Kicsit szomorúnak érzem azt, hogy 2016-ban az emberek ennyire értetlenek a talajműveléssel kapcsolatban, mégszomorúbb, hogy egy agrármérnök nyilatkozik így! Részben van igazság mindabban amit mondanak. A tavaszi szántás tényleg káros, bizonyos esetekben alaklamazható, ez pedig a homok talajok, ahol különösebb szerkezet romlás nem lép fel, viszont tényleg szerkezetromboló és nedvességvesztő művelet a talaj számára. Eddig ez igaz. Viszont a rossz szántás, az rossz szántás télen is, tavasszal is. A probléma a gazdálkodok felfogásában rejlik, miszerint szántani kell! Rossz hozzáállás. Megannyi más, a talaj állapotától és a növény igényétől függő talajművelési technológia létezik. Igen, itt az első probléma, a gazdálkodók nem ismerik saját földjeik talajállapotát, és okvetlenül szántanak. Szántani lehet, ha a talaj nedvességtartalma arra alkalmas. Mielőtt erre a döntésre jutnánk, vizsgáljuk meg a művelet mélységében a talajnedvességet. Ha sáros, túl nedves, olyan károkat okozunk, amit az általánosan ugyanazon mélységben történő művelet nem képes orvosolni. Ott alakul ki az eketalp, amit a közhiedelemben ellentétben sem a napraforgó, sem a repce, mustár nem képes átnőni. Még a gyomnövények sem. Igaz ezt azok tudják, akik már látták, hogy a főgyökér igen kikerüli a rögöt, és elhajlik a talp elérésekor. Konklúzió: Nem kell a rossz téli szántás! Helyette van jobb, talaj és klímakímélő művelés, mint a lazítózás, kultivátorozás, és tavasszal tényleg könyebb lesz a magágykészítés. Tévhit: A szántás nem gonosz és ördögi technológia, csak okszerűen kell alkalmazni!
A szántott talaj tartja a nedvességet ez tény ,de ez sem száraz sem csapadékos tavasz esetén nem előnyös mert száraz tavasz esetén a talaj felszín (5-8cm) be cserepesedik vagy porosodik ezáltal az alsóbb rétegek(8-20cm) nem tudnak szellőzni és állandóan nedves saras marad, mikor meg majd csináljuk a magágyat a talaj felszíin szép lesz de viszont azt a nedves réteget össze tapossuk s majd amikor a taposott rétek kiszárad betonkeménnyé válik ez majd akkor jelentkezik amikor az adott kultúra (kukorica-napraforgó) betakarítása után próbálunk a következő kultúrának a lapművelést csinálni és csak a beton kemény rög jön majd a felszínre .Csapadékos tavasz esetén későn lehet rámenni a területekre ezáltal késik a talajmunka és a vetés, ha meg erőltetjük akkor pedig az előbb említett dolgok lesznek igazak ismételten . A MEGOLDÁS: AZ EKÉT EL KELL ÖRÖKRE FELEJTENI HELYETTE KEDVEZŐ TALAJÁLLAPOT ESETÉN FERDE KÉSŰ TALAJLAZÍTÓ ALKALMAZÁSA, KEDVEZŐTLEN TALAJÁLLAPOT ESETÉN EGYENESKÉSŰ TALAJLAZÍTÓ + NEHÉZ KULTIVÁTOR ALKALMAZÁSA!!
Az egész úgy ahogy van HÜLYESÉG és még káros is! Ezzel a maradi hozzáállással csak pusztítják a termő réteget, de a termés szerencsére értéktelen!
Kicsit szomorúnak érzem azt, hogy 2016-ban az emberek ennyire értetlenek a talajműveléssel kapcsolatban, mégszomorúbb, hogy egy agrármérnök nyilatkozik így!
Részben van igazság mindabban amit mondanak. A tavaszi szántás tényleg káros, bizonyos esetekben alaklamazható, ez pedig a homok talajok, ahol különösebb szerkezet romlás nem lép fel, viszont tényleg szerkezetromboló és nedvességvesztő művelet a talaj számára. Eddig ez igaz.
Viszont a rossz szántás, az rossz szántás télen is, tavasszal is. A probléma a gazdálkodok felfogásában rejlik, miszerint szántani kell! Rossz hozzáállás. Megannyi más, a talaj állapotától és a növény igényétől függő talajművelési technológia létezik. Igen, itt az első probléma, a gazdálkodók nem ismerik saját földjeik talajállapotát, és okvetlenül szántanak. Szántani lehet, ha a talaj nedvességtartalma arra alkalmas. Mielőtt erre a döntésre jutnánk, vizsgáljuk meg a művelet mélységében a talajnedvességet. Ha sáros, túl nedves, olyan károkat okozunk, amit az általánosan ugyanazon mélységben történő művelet nem képes orvosolni. Ott alakul ki az eketalp, amit a közhiedelemben ellentétben sem a napraforgó, sem a repce, mustár nem képes átnőni. Még a gyomnövények sem. Igaz ezt azok tudják, akik már látták, hogy a főgyökér igen kikerüli a rögöt, és elhajlik a talp elérésekor.
Konklúzió: Nem kell a rossz téli szántás! Helyette van jobb, talaj és klímakímélő művelés, mint a lazítózás, kultivátorozás, és tavasszal tényleg könyebb lesz a magágykészítés.
Tévhit: A szántás nem gonosz és ördögi technológia, csak okszerűen kell alkalmazni!
A szántásnak semmilyen létjogosultsága nincs! A talajforgatás = talajéletpusztítás!
A szántott talaj tartja a nedvességet ez tény ,de ez sem száraz sem csapadékos tavasz esetén nem előnyös mert száraz tavasz esetén a talaj felszín (5-8cm) be cserepesedik vagy porosodik ezáltal az alsóbb rétegek(8-20cm) nem tudnak szellőzni és állandóan nedves saras marad, mikor meg majd csináljuk a magágyat a talaj felszíin szép lesz de viszont azt a nedves réteget össze tapossuk s majd amikor a taposott rétek kiszárad betonkeménnyé válik ez majd akkor jelentkezik amikor az adott kultúra (kukorica-napraforgó) betakarítása után próbálunk a következő kultúrának a lapművelést csinálni és csak a beton kemény rög jön majd a felszínre .Csapadékos tavasz esetén későn lehet rámenni a területekre ezáltal késik a talajmunka és a vetés, ha meg erőltetjük akkor pedig az előbb említett dolgok lesznek igazak ismételten . A MEGOLDÁS: AZ EKÉT EL KELL ÖRÖKRE FELEJTENI HELYETTE KEDVEZŐ TALAJÁLLAPOT ESETÉN FERDE KÉSŰ TALAJLAZÍTÓ ALKALMAZÁSA, KEDVEZŐTLEN TALAJÁLLAPOT ESETÉN EGYENESKÉSŰ TALAJLAZÍTÓ + NEHÉZ KULTIVÁTOR ALKALMAZÁSA!!
A videó címe elég rosszul van meg fogalmazva. Ezek szerint a rossz munka is jobb, mint a jó munka??