Miért bűn szántani, és mire jók a növénytársítások? - Gazdaképzés a talajszelvény mélyén
HTML-код
- Опубликовано: 28 авг 2024
- "Amikor Mezőfalván vagyunk, akkor mindenkinek eszébe jut jó természetföldrajzosként, hogy itt van a Mezőföld területén, és a Mezőföldről pedig azt tudjuk, hogy az ország egyik éléskamrája. A legjobb adottságú területek, lösz talajképző kőzet, és löszön, ilyen körülmények között nagyon szép csernozjomok képződnének. És képződnek is, meg sajnos pusztulnak is” - fogalmazott Dr. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke a HEKTÁR legfrissebb vlogjában.
Gribek Dániel műsorvezetővel a Mezőfalva Továbbképzési Ponton beszélgetett még Percze Attila, a MATE oktatója, Sándor Zsombor, Szabó István és Dóczi Balázs a Pro-Feed Kft.-től, valamint ELTE docense, Dr. Parádi István.
A videóban szó esik a növénytársítások hasznáról, a szántás okozta problémákról, a gyökérgazdálkodásról, a terméselemekről, és sok másról is.
HEKTÁR Vlog a hivatalos honlapon:
hektarpodcast....
Ez egy remekül szerkesztett, egészen kivételes anyag volt! Köszönjük!
Köszönjük a dicséretet!
A videó egyszerüen nagyszerű, még több ilyen videót. Sajnálom, hogy idén nem jutottunk el, jövőreremélem eljutunk. Felvidékről.
Nagyon örülünk, hogy tetszik, és értekesnek találtad. Jövőre találkozunk Mezőfalván! :)
Köszönjük, nagyon hasznos oktató videó.
Örülünk, hogy hasznosnak találtad, sokat gondolkodtunk rajta, hogy maradjon-e ilyen hosszú vagy rövidítsünk, de pont az oktató jellege miatt hagytuk 25 percesre.
Érde.es ehhez megnézni a Megsebbzett Föld c filmet.
Mérgezett Föld lesz az.
Az öltönyös a lila virágmezőnél kissé mellébeszél. A szén talajforgatással a légkörbe kerül. Ezt nem merte kimondani!
Ez összetettebb folyamat. Néha jó a forgatás, pl ha sok a friss nedves szerves anyag.
@@alternativgazdasag3344 A legrosszabb ami a talajjal történhet az a forgatás!
A friss szervesanyagot meg pont nem szabad beforgatni!
Vajon mennyire fogják tudni adaptálni a földművelők? Főleg itt a nagygazdákra gondolok, akik nem pár százhektáron gazdálkodnak! Tőlük függ, hogy ne sivatagosodjon el az ország!
Vélhetően rá lesznek kényszerítve a klímaváltozás és a tovabbi talajromlás okán.
Vajon mennyire akarják? Már egy ilyen videót is személyes sértésnek vesz a többségük, TISZTELET a kivételeknek.
Ajaj, a legfontosabb mindig ki marad. Az pedig a talajvíz hiánya. Valamikor felénk 30cm mélységben ott volt a talajvíz. Hihetetlen nagyságú kukorica cső tudott kifejlődni ezen okból. Mára nyoma sincs, mint a talajvíz ám 15 méter mélyen van. Mindenkori hatalomnak nem érdeke, hogy áradáskor folyóink víz tömegét árasztással vissza adja a természetnek. Legelő betudot hullámozni amikor a legelèsző állat államány megijedt, aztán elkezdett vágtázni, a tömeg hatása. Lènyeg kimaradt
@@csababalazskiss6777, mondanám, hogy generációváltással alakul a helyzet, de sajnos errefelé nagyon hatékonyan "örökítik" az elmaradott módszereket az ősök...
Most vették észre csak? Amúgy a nagyszántóföldi gazdálkodásra nehéz lesz ezt átültetni, mert azért azt tudni kell, h átállás esetén csak 3-4 év múlva lesz olyan termés mint előtte. A szerves anyag hiánya ugye itt alapvető lenne, de sajnos erre se ideje se energiája a gazdáknak.
Enyhén szólva majd ha a földművesek ráebrednek a szántással milyen károkat csinálnak a földművelesben és a kamatos pénz amit hajkurasznak csak tönkreteszi őket elfeledkeznek a tömegtermelésről.Tömegtermelés mindent tönkretesz.
Mi a helyzet a fákkal? Hogy jut a világos részbe tápanyag?
A lösz, homokos részben egyrészt a vízzel leszivárgó szerves anyagokat gyűjti, másrészt a beoldódó ásványi anyagok mikroelemeit is gyűjti a fák gyökérzete. Persze arra mennek a gyökerek zömmel, ahol a tápanyag van, tehát itt oldalra. Az elpusztult fák gyökérzete is barna anyag lesz.
Kertes házban élek, homokos a talaj és mégis megterem egy csomó minden.
Sok növény kifejezetten kedveli a homokos talajt, például azért, mert gyorsan melegszik. Ilyen a batáta vagy éppen a spárga is, amit a Dél-Alföldön viszonylag nagy területen termesztenek is.
A büķkönyt vethetem lucernával vegyesen ??
Utanakérdezünk :)
Szeretném kérdezni, hogy a lazítózás mélységét, mi alapján kell meghatározni? Ugye a Tsz, ÁG időkben az volt a szemlélet, minél mélyebb, annál jobb...Mi az a mélység, ami alá nem szabad, nem kell lazítózni?
0 cm
@@gergelylangmar7139 Van egy régi mondás: Megkérdeztem a juhászt, de a szamara válaszolt...
A nem termo reteg ami 30 cm allatt kezdodott abbol hogy es mikor lehet termo talaj? Ez nem volt elmagyarazva, csak a felso 30 cm termoreteget akarnak tovabb hasznalhatova tenni, de az se megy orokke.. akkor hol a megoldas?
A növény fejlődésével a levegő széndioxidjából szerves anyagokat épít. Elpusztulva eldől, lebomlásával a talaj részévé válik, Ami vastagszik ezáltal!!! pl. az erdei sziklák ezért tűnnek el. Akkor pusztul a talaj, ha a gazda a terményt, szárat, szalmát, törzset elhordja vagy elégeti, szántás után a port a szél elhordja....
Sosem lesz az egész talaj termőréteg, az idő során lehet nől 30-40cm-t 100 év alatt, de nem is kell neki termőréteggé alakulnia
Nem lehet hogy a pacinak átesünk a másik felére? Az állattartás megszűnt. Tehát a földek tényleg ki lettek zsigerelve ! De lehet hogy a két művelési forma közt van az igazság.
Sok műtrágya az tette tönkre a termőföldet.
Szerves trágya?
Egy kötött agyagos talajon, mi a teendő? Nekem az őszi szántás és a trágyázás jött be.
Nagyon aktuális a kérdés, mert pénteken vettünk fel egy podcastot a témában. A jövő hét közepén fog megjelenni, és abban 70-es kötöttségű békési talajokról lesz nagyon sok szó. :) Iratkozz fel, vagy nézz vissza szerda-csütörtök magasságában.
@@hektarpodcast ok.
Szegény nagyapámék, mind bűnözők voltak, úgy kb 50-60 évig.😢
Dehogy, ilyet senki nem állított. Főleg 50-60 évre visszatekintve. Akkor az volt az elfogadott technológia. Akkoriban ilyet nem lehetett látni. Az a bűn, ha a talajpusztulást látva tovább folytatódik a degradáció.
Szóval a nagypapáék nem követtek el bűnt. :)
Ki kell tiltani a gépeket a föld ekröl, egyből nem lesz túl művelve! Tudni kell kinek, mit adhatunk a kezébe!
Maga hozzá értő, vagy csak beveszi ezt a maszlagot.
És akkor mivel müveljük meg? Mit eszünk?
@@horvathsandor420 kézzel művelt, igazi élelmiszert is ehetnénk, mint régen, e helyett a nyugatról idetolt szemetet esszük!
@@lenas.3460 ugyan azt a szemetet termelik itt, keleten, és nyugaton is, és persze lehetne enni kézzel készültet is, csak akkor vagy munk aután mindenki kapálna meg állatot etetne sötétedésig, vagy hirtelen megszünne az elhizás olyan drága lenne.
@@horvathsandor420 vagy lenne mindenkinek hasznos munkája, és megszünne a sok felesleges, káros munkahely.
50 év alatt 50cm pusztúlás nagyon sok.....
Valóban az
Parasztvakitás...
Melyik része?
Ha nem értesz valamit, kérdezz nyugodtan!
@@gergelylangmar7139 nekem nem kell kérdeznem .a kisújamban több van mint neked meg az okoskodó haverjaidnak valaha lehet...
Nagyon unalmas, ez az állandó eke fikázás.
Szerinted itt rendben volt az ekehasználat? Fenntartható?
@@hektarpodcast Igen. Csak régen nem 30 - 45 cm mélyen szántottak.
Én még úgy tanultam, hogy minél mélyebb a talajművelés, annál vastagabb a termőréteg.
A szántás alatt kialakul egy vízzáró réteg. Ez normális jelenség. De 30 cm szántás nemcsak megöli a talajt, de esős időben belvizet is okoz.
Számomra felfoghatatlan ez a szántásellenesség, és áltudományosnak is tűnik.
@@antalhorvath8405 Minélmélyebba talajművelés, annál vastagabba termőréteg? Ezt hogyan kellérteni?
@ Úgy, hogy ha 90 cm mélyen szántanak, kellő trágyázás mellett, akkor 90 cm mély termőréteg alakul ki. Alatta pedig vízzáró réteg alakul ki. Ha csak 30 cm mélyen szántanak, akkor 30 cm mélyen alakul ki a vízzáró réteg, és minden esősebb időszak után belvízproblémák lesznek, minden szárazabb időszak után kiszáradás. A 90 cm mély talajművelés jobban tolerálja az esőzést is, és a szárazságot.
@@antalhorvath8405megnézném azt a traktort, és ekét ami 90 cm mélyen meg tudja müvelni a talajt, illetve senki nem trágyáz, tehát csak a termörétegbe belekeveredne a nem termő réteg. De akkor ha nem forgagjuk, csak azt müveljük amit nagyon muszáj akkor a talaj tud élni, ezálgal nőlni a termőréteg nem?