Karbonadó | Megmentheti a világot a gazdaságpolitika?
HTML-код
- Опубликовано: 7 июл 2024
- Évtizedek óta tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok felmelegítik a Földünket, és hogy a szén-dioxid kibocsátásunkat csökkenteni kéne - gyorsan. A kérdés csak az, hogy mégis hogyan? Egy lehetséges megoldás a karbonárazás.
◆ FEJEZETEK ◆
0:00- Bevezetés
1:50 - Externáliák
3:20 - Karbonadó vagy Cap&Trade
7:15 - Karbonárazás a gyakorlatban
8:50 - Hátrányok
10:30 - Brain Bar & lezárás
◆ BRAIN BAR ◆
Találkozz velünk a 2021-es Brain Bar fesztiválon szeptember 9-10-én, a Millenárison!
Regisztráció diákoknak és tanároknak ingyenes belépőért: bit.ly/bb21dcssurvey
◆ PLUSZ INFÓK ◆
Szuper összefoglaló és grafikonok a globális CO2 emisszióról: ourworldindata.org/co2-and-ot...
EU karbonárak követése: ember-climate.org/data/carbon...
ETS-ben résztvevő magyar vállalatok: public.tableau.com/app/profil...
Szuper podcast karbonárazás témában: ocs.yale.edu/blog/2021/02/26/...
◆ ELÉRHETŐSÉGEK ◆
Patreon: / dornercsenge
E-mail: csengedorner@gmail.com
Instagram: bit.ly/csengedorner
Facebook: / dornercsengeonyoutube
◆ FELHASZNÁLT OUTRO ZENE ◆
Song: Culture Code - You & I (feat. Alexis Donn)[NCS10 Release]
Music provided by NoCopyrightSounds
Free Download/Stream: NCS.io/CCYouAndI
Watch: • Culture Code - You & I...
✨ Ha szívesen támogatnád a munkám: www.patreon.com/dornercsenge ✨
Köszönjük a korrekt magyarázatot! Nagyon jó volt a videó!
Az már nem a videó problémája, hogy az egész megközelítés hibás. Amikor politikusok és közgazdászok akarnak megoldani egy jellemzően műszaki / technológiai problémát, az ritkán viszi előre a dolgokat. Megint nem a zöld beruházásokat támogatják adómentességgel, ingyenes média megjelenésekkel, reklámokkal, hanem a kibocsájtókat büntetik. Nagyon sok esetben például a termék előállítására nincs is más lehetőség. Pl. tejet és marhahúst csak tehénből lehet előállítani, az a szerencsétlen állat meg növényi alapanyagokkal működik.
Persze lehetne állami támogatás a megfelelő szellőztető-szűrő-hasznosító berendezés telepítésére, amivel közel nullára lehet csökkenteni a kibocsájtást. Ja, nem, mert az kiadás és nem bevétel állami szinten? Bocs.
A fő probléma ettől nem fog változni. Ha alacsonyra választják meg a hozzájárulás mértékét, akkor a polcon még mindig a magasabb CO kibocsájtással gyártott termék lesz az olcsóbb. A kisebb pénztárcájú ember azt fogja venni, csak még többet fizet majd érte, mint eddig. Ha pedig magas értékben határozzák meg, akkor azzal csak a hagyományos eljárással, eddig jellemzően nagy mennyiségben gyártó cégeket térdeltetik be. Nem tudom, hogy ilyen esetben mit okozna, ha pl. minden tejtermelő becsukná a kapukat és csak a szója, meg rizstej maradna. Abban a szállítási mennyiségben, amit ezek a cégek vállalni tudnak ...
Nem mellesleg a CO nullázó technológiák 80%-a már rendelkezésre áll, csak ahhoz valóban be kellene térdeltetni a jelenlegi nagy kibocsájtókat. SŐT! Az egész klíma problémát otthoni környezetben (nem tojáshéjnyi lakóterekben) is meg lehet oldani. Csak ugye egy gazdasági rendszernek nem lenne kedvező, ha az Átlag Józsi a rezsi, az élelmiszer és a fogyóeszközök nagy részét otthon, off-grid módon állítaná elő. Pedig ez nem science-fiction.
A politikusok, közgazdászok mikor oldottak meg _bármi_ olyasmit, ami nem a pénztárcájuk vastagodását szolgálta?
Na ezért nem őrájuk kell várni a megoldással, hanem nekünk, maguknak kitalálni. A politikusokon meg végigmenni chaingunnal, hogy egy se maradjon. Felkoncolni mindet.
Nagyon jó videó lett mint mindig :) Ehhez még egy gondolatot fűznék, hogy ha karbonadót vetnek ki az államok, akkor ugyanúgy azért is kéne fizetni aki megköti a széndioxidot. Akinek erdője vagy gyümölcsfa ültetvénye van, megnézni egy fa mennyi CO2-t köt meg, és mikor kijön az 1 tonna, ugyanúgy az illetőnek profitabilis lenne egy ilyen vállalkozás, amivel növelni lehetne a CO2-t a levegőben. 1 tonna megkötött CO2 10 dollár.
Ez egy remek ötlet! 🙂
Jó ötlet, de csak akkor működik ha jól van beárazva a CO2. Ha ugyanis $10 értékű kvótához $15-t kell költeni erdő telepítésre akkor a vállalat inkább kifizeti a karbonadót...
Hát nem kellene feltétlen egyszeri, lehetne örök járadék is. Illetve a cégekre nem is gondoltam hogy telepítenének, fizessék ki az adót, hanem azok akik amúgy is ültetnek fát profitálhatnak :)
@@Zenedoboz En úgy tudom, hogy van, ahol létezik ilyen, hogy a fatelepítést leírhatják a karbonadóból.
Egy ilyen rendszerben vajon akkor az erdő vagy az elöregedett gyümölcsfák kivágása esetén vissza kéne fizetni a korábban kapott támogatást? Ha igen, aktuális piaci áron?
Általában nagyon jók a videóid, köszönet értük. Azonban a Brain Bar vendége volt Björn Lomborg is, ajánlanám a könyveit mindenkinek, aki hozzám hasonlóan pótcselekvésnek és virtue signallingnak tartja a karbonadót és a hasonlókat.
Hál' Istennek, hogy valaki megemlítette a kommentszekcióban. Elképesztő, hogy mennyire marginalizálják a palit, csak azért, mert nem eseik a fő narratívába a kutatásai/eredményei.
"yes, carbon tax is a good idea" - Björn
ruclips.net/video/SEjNVWV5jbs/видео.html
Emellett persze igaza van, hogy az innováció vezethet valódi megoldásra.
Ha mindent virtue signallingnek nevezünk ami csak részmegoldást kínál, de azt legalább gyorsan, akkor sose fog történni semmi.
A Tesla is eladja a kvótáit, így direktben nem csökkenti annyival a kibocsátást mint gondolnánk, de amit innováció szinten letett az asztalra és így rákényszerítette a versenytársakat is a fejlesztésre az legalább 10 évvel gyorsította az elektromos autók adaptációját...
"yes, carbon tax is a good idea" - Björn
ruclips.net/video/SEjNVWV5jbs/видео.html
Emellett persze igaza van, hogy az innováció vezethet valódi megoldásra.
Ha mindent virtue signallingnek nevezünk ami csak részmegoldást kínál, de azt legalább gyorsan, akkor sose fog történni semmi.
A Tesla is eladja a kvótáit, így direktben nem csökkenti annyival a kibocsátást mint gondolnánk, de amit innováció szinten letett az asztalra és így rákényszerítette a versenytársakat is a fejlesztésre az legalább 10 évvel gyorsította az elektromos autók adaptációját...
Direkt ezért meg is említettem a videó végén, hogy önmagában a karbonadó nem elég. Ha nincsenek egyébként létező, kevésbé szennyező alternatívák, akkor hiába lesz drágább a CO2 kibocsátás, nem fogunk tudni mire átállni. Akkor csak annyit érünk el vele, hogy drágább lesz minden. De főleg azokban a szektorokban, ahol már az innováció elért olyan szintet, hogy át lehessen állni a zöld alternatívára, ott a karbonadó jelentheti azt a lökést, ami egy vállalatnak kell, hogy a zöld mellett döntsön, mert az relatíve olcsóbb lesz neki. Plusz a karbonadóból befolyó pénzeket lehet arra használni, hogy a zöld technológiák kutatás-fejlesztését támogassa vele az állam.
Igazából csak arról van szó,hogy fizess.A saját szakmámból látom,hogy gyakorlatilag olyan terméket gyártanak ami működhetne tíz évig is,de jó ha csak feléig teszi és ami megmarad belőle na az az igazi szemét mert az újrahasznosítás az nem igazán megoldott.És ez csak egy dolog de ott van bármely tartósnak nem mondható fogyasztási cikk amelyeknél ugyanaz a helyzet.(tv, hűtő, mosógép stb.)Én úgy látom,de megkövezhet érte bárki ,hogy akik ezért tehetnének csak vizet prédikálnak,de bort isznak.Mert azt ne felejtse senki,hogy a bizonyos körök anyagi érdekei úgyis felül fognak írni mindent.Azokból akik meg dolgoznak úgyis kiszivattyúzzák a pénzt mindenféle ürüggyel! Nem tudom érti-e valaki a gondolataim vagy csak nekem fognak esni?!
Jó lett!
Amiről nem esett szó: a rendszer működésének ellenőrzése.
Minden rendelkezés annyit ér, amennyire betartják/betartatják őket.
Nos, mivel EU-s cucc, ezért minden bizonnyal tele van rengeteg kiskapuval és kibúvóval a lobbicégeknek, illetve ellenőrizni is max a nemzeti tulajdonú vállalatokat ellenőrzik. Mind ismerjük, hogy működik ez a korrupt szemétdomb, amit eu-nak hívunk.
Ma mi a menü?
Karbonára.
Nagyon hasznos és hiánypótló a csatorna,
10:16. Az emelkedő tengerszintre reagálnám hogy 2 hete jöttünk haza az Adriáról és egy centit sem emelkedett. Pedig 30 évvel ezelőtt filmeket forgattak arról hogy 20 évvel ezelőtt majd 7 métert fog emelkedni a tenger szint. Ez a köztudat és a valóság anomáliája.
Szuper videó lett mint mindig.
Lehet pont apály volt.
How dare you!?!?!
Hogy merészeled megkérdőjelezni a klíma vészhelyzetet?!?!?!
@@dontetlenszagu 10 napig?
@@donhazaff8979 Hogy jön ide a klíma vészhelyzet?
Felhívtam a figyelmet hogy a médiában már 20 éve elöntötte a partmenti városokat a tenger, a valóságban meg sehol semmi. (esetleg nem ártana utána nézni más médiahisztéria valóságalapjának is)
@@laczouser2970 Ha továbbra is folytatod itt a klímafób uszítást, szólok Greta Thünbinek. Ő majd megmondja neked a trút!!!
How dare you?!?!?!
Igényes, érdekes tartalom.
Szerintem, ha ezt is a pénz síkjára tereljük, akkor ez hosszú távon nem old meg semmit. Emelkednek az árak és tovább fokozódik a kizsigerlés /humán+környezeti/.
Véleményem szerint, ha tartósabb termékek gyártására és az elromlott eszközök javítására fektetnénk nagyobb hangsúlyt, akkor már az is rengeteget mérsékelne a szemét termelésen.
Mennyi rossz minőségű, rövid élettartamú, hitvány termék gyártása megy ma? Ezek előállítása felesleges energiapazarlás és CO2 kibocsátás. Sokat elárul a társadalmunkról, hogy ma pl. egy cipész éhenhalna, ha javítóműhelyet nyitna.
"Véleményem szerint, ha tartósabb termékek gyártására és az elromlott eszközök javítására fektetnénk nagyobb hangsúlyt, akkor már az is rengeteget mérsékelne a szemét termelésen." Az egyik északnyugati EU tagország egyik politikusa ezt akarja visszahozni.
Persze, igazad van, hogy tök jó lenne, ha "tartósabb termékek gyártására és az elromlott eszközök javítására fektetnénk nagyobb hangsúlyt". A kérdés az, hogy ezt hogyan szeretnéd elérni, szabályozni és ellenőrizni, mint állam? Van minden országban több ezer termelő vállalat, annak sok száz terméke, az államnak nincs arra kapacitása, vagy eszközei, hogy mindet meglátogassa és rendszeresen monitorozza, hogy adott termék megfelelő minőségű-e. Ezért próbálkoznak a politikusok inkább olyan közvetett módszerekkel, mint a karbonadó, amit megvalósítani jóval könnyebb.
@@DornerCsenge Eddig is tudtak sok minden szabályozni és ellenőrizni. Mikor kellett akkor országok fogtak össze és egy közös szabványt követeltek meg pl RBG vagy a telóknál az azonos töltő bár ebből csak annyi maradt meg, hogy lehet mindegyiket USB-ről tölteni, de van ezen kívül még bőven példa. India ott amit csak lehet megjavítanak, mert ott ez a szemlélet és részben elvárás is.
Az államnak arra van kapacitása amire akar.
Helyesbítenék svéd szépségipari nagyvállalat akarja a tartós termékek gyártását visszahozni ami mellett kampányol.
@@DornerCsenge elkezdhetnénk egyébként az alapoktól is, (ön)tudatosítani a fogyasztókat... lehetne esetleg értelmet adni a közmédiának, felhívni az emberek figyelmét erre... vagy államilag támogatni azokat a kisvállalkozásokat/szakmákat amelyek ennek a motorjai lehetnének (pl. órásmesterek, cipészek, varrónők, mosógép szerelők, stbstb...) Rengeteg dolgot tehetne az állam, ha érdekelnék ezek a marginális dolgok a vezetőket. De visszamehetünk akár addig is, hogy az embereknek fingjuk sincs, hogy kell pl. a szelektív kukát használni.... vagy nem tudják, hogy a hulladéklerakók mennyi mindent ingyen átvesznek, és inkább az erdő szélére borogatják a szemetet.... ezek nagyon egyszerűen edukálható kérdéskörök lennének, ha valaki foglalkozna velük.
@@HUNCSA1 Na pontosan erről írtam én is csak más gondolatokkal.Állambácsinak csak arra van kapacitása,hogy büntessen.Semmi másra az ég világon.Viszont a beszedett pénz....hogy is fogalmazmatnék.Meg van mint az energia megmaradás törvénye.A beszedett pénz nem vész el,csak átalakul🤣.Én is szívesen fejleszteném a saját házikómat,hogy minél kevesebb energiát használjak mert tudatos lennék a környezetemre,csak hát nincs rá pénzem.
Nagyon jó videó lett! Mindig is érdekelt a karbonadó és ez nagyon jó összképet adott róla. Szerintem a karbonadó/karbonvám egy nagyon jó lépés a globális felmelegedés ellen. Ez karöltve a magas kibocsátású üzletágak innoválásával és a nukleáris energia elterjedésével szerintem véget vethet ennek a problémának. És még ott van egy jokernek a fúziós erőmű ami ha egyszer működőképes lesz akkor meg lesz oldva az energiaproblémánk a földön.
Köszönöm a munkádat!
Látom ég az az illatgyertya, de a karbonadót ki fogja fizetni utána? :)
Nem mindegy, hogy milyen gyertya. A méhviaszból készültben semmilyen kemikália nincs. Viszont az olcsóbbakat parafinnal készítik, ami viszont már mérgező.
@Nemeth Laszlo így van. Együnk követ és akkor senkit nem bántunk!
@@vittya4373 és mi lesz a kövekkel??? 😐
@@MCnightchannel követ kell ültetni
@@vittya4373 ooh shit tényleg
Szia Csenge,
Arra van vmi kimutatás, hogy pl: a Svédeknél a befizetett karbonadót ténylegesen mennyit és mire költ el az állam? pl: fák - erdők telepítése, napelem - szélturbina hálózat építése? Ha már a karbonadó befizetés megtörténik akkor jó lenne tudni és tapasztalni, hogy a megfelelő fejlesztésekre fordítják.
@Gábor Tóth a Svédországot azért írtam oda mint példa mivel ott magas a karbonadó befizetés és mint reprezentativ példa másolható lenne-e, akár csak az elv.... hogyan is lehet értelmesen elkölteni a beszedett adót....
Tisztában vagyok vele, hogy sok az erdő fás terület és hogy ott inkább a szélturbina kivitelezhető mint a napelem....
A kérdést rosszul tettem fel, de értelem szerűen arra vonatkozott hogy az előre haladott országok fel tudnak-e mutatni vmi jó példát....
Vagy ez megint arról szól ( fog szólni...) hogy az állam beszedi a karbonadót.... majd a vállalatok ezt (értelem szerűen beépítik és áthárítják a felhasználók-emberekre) vagyis úgymond kb "ténylegesen semmi értelme...." mert "megy a közösbe" vagy valakik zsebébe....
@Gábor Tóth
Ha áthárítják a vevőre .
És a zöld technológiai drágább még így is akkor nem csak arra jó hogy az embereket lehúzzák ?
A zöld technológiai nem fog fejlődni ha így támogatjuk .
@Gábor Tóth
Gondolom aki akar 50%al többet fizetni az vesz . Aki akar de nem futja rá az vesz olyat ami "zöldre festett" és megnyugtatja a lelkét .
@Gábor Tóth Megmondom őszintén eléggé szkeptikus vagyok a zöldítéssel kapcsolatban, leginkább egy szektának tartom, a karbonadót és társait meg búcsúcédulának. Többet fizetsz, hogy emiatt nyugodt legyen a kis lelked, de sok gyakorlati haszna nincs. Bölcsészek, közgazdászok, politikusok, aktivisták közkedvelt témája a zöldítés, de ez elsősorban műszaki és tudományos kérdés. A videó második mondata nagyon jól hangzik, miszerint "Évtizedek óta tudjuk mik az üvegházhatású gázok és hogyan járulnak hozzá a föld felmelegedéséhez." Biztos mindenki tudja, hogy az üvegházhatás 66-85%-áért a vízpára felelős?
Svédországon gyönyörűen látszik a zöldítés képmutatása, röviden-tömören minden drágább lesz és rosszabb, kivéve a gazdagoknak, mert ugye a 2,5 tonnás 300 lóerős hibrid terepjárók megvédik a környezetet. Németországban hasonlóképpen, a 0 g CO2 kibocsátású atomerőműveket "zöld" energiával pótoljuk, amikor az nincs, akkor meg beizzítjuk a szénerőműveket.
@Gábor Tóth A karbonadónak van haszna, csak nem az úgynevezett környezetnek, hanem az államoknak meg óriásbefektetőknek. A szén és a szén-dioxid többé kevésbé megkerülhetetlen, főleg a legfontosabb iparágakban mint az energiaipar, betongyártás, acélgyártás, vegyipar, élelmiszeripar. Ha drágábbá tesszük a tüzelőanyagokat, ezen keresztül az áramot, meg minden létező ipari alapanyagot és élelmiszert, gyakorlatilag nem tettünk mást, mintha megemeltük volna az áfát 5-10-15 százalékkal, ami mindig a legszegényebbeket sújtja leginkább. Meg lehet ezt tenni, csak ne állítsuk, hogy ez menti meg a világot.
Érdekes ez az idei szárazság duma, én minden évben ezt hallom, nekem úgy tűnt, hogy max 1-2 hetente egész nyáron esett az eső, de teljesen mindegy, mert öntözni ígyis-úgyis kell.
A 15-34%-ot adó széndioxid kibocsátás csökkentésével kapcsolatban azért vagyok szkeptikus, mert ez eddig csak gazdasági válságok alatt sikerült rövid időre, pont azért mert bújtatva mindenhol ott van, ahol bármilyen energia vagy vegyi folyamat van, márpedig ez mindenre igaz, még az anyagcserénkre is.
Amint abbahagyjuk a fűtést, közlekedést, táplálkozást, és minden ipari tevékenységet, eljő a csodálatos karbonmentes utópia, ehhez Észak-Korea áll a legközelebb.
Egyre jobban csinálod! ;)
Jó ez a karbontrade dolog. Ha van pénzem, pusztíthatom a bolygót. :)
Érdekes téma volt!
10:42 Már sokszor elmondták mások, hobby nem kell aggódni a világunkért, bolygónkért, hisz túl fogja élni, majd tesz róla, hogy visszaálljon az egyensúlyi állapot. Az emberiség, ill. a bolygón élő egyéb élőlény van veszélyben. 😉
Szia Csenge! Érdekelne videó az államkötvények működéséről/céljáról. Hónapok óta olvasok a MÁP+ sikeréről. Mi van benne? Mi a lényege?
😻
Remek videó Csenge! :)
Szervusz >) Szuper a video es klasz lett az uj frizurad is >)
Eddig a világ kormányai globálisan miben tudtak megegyezni, ami utána be is lett tartva?
Nem nagyon dobálnak egymásra atombombát amióta kölcsönösen megállapodtad hogy nincs soha többé katonai célú atomfegyver használat.
@@TeslaElonSpaceXFan azért van egy pár necces kormány elég csak Észak-Koreára vagy a jelenlegi afgán helyzetre gondolni. Nincs rá semmi garancia, hogy soha ezután nem lesz atomdobálás.
@@TeslaElonSpaceXFan Aha, igen. De ez csak azért van, mivel ha egy kilövi, akkor vélhetően a többi is és abból nem profitál senki. Ez nem megegyezés, ez kényszer. Akinek van atombombája, az katonailag nehezen vagy sehogy sem megszállható, mivel senki sem fog atomháborút kockáztatni. A környezetszennyezés kérdése meg egy hosszútávú folyamat, amit mindig halogatnak, 'majd megoldja a jövő embere'. Ergo nem veszik kellőképpen komolyan, ezért nem is lesz megegyezés, szerintem soha. Mint ahogyan semmiben másban sem.
Abban konszenzus van, hogy a lakosság érdekeit nyugodtan telibe lehet szrni. Olyan még nem volt, hogy egy ország le rohanjon egy másikat azért, hogy hogyan bánik a lakosokkal, de mivel egyes kormányoknak még az enszben is vétójoga van, így rájuk még annyira sem vonatkozik semmi. Vicc xD
@@akosvaradi8183 Kérlek alássan egyvalamiben megegyeznek. Nem a gazdagokat kell megkopasztani, hanem a szegényekből kipréselni az utolsó garast is.
Szia
Az összes durván károsító cég elöször kínába . Onnan Vietnámba vagy más hová költöztette a termelést . Ezzel szerintem nem érünk el mást csak felverjük a árucikkek árát . A szennyezés nagyrésze a harmadik világban keletkezik
Igen, ez a probléma tényleg fennáll, ezért próbálkoznak az EU-ban például a karbonvámmal.
@@DornerCsenge amúgy a karbonvám tényleg egy jó ötlet, és nem is hallottam róla még ezelőtt... Köszi ;)
@barmi123
Ha neked tetszik a karbon adó akkor veled kezdjük. Először mondjuk csak 15 százalékot vonunk le tőled havonta aztán majd emelünk ha rosszabbodnak a dolgok....ne aggódj majd teszünk róla😁 üdv. A te barátságos adóbehajtód.
@@AndreAndre-yd5gw milyen lelkület kell vajon ahhoz hogy valaki egy 1’hónappal korábbi kommentre úgy kezdjen el emberkedni, hogy a témáról szóló videot meg sem nézte/értette? 😳
Sajnos szerintem sosem fogunk változtatni ezen az életfelfogáson. A giga cégek, csak a profitot tartják szemelőtt, semmi mást @Dörner Csenge , mindaddig, amíg már teljesen késő és elkerülhetetlen lesz a vég. :( Imádom a videóid. Csak így tovább! Üde színfolt vagy a youtubeon.
Ha már állami szabályozás, akkor miért nem olyan rendeletek hozása, ami totálisan kihat globálisan is?
Pl: csak olyan üdítőitalok forgalmazásának engedélyezése, amik csomagolása visszaváltható és újra felhasználható! Lecsökkene a szemetelés és a folyamatos nagy mennyiségű, környezetszennyező gyártás... Vagy rosszul gondolom?
Ezen még dolgozni kell, egyik megoldás tervezet (és ami jelenleg érvényben van) sem volt eddig olyan, amire azt mondtam volna, hogy na ebbe nem lehet belekötni (pedig nem gondolkoztam rajta sokat), mint ahogy a háttérben égő kis gyertyácskába is bele lehet egy ilyen videó alatt (vicc volt) :)
Cap&Trade miatt tudott a Tesla profitot felmutatni. Volt ilyen évük is. Kicsit képmutatás volt, de szükséges. A videó tetszett, de nem a világot kell megmenteni csak az emberiséget :)
Csak így tovább, nagyon jó
Nem igazán értem. A karbonadó egy rendszeresen fizetett dolog, az ok. De aki a c&t rendszerben vesz jogot 100 tonna kibocsátásra, az hogy számon tartható mikor jár le? Egy üzemnek ami megrendelésre dolgozik állandóan változik a termelési kapacitása.
Plusz ezek a piacon lévő co2 opciók ha jól értem elévülnek, mivel aki megveszi el is használja, kimeríti, stb. Újat kell vennie, tehát folyamatosan újat is kell kibocsátani. Ezért nincs értelme felvásárolni és "ráülni", mert állandóan termelődik.
Én úgy tudom elképzelni, hogy meghatározott idő egy év, így mondjuk Január 1.-én az állam kiadja az éves meghatározott karbon kibocsátási jogot, amit cégek megvehetnek. De ez a jog December 31.-én elévül. Majd Január 1.-én újra kiadja.
Ha valaki megvásárol egy nagyobb összegű jogot és csak rajta ül, akkor a maximális éves kibocsátási mennyiséget csökkenti, mivel az állam az összes kibocsátási jogot kiadja Január 1.-én és ez egy meghatározott érték.
Egy vállalat termel egy évig, megméri, hogy mennyi volt a kibocsátása, majd az év végén be kell mutatnia annyi engedélyt, amennyi az éves termelését fedezte. Nem kell előre tudni a kibocsátást. Miután bemutatta az engedélyt, az kikerül a rendszerből. Elképzelheted úgy, hogy összetépik a papírt. :D
Tetszett a videó nagyon hasznos információkat osztottál meg benne! Esetleg készíthetnél egy videót a zöldenergiákról és a fúziós energia termelésről.
Fúziós reaktor még nincs.... zöldenergia magában semmit sem ér. Tárolás + hálózat kiegyenlítés, csak így.
Még csak a reklám ment, de már ment a like. Ééés, megint nem csalódtam!!! Gratula, és csak így tovább!!! 🥰🤗
Az elso 30 mp tol szamitva nem sokat kellett varnom a “na ezt ki fizeti?” c. kerdes megvalaszolasaig.
ismétlőmalom a leányka, muitnt az ürge vorsatz diána
De nem úgy van, hogy ezt a kvótát, mi(Magyarország) például eladjuk a cseheknek? Vagy az más kvóta?
Klassz lett a videó!
szokás szerint remek videó. a véleményem nem is a videó készítőjének szól, nem vele vitatkoznék. szerintem az a gond, hogy lehet a CO2-t adóztatni, lehet a kvótákkal kereskedni, de mindezek ellenére a CO2 nem tűnik el. csőkken a termelése? igen, lehet, hogy csökken, de akkor is folyamatosan egyre több kerül a légkörbe, mégha lassabban is. igazi megoldás az volna, ha ki tudnánk vonni ezeket a káros gázokat. de biztos ilyen projekten is dolgonak... remélem!
Alapvetően igazad van, de ezek a folyamatok bizony nem mennek egyik pillanatról a másikra. Gondolj bele, milyen bonyolult az egész ipari infrastruktúra. A szándék a legtöbb helyen megvan (legalábbis remélem), de valóban úgy tűnik, hogy ez nem elég, mert ezek az átállások nem elég gyorsak, úgyhogy egyelőre tényleg nem mi állunk nyerésre.
Mivel a levegőben lévő szén megkötésére - ha jól tudom - a mai napig nincs hatékonyabb módszer, mint amit a növények csinálnak az anyatermészet által létrehozva, úgyhogy jobb híján egyelőre tényleg csak a kibocsátások csökkentésben tudunk reménykedni, de sajnos egyelőre az ebbe az irányba tett erőfeszítéseink is kevésnek bizonyulnak. Ráadásul hiába állnak át egyre jobban a fejlett országok alacsonyabb kibocsátásokra, a nagy népsűrűségű fejlődő országoknak az életszínvonlal emelkedésével rémesen növekszik az energiaigénye, amelyet nem feltétlenül a legkorszerűbb módszerekkel tudnak fedezni, így ez még sokkal több kibocsátással jár. Összességében nem túl optimista a helyzet, hiába kongatják a vészharangot a tudósok már évtizedek óta.
@@ffarkasm Létezik jó módszer: nátrium-hidrooxid. A saját súlyánál LÉNYEGESEN több szén-dioxidot tud megkötni, és az előállítása gyakorlatilag semmibe nem kerül, mert nátrium az aztán akad bőven. Miért is nem használják tehát? Akadémikus kérdés...
@@TheLambdaTeam nátrium akad bőven, de nem tudom, hogy kifizetődő lenne-e a nátrium-hidroxid ilyen célú előállítása, mert a sóoldat elektrolízise is elég energiaigényes dolog.
Amúgy érdekel a dolog. Tudsz mutatni valami tanulmányt vagy ismertetőt az eljárásról hogy ezt a módszert alkalmazzák-e valahol?
@@ffarkasm Energiaigényes, az tény. A másik lehetőség hatalmas légkörfeldolgozók építése (a klímaberendezések mintájára), de az még több energiát igényelne. Viszont ha választani kell eközött és az elszabadult üvegházhatás között, az emberiség kénytelen lesz meglépni, akármennyi energiát is igényel.
A dolog engem is érdekel, már egy jó évtizede foglalkozok amatőr szinten klimatológiával. Két irányban kutakodtam: hőmérséklet csökkentése és CO2 megkötése. Olyan vegyületet kerestem, ami képes a saját súlyánál jóval több CO2-t megkötni. Kettő lehetséges jelölt van eddig: a nátrium-hidrooxid és a kalcium-hidrooxid (vagyis az oltott mész). A tanulmányok, amiket olvastam, idegen nyelven vannak, és bizony jópár szilveszter eltelt, mióta olvastam őket, szóval nem tudom, azóta nagyüzemben, gyakorlatban megvalósították-e valahol. Annyit tudok, hogy ez a két vegyület hatékonyság szempontjából nagyon jó lenne, ha elegendő mennyiség állna belőle rendelkezésre. Olvastam valami útburkoló-anyagról is, ami ugyanerre képes anno az Origón, de erről azóta se találtam több infót :'(((
@@TheLambdaTeam sok minden tudományos ötlet van, ami papíron elég jónak tűnik, de bizony a gyakorlatban még nem jutottunk el oda, hogy széles körben alkalmazzuk, mert ilyen módon még nem hatékony, nem kifizetődő, vagy még egyáltalán nem is megvalósítható. Erre szokták mondani, hogy "the devil is in the details". Ilyen például a vákuumvasút meg a magfúziós erőmű. Nem feltalálni kell, mert már fel van találva, csak olyan szintre kell fejleszteni, hogy a gyakorlatban is hatékonyan alkalmazható legyen.
Ha tényleg tudnánk megújuló energiaforrásokból jó hatásfokkal fedezni a nátrium- vagy kalcium-vegyületek elektrolízisét, hogy aztán a hidroxidjaikkal szén-dioxidot kössünk meg, akkor lehet, hogy kivitelezhető a módszer pláne, hogy a melléktermék meg valószínűleg nem lenne problémás, mert a nátrium-karbonát meg a kalcium-karbonát a világ legtermészetesebb vegyületei között vannak. Ezért is nem utasítom el minden további nélkül az álláspontodat.
Azt viszont, hogy ez az egész milyen nagyságrendekben igényelne energiát, milyen ipari infrastruktúra kell hozzá, és milyen egyéb tényezőkkel és következményekkel kéne számolni, fel se tudom becsülni, mert én csak egy egyszerű gyógyszerész vagyok, nem vegyész-/környezet- vagy energetikai mérnök. :)
Szuper lett a videó Csenge! Nagyon-nagyon hiánypótlóak a videóid!
Amortizációs adó is kellene. Ha már programozott a termékek elromlása... Sok esetben verseny hátrányban van az olyan terméket gyártó cég amely tartos termékeket gyárt... Vagy csödbe is viszik.. Vagy felvásárolják csak hogy bezárják a céget..
Egyszerűbb lenne felszámolni a tervezett tönkremenetelt. Úgy ahogy van. És akik selejtet állítanak elő, lecsukni őket 5-10 évekre.
Érdekes, hogy a születésszabályzásról még mindig nem beszélnek. 1950-ben, azaz 70 évvel ezelőtt még csak 3.5 milliárd ember élt a bolygón, most 2021-ben lassan elérjük a 8 milliárdot. Ha ez még megspékelnénk a fejlődő országokat támogató (élelem és tiszta víz programmal), akkor fel lehet tenni a kérdést, hogy milyen gyorsan érnénk el azt a pontot mikor már annyi ember élne a bolygón, hogy az emberek nagy többsége már éhezne ill. nem lenne elég földterületük se. Ekkor elég lenne egy vallási vezető vagy egy politikus, hogy kirobbantsa a 3. világháborút. Szumma szummárum, a most felnövő gyerekeknek pokolian szar életük lesz és ez ellen az se segítene, hogy a Kínából rendelt vackokra 5-10-25% büntetővámot rakunk.
Ez stimmel, de mi lenne a megoldás? Állítsunk fel népességszabályozó osztagokat, akik minden élveszületés után legyilkolnának 1 embert?
@@TheLambdaTeam Például a "szent" segélyszervezeteknek nem ételt kéne osztogatniuk szegény országokban, hanem kotongumit, fogamzásgátlót és előadásokat kellene tartaniuk, hogy a gyereket nem a gólya hozza, hanem sex után keletkezik.
@@TheLambdaTeam ruclips.net/video/dBS32j0sYTA/видео.html
@@petertakacs3402 Én alapból ellenzem, hogy segélyezzük Afrikát. Idehaza is van 5 millió nincstelenünk, hála a Viktátornak, rajtuk ki fog segíteni? Ja, senki...
Lenyűgözőek a videóid Csenge. Köszönjük az értékes tartalmakat.
Köszi a videót, jó lett . Szerintem a karbonadó hatásosabb lenne. Eddig ezekbe nem is nagyon gondondoltam bele, jó tájékozódni :)
Ja. A Svédek már olyan jók, hogy gyakorlatilag minden termelést elvittek valahová. Mondjuk igazuk van annyiból, ha elfogyott a zseton, akkor már nem fogják a távol-keletről hordani a szajrét.
@Tamas Vamos
Te egy gondolkodó ember vagy. Ez veszélyes hivatás.
Nem kezelni kéne, hanem megoldani. Azt kéne csinálni, ami a leglogikusabb lenne akkor, ha az ember magának csinálná. Ha évekkel ezelőtt egyik pillanatról a másikra teljesen megszűnne minden emberi kibocsátás, akkor is túlmenne a hőmérséklet, mert hatalmas hőkapacitásról van szó. Még akkor is, ha megmaradnának az áramlatok, de mostanában azt látom mindenhol, hogy leállhat a Golf-áramlat. A műanyagevő baktérium azt is megeszi amit nem kell. Az enzimek pedig olyan dolog, hogy nem is olyan rég olyanokat láttam mindenhol, hogy valami fehérje elszabadult valami francia laborban, és emberek haltak meg tőle. Akár az is lehetett. Amúgy rákerestem, és nem írták, hogy mire bontja le. Az újrahasznosítás nem 100%-os, plusz plusz energia, és eszköz, és vegyszer. A napelem, nagyon rossz hatékonyságú, és 100% hatásfokkal is az lenne. Kevés fogyasztó kell, és annyi, és olyan termék, amire, és amennyire tényleg szükség van. És ezek mellett kéne valami megoldást csinálni, nem ezek helyett. Tudod, mintha rántottát sütnél a gázon. Ha még folyékony, és elzárod, akkor még a vas alatta annyit melegíti, hogy jó lesz. De ha akkor zárod el, mikor már jó, akkor még ha utána le is veszed a vasról, már összeszikkad. Ez a probléma, hogy az is kevés lenne, ha teljesen megszűnne, nemhogy csökkentgetik, meg a gazdagabbaknak lesz jobban pénze szennyezni. Ne legyen az a pénz amiért valaki szennyezhet! Településeken is, inkább lenne akkora távolság két telek közt, hogy ne fúljanak meg egymástól, minthogy teljes mértékben szolgáltatóktól kelljen függni! Legyen annyi ember amennyi nyugodtan füstölhet! Nem tartom jónak, hogy mindig mindent büntetéssel, meg adóval akarnak megoldani. Hogy pl. maga a jó hatékonyságú gázkazán, ami ennél fogva környezetkímélőbb, és ezért sokkal drágább, pedig ez is kb. semmiből áll, de mondjuk rákötelezik az embert, hogy csak olyat köttethet be. Ebben is, az ember, ha magának csinálná, ha nem lenne pénz, vagy nem úgy működne ahogy most, és a cél lenne a fontos, az számítana, akkor csak a jobb hatásfokút használná. Csak olyat csinálna. Nem gyártana rosszabbat, mert védeni akarja a környezetét. Senki nem ellenkezne, ha ingyen lenne. Ha az lenne a lényeg, hogy védjük a környezetet, nem az, hogy mivel húzhatnak le. Minden valós problémánál azt olvasom mindenhol, hogy a gazdaság nem engedi a megoldást. És mindig ehhez a problémákat generáló, és nem megoldó gazdasághoz akarják alakítani a valóságot, nem fordítva. És ezt globálisan értem, a gazdaság miatt vágják az esőerdőt, a gazdaság miatt nem tudták megmenteni a kihalástól az orrszarvú fajt, a gazdaság miatt etetnek cukrot a méhekkel, a gazdaság miatt nem állíthatták meg a koronát, a gazdaság miatt megy minden úgy, ahogy. Minden annyiba kerül, amennyinek meghatározzák. Szerintem olyan gazdaság kéne, amiben a természetvédelem nem anyagi, és nem politikai kérdés. Azért sem, mert engem nem csak az ember érdekel, meg azért sem, mert attól, hogy szinte senki sem akarja látni, de még hogy ha ezeket a gyári sz@rokat is etetik velünk, nagyon messze kezdte meg az útját az a táplálék, mire oda jutott, hogy számunkra feldolgozható legyen. Az autotrófokra gondoltam. Na szóval ha mondanám, hogy óllályvzmetör, akkor így érteném. Nem olyan szempontból nézem a mérgezést, hogy az vele a probléma, hogy miatta a halászoknak cumi volt. (Ez nem azt jelenti, hogy nem érdekel(jó, igazából nem érdekel, de ebben a rendszerben én is lehetnék halász, vagy esőerdőirtó, stb.), hanem azt, hogy az más probléma, hogy az emberek annyira függnek a rendszertől, hogy nem önellátók, és nyilván ott nekik kb. az az egyetlen megélhetés, a braziloknál meg az erdőirtás. Azt csinálják, amit a rendszer megkíván.) És ha kifizetnék őket, akkor sem tartanám nem megtörténtnek a dolgot. És homokba dughatjuk a fejünket, de a szennyezést nem tudjuk visszacsinálni, csak többet nem szennyezni lennénk képesek, de erre se vagyunk. És minden visszajut belénk, visszahat ránk, közvetve, és közvetlenül is, szóval akik csak az emberekkel foglalkoznak, ha tényleg foglalkoznának legalább velük, akkor se úgy lennének a dolgok, ahogy. De Kína, Oroszország, és az USA is iparból él, amit mindenre kiterjeszt, és örökké versenyezni fognak az űr, és hadiiparban is, így nem látom az esélyét annak, hogy mindenki feladja ezeket a nagyobb hatalommá válási törekvéseket.
"A napelem, nagyon rossz hatékonyságú, és 100% hatásfokkal is az lenne." A propaganda pont az ellenkezőjét állítja. Amivel már úgy tele van a net, hogy én normálisan utána se tudok nézni, hogy mi a valós helyzet ezzel. Szinte semmi érdemlegeset se találtam róla arról bezzeg igen, hogy ilyen jó meg olyan jó és nincs káros hatása a környezetre. Azóta már találtam pár apróságot, de nem sokat ezekre is csak véletlenül találtam rá. Úgyhogy ezt a kevés infót köszönöm.
"a gazdaság miatt nem állíthatták meg a koronát" Ennek semmi köze a gazdasághoz, mert mindenféleképpen terjedt volna bár mit is teszünk. Egy légúti betegségnek nem igazán lehet útját állni.
@@HUNCSA1 Ezt már tényleg nem hiszem el, hogy évek alatt nem értik meg az emberek, hogy hogy terjed. Az elején elmondták, hogy testen kívül lebomlik. Tehát adott időn belül egyik emberből kijött fertőzi meg a másik embert. Tehát már az elején ha nem adják tovább, ami kikerült a fertőzöttből, az lebomlik, a fertőzött meg vagy meggyógyul, vagy meghal. És vége a fertőzésnek, nem adnak meg neki minden esélyt, hogy mutálódgasson, mint most. | Megnézed, hogy mennyi a robbanómotor hatásfoka, mennyi energia van 1kg benzinben, mennyi a napsütés egy négyzetméteren, és az hogy változik az idővel, az időjárással, mennyi energia van egy kiló akkuban, és ezután lehet még nézni azt is, hogy mennyibe kerül, és össze lehet hasonlítani, hogy milyen fogyasztáshoz miből mennyi kéne, és az mekkora helyet foglalna. Szóval, ugye vannak ilyenek, hogy 1200W fűnyíró, 2500W elektromos láncfűrész, de ha csak a 100W-os keringetőszivattyút kéne keringetni a gázkazánnak télen a legsötétebb, és felhősebb napon is, ahhoz mi kéne? Úgy, hogy a napelemnek se 100% a hatásfoka, veszteség van a vezetéken, a konverteren, az akkun, és közben el is használódik a napelem is, az akku is. Nem véletlenül kínálják visszatáplálásos módon. De a lényeg, hogy ez is a gazdaság miatt van, mert még ha lenne pénzed arra, hogy meglegyen visszatáplálós nélkül, akkor se teheted meg, mert lopod a napot... És a visszatáplálós se lesz olcsóbb. De még csak a fúziós se lenne. Mindig az a lényeg, hogy függj, és fizess, ehhez pedig csinálnod kell valamit ami beleillik a rendszerbe különben elveszik mindened, és csöves leszel.
@@HUNCSA1 Ezen kívül, a beérkező sugárzás nagy része infra, ami nem csak nem hasznosul, hanem a melegtől romlik a napelem hatásfoka, plusz az akkuknak is vannak veszteségeik. És tényleg, nem is csak a napelemekről van szó. Az egy rendszer. Kell hozzá inverter, kell hozzá töltő, kell hozzá akku. Törpe feszültségen nagy áram kell, és sok a veszteség, kisfeszültségű akkukat nem gyártanak, mert nem éri meg. Megint a gazdaság nem engedi. Nagyon drága minden, pedig túl kell méretezni nagyon, hogy biztos mindig működjön, inverterből meg akkuból meg ha 10 percig akarsz fűnyírózni, akkor is csak akkor tudsz, ha le tudják adni azt a teljesítményt, de ahhoz olyan akkuk, és olyan inverter kell. Az 500W-os inverter nem ad le 2500W-ot 10 másodpercre sem. Akkor sem, ha az akku egy egész nap alatt töltődött annyit, hogy 10 másodpercig fűnyírózhatnál belőle.
@@gyulamolnar8971 "Ezt már tényleg nem hiszem el, hogy évek alatt nem értik meg az emberek, hogy hogy terjed. Az elején elmondták, hogy testen kívül lebomlik. Tehát adott időn belül egyik emberből kijött fertőzi meg a másik embert. Tehát már az elején ha nem adják tovább, ami kikerült a fertőzöttből, az lebomlik, a fertőzött meg vagy meggyógyul, vagy meghal. És vége a fertőzésnek, nem adnak meg neki minden esélyt, hogy mutálódgasson, mint most." Elég lett volna csak annyit írnod, hogy nem értesz hozzá ahelyett, hogy hosszan kifejted.
A többit viszont köszönöm.
@@HUNCSA1 Akkor a többiről is elég lett volna annyit írnom, hogy nem értesz hozzá.
helóheló Csenge. Még az első feliratkozóid közül vagyok. Az IT től jöttem át tavaly. Figyelj én azóta követlek de nekem őszintén szólva jobban tetszett a régi tartalom amiket még te raktál össze egyedül. Néhány videódból sugárzik hogy megmondják neked mit kell mondanod. Csak egy tanács. Maradj önmagad, pls. :)
Az egész szöveget egyedül írtam, nem mondtak meg nekem semmit. :D
2017 ben az újonnan regisztrált autók 0,4g/km co2-t bocsátottak ki átlagosan. Ami 3 Kg co2 7500km re vetítve. Na most ez elég messze van az 1 tonnától. Vagy én értek félre valamit. (Forrás európai parlament hírek... A linket nem engedi iderakni)
"Amit érdemes tudni a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátásáról az EU-ban" Ez a címe a cikknek. Ezt beírva biztos kidobja a google
Ebbe a cikkbe én is belefutottam, a magyar cikk egy angol nyelvűt idéz, amiből kiderül, hogy a tavalyi évhez képest az autók kilométerenként 0,4 grammal kevesebb co2-t bocsajtanank ki. Szarul lett magyarra lefordítva a cikk. Ha keresel angol nyelvű forrásokat, akkor látni fogod, hogy olyan 140 g/km körül vannak az autók Európában, az USA-ban meg ennek kb a kétszerese, kb 270 g/km.
@@DornerCsenge És tényleg. Ezért éri meg több forrásból tájékozódni, még akkor is ha a forrás biztosnak tűnik. Bocsánat 🙏 hogy kételkedtem. Viszont 0.4g al többet tolnak ki nem kevesebbet. Szóval még romlott is a dolog. Elkeserítő.
Szia Csenge, A mostani Európai energiaipari válságról és főleg annak (várható) hatásairól/következményeiről Magyarországra készíthetnél egy videót, érdekelne mi fog történni, közgazdasági szempontból hogyan befolyásolja már most is és majd az életünket. (Ugye ennek már látható nyilvános elemei/okozói például: - Az Oroszok nem adnak el gázt, -A Németek egyszerre vezetik ki a szenet és az Atomot stb...) De legfőképp meddig tartható az a "mesterséges" állapot hogy a 2-3 szorosára emelkedett világpiaci energiaárak most nem csapódnak le a Magyar lakosságon? Ki és hol fogja végül megfizetni ezt az árat? (Miközben már nyugaton lázadoznak a lakosok a magas árak miatt.)
Senki nem fogja, hanem benyelik a veszteséget. A kereskedelem ugye nemcsak arról szól, hogy dől a lé. Vannak hullámvölgyek is.
Írok egy kommentet, az algoritmusnak! Szerintem sokkal több feliratkozót érdemelsz, Csenge, nagyon hasznos tartalmaid vannak, a pénzügyi tudásom egy igen komoly hányadát a Te videóidból tanulom! Kérlek folytasd, még sokáig!
Hűha 🤣🤣🤣🤣
ruclips.net/video/cz_1SGDawUk/видео.html -- Bocs, erről ez jutott eszembe (legalábbis az az 5 perces részlet, ami innen következik: a hallgatói levélig bezárólag) -- nagyon ütős kis részlet, ezért is maradt meg. Szerintem a jelenséget (CO2 kibocsátás mennyisége és tsai.) leginkább a **fogyasztói magatartás** drive-olja, azt pedig leginkább a marketing (pl. egyre ügyesebb/hatékonyabb algoritmusok segítségével történő) "agymosása". A józan önmérséklet sajnos itt sem működik eléggé a kritikusan szükséges szinthez képest, amikor a maci sem süllyed el... Van remény?
Ezt is mi fogjuk fizetni a végén. Hurrá!
A gond szerintem az ,hogy politikát akarnak vinni olyan dolgokba amibe nincs helye. Egyszerűen össze kéne fognia mindenkinek és boom vége ennek a hülyeségnek. Persze ez nem ilyen egyszerű. Habár igazából minden válalatnak megvan a maga fő emberkéje akinek csak bólintani kéne egyet és meg oldódna ez is. De hát nah ez van. Minden esetre egy biztos amit mindenki tud az pedig a vége a dolgoknak ami az embereknek a halál a földnek pedig a teljes nyugalom amikor az emberiség eltünik mert nem volt képes arra amit egy primitív kis hangya is megcsinál.
És mire használja az állam a új adót...?
Szuper amikor a szponzorált videó ilyen diszkréten reprezentál egy eseményt :) Informatív lett, nagyon köszi!
Az a tőzsdés rendszer a co2 re elég érdekesen hangzik :D Ez is beleépülne a kapitalizmus automatizmusába :D Vajon milyen lélektani folyamatok szabályoznák a co2 árát a piacon?? :D
2005 óta működik az EU-ban, de Kaliforniában - vagy, mint hallhattad, Kínában is - működik már. GBR-ben 2005-öt megelőzően is működött...
Szia! Feliratkoztam, de nem ez a videó miatt, hanem a többi miatt. Sok munka van benne, látszik, de nem volt alapos a körüljárás még így sem, mellesleg tartózkodnék az efféle szponzorált tartalmaktól, mert ugyan biztos jó pénzt kapsz érte, csak éppenséggel nem lesz eléggé őszinte. Kezdve attól az ironikus dologgal, hogy az illatgyertyák ott égnek a háttérben, pont e videó közben, ami így eléggé kontraproduktív vagy éppenséggel akár képmutató. Mindenesetre, igényes a videó, csak nem érzem őszintének, hanem inkább propagandának.
A gyertyák az összes többi videómban is ott égnek, nem a szponzorok rakták oda. :D De az igaz, hogy nem a legtalálóbb dekoráció volt ehhez a témához. :D
De jó, hogy megint beszélsz nekünk! ♥
A TUDATOS vásárlás, és a pazarlásról való leszokás a megoldás! Nem egy adó a vállalatoknak, államoknak, amit végső soron mi fizetünk ki a termékek, szolgáltatások árába beépítve, és adók formájában! Felvilágosítással, és a gyermekeink oktatásába kellene kezdeni a megoldást!
Maximálisan egyetértek. Csak a fogyasztás visszafogása lehet a megoldás.
A fogyasztást pedig úgy lehet visszafogni, ha megdrágulnak azok a termékek, amik sok CO2-t bocsájtanak ki. Így végső soron a karbonárazás pont azt éri el, amit te is szeretnél, hogy csökkenjen a fogyasztás. Csak éppen nem azért, mert az emberek tudatosabbak lesznek, hanem mert a pénztárcájuk úgy kívánja.
Láss példát: a szabadtartásos házitojás ára ugyan annyi vagy olcsóbb,mint a boltban kapható tömegtermelt, ketrecben gubbasztó,napvilágot nem látó tyúkoké,mert a barmok csak az árát nézik... Ehhez nem iskola kell
Arról nem is beszélve, hogy kit támogat ilyenkor a vásárlás... A szomszédot vagy multit. Nemcsak a fejekben, hanem a szívekben is nagy a probléma,amit meg nem az oktatás hiányosságára kell fogni
@@DornerCsenge Szóval nem a tudatos ember lenne a megoldás, hanem a szegényebb? Ez komolyan gondolod?
Ilyen legalja selejt oktatási rendszerrel, mint a mienk...már az is csoda, ha segédmunkásnak jók lesznek az egyetemekről kikerült diplomás hülyék. Tudják, hol volt a mohácsi csata, elszavalják a Nemzeti Dalt, tudnak törtet osztani egész számmal, de a munkájukhoz totálisan segghülyék.
És ilyennel van tele az ország.
Pénz-pénz-pénz.....néhány éve tudja az emberiség, hogyan lehet kivonni a légkörből a CO2-t. Persze van még mit fejleszteni, de pl. az űrutazás egyik feltétele is az, hogy az O2 kivonható legyen bármiből. A technológia alapjai megvannak.....a kérdés, mikor lesz az ember élete elég drága?( Vagy...csak ámítjuk magunkat és nem leszünk képesek befolyásolni a természeti folyamatokat.)
Eddig én csak egy ilyen légkörből CO2 gyárról láttam képet, de az kint volt a pusztában sivatagos területen mindentől messze hegyek között. Ennél arra következtetésre jutottak, hogy még nem hatékony. Ez a tényleg nem mondod, miért nem húztátok fel a Holdon ott még sżąrąbb eredményt tudna produkálni kategória. Egy csomó gyár közelébe fel lehet húzni egy ilyen létesítményt, hogy ténylegesen lehessen vele kísérletezni. Ha jól emlékszem egy másik megoldást már kb 10 éve alkalmaznak egyes cégek akik a kéményeikre felszerelt szűrőből nyerik ki a CO2-t és azt hasznosítják.
@@HUNCSA1 Általános iskolai anyag a CO2 megkötése. Nézz utána: nátrium-hidrooxid.
@@TheLambdaTeam Hidegen hagy mikori tananyag. A lényeg akkor se változik. Nem a puszta közepén kell ezzel kísérletezni hanem a gócpontok közelében, hogy értelme is legyen. Olvastam pár ígéretes egyéb megoldásokról amik hellyel közzel működnek. Nem mintha ettől megoldódna a probléma, mert egyszerre több megoldást kéne kidolgozni és bevetni és nem kikiáltani a CO2-t közellenségnek mintha az tehetne mindenről.
@@HUNCSA1 A nátrium-hidrooxidnak hót mindegy, hogy gócpontból vagy máshonnét jön-e a CO2, ő megköti.
A CO2 azért van kikiáltva közellenségnek, mert elszabadult üvegházhatást okozhat. A többi gáz erre képtelen.
Ügyes
Közérthetően és tömören tudsz beszélni egy adott problémáról. Nekem ez valószínűleg most nem fog sikerülni :)
Kicsit továbbgondolnám a videóban elhangzottakat (én lehet, egy kicsit tágabban értelmezem az externális hatásokat, mint a közgazdaságtan, de nem vagyok közgazdász, én minden az adott tevékenység által indukált negatív hatást ideértek, tekintet nélkül arra, hogy ki és mikor „fizet meg érte”):
1. Egy adott (emberi) tevékenység általában nem csak egy externális hatást vált ki, hanem többet is.
2. Egy adott (emberi) tevékenységhez kapcsolódó externális hatás megszüntetése/csökkentése újabb externális hatás(oka)t generálhat, és/vagy már meglévőket súlyosbíthat.
Az elsőre példa, ha maradunk a banán ültetvényeknél, pl. az ültetvény által igényelt hely. Minden emberi tevékenység, aminek van térbeli vonatkozása, van valamekkora közvetlen (a példában maga az ültetvény), vagy közvetett (pl. termeléshez, szállításhoz szükséges infrastruktúra) helyigénye. Hogy ez pontosan milyen hatásokkal jár, az az adott körülményektől függ, melyeket még nagyon alapos kutatásokkal is csak becsülni lehet (pl. ma már nem lehet megállapítani, hogy az adott ültetvényhez kapcsolódó emberi tevékenység hány olyan faj, mekkora nagyságú populációját pusztította el, melyek kihaltak mielőtt a tudomány leírhatta volna őket).
A másodikra példa lehet, maradva a banánnál, ha mondjuk a növényvédőszer használatának betiltásával csökkennek a hozamok, így ha ugyanakkora mennyiségű banánt szeretnénk előállítani (tegyük fel, hogy nincs más innováció, ami kompenzálhatná a termelékenység csökkenését), akkor ahhoz nagyobb területre lesz szükség, tehát nő a helyigény, ami az adott körülményektől függően jelentheti a természetes növényzet további pusztítását (vagy esetleg más jellegű mezőgazdasági tevékenység elől vesz el helyet).
Mivel lakóhelyem, Százhalombatta is megjelent a videóban, hozok példát Battáról is. A város egy jelentős energetikai központ, a finomító mellett az ország egyik legnagyobb - bár fokozatosan leépített - teljesítményű hőerőműve is a városban található. A fosszilis energiahordozók (én most ebben az értelemben az uránt is ide sorolom) egyik legnagyobb előnye a nagy energiasűrűség. Így magának a termelésnek a területigénye kicsi, pontszerű (a bányászat, szállítás, hulladékkezelés azért rendesen dob ezen). Ezzel szemben a megújulók energiasűrűsége kicsi, így a termelésnek nagy a területigénye. Ez pedig egy nagyon jelentős probléma.
Százhalombattán naperőmű az erőműhöz tartozó területen, de nem korábban lebetonozott területen, hanem korábbi mezőgazdasági területek (halgazdaság) és erdő helyén épült fel.
greenfo.hu/hir/beindult-a-legnagyobb-hazai-naperomu/
Közel 9000 háztartást ellát, de ehhez nagyobb területre van szükség, mint amit a lakótelep elfoglal, ahol élek (ráadásul a lakótelepen található fák lombkoronája által lefedett terület nagysága valószínűleg közel akkora, vagy akár nagyobb, mint a lakóépületek által elfoglalt hely, bár ezt még nem számoltam ki, de műholdfelvételek alapján könnyen megtehető lenne, majd egyszer meg is csinálom; a lakótelep biodiverzitása is valószínűleg sokszorosa a naperőműének, de ez már összetett kutatást igényelne). Nagyszerű, hogy naperőművel el lehet látni elektromos energiával egy lakótelepet, csak ehhez nagyjából még egyszer ugyanakkora terültre van szükség. A naperőmű által elfoglalt terület másra már nemigen használható. Se lakóhelyként, se mezőgazdasági területként (Németországban folytatnak kísérleteket, hogy egy adott terület egyszerre energiatermelésre és mezőgazdasági termelésre is használható legyen, de egyrészt ez nem naperőmű, másrészt a terméshozamok csökkennek, így vagy intenzívebb termelés - és azzal szükségképpen együtt járó negatív externáliák -, vagy a termőterület növelése - szintén negatív externáliákat indukálva - szükséges a termelés szinten tartásához), se természetes élőhelyként nem hasznosítható. Márpedig ezek mindegyike hasznosabb funkció lenne (vagy a funkciók vegyítése), mint ha pusztán energiatermelésre használunk nagy és potenciálisan értékes területeket.
Tehát a megújuló ernegiatermelés a kis energiasűrűségből fakadó nagy területigény miatt zöldmezős beruházásként, ahol nagyléptékben, koncentráltan kizárólag az energiatermelés jelenti a funkciót nagy externális költséggel jár. A funkciók vegyítésével lehet a negatív hatásokat tompítani, pl. már beépített, burkolt felületek felhasználása energiatermelésre is (pl. háztetők, parkolók felett, stb.). És akkor a helyigényen kívül egyéb externális költségekbe bele se mentem, pl. a napelemek előállításához kapcsolódóan:
g7.hu/tech/20210802/mire-a-napelemed-felkerul-a-tetore-jo-sok-szenet-elegettek-hozza/
Tehát a fosszilis energiahordozók tervezett kivezetésének is vannak externális hatásai, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Valamint ha tágabban nézzük, az emberi tevékenységnek csak egyik negatív externális hatása a fosszilis szén légkörbe juttatása. Ha azonban túl nagy hangsúlyt, túl sok figyelmet és erőforrást fordítunk erre a problémára, más problémákat elhanyagolhatunk. A magam részéről nem a légköri üvegházgáz koncentráció antropogén eredetű növelését tartom a legjelentősebb emberi tevékenységhez köthető externáliának, hanem az emberi területhasználat mértékét és módját (a fosszilis energiahordozók kivezetése pedig csak tovább ronthat ezen). Hogy miért gondolom így, azt válaszban írom le.
Nem vitatom, hogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, nem vitatom, hogy ennek háttérében jelenleg valószínűleg az antropogén eredetű (közvetlen és közvetett, pl. szántóföldeken, a talajművelés következtében a talaj szervesanyag tartalmának oxidálódása, valamint pozitív visszacsatolásokon keresztül, pl. felmelegedés --> permafroszt olvadása --> metán felszabadulása) üvegházgázok légköri koncentrációjának növekedése áll (+ egyéb hatások, pl. albedó megváltozása, ami lehet pozitív visszacsatolás is, pl. hóval/jéggel fedett területek kiterjedésének, fedés időtartamának csökkenése, de lehet közvetlen emberi hatás is, a felszínborítás megváltoztatásával).
De önmagában a felmelegedés nem lenne túl nagy probléma. A bioszféra (benne az emberi faj is) alkalmazkodott már ennél nagyobb mértékű változásokhoz is (pl. pleisztocén-holocén átmenet). Ha az egyes fajoknak rendelkezésükre állnak migrációs folyosók és/vagy refúgiumok, ahol a számukra kedvezőtlen időszakot átvészelhetik, képesek az alkalmazkodásra (persze ez mindig járt „áldozatokkal” is, de „nyertesekkel” is).
Jelenleg a legfőbb gond az emberi tájhasználat, ami ezt megnehezíti számukra. Igazából ez nem is új keletű probléma. Már kőkorszaki eszközöket használó kis népességű emberi populációk is képesek voltak hatalmas károkat okozni. A pleisztocén megafaunát érintő kihalási hullámban gyakorlatilag minden kontinensen benne volt az ember keze is. Valahol a klímaváltozás - vagy más - hatására sebezhetővé vált populációkat lökhette bele a kihalást jelentő szakadékba („one-two punch” hipotézis), pl. É-Amerika:
„This suggests that rodent populations, similarly to plants,
adapt to climate changes by migrating with the fluctuating temperature
and rainfall regimes. This pattern is not mirrored in the
large mammals, which were exposed to the combined effects of
climate change and human hunting. Hence, these data suggest
that human hunting of large mammals, likely together with climate
change at the end of the Pleistocene, led to the extinction of
megafauna in North America.”
www.nature.com/articles/s41467-020-16502-3
Folytatás a válaszban.
Kicsit részletesebben:
A jelenlegi legsúlyosabb problémának a a biodiverzitás csökkenését - genetikai, faji, élőhely diverzitás egyaránt - startom. Mely sokkal hosszantartóbb változást jelent, gyakorlatilag a földi élet fejlődésének teljesen új irányt szab, ahogy a földtörténet során az összes jelentős globális kihalási hullám is tette. Persze a két folyamat nem független egymástól, de önmagában nem a klíma változása az, ami igazán súlyos hatást gyakorol a bioszférára. Mint írtam, ennél sokkal jelentősebb klímaváltozásokhoz is alkalmazkodni tudtak az egyes populációk, közösségek (pl. legutóbbi glaciális-interglaciális átmenet), pl. migráció, az adott faj, adott populációja számára refúgiumokat jelentő területekre való visszahúzódás és ottani túlélés, majd a számukra kedvező időszakokban az onnan történő újbóli elterjedés segítségével (persze van amikor erre emberi hatástól függetlenül sincs lehetőség, természetes barrierek is állhatnak a migráció útjában, így az éghajlatváltozások mindig együtt jártak populációk, fajok végleges eltűnésével is, pl. érdemes összevetni a fafajok diverzitását É-Amerikában, ahol az észak-déli migráció útjában nincsenek jelentős akadályok, és Európában, ahol a kelet-nyugati irányú hegységek az észak-déli - pontosabban az interglaciálisok idején az északi féltekén délről, a refúgiumok felől északi irányba tart a migráció, míg a glaciálisok idején az északi populációk nem vándorolnak délre, hanem jellemzően kipusztulnak, hacsak nem tudják átvészeli egy kedvező adottságú refúgiumban a számukra kedvezőtlen időszakot - irányú migrációt). Azonban az emberi tevékenység, elsősorban a tájhasználat, mellyel a potenciális refúgiumokat feldarabolja, vagy megsemmisíti, a migrációs útvonalakat elzárja, stb., ezeket a folyamatokat nagyon megnehezíti.
Természetesen regúgiumokat nem csak klímaváltozással kapcsolatban említhetünk. Pl. az emberi tevékenység feldarabolva korábban egybefüggő, vagy legalább migrációs folyosókkal összekötött élőhelyeket, elkeríthet az adott faj számára még élhető, a tartós fennmaradást lehetővé tevő élőhelyfoltokat. Egy példa Malawiból a mezőgazdasági területek természetes élőhelyek rovására történő növekedésének hatására. Malawi déli részén a vizsgált területen 1984 óta az erdők 80%-a eltűnt, helyüket főként mezőgazdasági területek foglalták el (a cikk a korábban egybefüggő erdőterületek fragmentálódásának, az egyes foltok méretének csökkenésének, a migrációs folyosók hiányának kaméleonok populációira gyakorolt hatását vizsgálja).
www.cambridge.org/core/journals/oryx/article/clinging-to-survival-critically-endangered-chapmans-pygmy-chameleon-rhampholeon-chapmanorum-persists-in-shrinking-forest-patches/29F333043481BA6F54A7DEA029EDDD8A
A kaméleonok számára az erdőn kívüli, ember által módosított táj már nem alkalmas az életre (de még arra sem, hogy migrációs útvonalként szóba jöjjenek, tehát barriert képeznek az egyes populációk között). Ha szerencséjük van, egy-két megfelelő méretű, zavarásmentes erdőfoltban ki tudják bekkelni azt az időt, amíg ez az állapot fennáll, majd az emberi tevékenység csökkenése, vagy megszűnése után újrakolonizálhatják ezekből a refúgiumokból a számukra újra élhetővé váló területeket. Azonban ez esetben úgynevezett palacknyakhatás jelentkezik, a faj genetikai diverzitása a korábbi állapothoz képest csökken, ami akár a faj kihalását is okozhatja, hisz sebezhetőbbé válik, de akár az is előfordulhat, hogy kellően hosszú elkülönülés esetén két refúgiumban élő populáció annyira eltávolodik egymástól, hogy többé nem fognak egymással szaporodni, már akkor sem, ha erre a későbbiekben lehetőségük lenne, így új faj létrejöttére is mód nyílhat.
Az éghajlatváltozások önmagukban nem feltétlenül jelentenek katasztrófát (persze lokálisan, vagy regionálisan jelenthetnek, pl. az Antarktisz oligocénben kezdődő eljegesedése - melynek nem légköri, hanem elsősorban tektonikus okai voltak - gyakorlatilag a teljes korábbi ökoszisztémát eltörölte a kontinensről, és megnyitotta az utat előbb az unipoláris, majd a bipoláris jégkorszak kialakulása előtt - így globális hatása lett a folyamatnak - melyben jelenleg is élünk, csak éppen annak egy interglaciális szakaszában). Emberi tevékenység nélkül egy a jelenlegivel összevethető intenzitású felmelegedés sem jelentene nagy problémát (gyakorlatilag az egész pleisztocén egyre nagyobb kilengésekkel jellemezhető fluktuációk sorozata, melyeken belül a lehűlési események viszonylag lassan mentek végbe, míg a felmelegedések hirtelen, gyors események, úgynevezett terminációk voltak, pl. legutóbbi glaciális-interglaciális átmenet, a T1 termináció a MIS1 - vagyis a jelenlegi interglaciális, a holocén - és a MIS2 - vagyis a legutóbbi glaciális közötti átmenet - persze lényeges különbség, hogy a pleisztocén éghajlatváltozások okai alapvetően a Föld pályaelemeiben bekövetkező periodikus változások, míg a jelenlegi gyors felmelegedés esetében a legfőbb okot a légkör összetételének megváltozása jelentheti).
Ezzel szemben az emberi tevékenység klímaváltozás nélkül is katasztrofális hatást gyakorol a környezetre, szűkebb értelemben a bioszférára. Természetesen a klímaváltozás tovább ront a helyzeten.
Ha az ember szemszögéből vizsgáljuk a problémát, akkor az igazi gond a jelenlegi méretű, tevékenységű, fogyasztási szokású, társadalmi berendezkedésű, politikailag széttagolt emberiség, mely az alkalmazkodást, a társadalmi összeomlások elkerülését nagyon megnehezíti. De az emberi faj léte egyelőre nincs veszélyben (hacsak valamilyen biológiai, vagy egyéb fegyverrel nem pusztítjuk el magunkat). Jóval kisebb létszámmal, jóval alacsonyabb szervezettségi fokon túl fogják élni embercsoportok a véleményem szerint előttünk álló kisebb-nagyobb lokális/regionális/globális összeomlások - és ezek által indukált konfliktusok - sorozatát, ami a közeljövő emberi történelmét fogja uralni. Mindeközben pedig már elkerülhetetlen a fanerozoikum hatodik nagy kihalási hulláma, valamint, hogy esetleg némileg felturbózzuk a jelenlegi interglaciálist (valószínűleg a légköri üvegházgáz koncentráció megváltoztatásának csak - geológiai időskálán mérve - ideiglenes hatása lesz, hisz eközben a jégkorszak kialakulásáért felelőssé tehető egyéb lényeges extraterresztrikus és terresztrikus tényezőkön nem áll módunkban változtatni, pl. Föld pályaelemeiben bekövetkező változások, vagy a kontinensek elhelyezkedése).
Szóval bohóckodhatunk karbonadóval, karbonvámmal, ahelyett, hogy az igazán lényeges problémákra fókuszálnánk. A közgazdaság számára mondjuk ilyen probléma, hogy hogyan lehetne a fogyasztást elanyagtalanítani, vagy hogyan lehetnének stabilak a gazdaságok, társadalmak stagnáló, vagy egyenesen csökkenő gazdasági teljesítmény mellett. Tudom, hogy foglalkoznak ezekkel a problémákkal is, de messze nem a jelentőségüknek megfelelően, nem ezek a kutatások jelentik a mainstreamet (legalábbis én nem közgazdászként ezt tapasztalom, aztán lehet egy közgazdász helyreigazít ebben). Egy cikket ajánlanék azzal kapcsolatban, hogy miért nehéz a fogyasztás elanyagtalanítása, milyen erők hatnak ez ellen (a legtöbb az emberi természetből fakad, ezért is nehéz ellene küzdeni):
tbauler.pbworks.com/w/file/fetch/48548154/Ropke-dynamics%2525%252020of%2520%2520willingness%2520%2520ot%2520consume.pdf
Szívesen megnéznék egy (vagy több) videót, ami részletesebben foglalkozik ezzel a témával.
@@istvanmilinko7162 A felmelegedés azért probléma, mert megszaladhat. Lásd: runaway greenhouse effect.
@@TheLambdaTeam
Én olyat nem írtam, hogy ne lenne probléma. Bár a fő kiváltó okok valóban egyediek (egy eszközhasználó faj rendkívül rövid idő alatt hatalmas mennyiségű olyan szenet juttat a légkörbe, ami hosszú ideje kikerült a szénciklusból, alapvetően a litoszférában volt elraktározódva), de az eredmény nem lesz olyan extrém, amire ne lett volna példa a földtörténet során, és amihez ne tudott volna alkalmazkodni a bioszféra. Attól azért nem kell tartani, hogy vénusszá forraljuk a bolygót.
Az igazán nagy és valóban súlyos, hosszan tartó hatásokkal járó probléma, amiről jóval kevesebb szó esik a klímaváltozás árnyékában, az az emberi tájhasználat. Amibe minden beletartozik a nyersanyagok kitermelésétől, az élelmiszer megtermelésén, a települések, infrastruktúra kiépítésén és működtetésen át a hulladékok elhelyezéséig (valójában a CO2 és az egyéb emberi tevékenységből származó üvegházgáz is tekinthető ilyen értelemben hulladéknak, tehát a klímaváltozás ennek a nagyobb problémahalmaznak egy részhalmaza).
A tevékenységünkkel max azt érjük el, hogy jól felturbózzuk ezt az interglaciálist (holocént). Az azért nem túl valószínű, hogy a következő glaciálist is megúsznánk, vagy még ennél is hosszabb távú hatást indukálnánk, hisz sem a kontinensek elhelyezkedésébe, sem a Föld pályaelemeiben bekövetkező periodikus változásokra nincs ráhatásunk (persze az elképzelhető, hogy annyira belepiszkálunk a légköri folyamatokba, hogy az a glaciális enyhébb lesz, mint lett volna ember nélkül, de azért ez még pár ezer évvel arrébb van). Ami igazán hosszú távú hatás, és amit klímaváltozás nélkül is képesek vagyunk abszolválni (igaz a klímaváltozás súlyosbít rajta), az a fanerozoikum hatodik nagy kihalási hulláma.
@@istvanmilinko7162 Attól függ. Hőgócok már most vannak az óceán felett. Az óceánok vize is melegebb a kelleténél. Vagyis CO2 szabadul fel belőle. Az nem kérdés, hogy előbb-utóbb létrejöhet a megszaladt üvegházhatás ha minden így megy tovább.
Lehetséges persze, hogy a hőség rajtunk kívül álló okok miatt fokozódik, de akkor egyrészt nem kéne még rátennünk egy jó nagy lapáttal, másrészt _nagyon_ nagy szarban vagyunk...
5* a grafikáért (is) :)
Zseniálisak a videóid Csenge! Azért is írok, mert megjegyzések is növelik a további nézettséget. Hátha egy picit én is hozzájárulok, hogy pl. ezt a videót még többen lássák! :D De ha nem, akkor is gratu! Így tovább! :)
Jól látom, hogy gyertyák égnek a háttérben? KB teljesen feleslegesen. :D Ennél a videónál talán nem kellett volna.
Am szeretem a videóid. 🤷♂️
Gondolom illatgyertyák tehát nem fény miatt hanem hangulat miatt van, illetve egyenlőre 18 ezer ember kedvéért így nem felesleges. Most az a két gyertyácska na bumm.
@@blackphant8399 :D szorozd meg 7 milliárddal azt a 2 gyertyát és még 365-el 1 éven belül. nah bumm csak 2 gyertya/ ember és mind ez a kb semmiért, egy olyan videóban ahol pont az értelmetlen égetésről beszél. Látom nálad az van, hogy te egyedül úgy se tudsz csinálni semmit a jobb jövőért, ezért szemetelsz és csikorgó kerekekkel indulsz meg a lámpáknál.
Maszatolás ez a karbonadó. A vége az lesz még több munkát szerveznek ki a harmadik világba ahol kényelmesen lehet szennyezni.
Persze, európa rommá korlátozza magát az usában meg ázsiában szarnak az egészbe.... így nincs sok értelme a környezetvédelemnek.
Kis cuki😉
Ismét egy zseniális videó, szuper jó volt!
Egy illatgyertya mennyi, karbon adót. Csinál:). Ez ugyanolyan mint az olaj fogyasztás, tudjuk hogy elfog fogyni. De azért nem csökkentjük, mert még van hordóba.
Nos, előbb vagy utóbb elfogy, és akkor muszáj lesz csökkenteni :DDD
Az egész egy nagy humbug.
Ez a co2 kvóta kereskedelem nem más, mint hogy hogyan lehet eladni a semmit. Hogyan lehet olyan "terméket" létrehozni, ami még az ásványvíz biznisznél is hatékonyabb, mert ott legalább eladnak egy pet palackot a vásárlónak, itt meg semmit.
Onnantól kezdve, hogy a fel nem használt kvótát el lehet adni, máris látható, hogy nem a csökkentésről szól a dolog, hanem egy virtuális árucikk létrehozásáról.
Ha a co2 kvótákból származó bevétel olyan országokhoz kerülne, amelyek a klímaváltozás legfőbb károsultjai (lesznek), pl banglades, vagy egyéb olyan helyek, amelyek víz alá fognak kerülni, akkor még azt mondom, van értelme, de így semmi.
Az egész egy blöff egy olyan megtámadhatatlan, kikedhetetlen indokra építve, mint a környezetvédelem.
Volt már kísérlet ilyenre: Botanoo volt a neve. El lehet olvasni, mi lett a vége.
Nos ez ugyanez. Újszülöttnek minden vicc új...
Köszönjük érdekes volt, de ha ez a rendszer 2005 óta létezik akkor pont annyit is ér.
Találkozz velünk a 2021-es Brain Bar fesztiválon szeptember 9-10-én, a Millenárison!
Regisztráció diákoknak és tanároknak ingyenes belépőért: bit.ly/bb21dcssurvey
Egy gyors kérdés: az idegen nyelvű előadások alatt van szinkrontolmács? A negyedikes lányom osztályának, akik nem beszélnek még megfelelő szinten angolul érdemes lenne ajánlani?
A CO2 szerepe a felmelegedésben egyáltalán nem bizonyított! Kiindulási pont: ruclips.net/video/KJCkqQCtuZQ/видео.html
A karbonadó problémája az hogy, megint a felhasználok sínylik meg a cégek meg nevetve fizetik meg a büntetéseket ahogyan most is! A műanyagok felhasználását maximálisan csökkenti kellene, bármilyen vicces lehetséges, 30 éve nem volt ennyi palack! Vannak alternatív anyagok amiből az elektronikai hulladékok, csomagolások vagy a utazgatás karbonsemleges lehetne, nekem van számos ötletem, de úgy tűnik a nagy cégek nem engednek ennek az elképzelésnek! A szelektív anyagok útját követve pedig, mindössze 20 % jut el a céljához! Reménytelen eset! Érdekes a rovarírtó szó benne van hogy írt tehát mérgező, természetes folyamatok vannak amik a rovarsereget csökkentenék, de azzal a termények is csökkennek, a mai globális világukban ahol az óriási tökéletes termelés folyik GMo növények jelentenék megoldást, persze ez sem jó megoldás, ha Petike banánt akar reggelire nem lesz sok választása. Ez csökkentené a gépek, vegyszerek használatát kevesebb lenne karbonlábnyoma!
Tudtom szerint a jól ismert Tesla is a Cap and Trade szisztematikának köszönhetően szedte meg magát ami nem kifejezetten baj, csak ebből is mint sok minden másból ne legyen a kapzsiság eszköze.
Kis adalék még :
ruclips.net/video/0mzc10-d2oo/видео.html
Jó ,de nem fog menni a bolygót már ki csináltunk,kevesen vagyunk
az Északi-sark azóta visszafagyott :)
jo tema cuki eloadas
Szia!
Kezdesz romlani.
Egyre Angolosabb hanglejtéssel ejted ki a szavakat.
Ha ez többeknek tetszik akkor hajrá nekem nem jön be.
Azért követőd maradok annyira nem hasogassa a fülemet.
ruclips.net/video/VQ_f5RymW70/видео.html
Úgy néz ki Lengyelország lépni kényszerül részben a karbonárazás miatt.
Meg ahogy a videó is említi az egészségügyi következnények miatt is.
Támogató komment
Akkor nem lesz itt rakétázgatás az űrbe!
A tankerhajók a hunyók a környezetszennyező anyagok kibocsátásának döntő hányadáért, csak ugye a fogyasztói kosarunk része az ázsiából rendelt szirsz@r, meg az egész évben kapható banán amik menet közben érnek rajtuk
"Döntő hányadáért" - a hajó az igen hatékony. Mégis mivel hozzák ide a termékeket? Gyalog?
@@tudhatnad1766 A termékek nagy része felesleges cucc, ha meg ránéz egy co2 kibocsátási térképre a hajózási útvonalak messze a legszennyezőbbek
@@peterporos3048 Abban egyetértek, hogy a termékek nagy része felesleges cucc. De abban nem, hogy szennyező, mivel nyilván egy ekkora hajó sok szén-dioxidot bocsájt ki, viszont mondjuk egy kg termékre lebontva, lehet hogy sokkal kevesebbet mint egy vonat (vagy repülő). És mivel sok van belőlük, nyílván a hajózási útvonalak szennyezettek.
@@tudhatnad1766 Egyetértünk ebben is, túlfogyasztunk és felzabáljuk a bolygót, csak arra akartam rávilágítani hogy nem a dízelautók, meg a nagyi kéménye a hunyó a történetben.
@@tudhatnad1766 "De abban nem, hogy szennyező, mivel nyilván egy ekkora hajó sok szén-dioxidot bocsájt ki," Több millió személyautóéval egyenlő. Akkor most már tudod mi alapján matekozz.
Köszönjük az újabb videót! Örülök, h reménykeltő, inspiráló és optimista lett a vége! :)
Algoritmus
Az lenne igazán nagy előrelépés ha minden ország bevezetné a karbonadót és megfelelően ellenőriznék a betartását. Mert enélkül a cégek mindig találnak kiskaput.
Az állam tulajdona a levegő? Ha nem akkor milyen jogon árusítja?
olyan cuki vagy
Most mondjam azt, hogy már a co2 kibocsátás is eladó?😂😂😂😂
Csak én hallom mindig azt hogy carbonara a carbon árazásnál
Figyeljétek meg, eljön az az idő is amikor kampányolni már nem két kiló krumplival kell, hanem két kiló széndioxid kibocsátási kvótával. Marika néni csak úgy repesni fog az örömtől!
Nagyon jó témaaaa🤩 Fantasztikus vagy, szuper jó tartalmak !
tok mindegy mit teszunk es mit is kellene tennunk. az emberiseg osszessegeben egy fereg faj, felel minden eroforrast, majd ha elfogy, megy tovabb. mindegy hogy az egy sziget, foldresz kontinens vagy bolygo. ha itt mar nincs tobb felelni valo, megyunk tovabb. ez a sorsunk.
Az ember oxigént lélegzik be és CO2-t lélegzik ki. Tehát karbonadót kéne fizetnie mindenkinek aki CO2-t "termel".
Írd ezt le egy papírra és nyújtsd be a DK-nak, mint programpont-javaslat. Csak előbb egy kis számolást végezz el, mégpedig a belélegzett és kilélegzett levegő gáztartalmait illetően.
Greta Thunberg kimaradt..... :D
Hála Istennek! Azért Csenge se akarta túlpolitizálni a témát....
Ha akarnának tudnának kifejleszteni co2 megkötő technologiát .
Igen a Porsche csinál tesztüzemben párezer liter szintetikus benzint levegőböl megkötött co2-ből de nagyon drága. Azt meg, hogy Dél-Amerikában nem csak a faanyag miatt hanem az utána létrehozott marhalegelő miatt is írtják az erdőket és még Angliában is eszik a brazil marhát miközben ők is rendesen eregetik a metánt az le van kakilva. A telhetelen emberi természet is a főbb környezetpusztító források között van.
A megkötés önmagában nem elég mert ugyan úgy velünk marad, vannak rá technológiák de nem elég hatékonyak globális mércén mérve... plusz már van egy létező "technológia" ami nagyon hatékony ebben és úgy hívják hogy növények, ők oxigénné is alaktják ami tök jó, csak egyrészt velük se bánunk túl kesztyűs kézzel, másrészt pedig akkora emberi léptékkel felfoghatatlan mennyiséget bocsájtunk ki, hogy azzal nemtudnak mit kezdeni.
Pl.: Csenge példája alapján 1 autó 7500 km alatt 1 tonna csak, BP-t vesszük mert ott elég nagy a sürűség, szóval eszerint 7500 autónak kell darabonként 1km-t megtenni 1 tonnához, mondjuk erős alá becsléssel menjen 600 000 autó 1 nap Budapesten, az 80 tonna. Na már most aki autóval közlekedik nem 1km-t tesz meg hanem mondjuk egy átlagban számolj 20km-t, 1 napra az 1600Tonna CO2 ami hétköznapi léptékkel felfoghatatlan sok még így is hogy valószínűleg igen igen alá becsültem számokat és ez csak autó csak Budapest.
Na ekkora mennyiségekre ha akarnának se tudnak technológiát fejleszteni, ezért mennek inkább a kibocsájtás csökkentésének irányába mert az sokkal könyebben megvalósítható (a sokkal könyebbet értsd úgy hogy rohadt nehéz, de még mindig könyebb mint a CO2 varázsütésre eltüntetése).
Egyébként a bolygó vidáman megvan nélkülünk mi most pár száz év alatt kiírtjuk magunkat, a bolygó ránkpihen még néhány évszázadot, ami csillagászati léptékkel semmi, és jobban lesz mint új korában. Mi pedig néhány ezer éves történelmünkkel úgy tűnünk el a naprendszerből, mint mikor rád szál egy légy és lecsapod néhány másodpercnyi villanás.
@@ftomi666666hu.m.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9n-dioxid-visszasajtol%C3%A1s
a megkötés önmagában elég mert akkor nem a légkörben csinál üvegház hatást. És igen az erdők nagyon hatékonyak a oxigén termelésben, azt kellene nagyon támogatni. A szintetikus üzemanyag is jó lenne ha gazdaságosan tudnák gyártani mert akkor ugyanannyi szenet égetnél el mint amennyit viszatermelnek szóval csak egy körforgás lenne. Ráadásul nem is a közlekedés a legnagyobb CO2 kibocsátó csak a népet az ellen a legkönnyebb uszítani.
@@AttiKa1628
Azért tuti ha akarnák menne ez normális áron is . Csak fejlesztés kérdese
@@AttiKa1628 A co2-zés is vélhetően néphülyítés, persze politikai és üzleti haszon van belőle, a kutatási eredmények már annál kevésbé támasztják alá az IPCC jelentéseit. Röviden: a co2-nél legalább 100-szor infravörös-aktívabb gáz a vízgőz: 0,04 vs. 0,5-1,5% arány a levegőben, illetve a vízgőz nagyobb tartományon is nyeli el a napsugárzást. Az üvegházhatás a "tudományosan" leírt nem működhet, mert a földfelszínről a világűr felé a napsugarak visszasugárzása 8-12 nanométer hullámhosszon történik, a troposzférában (10-12 km magasságig) lévő co2 pedig csak 4, illetve 20 nm környékén nyel el sugárzást. A modellek, amik a 280 ppm (0,028% légköri arány) alapértéknek vett 200 évvel ezelőtt szén-dioxid értéknek a duplájára emelkedve 1,5-2 celsius hőmérsékletemelkedési átlagokat hoznak ki, rendre "kifelejtik" más tényezők, így pl. pont a vízgőz hatását, amiket beszámolva inkább fél század fok az emelkedés, ez pedig statisztikailag elhanyagolható. Légköri mérések sem támasztják alá az állítólagos hihetetlen emelkedést, egy csomó dolog csak azért tűnik gyakoribbnak, mert a média naphosszat tudósít róla, míg régen erre a fél-egy órányi híradó egy része szolgált. Éghajlatváltozás ettől még van, de korántsem biztos, hogy olyan okai és hatásai vannak, mint ami már a könyökünkön jön ki az állandó rémítgetés és bűntudatkeltés közben.
Jó, most egy cég fizet a karbon kibocsátásért az EU-ak. És? Arról szó sem volt, hogy az a pénz hová megy. Ha nem a természet védelmére fordítják, akkor ez semmit se ér.
Mindig nagyon várom a soron következő tartalmat... nem tudom megunni!
Koszós vagy te lány!!!!!
Kérhetek egy szivecskét?
A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS A VILÁG ÉVES SZÉNDIOXID KIBOCSÁTÁSÁNAK CSAK AZ 1% - KA.
És mi lett Grétával?
Zorbán megette.