Szervusztok Alkotók!! Van egy pici tévedés, hiba vagy pontatlanság, ha úgy tetszik: 2,03 -nál: "azonban nem történik nyomaték átadás" -mondod !! DE igen, nyomaték átadás így is van, CSAK nyomaték módosítás, növelés nem jön létre! Nyomaték nélkül nincs hajtás, márpedig ekkor is lehet hajtani a gépjárművet, csak nem érdemes .. :)) Mivel a pusztán folyadékos tengelykapcsoló hatásfoka nagyon rossz, ez műszakilag "csak egy jó kezdő lépés" a továbbiakban elmondottakhoz .. :))) Szóval nyomaték átadás VAN, de csak nagy veszteséggel: az aktuális motorfordulatból származó mértékben tehát/és mínusz AZ ÁRAMLÁSI VESZTESÉGEKET illetően. Helyesen tehát: ""nem történik nyomaték módosítás, a nyomaték növelése .." Az ábrák, grafikák kiválóak, de mindent úgy ábrázolunk, hogy a folyamatot vagy a kapcsolódó elemeket balról jobbra irányban építjük fel, így ábrázoljuk. 2,40 -nél pl. át kellene forgatni az ábrát, és utalni rá, hogy a felépítés (bár nem a meghajtás..) folyamatában, szerkezeti sorrendben így következnek : motor, turbina ((amely egyben a lendkerék is: rajta a koszorúkerék, amibe az indító motor kapcsolódik)) - majd sztátor - szivattyú - rövidre-záró tengelykapcsoló és bolygóműves váltó a valódi sorrend .. Nálatok a végeredményt illetően ez nem mindig világos egy külső szemlélőnek, de AZ, hogy menet közben forgatjátok térben az elemeket ez nagyon jó .. !! :) Nem hangzik el, hogy a sztátor az áll !! az idő nagy részében és hogy rögzítve van pl. a váltó-házához ( s hogy még un. szabadon futó is van benne más okokból ..) 2,54 -nél az un. rövidre-záró tengelykapcsoló a szivattyút zárja össze a turbinával - közösen forgó egységet alkotva így, mert már nem lenne további nyomaték növekedés, amit tényleg a szátor okoz, de a még mindig rossz hatásfok (96-98%) és a fennmaradó veszteség, a slip (fordulatszám különbség) miatt nem éri meg tovább fenntartani a nyomatékváltó üzemmódot, tehát inkább kössük állandó kapcsolatra a szivattyút és a turbinát, így közelebb leszünk a ~100% hatásfokhoz, mintha ezt nem tennék meg az un. rövidre-záró tengelykapcsolóval .. :)) 3,00 -nál az előbbiek miatt az egész ábrát át kell forgatni 180 fokkal, egyébként helyes :)) A további magyarázat és indoklás pedig már jó ... :DDD Tetszik, hogy szépen és helyesen alkalmaztátok a magyarázó színeket. Gratula .. Grafikailag pedig nagyon szép munka, dicséret érte nektek .. !!! Végül is remek munka. üdvözlettel, Czakó Bálint szerkezettan oktató
Köszönjük az észrevételeket! Valóban egy félrefordításról van szó, hiszen sztátor nélkül is, a szerkezet egy folyadékkuplungként működik, szóval valóban van nyomatékátadás.
1:06 Szép animáció de egy hiba van azért benne ha piros lapát tolja az olajat a sárgára az pont ellenkező irányba forogna a sárga lapátok irányát tekintve
Valóban jó meglátás, ennek ellenére a lapátok jó irányba forognak. Fontos említeni, hogy itt nem szabad áramlásról van szó. Azaz nem teljesen hasonlít a helyzet két szabad légtérben egymás felé fordított ventilátorral. Abban az esetben hasonló, hogy meghajtják egymást, azonban a folyadék a nyomatékváltóban tórusz alakban áramlik körbe, tehát nem egyenesen át a két lapáton. Ez az oldal talán segít a megértésben: www.lezo.hu/szerkezettan/hajtas/eroatvitel/tengelykapcsolo/hidraulikus-tk/elsooldal.html
Ki kopik a bele, majd az olaj nem irányzottan a helyére megy, tehát nem lesz nyomaték, esetemben elfolyott az olaj nagy része, fel akartam álni a rámpára, és még is elég nehezkesen sikerült
Említettek itt tárgyi tévedéseket. Inkább azt mondanám, hogy a megértést segítő dolgok maradtak ki és megértést gátlók vannak a videóban. A szivattyú-turbina 180 fokos elforgatása a nyomatékváltónál már nem igaz. A turbinalapátozás C alakú kiképzésű, a szivattyú "egyenes", pontosabban nagyjából egyirányban ívelt. A Turbina visszafordítja a folyadékáramlást. Ezáltal, ha így vezetnénk rá a szivattyúkerékre a belső részben, akkor fékezné azt és akár a motort is leállítaná. Ezért van a vezetőkerék. Nemhiába ez a neve. A folyadékáramlást visszairányítja a szivattyú forgásának megfelelő irányba, azaz még segíti is a forgását (ezáltal jelentős erőket elnyelve). De maga a nyomaték növelése a rendszer külső ívén történik, amikor a szivattyúból kilép a folyadék és a turbina C alakú lapátcsatornákba kerül és jelentős irányváltoztatást szenved. A nyomatékváltoztatás úgy is megtörténne, ha a belső rész teljesen kivennénk és a folyadékot egy külső helyről eresztenénk a szivattyúba, illetve a turbina kilépő oldaláról a folyadékot szintén egy külső tartályba vezetnénk, nem pedig vissza a szivattyúba. És ez a "zseniális" a sztátorban, hogy nem kell összevissza vezetgetnünk a folyadékot, hanem egy rendszerben kering az egész. A menet közbeni áramlási változások és a szabadonfutás jelentőségét nem ecsetelném én sem, ez a téma nagyon szakmai. Ha nulláról meg akarnád értetni, nagyon hosszú lenne, ha meg nagyjából mondod el, lényeges dolgok maradnak ki. Egyébként szerintem még így nagyon jó ez a videó.
Kicsit plágium ize van!! , mert dettó ugyanez van fent angolul az alábbi URL -n: ruclips.net/video/z5G2zQ_3xTc/видео.html Visszaszívok minden korábbi dicsérő szót. Aki szeretne többet tudni a régebbi hagyományos automata váltókról az ezt nézze meg, mert önmagáért beszél ..:)) Ez korrekt és többet is elmond, mint pusztán a hidrodinamikus nyomatékváltó "esete" !! ruclips.net/video/bRcDvCj_JPs/видео.html
Kedves Bálint! Ez a hivatalos magyar nyelvű csatorna, melyen Thomas Schwenke videói kerülnek lefordításra. A videókat közös könzultáció után töltjük fel. Köszönjük az észrevételeket!
Én wandler felújító vagyok. Jó volt látni ezt az amúgy nagyon régi videót, amit angol nyelven már régen meg lehet találni. Hibái ellenére amúgy látványos, bár messze nem tökéletes. De legalább valami felvilágosítást ad a teljesen sötétben tapogatózóknak. A turbinák mára köszönő viszonyban sincsenek az animációban szereplővel. Értem ezalatt a kialakítást.
Ennyire gagyi "oktató videót" még nem láttam. Óva intek mindenkit, hogy komolyan vegye! Tele van tárgyi tévedésekkel. Remélem, hogy nem "szakember" készítette. Szerintem jobb lenne azonnal eltávolítani"
CVT, kúpos szíj hajtás, 2x2 szembe állított kúptárcsa 2 tengelyen mozgatva. Olyan mint a mountain bike váltó. Nissannak és Audi multitronic, japánok gyártották, de hamar szétmennek: 250-300 E km.
Szervusztok Alkotók!!
Van egy pici tévedés, hiba vagy pontatlanság, ha úgy tetszik:
2,03 -nál: "azonban nem történik nyomaték átadás" -mondod !!
DE igen, nyomaték átadás így is van, CSAK nyomaték módosítás, növelés nem jön létre!
Nyomaték nélkül nincs hajtás, márpedig ekkor is lehet hajtani a gépjárművet, csak nem érdemes .. :))
Mivel a pusztán folyadékos tengelykapcsoló hatásfoka nagyon rossz, ez műszakilag "csak egy jó kezdő lépés" a továbbiakban elmondottakhoz .. :)))
Szóval nyomaték átadás VAN, de csak nagy veszteséggel: az aktuális motorfordulatból származó mértékben tehát/és mínusz AZ ÁRAMLÁSI VESZTESÉGEKET illetően.
Helyesen tehát: ""nem történik nyomaték módosítás, a nyomaték növelése .."
Az ábrák, grafikák kiválóak, de mindent úgy ábrázolunk, hogy a folyamatot vagy a kapcsolódó elemeket balról jobbra irányban építjük fel, így ábrázoljuk.
2,40 -nél pl. át kellene forgatni az ábrát,
és utalni rá, hogy a felépítés (bár nem a meghajtás..) folyamatában, szerkezeti sorrendben így következnek :
motor, turbina ((amely egyben a lendkerék is: rajta a koszorúkerék, amibe az indító motor kapcsolódik)) - majd sztátor - szivattyú - rövidre-záró tengelykapcsoló és bolygóműves váltó a valódi sorrend ..
Nálatok a végeredményt illetően ez nem mindig világos egy külső szemlélőnek, de AZ, hogy menet közben forgatjátok térben az elemeket ez nagyon jó .. !! :)
Nem hangzik el, hogy a sztátor az áll !! az idő nagy részében és hogy rögzítve van pl. a váltó-házához ( s hogy még un. szabadon futó is van benne más okokból ..)
2,54 -nél az un. rövidre-záró tengelykapcsoló a szivattyút zárja össze a turbinával - közösen forgó egységet alkotva így, mert már nem lenne további nyomaték növekedés, amit tényleg a szátor okoz, de a még mindig rossz hatásfok (96-98%) és a fennmaradó veszteség, a slip (fordulatszám különbség) miatt nem éri meg tovább fenntartani a nyomatékváltó üzemmódot, tehát inkább kössük állandó kapcsolatra a szivattyút és a turbinát, így közelebb leszünk a ~100% hatásfokhoz, mintha ezt nem tennék meg az un. rövidre-záró tengelykapcsolóval .. :))
3,00 -nál az előbbiek miatt az egész ábrát át kell forgatni 180 fokkal, egyébként helyes :))
A további magyarázat és indoklás pedig már jó ... :DDD
Tetszik, hogy szépen és helyesen alkalmaztátok a magyarázó színeket.
Gratula ..
Grafikailag pedig nagyon szép munka, dicséret érte nektek .. !!!
Végül is remek munka.
üdvözlettel,
Czakó Bálint
szerkezettan oktató
Köszönjük az észrevételeket! Valóban egy félrefordításról van szó, hiszen sztátor nélkül is, a szerkezet egy folyadékkuplungként működik, szóval valóban van nyomatékátadás.
Hihetetlenül jó videó és az egész csatorna annak ígérkezik! csak így tovább! még több és több videót szeretnénk :D
Nagyon király lett, úgy mint a többi! Nem tudom észleltétek-e, de nyomatékVÁLÓ-t írtatál/írtatok
köszi ! még több hasoló videót :)
köszönet a videóért!
Nagyon jo animacio lett!
Három fázist említett mi történik amikor az autó motorja jár de az automata váltót N üres állásba helyezzük?
ez a nyomatékvátó a kézi (H) váltónál is megtalálható?
Nem, a manuális sebességváltónál a sofőr a kuplung használatával egyenlíti ki a fokozatok közti sebességkülönbséget.
1:06 Szép animáció de egy hiba van azért benne ha piros lapát tolja az olajat a sárgára az pont ellenkező irányba forogna a sárga lapátok irányát tekintve
Valóban jó meglátás, ennek ellenére a lapátok jó irányba forognak. Fontos említeni, hogy itt nem szabad áramlásról van szó. Azaz nem teljesen hasonlít a helyzet két szabad légtérben egymás felé fordított ventilátorral. Abban az esetben hasonló, hogy meghajtják egymást, azonban a folyadék a nyomatékváltóban tórusz alakban áramlik körbe, tehát nem egyenesen át a két lapáton. Ez az oldal talán segít a megértésben: www.lezo.hu/szerkezettan/hajtas/eroatvitel/tengelykapcsolo/hidraulikus-tk/elsooldal.html
Annyi,hogy amikor a fordulatszámnő akkor nem csak változik az olaj áramlása hanem azzal egyenes arányban/lineárisan nő/változik.
azt is el mondhatnák hogyan töltődik fel olajjal a turbina
A nyomatékváltót a felszerelés előtt, külön kell feltölteni a megfelelő folyadékkal, mivel nincs összeköttetésben a váltó többi részével.
@@hogymukodik nem
ezen mi tud elromlani?
Ki kopik a bele, majd az olaj nem irányzottan a helyére megy, tehát nem lesz nyomaték, esetemben elfolyott az olaj nagy része, fel akartam álni a rámpára, és még is elég nehezkesen sikerült
Említettek itt tárgyi tévedéseket. Inkább azt mondanám, hogy a megértést segítő dolgok maradtak ki és megértést gátlók vannak a videóban.
A szivattyú-turbina 180 fokos elforgatása a nyomatékváltónál már nem igaz. A turbinalapátozás C alakú kiképzésű, a szivattyú "egyenes", pontosabban nagyjából egyirányban ívelt. A Turbina visszafordítja a folyadékáramlást. Ezáltal, ha így vezetnénk rá a szivattyúkerékre a belső részben, akkor fékezné azt és akár a motort is leállítaná.
Ezért van a vezetőkerék. Nemhiába ez a neve. A folyadékáramlást visszairányítja a szivattyú forgásának megfelelő irányba, azaz még segíti is a forgását (ezáltal jelentős erőket elnyelve). De maga a nyomaték növelése a rendszer külső ívén történik, amikor a szivattyúból kilép a folyadék és a turbina C alakú lapátcsatornákba kerül és jelentős irányváltoztatást szenved.
A nyomatékváltoztatás úgy is megtörténne, ha a belső rész teljesen kivennénk és a folyadékot egy külső helyről eresztenénk a szivattyúba, illetve a turbina kilépő oldaláról a folyadékot szintén egy külső tartályba vezetnénk, nem pedig vissza a szivattyúba. És ez a "zseniális" a sztátorban, hogy nem kell összevissza vezetgetnünk a folyadékot, hanem egy rendszerben kering az egész.
A menet közbeni áramlási változások és a szabadonfutás jelentőségét nem ecsetelném én sem, ez a téma nagyon szakmai. Ha nulláról meg akarnád értetni, nagyon hosszú lenne, ha meg nagyjából mondod el, lényeges dolgok maradnak ki.
Egyébként szerintem még így nagyon jó ez a videó.
Kicsit plágium ize van!! , mert dettó ugyanez van fent angolul az alábbi URL -n:
ruclips.net/video/z5G2zQ_3xTc/видео.html
Visszaszívok minden korábbi dicsérő szót.
Aki szeretne többet tudni a régebbi hagyományos automata váltókról az ezt nézze meg, mert önmagáért beszél ..:))
Ez korrekt és többet is elmond, mint pusztán a hidrodinamikus nyomatékváltó "esete" !!
ruclips.net/video/bRcDvCj_JPs/видео.html
Kedves Bálint! Ez a hivatalos magyar nyelvű csatorna, melyen Thomas Schwenke videói kerülnek lefordításra. A videókat közös könzultáció után töltjük fel. Köszönjük az észrevételeket!
Én wandler felújító vagyok. Jó volt látni ezt az amúgy nagyon régi videót, amit angol nyelven már régen meg lehet találni. Hibái ellenére amúgy látványos, bár messze nem tökéletes. De legalább valami felvilágosítást ad a teljesen sötétben tapogatózóknak. A turbinák mára köszönő viszonyban sincsenek az animációban szereplővel. Értem ezalatt a kialakítást.
Hidraulikus nyomatákváltó méhis tengelykapcsoló. Ez igy eléggé vicces.
Nem lenne rossz, de ez a nagyfokú pénzlejmolás a semmire nagyon nem tetszett.
Ez inkább
Ennyire gagyi "oktató videót" még nem láttam. Óva intek mindenkit, hogy komolyan vegye! Tele van tárgyi tévedésekkel. Remélem, hogy nem "szakember" készítette. Szerintem jobb lenne azonnal eltávolítani"
Köszönjük az észrevételt! Esetleg ki tudná fejteni bővebben az esetlegesen téves részeket? Előre is köszönjük!
igy sokat lhet tanulni ijesmikbe :D de majt robogo nak a motorjátis be mutatot egyser mert ako meg nészném 5 eszerszel ako meg tunám csinálni :D
CVT, kúpos szíj hajtás, 2x2 szembe állított kúptárcsa 2 tengelyen mozgatva. Olyan mint a mountain bike váltó.
Nissannak és Audi multitronic, japánok gyártották, de hamar szétmennek: 250-300 E km.