Érdemes pontosítani: ha egy lassú (ún. termikus) neutron ütközik egy U235 maggal, attól az nem feltétlenül hasad szét, hanem kb. 15% eséllyel elnyelheti a neutront, és U236 lesz belőle, ami nagyon instabil, és rádióaktív lesz, és gamma sugárzást bocsájt ki. Kb. 85% eséllyel viszont hasadás jön létre, ami átlagosan 2,4 neutron kibocsájtást okoz. A hasadványoknak széles a skálája, akár 35 különböző rendszámú és több, mint 150 izotóp is keletkezhet, az eredményt megjósolni nem lehet.
A hidrogén bombát egy hagyományos atombomba indítja be. Nemtudom mennyire vannak meg a fogalmak de az atombomba fissziós bomba az hidrogén pedig fúziós. A fissziós magára a maghasadásra épül ahogy a videón is látható. Ezzel szemben a fúziós pedig mikor 2 anyagból egy másik, nehezebb anyag keletkezik. Ez a folyamat zajlik le egyébként a napba is. A fisszióval szemben a fúzió sokkal nagyobb energiát szabadít fel. Az atombomba azért kell hogy beinduljon a Litium 6os Fúziója, elérjék az a hőmérsékletet ahol elgyengül az atommal és képes egybeolvadni. Röviden tömören ennyi a hidrogénbomba.
A grafit lassítókról nem esett szó. Bár az egy másik típusú reaktor. Valójában a tudomány a mai napig nem tudja, hogy mitől hasad (válik instabillá) az anyag. Sőt leállítani sem tudják a hasadást, csak lassítani egy bizonyos értékig. De gyorsítani, azt sokkal egyszerűbb.
5 лет назад
Amennyire tudom, a protonok ugye pozitív töltésű részecskék, a neutronok semlegesek. Namost rengeteg ilyen egymást taszító részecske van egymás mellé zsúfolva. Miért nem robbannak szét? A köztük lévő erős kölcsönhatás miatt, ami egy nagyon erős, de nagyon kis hatótávolságú erő, szinte csak a szomszédos protonok és neutronok között hat (ellensúlyozva a protonok között lévő, taszító hatású elektromos töltést). Na, minél nagyobb a mag, minél több ilyen proton van, annál nehezebb dolga van az erős kölcsönhatásnak. Az urán238 tippem szerint azért stabilabb, mert picit több semleges neutront tartalmaz. Ha megnézed a periódusos rendszert, a legnagyobb elemek, azok màr mesterséges elemek, és csak rövid ideig képesek létezni emiatt.
5 лет назад+1
@cvbnm8053 Nem, informatikus vagyok, de mindig is szerettem a fizikát, amit leírtam annak egy része gimis emelt szintű fizikáról maradt meg, és azóta is előszeretettel forgatok komolyabb fizika könyveket.
Egyrészt a hidrogénatomot kivéve van minden atommagban, de gondolom nem erre akartál rákérdezni. Vannak elemek, amik spontán képesek neutront kilökni magukból, és ezt használják ki.
Odavisznek egy puttonnyal mint az aszúszemeket a tokaji aszú készítéséhez, aztán egy moderátorral (szabályozzák) kész az édes nedű, illetve az energia.......hasonló az elv
Érdemes pontosítani: ha egy lassú (ún. termikus) neutron ütközik egy U235 maggal, attól az nem feltétlenül hasad szét, hanem kb. 15% eséllyel elnyelheti a neutront, és U236 lesz belőle, ami nagyon instabil, és rádióaktív lesz, és gamma sugárzást bocsájt ki.
Kb. 85% eséllyel viszont hasadás jön létre, ami átlagosan 2,4 neutron kibocsájtást okoz. A hasadványoknak széles a skálája, akár 35 különböző rendszámú és több, mint 150 izotóp is keletkezhet, az eredményt megjósolni nem lehet.
A hidrogén bomba működési elvét mutasd be!😊
A hidrogén bombát egy hagyományos atombomba indítja be. Nemtudom mennyire vannak meg a fogalmak de az atombomba fissziós bomba az hidrogén pedig fúziós. A fissziós magára a maghasadásra épül ahogy a videón is látható. Ezzel szemben a fúziós pedig mikor 2 anyagból egy másik, nehezebb anyag keletkezik. Ez a folyamat zajlik le egyébként a napba is. A fisszióval szemben a fúzió sokkal nagyobb energiát szabadít fel. Az atombomba azért kell hogy beinduljon a Litium 6os Fúziója, elérjék az a hőmérsékletet ahol elgyengül az atommal és képes egybeolvadni. Röviden tömören ennyi a hidrogénbomba.
A grafit lassítókról nem esett szó. Bár az egy másik típusú reaktor.
Valójában a tudomány a mai napig nem tudja, hogy mitől hasad (válik instabillá) az anyag. Sőt leállítani sem tudják a hasadást, csak lassítani egy bizonyos értékig. De gyorsítani, azt sokkal egyszerűbb.
Amennyire tudom, a protonok ugye pozitív töltésű részecskék, a neutronok semlegesek. Namost rengeteg ilyen egymást taszító részecske van egymás mellé zsúfolva. Miért nem robbannak szét? A köztük lévő erős kölcsönhatás miatt, ami egy nagyon erős, de nagyon kis hatótávolságú erő, szinte csak a szomszédos protonok és neutronok között hat (ellensúlyozva a protonok között lévő, taszító hatású elektromos töltést). Na, minél nagyobb a mag, minél több ilyen proton van, annál nehezebb dolga van az erős kölcsönhatásnak. Az urán238 tippem szerint azért stabilabb, mert picit több semleges neutront tartalmaz. Ha megnézed a periódusos rendszert, a legnagyobb elemek, azok màr mesterséges elemek, és csak rövid ideig képesek létezni emiatt.
@cvbnm8053 Nem, informatikus vagyok, de mindig is szerettem a fizikát, amit leírtam annak egy része gimis emelt szintű fizikáról maradt meg, és azóta is előszeretettel forgatok komolyabb fizika könyveket.
Kár, hogy nem kérted a videóban, hogy támogassam a csatornádat. Pedig ha kéred, megtettem volna.
Az autók váltójáról nem lesz animáció?
Támogatom
Idővel arról is készül fordítás. Addig is a videó elérhető angol nyelven Thomas Schwenke csatornáján:
ruclips.net/user/ehochzweivideos
Csernobil atomreaktorban is megállítható lett volna a robbanás
Nem lehettet volna. Mármint melyik pontjátol mondod azt, hogy meglehetett volna állítani?
honnan jön a neutron???
Egyrészt a hidrogénatomot kivéve van minden atommagban, de gondolom nem erre akartál rákérdezni. Vannak elemek, amik spontán képesek neutront kilökni magukból, és ezt használják ki.
Odavisznek egy puttonnyal mint az aszúszemeket a tokaji aszú készítéséhez, aztán egy moderátorral (szabályozzák) kész az édes nedű, illetve az energia.......hasonló az elv
Szia.
egy