Ez egy vacak anyag....most gondold végig Laci! 1. Soha többé nem kaparod le a fáról...ha esetleg kell felújítani...pl lécezést cserélni cseréppel, úgy, hogy a szerkezet marad..... 2. Semmilyen hivatalos lambda értéket nem láttam róla, hogy 12 cm annyit tudna mint 25 cm grafit? Kizárt! 3. Ezt a technológiát csak gépileg és céggel tudod megcsinálni, ergo spórolni nem tudsz! Az üveggyapot - és nem kell mindig a legszúrósabb kőzetgyapotra gondolni, mert pl a knauf üveggyapot nem szúr - megcsinálható házilag, ez nem. Nekem ez a legnagyobb bajom vele, hogy megint valami amit nem lehet házilag megcsinálni. A paramétereiről semmi infó sehol, de fújja mindenki eszetlenül mert a cégek azt mondják, hogy jó....nekem ez kevés! Egy klasszikus kéménytűznél nem tudom mit csinál......ez, hogy ráfújtál a pörzsölővel, ezt egy fagerenda is így viseli, az is bealudna ennyitől..... ráadásul rettenet drága! Hogyan teszel erre pl egy gipszkarton lécezést??? Nem tudunk semmit arról, hogy viseli az éveket, hogyan öregszik...ha a normál purhoz hasonlóan akkor régen rossz...de infó nincs róla. ÁÁÁ nekem akkor se kéne, ha ingyen hozzámvágnák! Bemásolom ide az éghetőségi osztályokat: Ez "E-osztály" az üvegyapot pedig "A1- osztály" E osztály - Termék, amely rövid ideig ellenáll az alacsony lánggyújtásnak, és nem okoz nagymértékű lángterjedést. Példák: puha farostlemez, expandált polisztirol, poliuretán, utóbbi kettő égéskésleltetéssel. A1 osztály - A tűz semmilyen fázisában, még teljesen kifejlett tűz esetén sem segíti elő a tűz terjedését és nem növeli a tűzterhelést. Példák: kő, tégla, fémek, szervetlen anyagok kevesebb mint egy százalék szervesanyag-tartalommal, ásványi szálas szigetelő termékek. " Tehát az E-osztály rövid ideig áll ellen alacsony lángnak.....
Szia Ùgy emlèkszem mintha a lemzgaràzsodat nyìlt cellàssal szigetelted volna. Vissza tekintve nyìlt vagy zàrtal csinàlnàd? Gondolom a nyìlt több vizet abszorbàl, mi a tapasztalatod, ez lènyeges?
Egyébként még1 kérdés furdalja az oldalamat: átszellőztetett padlástereket fújnak vele ferde síkon. Miért nem a padlót fújják vele úgy, hogy csinálnak egy "fogadóteret" - mint a fújt cellulóz szigeteléseknél - amit aztán le tudsz deszkázni ha megtörtént a fújás? Azt fel sem akarom tételezni, hogy azért mert így több négyzetmétert kell fizetni érte..... de sok illúzióm nincs. Azért...mert így 2x annyi nm-t fizetsz. És a padlás átszellőztetése is ugrott, amiből lehetnek problémák egy idős háznál ahol a lakótér párája a stukatur födémen keresztül távozna...de nem tud....nem a videóban látott könnyűszerkezetes épületre gondolok most, hanem az összes egyéb videóban látott padlástér fújásra....
Nos mindig a tulajdonos dönt szerintem. Ha én is létnék rá esélyt, hogy egyszer be lesz építve a padléstér, akkor én is a tetősíkot fújatnám és nem a födémet. Viszont ha az a cél, hogy már a padlástér se forrósodjon fel, akkor érdemes a teősíkot fújni, hiszen ahogy említetted is, sokkal nagyobb felület, ami felmelegedlsben és lehülésben is jelentősebb. Ha födémet akarom szigetelni, akkor azt kell, ha a tetősík a cél, akkor azt. Másrészt pont Te írtad most azt is, ha a födémet ezzel szigeteled, akkor nem lesz jó a péradiffúzió, ami egyénként mindössze 2% a födémen keresztül. Tehát ezt tekintve jobb a tetősíkot fújni, mert van tér, ahová szabadon távozhat a pára. Mindig az a kérdés mi a cél.
@@nepazarolj Az a 2% nem 2%....sokkal több, mert a plafon veszíti a legtöbb hőt egy házban és az - és ott -viszi ki a pára nagyrészét - nyilván a ynílászárók után...! És az bent marad.....másrészt gipszkartonról nem írtál, és arról sem, hogy miért preferálsz egy olyan módszert amit nem lehet házilag megcsinálni. A tekercses üveggyapotot 1 nap letenni egy födémre! Az tömködéssel, vágásokkal együtt! Ár??? Lambda értékek??? Az üveggyapotnál te rosszat használtál ferde síkra és most azzal hasonlítassz össze! Táblásat kellett volna, az 20 év múlva is áll mint a cövek. Szóval vannak itt gondok ezzel az anyaggal, csak valamiért nem reagálsz.....
Szerintem csak a megszilárdulási reakció közben van kipárolgás. Ha ez annyira veszélyes lenne, akkor, akik ezzel foglalkoznak már régen nem lennének köztünk. A Polisztirol mikor megkapja a lemezgarázsomban a napsütést, 60-70 fok ahogy öregszik olyan kipárolgása és szaga van, hogy pusztító. Ki kell próbálni. Na arról el tudom képzelni, hogy nem egészséges. Ezek a szigetelések legtöbb esetben a párazáró fólia fölé kerülnek, ahol ha ez az előírások szerint működik, nem jöhet át rajta semmi. Kifelé pedig nyitott a rendszer, tehát csak kifelé párologhat. Perzse ezt nem szakiként írom csak józan paraszti ésszel gondolkodva.
Azt ép ésszel nem tudom felfogni, hogy az égéstesztedhez miért nem vitted egy beton, vagy járólap felületre, miért a zöldön csináltad. A kültéri szigeteléssel kapcsolatban meg nagyon komoly kétségeim vannak ezzel a technológiával kapcsolatban. Ezer képet tudnék mutatni, hogy hogyan és milyen gyorsan amortizálódik. Eleve max. 5 évente az UV védelmet (egy szürke bevonat) újra fel kell hordani, ami költség és nem kevés energia. Arról nem is beszélve, hogy kültéren a madarak tevékenységének is ki van téve, ami nem kis probléma. A lényeg az, ha valaki kívülről, födémet akar ezzel szigetelni, az jól gondolja át.
Mivel a fűvel nem érintkezett égéstermék és lánd ezzért nem releváns, hogy milyen felületen kísérleteztem. Nos mivel nálam nincs beton, ezért nehéz lett volna betonon égetni. :-) A kétségeidet csak azért nem értem, mert minden más szigetelőanyagot is megdolgoz az UV, a polisztirolt pláne. Ha nem éri közvetlen napsugárzás, akkor nincs gond . Nekem a garázsban éri a nap ébvek óta, ráadásul nem kezeltem semmivel, így a felső felülete bebarnult, de mélyebben nem károsodik semmi, csak pár milkimétert érint ez a dolog. Szerintem alaptalan az aggodalom tapasztalatom szerint. A madarak a szálas szigetlést sokkal jobban csipázzák, na azt tuti elhordják, ezt nem hinném. Szerintem még a rágcsávók sem fognak belerágcsálni.
Hát persze, amik be vannak fújva a habbal ugye? :-) Oxigén nélkül nem fog égni a beborított gerenda és mint tudjuk le kellene áztatni a gerendákat is gomba, rovar ölővel, valamint égés gátló anyaggal. Na majd készítek egy tesztet vízüveggel, mert onnantól a szöget sem vered be azt garantálom a fába. :-)
Az a nagy helyzet, hogy az E kategóriájú purhab valóban nem táplálja a tüzet, zárt helyen kimondottan nagy hatásfokkal szorítja ki az oxigént a helységből. Ezáltal a tűzkár eléggé lecsökken. Az tény hogy a hagyományos szigetelőanyagok jobban ellenállnak a tűznek, de gondoljunk bele ha ég a tető! Héjazat csere és tetőléc cserével kapcsolatba: kell az a tetőfólia és utána nyugodtan lehet cserélgetni a léceket ;) + ha probléma van a fedéssel akkor megvéd a pangó-víz ellen is ezáltal nem fog elkorhadni a tetőd. Ui.: A kivitelezést nagyon szép👍
Tévedés! Nem a Nekem nem tetsző véleményeket szoktam törölni, hanem amik hangneme vagy stílusa nem megfelelő vagy tényként közül olyan dolgokat, amik nem feltétlenül törvényszerűségek, vagy nem elég konkrét vagy segítőkész a komment, stb. Egyébként ritkán szoktam bármit is törölni.
@@nepazarolj Én nagyon udvarias hangnemben írtam, hogy nem értek veled egyet. Ha ez ennyire zavart, akkor nem tudsz érvelni az anyag mellett! Főleg, hogy az anyag valós paramétereiről zéró infó van a piacon.....
@@123szubhuti9 Kérem adjon egy e-mail címet, ahová az akkreditált teljesítmény nyilatkozatokat el tudjuk Önnek küldeni! Köszönjük előre is! A következő videóban erről ki is fogunk szerintem térni, ha ennyi kétség felmerül vele szemben és becsatoljuk a teljesítmény nyilatkozatokat is az felhasznált habokról!
@@nepazarolj Csakhogy azt szépen kilehet bontani a gerendák közül és akár újra lehet hasznosítani egy melléképületnél, stb. Ennek a bontását ki fogja elvállalni? Már most írom hogy senki! És eljön az az idő amikor az ilyen technológiával szigetelt ház, de inkább gányolt ház értékét fogja csökkenteni és nem növelni. Sokan úgy vesznek házakat hogy azt utána felújítják, átépítik. Na az ilyen nem előny lesz hanem hátrány. Egy tökéletesen új háznál egyértelmű hogy jó dolog és évtizedekre megállja a helyét, de idősebb házakra ráfújatni, nem bölcs dolog.
Ez egy vacak anyag....most gondold végig Laci! 1. Soha többé nem kaparod le a fáról...ha esetleg kell felújítani...pl lécezést cserélni cseréppel, úgy, hogy a szerkezet marad..... 2. Semmilyen hivatalos lambda értéket nem láttam róla, hogy 12 cm annyit tudna mint 25 cm grafit? Kizárt! 3. Ezt a technológiát csak gépileg és céggel tudod megcsinálni, ergo spórolni nem tudsz! Az üveggyapot - és nem kell mindig a legszúrósabb kőzetgyapotra gondolni, mert pl a knauf üveggyapot nem szúr - megcsinálható házilag, ez nem. Nekem ez a legnagyobb bajom vele, hogy megint valami amit nem lehet házilag megcsinálni. A paramétereiről semmi infó sehol, de fújja mindenki eszetlenül mert a cégek azt mondják, hogy jó....nekem ez kevés! Egy klasszikus kéménytűznél nem tudom mit csinál......ez, hogy ráfújtál a pörzsölővel, ezt egy fagerenda is így viseli, az is bealudna ennyitől..... ráadásul rettenet drága! Hogyan teszel erre pl egy gipszkarton lécezést??? Nem tudunk semmit arról, hogy viseli az éveket, hogyan öregszik...ha a normál purhoz hasonlóan akkor régen rossz...de infó nincs róla. ÁÁÁ nekem akkor se kéne, ha ingyen hozzámvágnák!
Bemásolom ide az éghetőségi osztályokat: Ez "E-osztály" az üvegyapot pedig "A1- osztály"
E osztály - Termék, amely rövid ideig ellenáll az alacsony lánggyújtásnak, és nem okoz nagymértékű lángterjedést. Példák: puha farostlemez, expandált polisztirol, poliuretán, utóbbi kettő égéskésleltetéssel.
A1 osztály - A tűz semmilyen fázisában, még teljesen kifejlett tűz esetén sem segíti elő a tűz terjedését és nem növeli a tűzterhelést. Példák: kő, tégla, fémek, szervetlen anyagok kevesebb mint egy százalék szervesanyag-tartalommal, ásványi szálas szigetelő termékek. "
Tehát az E-osztály rövid ideig áll ellen alacsony lángnak.....
Üdv. Vájog plapon beázás utáni lukakat amu 2 tenyér nagyságú, mivel lehet bejavítani?
Szia
Ùgy emlèkszem mintha a lemzgaràzsodat nyìlt cellàssal szigetelted volna.
Vissza tekintve nyìlt vagy zàrtal csinàlnàd?
Gondolom a nyìlt több vizet abszorbàl, mi a tapasztalatod, ez lènyeges?
Nem volt rossz a spray alapú sem , de cserélni fogjuk ilyen szórt habra és valószínű zárt cellás lesz.
Egyébként még1 kérdés furdalja az oldalamat: átszellőztetett padlástereket fújnak vele ferde síkon. Miért nem a padlót fújják vele úgy, hogy csinálnak egy "fogadóteret" - mint a fújt cellulóz szigeteléseknél - amit aztán le tudsz deszkázni ha megtörtént a fújás? Azt fel sem akarom tételezni, hogy azért mert így több négyzetmétert kell fizetni érte..... de sok illúzióm nincs. Azért...mert így 2x annyi nm-t fizetsz. És a padlás átszellőztetése is ugrott, amiből lehetnek problémák egy idős háznál ahol a lakótér párája a stukatur födémen keresztül távozna...de nem tud....nem a videóban látott könnyűszerkezetes épületre gondolok most, hanem az összes egyéb videóban látott padlástér fújásra....
Nos mindig a tulajdonos dönt szerintem. Ha én is létnék rá esélyt, hogy egyszer be lesz építve a padléstér, akkor én is a tetősíkot fújatnám és nem a födémet. Viszont ha az a cél, hogy már a padlástér se forrósodjon fel, akkor érdemes a teősíkot fújni, hiszen ahogy említetted is, sokkal nagyobb felület, ami felmelegedlsben és lehülésben is jelentősebb. Ha födémet akarom szigetelni, akkor azt kell, ha a tetősík a cél, akkor azt. Másrészt pont Te írtad most azt is, ha a födémet ezzel szigeteled, akkor nem lesz jó a péradiffúzió, ami egyénként mindössze 2% a födémen keresztül. Tehát ezt tekintve jobb a tetősíkot fújni, mert van tér, ahová szabadon távozhat a pára. Mindig az a kérdés mi a cél.
@@nepazarolj Az a 2% nem 2%....sokkal több, mert a plafon veszíti a legtöbb hőt egy házban és az - és ott -viszi ki a pára nagyrészét - nyilván a ynílászárók után...! És az bent marad.....másrészt gipszkartonról nem írtál, és arról sem, hogy miért preferálsz egy olyan módszert amit nem lehet házilag megcsinálni. A tekercses üveggyapotot 1 nap letenni egy födémre! Az tömködéssel, vágásokkal együtt! Ár??? Lambda értékek??? Az üveggyapotnál te rosszat használtál ferde síkra és most azzal hasonlítassz össze! Táblásat kellett volna, az 20 év múlva is áll mint a cövek. Szóval vannak itt gondok ezzel az anyaggal, csak valamiért nem reagálsz.....
hallani olyan véleményt, hogy rákkeltő anyagok párolognak ki utólag belőle. Van alapja ennek?
Szerintem csak a megszilárdulási reakció közben van kipárolgás. Ha ez annyira veszélyes lenne, akkor, akik ezzel foglalkoznak már régen nem lennének köztünk. A Polisztirol mikor megkapja a lemezgarázsomban a napsütést, 60-70 fok ahogy öregszik olyan kipárolgása és szaga van, hogy pusztító. Ki kell próbálni. Na arról el tudom képzelni, hogy nem egészséges.
Ezek a szigetelések legtöbb esetben a párazáró fólia fölé kerülnek, ahol ha ez az előírások szerint működik, nem jöhet át rajta semmi. Kifelé pedig nyitott a rendszer, tehát csak kifelé párologhat. Perzse ezt nem szakiként írom csak józan paraszti ésszel gondolkodva.
Legaljább legkörnyezetszennyezőbb, legdzsuvásabb szigetelési mód.
Szerintem a polistirol sem jobb ennél.
10 cm/1m2 ára hogy alakul? Azért az brutál, hogy azonos vastagságnál 2,5x jobb a szigetelő képessége mint pl a hugarocell, vagy a kőzetgyapot.
Azt ép ésszel nem tudom felfogni, hogy az égéstesztedhez miért nem vitted egy beton, vagy járólap felületre, miért a zöldön csináltad. A kültéri szigeteléssel kapcsolatban meg nagyon komoly kétségeim vannak ezzel a technológiával kapcsolatban. Ezer képet tudnék mutatni, hogy hogyan és milyen gyorsan amortizálódik. Eleve max. 5 évente az UV védelmet (egy szürke bevonat) újra fel kell hordani, ami költség és nem kevés energia. Arról nem is beszélve, hogy kültéren a madarak tevékenységének is ki van téve, ami nem kis probléma. A lényeg az, ha valaki kívülről, födémet akar ezzel szigetelni, az jól gondolja át.
Mivel a fűvel nem érintkezett égéstermék és lánd ezzért nem releváns, hogy milyen felületen kísérleteztem. Nos mivel nálam nincs beton, ezért nehéz lett volna betonon égetni. :-)
A kétségeidet csak azért nem értem, mert minden más szigetelőanyagot is megdolgoz az UV, a polisztirolt pláne. Ha nem éri közvetlen napsugárzás, akkor nincs gond . Nekem a garázsban éri a nap ébvek óta, ráadásul nem kezeltem semmivel, így a felső felülete bebarnult, de mélyebben nem károsodik semmi, csak pár milkimétert érint ez a dolog. Szerintem alaptalan az aggodalom tapasztalatom szerint.
A madarak a szálas szigetlést sokkal jobban csipázzák, na azt tuti elhordják, ezt nem hinném. Szerintem még a rágcsávók sem fognak belerágcsálni.
@@nepazarolj Akkor rátehetted volna egy raklapra vagy 2-3 téglára.
A folyamatos nyilt langot majd a gerendak biztositjak csókolom
Hát persze, amik be vannak fújva a habbal ugye? :-) Oxigén nélkül nem fog égni a beborított gerenda és mint tudjuk le kellene áztatni a gerendákat is gomba, rovar ölővel, valamint égés gátló anyaggal. Na majd készítek egy tesztet vízüveggel, mert onnantól a szöget sem vered be azt garantálom a fába. :-)
Az a nagy helyzet, hogy az E kategóriájú purhab valóban nem táplálja a tüzet, zárt helyen kimondottan nagy hatásfokkal szorítja ki az oxigént a helységből. Ezáltal a tűzkár eléggé lecsökken.
Az tény hogy a hagyományos szigetelőanyagok jobban ellenállnak a tűznek, de gondoljunk bele ha ég a tető!
Héjazat csere és tetőléc cserével kapcsolatba: kell az a tetőfólia és utána nyugodtan lehet cserélgetni a léceket ;) + ha probléma van a fedéssel akkor megvéd a pangó-víz ellen is ezáltal nem fog elkorhadni a tetőd.
Ui.: A kivitelezést nagyon szép👍
Ez komoly, hogy a neked nem tetsző véleményeket törölted??? Nem akarom elhinni!
Tévedés! Nem a Nekem nem tetsző véleményeket szoktam törölni, hanem amik hangneme vagy stílusa nem megfelelő vagy tényként közül olyan dolgokat, amik nem feltétlenül törvényszerűségek, vagy nem elég konkrét vagy segítőkész a komment, stb. Egyébként ritkán szoktam bármit is törölni.
@@nepazarolj Én nagyon udvarias hangnemben írtam, hogy nem értek veled egyet. Ha ez ennyire zavart, akkor nem tudsz érvelni az anyag mellett! Főleg, hogy az anyag valós paramétereiről zéró infó van a piacon.....
@@123szubhuti9 Kérem adjon egy e-mail címet, ahová az akkreditált teljesítmény nyilatkozatokat el tudjuk Önnek küldeni! Köszönjük előre is! A következő videóban erről ki is fogunk szerintem térni, ha ennyi kétség felmerül vele szemben és becsatoljuk a teljesítmény nyilatkozatokat is az felhasznált habokról!
Jó anyag ez, de amikor majd bontani kell a házat. Az ember gatyája rá fog menni mert veszélyes anyagként kezelik és veszik át méreg drágán.
Ahogyan az összes más szigetelőanyagot is. :-) Erről a polisztirolnál nem beszél senki.
@@nepazarolj Csakhogy azt szépen kilehet bontani a gerendák közül és akár újra lehet hasznosítani egy melléképületnél, stb. Ennek a bontását ki fogja elvállalni? Már most írom hogy senki! És eljön az az idő amikor az ilyen technológiával szigetelt ház, de inkább gányolt ház értékét fogja csökkenteni és nem növelni. Sokan úgy vesznek házakat hogy azt utána felújítják, átépítik. Na az ilyen nem előny lesz hanem hátrány. Egy tökéletesen új háznál egyértelmű hogy jó dolog és évtizedekre megállja a helyét, de idősebb házakra ráfújatni, nem bölcs dolog.
@@azrael834ez majd 30 ev mulva lesz problema szerintem.