Sziasztok. Igaz Én szakember nem vagyok,csak egy gyakorló gazda. Viszont egyetértek azzal,hogy az eketalp szinte minden esetben csakis káros hatással bír. Amióta nagyjából mi is elhagytuk a szántást,vigyázunk hogy indokolatlanul ne tapossuk a földet,egésszen nagyot változott a talajaink szerkezete. Pl az idei nállunk nagyon extrém szárazságban bizony jobban szerepeltek a nem szántott parcellákon termelt növények. Az idén nagyon-nagyon kivállt ez a tulajdonság. Könnyű a "jó" éveket hasonlítgatni,ott ha a növényvédelem megfelelő szinte minden is jól produkál. Viszont ugye amikor beütnek ijen extrém időjárási képletek és bizony ez a jellemző egyre gyakrabban,akkor bizony nagyon érdemes mindenkinek a saját talajaira legjobb megoldást felkutatnia. Ugye Dani műsoraiban mindíg érthető,emberi nyelven megmagyarázott tartalmakat kapunk,ész és gyakorlati érvekkel alátámasztva,nem pedig "mondvacsinált" generált véleményeket hallunk-látunk. Többszörösen megemlítve azt is,hogy sosincs két egyforma talaj,már akár egy adott parcellán belül sem,nemhogy több határ részben,stb. Na pont ezért is kell saját magunknak kikísérletezni a "legjobb" megoldást. Sosem lesz legjobb megoldás,örökké van mit tanulni viszont nagyon értékes időjárási viszonyokhoz köthető tapasztalatokat lehet begyüjteni. Sajnos mostanában bizony a szántás kezd bedölni,akármennyire is hagyományos,gazda szemének tetszetős egy szépen elvégzett szántás,szép is egy téli időszak után lemunkállva(persze ha van tél,ami mostanában nagyon nincs). Én nem notill-mintillt alkalmazok igaz,hanem bizony a lazító az megy vagy 70-80 centin,arra nehéz V tárcsa,ez így megy a télbe,január-februárban még kap egy 30 centis grúbbert,nem olcsó tudom,de jól bevállt már itt nekünk. Amióta erre rászántam magam,azóta az istalótrágyát is így munkálom be és hidjétek el,igaz nem "szép" de kegyetlenül bevállt már.
Nem vagyok szakember,sem nagy parcellákon gazdálkodó gazda. Ezelőtt 6-7 évvel kezdtem elhagyni a szántást. Részben anyagi oldala miatt, részben az idővallum miatt, de főként a kiváncsiságom miatt. Akkor tájt jelent meg ezen a vidéken a no-till őrület. A csapadék pedig évről évre csökkent illetve szélsőséges mennyiségben esett időnként. Nálunk sok féle föld van. A homokos talajoktól (amiből legalább van 5-6 fajta) kezdve a nehezen művelhető szikes, agyagos talajig minden van. A no-till technológia a kicsit túlzott vegyszer felhasználás miatt nem igazán lopta be magát a szívembe. Végül a min-till illetve strip-till mellett maradtam. De legtöbbször csak sekélyen szoktam tárcsázni ami max 10-15 cm-es tárcsázást jelent. Az első években még volt ,hogy 4-6 menetben is át tárcsáztam egy adott parcellát, csak azért hogy szép sima egyenletes talajfelszint kapjak. Egy idő után feltűnt ,hogy tárcsatalpat hozok létre. Főleg akkor ha nem megfelelő talajnedvesség (túlzottan nedves) mellett teszem ezt. Mivel a szármaradványok a föld tetején maradtak (volt ,hogy betakarítástól közel vetésig), a szélsőséges aszály mellett is nagyon sokáig őrizte a föld nedvességét. Az idén szinte semmi eső sem esett egész nyáron. A szétszecskázott szalma alatt még ott volt a nedvesség. Nem volt vizes, de nedves volt 10- 15 centiméteres mélységnél. És itt még megemlíteném,hogy napraforgóban illetve kukorica táblákon a föld felszine ,nem reped, szárad szét olyan mértékben mint anno amikor még szántottam.
Nem az a kérdés hogy van eke talp vagy nincs, aki akar szánt aki nem az nem. Kérdezem és hogy a kis gazdaságok mit csináljanak? Az ekét helyettesítő termékekhez több száz ló erős gépek és súlyban is nehezebbek. Nem az a probléma hogy ki vannak zsigerelve a földek? Kevés a szerves trágya és nincsenek pihentetve a földek, ahol közlekedve van ott le keményszik a talaj. Ennyi erővel lehet táp kockában is termelni, egy fél hektáron lehet annyit termelni mint 5 hektáron. A mai világ legnagyobb problémája az emberek, gazdák ki használása.
Mi a helyzet az erdészeti mélyszántással? Mi lesz azzal a talajjal ami az erdőkben alakult ki sok év alatt? És az utána kötelező évi többszöri tárcsázással.. Ezt az EVT hogyan engedheti meg? Sőt az erdészeti hatóság ezt hogyan írhatja elő kötelezően? Hol itt a talajvédelem?
Azt csak szerény humusztartalmú, ún AC szintes, humuszos homokon alkalmazzák. Máshol tilos a forgatás. Ráadásul a teljes területes szántás is kihaló állatfaj A szerény humusztartalmú homok esetében a leforgatás valóban javítja a vízgazdálkodást a homokon, elősegíti a humuszréteg vastagodást, mert a felhozott C szint válik A szintté és erre vannak évtizedei.
Szerintem az ekékről le kellene szerelni az eketalpat. Helyette az ekét megfelelően lesúlyozva el lehet érni a kívánt szántási mélységet (kevesebb súly kisebb mélység, több súly nagyobb mélység), persze talajfüggő is a dolog, vegyes talajoknál pl. változna a szántási mélység egy meneten belül és ez kisérletezést igényel, de nem jelentkezne a káros talajkeményedés sőt az el is távolítható amennyiben alámegyünk az újfajta szántással.
Ajánlom figyelmükbe Gulyás Szabolcs Satex nevű cégvezető gépbemutató videóit,ők már jónéhány éve elhagyták a szántást és bizony nem a notill vagy mintillért.
A kis gazda kis területen mit csináljon? Szórjam szét a búzát kaszálás után, majd szórjam be szalmával? Na az a zero till😂 Kisebb gazdáknak ilyen árak mellett nincs kerete, erőforrása az új technológiákra. Elhúzogatnám én is a direkt vetőgépet a 10 tonnás traktorral, de hát nem vagyok csókos sajnos. A jövőkép az, hogy nem luxus lesz a mezőgazdaság, mint most, hanem kiváltság.
Ezt most a gazdák, mièrt nem tudják elfogadni? 2 munkafolyamattal kevesebb mèg időben is sokkal jobb technika. Halál az ekère. Haverèk Dömsöd fele 100 hektáron nem szántanak 🙏
Sziasztok. Igaz Én szakember nem vagyok,csak egy gyakorló gazda. Viszont egyetértek azzal,hogy az eketalp szinte minden esetben csakis káros hatással bír. Amióta nagyjából mi is elhagytuk a szántást,vigyázunk hogy indokolatlanul ne tapossuk a földet,egésszen nagyot változott a talajaink szerkezete. Pl az idei nállunk nagyon extrém szárazságban bizony jobban szerepeltek a nem szántott parcellákon termelt növények. Az idén nagyon-nagyon kivállt ez a tulajdonság. Könnyű a "jó" éveket hasonlítgatni,ott ha a növényvédelem megfelelő szinte minden is jól produkál. Viszont ugye amikor beütnek ijen extrém időjárási képletek és bizony ez a jellemző egyre gyakrabban,akkor bizony nagyon érdemes mindenkinek a saját talajaira legjobb megoldást felkutatnia. Ugye Dani műsoraiban mindíg érthető,emberi nyelven megmagyarázott tartalmakat kapunk,ész és gyakorlati érvekkel alátámasztva,nem pedig "mondvacsinált" generált véleményeket hallunk-látunk. Többszörösen megemlítve azt is,hogy sosincs két egyforma talaj,már akár egy adott parcellán belül sem,nemhogy több határ részben,stb. Na pont ezért is kell saját magunknak kikísérletezni a "legjobb" megoldást. Sosem lesz legjobb megoldás,örökké van mit tanulni viszont nagyon értékes időjárási viszonyokhoz köthető tapasztalatokat lehet begyüjteni. Sajnos mostanában bizony a szántás kezd bedölni,akármennyire is hagyományos,gazda szemének tetszetős egy szépen elvégzett szántás,szép is egy téli időszak után lemunkállva(persze ha van tél,ami mostanában nagyon nincs). Én nem notill-mintillt alkalmazok igaz,hanem bizony a lazító az megy vagy 70-80 centin,arra nehéz V tárcsa,ez így megy a télbe,január-februárban még kap egy 30 centis grúbbert,nem olcsó tudom,de jól bevállt már itt nekünk. Amióta erre rászántam magam,azóta az istalótrágyát is így munkálom be és hidjétek el,igaz nem "szép" de kegyetlenül bevállt már.
Még több ilyen videót. Köszönjük.
Nem vagyok szakember,sem nagy parcellákon gazdálkodó gazda.
Ezelőtt 6-7 évvel kezdtem elhagyni a szántást. Részben anyagi oldala miatt, részben az idővallum miatt, de főként a kiváncsiságom miatt. Akkor tájt jelent meg ezen a vidéken a no-till őrület. A csapadék pedig évről évre csökkent illetve szélsőséges mennyiségben esett időnként. Nálunk sok féle föld van. A homokos talajoktól (amiből legalább van 5-6 fajta) kezdve a nehezen művelhető szikes, agyagos talajig minden van. A no-till technológia a kicsit túlzott vegyszer felhasználás miatt nem igazán lopta be magát a szívembe. Végül a min-till illetve strip-till mellett maradtam. De legtöbbször csak sekélyen szoktam tárcsázni ami max 10-15 cm-es tárcsázást jelent. Az első években még volt ,hogy 4-6 menetben is át tárcsáztam egy adott parcellát, csak azért hogy szép sima egyenletes talajfelszint kapjak. Egy idő után feltűnt ,hogy tárcsatalpat hozok létre. Főleg akkor ha nem megfelelő talajnedvesség (túlzottan nedves) mellett teszem ezt.
Mivel a szármaradványok a föld tetején maradtak (volt ,hogy betakarítástól közel vetésig), a szélsőséges aszály mellett is nagyon sokáig őrizte a föld nedvességét. Az idén szinte semmi eső sem esett egész nyáron. A szétszecskázott szalma alatt még ott volt a nedvesség. Nem volt vizes, de nedves volt 10- 15 centiméteres mélységnél. És itt még megemlíteném,hogy napraforgóban illetve kukorica táblákon a föld felszine ,nem reped, szárad szét olyan mértékben mint anno amikor még szántottam.
A 10-15 cm sekélynek számít?
Nem az a kérdés hogy van eke talp vagy nincs, aki akar szánt aki nem az nem. Kérdezem és hogy a kis gazdaságok mit csináljanak? Az ekét helyettesítő termékekhez több száz ló erős gépek és súlyban is nehezebbek. Nem az a probléma hogy ki vannak zsigerelve a földek? Kevés a szerves trágya és nincsenek pihentetve a földek, ahol közlekedve van ott le keményszik a talaj. Ennyi erővel lehet táp kockában is termelni, egy fél hektáron lehet annyit termelni mint 5 hektáron. A mai világ legnagyobb problémája az emberek, gazdák ki használása.
11:50
Mészlepedékes csernozjom A szintje siha az életben nem savas kémhatású, hanem mindig bázikus.
Mi a helyzet az erdészeti mélyszántással? Mi lesz azzal a talajjal ami az erdőkben alakult ki sok év alatt? És az utána kötelező évi többszöri tárcsázással..
Ezt az EVT hogyan engedheti meg? Sőt az erdészeti hatóság ezt hogyan írhatja elő kötelezően?
Hol itt a talajvédelem?
Azt csak szerény humusztartalmú, ún AC szintes, humuszos homokon alkalmazzák. Máshol tilos a forgatás.
Ráadásul a teljes területes szántás is kihaló állatfaj
A szerény humusztartalmú homok esetében a leforgatás valóban javítja a vízgazdálkodást a homokon, elősegíti a humuszréteg vastagodást, mert a felhozott C szint válik A szintté és erre vannak évtizedei.
Akkor miért vagy mitől tömörödik össze a talaj?
Szerintem az ekékről le kellene szerelni az eketalpat. Helyette az ekét megfelelően lesúlyozva el lehet érni a kívánt szántási mélységet (kevesebb súly kisebb mélység, több súly nagyobb mélység), persze talajfüggő is a dolog, vegyes talajoknál pl. változna a szántási mélység egy meneten belül és ez kisérletezést igényel, de nem jelentkezne a káros talajkeményedés sőt az el is távolítható amennyiben alámegyünk az újfajta szántással.
A szántás úgy rossz, ahogy van. Tessék még egyszer megnézni a videót. A mélylazítón sincs talp, mégis káros.
A fákon kívül milyen növénynek meg le a gyökere 30 cm nél mélyebbre?
Szinte minden növénynek
Szőlő, apró szulák, répa, talajművelő retek, az összes cserje.
Lucerna akár 8 méterre is. Szőlő 15 plusz.
Cirok is például, napraforgó is nagyon sok növény
Ajánlom figyelmükbe Gulyás Szabolcs Satex nevű cégvezető gépbemutató videóit,ők már jónéhány éve elhagyták a szántást és bizony nem a notill vagy mintillért.
jónapot szervestrágyát hogy dolgozzabe tapanyag miat kérdezem
tárcsás kultivátor
Sehogy.
ruclips.net/user/shorts51gR7hOfM9M?si=rW3u6jqXQhCOWgLv
Sehogy.
ruclips.net/user/shorts51gR7hOfM9M?si=Ak9h1r69jhQkLr7Q
Sehogy..
Linket törli folyamatosan valami...
A kis gazda kis területen mit csináljon? Szórjam szét a búzát kaszálás után, majd szórjam be szalmával? Na az a zero till😂 Kisebb gazdáknak ilyen árak mellett nincs kerete, erőforrása az új technológiákra. Elhúzogatnám én is a direkt vetőgépet a 10 tonnás traktorral, de hát nem vagyok csókos sajnos. A jövőkép az, hogy nem luxus lesz a mezőgazdaság, mint most, hanem kiváltság.
Ezt most a gazdák, mièrt nem tudják elfogadni? 2 munkafolyamattal kevesebb mèg időben is sokkal jobb technika. Halál az ekère. Haverèk Dömsöd fele 100 hektáron nem szántanak 🙏
Az nagybaj.hogy fogalmatok nincs mi az a eketalp.
Mi az eketalp?
Te tudod?