5:40 A Jekertoren , korábban Rondeeltorennek vagy Maaspunttorennek [1] is nevezték , egy egykori sánc vagy faltorony a holland Maastricht városában . A torony Maastricht első városfalának délkeleti saroktornya volt , és az Onze-Lieve-Vrouwewal déli oldalán található , ahol nyugat felé hajlik. Az eredeti kapu a 13. századból származik, de az évszázadok során többször felújították.
5:02 HELPOORT A késő középkori városkapu archetípusában egy-két toronyhoz kötődik, amelyek a kapunyílás elé félkör alakban kinyúlnak. A tornyok azért fontosak egy középkori erődben, mert egy ilyen toronyból jó áttekintést lehet tartani arról, hogy mi történik a városfalon kívül, így a városkapu előtt is. A magasságból is nagyobb a hatótávolsága az akkoriban használt fegyverekkel. A kiugró tornyok oldalain bemélyedések is vannak, így a védők íjakkal és nyilakkal lefedhetik a fal előtti és a kapu előtti területet is. A Helpoorthoz hasonlóan, ha két tornyod van a folyosó mellett, akkor annak a folyosónak a külsejére is lőhetsz két oldalról. Maastricht Helpoort A SchaepkensA városkapu két szárnyas ajtóval zárható. Egy erődben ez általában az esti órákban történt békeidőben. Ezután a be- és kimenő forgalom már másnap reggelig nem volt lehetséges. Az egyik sirályszárnyú ajtón gyakran volt egy kis ajtó, az úgynevezett retesz. A városi tanács szabályaitól függően a gyalogosok még egy ideig áthaladhattak a kilincsen, amíg a kaput teljesen bezárták. Ha küszöbön állt a katasztrófa, vagy ha ellenséges csapatok voltak a város közelében, a kapuk éjjel-nappal zárva maradtak. Annak érdekében, hogy veszélyhelyzet esetén gyorsan be lehessen zárni a kaput, volt egy torna, egy rácsos kerítés, amelyet a kapuőr felülről gyorsan le tudott engedni. Ez egy olyan létesítmény volt, amelyet csak vészhelyzetekben használtak. A Helpoorton kívül eredetileg a Jeker folyó egy ága folyt, amely városárokként szolgált. Ez azt jelenti, hogy a kapun kívül volt egy felvonóhíd. A város elleni támadás során a hidat megemelték, és a kapunyílást további lezárás történt. A kapu fölött számos szoba és egy úgynevezett cinegetehén vagy cinegeketrec volt. Ettől a kiterjesztéstől a védők szó szerint fejre ülhettek a padlón lévő lyukakon keresztül. Ezekre a terekre az úgynevezett orgonamunkához is szükség volt, amellyel a portcullist működtetni lehetett. A középkorban a kapu fölötti szobákban gyakran lakott a kapuőr, aki funkciójából adódóan időnként családjával együtt lakhatott ott.
3:00 A Haet ende Nijt , a Haet ende Nijd(t) , a Haet ende Nyt vagy a Haat en Nijd egy 15. század végi , 16. század eleji roundel a maastrichti Jekerkwartier úgynevezett nieuwstadi kiterjesztésében . A Haet ende Nijt a közeli kör alakú De Vijf Koppennel együtt alkotta a határát az eredeti, 13. század végi Maastricht második városkertjének bővítésének . Mindkét körút nemzeti műemlék, és a Maastrichti Városi Park ikonikus részei
www.patreon.com/user?u=25396723
5:40 A Jekertoren , korábban Rondeeltorennek vagy Maaspunttorennek [1] is nevezték , egy egykori sánc vagy faltorony a holland Maastricht városában . A torony Maastricht első városfalának délkeleti saroktornya volt , és az Onze-Lieve-Vrouwewal déli oldalán található , ahol nyugat felé hajlik. Az eredeti kapu a 13. századból származik, de az évszázadok során többször felújították.
5:02 HELPOORT
A késő középkori városkapu archetípusában egy-két toronyhoz kötődik, amelyek a kapunyílás elé félkör alakban kinyúlnak. A tornyok azért fontosak egy középkori erődben, mert egy ilyen toronyból jó áttekintést lehet tartani arról, hogy mi történik a városfalon kívül, így a városkapu előtt is. A magasságból is nagyobb a hatótávolsága az akkoriban használt fegyverekkel. A kiugró tornyok oldalain bemélyedések is vannak, így a védők íjakkal és nyilakkal lefedhetik a fal előtti és a kapu előtti területet is. A Helpoorthoz hasonlóan, ha két tornyod van a folyosó mellett, akkor annak a folyosónak a külsejére is lőhetsz két oldalról.
Maastricht Helpoort A SchaepkensA városkapu két szárnyas ajtóval zárható. Egy erődben ez általában az esti órákban történt békeidőben. Ezután a be- és kimenő forgalom már másnap reggelig nem volt lehetséges. Az egyik sirályszárnyú ajtón gyakran volt egy kis ajtó, az úgynevezett retesz. A városi tanács szabályaitól függően a gyalogosok még egy ideig áthaladhattak a kilincsen, amíg a kaput teljesen bezárták. Ha küszöbön állt a katasztrófa, vagy ha ellenséges csapatok voltak a város közelében, a kapuk éjjel-nappal zárva maradtak.
Annak érdekében, hogy veszélyhelyzet esetén gyorsan be lehessen zárni a kaput, volt egy torna, egy rácsos kerítés, amelyet a kapuőr felülről gyorsan le tudott engedni. Ez egy olyan létesítmény volt, amelyet csak vészhelyzetekben használtak.
A Helpoorton kívül eredetileg a Jeker folyó egy ága folyt, amely városárokként szolgált. Ez azt jelenti, hogy a kapun kívül volt egy felvonóhíd. A város elleni támadás során a hidat megemelték, és a kapunyílást további lezárás történt.
A kapu fölött számos szoba és egy úgynevezett cinegetehén vagy cinegeketrec volt. Ettől a kiterjesztéstől a védők szó szerint fejre ülhettek a padlón lévő lyukakon keresztül. Ezekre a terekre az úgynevezett orgonamunkához is szükség volt, amellyel a portcullist működtetni lehetett. A középkorban a kapu fölötti szobákban gyakran lakott a kapuőr, aki funkciójából adódóan időnként családjával együtt lakhatott ott.
3:00 A Haet ende Nijt , a Haet ende Nijd(t) , a Haet ende Nyt vagy a Haat en Nijd egy 15. század végi , 16. század eleji roundel a maastrichti Jekerkwartier úgynevezett nieuwstadi kiterjesztésében . A Haet ende Nijt a közeli kör alakú De Vijf Koppennel együtt alkotta a határát az eredeti, 13. század végi Maastricht második városkertjének bővítésének . Mindkét körút nemzeti műemlék, és a Maastrichti Városi Park ikonikus részei