Starship - Forradalmi megoldások | #75 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL
HTML-код
- Опубликовано: 7 фев 2025
- Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Tesztelés alatt áll a világ legerősebb rakétája. Egy olyan szerkezet fog életre kelni, ami nem csak erősebb és nagyobb, mint bármi hasonló korábban, hanem új fejezetet is nyit az űrtevékenységek történetében.
De hogyan épül fel? Hogyan fog működni, és mik azok a korábban sosem látott megoldások, ami a világ legújabb rakétáját jellemzik?
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ...
A videóban 08:00-nál tévesen hangzik el, hogy a karok az aero-rácsoknál kapja el a gyorsítófokozatot.
A valóságban mindkét oldalon egy-egy merevítési tartókar lóg közvetlenül az aero-rácsok alatt, ami elbírja a teljes szerkezet tömegét, a karok itt érintkeznek az első fokozattal.
Nem lesz gond hogy 33 hajtómű van a starshipen? A rezonancia itt nem gond? Az oroszoknál szétesett a egy rakéta emiatt.
@@oliver4711 az N1-et inkább hagyjuk. Akkora baklövés volt, hogy a végén az oroszok inkább letagadták, hogy a holdra akartak menni :D
A rácsok alatti csapok tartják meg a fokozat tömegét, valamint ezeknél fogva tudják a torony karjai beállítani a megfelelő szöghelyzetet. Ezek alatt két további rögzítési pont van elhelyezve abból a célból, hogy emelés közben a karok stabilizálni tudják a rakétát (a nagy felület miatt a szél képes lenne belengetni azt). A második fokozatnál ugyanez a helyzet, ott az emelési pontok a felső terelőlapok alá/mögé kerültek.
@@gregoryblack4074 Igazából ami biztos, hogy a tartókaroknál fogva lesz pozícionálva. De hogy sikerülni fog-e elkapni azoknál fogva... az majd kiderül a tesztek során. Az reálisabbnak tűnik, hogy a gridfinnél és a flap-nál fogva el tudja kapni mindkét eszközt a chopstick.
Ami még érdekes, hogy ugyan az a chopstick pozícionálja mindkét fokozatot, viszont az első fokozaton egy kilógó pucuka van, a második fokozaton meg egy horony, amibe egy gömbfejes csukló tud beakadni. Nem igazán látom egyelőre hogy fog ez egységesen működni. Egyelőre leginkább kísérletezésnek tűnik, aztán majd kialakul.
Ha lesz lehetőség befizetni egy ilyen útra, és “emberibb”lesz az ára, szerintem összedobjuk Neked, mert nagyon megérdemelnéd! ;)
Köszönjük a munkádat! ❤️
Pontosan ugyanerre gondoltam :)
Én is így gondolom
Persze simán osszedobjuk addigra itthon egy kiló répa is annyiba fog kerülni mint neked egy retúr jegy a Marsra.
Remélem Gergő, és szerintem így is lesz, hogy ez a csatorna, amivel tényleg annyit dolgozol, hogy ihaj(!) 👍🏼👏🏼, meghozza neked a hőn áhított célod, és teremt neked annyi tőkét, de ismertséget is, hogy egy szép napon kirepítenek az űrbe, és vissza is hoznak épségben!
A Starship a kedvenc rakétám és űrhajóm az Apolló mellett, és ismerve az új híreket is, továbbra is bizakodó vagyok, és nagyon drukkolok Elonéknak, hogy minden terv és vágy összejöjjön, különösen a Mars utazásért és az ott való emberes megtelepedésért és terraformálásért (szerintem ez utóbbi lesz a legnagyobb falat, még az összes eddigi (elmúlt 80 év) nagyon nehéz lépcsőnél is nagyobb lesz) is nagyon drukkolok.
A sörösdobozos hasonlat jó szemléltető, kislányomnak így egyszerű volt elmagyarázni miert nem roppan össze. köszi. :))
Azt kívánom neked, hogy legyen alkalmad egy ilyen 400-500km es túrát tenni Zuglobol a csillagok felé!🤞
Köszi ezt a videót is!😊
Jól esik este fele egy kis kikapcsolódás a suli után .
Ezek a videók szórakoztatnak izgalmasak és még oktat is .
Köszi .
" de nézzük meg pontosan, miről is van szó "
nálam ez szállóige lett 🥰
A nem túl távoli jövő. Jól hangzik! Szuper volt!
Nagyon tetszik ez a rész is! Egy építő észrevétel: úgy tudom, hogy visszaérkezéskor nem az aerorácsoknál fogja majd meg az evőpálcikának becézett elkapórendszer az első fokozatot, ahogy a videóban 8:00-nál elhangzik, sem a második fokozatot a felső szárnyelemnél (14:16), hanem mindkét esetben az elmített részek alatt van 2-2 sokkal kisebb, csak erre szolgáló kidudorodás (load point), és azokon támaszkodik majd fel a rakéta:
2:11-nél itt: ruclips.net/video/_gLbV07eVls/видео.html
és itt: www.google.com/search?q=starship+chopsticks+stacking&client=ms-android-xiaomi-rvo3&prmd=isvn&sxsrf=APq-WBsaoyvUEn1moHuQOeK2z4XY3ov-EA:1646932648998&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwjPpoychrz2AhUKhP0HHSMvAJQQ_AUoAXoECAIQAQ&biw=393&bih=720&dpr=2.75#imgrc=1SN3iJbYi5q-6M
és itt:
www.teslarati.com/wp-content/uploads/2021/08/Starship-Boca-Chica-080121-NASASpaceflight-bocachicagal-B4-grid-fins-1-crop-c.jpg
és itt:
www.google.com/search?q=starship+loadpoints&tbm=isch&ved=2ahUKEwiurOTHhrz2AhVLrhoKHXScDsAQ2-cCegQIABAC&oq=starship+loadpoints&gs_lcp=ChJtb2JpbGUtZ3dzLXdpei1pbWcQAzoHCCMQ7wMQJzoECAAQEzoFCAAQgAQ6BAgAEB46BAgAEBg6BAgeEApQ5AlY7y5gkzFoAHAAeACAAYwCiAGlHpIBBjAuMjkuMZgBAKABAcABAQ&sclient=mobile-gws-wiz-img&ei=BDMqYq6aJcvcavS4uoAM&bih=720&biw=393&client=ms-android-xiaomi-rvo3&prmd=isvn#imgrc=512dVIUOR6K5pM
Igen, neked lesz igazad, köszönöm a kiegészítést!
Köszi, ez nem volt világos nekem sem.
Ami biztos, hogy ezeknél fogva tudják pozícionálni a rakétát amikor felrakják az indítóállásra. De hogy ezekre is szálljon le... Ezt majd meglátjuk. Azért itt milliméteres pontosságú pozícionálásról van szó, hogy be tudjon akadni a karon lévő csúszkába. Ezt 1-2 másodperc alatt, hajtóművön egyensúlyozva-billegve, illetve két több darab tonnás karral kalimpálva megoldani... Egyelőre nagyobb esélyt adok rá, hogy fennakad a gridfinnél fogva, aztán majd ráakasztják valahogy a pöcökre. Ha a pöcök marad, és nem lesz ott is gömbcsukló mint a második fokozatnál.
Kínai másolat neve:redstar ship
Én imádom ezt a csatornát és nem csak azért mert szeretem az űrt hanem azért is mert borzasztóan érdekes tartalmak vannak!!:D
Már látom, ahogy a James Webb 10 év múlva kifogy az üzemagyagából, Musk meg egy hétvégi kiruccanás keretében elmegy, és hazahozza, megtankolja, majd visszaszállítja az L2-es pontra :D
Nem , nem simán csak feltankolják, és ott a helyszínen felszerelik minden szükséges újítással! ;) Remélem Elon még vagy húsz évig velünk marad!
@@zoltanbarna1970 Aztán pedig letárolja a tudatát, és copy-paste x1000 példányban. Az lesz ám a GigaSzingularitás. :)
Nagyon jó volt szokás szerint kiváló munka .
Várom hogy az unokáim be fizessenek majd egy Hold körül utazásra .
Ennek még Elon Musk életében, és még nem túl öreg kora előtt el kell készülnie, mivel nem titkolt célja, hogy elmenjen velük a Marsra. Tehát az emberes utazások - akár turisztikailag is - legkésőbb 5-10 éven belül várhatók. (Feltéve ha nem jön közbe valami nagy gebasz/hivatali genyóskodás/háború/atomcsapás/gazdasági összeomlás, stb...)
Nagyon érdekesen, és iszonyatosan érthetően magyarázol el egy olyan témát, ami, amúgy, (ha nem a te mesélnéd el,) egyáltalán nem érdekelne! Köszönöm, ez a videó is nagyon sokat ad! Összehasonlíthatatlanul jobbak a videóid másokénál!😊👍
Nagyon köszönöm a kedves szavakat! Öröm, ha a 'laikusok' érdeklődését is fel tudom kelteni a téma iránt! :)
Ezt még meg fogom nézni vagy ötször…. Annyira tetszik….🤪❤️❤️❤️❤️❤️👌👌
Ha szavazni lehetne, hogy ki legyen az első magyar űrtúrista, akkkor én Rád szavaznék! :)
Eszméletlen jó ez a videó is, nagyon jó a csatorna. Úgy tűnik nagy ugrás ez a Starship az emberiségnek ha a terveknek megfelelően működni fog. Persze drága lesz.
Zseniális, rendkívül jól , éthetően elkészített videó! Maxi respect!
Ez megint hihetetlen érdekesre sikerült, remek témákat dolgozol fel! 👏
Köszönöm szépen a munkád! 👍
Nagyon jó lett ez a videó is. Lehetne folytatni a személyszállítós változat belsejének bemutatásával, ha vannak már erről információk. Hány főt szállítana, hogyan lenne kialakítva belül, hogy élnének benne az emberek az utazás során, milyen hosszú (időben vagy távolságban) utakra lenne alkalmas stb.
Nagyon durva belegondolni, mi lesz a jövőben...
Köszi a videót!
Elmondtad a bezetőt , és máris like-oltam :)
Jó lett az ismertető!
Amit szerintem kihagytál, hogy a rozsdamentes acél elérhetősége és megmunkálási képessége messze fellülmúlja az alternatívákat.
Azokon a hőmérsékleteken amiken a rendszer a tervek szerint operál a 304 verziós acél kíválóan teljesít.
Olcsó és egyszerű a hozzá férhetősége emiatt lehet nagy volumenben és olcsón gyártani a tervezett eszközöket. Musk többször elmondta prototípust viszonylag egyszerű gyártani, viszont tömeges gyártás nehéz.
A saját elmondása szerint legalább 1000 db starshipet kellene küldeni a marsra egy fenntartható kolóniához.
Szerintem ez az út nem lesz járható, már csak a sugárzás védelem miatt sem.
Viszont ezekkel a méretekkel simán kivitelezhetővé válik akár egy keringő űrhajó összeszerelő állomás és magához a hajó megépítéshez szükséges anyagok szállítási kapacitásának megoldása.
Végső soron szerintem a starship egy rendkívül fontos szállító eszköz lesz bolygókról le és felszállításhoz de magát a bolygóközi szállítást nagyobb eszközök fogják végezni
Tévedsz, mert a sima 304-es ötvözet erre a célra alkalmatlan. Az űri hidegben rendkívül rideggé válik. Oxigéntartálynak is alkalmatlan, hamar korrodálja a cseppfolyós oxigén is. Valószínű, hogy a 1437Ti ötvözetet használják. Én nem örülnék annyira Maskara tömeges űrterveinek. Gigantikus mennyiségű széndioxidot termelne, és teleszemetelné az űrt azokkal a "dobozokkal", amitől máris frászt kapnak a csillagászok, meteorológusok. Nem beszélve arról, hogy a telekommunikációs műholdakat is zavarni fogja a nagy tömegű Starlink műholdak alkalmazása.
Nagyon jól összefoglalt Szép munka Gratulálok hozzá
nagyon nagyon remélem hogy teljesül a vágyad ebben az életedben
Ez király lett. A sok jó minőségű bevágott kép, videó már védjegye a csatornának. Mi lett a hold túloldalán , a kínaiak által fellelt szögletes sziklával? Vannak új, közelebbi jó képek, videók? Köszi.
Szuper lett mint mindig.
Az lenne viszont a kérdésem hogy mi lesz a Falcon 9-el meg a Falcon Heavy-vel ha beindul a Starship? Teljesen leállítják őket vagy még szolgálatban lesznek egy ideig?
A Falcon-Heavy szerintem le fog állni, de ha egy kisebb műholdat szertnének pályára állítani, akkor vélhetően Falcon-9 rakétával fogják az űrbe juttatni, hacsak nem sikerül annyira olcsóra a Starship, hogy azt is végelegesen leváltaná
@@urkutatasmagyarul Rendben, köszönöm a választ!
Ahogy a piac igényli, maradnak szolgálatban. Pl a Falcon Heavy is már évek óta elérhető, de nem voltak rá rakományok. Ez olyan az űriparban, hogy a rakétákat tervezik a rakomány igényekhez, a rakományokat meg a rakétákhoz. Amikor megjelent az FH, senki nem tervezett rá rakományt. Kellet 3-4 év, amíg elkezdtek vele számolni a piacon, és rakományokat tervezni a képességeire. Így idén már lesz 3 FH indítás. Valószínű ugyanígy lesz a StarShippel is.
@@DaT0nkee A tervezès is èvek .
A kisebb rakományt olcsób rakètákal jutatják fell , nem minden esetbevlehet más cègek rakománya mellè bezsufolni vallamit.
nagyon jó lett
várom a következőt
😁🤩 alig várom! Tuti megnézem ha lesz áram vagy legalább mobilnet
Köszi a videót! Nagyon jó lett, mint mindig.
Nekem az a véleményem, hogy ha összehasonlítjuk a mostani és a 40 évvel ezelőtti fejlesztéseket űrkutatás szempontjából, és ugyan ezt megtesszük majd újabb 40 év múlva, legalább annyira fog majd régi technológiának tűnni a mai állapot, vagyis a fejlődés nem hiszem, hogy megállna egy szinten, vagy lelassulna és újabb és újabb zseniális ötlettel áll elő az emberiség továbbra is, ahogy tette eddig is.
Kíváncsi vagyok, hogy te mit gondolsz erről.
Szerintem konstrukciókból már nem lesz brutális előrelépés (az utasszállítók is ugyanolyanok 40 éve), inkább a hatékonyságot és a megbízhatóságot fogják fejleszteni.
@@urkutatasmagyarul Köszönöm a válaszod! 40 év múlva visszatérünk rá.
Az urturista jegyre valo adomanyozast maximalisan tamogatom!!!! Szerintem is te lennel a legmeltobb ra hogy elvidd a magyar zaszlot a holdra!👍🏻👍🏻👍🏻👍🏻👍🏻👍🏻
Naná, hogy Dreher, imádom ezt az embert!
Nagyon szeretem amit csinálsz
Nagyon jó lenne egy videó a Starship és az SLS közötti különbségekről , sokan nem értik, hogy miért van fejlesztés alatt 2 hasonlónak tűnő rakéta ahelyett hogy csak 1-re fókuszálnának
Elég sokan értik. Nem hiába hívják az SLS-t már nagyon rég óta Social Launch System-nek....
@@DaT0nkee Space Launch System a neve, nem Social Launch System.
@@Xmes21 Igen. De.
Az űrsikló után maradt űr betöltésére találták ki. Leginkább úgy, hogy az ott kiépült beszállítói lánc ne menjen tönkre, és az adott államok jelentős szavazói bázisát kitevő - leginkább nyugdíj előtt pár évvel álló - dolgozók ne veszítsék el az állásaikat. Ezért ragadt rá immár több mint 10 éve a Social Launch System gúnynév.
Elon: Eddigi legerõsebbnek vélt rakétán hány hajtómü volt?
Mérnökök: N1-n 30 db
Elon: rakjatok középre még 3-t.
Viccet fére rakva, a rész megint nagyon jó lett.
Szuper videó ismét. Köszi szépen :)
Ha ez tényleg működni fog a föld körüli-kontinensek közötti utazásban, akkor teljesen át fog alakulni a polgári légi közlekedés
Működni fog, de olcsó biztos nem lesz.
@@DaT0nkee ahogy mondod. De Musknak megfogja érni, már csak azért is, hogy Jeff Bezos orra alá dörgölhesse
Fog egy fenét. A fajlagos költsége egy ilyen rendszernek csillagászati és leszállni hol a fenébe szállnak le?
Egy kereskedelmi gép ma az A380 kivételével gyakorlatilag bárhol leszállhat és emiatt megéri fentartani a Földön sok ezer repteret. Ezzel meg a világon még két leszállási hely is méregdrága lenne. Senkinek nem jelent ez semmiféle alternatívát időben sem, mert el kell zarándokolni egy ilyen indítási helyére, ami csak egy másikon tud. A két valódi célállomás között egy szubszonikus gép is töredék áron visz bárhova.
Az egész környezetvédelmileg is nézve akkora szennyező, hogy ezt még számításba venni is hülyeség.
Lehet hülye kérdés de a holdra tervezett hajónak mért nincs szüksége se hő pajzsra se szárnyakra, nem azzal terveznek vissza jönni a földre? Vagy csak majd egy űrállomásra akarnak vissza felé csatlakozni majd onnan egy másik hajóval vissza?
Az csak a holdkomp szerepét fogja játszani. Az SLS tetején lévő Orion űrhajóval jutnak el a Holdhoz, ahol átszállnak ebbe a Starshipbe, majd landolnak vele. Visszafelé ugyanígy, tehát az Orionnal fognak belépni a Föld légkörébe.
@@urkutatasmagyarul úú, erről a témáról is lehetne egy kis bemutató, hogyan épül fel ez a rendszer, mert ez így most újdonság volt nekem is
Egy Raptor 2-nek is brutális hangja van, hát még 33-nak milyen lesz
koszi, irto erdekes volt ❤
Ez a vékony 3.5mm fal hogy védi meg az ürhajót a meteoroktól vagy bármitől az ürben?
Ha lesz benne lakható rész, az nyilván védelemmel lesz ellátva belülről
Szia
Köszönöm ezt a sok hasznos információt, amit a videóban átadtál nekem.
Mit gondolsz? 2050-re már civilek is elmehetnek "űrkirándulásra" a starshippen? ( és a marsra nem mennél el? )
Ha válaszolnál előre is nagyon köszönöm.
Amúgy legyen szép napod ;)
'50-re már mindennapos lesz az űrturizmus. ;)
Tök jól néz ki ez a Starship (Ármin 7)
Tudom, hogy nem témához kapcsolódik (bocsi!)
De sokadjára megnézvén az Armageddonos részt, szívesen megnéznék egy hasonlót a Csillagok közöttről! Esetleg megint egy jeles alkalommal (vagy igazából bármikor!!!! :D )
A dizájn még változik, de azt hiszem hogy az elkapáshoz két "apró", de nagy teherbírású pöcök lett beépítve kicsivel az aerorácsok alá. A kisebbik metántartály toroidos formában szintén az orrban kapott helyet az oxigéntartály alatt, de mint minden, még ez is változhat.
IMádom a videóidat, de légyszi szedd le az altatózenét a háttérből ❤️
Katasztrófálisan sokat fogyaszt.
Viszont ha legyártották, szinte csak az üzemanyaggal kell számolni, ami pedig filléres tétel lesz
Szívesen felmennék egy ilyen rakétával.
De lejönni? Egy ejtőernyős rendszer biztonságosabbnak tűnik. De még egy siklórepülő is.
Kérdés, hogy milyen gyorsulások hatnak.
Ha nem sikerül a belly-flop akkor kb olyan gyorsulások, mintha leugrnál egy felhőkarcoló tetejéről... Nem egészséges. Emiatt veri ki jópár emberes űrrepüléssel foglalkozó szakit a hideg veríték amikor meglátják a StarShip landolását.
De majd kialakul hogy biztonságos. Eleinte tuti életveszélyes lesz.
Ez a video csodálatos lett az biztos. Elképesztő részletességgel mutattad be ezt a csodás nagy rakétát. De az FIX, hogy amint elindul az Űrturista járat első példánya. Itt megszervezzük neked a gyüjtést arra a Zugló-Hold-Zugló szakaszra amire már oly régóta vágysz. Mert ennyi munka és video utáni TUDÁST amit itt nekünk az elmúlt években adtál igencsak megérdemled.😍 Ha csak minden néző és feliratkozó egy 5000-össel beszál akkor simán össze gyűlik az összeg az elkövetkezendő években. De 2031-ig, az az az ISS végleg leallítása előtt, össze kell gyülnije ez nálam kikötés.😍
Szia, Gergő! Köszönjük ezt a hihetetlenül pontos, tartalmas és tudásgyarapító videót is.
Pár napja feldobott a RUclips egy videót arról hogy találtunk egy fehér lyukat. Ezen rész után pedig át dobott egy másik általad készített tartalomra: Feketelyukak melynek a végén megemlíted a már előbb is elhangzott fehér lyukakat. A kérdésem/kérésem készül vagy tervezel készíteni a feherlyukakról valamiféle tartalmat a közeljövőben?
A fehér lyukak létét sem tudta még bizonyítani senki, az egész nem más, mint a számokkal való játszadozás. Még csak hasonló jelenséget sem tapasztaltunk soha a látható univerzumban. Én nem hiszem, hogy ilyen égitest létezhetne.
@@urkutatasmagyarul Köszönöm szépen a válaszodat! Egyébként a techspace videója amiről írtam.
Mit csinál a szomjas űrhajós???? -Űr-kutat-ás!!! :D :D :D Tudom, régi.... :D
Miért nem oxidálnak hidrogént? Sokkal környezetbarátabb lenne (feltéve, hogy megújuló/nap energiaforrásból szedik az elektromos áramot a vízbontáshoz......) De meg lehet csinálni. Ha jól tudom az Apollo Saturn V rakétája hidrogént égetett. Mint tudjuk: annak a "kipufogógáza" tiszta víz.
Nem ilyen egyszerű, először is a Starurn-V rakétánál az első (és egyben legnagyobb) fokozat finomított kerozint égetett, csupán a többi fokozat használt hidrogént a meghajtáshoz.
Másrészt a metánnal sokkal könnyebb bánni. Nem kell úgy lehűteni, nem igényel nagy nyomást a tárolása sem, így sokkal könnyebb azt előállítani, tárolni és persze tankolni (akár egy másik égitest felszínén is).
A hidrogén olyan apró atomok tömkelege, ami képes kismértékben áthatolni a rakéta alkotta acéllemezeken ezzel károsítva az egész szerkezetet, ezért sem lehetne bevethető.
Hidd el, ki van ez találva! ;)
A holdraszalo tipus hogy jon vissza ha nincs rajta szarny es hopajzs? Vagy masikkal jonnek mint mentek?
Az csak holdkomp lesz, a Holdig az SLS rakéra tetején pihenő Orion űrhajóval jutnak el, majd ugyanazzal térnek vissza a Földre.
Olyan kérdésem lenne, hogy a Földtől Földig történő Starship utazásnak mi az értelme? Gondolok arra, hogy sokkal több üzemanyagot használ egy Starship űrhajó, és sokkal környezetszennyezőbb mint egy repülőgép. Arról nem is beszélve, hogy nem mindenkinek bírja ki a szervezete a több mint 5G-s terhelést, emellett egy rakétán való utazás is sokkal veszélyesebb mint egy repülőgépen. A statisztikákból is kiolvasható, hogy a rakétás utazás a legveszélyesebb közlekedési formának számít, míg a repülőgéppel való utazás a legbiztonságosabbnak számít. Továbbá szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy már 1976-tól 27 éven át üzemelt a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely 3 óra alatt tette meg a New York - London távot. Ennek ellenére kevés érdeklődés volt járataira, emiatt nem érte meg 2003 után szuperszonikus légiközlekedtetést üzemeltetni. Ebből levezetve valószínű, hogy a Starship földi közlekedtetésére sem lenne elég kereslet, főleg úgy, hogy mire az utasokat kihajóztatnák a tenger közepére, hogy onnan fel tudjanak szállni, akkor már kényelmesebb és egyszerűbb, ha eleve repülőgéppel utaznak.
Egyébként Adam Something elemezte ennek a Starshipnek is az életszerűségét. Mindenkinek tudom ajánlani a videóját: ruclips.net/video/jQUiIdre-MI/видео.html
A Concorde nem a kereslet hiánya miatt szűnt meg, hanem a fentarthatatlan üzemelési költségek miatt.
Nyilván nem a második tesztrepülésre szeretnék bevetni a rakétát Föld-Föld utazásokhoz, hanem majd évek múlva, amikor már bizonyított a szerkezet, akkor ez az utazási mód is elérhető lesz.
Ha pedig ez sokkal olcsóbb lesz, mint a Concorde-on utazni, akkor bizony lesz neki létjogosultásga.
Az 5 G valóban nem kellemes, de ezzel a szerkezettel elérhető lesz, hogy maximum 2-3 G gyorsulás mellett érje el az uticélját. Kiváncsi vagyok, mi valósul majd meg az ígéretekből!
@@urkutatasmagyarul Értékelem az optimizmusodat, de azt azért neked is be kellene látnod, hogy a saját testsúlyod 3-szorosának az elviselése valószínűleg nem lehet olyan kellemes érzés! A reptereknél is van becsekkolási idő, ami a legjobb esetben is legalább 1 óra. Szerinted a Földtől-Földig történő űrhajózásnál pont, hogy ez nem lenne?! Elon Musk azt mondja, hogy a Starship indítóállomásai a tengereken lennének, messze a partól. Feltételezzük, hogy a Starship valóban 1 órás utazási idővel tudná megtenni az útját függetlenül attól, hogy honnan hová megy. Az mindenképpen rontja az utazási időt, hogy az utasoknak el kell menniük a legközelebbi kikötőhöz, majd ott becsekkolni, majd fel kell szállniuk a hajóra, ami kiviszi őket az indítóállomáshoz, ahol felszállnak a Starshipre, ami 1 óra múlva leszáll a Föld túloldalán, ahol az utasoknak be kell hajózniuk a kontinensre, ahol kicsekkolhatnak, és továbbutaznak busszal, vonattal az úti céljukhoz, tehát összességében több idő lenne Starship-pel utazni, mint egy mai normál repülőgéppel. Olyan problémáról pedig nem is beszéltünk, hogy mondjuk Kansas City-től elég messze van a tenger, ahol felszállhatnának a Starshipre...
Be kell látni, hogy ez a repülőgépeket kiváltandó Földtől-Földig történő űrrepülés az egy életképtelen ötlet. Ugyan úgy mint Elon Musk többi agymenése, mint a Hyperloop, Dugout Loop.
Egyébként az a szabályozástechnika és irányítástechnika, amivel most Elon Musk menőzik, hogy az első rakétafokozat visszatér a Földre és szépen leszáll, azt papíron már legalább 40 évvel ezelőtt kifejlesztették, csak akkor még mikrovezérlőknél nem állt rendelkezésre elegendő számítási kapacitás ahhoz, hogy ezt ki tudják vitelezni. Az űrtechnikában sokáig ezért használtak analóg számítógépeket, amiket un. műveleti erősítőkkel hoztak létre.
@@gabornagy5746 Amikor azt mondják hogy a tengeren, messze a partól, az alatt ne az értse, hogy 100 km-re, hanem elég messze ahoz, hogy ne zavarjanak senkit se a kilövések és ha valami balul sül el, akkor ne New York közepére essen a rakéta.
Emellett logikusan csak olyan helyszínekre lehetne elutazni amely tengerparti. De ha már itt tartunk, ha minden jól megy akkor a szárazföldre is le lehet vele majd szálni, látsd például a Starbase, mivel hogy az is a szárazföldön van.. Így megoldódik az előbb említett probléma.
A hajó menetidő problémát is könnyen orvosolni lehet. Egész egyszerű. Gyors és jó teherbírású hajók kellenek. Egyébként a reptérről is busz viszi el az embert. Vagy éppen metró. (Vagy pedig auto)
A koncepció nagyon is üzletképes lenne.
Például: a Buenos Aires-Frankfurt/London út kb. 18-19 óra. Ezt a starship jelentősen rövídítené le, és ha még a hajózással meg a rakétához való odajutással is számolunk kétlem, hogy több lenne mint 4-5 óra.
Viszont az nem kétséges hogy jelentősebben veszélyes lenne. De ez mindig is így lesz. (Na jó. Talán 200 év múlva már nem.)
@@Hurkas Csak tudod a reptereket oda építik ahová az emberek menni szeretnének, és nem oda ahonnan az utasoknak 3-16-24 órát kellene vonatozniuk, vagy buszozniuk, hogy odaérjenek, ahová menni akartak.
Te személy szerint felszállnál olyan rakétára amelynek a kilövőállását azért telepítették a tengerbe, mert "ha balul sülne el, akkor ne essen lakott épületekre". Ugye tudod, hogy az utasoknak a menetidő nem az egyetlen szempont... (Megjegyzem, hogy különféle nemzetek hatóságainak is meg kellene felelnie, beleérte a környezetvédelmi hatóságokat is)
Elon Musk azt ígéri, hogy az a rakétája, amit azért is kell teletankolni, mivel üres tartállyal magában roskadna az önsúlyától az majd alkalmas lesz bárminek a szállítására. Tudod, hogy miközben a rakéta repül, aközben fogy az üzemanyaga. Kérdem én, ha fogy az üzemanyaga, és a rakéta annyira nem merev, hogy az önsúlyát 1G-s terheléssel sem bírja el nem, hogy 3-5G erőt amivel reptetni tervezik ezt a szerkezet, hogyan fogja megőrizni az irányíthatóságát, ha már például félig, vagy kevesebb üzemanyag lesz benne? Láttál már olyan esetet, amikor egy slagból ömlik a víz, majd azt elengedik? Valószínű, hogy ez a Starship rakéta is úgy fog viselkedni, mint a magára hagyott slag, amennyiben olyan paraméterekkel építik meg, amellyel promózzák.
@@gabornagy5746 Az üzemanyag helyét nagyesélyel nitrogén fogja pótolni. Ezt a kérdést egyébként többen feltették már a kommentszekcióban. Ott láthatod is a csatorna válaszát, ami azért pontosabb mint az enyém.
Elmagyaráznád nekem kérem, hogy hogyan jött ki neked a 16-24 óra, vagy hogy honnan szerezted ezeket az adatokat? A leglassabb kompal is maximum 2-2.5 óra a táv megtétele. (Táv alatt most számoljunk kb 70-80 km-vel) Egy gyorsabb hajó akár 1-1.5 óra alatt is megteszi. Szóval. Ha beleszámítjuk a becsekkolást (ami egyébként a reptereken is van), ami legyen kb 1 óra, aztán a hajóutat ami legyen 1.5 óra aztán a kilövéstől a landolásig kb még 1 óra. Aztán megint hajó út "kicsekkolás" és vége. Az is kb 5-6 órára jön ki. Ez jelentősen gyorsabb mint egy repülőgép.
Egyébként igen. Felszálnék egy olyan ,,üzemanyagtartályra" aminek az alján a világ talán legerősebb hajtóművei vannak, azért hogy 3 G-s gyorsulással visszalépjek a légkörbe aztán leszáljak egy úszó kilövőállomáson. De így nem csam hogy izgalmasabb, tekintve hogy be kell látni hogy a repülés az első 3-4 alaklom után monotonná válik, hanem még mindig gyorsabb.
Bár ahogy már az előző kommentben is írtam, kétségtelenül veszélyes.
Csak érjük meg...
Jól értem hogy nem térnek vissza az űrhajók a földre egy küldetés után? (Első fokozat és védőpajzs hiányában)
Rosszul.
Az első mondatok egyike volt, hogy mindkét fokozat épségben tér vissza.
@@urkutatasmagyarul mert például a holdkompon nem lesz shield illetve a marsról elég üzemanyag lesz a visszatéréshez? Vagy több idő lesz visszajönni?
@@daveblader
A holdkomp egy holdkomp. A múltban sem tervezték visszahozni őket a Földre.
Az űrhajósok az Orion űrhajóval jutnak el a Holdhoz, majd a holdkomppal leszállnak, majd az Orionnal vissza.
A Mars még elég messze van
6:18 banana for scale :D
Valaki tudo napra pontos adatokat mondani indítss kapcsán, és hogy hogyan tudom nyomonkövetni?
Egyelőre annyit tudunk, hogy nyárra tervezik az első orbitális indítást, de ha tudunk majd pontosabbat, mindenképp lesz szó róla a csatornámon!
@@urkutatasmagyarul Köszönöm! És azt is hogy csinálod a videókat. A csatornád miatt ástam bele magam konkrétan az űrkutatásba, és minden percét élveztem!😁😁
@@urkutatasmagyarul
Elvileg csak az FAA jóváhagyásra várnak az SN20+Booster 4 fellövésénál
Ez február végéről március végére lett halasztva(előtte december volt a határidő)
Ha nem kapnak engedélyt a Boca Chika-i helyre akkor még kell várni amíg elkészül a torony Cape Canevaralban
Ha követed például a NasaSpaceFlight csatornát, akkor onnan biztos megtudod. De pl Whatabouit Felix, meg Marcus House is biztos előre ki fogják következtetni. Hatalmas fanbase van a StarShip körül, és nagyon nagy a hype is. Lehetetlen nem jutni infókhoz. :)
👍
Az első fokozat ilyen vékony anyaga hogy fogja kibírni a visszatéréskor a hőterhelést?
Az első fokozat nem éri el azt a brutális sebességet, ami megkövetelné a hőpajzs jelenlétét.
Ugyan úgy, ahogy jelenleg a Falcon-9 kibírja. Egy picit talán jobban, mert nem kompozitból, hanem acélból van, jobban bírja a melegedést. Tehát a sűrűbb légkörbe lépéskor (elvileg) nem lesz szükség hajtóműves fékezésre, ami üzemanyag megtakarítás.
Nem értem. Azt mondtad, hogy ahhoz, hogy ne roskadjon össze az első fokozat a Starship súlya alatt, folyamatosan nyomás alatt kell tartani. Itt két kérdés fogalmazódott meg bennem: az egyszerűbb, hogy ha az indítás előtti pillanatokban tankolják fel a rakétát, akkor addig mivel tartják nyomás alatt? Simán pumpálják levegővel? A másik kérdés pedig hasonló, de az indítás utánra vonatkozik. Gyorsításkor egyrészt jóval nagyobb terhelés éri az első fokozat szerkezetét, másrészt fogy az üzemanyag, és vákuumot hagy maga után. Az hogy nem roppantja össze? Hogyan hoznak létre túlnyomást a ritka légkörben? Az égéskor felszabaduló gázokat fogják vissza?
Semleges gázokkal tartják fenn a nyomást, erre a célra vagy héliumot, vagy nitrogént szoktak hazsnálni, melyek fenntartják a nyomást a tartályokban akkor is, amikor azok ürülni kezdenek.
@@urkutatasmagyarul És hol tárolják addig ezeket a gázokat, amíg tele van a tartály? Van erre külön egy vastagfalú tank valahol a rakéta belsejében, amiben nagyon magas nyomáson tartják?
Ahoj
Én sehol sem láttam bármi infót a héliumról, azt csak a tesztelésére használják amennyire az angol videók alapján asszociálok
A dolog lényege, hogy túlhűtött gázokat használnak, amik ahogy melegednek úgy növekedik a térfogatuk(tehát extra nyomás keletkezik) azt hiszem az Every day astronaut csatornán volt egy rész amikor a készítő Muskal beszélt arról, hogy ezt az extra gázt lehetne akár a manőverező fúvókáknál is használni
Egyébbként én is ezen gondolkoztam, de nem is hülyeség az a felvezés, hogy ugye ha melegszik a gáz, akkor növekszik a nyomása, tehát maga az üzemanyag, ahogy ürül, megnő a térfogat, így csökkenne a nyomás, viszont ahogy melegszik, ezzel egyensúlyban lehet tartani valahogyan.
Persze ez nem azt jelenti, hogy ez tenyleg így működik, viszont valami hasonló lehet a háttérben. Eleve a raptorokból kiáramló forró gázok nem tudom, mennyire vannak melegítő hatással a belül tárolt üzemanyag hőmérsékletére...
@@Throrma Az a terv, hogy így működjön. Van egy hőcserélő kör a hajtóművek között erre. Ott tudják melegíteni a hajtóanyagot, és visszatolni az üzemanyagtartályba.
Mindig ezek a sörös példák. Gyanus vagy te nekem! :D :D :D :D
Sosem tagadnám, hogy kedvelem a sört!
Mekkkkora pálinkafőző!
:O
Ha ez a rendszer beválik, akkor mekkora értelme lesz az SLS-nek?
Nem sok, drágábban tud majd kevesebb terhet enelni
Rogyásig van kipróbálatlan CGI ötleteléssel, és nagyon kevés konkrétummal. Szinte semmit nem haladtak, és szerintem forradalminak csak akkor nevezzünk már valamit, ha működik. Ha üres lesz a fokozat landoláskor, és el akarja kapni egy kar, mert leszállóegységet kispórolták, akkor összehorpad a fenébe. Ami meg még veszély lehet, hogy ha csak egy kicsit is elmérik a sebességet, akkor meg az egész elkapó szerkezet fog beledőlni a földbe. Egyátalán nem átgondolt ötlet rengeteg hibalehetőséggel. De CGI-on persze tökéletes. Mint a hyperloop, ami 2020-ra majd utasokat fog szállítani. Vagy a Vegas Loop, ami kb 250-el fog repeszteni.
A fogyó üzemanyagtartályokat folyamatosan nagynyomású semlegess gázzal töltik az elhasznált üzemanyag pótlására, így a nyomás fenntartható. Enélkül valóban összeroppanna.
videó, ahonnan ide keveredtem:
Starship IFT-4 tesztrepülés | 37. ÉLŐ közvetítés | ŰRKUTATÁS MAGYARUL
srácok, a haIdokIó magyar oktatás végteIen egén, ti vagytok az egyik Iegfényesebb csiIIag...!!!
majd ti megmondjátok, meIyik, mi a kódja... ?! :P
Budapestieknek jó viszonyítási pont, hogy a MOL torony nagyjából ugyanolyan magas, mint a Starship
Ez a metán, tudtommal erős űvegház hatású gáz és több időt tölt a légkörben mint a szénmonoxid. Az égetése átt alakítja valami természet barátabb anyaggá?
Bocs azzal kellet volna kezdenem hogy imádom a videókat!!! Még!!!!
Az égetés után szénhidrogének, széndioxid és szénmonoxid is keletkezik majd.
@@urkutatasmagyarul
Én úgy tudom, hogy miután ez egy full flow engine előégetővel, ezért semmilyen korrodáló anyag nem keletkezik (Vagy legalábbis ez a terv, különben megeszi a hajtóművet és oda a gyors újra fellövés)
Tehát metán nem juthat a légkörbe
Ha nem sérül meg a tartály, illetve nem keletkezik benne túlnyomás ami miatt a biztonsági szelepek kinyitnak, akkor nem kerül metán a légkörbe. Szén monoxid nem keletkezik, vagy legalább is nagyon kevés, mert ügyelnek rá, hogy hatékony legyen a hajtómű, azaz hatékony legyen az égés, azaz szén-dioxid és víz keletkezzen.
A metánt pedig napenergiával és Sabatier eljárással a légköri széndioxidból kívánják idővel előállítani, azaz a StarShip üzemeltetése idővel teljesen karbonsemleges lesz. (nem mellesleg ugyanezzel az eljárással extra széndioxid is kivonható a légkörből, azaz a StarShip fejlesztés csak úgy mellesleg megmenti a földet a klímaváltozástól)
👌👍
A Föld oxigén készlete vajon milyen ütemben csökken!
És például az ilyen rakéták milyen ütemben jatszanak ebben szerepet!
Értem én hogy az űrkutatás a jövő! Még ezzel pluszba rá segítünk arra hogy életet lenné tesszük a bolygónkat
Kimutathatatlan
Milyen indítási költsége van egy ilyen monstrumnak? Meg úgy általában a többi rakétának? JÓ lenne nézni rá valami összehasonlítást.
Mert pl oké, hogy közel 10x több Starlink műholdat tudna felvinni, de ha 15x annyiba kerül az indítása, nem éri meg ugye:D
Egy Falcon-9 indítás 60 millió dollár körül mozog, egy Starship talán 10 millió alá megy.
Olcsóbb ÉS nagyobb teherbírású. ;)
Teljes újrafelhasználás mellett gyakorlatilag csak a metán és az oxigén költsége. Olyan 2 millió dollárral számolnak indításonként. Rakomány kilogrammra leosztva ez nagyságrendekkel olcsóbb mint akármi manapság.
Fogadjunk hogy arra senki sem gondol,hogy a rengeteg rakéta fellövéssel szét cseszik az ózonréteget!....👏 Aztán majd 20-30 év mulva sírnak a nap sugárzása miatt mert tönkre tették az ózonréteget.
Ne viccelődjünk, egy nap alatt a világ összes autója körülbelül 16 000-szer annyi fosszilis anyagot éget el, mint egy Starship. A gyárakról, repülőkről nem is beszélve.
A Starship hatása kimutathatatlan lesz a környezetünkre
Hacsak nem jutunk el arra a pontra, hogy naponta 16000 Starshippet indítanak 😆😆
Az ózonréteget katalizátorok teszik tönkre, mint például a CFC-k. Az, hogy keresztülmegy rajta egy rakéta, vagy odakipufog egy kis vizet/co2-t a jelenlegi tudásunk szerint nem oszt/szoroz.
Ja igen ez a füstölgő szivar technológia már Cilkovszkij óta van terítéken miért nem beszélnek és építenek a Black Manta tecnológiára mert ugye hivatalosan nem létezik , de mégis látták már sok helyen és időben.
Szóval ok ez a hatás ellenhatás fizika ,de könyörgöm ez lenne a jövő hát nagyon kétlem!
Na most ha látták már, akkor építettek is, nem?
Azt kellene megcsinálni hogy személyzet nélkül, ionhajtóművekkel üzeneteket küldeni a szomszédos csillagok felé...
Automatikával visszafordítani lassítási irányba fordítani az űrhajókat és hátha van valaki aki elkapja és rendelkezik olyan technológiával hogy hipersebességgel időtorzulás nélkül ide tud jönni, mire elpusztítjuk magunkat...
Tull lasu , ha egy ijet most elinditunk ugy 10 ezer èv mire visza èrne. Adig meg olyan technologiát fejlesztünk ki hogy lehet a inditás után ezer èv mulva oda tellepitet de èvezredek óta elhagyott dyson gőmbünket fedèznè fell
Egyébként még egy kérdés eszembe jutott, hogy ha a Starship üzemanyag nélkül az önsúlyától összeroskad, akkor hogyan fogják megőrizni a rakéta irányíthatóságát? Mi biztosítja azt, hogy ha félig van a tank akkor ne úgy viselkedjen, mint egy elszabadult slag a kertben, amiből ömlik a víz?
Semlegesses gázokkal tartják fenn a nyomást a tartályokban. Erre általában nitrogént használnak.
@@urkutatasmagyarul Nem akarok kötekedni, nem azért írom, viszont fel kell tennem a kérdést, mivel nálam így sem jön ki a matek. Honnan elegendő nitrogén ahhoz, hogy menet közben "felfújja" a rakétát? Viszik magukkal? -Ahhoz ugye a hasznos teherből jönne le hozzá a hely. A másik probléma, pedig az, hogy a nitrogént az üzemanyag tartályba kellene vezetni, ami ugye bár felhígítaná az üzemanyagot, aminek a következtében egyre jobban csökkenne a rakéta hatásfoka. Azt pedig nem is említettem, hogy ha embereket akarnának szállítani akkor (feltételezem), hogy akkora nyomásra lenne szükség, amit nem igazán bírna ki egy gerinces élőlény sem.
@@gabornagy5746 Hőmérséklettel lehet játszani. Ha csak pár fokkal megemelik mínusz 180 fokos co2/o2 hőmérsékletét, máris gáznemű, és nagyobb a nyomása. És elég csak egy keveset melegíteni, hogy fenntartsák a nyomást. Melegítéshez ott a hajtómű, az elég meleg amikor üzemel.
Én csak azt nem értem hogy miért nem hidrogén oxigén a hajtóanyaga a rakétának? Az legalább nem juttat plusz széndioxidot a légkörbe.
Hiszen ez az egész rakéta a fenntartható űri közlekedésről szól, hogy hosszutavon meg legyen oldva a kiutazás nagy tételben.
A másik dolog amit nem értek hogy az első párszáz méteren, a föld légkörében miért nem építenek a rakéta mellé egy nagy tornyot, amin végig tud futni a robotkar a rakétával, gyorsítva azt az első pár száz méteren, és az utolsó pillanatban kinyílna és elengedné azt.
A hidrogén és az oxigén égése nem adna elég hajtóerőt, nem lenne gazdaságosabb, másrészt azért nem is annyira környezetbarát az a H meg O égetésű dolog, ugyanis azt elektromos árammal kell szétbontani, amit a legtöbb helyen ugye nem a legkörnyezetbarátabb módon állítanak elő. Persze megoldható lenne egy olyan üzem, ami csupán napenergiából bont vizet Hre és Ore, viszont még mindíg ott a baj, hogy sokkal több üzemanyag kellene a felszálláshoz, ami plusz terhet jelent, így sokkal kevesebb a feljuttatható hasznos teher.
De hidd el, okosak a mérnökök, ha lenne rá megoldás, már rég azt használnák.
@@oliver4711 erre meg az az egyszerű magyarázat, hogy az első párszáz méter nem számít semmit. Kb 10km magas tornyot kellene építeni, hogy legyen értelme. De még úgy sem biztos
@@Throrma
Építettek már hidrogén hajtóanyagú rakétát. Az űrsiklók pl azzal mentek.
A szökést miért sebességben adják meg,miért nem energiában? Miért nem lehet utazni toronyiránt a Pluto -ra folyamatos 100 km/h állandó sebességgel ha nagyon erős (szabályozható) űrhajóm van?
Ha van ilyen hajtóműved, nincs akadálya, csak ehhez több milliárd tonnára lenne szükség.
@@urkutatasmagyarul vagy pár mázsa uránra.
@@attila17051
Uránnal hogyan hajtod a rakétát?
Ahoz felemelkedjen vallami vagy tartsa 1G gyorsitásnak megfellelő erő kell. Egy kicsivel tőbb erő viszont már gyorsitja a dolgokat . 100 km / h sebesègell tőbb orán át ègetnè az üzemenyagott . Ha sebesèg tartása hejet 3g vell gyorsul is csak 4 szer nagyobn teljesitmènyel fogyasza de percek allat elèrheti a szőkèsi sebesègett , viszont ha nincs szőkèsi sebesèg akor sokall meszebb is fent kell tartani nèmi tolló erőtt. Persze a tőbb üzemanyag szüksèglet miat anyival nagyobb lenneva tőmege hogy kezdeti tolloerőnek is nagyságrendekell nagyobbnak kène lenie.
Ez kèmiai meghajtásal nem mükődhet. Nukreálisnál meg folyamatasan gyorsulhatna , ha 1,1 G erőt kisajtolunk a szüksèges 1G hejet akor másodpercente 1m/s² el gyorsulna vagyis másodpercente 3,5km/h lenne gyorsabb. Vagyis egy parc allat már 210 km/h sebesègü lenne 10 perc allat 2100km/h . Nincs èrtelme egy sebesègett tartani. Gravitáció csőkenèsèvel meg nőlne a gyorsitás a teljes 1,1G gyorsulásig . De mèg nincs nukleáris hajtómű hogy sokáig üzemeltethető legyen.
@@attila17051
Még egyszer megkérdezem, uránnal hogy akarsz meghajtani egy űrajót?
Ezzel a karokkal való elkapásos landolással kapcsolatban kicsit szkeptikus vagyok, de kitudja, hátha jól meg tudják oldani.
@Űrkutatás magyarul Amit a gyorsító fokozattal kapcsolatban mondtál, az téves és félrevezető. Leszállásnál nem a rácsok fogják megtartani a fokozat súlyát.
Igen, közben már többen megírták
Mindenki gangsta ameddig a japánok nem rendelnek egyet, és el nem nevezik Yamatonak. Viccet félretéve beleborzongok ha arra gondolok milyen Elképesztő lesz amikor majd ezek a szerkezetek fognak keringeni a föld körül.
Az amcsi tv ben ugyis megváltozatják a nevèt.
Mint a Space Battle Ship Yamoto cimü rajzfilmnek. A felujitot változata a Yamato 2199 .
Nèha durva az amcsi cenzura.
👏👏👏👍😉
2024.05.05. Köszönet.
Engem egy dolog zavar, mindenhol azt látni hogy “gyorsabb,gyorsabb,rövidebb idő gyártani,gyorsabban lehet javítani, kevesebb időbe telik felujítani”. Hagy kérdezzem már meg, hova sietünk?? Van valami baj, amiről a halandó nem tudhat?
Semmi titok, a munkaóra pénzbe kerül a cégnek. Ha kevesebb munkaóra alatt lesz kész, ha kevesebb idő megjavítani, akkor azzal spórol a cég.
33 hajtomü? N1 dezsávüm van
Azon csak 30 volt! ;)
lesz mivel hadieszkozoket szállítani...
Lesz
A hold 384400km re van a földtől a jövőben ez nem biztos hogy drága lesz
Huu hát ekkora méretekel nem lesz egy repülő bomba ? 🤔 Tudom bármelyik rakéta pitenciális bomba de 3,5 mm hmm 😱🥺
Azért csinálják 3,6 mm-re, mert a 3,2 már nem biztonságos. Ez az.
Ahelyett hogy merőben új meghajtó megoldást kutatnának, egy szörnyen elavult vegyi technológiával akarnak űrutazást végrehajtani.
Igen, más megoldás egyelőre nem létezik, de ha van valami jobb ötleted, ne tartsd magadba! ;)
@@urkutatasmagyarul Igen van. Ahelyett hogy embereket kisérleti nyúlként elküldenek a Marsra, abszolut nem ürbéli technológiával, helyette kutatni kéne új meghajtó megoldást. Az hogy egy ország vezetője a mellét döngethesse "mi vagyunk az elsők - mert ez is egy plusz pont a szavazati skálán", a kutatásra kéne koncentrálni. Tudom ez nem olyan látványos mint egy próbáljuk meg hátha sikerül. Ha meg nem szép nekrológot írunk.
"Hihetetlen jármű" = sörös doboz ???
Hát bevált nekik.
Be, bizony! :)
Ha a pénz nem volna, akkor már lehet, a Marsról küldenéd a videókat
Nagyon költséges lesz 9 tankert felküldeni, hogy egy űrhajót megtankolhassanak...
Ha megépítették a filléres acélbádogot, akkor utána már csak filléres tétel a légkörből kinyerhető oxigént beléjüktakolni. Pont ez a lényeg, olyan olcsó lesz, mint még egyetlen rakétaindítás sem
@@urkutatasmagyarul Biztos így van, csak fellőnek 9 űrhajót azért, hogy megtankoljanak vele egy 10.-et, akárhogy számolom, az 10 db indítás ára… Arról nem is beszélve, mennyire bonyolult így egy küldetés.
Elon Musk szerint teljes újrahasznosítás estén kb. 2 millió dollár lesz a fellövésenkénti összeg ( persze a jelenlegi energia árak és infláció miatt szerintem ez nem fog megvalósulni)
@@EcchiEdric Hajrá, tessék megoldani egyszerűbben. Virágzik a new space industry, minden forradalmi ötlettel piaci rést lehet betömni.
@EcchiEdric Nem kell teljesen feltölteni, a földről marsra eljutni landolással együtt 226 tonnára van szükség, szóval kb 2x kell megtankolni.
Valahogy egy megalomán gondolatnak tűnik az egész. Ha annyira a Hold vagy más a cél, akkor miért nem az űrben szerelnek valamit össze? Azért tegyük hozzá, van még hova fejlődni, de legalább a jó szándék megvan.
Ha az űrben össze akarsz szerelni valamit, akkor ahhoz előbb fel kell építeni az űrben a gyárat. Hogy viszed oda az építőanyagot a gyárhoz? Hogy látod el a gyárat alapanyaggal? Mindenképp a StarShip vagy valami hasonló a következő lépés, amíg nincs akkora űrbe telepített iparod, ami tud aszteroidát bányászni és űrhajót/egyebet gyártani. És már ha ez meg is van, akkor utána is ha le akarsz szállni bolygófelszínre vagy fel akarsz szállni onnan szükséged lesz valami olyasmire mint a StarShip.
@@DaT0nkee igen, ebben teljes mértékben igazad van, valahogy inkább az látszik észszerűnek hosszú távon, ami persze a filmekben is látszik, valami picivel felvisznek a pályára, onnan egy nagyobb hajóval két bolygó között, aztán megint egy kisebbel leszállsz. Ha már össze lehet valamit fent dobni, lehet több értelme van annak. Le a kalappal Elon Musk előtt, lealázza szó szerint a NASA-t meg az egész világot!
kerozin az durva ad musk karbonlábnyomának.
Nem vészes, a Suzuki lábnyomával példáuk össze sem mérhető
Mennyi blm aktivista volt a kepen!!vicces!!
NEM ROSSZ, DA MI IS HAJTJA?! 😮
@@LaszloKoszegi-m7f
A hajtómű
Nekem ebben túl sok a hibafaktor
Pedig sokkal egyszerűbb szerkezet, mint eddig bármelyik rakéta, amivel ember utazott
Ez a : pont oda száll ke, pont elkapja a kar... -nekem kicsit fura. Tudom, ha a drónhajóra visszatèrèst meg tudták oldani, akkor ezt is, de akkor is olyan idegen mèg nekem a dolog.
@@Legolandere
A szó, amit keresel: forradalmi!
Elonnal elég jól járt az USA meg a világ is.
Nem tűnik környezetbarátnak. Kaptál tőlem egy dislike-ot.
Nagyon nem környezetbarát. Viszont a videó alapos és gondosan összerakott, továbbá még élvezhető is, ezért tőlem egy like-ot kapott.
Azért mert nem tűnik környezetbarátnak ÉN kapom a dislike-ot? :)
Akkor hadd magyarázzam el, hogy egy ilyen indítás körülbelül 5-6 hagyományos Falcon-9 rakéta terhét viheti fel, vagy ha úgy érthetőbb, akkor 12-14 Szojuz rakéta rakterét töltené ki. Mindezt egyetlen starttal, azaz kevesebb károsanyag kibocsájtással.
@@urkutatasmagyarul Viszont ha repülőgépek helyett vetnék be, akkor úgy már sokkal több lenne a káros anyag kibocsájtás. :D
Ha a metán égetésre gondolsz, akkor ott széndioxid és víz keletkezik. Ebből a széndioxid problémás.
De az a terv, hogy Sabatier eljárással napenergiával fogják légköri széndioxidból előállítani a metánt. Tehát végső soron karbonsemleges lesz az üzemeltetés. Az üzemanyag gyártást mindenképp ki kell fejleszteniük, mert a Marson meg kell termelni valahogy a visszaútra szükséges hajtóanyagot. Ott nincsenek földgázmezők.
2024.05.06. Köszönet.