Tetszett, ahogy a végén megtaláltad a szerkezet felhasználására való legjobb megoldást. Én eleve leírtam az egész konstrukciót, de Te megmentetted. :-) Gratula az újabb videóhoz!
Tehát ha jól értem: - Belerakok egy hasznos terhet a kilövőállásba. - A berendezés felgyorsítja, a (mondjuk) 10Kg-os berendezésem 100 tonnás erőhatás alatt alkatrészeire porlad - Drukkolok, hogy a kar bírja a 10e tonnás terhet, vagy a rakéta lyukat üt a dob oldalába, az épületbe és a mögötte lévő dombba.. - Drukkolok , hogy a kellő pillanatban engedjük el, vagy leforgácsolja a dobot külsejét, magunkra gyújtunk egy nagy adagnyi üzemagyagot, ami a forgásból nyert energiája miatt kilométerekre lőhet ki lényegében bármerre - Sikerül az indítás - Drukkolok, hogy a kar ne essen szilánkjaira , mert ez esetben egy 30m-es repeszgránátot alkottunk.... - A rakéta eleje tervezett módon elég, a mögötte lévő rész kevéssé tervezett módon felizzik, (különösen ha bukdácsolni kezd a rakéta.). - Drukkolok, hogy a teljes rakéta ne olvadjon el, míg rá nem jövök, ez lényegtelen, a kupac alkatrész, ami a műholdam volt, rég kiégett... - szomorúan hazamegyek és leiszom magam....
A hagyományos űrutazás se sokkal jobb. Drukkolsz, hogy ne robbanjon fel egy több ezer tonnás dinamitrúd.. és jó párszor fel is robbant, kilövőállást is megsemmisítve.
Én csak arra lennék kíváncsi, hogy milyen elektronikai eszköz az, ami 10.000G erőt kibír károsodás nélkül? :D Wikipédia szerint egy repülő fekete doboza 3.400G-ig bírja, azt is csak 6,5 milliszekundumig... Ennek meg percekig el kellene viselnie annak a háromszorosát, mire felgyorsítják... Lehet, hogy maga a kilövés olcsóbb lenne, de milyen rohadt drága lenne egy olyan műhold, ami kibírja ezt a kilövési folyamatot, ha egyáltalán lehetséges-e ilyen szerkezetet építeni?
@@bgergo13 Illetve az is kérdés, hogy a benne lévő üzemanyag, pláne ha folyékony, vajon mit szól ekkora terheléshez és nem fog mondjuk felforrni, vagy berobbanni.
@@bgergo13 lehet ami a videóban említésre került kőzetek visszaküldésével járhatunk a legjobban, legalább nem kell itthon bedarálni mert a szerkezetben elért 10.000G már megtette XDDD
Az elején tök érdekes szerkezetnek tartottam. "Biztos ezzel fognak majd lendületet adni az űrben a dolgoknak, hogy messzebbre gyorsabban eljussanak anélkül, hogy a saját erőforrásaikat használnák. De mivel kompenzálják majd az ellenerőt?" gondoltam, aztán folyamatosan az jött le, hogy a Földről akarják kilőni a terhet az űrbe. Még el sem kezdte sorolni a hátráltató okokat, már akkor tudtam, hogy ez egy hatalmas pénzkidobás lenne. Aztán jöttek is szépen az indoklások. Szerencsére a végére megerősítést nyert a dolog, hogy remélhetőleg tényleg nem egy pénznyelőt építettek.
Ilyen szépen még soha, senki nem mondta el 16 percen keresztül, hogy ez egy baromság 😁😁😁 de legyünk őszinték, az. Már akkor életképtelen megoldásnak gondoltam, amikor először hírbe hozták...
@@placi007 Akkor bizonyára tudod, hogy a vasúti sínek a kanyarban az egyenes vonalú mozgásból nem rádiuszba mennek át, hanem egy hiperbolikus görbébe, amely biztosítja a folyamatos impulzus változást. Ennél a szerkezetnél a hőhatásnál nagyobb probléma az impulzusváltozás amely hihetetlen méreteket ölt egyrészt a nyugvó levegővel történő találkozás, másrészt a felszabaduló 2000 tonna súlyhatás amely az elszabaduló szerkezet visszahatásából keletkező erőnél.. A 10 mérnök lehet, hogy nem hülye, de az is lehet, hogy jól eljátszanak ezzel a szerkezettel jó kis fizetésért. Nálunk is vannak önjelölt feltalálók, akik vagy hülyék, vagy szélhámosok. Nagy Imre, Spanyol Zoltán, Egely György stb.
A záró akkordban szépen mentetted a helyzetét, de azon túl ez egy igazi “pénznyelő”. Az erre fordított idő, mérnöki tudás, energia és pénz egyenlőre jövedelmezőbb lenne az űrkutatás más területén felhasználva. Ha majd “belaktuk” a Holdat, akkor térjünk erre vissza. ✌🏻
Részemről nem tettem le teljesen a szerkezetről. Ha 20 éve azt mondta volna valaki, hogy majd magáncégek fognak űrturistákat vinni földet kerülni, sőt még a műholdakat is velük küldetik, akkor elég nevetségesnek hangzott volna az is. Vagy amikor már a harmadik rakétája állt bele Musknak a földbe, amit újra akart hasznosítani. Aztán csak összehozták. Ennél a ketyerénél is megvárom, mit hoz a jövő 10-20 éves távlatokban. Illetve biztos vagyok benne, hogy az egyenlítő közelébe elviszik majd a kilövő állomást valami jó magas helyre ahol nem tengerszintről, hanem több ezer méterről tudják indítani.
no akkor ha kérhetem vetesd fel valakivel az elôadásod és mutasd meg nekünk is😋 én spec nagyon kiváncsi vagyok hogy egy mai tizenéves mit tud tanulni ilyen tartalmakbol.és erre jo valasz lenne.
Lefogadom, hogy soha egyetlen ezzel foglalkozó mérnök nem vette sorba a videóban szereplő összes nehezítő tényezőt! Gratulálok! Ámultam bámultam, hogy mikre kell gondolni egy ilyen kilövésnél.
Nagyon tetszett a videód mint általában a videóid szoktak. 😉 Amint szóba hoztad a kar kiegyensúlyozásának problematikáját rögvest bevillant egy lehetséges megoldás. Ha a szerkezet másodlagos karjának az ellensúlya a rakétával megegyező tömegű vizet tartalmaz és az elengedés pillanatában a tartály szétnyílik ezzel kiengedve a vizet a probléma máris megoldva. Fontos gondolat lehet még hozzá, hogy a képeken látottakkal ellentétben a másodlagos karnak hosszabbnak kell lennie, hogy az elsődleges kar ne csapódjon a kiengedett víznek mert széttörne. Izgalmas projekt, kíváncsian várom a fejleményeket. 🤩 Szerintem meg is fogom próbálni megépíteni Space Engineers-ben. 😎
Azért a közel egy tonnás vízzel teli tartály elengedésekor 10 000 G-vel fog a falnak csapódni. Hiába víz, nem sokban különbözne a dolog, mintha maga a rakéta csapódna be a szerkezet oldalába.
@@urkutatasmagyarul A szerkezet oldala is lehetne mondjuk, olyan vékony anyagból mint a nyílás ahol a rakéta távozik. Így a víz is távozni tudna. Esetleg ha nem egyszerre engedi ki az összes vizet, hanem pl. egy teljes kör alatt. Vízpermet alakulhat ki, talán kevésbé lenne veszélyes.
A holdra akkor inkább megérné egy sínágyú, azzal kevesebb gond lenne, márcsak abból, hogy kevesebb benne a mozgó alkatrész. Ugyan más kérdés, hogy az mekkora lenne, és azzal hogy lehetne "célozni", de ez már más kérdés :)
@@laszloilles52 Minél hosszabb a sín, annál problémásabb forgatni. Márpedig a pálya inklinációját a sín iránya fogja meghatározni, azon pedig sokat változtatni keringés közben az indítással összemérhető energiaigényű, tehát ha rossz pályára állítjuk az eszközt, akkor a korrekción elbukjuk azt, amit az indításon nyerünk. Kérdés, hogy mennyit javít ezen a helyzeten (mennyivel csökkenti a szükséges üzemanyagmennyiséget) az, hogy pályakorrekcióhoz ion hajtőművet is használhatunk, ami indításnál nem lenne opció. Meg vajon hány év lenne ion hajtóművel mondjuk egyenlítőiről poláris pályára állni?
Most láttam ezt a videót. Az összes problémára nem, de a kiegyenlítésre talán tudok egy megoldást. Valamikor aktív koromban esztergályosként, készítettem egy gyerekjáték pörgettyűt. Hogy könnyebb legyen, üregesre csináltam. Ma lényegtelen oknál fogva megtöltöttem acélgolyókkal. Pontosabban 5db. golyóval, jó sok helyet hagyva a mozgásnak. A golyók a tér teljes területén szabadon mozoghatnak, akár helyet is cserélhetnek. Soha nem tudtam úgy megpörgetni, hogy az egyensúly azonnal ne ált volna be, még úgy sem, hogy a pörgettyű külső felületére egy golyó tömegével azonos súlyt ragasztottam.
Nagyon érdekes volt ez a videó, már vártam mi fog belőle kisulni. Jo sok eszeloseg van benne, ami a földi megvalósítást lehetőségeit illeti, ezt nagyon szépen levezetted! Ha már eszelősség és fantázia, nekem Mezga Aladár különös kalandjai sorozat jut eszembe, a gulliverkere nem hat sok erő, mert durr gumi ontvenybol van, tömény, kensavval elegyitve 🤣🤣🤣 Másik szellemes megoldása ennek a szerkezetnek, ha valamit hovel meg akarunk semmisíteni, pl. ha az anyóst kilojuk akár töredék sebesseggel sült fasírt lesz belőle! 🤣🤣🤣 Na jó, nehogy valaki komolyan vegye ezeket az eszelosegeket, csak a humor kedvéért írtam le. Komolyra fordítva újra a szót, inkább a terhajtomu es antigravitacios hajtomu kutatásokba kellene fektetni a hangsúlyt, a sok pénzt és energiát, valamint más hasznosabb dolgokra! Köszi még egyszer az újabb kiemelkedően jó és érdekes videót! Csak igy tovabb, varjuk a folytatast! 😉
Annak őrültek, hogy nem a rossz oldalon jött ki a rakétájuk:) Mindössze az elengedést ünnepelték:) Mint egy gránátnál. Ott is előny ha jó felé repül:) Amúgy láttam néhány régi rakéta indítási videót, ahol még nem sikerült a dolog. Ez ahhoz képest jól ment.
A gyors dolgok a légkörben nem a súrlódás miatt melegszenek, hanem amiatt, hogy a gáz részecskéi nem tudják kikerülni a repülő tárgyat és megnő a nyomás, és ezért nő a hőmérséklet.
@@urkutatasmagyarul És pont emiatt egyébként nem okozna akkora "gebaszt" ha a csúcs fordulaton szétesne, vagy rossz irányba repülne, ugyanis a kirepülő dolgok rövid úton a semmibe égnének és csak pernye hullana alá. Magyarán annyira nem veszélyes, mint amilyennek tűnik. Természetesen ezt a megállapítást abban az esetben nem vállalom, ha mellette kell álldogállni, miközben ez pörög. Odébb andalognék egy kicsit. Ha nem gond. :)
Jól esett hallani, ahogy végül az összes kétségemre kitértél, sőt még azon is túl. Élmény volt ez a gondos elemzés. Tudom, egy időben a gőzmozdonyt is lehetetlenségnek tarthatták volna, de pusztán erre hivatkozva nem tudom elaltatni magamban azt az érzést, hogy ez a parittya egy baromság. Egy pillanat alatt pofán csapni egy törperakétát 8000 km/h-s levegővel, ráadásul a rakéta még el sem rendezte a molekuláit a 10000 g terhelés alól egy villanás alatt 0 g-re ugorva, hát az én fantáziám ennél földhözragadtabb. Jó az a felvétel 13:26-nál. Beszédes.
Ne aggódj, már 70 éve tudtak ágyúból atomtölteteket kilőni. Pedig ott a csőben nagyobb volt a gyorsulás, mint amennyiről itt szó van, és az atombomba is precízebb dolog, mint egy rakétahajtómű.
Én nagyon szkeptikus vagyok ezekkel a merőben más rakéta indítási megoldásokkal szemben.... nem beszélve a grandiózus kihívásokról..... na meg a fizika, meg a matek igen makacs dolgok.... és ahogy ezek jó részét felsoroltad, ezek lehetetlenné teszik ezt a megoldást... de azért köszi
Összehasonlításképpen ha 100m átmérőjű dob helyett 100m hosszú egyenes csőben gyorsítanák a rakétát, kb. 2600g-s terhelés mellett lehetne ugyanekkora sebességet elérni. Persze ehhez óriási teljesítményű gyorsító eszköz kellene (nagyjából 60 MW/kg a felgyorsítandó test tömegére vonatkoztatva), viszont ennek az egy problémának a leküzdésével tucatnyi másiktól lehetne szabadulni, ami csak a pörgetős megoldásnál jelentkezik. Ha pedig azt mondom, hogy nem 100m, hanem 1km hosszú legyen a cső (ami talán annyira még nem valóságtól elrugaszkodott érték), akkor máris tizedelhetjük az előbbi extrém értékeket.
Falcon9-re is azt mondtuk lehetetlen. Ha akarnak, hát foglalkozzanak vele. Régebben voltak olyan próbálkozások hogy ágyúval lőni orbitális pályára. Ott is a gyorsulás volt a probléma. Nekem még a lineáris gyorsítás is tetszett, de azt kb. Verne óta tudjuk hogy a légellenállás miatt nem életképesek ezek az ötletek.
Az ötlet maga zseniális, de ahogy mondtad, túl sok a buktató és nem nagyon éri meg. Kíváncsi vagyok mit hoznak ki ebből a SpinLaunch mérnökei, majd tájékoztass minket, ha valamit sikerül elérniük! Köszi a videót!
Nekem eleve az a nagy konfettis ujjongás volt gyanús. Mintha valami megasztárt néznék vagy mi :) De tegyük fel hogy MINDEN műszaki problémát megoldanak. Milyen hasznos terhet lehet majd ezzel az űrbe juttatni? Van olyan szerkezet ami biztonságosan elvisel több ezer g-s túlterhelést?
Ez a szerkezet a holdon sem fog egykönnyen működni. Az iszonyatos centrifugális erő ott is ugyanúgy fennáll, mint a földön. Viszont alacsonyabb sebességre gyorsítás is elég lenne, az 1/6 gravitáció miatt, na meg légkör sem fékezné a kilőtt testet, sőt lehetne az egész szerkezet nyitott, ugyanezen okból.
Erről a cuccról még nem hallottam eddig.... Kiváncsi leszek mire fognak jutni vele. De ugye a mérnőki kihívások azért vannak, hogy megoldják őket! Ha ez a projekt nem lesz sikeres az ott szerzett tapasztalatok az élet több területén hasznosíthatóak lesznek.
@@urkutatasmagyarul Gondolom a kilövés során porrá égne az alumínium lövedék, ha mégsem, akkor az aljáról nem is tudom, mivel lehetne felkaparni a 3 bátor utazó maradványait :D
Nem vagyok fizikus, de amint meghallottam miről van szó egyből felötlött bennem a dolognak egy csomó buktatója, melyeket később rendre fel is soroltál. Én, akkor már inkább egy óriási sínágyút építenék egy vákuumcsőbe egy hegyoldalba megadva neki a megfelelő kilövési szöget. Szerintem esélyesebb lenne...
Ha az indítást szögét számolják el, akkor a rakéta az indító szerkezet oldalának csapódik, így megsemmisítve azt és saját magát. Max az indítás sebességének elszámolásával lehet gond. De azt meg ha jól vettem ki a videóból fixen 8000 km/h-ás sebességen akarják tartani, így túl sokat nem kell számolgatni.
@@TheKiakiraly Szerintem a vákum és a mérete miatt elég masszívra építik majd a szerkezetet. Így tippre a gyorsítandó tárgy max szétkenődik az oldalán, esetleg eldeformálja ha rossz pillanatban engedik el. Nyilván én sem vagyok mérnök, de gyanítom XD
Szerintem ez megint egy olyan projekt amire sok pénzt összetrombitálnak a vezetőknek meglesz a magán sziget aztán 10 év múlva annyit mondanak, bocs nem lehet megcsinálni. Egyébként mi a matek mögötte? Mennyivel lenne olcsóbb mint egy másik vállalat? Illetve még az sem elhanyagolható, hogy ide olyan múholdat kell gyártani ami kibírja a 10.000G-t míg ha jól értettem a rakétás indításnál elég a 3-4G terhelést kibírni. Szóval gondolom így sokkal drágább lenne legyártani is ide egy műholdat így akkor ennél a plusz költségnél is olcsóbbnak kell lennie.
Szerintem két dolog állhatott a koncepció mögött. 1) A környezetre kevésbé káros, elektromosan felgyorsítani a rakétát mint ugyan ezt fosszilis tüzelőanyaggal megtenni. 2) Úgy gondolhatták, hogy ha már a földön felgyorsítják a rakétát x sebességre, akkor az több hasznos terhet vihet magával vagy messzebre juthat el. Én személy szerint életképesebbnek tartanék egy a Chimborazo tetejéről kiinduló mag-leves előgyorsítású rakétát.
Arra a fóliaajtóra nem gondoltam volna. Ez viszont a pontos időzítést is részben orvosolhatja, mert ha a dobnak nagyobb felületét zárják le ilyen fóliával, akkor nagyobb szögtartományban is elengedhető a rakéta. A leolvadó orr is nagy ötlet.
Ennél már sokkal egyszerűbb az űrágyú, az amivel Verne regényhősei is a Holdra utaztak. A legnagyobb agyú lőtávolság rekordot a Paris gun tartja: 130 km (seb: 1,6km/s, lövedék 110 kg), mindezt több mint 100 évvel ezelőtt! A Holdon még ennél is hatásosabb és kíméletesebb megoldás a gyorsító MAGLEV sínpálya. Ha kellően hosszú, akkor akár még embert is űrbe juttathat - elektromos árammal!
Ennél normálisabb dolog Verne Gyula ágyúja, amely csöve lehetne akár több km hosszú is, kíméletesebben gyorsulna, lassú lőporral dolgozna, és egy csomó probléma nem merülne fel, ami itt felmerül. Símán el lehetne érni a 8-10 Ekm/ó torkolati sebességet.
Wernher von Braun szavai jutottak eszembe "A szerkezet kifogástalanul működik csak rossz bolygón landolt" Valóban egy a holdra telepített szerkezet költséghatékonnyá tenné anyagok kilövését mondjuk a Mars irányába
Én úgy értettem, hogy az űrbe küldött egységnyi tömeg költsége kevesebb lenne ezzel a módszerre, ezért fejlesztik. Tud itt bárki írni számokat a jelenlegi ( akár jövőbeli pl.: Starship ) egységnyi tömeg ( hasznos teher ) űrbe jutásának költségéről? Mit tudna nyújtani ez a SpinLaunch, milyen költséget lehet itt feltételezni? Köszi.
Az összehasonlításhoz nem csak a kilövés költségét kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy vajon mennyibe kerül egy olyan műholdat megépíteni, amit drágán kilőve de csak 6g-t kell kibírnia azt is rövid ideig, vagy olcsóbban kilőve de 10000g-t kell kibírnia egy óráig gyorsítva folyamatosan. Gyanítom spinlaunch-kompatibilis műholdat jóval drágább lenne építeni, mint amennyivel egy normál kilövés többe kerülne egy sima műholddal.
@@csabagerak3383 itt én megjegyezném, hogy hasznos tömeg lehet bármilyen nyersanyag, amit tovább felhasználásra szánnak az űrben, holdon. Azaz 200 kg holdon nem bányászható, de ott szükséges alapanyag eljuttatására alkalmas lehet. Ha a videóban említett nem kevés problémát megoldják - valamilyen csoda folytán, - úgy ez egy gyorsan újrahasznosítható teherszállító eszköznek megfelelhene.
Gondolom még nagyobb sci-fi, de az egészet betehetjük egy magas hegy belsejébe. És a kivezető nyílása egy hatalmas "maglev"/"railgun". Így már egyenesben is hozható, és (centrifugális erő nélkül) tovább gyorsítható a "lövedék". Mondjuk én azt is el tudtam volna képzelni régen, hogy az űrhajók első (nulladik) fokozata (a sűrű légkörben) nem rakéta, hanem turbina. De csak fantáziálok.
Nekem a kilövés pillanatában lévő kiegyensúlyozásra az az ötletem, hogy ugyanabban a pillanatban a hajtókar másik felén is el kell engedni a súlyt csak az ugye a föld felé lenne irányozva és egy mélyebb üregbe lenne belőve, amiben mondjuk víz vagy sűrűbb gáz van.
@@urkutatasmagyarul Kezdjük ott, hogy az ellensúly az nem rakétaformájú lenne, hanem olyas valami, aminek nagy a légellenállása (vagy leváláskor változtatja olyanná az alakját). Illetve nagyobb tömeggel közelebb lehet a forgás középpontjához, így a kezdősebessége se lenne szerintem 8000km/h. Továbbá az üregben (mint írtam) vagy folyadék vagy valamilyen gáz lehetne, ami tovább lassítaná a becsapódást. szerk: Tovább gondolva, maga a súly is lehetne folyadék, ami egy tartályban van. Leváláskor a tartály berepül az üregbe, ott szétesik és a folyadék szétporlad.
Ez egy jó megoldás lehet, de ha az ellensúly csupán egy vizesballon, akkor is írdatlan mozgási energiára tesz szert a forgatás során. Ezt az energiát pedig valahogy el kell nyelni. Ha simán berehajítják a mélyebb rétegekbe, az egész szerkezet megremeget.
@@urkutatasmagyarul Mondjuk, ha a "vizesballonnál" maradunk, ami legyen bármilyen tartály, akkor viszont a folyadék valószínűleg a kiengedés pillanatában egyből gőzzé válna a pillanatnyi vákuumban, vagy egy megfelelően hajlított "csúszdába" engedve a maradékot szintén felforrna a súrlódástól és ezzel még a légnyomás kiegyenlításáben is segítenie a gyorsítótérben. Az más kérdés, hogy milyen nyitószerkezetet lehetne ilyen pontosan akár a rakomány, akár az ellensúly oldalán időztíteni és a nyitás késedelmei miatti, a kiegyenlítetlenségből eredő vibrációt bármilyen szinten elviselné e a szerkezet. Sok probléma merül fel, amire az egyszeri rajongó és csóválja a fejét, de ahogy az űrlift esetében, itt is korrektül vázoltad a lehetséges felhasználás területét.
Variációk egy témára: -Kéne a parittyára két ellentétes irányú nyílás. Egyiken a hasznos tömegnek megfelelő, de értéktelen ellentömeg lenne kilőve, egy kellően mély üregbe. -Egy 100m átmérőjű körben, ha a centripetális gyorsulást komponenseire bontjuk, akkor 50m gyorsulás után repül ki a lövedék. Valami egyenessel nem mennék többre? Elnézést már, hogy a nácikra hivatkozom, de mintha lett volna egy ilyen óriás ágyújuk Londonra irányítva.
Még 8 km magasan is nagyon durva lenne a történet és 8 km magasan sehol nem találsz sík területet. A Föld legmagasabb fennsíkjai is 5 km magasak és Tibetben van. Ergo eleve esélytelen. Minden ilyen gyorsító technológia rossz ötlet. A fizikát nem lehet meghágni. A Föld tragédiája űrutazás szempontjából, hogy túl nagy. Ha kisebb lenne, akkor a szökési sebesség sokkal kisebb lenne... ... csak kérdés, hogy mekkora bolygóméretig létezhet élet és értelmes élet kifejlődik -e, mert úgy tűnik a lemeztektonika "must have", hogy legyen mágneses mező, hogy a légkört ne fújja el a napszél...
Az még fontosabb fontosabb, h minél közelebb legyen az egyenlítőhöz a kilövő pont. Ideális lenne a Kilimandzsáró teteje. Csak akkor az ottani természetnek lőttek.
Hát ez tényleg elképesztően eszelős marhaság. Még ha talán elméletileg működhetne is, annyi pénz és szellemi energia lenne ez, hogy messze hasznosabb lenne más fejlesztésbe fektetni. És akkor még ott vannak a biztonsági szempontok, mert ennyi mozgó alkatrésszel csak idő kérdése lenne, mikor romlik el valami. És hát nem tűnik túl megnyugtatónak, mi is történne akkor.
Ha mondjuk a NASA, Elen Musk, Kína,stb beleszáll és építenének egy holdbázist egy ilyen parittyával, az hatalmas ugrás lenne előre. Hajtóanyag is lenne, csak le kell érte valahogy fúrni. Visziont sok okos ember van a világon akik mindenre találnának megoldást ha lenne egy ilyen cél.
Van egy kis probléma még szerintem ezzel az eszközzel: amikor átszakítaná a fóliát a rakéta akkor a légnyomás miatt akkora robbanás lenne, hogy szerintem felrobbana az egész és a rakétát is vissza rántaná.
Remélem ha elkészül, magas hegyek tetejére, 7000 méter fölé telepítik. Ott lenne igazán értelme. A Holdon valamivel kíméletesebb egy pár kilométeres gauss ágyút építeni az ilyen indításokhoz. Vagy csak egy torbacsilt.
Hirtelen ránézésre jó ötlet a nagy magasságban működtetés, de 7000m környékén azért enyhén szólva nem túl komfortos tenni-venni (légnyomás, oxigén-szégény levegő, stb..) Persze elvileg lehet, normál nyomást, hőmérsékletet, és egyéb körülményeket teremteni egy zárt objektumban de 7000m-en megépíteni egy ilyen állomást szintén nem tartozik jelenleg a mindennapos feladatok közé. De a közel-jövő sok mindenre megoldást hozhat.
- Na, ebbe a cégbe se fektetnék! - 15:30 Pontosan ez volt a gondolatom már a videó elején, ti. hogy teljesen nonszensz, hogy a rakéta pont az elején, a legnagyobb sűrűségű levegőn megy nagyon-nagyon gyorsan, "instant-gyorsan", majd később, amikor meg már ritkább a levegő, addigra már lelassul, és a hajtóműveknek kell közbeszólniuk! 🤦🏻♂ Teljesen nonszensz ez az ötlet és vállalkozás rengeteg-rengeteg szempontból, hasonlóan a lifteshez! A Holdon se fogják megvalósítani, maximum tényleg kőzethajításra jó, de akkor meg a Föld légkörében ég el, de bármilyen szerkezetet is építenek köré, hogy megfelelően landoltatni lehessen (pajzs, ejtőernyő, annak kioldója etc.), egyszerűen az az égbekiáltó g erők miatt, amik fellépnek, szerkezetszétröpítők lesznek, ezért azt is masszívra kell építeni, ami meg többlet tömeg és költség. Számomra ez az ötlet szembe megy minden józansággal 🤦🏻♂. Az adás 👍🏼, az ötlet 👎🏼
Erre kár költeni szerintem. Inkább a mágneses gyorsításban kellene gondolkozni. Ott talán megoldható lenne egy ember barátibb kezdeti gyorsító érték. Bizonyára erre is vannak kísérletek. Kíváncsian várom majd róla a videót.
Minden olyan technológia, ami tengerszint-10 km között akar gyorsítani bármit eszement sebességre hülye ötlet. Pontosan ellentétes azzal, ami kívánatos lenne.
Ez elképesztő video lett. De szerintem ennek a Parittya rakéta kilövő megoldásnak semmi értelme nem lenne mert rengeteg Pénzt és Energiát emésztene fel. Mellesleg Brutálisan Baleset veszélyes. Ahogy a videoban is mondtad elég egy pár ezred másodperccel később kiengedni a rakétát ami 8000km/h sebességgel szószerint darabokra robbantaná az egész egységet. Inkább az utolsó megoldás amit említettél a videó végén, az a legjobb. A legolcsóbb, legkézenfekvőbb, legegyszerűbb, hogy a Holdról indítani a rakétát. Ott olyan pici energia befektetéssel, megoldható, akár hagyományos jelenleg is használatos megoldással is fel lehet lőni a rakétát. Így nem kell az Életveszélyes, pénznyelős, parittya megoldással szenvedni.
hmm amúgy tuti ,hogy a spinlaunch-ot nem konkrétan a holdra tervezik? Nemhiszem ,hogy sok értelme lenne a földön használni bááááár ha már az elindulási energiát megspórólnák egy rakétának az is sokat számítana :|
Szia 2:15 ez a kérdés már foglalkoztat egy ideje,szoval ha egy rakéta kizárolag egyenesen repül fölfele és nem fordul el párhuzamosan a földel akkor függetlenül a sebességétől nem lesz képes elhagyni a légkört?
Tisztában vagyok vele, hogy sok dolog, amire a '80-as években azt mondtuk, hogy "huh, ez mekkora marhaság" mára megvalósult, de most azt kell mondjam: huh, ez mekkora marhaság! Ha egyáltalán megvalósítható műszakilag - amit erősen kétlek de inkább lehetetlennek tartok - kizártnak tartom, hogy az indítóállvány gazdaságosabban üzemeltethető, mint egy ekkora súlyt pályára állító rakéta. A holdi tömegvonzásban pláne gazdaságosabb egy rakéta.
Ez full kamu pénznyelő már mikor időképen láttam a tesztet is elröhögtem magam. + rozsdás volt belül a vákuum kamra nagyon komolyan vették ebből is látszik... Ennél még az is olcsóbb volna ha egy marha nagy quadkopteről lőnék ki a rakétát 30km magasról.
De mi a helyzet a hasznos teherrel? Az rendben hogy megépítik a szerkezetet, megépítik hozzá a rakétát, de a tehernek is ki kell bírnia ezt a terhelést. Pl. a Falcon rakéta kb 70 km magasságra éri el fokozatosan gyorsulva a kb 8000 km/h sebességet (ruclips.net/video/25ax6PPeTWI/видео.html). De ez az indulás után kb 3 perc múlva. Most itt a 8:49 szerint a gyorsítás folyamata 1,5 óra (nem derül ki hogy ebből mennyi a tényleges pörgetés). De az biztos hogy a forgatás miatt fellépő erő nagyban csökkentik az esetlegesen szóba jöhető hasznos terhek fajtáját.
Szóval halott ötlet. Viszont sokkal hasznosabban is el lehetne költeni ennyi pénzt amibe ez a kísérlet kerül. Ja és bár nem vagyok fizikus, de szerintem 450-es fordulat nemhogy 8000, de 80 km/h-ra sm gyorsítana 2 mázsa tömeget, viszont ahhoz éppen elég ekkora fordulatszám, hogy a centrifugális erő miatt ezt ember ne élje túl!
Tény, hogy jelen állás szerint, ez a projekt nem több, puszta délibábnál. Viszont, nem tartom kizártnak, hogy néhány évtized (vagy egy évszázad) múlva ne fundálnának ki a mérnökök egy valóban használható verziót.
Indítás ideje alatt beindul egy másfeles földrengés.Nem kellene újra gondolni?Ettől függetlenül.Erő,ellen erő közös hatásvonalú egyenlő nagyságú, és ellentétes irányú.Végül is kiváncsi lennék rá,hogy mi történne amikor a rakéta elhagyja a parittyát.😮
Jelenleg nincs ilyen. Minden helyettesítő techológia arról szól, hogy kisebb legyen mellett a rakéta. Ez a rosszabb oldalt fogja meg. A realitás az, hogy kisebb műhold esetén 10-12 km-re felviszi repcsi és onnan indul. Ezzel is elég tisztes méretű tömegcsökkenés érhető lel, csak itt meg a hordozó platfrom a szűk keresztmetszet. B747A/380-nél nagyobb platform nem nagyon van. Az a "katamarán gép". amit összetettek úgy tűnik meg kudarc.
@@petaschopf916 Nincs ilyen életképes koncepció. 1991 tája óta egy cég B747-ről indított 100 feletti kisebb műholdat, de csak LEO-ra és 500 kg alatti hasznos tömegben. Nincs ezen kívül semmi más. Csak olyan hülyeségek, mint ez.
Nem olvastam ugyan végig minden hozzászólást, de vajon csak nekem jutott eszembe, hogy a fólia kiszakadásának pillanatában az egész bent pörgő miskurancia is ki lenne téve a légellenállásnak?! Nem hiszem, hogy sokáig tartana amíg porrá ég az egész egy gigantikus lángszóróvá alakítva ezt a csinos búgócsigát.
Szerettem volna csatornatagságra előfizetni, de paypal-lel lehetetlen fizetni (pc-n, több böngészőben, friss androidon, egyszer más régióra panaszkodik (mi közük van hozzá, hogy a Föld mely részén akarok a magyar pp-emmel fizetni???), egyszer meg ördögi körbe kerül az androidos alkalmazás). A neten sokan panaszkodnak rá, hogy a google mindenképpen ragaszkodik a kártyaadatokhoz, hiába van pp lehetőség is... Kb. 2x2 órát vesződtem vele és innentől letettem róla. Ezt csak azért írom, hátha van valami kontaktlehetőséged velük. Nyomorodjanak meg a prémium szolgáltatásaikkal, én egy percet sem szenvedek velük tovább! A videók meg szuperek, csak így tovább!
Nagyon jópofa dolognak tűnt elsőre ahogy elkezdtem nézni vagy láttam a képet. Még el is gondolkodik az ember hogy na ez talán működhet. De rögtön átfutott az agyamon hogy azért jó nagy centrifugális erő lehet ebben a cuccban. Mert azért el kéne érni a 28000 km /h t ami azért nem gyenge egy sebesség. Node amikor kimondtad hogy 10000 g nehezedik erre a kis rakétára ott már nyilvánvalóvá vált bennem hogy az egész egy lehetetlen baromság. Még ha egy vasgolyót kéne így kilőni akkor hagyján. De egy rakétát?? Ami tele van finom megchanikákkal meg finom kis áramkörökkel meg csupa érzékeny dologgal. 10000 g vel? Hát ne mondja nekem senki hogy létezik olyan rakéta ami ráadásul oldal irányba elvisel ekkora erőt. És még azt is ki kell bírnia hogy ez az erő hirtelen megszűnik a másodperc tört része alatt. Ezt semmi nem bírja ki. Tömör vasdarab vagy kő kivételével. De nem egy rakéta. Ilyen erőnél egy vezérlő panelról leszakadnak még a kis SMD alkatrészek is. Meg minden szétmegy szarrámegy tönkremegy. Csak azt nem értem hogy nyilván számolgattak és kijött ez az adat. Nekik is világos lehet hogy tömör dolgokon kívül nem bírja ezt el semmi. Egy tömör vasdarab viszont nem tud pálya módosítást végrehajtani. Innentől kezdve látható hogy az egész egy marhaság. Erre megépítenek egy kissebb modellt??? Sok sok mérnök dolgozott rajta sok sok napot. Sok sok dollárt elköltöttek. Amikor tudják hogy kidobott pénz. Csak vajon ki lehetett aki ennek ellenére pénzelte mindezt? Az is vicces hogy a modell csak 8000 km h ra lett tervezve ami még azért nagyon de nagyon elmarad a 28000 től. De még ezt is csak 20% al merték megpörgetni és már ott is voltak gondok. Hát mi lenne 28000 nél? Az egész úgy ahogy van egy eszelős ötlet. Persze nem mondom a holdon működhet.
Ha csak 100 Kg hasznos terhet lőnének ki? A másik 100 Kg-ot pedig a kar másik végére helyeznék el és egyszerre engednék el őket? Azt hogy a földbe csapódó 8000 Km/h-órás 100Kg-os tömeggel mit kezdhetnénk azt nem tudom.
Ha 8000 km/h-val csapódik az ellensúly a földbe, az ugyanolyan hatást kelt, mintha a rakétát rossz helyen engednék el. Mindent átszakítana, és brutális lökéshullámot keltene a talajban.
Jók a videóid, de légyszíves: ha kozmikus sebességekről beszélsz, akkor felejtsd el a km/h mértékegységet: ez csak média- mértékegység. Azért használják a nem tudományos/ismeretterjesztő anyagokban, hogy minél nagyobb számokat mondjanak és ezzel kápráztassák el a közönséget. Elég nehéz folyamatosan a hallott 5 jegyű számokat elosztani 3600-al, hogy értsem. Az első, második és harmadik kozmikus sebbességet az ember a fejében nem km/h-ban tárolja. Találós kérdés: mi megy egymiliárd hetvenkilenc-millió kétszázötvenkétezer km/h-val? Ugye, hogy értelmetlen? Lécci,lécci, lécci! hagyd el a km/h-t! Köszönöm
A tanult átlagember nagyságrendileg sem tudja a m/s mértékegységet értékelni. A km/h legalább az autókból ismerős, páran talán még a repülőgépek sebességét is hallották így kifejezve, ezért indokolt a használata egy ilyen videóban.
@@urkutatasmagyarul a radioaktivitástól vagy mitől megy tönkre az elektronika ? még ilyennel nem nagyon találkoztam, minden esetre hatalmas pazarlásnak tartom hogy egy egy földkörüli szatellit egy év után kuka…
Tetszett, ahogy a végén megtaláltad a szerkezet felhasználására való legjobb megoldást. Én eleve leírtam az egész konstrukciót, de Te megmentetted. :-) Gratula az újabb videóhoz!
Tehát ha jól értem:
- Belerakok egy hasznos terhet a kilövőállásba.
- A berendezés felgyorsítja, a (mondjuk) 10Kg-os berendezésem 100 tonnás erőhatás alatt alkatrészeire porlad
- Drukkolok, hogy a kar bírja a 10e tonnás terhet, vagy a rakéta lyukat üt a dob oldalába, az épületbe és a mögötte lévő dombba..
- Drukkolok , hogy a kellő pillanatban engedjük el, vagy leforgácsolja a dobot külsejét, magunkra gyújtunk egy nagy adagnyi üzemagyagot, ami a forgásból nyert energiája miatt kilométerekre lőhet ki lényegében bármerre
- Sikerül az indítás
- Drukkolok, hogy a kar ne essen szilánkjaira , mert ez esetben egy 30m-es repeszgránátot alkottunk....
- A rakéta eleje tervezett módon elég, a mögötte lévő rész kevéssé tervezett módon felizzik, (különösen ha bukdácsolni kezd a rakéta.).
- Drukkolok, hogy a teljes rakéta ne olvadjon el, míg rá nem jövök, ez lényegtelen, a kupac alkatrész, ami a műholdam volt, rég kiégett...
- szomorúan hazamegyek és leiszom magam....
A hagyományos űrutazás se sokkal jobb. Drukkolsz, hogy ne robbanjon fel egy több ezer tonnás dinamitrúd.. és jó párszor fel is robbant, kilövőállást is megsemmisítve.
Én csak arra lennék kíváncsi, hogy milyen elektronikai eszköz az, ami 10.000G erőt kibír károsodás nélkül? :D Wikipédia szerint egy repülő fekete doboza 3.400G-ig bírja, azt is csak 6,5 milliszekundumig... Ennek meg percekig el kellene viselnie annak a háromszorosát, mire felgyorsítják... Lehet, hogy maga a kilövés olcsóbb lenne, de milyen rohadt drága lenne egy olyan műhold, ami kibírja ezt a kilövési folyamatot, ha egyáltalán lehetséges-e ilyen szerkezetet építeni?
@@bgergo13 Illetve az is kérdés, hogy a benne lévő üzemanyag, pláne ha folyékony, vajon mit szól ekkora terheléshez és nem fog mondjuk felforrni, vagy berobbanni.
@@bgergo13 lehet ami a videóban említésre került kőzetek visszaküldésével járhatunk a legjobban, legalább nem kell itthon bedarálni mert a szerkezetben elért 10.000G már megtette XDDD
@@bgergo13 semmilyen
csak 30 g terhelésre méretezik a katonai rakéták alkatrészeit is
Az elején tök érdekes szerkezetnek tartottam. "Biztos ezzel fognak majd lendületet adni az űrben a dolgoknak, hogy messzebbre gyorsabban eljussanak anélkül, hogy a saját erőforrásaikat használnák. De mivel kompenzálják majd az ellenerőt?" gondoltam, aztán folyamatosan az jött le, hogy a Földről akarják kilőni a terhet az űrbe. Még el sem kezdte sorolni a hátráltató okokat, már akkor tudtam, hogy ez egy hatalmas pénzkidobás lenne. Aztán jöttek is szépen az indoklások. Szerencsére a végére megerősítést nyert a dolog, hogy remélhetőleg tényleg nem egy pénznyelőt építettek.
Ilyen szépen még soha, senki nem mondta el 16 percen keresztül, hogy ez egy baromság 😁😁😁 de legyünk őszinték, az. Már akkor életképtelen megoldásnak gondoltam, amikor először hírbe hozták...
@@placi007 nem változtat semmit a véleményemen, mert arra is sokkal életszerűbb megoldásokat kitaláltak már.
@@placi007 Akkor bizonyára tudod, hogy a vasúti sínek a kanyarban az egyenes vonalú mozgásból nem rádiuszba mennek át, hanem egy hiperbolikus görbébe, amely biztosítja a folyamatos impulzus változást. Ennél a szerkezetnél a hőhatásnál nagyobb probléma az impulzusváltozás amely hihetetlen méreteket ölt egyrészt a nyugvó levegővel történő találkozás, másrészt a felszabaduló 2000 tonna súlyhatás amely az elszabaduló szerkezet visszahatásából keletkező erőnél.. A 10 mérnök lehet, hogy nem hülye, de az is lehet, hogy jól eljátszanak ezzel a szerkezettel jó kis fizetésért. Nálunk is vannak önjelölt feltalálók, akik vagy hülyék, vagy szélhámosok. Nagy Imre, Spanyol Zoltán, Egely György stb.
fölösleges pénz kidobás...
A záró akkordban szépen mentetted a helyzetét, de azon túl ez egy igazi “pénznyelő”. Az erre fordított idő, mérnöki tudás, energia és pénz egyenlőre jövedelmezőbb lenne az űrkutatás más területén felhasználva. Ha majd “belaktuk” a Holdat, akkor térjünk erre vissza. ✌🏻
Részemről nem tettem le teljesen a szerkezetről. Ha 20 éve azt mondta volna valaki, hogy majd magáncégek fognak űrturistákat vinni földet kerülni, sőt még a műholdakat is velük küldetik, akkor elég nevetségesnek hangzott volna az is. Vagy amikor már a harmadik rakétája állt bele Musknak a földbe, amit újra akart hasznosítani. Aztán csak összehozták. Ennél a ketyerénél is megvárom, mit hoz a jövő 10-20 éves távlatokban. Illetve biztos vagyok benne, hogy az egyenlítő közelébe elviszik majd a kilövő állomást valami jó magas helyre ahol nem tengerszintről, hanem több ezer méterről tudják indítani.
Az iskolában órát fogok tartani az űrrel kap kapcsolatban és az egyik videód is benne lesz te vagy a legjobb videós 😀😀😄😄😄😁
no akkor ha kérhetem vetesd fel valakivel az elôadásod és mutasd meg nekünk is😋 én spec nagyon kiváncsi vagyok hogy egy mai tizenéves mit tud tanulni ilyen tartalmakbol.és erre jo valasz lenne.
@@carterslade405 hát meg mutathatom🙃🙂
@@martonkovacs970 örülnék✌️
@@carterslade405 😀😀
És hogyan mutassam meg?
Ugyanitt tesztpilóta kerestetik magas jutalékkal! 😃👍
Ardan, Barbicane, Nicholl ezt is vállalnák?
@@laszlokuti6743 csak ha csirkéket is vihetnek....
csak szuicid hajlamúak jelentkezését várjuk :D
@@OwerWild az is csak krém lenne :D
juhhhuuuuuuuuu új rész! :) Imádom a videóidat és relaxálni a videóidra!
Lefogadom, hogy soha egyetlen ezzel foglalkozó mérnök nem vette sorba a videóban szereplő összes nehezítő tényezőt! Gratulálok! Ámultam bámultam, hogy mikre kell gondolni egy ilyen kilövésnél.
De. Csak jól eljátszanak ezzel a szerkezettel.
van az a pénz amiért nem korpásodik az ember haja
Ez az egyik legérdekesebb videó volt eddig a csatornán. 👌🏻👌🏻
Kiváló videó tele érdekes információkkal. Köszönet érte! :)
Nagyon tetszett a videód mint általában a videóid szoktak. 😉
Amint szóba hoztad a kar kiegyensúlyozásának problematikáját rögvest bevillant egy lehetséges megoldás. Ha a szerkezet másodlagos karjának az ellensúlya a rakétával megegyező tömegű vizet tartalmaz és az elengedés pillanatában a tartály szétnyílik ezzel kiengedve a vizet a probléma máris megoldva. Fontos gondolat lehet még hozzá, hogy a képeken látottakkal ellentétben a másodlagos karnak hosszabbnak kell lennie, hogy az elsődleges kar ne csapódjon a kiengedett víznek mert széttörne.
Izgalmas projekt, kíváncsian várom a fejleményeket. 🤩
Szerintem meg is fogom próbálni megépíteni Space Engineers-ben. 😎
Azért a közel egy tonnás vízzel teli tartály elengedésekor 10 000 G-vel fog a falnak csapódni. Hiába víz, nem sokban különbözne a dolog, mintha maga a rakéta csapódna be a szerkezet oldalába.
@@urkutatasmagyarul Sok mindent nem kéne takarítani utána, mert a kiszabaduló víz úgy hatna a szerkezetre, mint egy taktikai atombomba :-)
@@urkutatasmagyarul A szerkezet oldala is lehetne mondjuk, olyan vékony anyagból mint a nyílás ahol a rakéta távozik. Így a víz is távozni tudna. Esetleg ha nem egyszerre engedi ki az összes vizet, hanem pl. egy teljes kör alatt. Vízpermet alakulhat ki, talán kevésbé lenne veszélyes.
A holdra akkor inkább megérné egy sínágyú, azzal kevesebb gond lenne, márcsak abból, hogy kevesebb benne a mozgó alkatrész. Ugyan más kérdés, hogy az mekkora lenne, és azzal hogy lehetne "célozni", de ez már más kérdés :)
Maglev vonat.
Célzás nem gond. A fő az, hogy a szonda pályára álljon a Hold körül - a többi már navigáció.
@@laszloilles52 Minél hosszabb a sín, annál problémásabb forgatni. Márpedig a pálya inklinációját a sín iránya fogja meghatározni, azon pedig sokat változtatni keringés közben az indítással összemérhető energiaigényű, tehát ha rossz pályára állítjuk az eszközt, akkor a korrekción elbukjuk azt, amit az indításon nyerünk. Kérdés, hogy mennyit javít ezen a helyzeten (mennyivel csökkenti a szükséges üzemanyagmennyiséget) az, hogy pályakorrekcióhoz ion hajtőművet is használhatunk, ami indításnál nem lenne opció. Meg vajon hány év lenne ion hajtóművel mondjuk egyenlítőiről poláris pályára állni?
Blackbird 😍♥️ De hogy a videóhoz érdemben is hozzászóljak, ez itt a Földön sosem fog úgy működni, ahogy megálmodták.
Most láttam ezt a videót. Az összes problémára nem, de a kiegyenlítésre talán tudok egy megoldást. Valamikor aktív koromban esztergályosként, készítettem egy gyerekjáték pörgettyűt. Hogy könnyebb legyen, üregesre csináltam. Ma lényegtelen oknál fogva megtöltöttem acélgolyókkal. Pontosabban 5db. golyóval, jó sok helyet hagyva a mozgásnak. A golyók a tér teljes területén szabadon mozoghatnak, akár helyet is cserélhetnek. Soha nem tudtam úgy megpörgetni, hogy az egyensúly azonnal ne ált volna be, még úgy sem, hogy a pörgettyű külső felületére egy golyó tömegével azonos súlyt ragasztottam.
Emberek! Ebből ágyú lesz, akárki megláss'a!
Köszönöm! Valahol már olvastam róla. Előnyoket hoz, de van hátránya is.
Nagyon érdekes volt ez a videó, már vártam mi fog belőle kisulni. Jo sok eszeloseg van benne, ami a földi megvalósítást lehetőségeit illeti, ezt nagyon szépen levezetted! Ha már eszelősség és fantázia, nekem Mezga Aladár különös kalandjai sorozat jut eszembe, a gulliverkere nem hat sok erő, mert durr gumi ontvenybol van, tömény, kensavval elegyitve 🤣🤣🤣 Másik szellemes megoldása ennek a szerkezetnek, ha valamit hovel meg akarunk semmisíteni, pl. ha az anyóst kilojuk akár töredék sebesseggel sült fasírt lesz belőle! 🤣🤣🤣 Na jó, nehogy valaki komolyan vegye ezeket az eszelosegeket, csak a humor kedvéért írtam le. Komolyra fordítva újra a szót, inkább a terhajtomu es antigravitacios hajtomu kutatásokba kellene fektetni a hangsúlyt, a sok pénzt és energiát, valamint más hasznosabb dolgokra! Köszi még egyszer az újabb kiemelkedően jó és érdekes videót! Csak igy tovabb, varjuk a folytatast! 😉
Tetszenek ezek az alternatív elképzelések. Nem is tudtam, hogy ilyen parittyás megoldáson dolgoznak. :)
Már előre látom ahogy a holdról ezzel lövik a földet😆
Kurzgesagtnak volt egy hasonló videója
Ők is arra jutottak, hogy nem ez lesz a legjobb megoldás?
Arra már nem emlékszem:)
Annak őrültek, hogy nem a rossz oldalon jött ki a rakétájuk:) Mindössze az elengedést ünnepelték:) Mint egy gránátnál. Ott is előny ha jó felé repül:) Amúgy láttam néhány régi rakéta indítási videót, ahol még nem sikerült a dolog. Ez ahhoz képest jól ment.
A gyors dolgok a légkörben nem a súrlódás miatt melegszenek, hanem amiatt, hogy a gáz részecskéi nem tudják kikerülni a repülő tárgyat és megnő a nyomás, és ezért nő a hőmérséklet.
Igen, jelentős hő keletkezik abból, hogy a jármű tulajdonképpen összepréseli az elötte feltorlódó levegő részecskéket!
Igazad van!
@@urkutatasmagyarul És pont emiatt egyébként nem okozna akkora "gebaszt" ha a csúcs fordulaton szétesne, vagy rossz irányba repülne, ugyanis a kirepülő dolgok rövid úton a semmibe égnének és csak pernye hullana alá. Magyarán annyira nem veszélyes, mint amilyennek tűnik. Természetesen ezt a megállapítást abban az esetben nem vállalom, ha mellette kell álldogállni, miközben ez pörög. Odébb andalognék egy kicsit. Ha nem gond. :)
Szerintem a kiegyenlítés a legkissebb gond. A megoldás egyszeru. :)
Jól esett hallani, ahogy végül az összes kétségemre kitértél, sőt még azon is túl. Élmény volt ez a gondos elemzés. Tudom, egy időben a gőzmozdonyt is lehetetlenségnek tarthatták volna, de pusztán erre hivatkozva nem tudom elaltatni magamban azt az érzést, hogy ez a parittya egy baromság. Egy pillanat alatt pofán csapni egy törperakétát 8000 km/h-s levegővel, ráadásul a rakéta még el sem rendezte a molekuláit a 10000 g terhelés alól egy villanás alatt 0 g-re ugorva, hát az én fantáziám ennél földhözragadtabb.
Jó az a felvétel 13:26-nál. Beszédes.
Ne aggódj, már 70 éve tudtak ágyúból atomtölteteket kilőni. Pedig ott a csőben nagyobb volt a gyorsulás, mint amennyiről itt szó van, és az atombomba is precízebb dolog, mint egy rakétahajtómű.
szuper osszefogalalo, koszonjuk!
Szerintem ez olyan, mintha csak azért is evőpálcikával szeretnénk megenni egy tál levest, amikor ott van előttünk egy kanál is.
Én nagyon szkeptikus vagyok ezekkel a merőben más rakéta indítási megoldásokkal szemben.... nem beszélve a grandiózus kihívásokról..... na meg a fizika, meg a matek igen makacs dolgok.... és ahogy ezek jó részét felsoroltad, ezek lehetetlenné teszik ezt a megoldást... de azért köszi
Összehasonlításképpen ha 100m átmérőjű dob helyett 100m hosszú egyenes csőben gyorsítanák a rakétát, kb. 2600g-s terhelés mellett lehetne ugyanekkora sebességet elérni. Persze ehhez óriási teljesítményű gyorsító eszköz kellene (nagyjából 60 MW/kg a felgyorsítandó test tömegére vonatkoztatva), viszont ennek az egy problémának a leküzdésével tucatnyi másiktól lehetne szabadulni, ami csak a pörgetős megoldásnál jelentkezik. Ha pedig azt mondom, hogy nem 100m, hanem 1km hosszú legyen a cső (ami talán annyira még nem valóságtól elrugaszkodott érték), akkor máris tizedelhetjük az előbbi extrém értékeket.
Falcon9-re is azt mondtuk lehetetlen. Ha akarnak, hát foglalkozzanak vele. Régebben voltak olyan próbálkozások hogy ágyúval lőni orbitális pályára. Ott is a gyorsulás volt a probléma. Nekem még a lineáris gyorsítás is tetszett, de azt kb. Verne óta tudjuk hogy a légellenállás miatt nem életképesek ezek az ötletek.
Az ötlet maga zseniális, de ahogy mondtad, túl sok a buktató és nem nagyon éri meg. Kíváncsi vagyok mit hoznak ki ebből a SpinLaunch mérnökei, majd tájékoztass minket, ha valamit sikerül elérniük! Köszi a videót!
Ha nem jön be nekik, átállhatnak centrifuga vagy mosógép gyártásra😄 Ezt a projektet amúgy ki és miből finanszírozza? 🤪 Köszi a videót. 👌
Nekem eleve az a nagy konfettis ujjongás volt gyanús. Mintha valami megasztárt néznék vagy mi :) De tegyük fel hogy MINDEN műszaki problémát megoldanak. Milyen hasznos terhet lehet majd ezzel az űrbe juttatni? Van olyan szerkezet ami biztonságosan elvisel több ezer g-s túlterhelést?
Ez a szerkezet a holdon sem fog egykönnyen működni. Az iszonyatos centrifugális erő ott is ugyanúgy fennáll, mint a földön. Viszont alacsonyabb sebességre gyorsítás is elég lenne, az 1/6 gravitáció miatt, na meg légkör sem fékezné a kilőtt testet, sőt lehetne az egész szerkezet nyitott, ugyanezen okból.
Erről a cuccról még nem hallottam eddig.... Kiváncsi leszek mire fognak jutni vele. De ugye a mérnőki kihívások azért vannak, hogy megoldják őket! Ha ez a projekt nem lesz sikeres az ott szerzett tapasztalatok az élet több területén hasznosíthatóak lesznek.
A Verne által megálmodott óriáságyúról is jó lenne egy ilyen elemzés :)
Elég rövid epizód lenne :)
@@urkutatasmagyarul Gondolom a kilövés során porrá égne az alumínium lövedék, ha mégsem, akkor az aljáról nem is tudom, mivel lehetne felkaparni a 3 bátor utazó maradványait :D
Nem vagyok fizikus, de amint meghallottam miről van szó egyből felötlött bennem a dolognak egy csomó buktatója, melyeket később rendre fel is soroltál. Én, akkor már inkább egy óriási sínágyút építenék egy vákuumcsőbe egy hegyoldalba megadva neki a megfelelő kilövési szöget. Szerintem esélyesebb lenne...
Eddig úgy tűnik, hogy inkább több problémát szül, mint ahányat megold.
gondold el, hogy kicsit elszámolják az indítást, és a levegő helyett letarolja szemben a fél várost
Ha az indítást szögét számolják el, akkor a rakéta az indító szerkezet oldalának csapódik, így megsemmisítve azt és saját magát.
Max az indítás sebességének elszámolásával lehet gond. De azt meg ha jól vettem ki a videóból fixen 8000 km/h-ás sebességen akarják tartani, így túl sokat nem kell számolgatni.
@@0utslder ez iszonyú sebesség, simán átszakítja és továbbmegy, ami megmaradt belőle. nyilván nem vagyok mérnök, de gyanítom :D
@@TheKiakiraly Szerintem a vákum és a mérete miatt elég masszívra építik majd a szerkezetet. Így tippre a gyorsítandó tárgy max szétkenődik az oldalán, esetleg eldeformálja ha rossz pillanatban engedik el.
Nyilván én sem vagyok mérnök, de gyanítom XD
Szerintem ez megint egy olyan projekt amire sok pénzt összetrombitálnak a vezetőknek meglesz a magán sziget aztán 10 év múlva annyit mondanak, bocs nem lehet megcsinálni.
Egyébként mi a matek mögötte? Mennyivel lenne olcsóbb mint egy másik vállalat?
Illetve még az sem elhanyagolható, hogy ide olyan múholdat kell gyártani ami kibírja a 10.000G-t míg ha jól értettem a rakétás indításnál elég a 3-4G terhelést kibírni. Szóval gondolom így sokkal drágább lenne legyártani is ide egy műholdat így akkor ennél a plusz költségnél is olcsóbbnak kell lennie.
Szerintem két dolog állhatott a koncepció mögött.
1) A környezetre kevésbé káros, elektromosan felgyorsítani a rakétát mint ugyan ezt fosszilis tüzelőanyaggal megtenni.
2) Úgy gondolhatták, hogy ha már a földön felgyorsítják a rakétát x sebességre, akkor az több hasznos terhet vihet magával vagy messzebre juthat el.
Én személy szerint életképesebbnek tartanék egy a Chimborazo tetejéről kiinduló mag-leves előgyorsítású rakétát.
Arra a fóliaajtóra nem gondoltam volna.
Ez viszont a pontos időzítést is részben orvosolhatja, mert ha a dobnak nagyobb felületét zárják le ilyen fóliával, akkor nagyobb szögtartományban is elengedhető a rakéta.
A leolvadó orr is nagy ötlet.
Igen, ez a Hold megoldás tökéletes.
sebaj, fegyvernek talán jó lesz XD
Ennél már sokkal egyszerűbb az űrágyú, az amivel Verne regényhősei is a Holdra utaztak. A legnagyobb agyú lőtávolság rekordot a Paris gun tartja: 130 km (seb: 1,6km/s, lövedék 110 kg), mindezt több mint 100 évvel ezelőtt!
A Holdon még ennél is hatásosabb és kíméletesebb megoldás a gyorsító MAGLEV sínpálya. Ha kellően hosszú, akkor akár még embert is űrbe juttathat - elektromos árammal!
Ennél normálisabb dolog Verne Gyula ágyúja, amely csöve lehetne akár több km hosszú is, kíméletesebben gyorsulna, lassú lőporral dolgozna, és egy csomó probléma nem merülne fel, ami itt felmerül. Símán el lehetne érni a 8-10 Ekm/ó torkolati sebességet.
Wernher von Braun szavai jutottak eszembe "A szerkezet kifogástalanul működik csak rossz bolygón landolt" Valóban egy a holdra telepített szerkezet költséghatékonnyá tenné anyagok kilövését mondjuk a Mars irányába
Én úgy értettem, hogy az űrbe küldött egységnyi tömeg költsége kevesebb lenne ezzel a módszerre, ezért fejlesztik.
Tud itt bárki írni számokat a jelenlegi ( akár jövőbeli pl.: Starship ) egységnyi tömeg ( hasznos teher ) űrbe jutásának költségéről?
Mit tudna nyújtani ez a SpinLaunch, milyen költséget lehet itt feltételezni?
Köszi.
Az összehasonlításhoz nem csak a kilövés költségét kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy vajon mennyibe kerül egy olyan műholdat megépíteni, amit drágán kilőve de csak 6g-t kell kibírnia azt is rövid ideig, vagy olcsóbban kilőve de 10000g-t kell kibírnia egy óráig gyorsítva folyamatosan. Gyanítom spinlaunch-kompatibilis műholdat jóval drágább lenne építeni, mint amennyivel egy normál kilövés többe kerülne egy sima műholddal.
@@csabagerak3383 itt én megjegyezném, hogy hasznos tömeg lehet bármilyen nyersanyag, amit tovább felhasználásra szánnak az űrben, holdon. Azaz 200 kg holdon nem bányászható, de ott szükséges alapanyag eljuttatására alkalmas lehet. Ha a videóban említett nem kevés problémát megoldják - valamilyen csoda folytán, - úgy ez egy gyorsan újrahasznosítható teherszállító eszköznek megfelelhene.
Gondolom még nagyobb sci-fi, de az egészet betehetjük egy magas hegy belsejébe. És a kivezető nyílása egy hatalmas "maglev"/"railgun". Így már egyenesben is hozható, és (centrifugális erő nélkül) tovább gyorsítható a "lövedék".
Mondjuk én azt is el tudtam volna képzelni régen, hogy az űrhajók első (nulladik) fokozata (a sűrű légkörben) nem rakéta, hanem turbina.
De csak fantáziálok.
Nekem a kilövés pillanatában lévő kiegyensúlyozásra az az ötletem, hogy ugyanabban a pillanatban a hajtókar másik felén is el kell engedni a súlyt csak az ugye a föld felé lenne irányozva és egy mélyebb üregbe lenne belőve, amiben mondjuk víz vagy sűrűbb gáz van.
Na és a 8000 km/h-val a földnek csapódó ellensúlynak szerinted milyen hatásai lennének? :)
@@urkutatasmagyarul Kezdjük ott, hogy az ellensúly az nem rakétaformájú lenne, hanem olyas valami, aminek nagy a légellenállása (vagy leváláskor változtatja olyanná az alakját). Illetve nagyobb tömeggel közelebb lehet a forgás középpontjához, így a kezdősebessége se lenne szerintem 8000km/h. Továbbá az üregben (mint írtam) vagy folyadék vagy valamilyen gáz lehetne, ami tovább lassítaná a becsapódást.
szerk: Tovább gondolva, maga a súly is lehetne folyadék, ami egy tartályban van. Leváláskor a tartály berepül az üregbe, ott szétesik és a folyadék szétporlad.
Mi van ha az ellensúly egy fúrt lyukba lefele indul el egyszerre a rakétával? :D
Ez egy jó megoldás lehet, de ha az ellensúly csupán egy vizesballon, akkor is írdatlan mozgási energiára tesz szert a forgatás során.
Ezt az energiát pedig valahogy el kell nyelni. Ha simán berehajítják a mélyebb rétegekbe, az egész szerkezet megremeget.
@@urkutatasmagyarul Mondjuk, ha a "vizesballonnál" maradunk, ami legyen bármilyen tartály, akkor viszont a folyadék valószínűleg a kiengedés pillanatában egyből gőzzé válna a pillanatnyi vákuumban, vagy egy megfelelően hajlított "csúszdába" engedve a maradékot szintén felforrna a súrlódástól és ezzel még a légnyomás kiegyenlításáben is segítenie a gyorsítótérben. Az más kérdés, hogy milyen nyitószerkezetet lehetne ilyen pontosan akár a rakomány, akár az ellensúly oldalán időztíteni és a nyitás késedelmei miatti, a kiegyenlítetlenségből eredő vibrációt bármilyen szinten elviselné e a szerkezet. Sok probléma merül fel, amire az egyszeri rajongó és csóválja a fejét, de ahogy az űrlift esetében, itt is korrektül vázoltad a lehetséges felhasználás területét.
Variációk egy témára:
-Kéne a parittyára két ellentétes irányú nyílás. Egyiken a hasznos tömegnek megfelelő, de értéktelen ellentömeg lenne kilőve, egy kellően mély üregbe.
-Egy 100m átmérőjű körben, ha a centripetális gyorsulást komponenseire bontjuk, akkor 50m gyorsulás után repül ki a lövedék. Valami egyenessel nem mennék többre?
Elnézést már, hogy a nácikra hivatkozom, de mintha lett volna egy ilyen óriás ágyújuk Londonra irányítva.
A Himalája tetejére kéne építeni. 8000m letudva és a levegő is ritka.
Még 8 km magasan is nagyon durva lenne a történet és 8 km magasan sehol nem találsz sík területet. A Föld legmagasabb fennsíkjai is 5 km magasak és Tibetben van.
Ergo eleve esélytelen. Minden ilyen gyorsító technológia rossz ötlet. A fizikát nem lehet meghágni.
A Föld tragédiája űrutazás szempontjából, hogy túl nagy. Ha kisebb lenne, akkor a szökési sebesség sokkal kisebb lenne...
... csak kérdés, hogy mekkora bolygóméretig létezhet élet és értelmes élet kifejlődik -e, mert úgy tűnik a lemeztektonika "must have", hogy legyen mágneses mező, hogy a légkört ne fújja el a napszél...
Az még fontosabb fontosabb, h minél közelebb legyen az egyenlítőhöz a kilövő pont. Ideális lenne a Kilimandzsáró teteje. Csak akkor az ottani természetnek lőttek.
🚀
Már vannak új gyorsabb repülők:)
Mesélj róluk!
@@urkutatasmagyarul ruclips.net/video/bevKFBHuM_8/видео.html
itt egy vidi:)
btw érdekes lenne egy magyar is ,de mondjuk csak a leggyorsabbakrol 😀
Az SR-71-hez még annyi, hogy a kerozint is keringeni kellett. Akit jobban érdekel annak az Aeropark Budapest erről szóló videóját tudom ajánlani
Hát ez tényleg elképesztően eszelős marhaság. Még ha talán elméletileg működhetne is, annyi pénz és szellemi energia lenne ez, hogy messze hasznosabb lenne más fejlesztésbe fektetni. És akkor még ott vannak a biztonsági szempontok, mert ennyi mozgó alkatrésszel csak idő kérdése lenne, mikor romlik el valami. És hát nem tűnik túl megnyugtatónak, mi is történne akkor.
Ha mondjuk a NASA, Elen Musk, Kína,stb beleszáll és építenének egy holdbázist egy ilyen parittyával, az hatalmas ugrás lenne előre.
Hajtóanyag is lenne, csak le kell érte valahogy fúrni. Visziont sok okos ember van a világon akik mindenre találnának megoldást ha lenne egy ilyen cél.
Van egy kis probléma még szerintem ezzel az eszközzel: amikor átszakítaná a fóliát a rakéta akkor a légnyomás miatt akkora robbanás lenne, hogy szerintem felrobbana az egész és a rakétát is vissza rántaná.
Egy 8000 km/h sebességgel száguldó rakétát nem könnyű visszatartani
Ez igaz de jóval le lassítaná
Remélem ha elkészül, magas hegyek tetejére, 7000 méter fölé telepítik. Ott lenne igazán értelme.
A Holdon valamivel kíméletesebb egy pár kilométeres gauss ágyút építeni az ilyen indításokhoz. Vagy csak egy torbacsilt.
Hirtelen ránézésre jó ötlet a nagy magasságban működtetés, de 7000m környékén azért enyhén szólva nem túl komfortos tenni-venni (légnyomás, oxigén-szégény levegő, stb..)
Persze elvileg lehet, normál nyomást, hőmérsékletet, és egyéb körülményeket teremteni egy zárt objektumban de 7000m-en megépíteni egy ilyen állomást szintén nem tartozik jelenleg a mindennapos feladatok közé.
De a közel-jövő sok mindenre megoldást hozhat.
- Na, ebbe a cégbe se fektetnék!
- 15:30 Pontosan ez volt a gondolatom már a videó elején, ti. hogy teljesen nonszensz, hogy a rakéta pont az elején, a legnagyobb sűrűségű levegőn megy nagyon-nagyon gyorsan, "instant-gyorsan", majd később, amikor meg már ritkább a levegő, addigra már lelassul, és a hajtóműveknek kell közbeszólniuk! 🤦🏻♂
Teljesen nonszensz ez az ötlet és vállalkozás rengeteg-rengeteg szempontból, hasonlóan a lifteshez!
A Holdon se fogják megvalósítani, maximum tényleg kőzethajításra jó, de akkor meg a Föld légkörében ég el, de bármilyen szerkezetet is építenek köré, hogy megfelelően landoltatni lehessen (pajzs, ejtőernyő, annak kioldója etc.), egyszerűen az az égbekiáltó g erők miatt, amik fellépnek, szerkezetszétröpítők lesznek, ezért azt is masszívra kell építeni, ami meg többlet tömeg és költség.
Számomra ez az ötlet szembe megy minden józansággal 🤦🏻♂.
Az adás 👍🏼, az ötlet 👎🏼
Mit baromkodnak forgatással ha egyenesben is menne ? (pl mint a az elktromágneses ágyú)
Erre kár költeni szerintem.
Inkább a mágneses gyorsításban kellene gondolkozni. Ott talán megoldható lenne egy ember barátibb kezdeti gyorsító érték. Bizonyára erre is vannak kísérletek. Kíváncsian várom majd róla a videót.
Minden olyan technológia, ami tengerszint-10 km között akar gyorsítani bármit eszement sebességre hülye ötlet.
Pontosan ellentétes azzal, ami kívánatos lenne.
Miért nem egy hatalmas csúzlit építenek!?
Volt egy film ahol a Holdon pont egy ilyen működött pedig az sem mai film!
Hát ja.. Sokkal egyszerűbb szerkezetekre van szükség, még a rakétánál is egyszerűbbekre...
Én szerintem ennek egy igénytelenebb-egyszerűbb változatát a katonaság is tesztelni fogja.
Nem lenne egyszerűbb egy mágneses gyorsító ha már lőni akarnak?
Ez elképesztő video lett. De szerintem ennek a Parittya rakéta kilövő megoldásnak semmi értelme nem lenne mert rengeteg Pénzt és Energiát emésztene fel. Mellesleg Brutálisan Baleset veszélyes. Ahogy a videoban is mondtad elég egy pár ezred másodperccel később kiengedni a rakétát ami 8000km/h sebességgel szószerint darabokra robbantaná az egész egységet. Inkább az utolsó megoldás amit említettél a videó végén, az a legjobb. A legolcsóbb, legkézenfekvőbb, legegyszerűbb, hogy a Holdról indítani a rakétát. Ott olyan pici energia befektetéssel, megoldható, akár hagyományos jelenleg is használatos megoldással is fel lehet lőni a rakétát. Így nem kell az Életveszélyes, pénznyelős, parittya megoldással szenvedni.
hmm amúgy tuti ,hogy a spinlaunch-ot nem konkrétan a holdra tervezik? Nemhiszem ,hogy sok értelme lenne a földön használni bááááár ha már az elindulási energiát megspórólnák egy rakétának az is sokat számítana :|
Szia 2:15 ez a kérdés már foglalkoztat egy ideje,szoval ha egy rakéta kizárolag egyenesen repül fölfele és nem fordul el párhuzamosan a földel akkor függetlenül a sebességétől nem lesz képes elhagyni a légkört?
Dehogynem! Csak ha nincs oldalirányú komponens, akkor vagy el kell érnie a második kozmikus sebességet, vagy visszazuhan a Földre.
@@urkutatasmagyarul Ah értem, akkor ugyan az történik vele mint egy feldobott labdával csak más nagyságrendben. Köszönöm 😁
@@tamasfenyo8450
Pontosan! ;)
Nem tudom ki hogy van vele, de úgy érzem hogy előbb utóbb lesz még videó a skyhook-ról is.
Tisztában vagyok vele, hogy sok dolog, amire a '80-as években azt mondtuk, hogy "huh, ez mekkora marhaság" mára megvalósult, de most azt kell mondjam: huh, ez mekkora marhaság!
Ha egyáltalán megvalósítható műszakilag - amit erősen kétlek de inkább lehetetlennek tartok - kizártnak tartom, hogy az indítóállvány gazdaságosabban üzemeltethető, mint egy ekkora súlyt pályára állító rakéta. A holdi tömegvonzásban pláne gazdaságosabb egy rakéta.
Szia. Te mit gondolsz a nem régen megjelenő Moon fall filmről? Esetleg erről is lesz egy külön epizód mint az armageddon ról?
Még az sem kizárt! ;)
Ez full kamu pénznyelő már mikor időképen láttam a tesztet is elröhögtem magam. + rozsdás volt belül a vákuum kamra nagyon komolyan vették ebből is látszik...
Ennél még az is olcsóbb volna ha egy marha nagy quadkopteről lőnék ki a rakétát 30km magasról.
De mi a helyzet a hasznos teherrel? Az rendben hogy megépítik a szerkezetet, megépítik hozzá a rakétát, de a tehernek is ki kell bírnia ezt a terhelést. Pl. a Falcon rakéta kb 70 km magasságra éri el fokozatosan gyorsulva a kb 8000 km/h sebességet (ruclips.net/video/25ax6PPeTWI/видео.html). De ez az indulás után kb 3 perc múlva. Most itt a 8:49 szerint a gyorsítás folyamata 1,5 óra (nem derül ki hogy ebből mennyi a tényleges pörgetés). De az biztos hogy a forgatás miatt fellépő erő nagyban csökkentik az esetlegesen szóba jöhető hasznos terhek fajtáját.
Szóval halott ötlet.
Viszont sokkal hasznosabban is el lehetne költeni ennyi pénzt amibe ez a kísérlet kerül.
Ja és bár nem vagyok fizikus, de szerintem 450-es fordulat nemhogy 8000, de 80 km/h-ra sm gyorsítana 2 mázsa tömeget, viszont ahhoz éppen elég ekkora fordulatszám, hogy a centrifugális erő miatt ezt ember ne élje túl!
Ha kitudják számolni hogy egy szonda, hogy fog keringeni a “semmi” körül , akkor szerintem azt is kitudják, hogy ezt hogy indítsák el :D
👏👏👏👍
Tény, hogy jelen állás szerint, ez a projekt nem több, puszta délibábnál. Viszont, nem tartom kizártnak, hogy néhány évtized (vagy egy évszázad) múlva ne fundálnának ki a mérnökök egy valóban használható verziót.
Azért az vagány lett volna ha így kezdődik a promo videójuk: Hi, I'm Johnny Knoxville, welcome to Jackass!...
Indítás ideje alatt beindul egy másfeles földrengés.Nem kellene újra gondolni?Ettől függetlenül.Erő,ellen erő közös hatásvonalú egyenlő nagyságú, és ellentétes irányú.Végül is kiváncsi lennék rá,hogy mi történne amikor a rakéta elhagyja a parittyát.😮
Egyszer csináls egy videot technolgiákrol amik helyetesithetik a rakétákat?
Jelenleg nincs ilyen. Minden helyettesítő techológia arról szól, hogy kisebb legyen mellett a rakéta.
Ez a rosszabb oldalt fogja meg. A realitás az, hogy kisebb műhold esetén 10-12 km-re felviszi repcsi és onnan indul.
Ezzel is elég tisztes méretű tömegcsökkenés érhető lel, csak itt meg a hordozó platfrom a szűk keresztmetszet.
B747A/380-nél nagyobb platform nem nagyon van. Az a "katamarán gép". amit összetettek úgy tűnik meg kudarc.
@@Militavia de ugy értem minimum egy koncepicio mint ez a paritya szerüség
@@petaschopf916 Nincs ilyen életképes koncepció.
1991 tája óta egy cég B747-ről indított 100 feletti kisebb műholdat, de csak LEO-ra és 500 kg alatti hasznos tömegben.
Nincs ezen kívül semmi más. Csak olyan hülyeségek, mint ez.
@@Militavia köszi
Nagy mosógép😀
Vagy ami a aquaworld be van az a centrifuga
Pontosabban hatalmas nagy mosógép
Nem olvastam ugyan végig minden hozzászólást, de vajon csak nekem jutott eszembe, hogy a fólia kiszakadásának pillanatában az egész bent pörgő miskurancia is ki lenne téve a légellenállásnak?! Nem hiszem, hogy sokáig tartana amíg porrá ég az egész egy gigantikus lángszóróvá alakítva ezt a csinos búgócsigát.
Szerettem volna csatornatagságra előfizetni, de paypal-lel lehetetlen fizetni (pc-n, több böngészőben, friss androidon, egyszer más régióra panaszkodik (mi közük van hozzá, hogy a Föld mely részén akarok a magyar pp-emmel fizetni???), egyszer meg ördögi körbe kerül az androidos alkalmazás). A neten sokan panaszkodnak rá, hogy a google mindenképpen ragaszkodik a kártyaadatokhoz, hiába van pp lehetőség is... Kb. 2x2 órát vesződtem vele és innentől letettem róla. Ezt csak azért írom, hátha van valami kontaktlehetőséged velük. Nyomorodjanak meg a prémium szolgáltatásaikkal, én egy percet sem szenvedek velük tovább! A videók meg szuperek, csak így tovább!
Kinek jutott még eszébe erről az egészről az Omega Space Gun? :D
Ez annyira nagy hulyesegnek tunik,hogy olyan mintha fidesz projekt lenne😂😂😂 bocsi 😅 koszonjuk a kiraly videokat;)
Hmm, ennél a módszernél a fólia átszakítása pillanata a MaxQ. 🤔
Csak a MaxQ általában nem a bajok kezdetét jelenti. De itt igen! :D
Marhaság az egész ötlet. Ennél még az ágyúból kilövés is "értelmesebb" gondolat...
Elektromágnesekkel szabályoznám a sùjozást az egyik vagy mindkét pòluson :)
Nagyon jópofa dolognak tűnt elsőre ahogy elkezdtem nézni vagy láttam a képet. Még el is gondolkodik az ember hogy na ez talán működhet. De rögtön átfutott az agyamon hogy azért jó nagy centrifugális erő lehet ebben a cuccban. Mert azért el kéne érni a 28000 km /h t ami azért nem gyenge egy sebesség. Node amikor kimondtad hogy 10000 g nehezedik erre a kis rakétára ott már nyilvánvalóvá vált bennem hogy az egész egy lehetetlen baromság. Még ha egy vasgolyót kéne így kilőni akkor hagyján. De egy rakétát?? Ami tele van finom megchanikákkal meg finom kis áramkörökkel meg csupa érzékeny dologgal. 10000 g vel? Hát ne mondja nekem senki hogy létezik olyan rakéta ami ráadásul oldal irányba elvisel ekkora erőt. És még azt is ki kell bírnia hogy ez az erő hirtelen megszűnik a másodperc tört része alatt.
Ezt semmi nem bírja ki. Tömör vasdarab vagy kő kivételével. De nem egy rakéta. Ilyen erőnél egy vezérlő panelról leszakadnak még a kis SMD alkatrészek is. Meg minden szétmegy szarrámegy tönkremegy. Csak azt nem értem hogy nyilván számolgattak és kijött ez az adat. Nekik is világos lehet hogy tömör dolgokon kívül nem bírja ezt el semmi. Egy tömör vasdarab viszont nem tud pálya módosítást végrehajtani. Innentől kezdve látható hogy az egész egy marhaság. Erre megépítenek egy kissebb modellt??? Sok sok mérnök dolgozott rajta sok sok napot. Sok sok dollárt elköltöttek. Amikor tudják hogy kidobott pénz. Csak vajon ki lehetett aki ennek ellenére pénzelte mindezt? Az is vicces hogy a modell csak 8000 km h ra lett tervezve ami még azért nagyon de nagyon elmarad a 28000 től. De még ezt is csak 20% al merték megpörgetni és már ott is voltak gondok. Hát mi lenne 28000 nél?
Az egész úgy ahogy van egy eszelős ötlet. Persze nem mondom a holdon működhet.
Ha csak 100 Kg hasznos terhet lőnének ki? A másik 100 Kg-ot pedig a kar másik végére helyeznék el és egyszerre engednék el őket? Azt hogy a földbe csapódó 8000 Km/h-órás 100Kg-os tömeggel mit kezdhetnénk azt nem tudom.
Ha 8000 km/h-val csapódik az ellensúly a földbe, az ugyanolyan hatást kelt, mintha a rakétát rossz helyen engednék el. Mindent átszakítana, és brutális lökéshullámot keltene a talajban.
Köszönet 2022.11.22.
Amúgy, ha valakit érdekel kicsit bővebben, hogy miért hülyeség, akkor íme.
ruclips.net/video/9ziGI0i9VbE/видео.html
Nagyon egyszerű a megoldás...
Ellentkező irányban egy másik kimeneti nyíláson eggyidejűleg elengednek egy ugyan akkora tömegű tárgyat és kész
De amúgy kérdezzék meg a szürkéket ők okosabbak
Ez remek megoldás, de egy fél tonnás tömeg becsapódása 8000 km/h-val rendkívül nagy lökéshullámot keltene a talajban.
A vizes megoldás jobb lehet amit Hardware4u írt hozzászólásban.
Az egész egy óriási, lehetetlen baromság. Remélem valami startup volt és lehúztak egy csomó embert vele. :/
Skyhookról is lesz szó?
Jók a videóid, de légyszíves: ha kozmikus sebességekről beszélsz, akkor felejtsd el a km/h mértékegységet: ez csak média- mértékegység. Azért használják a nem tudományos/ismeretterjesztő anyagokban, hogy minél nagyobb számokat mondjanak és ezzel kápráztassák el a közönséget. Elég nehéz folyamatosan a hallott 5 jegyű számokat elosztani 3600-al, hogy értsem. Az első, második és harmadik kozmikus sebbességet az ember a fejében nem km/h-ban tárolja.
Találós kérdés: mi megy egymiliárd hetvenkilenc-millió kétszázötvenkétezer km/h-val? Ugye, hogy értelmetlen?
Lécci,lécci, lécci! hagyd el a km/h-t!
Köszönöm
Igazad van, de a nézőim 98%-ka megzavarodik a km/s értékektől.
Engem is zavar a km/h, de mi vagyunk a kisebbség, nekünk kell alkalmazkodni.
A tanult átlagember nagyságrendileg sem tudja a m/s mértékegységet értékelni. A km/h legalább az autókból ismerős, páran talán még a repülőgépek sebességét is hallották így kifejezve, ezért indokolt a használata egy ilyen videóban.
mi az oka annak hogy egy műhold élettartama 10-15 év ?
Addig bírja az elektronika, a napelemek, vagy csak egyszerűen belesüllyed a Föld légkörébe
@@urkutatasmagyarul a radioaktivitástól vagy mitől megy tönkre az elektronika ? még ilyennel nem nagyon találkoztam, minden esetre hatalmas pazarlásnak tartom hogy egy egy földkörüli szatellit egy év után kuka…