Esztétikailag sokat javítana rajta és praktikus is lenne ha eleve bele fonnák a narancssárga hosszabbított.Mindig kéznél lenne a telek határon a delej😀
Mifelénk az ormányságban a talpas házak falai ezzel a technológiával készültek. Kellően tudott tekeredni a ház ha arrébb vitték amikor kiöntött a Dráva. Nagyanyámék háza talpas ház volt kb. 40 éve bontották el de a vége meg maradt kilóg egy faragott tölgyfa gerenda(mifelénk ez volt a tető anyag a 19. század közepéig kb.) ami jelenleg több mint 300 éves,hozzá tenném hogy még ép. A bontásnál okozott némi derültséget amikor az első falat ki akarták dönteni, akkor már nem volt tető rajta se plafon, de a fal vissza állt majdnem egyenesbe. El kellett fűrészelni az alsó talp gerendák felett a falat. Érdekes konstrukció volt.
A fonatok végénél célszerű az utolsó oszlopon néha visszahajtani a vesszőt, mert így a vesszők kifelé próbálják tolni az oszlopot. Érdeklődés felkeltésnek jó, de ha valaki kimondottan szép, precíz vesszőkerítést szeretne látni, ajánlom figyelmébe Nyíregyházán a Sóstói Múzeumfalut
Nekem az adta az utolsó lökést az Ausztriába költözéshez, hogy az én adómból kapták az olyan emberek a felújítási támogatást, akik amúgy nem építkezhetnének. A közelemben is volt 1-2 ilyen, hungarocellel szigetelt kerítés (luxus), térköves udvar (luxus), majd beparkol rá a Rezesová által nagyon kedvelt, halálos Punto 1-essel (valóság). Szerintem nem kéne kerítést szigetelni ott, ahol hó végén nincs nem hogy 100 ezer, de 20 ezer forint sem a pénztárcában, szerencsére a továbbiak már nem az én adómból mennek. Amint veszek házat Ausztriában, felhasználom ezt a kerítés ötletet, itt valamiért amúgy sem érzik úgy az emberek, hogy meg kéne mutatniuk, milyen gazdagok. Bár mindenki 200 Ft-os üveges Römerquellét vesz rekesz számra, nem átallja betenni azt egy tök egyszerű Fordba vagy más közepes kategóriájú autóba. Ez a vesszőfonatos kerítés nem csak praktikus, de örömet is ad, míg megcsinálom, és nincs rajtam a nyomás, hogy 1-2 milliót ki kellene adni nonszensz dolgokra.
Egy ismerősöm odaköltözött a faluba. Ilyen kerítést csinált a disznóknak. Ebből volt az ól is. Aztán egyszercsak a faluba szaladozott a disznó. Milyen kerítés az, amivel egy állatot nem tudsz bekeríteni? Én fiatalon, 23 évesen vettem birkát. Aztán legeltettem, mert nagy földem van. Aztán volt pár törpekecske is. És már nem bírtam kordába tartani. Na akkor kerítettem be az egész kertemet vadhálóval. Igaz hogy nem volt olcsó, és több barátom is segített, de most 39 éves vagyok, és tavaly csak kicseréltem tíz oszlopot, és újraszögeltem az egészet. Ennyi volt a felújítás. Az egész kb 400 méter. Mikorra fontam volna meg ennyi vesszőt? És kibírt volna 16 évet? Ha nem, akkor hogy újítsam föl? Itt bemutatnak kétméter kerítést, méretre vágott vesszőkkel, és a valóságban mindenkinek tizenakármennyi széles udvara van. Vagy ettől több. Ez nagyon szépen mutatna valamelyik erkélyen a fővárosban. De gyakorlati haszna nincs. Azt is elhiszem hogy sárból lehet kunyhót építeni. Alap nélkül a talajra. De ezt afrikában teszik, ahol nem esik az eső. Nálunk mindenhez alap kell. Attól még nem mondtam azt, hogy nem szeretek vályogtéglát használni. Építettem egy nagy csirkeólat vályogból. De alapra építettem. És a következő évben sok vályogtéglát fogok hazavinni. Több helyről. Így is lehet olcsón építkezni. Csak pénz nélkül nem lehet. Anélkül nem.
jellemzően a HÉSZ, helyi építési szabályzat. Fehérváron pl max 2 méter lehet, de sok helyen az utca felé nem lehet tömör, és nem lehet 160-180-nál magasabb.
Sövényfonásnak hívjuk ezt a fonásfajtát. Rengeteg anyagot igényel. Pontosabbat nem tudok mondani, mivel ez függ a sövény hosszától, és a magasságától is. Ahogy el nézem, itt nagyjából ujjnyi vastag anyagot használtak. Időigényes. Ugyanis, ha ott van mellettünk kötegszám az anyag, akkor is lassan emelkedik a sövény magassága. Évekkel ezelött amerikai fűzből fontam sövényt. Jégverés miatt használhatatlan volt mind. 8-10 szálakat használtam egyszerre, így is rengeteg időbe került, mire elkészült. Akkoriban nagyon ráértem, így ez nem számított. Ha nem egy, hanem több szálat fonunk, hamarabb emelkedik a sövény magassága. Akinek nem szokott ehhez a keze, jobb, ha az egyszálas fonásnál marad. 🙂
Fáradt olajjal kezelt 35-50 mm átmérőjű akácfa karókat használtam a váz megépítéséhez. A fonatot hüvelykujj vastag és annál vékonyabb Veres Gyűrűsom vesszőkből készítettem. 5-6 éve megvan és kb ugyanennyit biztos kibír a fonat.A karók meg többet is.
Esztétikailag sokat javítana rajta és praktikus is lenne ha eleve bele fonnák a narancssárga hosszabbított.Mindig kéznél lenne a telek határon a delej😀
Szép estét Uram 🙂
Legalább az ōkológiai lábnyoma ennek a kerítésnek a nullával egyenlö!
Példa értékű eme kis film ☝️🙂
Én minden évben így csinálom a komposztálót, ha elkorhad megy őmaga is a komposztba.
Mifelénk az ormányságban a talpas házak falai ezzel a technológiával készültek. Kellően tudott tekeredni a ház ha arrébb vitték amikor kiöntött a Dráva. Nagyanyámék háza talpas ház volt kb. 40 éve bontották el de a vége meg maradt kilóg egy faragott tölgyfa gerenda(mifelénk ez volt a tető anyag a 19. század közepéig kb.) ami jelenleg több mint 300 éves,hozzá tenném hogy még ép. A bontásnál okozott némi derültséget amikor az első falat ki akarták dönteni, akkor már nem volt tető rajta se plafon, de a fal vissza állt majdnem egyenesbe. El kellett fűrészelni az alsó talp gerendák felett a falat. Érdekes konstrukció volt.
Remek sárkunyhót lehet építeni, ha két ilyen fonott falat zsaluzatnak használva min. 60 cm vastag sárfalat készítünk. 😉
Észak-Borsodban ezt úgy hívják; patics kerítés.
Az bizony!
A fonatok végénél célszerű az utolsó oszlopon néha visszahajtani a vesszőt, mert így a vesszők kifelé próbálják tolni az oszlopot.
Érdeklődés felkeltésnek jó, de ha valaki kimondottan szép, precíz vesszőkerítést szeretne látni, ajánlom figyelmébe Nyíregyházán a Sóstói Múzeumfalut
Nagyon jó, hogy nem csak az xps megy😉
Ez nagyon jo ! Meg fogom probalni!
Nekem az adta az utolsó lökést az Ausztriába költözéshez, hogy az én adómból kapták az olyan emberek a felújítási támogatást, akik amúgy nem építkezhetnének. A közelemben is volt 1-2 ilyen, hungarocellel szigetelt kerítés (luxus), térköves udvar (luxus), majd beparkol rá a Rezesová által nagyon kedvelt, halálos Punto 1-essel (valóság). Szerintem nem kéne kerítést szigetelni ott, ahol hó végén nincs nem hogy 100 ezer, de 20 ezer forint sem a pénztárcában, szerencsére a továbbiak már nem az én adómból mennek. Amint veszek házat Ausztriában, felhasználom ezt a kerítés ötletet, itt valamiért amúgy sem érzik úgy az emberek, hogy meg kéne mutatniuk, milyen gazdagok. Bár mindenki 200 Ft-os üveges Römerquellét vesz rekesz számra, nem átallja betenni azt egy tök egyszerű Fordba vagy más közepes kategóriájú autóba. Ez a vesszőfonatos kerítés nem csak praktikus, de örömet is ad, míg megcsinálom, és nincs rajtam a nyomás, hogy 1-2 milliót ki kellene adni nonszensz dolgokra.
Szerintem neked tele van sztereotipiakkal a fejed...
Egy ismerősöm odaköltözött a faluba. Ilyen kerítést csinált a disznóknak. Ebből volt az ól is. Aztán egyszercsak a faluba szaladozott a disznó. Milyen kerítés az, amivel egy állatot nem tudsz bekeríteni? Én fiatalon, 23 évesen vettem birkát. Aztán legeltettem, mert nagy földem van. Aztán volt pár törpekecske is. És már nem bírtam kordába tartani. Na akkor kerítettem be az egész kertemet vadhálóval. Igaz hogy nem volt olcsó, és több barátom is segített, de most 39 éves vagyok, és tavaly csak kicseréltem tíz oszlopot, és újraszögeltem az egészet. Ennyi volt a felújítás. Az egész kb 400 méter. Mikorra fontam volna meg ennyi vesszőt? És kibírt volna 16 évet? Ha nem, akkor hogy újítsam föl? Itt bemutatnak kétméter kerítést, méretre vágott vesszőkkel, és a valóságban mindenkinek tizenakármennyi széles udvara van. Vagy ettől több. Ez nagyon szépen mutatna valamelyik erkélyen a fővárosban. De gyakorlati haszna nincs. Azt is elhiszem hogy sárból lehet kunyhót építeni. Alap nélkül a talajra. De ezt afrikában teszik, ahol nem esik az eső. Nálunk mindenhez alap kell. Attól még nem mondtam azt, hogy nem szeretek vályogtéglát használni. Építettem egy nagy csirkeólat vályogból. De alapra építettem. És a következő évben sok vályogtéglát fogok hazavinni. Több helyről. Így is lehet olcsón építkezni. Csak pénz nélkül nem lehet. Anélkül nem.
Kenderbetonról nem volt szó ezen a rendezvényen? :)
(Szerk: közben rákeresve a Regio Earth-re, látom, hogy ez csak vályoggal foglalkozik)
Szerettem volna csinálni, csak nincs elég erre alkalmas vesszőm. És szedni sem lehet már, mert fa lopásnak számít.
Ültess Kínai papíreperfát, kiírthatatlan, gyökérről hajt, végtelen mennyiségű vessződ lesz.
Nálunk napraforgó szárból volt-lesz, kell egy lécváz és drót
Üdv.
Egy olyan kérdésem lenne, hogy elő írja e a törvény a kerítés két telek közt milyen magas lehet?
jellemzően a HÉSZ, helyi építési szabályzat. Fehérváron pl max 2 méter lehet, de sok helyen az utca felé nem lehet tömör, és nem lehet 160-180-nál magasabb.
@@SzakiEllenor köszönöm! Ezen is gondolkodtam, hogy lehet e tömör de majd akkor utánna kell nézzek ott ahol veszek házat, ha tudok egyáltalán.
Elképzelem a gazdát kis fejszéjével megy rőzsét gyűjteni. És mennyi rőzse kell egy kerítéshez?
Sövényfonásnak hívjuk ezt a fonásfajtát.
Rengeteg anyagot igényel. Pontosabbat nem tudok mondani, mivel ez függ a sövény hosszától, és a magasságától is. Ahogy el nézem, itt nagyjából ujjnyi vastag anyagot használtak.
Időigényes. Ugyanis, ha ott van mellettünk kötegszám az anyag, akkor is lassan emelkedik a sövény magassága.
Évekkel ezelött amerikai fűzből fontam sövényt. Jégverés miatt használhatatlan volt mind. 8-10 szálakat használtam egyszerre, így is rengeteg időbe került, mire elkészült. Akkoriban nagyon ráértem, így ez nem számított.
Ha nem egy, hanem több szálat fonunk, hamarabb emelkedik a sövény magassága. Akinek nem szokott ehhez a keze, jobb, ha az egyszálas fonásnál marad. 🙂
fillérekből, feltéve ha nem számoljuk a munkaidőt.
.
Nálunk a CIGÁNYOK elhordják . . .
.
Szép csak majd valaki eldob ott egy csikket azt leég az egész.
Sehol nem kellene csikket dobálni…
Vajon mennyire tartós ez? Pontosabban mennyi ideig bírják a földben a cölöpök, rohadás nélkül..?
Ègetett vègű akàcot kell leūtni, örök èlet!!!!
Max 1 év után kidől teljesen, de lehet a vihar hamarabb kidönti.
Fáradt olajjal kezelt 35-50 mm átmérőjű akácfa karókat használtam a váz megépítéséhez.
A fonatot hüvelykujj vastag és annál vékonyabb Veres Gyűrűsom vesszőkből készítettem.
5-6 éve megvan és kb ugyanennyit biztos kibír a fonat.A karók meg többet is.