellensúlyt" a Föld felé, amíg a kettő ki nem egyenlítődik. Vagy valamit kihagyok a számításból?
Nem, nem. A közepén lenne a legnagyobb a terhelés, a legalján szinte nulla lenne, hisz a szerekezet felső része felfelé húzz, kb mintha lógatnál egy kötelet, ami épp a felszín felett lóg. És ugyanez van a másik oldalon is csak fordítva.
Egyszer, ha lesz időd és kedved, készíthetnél egy rangsort az ismertebb filmekben megjelenő űrhajókról a megvalósíthatóságuk alapján. Pl a Mentőexpedíció című filmben szereplő jármű, nekem laikusnak elég hihető és reális szerkezetnek tűnik...
Nagyon jó összefoglalás. 😊 Az az "apróság" egyébként kimaradt (persze annyi sebből vérzik az elképzelés, hogy nem nehéz kihagyni valamit), hogy ahogy halad felfelé a hasznos tömeg (és az azt szállító kocsi saját tömege), úgy hajlítaná el az a kábelt. Hiszen ez olyan, mint amikor a gyorsan forgó balettáncos kitárja a karját, ezért lelassul, mivel nincs minirakéta a kezeiben, ugyebár ez középiskolás fizika. Az űrlift kábelére várna az a terhelés, hogy felgyorsítsa a tömeget legvégül a geostacionárius pályasebességre, márpedig ezt nem tudja megtenni, hiszen csak egy kifeszített kábel, ezért elhajlana, végül eltörne/elszakadna, így pedig a felszínre omlana az egész. Tehát még a Marson sem épülhetne meg. Az egész egy teljesen elhibázott koncepció. Maradnunk kell a rakétatechnológiánál (ami szívás, soha nem fogunk vele csillagközi utazást megvalósítani, de legalább működik, a maga korlátai között), vagy akkor ha már tudományos fantasztikum, én egy korszakváltó technológiát az Ammara című regényben olvastam. Mondjuk abban van némi ezotéria is, de a szerző által bevallottan is az csak egy sajátos szetting, a célja az inspiráló gondolatok regénybefoglalása volt.
16:25 nel (az utolsó mondat volt a legszebb) Szívből remélem és kívánom hogy legyen így 🤯🙏🖤 Imádom a videóid sajnos nem tehetem meg anyagilag higy támogasslak de remek anyagot gyártassz...szóval csak minden jót kívánok 😁
Szuper video lett. Emlitetted a videoban a marsot, amin ugye kissebb a gravitacio, csak kivancsisagbol a Hold, miert nem johet szamitasba ott kissebb a gravitacio. Az urlift szerintem akkor tudna megvalosulni, ha a sikerulne kifejleszteni a sci-fi filmekben levo vedopajzsot, akkor az urszemet es tarsai nem fenyegethenek. A masik kerdesem, hogy fold forgastengelyen azaz eszaki sark vagy a deli sarkon miert nem lehetne megvalositani az urliftet?
Az a baj a Holddal, hogy lassan forog, 28 nap alatt fordul körbe, így kisebb a centripetális erő is. Épp ezért nem kehet az északi sarkon sem megépíteni, mert ott meg egyáltalán nincs centrifugális erő.
A holdi űrliftnél a Földnek kellene ellensúlynak lenni, hiszen a Hold koordináta rendszerében a Föld mozdulatlan (a librációval és az elliptikus holdpályával sem számolva)... :D
@@attiwise Viszont a Föld nem ugyanazt az oldalát mutatja a Hold felé, hanem forog a Holdról nézve. Úgyhogy a földi "horgonyt" kb. 1 km/s-cel (3600km/h) kellene mozgatni a Hold keringésével megegyező irányba, ahhoz, hogy ne csavarodjon fel a Föld tengelyére a "kötél". Azért ahhoz jó nagy Bugatti kellene :)
A könnyűiparban ismert fogalom a szakadó hossz fogalma, ami azt jelenti, hogy hány méter az a cérna, ami a saját súlyától szakad el. A mi esetünkben egy tömeg/szakítószilárdság arányt kellene ehhez hasonlóan megadni, és félek, egy akkora szám lenne, hogy az derülne ki,hogy ilyen anyag nem létezik. Vegyünk pl. egy nagyon jó minőségű acélhuzalt, amelynek szakítószilárdsága 200kp/mm2 (elnézést a régi mértékegységért, de a MPa nehezebben érthető laikusok számára) ez huzal 25 km hosszban a saját súlyától elszakadna. Nos a 25 km az nagyon messze van a 36000 km-hez. Tehát a videó elején említett acélsodrony nem kivitelezhető. A másik nagy probléma, amit a videó nem említ az a perdület. A feljuttatott ezköznek ugyanúgy adni kell egy perdületet, mert ha nem, akkor a rendszer perdületéből veszi el ami neki szükséges, tehát a rendszer idővel feltekeredik a földre. Tehát minden egyes feljuttatott ezköz fékezi a rendszert, amit valahogy pótolni kell, ezt rakétákkal lehetne megoldani, így megint ott vagyunk ahol a part szakad. Ez a rendszer még elméletileg sem működik, akkor sem, ha találnánk egy nulla súlyú végtelen szakítószilárdságú anyagot, mert a fejuttatott eszköznek meg kell adni a szükséges mozgási energiát. Belátom , ez elsőre jó ötletnek tűnik, én is hallottam erről már régen, de most kicsit jobban belegondoltam, nagy marhaság az egész.
Jó látni, hogy más is rájött a legalapvetőbb, mégis sohasem említett ellentmondásra, hogy akárhol van az ellensúly, a feljuttatott test onnan nyeri a potenciális energiáját, hétköznapi nyelven mondva lehúzza.
Pontosabban, ha jól tudom, ő volt az első, aki a többlépcsős rakéta ötletével meg tudta kerülni a rakéta tömegének makacs problémáját. Óriási koponya volt, egy falusi tanító, aki úgyszólván leírta az űrkutatást, már csak meg kell csinálni, amiket ő elképzelt. :-) Egyébként Ciolkovszkij ötlete az űrbe nyúló toronyról nem olyan rossz, mint amennyire az űrlift elképzelése kétséges, de talán ő maga is csak gondolatkísérletnek szánta.
@@gregor_man Így van, ráadásul tervezett zárt repülőgépet és fémvázas léghajót is. Amik abban az időben eléggé előremutató konstrukciók voltak! Még ha ezen a téren nem is ő volt az első.
A fantázia működik, írók és filmek megjelenítik, a tudósok és mérnökök pedig elkezdik a fejüket törni, hogyan lehetne kivitelezni. Föld körüli gyűrű állomás. Volt már filmben ha jól emlékszem, bár ahhoz brutális mennyiségű nyersanyag kellene. Ha azt létrehoznák, lehet a lift is könnyebben kivitelezhető lenne. :)
Üdvözletem! Gondolkodtam a problémán, laikusként nem tudtam minden tényezőt számításba venni. A fő probléma, pályán maradás sebesség komponens nélkül. Ötletem egy gyűrű a bolygó körül, ami nem egy elemből állna( hegesztve ), hanem sok külön álló egyenlő szárú csapott csúcsú háromszög (római boltívekhez hasonlóan) körben. Az egymásnak feszülés tartja fen az egyes elemeket. HA minden elemet (elméletben) két rögzítő kábellel rögzítünk háromszögben, a kör menetirányával megegyező és ellentétes irányban, akkor a gyűrű nem fog forogni (gyorsulni). A földet felülről nézve (sarkok), a szerkezetet egy kerékpár kerekéhez hasonlítanám, a tengely a bolygó, a gumi a gyűrű, a küllők a kábelek. A szerkezethez már csatlakozhat az űrlift. A gyűrűnek nem kell vastagnak lenni a rögzítő kábeleknek se, minél több van annál jobb, jobban oszlanak az erőhatások. Buktatói sok, vízen fix rögzítő pont, gyakorlatilag két részre vágnánk a bolygó légterét, a sok rögzítő kábel és a gyűrű közti, tömeg-szakító szilárdság egyensúly, a lift plusz tömege, a bolygó nem gömb jellegéből eredő különböző sűrűségek, gyorsulások. A gyűrű külső felszínén a maglev vasúthoz hasonló gyorsító eszköz. Mondjuk csak ötlet.
Szerintem a leginkább várós létesítmény az nem az űrlift, hanem a Douglas Adams által megálmodott Vendéglő a Világ Végén. Fogyassz el egy kellemes (utolsó) vacsorát, és közben gyönyörködj az alattad elterülő Univerzum végórájában. Persze ez fikció és vicc, de ha lesz mód egyszer időt utazni, akkor tuti TOP úti cél minden stopposnak! :)
Tényleg nagyszerű anyag, Köszönjük !! Ötlet, annak ellenére, hogy nem fog megépülni: 2 lift: és, mikor az egyik lefele halad, a másik felfele, így a tömegük kiegyensúlyozott... persze több kébel kell, á, hagyjuk... Más: Mit gondolsz, lenne érdeklődés egy videóra a következő témáról: Nukleáris hulladék feljuttatása és a Napba irányítása? :)) (alternativa a Radioaktiv anyag bányába ásására) (minket nagyon érdekelne!)
Nekem tetszene az Űrlift koncepció és tervezés kivitelezés. DE SAJNOS minden olyan probléma amit a videóban elmondtál pontosan mind meggátolja a megépítését. Én örülnék ha megépülne az Űrlift de Olyan brutális összegekbe kerülne, hogy a JAMES WEBB Űrteleszkóp megépitése fellővése pár dollárnak tűnne mellette. Pedig a Janes Webbnek nagyon is sok értelme és haszna van ❤❤😍.
és hogyan akarod a bolygóhoz (bármelyikhez) rögzíteni a a szuper nagy húzószilárdságú nanocsöves kábelt? veszel pár extra nagy dűbelt és lefúrod, lecsavarozod?
Nem lesz rá szükség. A fizikai erőket úgy kell elképzelni, mintha egy kötelet lógatnál a földre. A csatlakozásnál nem lenne húzóerő, elég lenne az oldalirányú elmozdulásoktól megóvni a rendszert.
Ez egy király összefoglaló volt, köszi! Egyetértek Veled, a rakétahajtás hatékonyságának növelése ésszerűbb gondolat a földi viszonyok mellett. Csak azon tűnődöm, hogy ha ezek az alap dolgok (kábel anyaga, rögzítése, földkörüli pályán maradás sebessége, stb.) logikusan végiggondolhatóak, akkor azok Scifi írók voltak, akik ilyenen törték a fejüket időt és fáradtságot nem kímélve? Műszakilag elég csacskaságnak tűnik a jelen fizikai tudásunk mellett.
Ismered Jules Verne-t és hogy miről irt könyveket? Amiket akkor kb lehetetlen volt megcsinálni és 100-150 év múlva valóság. 120 éve még örültek ha repültek 100m-t, ahhoz képest már milyen repülők voltak 1930-40 tájékán. Ami most lehetetlen lehet 100-200 év múlva természetes lesz.
Hali! A magasság problémára esetleg lehetne megolodás, hogy ha az űrlift felső állomásán "nagyobb" feljesítményű ionhajtóművek dolgoznának, hogy csökkentsék a terhet. Ezeknek az energia ellátását meg lehetne oldani a csövön belül?
13:44 Hogyan kerül a közelébe, ha repüléstitalmi légtér van több tucat km-re..? Ha az USA közepén épülne fel mondjuk, akkor kb. semmi sem tudná támadni, kb. atomháborúval ekvivalens lenne annak támadása, mert csak az USA kontinentális talapzat közelében indult terepkövető robotrepülőgép (CM) tudná legfeljebb elérni. Viszont a légvédelmet meg feltalálták elég régen ezek ellen is. De amúgy szerintem is megvalósíthatatlan.
Engem mindig is foglalkoztatott a dolog, bár nagyon off a kérdésem, de a forgási ábrád nézve megint felmerült, és már nem bírom magamban tartani😅 Ha a föld 1674 km/h-val forog, és az ISS űr állomás 27.600 km/h-val, akkor másfél óra alatt kerüli meg a földet, vagyis egy nap kb 15-16szor.. akkor akik az ISS-en vannak, idő utazásban vesznek részt? Volt is egy dokumentum film az idő utazásról ahol egy atom órával bizonyították hogy aki nagy sebességgel utazik a földön, vagy azon kívül, utazik az időben.. ugyebár a fizika törvényei szerintem jelenleg vissza nem, de előre lehet időben utazni.. tehát akik fent vannak mondjuk 2 napot az ISS-en, addig a földön eltelik kb 1 hónap? Vagy nagy butaságot kérdezek? 😅🙈
mondjuk alapvető fizikai ismeretekkel is tudni kéne hogy ez egy képtelenség, mégis, nagyon sok "kocka" fiatal azt hiszi hogy az ilyesmi lehetséges... örülök hogy már az elején ki van mondva ez :)
Miért nem lehet rakétával kilőni a carbon csövet és miért nem lehet benne olyan technologia amivel mágneses erőtérrel menne fel a lift mint a mágneses vonatok? Persze feszültségesés már 100m en számottevő stb de szupravezetők.
Nagyon kedvelem a videóidat, talán pont a részlethűség miatt is. Viszont a 300 méteres Eiffel-torny * 120.000 amít említettél az 36.000km lenne, ami hát na... De ettől függetlenül csak így tovább!
@@urkutatasmagyarul Természetesen csak elméletileg, de a centrifugàlis eronek is ellen kéne àllnia a kotélnek ami hatalmas lene ilyen paramétereknél szerintem.
Szia! Ez lehet hogy banális kérdés, de honnan tudjuk hogy milyen anyagokból tevődnek össze a különböző bolygók? Pl a nap, vagy a többi gázbolygó. Oké hidrogén extrém nyomás alatt, de ezt honnan tudjuk? (Lehet hogy valamelyik részben ezt már mondtad és csak lemaradtam róla, ebben az esetben a többi kommentelőt kérem hogy dobjon meg egy számmal, hogy hanyadik részben volt 😊)
@@urkutatasmagyarul Aha….tehát ha fehér (Mint a nap) akkor Hidrogén ha kék (Mint az Uránusz) akkor megint csak hidrogén? Most egy kicsit mégjobban elvesztem az erdőben, de sebaj :) Mindemellett köszönöm az eddigi és az ezutáni videókat! Örülök hogy egy számomra kedves témakörben készítesz számomra érthető videókat és nem pedig a Spektrumról “kell” néznem 10 éves videókat, ami után csak több kérdéssel butának érezve magam keltem fel ☺️☺️ (U.i.: közben használtam google-t, a legjobb barátomat is 😂 Elég volt annyit beírni hogy “Csillagászati színképelemzés” és már Wiki szólott is hozzám)
Szerintem jó volt a videó, elég sok sci-fi könyvet olvastam pici koromban. Ebből érezhető volt ez is. Kérdésem: Ha csak azon múlna, hogy az emberiség hatalmas költséggel, óriási munkával, de meg tudná tenni, akkor miért nem? Fejben nem vagyunk jó erre? Soha nem fogunk össze, mint az emberiség...?
Az űrliftben kvázi ugyanakkora lenne a súlyod, nem lebegnél, visszaesnél, ahogy a lift is. A súlytalansághoz pl 400km magasságban (ISS) kb olyan sebességet kellene elérned, h 1.5 óra alatt megkerüljed a földet. Ekkor a centrifugális erő kioltaná a tömegvonzás erejét és lebegnél, nem esnél vissza. Az űrlift így 16x lasabb, lásd 9:00
A megoldás a gyűrű. A torony sosem lesz önhordó teljesen. De a gyűrű nem esik le mert önmagára terhel, csak szimmetrikusan kell terhelni. Persze még mindig marad a kötél problémája:) De aki tud egy gyűrűt építeni, csak rájött már a kötél problémájának megoldására is.
Ohh erről pont beszéltek Zábori Balázsék is a müsorukban. A Nemzetközi űrhirek 61-dik részben. Ami már sajnos nincs. Igazából nagyon jól beszél Balázs ezen a területen. Bár tuti nem lenne ideje egy saját youtube csatornára. De az biztos hogy király lenne benneteket hallani egy discord beszélgetés között :) Vagy felkérhetnéd őt egy ilyen beszélgetésre. Jó dolog lenne a te és az ö nézeteit meghallgatni egy-két témában. :) Bár az ő véleménye az űrliftel kapcsolatban: Hogy ez az anyag nem létezik! :D Nem is fog 10 ezer év mulva sem :)
@@urkutatasmagyarul Na igen. Gondoltam hogy ez lenne a probléma. De persze ha lesz rá lehetőség akkor az biztos hogy tetszene. Na meg egy elég jó videó lenne. Na és te soha nem fogod felfedni magad? Akár csak a többiek... :) Ahogy Pamkutyáék vagy Zsozéatya vagy RadicsPeti és JustVidman. Vagy még jó pár videós... :) Vagy csak értelmetlen volna? Köszi szépen.
A megszerzett sebesség alig több, mint az egynlítőnél, a légellenállás valóban kisebb, a helyzeti energia is csak épphogy több. Ezért mondtam, hogy hasonló méretű rakétára van szükség. Nem ugyanakkorára, de majdnem.
@@urkutatasmagyarul A rakétákkal igazán gyorsítani csak 30 km felett lehet, ahol kezd a légkör igen ritka lenni. Viszont addig azt a bődületes mennyiségű üzemanyagot is fel kell venni, ami majd a gyorsításhoz elég lesz. Csak emiatt a lavina effektus miatt nagyon nagy a tömeg. Ha te 400 km magasan indíthatsz el egy rakétát egyrészt úgy fog gyorsulni, mint állat és nem kell az a sok száz tonna üzemanyag sem. Rohadtul nem "majdnemről" van szó. Javaslom nézzed már meg, hogy az ASM-135 rakéta esetén az, amivel légkörben csak egy pár tucat km-es boostra elég fokozat hova gyorsított egy 12 km magasról indított gépnél. Már ott is brutális volt az, hogy a légkör legsűrűbb rétegén nem kell átrepülni ÉS vinni a kerót a magasabb gyorsításhoz.
A rakéták emelkedésénél kevesebb, mint 2 perc alatt elhagyják a 30 km-es magasságot, azaz áthaladnak a légkör 99%-án. (SpaceX Falcon-9 2022.02.03. repülése alapján). Ezután már nem számottevő a légellenállás. Itt elfogyasztották a teljes üzemanyag körülbelül 40%-át. Na, ha itt nem közel 4000-rel mennénk, hanem 0-val, akkor kellene még üzemanyag, amivel innen elérhetjük a sebességét, ez legyen az elfogyasztott üzemanyagnak csak a 30-40%-ka, mivel nem lesz súrlódási tényező. Ez így még mindig a teljes üzemanyagmennyiség körülbelül 75-80%-ka. Azaz valóban kevesebb üzemanyag kell, ez nem kérdés, de a különbség nem lesz radikális, mintha csak a tizedére lenne szükség.
@@urkutatasmagyarul 400 km-en úgy saccra 1/3-nál kisebb rakéta is elég lenne... Nem érzed vagy sosem láttad a dominó effektust azt üzemanyag mennyiség kapcsán. Pont ez az, hogy 40% elfogy és többfokozatú rakéta kell, hogy csökkentsék a tömeget. Ez a rohadt sok üzemanyag csak azért fogy el és van ekkora rakéta, hogy innen gyorsuljon és még nyerjen 400 km magasságot a rakéta. Ez azt jelenti, hogy ez a 40% eleve nem kéne és maradéknál is kevesebb maradék marad, mert a rakéta is kisebb lenne és még magasabbról indul. Ha érdekel egy kb. számszerű érték, akkor megkérdezhetek hozzáértőket, hogy kb. ez mennyi. en.wikipedia.org/wiki/Northrop_Grumman_Pegasus Ez a rakéta önerőből nem érné el még talán 30 km-es sem és a sebessége nevetséges lenne. 12 km magasból indítva van 440 kg-ot tol LEO pályára. Egy 18 tonnás rakéta. Nézd meg, hogy mekkora rakéta kéne egy kb. 400 kg-os hasznos teherhez földről indítva...
Egy mesterséges gyűrű alaku állomás mindig stabilan a Föld körül tudna maradni? Egyéb dolgok, mint az űrszemét, költség stb nem érdekel. Kell hogy forogjon valamennyi sebességgel pl a pályán maradáshoz?
Szép kilátás, hogy alapnak vesszük, hogy soha nem lesz cél nem szemetelni és rendet rakni. Amúgy miből következik a max. sebesség? Egyébként én is arra gondoltam, hogy azon menjen az áram. Sőt, talán úgy is ki lehetne alakítani, hogy a kötél legyen a motor egyik része, és elektromágneses erő hajtaná. Vagy úgy méreteznék, hogy még elbírjon egy mágnesvasutat is. Annak már önmagát nem kell elbírnia, mert a kötélre lenne rögzítve. De nem tetszik a gondolat, hogy egy 8m átmérőjű kötél elszakadhat, és körbetekeredhet a földön 3x. De nem hiszem, hogy olyan fontosnak fogják valaha tartani.
Az eleltromos energia ellátással kapcsolatban lenne egy észrevételem. Jelenleg is léteznek olyan elektromos vonatok amelyek saját haladásukkal állÍtanak elő többlet elektromos áramot.
Nagyon jó rész volt ez is. Mondjuk egyik sem volt rossz 🙂. Az hogy valaha megvalósul e? Albert Einstein megjósolta a gravitációs hullámokat, vele együtt azt is hogy soha nem leszünk képesek azt beazonosítani, mérni, vizsgáli aztán tessék. Hiszek a tudományban 🙂
@@urkutatasmagyarul Teljesen érthető 🙂. Olyan naiv, romantikus alkat vagyok aki még hisz abban hogy egyszer az emberiség számára a tudomány a kutatás az értelmetlennek tűnő kalandok fontosabbak lesznek mint a fegyverkezés, háború stb. Hátha....
Neal Stephenson 7 Éva c. regényében van egy frappáns megoldás arra, hogyan jussanak ki az űrbe a Földről. Azt is meg lehetne valósítani. A magyar fordításban az 577-ik oldalon kezdődik az elképzelés leírása.
A közönséges felvonóknál is problémát jelenthet nagyobb emelőmagasságok esetén a kötelek önsúlya. Ezért ma már léteznek szénszálas felvonó kötelek, amelyek kis önsúlya és az acélnál jóval nagyobb szakítószilárdsága lehetővé teszi a minden eddigi emelőmagasságot meghaladó felvonók készítését.
Látom, a téma idevonzott pár önjelölt Egely Györgyöt a kommentmezőbe. A "csak azt kell már megoldani..." kezdetű mondatokra elszabadulnak a jövőbe látó érzelmek. :-)
Pedig tudjuk, hogy az űrutazás egyszerűen megoldható. Veszünk egy gravitációt árnyékoló lapot, magunk alá tartjuk és felugrunk. Ja, hogy nem tudjuk árnyékolni a gravitációt? Csak ezt kell megoldanunk. Max 50 év. :-) Ezek a technológiai problémák mindig abba futnak ki, hogy hány évet kell várnunk a megoldásra. mintha az idő önmagában hozná a fejlődést. Ez a téma idevonzza ezeket a technológiai messiásvárókat. De ez nem baj, szembe kell néznünk a démonainkkal.
Hali, és mi lenne ha egy szerkezetet, amin rakéták vannak elhelyezve megépítenenk 200 km magasságban, folyamatos tolóerőt biztosítana, így nem zuhanna vissza. A kábelen jönne a nafta meg a lift. Valószínűleg hülyeség csak úgy eszembe jutott. 😅
Na és a Holdon? Ott még kisebb a gravitáció és lehetne is értelme. Mondjuk ha találunk ott vizet, akkor üzemanyag töltéshez lehetne segítség egy ilyen eszköz...
@@urkutatasmagyarul Pontosan. A Hold csak 27 naponként fordul körbe, a szögsebessége 27-szer kisebb, emiatt a kábel visszahullana. A Hold körül is van stacionárius pálya, de annak a sugara óriási.
Az elmúlt 1-2 hónapban sajnos nem volt időm foglalkozni a csatornáddal, de most újra itt vagyok, és látom, van mit bepótolni. Találkozunk a következő videód alatt!
Persze, de számolj a 36 000 km-es elektromágnesek tömegével ez majdnem a Föld kerülete az egyenlítőnél. Vélhetően nehezebb lenne, mint maga a szén nanocsöves űrlift teljes tömege.
@@urkutatasmagyarul Nem lenne annyira szükség. A kábelben a mágnesezhetőség tulajdonsága a fontos. Az elengedhetetlen, hogy a kabin rendelkezzen saját energiaforrással, viszont véleményem szerit nem szükséges ugyanazt a mozgás dinamikát követnie. Pl. Kezdeti szakaszában indukciós elven való töltéssel, majd a kedvezőbb feltételek elértével, megfelelő fejlettségü napelemekkel történhetne a szállítás. Mindemellett a mágneses rendszer egy hiba folytán jobb tulajdonságokkal rendelkezik (gazdaságossák, anyagkopás/fáradás esetén) , mint a legtöbb ötvözet. Ezen elven sok mechanikus meghibásodás is elkerülhető lenne. (korrózió, stb)
@@0DARKY Lehet, hogy csak 20 000 km sín is elég lenne. Aminek nyilván mágnesezhető fémből kell elkészülnie. Egy méter sima acélsín körülbelül 80kg, azaz 1km kb 80 tonna. 20 000 km pedig másfél millió tonna lenne. És ez csak egyetlen szál, nem eléghosszú, hagyományos acelsín. Ezen nyilván nem kapaszkodna fel semmi. Az ennél masszívabb elektromágneses sínek ennek a többszörös tömegével rendelkeznének. Nem megoldás. Nem véletlenül a görgős megoldásról beszélnek a mérnökök.
@@urkutatasmagyarul Az acélnak is rengeteg ötvözete lézetik. Ugyanakkor célszerűbbnek tartok egy kobalt, vagy nikkel ötvözetet kombinálva, a például a már általad említett nano csöves vázzal keresztezve. A görgős megoldások egy ilyen kivitelezésben rengeteg problémát vetnének fel; Szennyeződések/idegen testek, beszoruló elakadó gőrgők oldása/tisztítása/cseréje, anyagának mechanikai használódása, szélsőséges időjátási körűlmények miatti jegesedés, anyagridegedés, tágulás. Az erőátvitelről még nem beszélve. (Fogaskerekes, csörlős stb megoldás, ami megint csak többlet súly, és még több elhasználódásra hajlamos tényező. Ilyen méretekben a lehető legkevesebb mozgó alkatrészt használnám.) A Toronyszerkezet maga hexagonszerkezetben a legstabilabb a legkisebb átmérő mellett (önmagában). Ami extra stabilitást adna egy gazdaságosabb anyag használatkor is. Így még a többlet súly ellenére is ami a vezetősépeséget biztosítaná is jobb megoldásnak tartanám. Ugyanakkor egy vákum rendszer elegendő lehetne egy ilyen rendszer kiépítésére, bár ez mindenképpen a sebesség rovására menne.
Üdv! Érdekes videó. A legtöbb dolog helytálló amiket írsz, bár van némi "ráhagyás", ami inkább a pesszimista véleményedet tükrözi, semmint a valóságot. Kezdjük azzal, hogy 300 km/h sebességgel a 36 ezer km magasság 5 nap alatt érhető el és nem 6 nap alatt. Ráadásul ez a sebesség simán fokozható, amint a lift légüres térbe ért, ennek többszörösére is képes lehet. Azután valahol itt lentebb írtad valakinek válaszként, hogy geostacionárius pályán lévő műholdból van a legkevesebb, amiben tulajdonképpen igazad van, azonban pont amiket említettél (emlékezetem szerint), miszerint azok sem geostacionárius pályán keringenek, nos pont azok igen. Pl. a meteorológiai műholdak, műsorszóró és távközlési műholdak, ezek pont mindegyik geostacionárius pályán van. Jó, persze, vannak eltérések ugye a geostacionárius pályák közt is, mert pl. az orosz távközlési műholdak többsége, a Föld alakjából adódóan az északi területeket már nem fedné le megfelelően egy sima egyenlítő fölötti pályáról, ezért ezek esetében "trükközni" kell kicsit a pályájukkal, de lényegében ezek is olyanok. Azután ott van a lift pálya sérülékenysége. Először is, ez bármi másra is igaz. Egy űrhajót vagy a nemzetközi űrállomást is ugyanúgy eltalálhat egy váratlan meteorit, vagy űrszemét, számtalan ilyen riasztás volt is már az ISSN-en. Másodszor, egy "drótpályát" aminek a szakítószilárdsága jóval nagyobb, sérülékenysége pedig jóval kisebb, sokkal könnyebb lenne védeni ilyesmi ellen, mint egy űrállomást, tehát nem hinném, hogy ebből lennének a legnagyobb problémák. Káros sugárövezet.. Igen, ez valóban létezik, és bár jóval kisebb, mint amekkorának ábrázoltad a grafikán, azért emberi mértékkel mérve valóban nagy. Viszont egy olyan űrliftnek, amelyiknek a súlya, személyzettel, utasokkal és esetleges egyéb teherrel együtt is legalább 8-900 kg, ott plusz 50-100 kg nem okozhat gondot szerintem. Mert hát nagyjából annyival megoldható lenne a szinte tökéletes sugárvédelem, feltéve, ha emberek utaznak rajta, mert ha csak szállítmányt visz éppen, akkor sugárvédelem sem szükséges. Az 51-es körzetbe betévedő repülőgépeket pedig nem szokták lelőni, már csak azért sem, mert az USA elnökének otthonával, a Fehér házzal ellentétben, nekik nincsenek légvédelmi eszközeik. Viszont vannak kiváló radarjaik, melyekkel nagyon hamar be tudják azonosítani az esetlegesen a környékre "tévedő" repülőgépeket és még mielőtt a körzetbe érnének, rádión figyelmeztetik őket az azonnali útvonal módosításra és figyelmeztetik a következményekre is, amennyiben ezt nem teszik. Ha ezt ezek után sem teszik meg, akkor légi kíséret (esélyesen rendőri, de van hogy a nemzeti gárda valamelyik vadászgépét riasztják ilyenkor) mellett fognak a továbbiakban repülni, amíg le nem szállnak, utána pedig ugrik a gépet vezető pilóta engedélye egyszer s mindenkorra, plusz olyan büntetést kell fizessen, amit nem köszön meg a pénztárcája és még börtönbe is zárhatják, mivel ez ott az USA-ban a légi közlekedés szabályainak súlyos megsértésének minősül. Ezt pedig rendszerint senki sem kockáztatja meg. Ugyanúgy, ha valaki civil a sivatagból szeretne beautózni, vagy begyalogolni oda - idióta UFO hívők szoktak rendszeresen ilyesmivel próbálkozni, meg viccelődni, mert olyan viccesnek tartják -, azokat sem szokás lelőni, hanem a biztonságiak elfogják és átadják a helyi sheriff-nek, aki őrizetbe veszi, majd a továbbiakban intézkedik az illető-illetők elleni büntetőeljárás megindításáról. Amennyiben a behatoló vagy behatolók katonák, akkor rosszabb a helyzet, mivel ebben az esetben katonai törvényszék elé kell állniuk és akár hazaárulással is vádolhatják őket, ami viszont valóban halállal is büntethető. Erre azonban már elég régen nem volt példa az USA-ban sem. Összegezve; Kicsit kiábrándító és furcsa volt azt tapasztalni, hogy a 21. század elején élő, globálisan gondolkozó és többségükben aktívan természetvédő fiatalemberekkel ellentétben, Te mégis inkább a fosszílis energiával működő, abszolúte elavult rakétatechnika mellett teszed le a voksodat. De hát persze el kell fogadni, hogy Ti sem vagytok mind egyformák és hát nyilván a realitásokból próbálsz kiindulni, ami viszont üdvös dolog. Az én "mottóm" viszont az valami olyasmi, hogy soha se mondd, hogy soha. Mert nagy meglepetések érhetnek. Én pl. a kádár korszakban születtem és fiatal korom egy részét is abban éltem le. Mikor arról álmodoztam tizenévesen, hogy de jó lenne, ha valami szuper nyugati hifi magnóm lehetne, meg se fordult soha a gondolataimban sem az, hogy egyszer majd magnóra sem lesz szükség, sőt, külön kamerára és fényképezőgépre sem, meg vonalas telefonok se lesznek, mert ez mind egyben lesz egy saját rendszerrel működő kommunikációs eszközben, ami sokkal gyorsabb, szebb, jobb lesz bármelyik akkori számitógéptől és sokkal szebb lesz a hangja is bármelyik hifi magnótól, ráadásul összehasonlíthatatlanul több zeneszám fér majd el rajtuk, mint bármelyik magnókazettán és pillanatok alatt ide-oda lehet ugrálni közöttük, ahelyett, hogy muszáj lenne a rögzítés sorrendjében meghallgatni őket. Az meg aztán pláne nem, hogy szinte mindenkinek ilyen készüléke lesz, aki csak szeretné, mert bárki megvásárolhatja, de pláne nem még az én életemben (pedig akkor még csak 14-15 lehettem), mivel ez akkoriban scifi kategória volt és a Star Trek, illetve az Alfa holdbázis (Space 2021) sorozatokon kívül sehol sem lehetett még csak hasonlót sem látni még a fekete-fehér TV-ken nézett filmsorozatokban sem. Szóval szerintem egy idő után már zömmel űrliftekkel fognak közlekedni a kozmonauták és az asztronauták, innen a Földről, néhány kirívó esetet leszámítva. Nyilván nem napokon belül, sőt az is biztos, hogy nem pár éven belül, de egyszer egészen biztosan, mivel egyértelműen ez lehet a jövő és semmiképpen sem a nagyobbnál nagyobb és akár újra felhasználható rakéták, vagy legfeljebb csak ideig-óráig. Én a legnagyobb problémát abban látom, hogy egy ilyen űrlift megépítése és a kezdetek kezdetén az üzemben tartása is, hihetetlenül drága lenne. Ha ezen sikerül túllendülni, a többi szerintem már szinte magától menni fog.
![Noob To Max With DRAGON REWORK In Blox Fruits [FULL MOVIE]](http://i.ytimg.com/vi/LnBMOinoOvA/mqdefault.jpg)
Szuper. Manapság jobban szeretem nézni ezeket a műsorokat, mint azt, ami mindenhol folyik. Nyilván nem értek hozzá, de sokkal jobban érzem magam, ha azzal foglalkozom, hogy miként lehetünk jobbak.
Aki egy űrlift élményre vágyna, az epcoti Disney Worldben nemrég adták át a Space 220 nevű éttermet, ami ezt a hangulatot hozza el, egy lift "felvisz az űrbe" ahol található az étterem. Persze mindez szimulációkkal és kijelzőkkel megoldva ;) Ha jól látom, Gergő onnan is felhasznált vágóképeket
Aki űrlift élményre vágyna , ajánlom a Háromtest trilógiát olvasni.
Aki Űrlift élmenyre vágyik akko Az Empire State Building külső gyorsiftjeit vegye igénybe ugyan ilyen csodálatos látvány fogadna.
@@spontanvideok246 ugyan ilyen? Azért ne túlozzunk!😂
@@spontanvideok246 hát én nemrég voltam ott, de egy darab külső lift nem volt az Empire State Buildingen. A belső lift plafonján van képernyő, ami mutatja az építést, de annál látványosabb akkor már a One World Trade Center, annak a liftjében már körben is vannak képernyők hasonló okokból.
Talán a One Vanderbilt nevű épületre gondolsz, azon van külső lift, bár azt nem tudom nyitva van e már.
@@SemSenki Igen, igen ez így igaz, a másik épületet akartam mondani. Persze, hogy nincs az Empire State Building oldalán külső lift. Mert eleve a külső része is lépcsőzetes szerű, mellesleg undorító is lenne az oldalán valami álvány szerű tartó szerkezetes lift, Így a csodás a kinézete az épületnek ahogy most van. Azt nem tudom, hogy az Ikertornyok helyére, ami épült felhő karcoló annak van-e külső liftje.
Nagyon köszönjük a videókat! Engem eddig teljesen kikerültek a világegyetemmel kapcsolatos témák, most meg majd 33 évesen úgy csüngök a videóidon, mint egy kíváncsi gyermek!
Akkor már megért neki látnom!
;)
Szia Tomi ! próbáld meg megszerezni (torrent oldalról) a Kozmosz: Történetek a Világegyetemről című 13 részes dokufilmet... nagyon fog tetszeni. Azt mindenkinek látnia kellene :)
Detto. 😊
Az Így működik a világegyetem című sorozat is baromi jó, érdemes végig nézni😊😊
Mind ez, ahogy elmondtad és bemutattad Gergő! Igazán remek, részletekbe menő és tökéletesen átérezhető. Nagyon köszönjük neked! át is lépek a pro előfizetők kategóriába!
*Mindez, ahogy elmondtad, és bemutattad, Gergő, igazán remek, részletekbe menő és tökéletesen átérezhető. Nagyon köszönjük neked! Át is lépek a pro előfizetők kategóriába!
Gyerekkorom óta foglalkoztat az űrlift gondolata, köszi, hogy csináltál róla egy ilyen klassz videót.
Szívesen néznék videót a műholdak keringési pályáiról, hogy lehet hogy eddig még nem következett be a láncreakció az ütközésekből. Létezik amolyan műhold kresz?
Fuh, ez brutál' érdekes videó volt, talán az egyik legjobb, mert bár hallottam a témáról, de sose gondoltam bele alaposan.
Nagyon érdekes adás volt, és a vége...
... az egyszerűen fenomenális és nagyon szeretetteljes volt! 👍🏼♥ 5*
De jó, hogy ezt a témát elővetted! Engem mindig zavart, hogy a fantaszták soha nem tárgyalják ki az ötlet megvalósításának valószínű akadályait. Még a nagy A. C. Clarke is, aki képzett csillagász és rádiómérnök volt, használta az ötletet egy regényében, de mások is újra meg újra elővették. Olyat is olvastam, hogy végül még a kötél végén levő nagy tömegre sem lesz szükség, mert az égimechanika a kábelt megfeszülve tartaná, márpedig én nem tudtam ezt a véleményt bizonyítani, a kétségeim elől megvédeni. És bizony sokféle kétségem volt, amelyeket most te is megerősítettél, pedig valószínűleg nem is hoztad szóba az összes akadályozó tényezőt. Például nekem ott van az is, hogy a függőleges kábel a forgás miatt megpróbálna lefeküdni, tehát egy oldalirányú erőt is ellensúlyozni kellene, nem csak magát a súlyt.
Ez a csatorna több százezres feliratkozást érdemelne.. imádom a tartalmakat!
2135: Űrkutatás magyarul #837 Marsi űrlift első útja élőben.
Mi az hogy 837 rész
Inkább 9289 rész
@@Mrsnake-qe2bp suerintem inkább 10000 plusz minusz néhány száz
Emberek.... 2135-ben? Akkor már nem csak az ilyen típusú internet is ódivatú lesz hanem a narrátor és csapata is rég testet váltott kétszer is köbö LOL
@@dikazdma nem gond mi kivárjuk
Köszönöm! Ez nagyon érdekes. Sokat olvasstam róla!
Üdv! Ez a mennyi minden kellene hozzá, olyan mint mikor a nyolcvanas években reménykedtem kölökként hogy akkor pár év múlva lehet repülő autó és otthonról bármilyen filmet megnézhetek, hallgathatok bármilyen zenét mikor akarok, mert lesz hordozható magnókazetta lejátszóm miben van rádió és így rögzíthetem azt mit akarok, és bárhol beszélhetek azonnal a barátaimmal meg csak úgy fotózhatnék... Meg az Olimpia alatt biztosan lesz tanítási szünet...😂 Repülő autó már van és a mobilunkat a zenékkel és filmekkel összehangoljuk az okos tévével! Ilyen tv fel sem merült bennem, nemhogy az internet!😂 A tudományos élet mindig ezzel harcol hogy mi kéne és azt miért nem lehet! Bár ezt már többször jelezted te is!
Szia Gergő a nagy számok törvényről nem akarsz akár egy 3-4 perces kis-okost csinálni? (Vagy ha van akkora a téma akkor nyílván rendes hosszúságú videót)
Királyak a videóid csak így tovább!
Szuper, ezt már vártam! És nagyon elegáns cáfolatok hangzanak el benne, aminek bárki utána számolhat, vagy ha az nem megy (nekem biztos, nem, mert a matek nem volt az erősségem) utána nézhet!
A legszemléletesebb a ISS "elláthatatlansága" a liftről. Pedig nyilván ez lenne az egyik ütő-kártyája a projektnek, már ha lenne ilyen projekt egyáltalán!
Ez viszont egy átfogó nagyon jó rész, remek levezetéssel.
Esetleg a Csillagok közöttről nem tervezel videót csinálni? Nagyon sok érdekes témát vet fel a film, kíváncsi lennék, mennyire állja meg a helyét a való világban. Úgy sejtem jobban, mint az Armageddon. 😃
Sok dologban igen, de rengeteg ponton kb ugyanaz a szint.
Az Armageddonnál még a Tom&Jerry is hitelesebb ;)
@@urkutatasmagyarul Azért a robbantás után Bruce Willis nem csak kormosan pislogott ránk bambán. :D
@@gergelyfulop2406 azért ezzel vitatkoznék 😃 bár elég elenyésző a tudásom ilyen téren, de a Csillagok között szerintem arról, amiről nem csak sejtéseink vannak, azt reálisan mutatta be. Mondjuk a kapcsolódó videó előtt az Armageddonról se gondoltam, hogy ennyire nagy kamuparádé 😃
@@alexgaal1317 Hát, ha kedvenc Gergőnk beadja a derekát és elkészíti az általad kívánt videót, kiderül. :) Én speciel ki nem állhatom azt a filmet.
Lehetne e szemét telepnek használni olyan bolygót, amely semmilyen körülmények között sem lehetne lakható, de rendelkezne valamilyen légkörrel? Pl Vénusz.
Lehetne, persze, kérdés, hogy mennyire lenne ez etikus.
Akkor már inkább a Napba hajítanék mindent, akár használt nukleáris üzemanyagot is.
@@urkutatasmagyarul ez is egyfajta megoldás.. Nyilván így is probléma (most ugye a spaceX műholdak miatt aktuális), hogy mennyi szemetet és űrszemetet termelünk. Igaz, Európa nagy része, illetve a régóta fennálló városok, pl London, Párizs, Budapest, mind mind vagy halottakra, vagy szemétre épült.
@@urkutatasmagyarul Felvinni lenne költséges, az urán bomlás termékei sem könnyűek...
Jó kis áttekintés. Kösz! Hajdan, én is végigszámoltam egy ilyen űrlifetet. Akkor még nem lehetett volna megcsinálni, mert kb. egy nagyságrendnyi tömegarányos szakítószilárdság hiányzott. Ma már csak szándék kérdése. És nem csak az anyagtudomány fejlődött, hanem az egyéb műszaki lehetőségek is. Te egy 20-30 éves koncepciót vázoltál fel, ma már vannak jobb lehetőségek:
A kábel vastagsága kb. annyi, amennyit akarunk. A végéinél (a földön és a felső űrállomáson) célszerűen nagyon vékony, mert ott nem nagyon fog rá számottevő erő hatni, és a közepe felé lesz a legvastagabb, ahol legnagobb lesz a húzóerő. Valószívűleg több (10-100) kábel menne, hogy ha kell, akkor lehessen a szálakat javítani, vagy cserélni. Persze ma még nem olcsó a nanocső, de 10 év múlva akár az űrben lehet gyártani nagy tömegben. Így felvinni sem kell, csak gyártani és lelógatni (meg nyilván fel is, hogy a súly le ne rántsa az égből a „kikötő” műholdat).
De a kábelt sem úgy kell elképzelni, mint egy acélsodronyt. A nanocsövekből készült kötél sűrűsége közelebb lenne a levegőéhez, mint a vashoz. Csaknem lebegne a levegőben. Tehát ha szakadás van az alsó pár száz km-en abból sok baj nem lenne, a lezuhanó kábel is inkább levitorlázna és nem is egy helyre esne, hiszen kelet irányú sebessége van. A többi rész meg felfelé „esne”, de azt fentről lehet kompenzálni.
Így a javítása sem lenne drágább, és műszakilag bonyolultabb, mint az óceánok fenekére feketetett optikai kábeleké.
A kabin mozgatása sem görgőkkel történne, hanem úgy, mint a maglev vonatoknál (mágneses térrel). Ha elmenne a villany, a saját önindukciója fékezné.
A sugárvédelem sem árnyékolással működne, mint a mai űrhajókon. A Van Allen övben töltött részecskék vannak. Az űrlift kábelében meg villany menne, ami mágneses teret kelt, ami a Lorentz erő miatt, magától eltérítené ezeket részecskéket. Nyilván ehhez méretezni kell a feszültséget és az áramerősséget, de a kabin is köré is lehet aktív elektromágneses védelmet kialakítani.
Amikor már idáig jutunk akkor az űrhajósok sem a LEO-n fognak gyakorolni, mint most, mivel magasabb pályákon is biztonságban lesznek, és azokról könnyebb is elindulni.
Szóval én nem vagyok annyira szkeptikus. Kb. olyan, mint a dízel és villanyautók viszonya. Tíz éve még ott sem látszott, honnét lesz töltő hálózat meg akkumulátor, most meg benne élünk. Most még a kémiai rakétáké a főszerep, de azokban sincs már igazán nagy fejlesztési potenciál. Nem biztos, hogy az űrlift lesz a jövő, lehet, hogy atom- vagy fúziós- rakéta, vagy más megoldások. De az űrlift van mérnökileg a legközelebb.
Szerintem a kábelre az összes keresztmetszetében ugyanakkora normálerő hat. F erő R1+R2 reakcióerő, közben nincs semmi. Ezáltal minden keresztmetszetében egyenlő vastagságú kábelre lenne szükség, ha az önsúlyt kihagyom a számításból. De feltételezve, hogy a kábelben nem ébredhet nyomószilárdság, mert akkor a kihajlással is kellene számolni, márpedig ilyen karcsú szerkezetnél ez ellehetetlenítené a stabilitást, F1 erőnek nagyobbnak kellene lennie, mint a kábel önsúlya, így kihagyhatom, legalábbis úgy gondolom. Arról nem is beszélve, hogy ha az önsúly nagyobb, mint F1 erő, az azt jelenti, hogy addig húzzuk az "ellensúlyt" a Föld felé, amíg a kettő ki nem egyenlítődik. Vagy valamit kihagyok a számításból?
Nem, nem.
A közepén lenne a legnagyobb a terhelés, a legalján szinte nulla lenne, hisz a szerekezet felső része felfelé húzz, kb mintha lógatnál egy kötelet, ami épp a felszín felett lóg.
És ugyanez van a másik oldalon is csak fordítva.
@@urkutatasmagyarul Teljesen igazatok van, az én fejemben teljesen rossz model volt. Gyakorolnom kell a "világűr statikát", úgy tűnik :)
Köszi a munkát te vagy a legjobb videós 😀😀😄😁😀😁
Egyszer, ha lesz időd és kedved, készíthetnél egy rangsort az ismertebb filmekben megjelenő űrhajókról a megvalósíthatóságuk alapján. Pl a Mentőexpedíció című filmben szereplő jármű, nekem laikusnak elég hihető és reális szerkezetnek tűnik...
Nagyon jó összefoglalás. 😊 Az az "apróság" egyébként kimaradt (persze annyi sebből vérzik az elképzelés, hogy nem nehéz kihagyni valamit), hogy ahogy halad felfelé a hasznos tömeg (és az azt szállító kocsi saját tömege), úgy hajlítaná el az a kábelt. Hiszen ez olyan, mint amikor a gyorsan forgó balettáncos kitárja a karját, ezért lelassul, mivel nincs minirakéta a kezeiben, ugyebár ez középiskolás fizika. Az űrlift kábelére várna az a terhelés, hogy felgyorsítsa a tömeget legvégül a geostacionárius pályasebességre, márpedig ezt nem tudja megtenni, hiszen csak egy kifeszített kábel, ezért elhajlana, végül eltörne/elszakadna, így pedig a felszínre omlana az egész.
Tehát még a Marson sem épülhetne meg. Az egész egy teljesen elhibázott koncepció. Maradnunk kell a rakétatechnológiánál (ami szívás, soha nem fogunk vele csillagközi utazást megvalósítani, de legalább működik, a maga korlátai között), vagy akkor ha már tudományos fantasztikum, én egy korszakváltó technológiát az Ammara című regényben olvastam. Mondjuk abban van némi ezotéria is, de a szerző által bevallottan is az csak egy sajátos szetting, a célja az inspiráló gondolatok regénybefoglalása volt.
Pont ma gondoltam hogy említetted ezt az űrliftet. Erre mit látok az értesítések között?
16:25 nel (az utolsó mondat volt a legszebb)
Szívből remélem és kívánom hogy legyen így 🤯🙏🖤
Imádom a videóid sajnos nem tehetem meg anyagilag higy támogasslak de remek anyagot gyártassz...szóval csak minden jót kívánok 😁
Szuper video lett.
Emlitetted a videoban a marsot, amin ugye kissebb a gravitacio, csak kivancsisagbol a Hold, miert nem johet szamitasba ott kissebb a gravitacio.
Az urlift szerintem akkor tudna megvalosulni, ha a sikerulne kifejleszteni a sci-fi filmekben levo vedopajzsot, akkor az urszemet es tarsai nem fenyegethenek.
A masik kerdesem, hogy fold forgastengelyen azaz eszaki sark vagy a deli sarkon miert nem lehetne megvalositani az urliftet?
Az a baj a Holddal, hogy lassan forog, 28 nap alatt fordul körbe, így kisebb a centripetális erő is.
Épp ezért nem kehet az északi sarkon sem megépíteni, mert ott meg egyáltalán nincs centrifugális erő.
A holdi űrliftnél a Földnek kellene ellensúlynak lenni, hiszen a Hold koordináta rendszerében a Föld mozdulatlan (a librációval és az elliptikus holdpályával sem számolva)... :D
@@attiwise Viszont a Föld nem ugyanazt az oldalát mutatja a Hold felé, hanem forog a Holdról nézve. Úgyhogy a földi "horgonyt" kb. 1 km/s-cel (3600km/h) kellene mozgatni a Hold keringésével megegyező irányba, ahhoz, hogy ne csavarodjon fel a Föld tengelyére a "kötél". Azért ahhoz jó nagy Bugatti kellene :)
@@Admir80100 Vagy egy bazinagy csapágy, körbe az egyenlítőn 😂
A könnyűiparban ismert fogalom a szakadó hossz fogalma, ami azt jelenti, hogy hány méter az a cérna, ami a saját súlyától szakad el. A mi esetünkben egy tömeg/szakítószilárdság arányt kellene ehhez hasonlóan megadni, és félek, egy akkora szám lenne, hogy az derülne ki,hogy ilyen anyag nem létezik. Vegyünk pl. egy nagyon jó minőségű acélhuzalt, amelynek szakítószilárdsága 200kp/mm2 (elnézést a régi mértékegységért, de a MPa nehezebben érthető laikusok számára) ez huzal 25 km hosszban a saját súlyától elszakadna. Nos a 25 km az nagyon messze van a 36000 km-hez. Tehát a videó elején említett acélsodrony nem kivitelezhető. A másik nagy probléma, amit a videó nem említ az a perdület. A feljuttatott ezköznek ugyanúgy adni kell egy perdületet, mert ha nem, akkor a rendszer perdületéből veszi el ami neki szükséges, tehát a rendszer idővel feltekeredik a földre. Tehát minden egyes feljuttatott ezköz fékezi a rendszert, amit valahogy pótolni kell, ezt rakétákkal lehetne megoldani, így megint ott vagyunk ahol a part szakad. Ez a rendszer még elméletileg sem működik, akkor sem, ha találnánk egy nulla súlyú végtelen szakítószilárdságú anyagot, mert a fejuttatott eszköznek meg kell adni a szükséges mozgási energiát. Belátom , ez elsőre jó ötletnek tűnik, én is hallottam erről már régen, de most kicsit jobban belegondoltam, nagy marhaság az egész.
Jó látni, hogy más is rájött a legalapvetőbb, mégis sohasem említett ellentmondásra, hogy akárhol van az ellensúly, a feljuttatott test onnan nyeri a potenciális energiáját, hétköznapi nyelven mondva lehúzza.
Én is gondoltam erre az ötletre, és fantáziálni jó ilyen dolgokon, és tetszik hogy hasonlóan gondolkodsz mint én. :)
Lehetne egy külön epizód Ciolkovszkij kreálmányairól, ötleteiről? Szerintem sokakat érdekelne, és tudtommal ő volt az első aki űrrakétákat tervezett.
Pontosabban, ha jól tudom, ő volt az első, aki a többlépcsős rakéta ötletével meg tudta kerülni a rakéta tömegének makacs problémáját. Óriási koponya volt, egy falusi tanító, aki úgyszólván leírta az űrkutatást, már csak meg kell csinálni, amiket ő elképzelt. :-)
Egyébként Ciolkovszkij ötlete az űrbe nyúló toronyról nem olyan rossz, mint amennyire az űrlift elképzelése kétséges, de talán ő maga is csak gondolatkísérletnek szánta.
@@gregor_man Így van, ráadásul tervezett zárt repülőgépet és fémvázas léghajót is. Amik abban az időben eléggé előremutató konstrukciók voltak! Még ha ezen a téren nem is ő volt az első.
Lebilincselő tartalom. Mint mindig.😊😉
Szia. Régóta keresek linket a "megfigyelő" (14:45) oldalhoz, de sajnos nem jön össze. Tudnál ebben segíteni? Köszönöm válaszod :)
Ez nem egy megfigyelő oldal, csupán egy animáció, egy videóból vágtam ki
Mikor készül el a Van Allen öv ről szóló teljes epizód?😊
Amíg a videót megnéztem, még 1200 másik ember is megnézte, és kb. 150-en lájkolták. Pezseg a csatorna. :-D
A fantázia működik, írók és filmek megjelenítik, a tudósok és mérnökök pedig elkezdik a fejüket törni, hogyan lehetne kivitelezni. Föld körüli gyűrű állomás. Volt már filmben ha jól emlékszem, bár ahhoz brutális mennyiségű nyersanyag kellene. Ha azt létrehoznák, lehet a lift is könnyebben kivitelezhető lenne. :)
Heló érdekes volt a videód 😀,anyi lenne a kérdésem hogy lesz e az 3753 cruithne a föld második holdjáról videó?
Nagyon érdekes volt. Thx
Üdvözletem! Gondolkodtam a problémán, laikusként nem tudtam minden tényezőt számításba venni. A fő probléma, pályán maradás sebesség komponens nélkül. Ötletem egy gyűrű a bolygó körül, ami nem egy elemből állna( hegesztve ), hanem sok külön álló egyenlő szárú csapott csúcsú háromszög (római boltívekhez hasonlóan) körben. Az egymásnak feszülés tartja fen az egyes elemeket. HA minden elemet (elméletben) két rögzítő kábellel rögzítünk háromszögben, a kör menetirányával megegyező és ellentétes irányban, akkor a gyűrű nem fog forogni (gyorsulni). A földet felülről nézve (sarkok), a szerkezetet egy kerékpár kerekéhez hasonlítanám, a tengely a bolygó, a gumi a gyűrű, a küllők a kábelek. A szerkezethez már csatlakozhat az űrlift. A gyűrűnek nem kell vastagnak lenni a rögzítő kábeleknek se, minél több van annál jobb, jobban oszlanak az erőhatások. Buktatói sok, vízen fix rögzítő pont, gyakorlatilag két részre vágnánk a bolygó légterét, a sok rögzítő kábel és a gyűrű közti, tömeg-szakító szilárdság egyensúly, a lift plusz tömege, a bolygó nem gömb jellegéből eredő különböző sűrűségek, gyorsulások. A gyűrű külső felszínén a maglev vasúthoz hasonló gyorsító eszköz. Mondjuk csak ötlet.
"már a mai technologiakkal is megoldható elméletben (csak nagyon költséges)" --> "soha nem fog megépülni". am marha jó lett ez is!
Ez q jó !
Csak az a baj ,hogy elöbb a földön kellene rendet rakni
és hasznos dolgokra
elkölteni azt a pénzt amit űrkutatásra basznak el !
Pont ezen szoktam agyalni mostanában 😅😁😁 köszi🤜🤛✌
Szerintem a leginkább várós létesítmény az nem az űrlift, hanem a Douglas Adams által megálmodott Vendéglő a Világ Végén. Fogyassz el egy kellemes (utolsó) vacsorát, és közben gyönyörködj az alattad elterülő Univerzum végórájában. Persze ez fikció és vicc, de ha lesz mód egyszer időt utazni, akkor tuti TOP úti cél minden stopposnak! :)
Tényleg nagyszerű anyag, Köszönjük !! Ötlet, annak ellenére, hogy nem fog megépülni: 2 lift: és, mikor az egyik lefele halad, a másik felfele, így a tömegük kiegyensúlyozott... persze több kébel kell, á, hagyjuk...
Más: Mit gondolsz, lenne érdeklődés egy videóra a következő témáról: Nukleáris hulladék feljuttatása és a Napba irányítása? :)) (alternativa a Radioaktiv anyag bányába ásására) (minket nagyon érdekelne!)
Csak nekem jut eszembe Stjui Griffin a logorol? 🤣Imádom a videoidat❤️
Köszönöm szépen!
Nekem tetszene az Űrlift koncepció és tervezés kivitelezés. DE SAJNOS minden olyan probléma amit a videóban elmondtál pontosan mind meggátolja a megépítését. Én örülnék ha megépülne az Űrlift de Olyan brutális összegekbe kerülne, hogy a JAMES WEBB Űrteleszkóp megépitése fellővése pár dollárnak tűnne mellette. Pedig a Janes Webbnek nagyon is sok értelme és haszna van ❤❤😍.
Közel 17 perces videó, mégis elejétől a végéig lekötött
Zseniális lett✨
Majd vmi filmben viszontlatjuk max......teljes keptelenseg...koszi a videot.
és hogyan akarod a bolygóhoz (bármelyikhez) rögzíteni a a szuper nagy húzószilárdságú nanocsöves kábelt? veszel pár extra nagy dűbelt és lefúrod, lecsavarozod?
Nem lesz rá szükség.
A fizikai erőket úgy kell elképzelni, mintha egy kötelet lógatnál a földre.
A csatlakozásnál nem lenne húzóerő, elég lenne az oldalirányú elmozdulásoktól megóvni a rendszert.
Nagyon jó videó. Én azon gondolkozom, hogy egy ilyen méretű és tömegű eszköz nem változtatná meg a föld kilengését keringését vagy a pályát?
Az animációk erősen torzítottak, a valóságban egy pár méter vastag kötelet nem is látnánk.
9:23-nál vártam egy sajátos effektet,mint a híressé vált "pukk" 😁
Ha elolvasod William E. Burrows This New Ocean könyvet, akkor mindenre választ kapsz !
De nem volt kérdés
Nemrég néztem meg az Alapítvány sorozatot. Ott is volt az elején egy űrlift. Persze tudom sci-fi, de érdekelt hogy működne a valóságban.
Ez egy király összefoglaló volt, köszi! Egyetértek Veled, a rakétahajtás hatékonyságának növelése ésszerűbb gondolat a földi viszonyok mellett. Csak azon tűnődöm, hogy ha ezek az alap dolgok (kábel anyaga, rögzítése, földkörüli pályán maradás sebessége, stb.) logikusan végiggondolhatóak, akkor azok Scifi írók voltak, akik ilyenen törték a fejüket időt és fáradtságot nem kímélve? Műszakilag elég csacskaságnak tűnik a jelen fizikai tudásunk mellett.
Ismered Jules Verne-t és hogy miről irt könyveket? Amiket akkor kb lehetetlen volt megcsinálni és 100-150 év múlva valóság. 120 éve még örültek ha repültek 100m-t, ahhoz képest már milyen repülők voltak 1930-40 tájékán. Ami most lehetetlen lehet 100-200 év múlva természetes lesz.
@@zsoltsebo3158Pontosan az általad is említett okok miatt hivatkoztam a jelen tudásra, azaz a jövő még hozhat érdekes megoldásokat.
Hali!
A magasság problémára esetleg lehetne megolodás, hogy ha az űrlift felső állomásán "nagyobb" feljesítményű ionhajtóművek dolgoznának, hogy csökkentsék a terhet. Ezeknek az energia ellátását meg lehetne oldani a csövön belül?
Hát, ha folyamatosan hajtőművek húznák felfelé, már annyit sem érne, mint a hagyományos rakéták.
10:21 vagy pedig ki kéne lyukasztanunk a kesztyűnket! 😁
Egyébként az Ad Astra elején valami ilyesmi van, ugye?
Csak az rádiótorony.
Az elég nagy butaság lenne ;)
13:44
Hogyan kerül a közelébe, ha repüléstitalmi légtér van több tucat km-re..?
Ha az USA közepén épülne fel mondjuk, akkor kb. semmi sem tudná támadni, kb. atomháborúval ekvivalens lenne annak támadása, mert csak az USA kontinentális talapzat közelében indult terepkövető robotrepülőgép (CM) tudná legfeljebb elérni. Viszont a légvédelmet meg feltalálták elég régen ezek ellen is.
De amúgy szerintem is megvalósíthatatlan.
Megint egy szuper videó :)
9:10 Ekkora sebességgel elhaladna mellette az űrállomás akkor az igen komoly látvány lenne pár kilóméter távolságból.😆
Engem mindig is foglalkoztatott a dolog, bár nagyon off a kérdésem, de a forgási ábrád nézve megint felmerült, és már nem bírom magamban tartani😅
Ha a föld 1674 km/h-val forog, és az ISS űr állomás 27.600 km/h-val, akkor másfél óra alatt kerüli meg a földet, vagyis egy nap kb 15-16szor.. akkor akik az ISS-en vannak, idő utazásban vesznek részt?
Volt is egy dokumentum film az idő utazásról ahol egy atom órával bizonyították hogy aki nagy sebességgel utazik a földön, vagy azon kívül, utazik az időben.. ugyebár a fizika törvényei szerintem jelenleg vissza nem, de előre lehet időben utazni.. tehát akik fent vannak mondjuk 2 napot az ISS-en, addig a földön eltelik kb 1 hónap?
Vagy nagy butaságot kérdezek? 😅🙈
A sebesség miatt valóban van eltérés, de ezek milliomod másodpercekben mérhető.
@@urkutatasmagyarul így van. ezt is meg a különböző hatásokat is mérték, amikor egy egypetéjű űrhajós ikerpár egyik tagját elküldték az ISSre.
Gps -muholdakat ha jol emlekszem minden nap kalibralniuk kell, pontosan emiatt.
Butaságot állítani lehet, kérdezni nem! :D
Nem kell kalibrálni a GPS műholdakat, egyszerűen úgy állítják be őket, hogy a földi órákhoz képest rosszul járjanak.
mondjuk alapvető fizikai ismeretekkel is tudni kéne hogy ez egy képtelenség, mégis, nagyon sok "kocka" fiatal azt hiszi hogy az ilyesmi lehetséges...
örülök hogy már az elején ki van mondva ez :)
Elképzelhető, hogy 300 év múlva meglesz a technológia, de annyira sérülékeny lenne, hogy soha senki nem fog neki állni.
@@urkutatasmagyarul Ne is adjunk neki 300 èvet. Ki tudja akár 50-100 èv múlva milyen új anyagokat, technológiát találnak fel.
Miért nem lehet rakétával kilőni a carbon csövet és miért nem lehet benne olyan technologia amivel mágneses erőtérrel menne fel a lift mint a mágneses vonatok? Persze feszültségesés már 100m en számottevő stb de szupravezetők.
Én nem mondtam, hogy nem lehet, én azt mondtam, hogy nem érné meg
@@urkutatasmagyarul igaz. De az űrszemét tényleg elég sérülékennyé tenné.
@@instrobe7597
Ugye, ugye! :)
Nagyon kedvelem a videóidat, talán pont a részlethűség miatt is. Viszont a 300 méteres Eiffel-torny * 120.000 amít említettél az 36.000km lenne, ami hát na... De ettől függetlenül csak így tovább!
De hát pont a 36 000 km-es magasságról beszéltem :)
Egy ilyen urlift nem lenne hatàssal a fold mozgàsàra?
Nem igazán
@@urkutatasmagyarul
Természetesen csak elméletileg, de a centrifugàlis eronek is ellen kéne àllnia a kotélnek ami hatalmas lene ilyen paramétereknél szerintem.
Szia! Ez lehet hogy banális kérdés, de honnan tudjuk hogy milyen anyagokból tevődnek össze a különböző bolygók? Pl a nap, vagy a többi gázbolygó. Oké hidrogén extrém nyomás alatt, de ezt honnan tudjuk? (Lehet hogy valamelyik részben ezt már mondtad és csak lemaradtam róla, ebben az esetben a többi kommentelőt kérem hogy dobjon meg egy számmal, hogy hanyadik részben volt 😊)
Általáan az égitestek színéből, pontosabban a színképéből tudjuk megállapítani az öszetételület
@@urkutatasmagyarul Aha….tehát ha fehér (Mint a nap) akkor Hidrogén ha kék (Mint az Uránusz) akkor megint csak hidrogén? Most egy kicsit mégjobban elvesztem az erdőben, de sebaj :)
Mindemellett köszönöm az eddigi és az ezutáni videókat! Örülök hogy egy számomra kedves témakörben készítesz számomra érthető videókat és nem pedig a Spektrumról “kell” néznem 10 éves videókat, ami után csak több kérdéssel butának érezve magam keltem fel ☺️☺️
(U.i.: közben használtam google-t, a legjobb barátomat is 😂 Elég volt annyit beírni hogy “Csillagászati színképelemzés” és már Wiki szólott is hozzám)
@@tamasfeher1150
Keress rá a spektrográfia és a színkép kifejezésekre ;)
Szerintem jó volt a videó, elég sok sci-fi könyvet olvastam pici koromban. Ebből érezhető volt ez is. Kérdésem: Ha csak azon múlna, hogy az emberiség hatalmas költséggel, óriási munkával, de meg tudná tenni, akkor miért nem? Fejben nem vagyunk jó erre? Soha nem fogunk össze, mint az emberiség...?
Az űrliftben kvázi ugyanakkora lenne a súlyod, nem lebegnél, visszaesnél, ahogy a lift is. A súlytalansághoz pl 400km magasságban (ISS) kb olyan sebességet kellene elérned, h 1.5 óra alatt megkerüljed a földet. Ekkor a centrifugális erő kioltaná a tömegvonzás erejét és lebegnél, nem esnél vissza. Az űrlift így 16x lasabb, lásd 9:00
Nekem az a bajom a ürkiftel hogy ha a holdra mennék vele és akkor ha egy ember álva indul akkor a holdra fejellefele érkezik meg
Lenne ott azért nagyobb gond is, ha összekötnénk a Holdat a Földdel ;)
2024.05.05. Köszönet.
Marad a "ki laggolás" az ürbe....
A megoldás a gyűrű. A torony sosem lesz önhordó teljesen. De a gyűrű nem esik le mert önmagára terhel, csak szimmetrikusan kell terhelni. Persze még mindig marad a kötél problémája:) De aki tud egy gyűrűt építeni, csak rájött már a kötél problémájának megoldására is.
Köszi
Készítenél egy videót a starshipről?
Ohh erről pont beszéltek Zábori Balázsék is a müsorukban. A Nemzetközi űrhirek 61-dik részben. Ami már sajnos nincs.
Igazából nagyon jól beszél Balázs ezen a területen. Bár tuti nem lenne ideje egy saját youtube csatornára.
De az biztos hogy király lenne benneteket hallani egy discord beszélgetés között :)
Vagy felkérhetnéd őt egy ilyen beszélgetésre.
Jó dolog lenne a te és az ö nézeteit meghallgatni egy-két témában. :)
Bár az ő véleménye az űrliftel kapcsolatban: Hogy ez az anyag nem létezik! :D Nem is fog 10 ezer év mulva sem :)
Tavaly volt szerencsém beszélni vele, amikor a Pille dózismérőről készítettem a videót.
Jó lenne persze, de biztosan nem fog ráérni :(
@@urkutatasmagyarul Na igen. Gondoltam hogy ez lenne a probléma. De persze ha lesz rá lehetőség akkor az biztos hogy tetszene. Na meg egy elég jó videó lenne.
Na és te soha nem fogod felfedni magad? Akár csak a többiek... :) Ahogy Pamkutyáék vagy Zsozéatya vagy RadicsPeti és JustVidman. Vagy még jó pár videós... :) Vagy csak értelmetlen volna? Köszi szépen.
9:42
Már elnézést, de ez vaskos tévedés....
1. Ebben a magasságban nincs légellenállás, kvázi 0.
2. A helyzeti energia hirtelen nem számít?
A megszerzett sebesség alig több, mint az egynlítőnél, a légellenállás valóban kisebb, a helyzeti energia is csak épphogy több.
Ezért mondtam, hogy hasonló méretű rakétára van szükség. Nem ugyanakkorára, de majdnem.
@@urkutatasmagyarul
A rakétákkal igazán gyorsítani csak 30 km felett lehet, ahol kezd a légkör igen ritka lenni.
Viszont addig azt a bődületes mennyiségű üzemanyagot is fel kell venni, ami majd a gyorsításhoz elég lesz.
Csak emiatt a lavina effektus miatt nagyon nagy a tömeg.
Ha te 400 km magasan indíthatsz el egy rakétát egyrészt úgy fog gyorsulni, mint állat és nem kell az a sok száz tonna üzemanyag sem. Rohadtul nem "majdnemről" van szó.
Javaslom nézzed már meg, hogy az ASM-135 rakéta esetén az, amivel légkörben csak egy pár tucat km-es boostra elég fokozat hova gyorsított egy 12 km magasról indított gépnél. Már ott is brutális volt az, hogy a légkör legsűrűbb rétegén nem kell átrepülni ÉS vinni a kerót a magasabb gyorsításhoz.
A rakéták emelkedésénél kevesebb, mint 2 perc alatt elhagyják a 30 km-es magasságot, azaz áthaladnak a légkör 99%-án.
(SpaceX Falcon-9 2022.02.03. repülése alapján).
Ezután már nem számottevő a légellenállás.
Itt elfogyasztották a teljes üzemanyag körülbelül 40%-át.
Na, ha itt nem közel 4000-rel mennénk, hanem 0-val, akkor kellene még üzemanyag, amivel innen elérhetjük a sebességét, ez legyen az elfogyasztott üzemanyagnak csak a 30-40%-ka, mivel nem lesz súrlódási tényező. Ez így még mindig a teljes üzemanyagmennyiség körülbelül 75-80%-ka. Azaz valóban kevesebb üzemanyag kell, ez nem kérdés, de a különbség nem lesz radikális, mintha csak a tizedére lenne szükség.
@@urkutatasmagyarul 400 km-en úgy saccra 1/3-nál kisebb rakéta is elég lenne...
Nem érzed vagy sosem láttad a dominó effektust azt üzemanyag mennyiség kapcsán. Pont ez az, hogy 40% elfogy és többfokozatú rakéta kell, hogy csökkentsék a tömeget. Ez a rohadt sok üzemanyag csak azért fogy el és van ekkora rakéta, hogy innen gyorsuljon és még nyerjen 400 km magasságot a rakéta. Ez azt jelenti, hogy ez a 40% eleve nem kéne és maradéknál is kevesebb maradék marad, mert a rakéta is kisebb lenne és még magasabbról indul.
Ha érdekel egy kb. számszerű érték, akkor megkérdezhetek hozzáértőket, hogy kb. ez mennyi.
en.wikipedia.org/wiki/Northrop_Grumman_Pegasus
Ez a rakéta önerőből nem érné el még talán 30 km-es sem és a sebessége nevetséges lenne. 12 km magasból indítva van 440 kg-ot tol LEO pályára. Egy 18 tonnás rakéta. Nézd meg, hogy mekkora rakéta kéne egy kb. 400 kg-os hasznos teherhez földről indítva...
Egy mesterséges gyűrű alaku állomás mindig stabilan a Föld körül tudna maradni? Egyéb dolgok, mint az űrszemét, költség stb nem érdekel. Kell hogy forogjon valamennyi sebességgel pl a pályán maradáshoz?
Folyamatos korrekciókkal megoldható, de korrekciók nélkül bármennyire ki van egyensúlyozva, elmozdulna.
@@urkutatasmagyarul Köszi
Szép kilátás, hogy alapnak vesszük, hogy soha nem lesz cél nem szemetelni és rendet rakni. Amúgy miből következik a max. sebesség? Egyébként én is arra gondoltam, hogy azon menjen az áram. Sőt, talán úgy is ki lehetne alakítani, hogy a kötél legyen a motor egyik része, és elektromágneses erő hajtaná. Vagy úgy méreteznék, hogy még elbírjon egy mágnesvasutat is. Annak már önmagát nem kell elbírnia, mert a kötélre lenne rögzítve. De nem tetszik a gondolat, hogy egy 8m átmérőjű kötél elszakadhat, és körbetekeredhet a földön 3x. De nem hiszem, hogy olyan fontosnak fogják valaha tartani.
Meg foroghat is, és kidobhat valamerre valamikor valamilyen sebességgel.
Az eleltromos energia ellátással kapcsolatban lenne egy észrevételem. Jelenleg is léteznek olyan elektromos vonatok amelyek saját haladásukkal állÍtanak elő többlet elektromos áramot.
Az oda-vissza slingshotolás is jó móka 2 égitest között. Nem tudom,arról volt-e videó
Ez magyon érdekes. De màr màs kérdés,hogy egyàltalàn meg valósitható e. De az előttem szóló jegyzet is érdekes.
Az alapítvány sorozatban megoldották-)
A Háromtest trilógiában is.
Valamelyik be kabitoszerezett akkor talalta ki
Nagyon jó rész volt ez is. Mondjuk egyik sem volt rossz 🙂. Az hogy valaha megvalósul e? Albert Einstein megjósolta a gravitációs hullámokat, vele együtt azt is hogy soha nem leszünk képesek azt beazonosítani, mérni, vizsgáli aztán tessék. Hiszek a tudományban 🙂
Nem a fizikai megvalósíthatósága a kérdés. Reméltem, hogy érthetően magyarázom.
@@urkutatasmagyarul Teljesen érthető 🙂. Olyan naiv, romantikus alkat vagyok aki még hisz abban hogy egyszer az emberiség számára a tudomány a kutatás az értelmetlennek tűnő kalandok fontosabbak lesznek mint a fegyverkezés, háború stb. Hátha....
Nem is értem miért felfelé kéne építeni azt a liftet. Lehetne oldalra egy út.
Akkor biciklivel is ki lehetne menni az űrbe.
Ja nem...
Pedig Hosszútávon az űr lift a megoldást. Vagy egy függőleges antigravítácios csatorna létrehozása és ebben a tárgyak maguktól ki lebegnek az űrbe.
Akkor már nem inkább a teleport?
Azzal még csatorna sem kell, csak egy csettintés és kész.
@@urkutatasmagyarul Ahhoz még több energia kell.
@@csehferenc74
Oh, értem :)
Neal Stephenson 7 Éva c. regényében van egy frappáns megoldás arra, hogyan jussanak ki az űrbe a Földről. Azt is meg lehetne valósítani. A magyar fordításban az 577-ik oldalon kezdődik az elképzelés leírása.
A közönséges felvonóknál is problémát jelenthet nagyobb emelőmagasságok esetén a kötelek önsúlya. Ezért ma már léteznek szénszálas felvonó kötelek, amelyek kis önsúlya és az acélnál jóval nagyobb szakítószilárdsága lehetővé teszi a minden eddigi emelőmagasságot meghaladó felvonók készítését.
Látom, a téma idevonzott pár önjelölt Egely Györgyöt a kommentmezőbe. A "csak azt kell már megoldani..." kezdetű mondatokra elszabadulnak a jövőbe látó érzelmek.
:-)
Pedig tudjuk, hogy az űrutazás egyszerűen megoldható. Veszünk egy gravitációt árnyékoló lapot, magunk alá tartjuk és felugrunk. Ja, hogy nem tudjuk árnyékolni a gravitációt? Csak ezt kell megoldanunk. Max 50 év. :-)
Ezek a technológiai problémák mindig abba futnak ki, hogy hány évet kell várnunk a megoldásra. mintha az idő önmagában hozná a fejlődést.
Ez a téma idevonzza ezeket a technológiai messiásvárókat. De ez nem baj, szembe kell néznünk a démonainkkal.
Hali, és mi lenne ha egy szerkezetet, amin rakéták vannak elhelyezve megépítenenk 200 km magasságban, folyamatos tolóerőt biztosítana, így nem zuhanna vissza. A kábelen jönne a nafta meg a lift. Valószínűleg hülyeség csak úgy eszembe jutott. 😅
Ez nem túl gazdaságos megoldás, pedig a cél pont az, hogy olcsó legyen
A Hold miért nem jó ellensúly?
Mert túl messze van, és mert kering a Föld körül.
Na de a Foundationban megvolt :-) igaz ott is felrobbantották :-( és nem is nagyon akarták újraépíteni ahogy néztem...)
Én ezt kb 6 évesen megterveztem szóval ha valaha megépítik akkor benyujtom a követeléseim😅
Hello
A Ne nézz fel-ről nem csinálsz egy kritika szerűséget? Szerintem kapcsolódik a csatorna tematikájához, plusz kivancsi lennék a véleményedre.
Na és a Holdon? Ott még kisebb a gravitáció és lehetne is értelme. Mondjuk ha találunk ott vizet, akkor üzemanyag töltéshez lehetne segítség egy ilyen eszköz...
Nem forog elég gyorsan a kifelé ható elegendő centrifugális erőhöz
@@urkutatasmagyarul Pontosan. A Hold csak 27 naponként fordul körbe, a szögsebessége 27-szer kisebb, emiatt a kábel visszahullana. A Hold körül is van stacionárius pálya, de annak a sugara óriási.
Az elmúlt 1-2 hónapban sajnos nem volt időm foglalkozni a csatornáddal, de most újra itt vagyok, és látom, van mit bepótolni. Találkozunk a következő videód alatt!
🚀
Ez egy roppant pesszimista rész, valamikor meg fog szűnni a you tube? :))
Szóval... nem kell félni az idegenektől.. mert van bolygóvédelmi űr-szemét-pajzsunk.
Azt hiszem, az kevés lesz egy rossz szándékú idegen ellen
A nanocsőves technológiát inkább a földi építészetben lehetne alkalmazni, pl. hidak, magasvasútak építéséhez.
Mágneses indukciós elven (mint maglev) a kabin hajtása sokkal biztonságosabb lenne.
Persze, de számolj a 36 000 km-es elektromágnesek tömegével ez majdnem a Föld kerülete az egyenlítőnél. Vélhetően nehezebb lenne, mint maga a szén nanocsöves űrlift teljes tömege.
@@urkutatasmagyarul Nem lenne annyira szükség. A kábelben a mágnesezhetőség tulajdonsága a fontos. Az elengedhetetlen, hogy a kabin rendelkezzen saját energiaforrással, viszont véleményem szerit nem szükséges ugyanazt a mozgás dinamikát követnie. Pl. Kezdeti szakaszában indukciós elven való töltéssel, majd a kedvezőbb feltételek elértével, megfelelő fejlettségü napelemekkel történhetne a szállítás. Mindemellett a mágneses rendszer egy hiba folytán jobb tulajdonságokkal rendelkezik (gazdaságossák, anyagkopás/fáradás esetén) , mint a legtöbb ötvözet. Ezen elven sok mechanikus meghibásodás is elkerülhető lenne. (korrózió, stb)
@@0DARKY
Lehet, hogy csak 20 000 km sín is elég lenne. Aminek nyilván mágnesezhető fémből kell elkészülnie.
Egy méter sima acélsín körülbelül 80kg, azaz 1km kb 80 tonna. 20 000 km pedig másfél millió tonna lenne.
És ez csak egyetlen szál, nem eléghosszú, hagyományos acelsín. Ezen nyilván nem kapaszkodna fel semmi. Az ennél masszívabb elektromágneses sínek ennek a többszörös tömegével rendelkeznének.
Nem megoldás.
Nem véletlenül a görgős megoldásról beszélnek a mérnökök.
@@urkutatasmagyarul Az acélnak is rengeteg ötvözete lézetik. Ugyanakkor célszerűbbnek tartok egy kobalt, vagy nikkel ötvözetet kombinálva, a például a már általad említett nano csöves vázzal keresztezve. A görgős megoldások egy ilyen kivitelezésben rengeteg problémát vetnének fel; Szennyeződések/idegen testek, beszoruló elakadó gőrgők oldása/tisztítása/cseréje, anyagának mechanikai használódása, szélsőséges időjátási körűlmények miatti jegesedés, anyagridegedés, tágulás. Az erőátvitelről még nem beszélve. (Fogaskerekes, csörlős stb megoldás, ami megint csak többlet súly, és még több elhasználódásra hajlamos tényező. Ilyen méretekben a lehető legkevesebb mozgó alkatrészt használnám.) A Toronyszerkezet maga hexagonszerkezetben a legstabilabb a legkisebb átmérő mellett (önmagában). Ami extra stabilitást adna egy gazdaságosabb anyag használatkor is. Így még a többlet súly ellenére is ami a vezetősépeséget biztosítaná is jobb megoldásnak tartanám. Ugyanakkor egy vákum rendszer elegendő lehetne egy ilyen rendszer kiépítésére, bár ez mindenképpen a sebesség rovására menne.
Szuper
Üdv!
Érdekes videó. A legtöbb dolog helytálló amiket írsz, bár van némi "ráhagyás", ami inkább a pesszimista véleményedet tükrözi, semmint a valóságot.
Kezdjük azzal, hogy 300 km/h sebességgel a 36 ezer km magasság 5 nap alatt érhető el és nem 6 nap alatt. Ráadásul ez a sebesség simán fokozható, amint a lift légüres térbe ért, ennek többszörösére is képes lehet. Azután valahol itt lentebb írtad valakinek válaszként, hogy geostacionárius pályán lévő műholdból van a legkevesebb, amiben tulajdonképpen igazad van, azonban pont amiket említettél (emlékezetem szerint), miszerint azok sem geostacionárius pályán keringenek, nos pont azok igen. Pl. a meteorológiai műholdak, műsorszóró és távközlési műholdak, ezek pont mindegyik geostacionárius pályán van. Jó, persze, vannak eltérések ugye a geostacionárius pályák közt is, mert pl. az orosz távközlési műholdak többsége, a Föld alakjából adódóan az északi területeket már nem fedné le megfelelően egy sima egyenlítő fölötti pályáról, ezért ezek esetében "trükközni" kell kicsit a pályájukkal, de lényegében ezek is olyanok.
Azután ott van a lift pálya sérülékenysége. Először is, ez bármi másra is igaz. Egy űrhajót vagy a nemzetközi űrállomást is ugyanúgy eltalálhat egy váratlan meteorit, vagy űrszemét, számtalan ilyen riasztás volt is már az ISSN-en. Másodszor, egy "drótpályát" aminek a szakítószilárdsága jóval nagyobb, sérülékenysége pedig jóval kisebb, sokkal könnyebb lenne védeni ilyesmi ellen, mint egy űrállomást, tehát nem hinném, hogy ebből lennének a legnagyobb problémák.
Káros sugárövezet.. Igen, ez valóban létezik, és bár jóval kisebb, mint amekkorának ábrázoltad a grafikán, azért emberi mértékkel mérve valóban nagy. Viszont egy olyan űrliftnek, amelyiknek a súlya, személyzettel, utasokkal és esetleges egyéb teherrel együtt is legalább 8-900 kg, ott plusz 50-100 kg nem okozhat gondot szerintem. Mert hát nagyjából annyival megoldható lenne a szinte tökéletes sugárvédelem, feltéve, ha emberek utaznak rajta, mert ha csak szállítmányt visz éppen, akkor sugárvédelem sem szükséges.
Az 51-es körzetbe betévedő repülőgépeket pedig nem szokták lelőni, már csak azért sem, mert az USA elnökének otthonával, a Fehér házzal ellentétben, nekik nincsenek légvédelmi eszközeik. Viszont vannak kiváló radarjaik, melyekkel nagyon hamar be tudják azonosítani az esetlegesen a környékre "tévedő" repülőgépeket és még mielőtt a körzetbe érnének, rádión figyelmeztetik őket az azonnali útvonal módosításra és figyelmeztetik a következményekre is, amennyiben ezt nem teszik. Ha ezt ezek után sem teszik meg, akkor légi kíséret (esélyesen rendőri, de van hogy a nemzeti gárda valamelyik vadászgépét riasztják ilyenkor) mellett fognak a továbbiakban repülni, amíg le nem szállnak, utána pedig ugrik a gépet vezető pilóta engedélye egyszer s mindenkorra, plusz olyan büntetést kell fizessen, amit nem köszön meg a pénztárcája és még börtönbe is zárhatják, mivel ez ott az USA-ban a légi közlekedés szabályainak súlyos megsértésének minősül. Ezt pedig rendszerint senki sem kockáztatja meg. Ugyanúgy, ha valaki civil a sivatagból szeretne beautózni, vagy begyalogolni oda - idióta UFO hívők szoktak rendszeresen ilyesmivel próbálkozni, meg viccelődni, mert olyan viccesnek tartják -, azokat sem szokás lelőni, hanem a biztonságiak elfogják és átadják a helyi sheriff-nek, aki őrizetbe veszi, majd a továbbiakban intézkedik az illető-illetők elleni büntetőeljárás megindításáról. Amennyiben a behatoló vagy behatolók katonák, akkor rosszabb a helyzet, mivel ebben az esetben katonai törvényszék elé kell állniuk és akár hazaárulással is vádolhatják őket, ami viszont valóban halállal is büntethető. Erre azonban már elég régen nem volt példa az USA-ban sem.
Összegezve; Kicsit kiábrándító és furcsa volt azt tapasztalni, hogy a 21. század elején élő, globálisan gondolkozó és többségükben aktívan természetvédő fiatalemberekkel ellentétben, Te mégis inkább a fosszílis energiával működő, abszolúte elavult rakétatechnika mellett teszed le a voksodat. De hát persze el kell fogadni, hogy Ti sem vagytok mind egyformák és hát nyilván a realitásokból próbálsz kiindulni, ami viszont üdvös dolog.
Az én "mottóm" viszont az valami olyasmi, hogy soha se mondd, hogy soha. Mert nagy meglepetések érhetnek. Én pl. a kádár korszakban születtem és fiatal korom egy részét is abban éltem le. Mikor arról álmodoztam tizenévesen, hogy de jó lenne, ha valami szuper nyugati hifi magnóm lehetne, meg se fordult soha a gondolataimban sem az, hogy egyszer majd magnóra sem lesz szükség, sőt, külön kamerára és fényképezőgépre sem, meg vonalas telefonok se lesznek, mert ez mind egyben lesz egy saját rendszerrel működő kommunikációs eszközben, ami sokkal gyorsabb, szebb, jobb lesz bármelyik akkori számitógéptől és sokkal szebb lesz a hangja is bármelyik hifi magnótól, ráadásul összehasonlíthatatlanul több zeneszám fér majd el rajtuk, mint bármelyik magnókazettán és pillanatok alatt ide-oda lehet ugrálni közöttük, ahelyett, hogy muszáj lenne a rögzítés sorrendjében meghallgatni őket. Az meg aztán pláne nem, hogy szinte mindenkinek ilyen készüléke lesz, aki csak szeretné, mert bárki megvásárolhatja, de pláne nem még az én életemben (pedig akkor még csak 14-15 lehettem), mivel ez akkoriban scifi kategória volt és a Star Trek, illetve az Alfa holdbázis (Space 2021) sorozatokon kívül sehol sem lehetett még csak hasonlót sem látni még a fekete-fehér TV-ken nézett filmsorozatokban sem.
Szóval szerintem egy idő után már zömmel űrliftekkel fognak közlekedni a kozmonauták és az asztronauták, innen a Földről, néhány kirívó esetet leszámítva. Nyilván nem napokon belül, sőt az is biztos, hogy nem pár éven belül, de egyszer egészen biztosan, mivel egyértelműen ez lehet a jövő és semmiképpen sem a nagyobbnál nagyobb és akár újra felhasználható rakéták, vagy legfeljebb csak ideig-óráig. Én a legnagyobb problémát abban látom, hogy egy ilyen űrlift megépítése és a kezdetek kezdetén az üzemben tartása is, hihetetlenül drága lenne. Ha ezen sikerül túllendülni, a többi szerintem már szinte magától menni fog.