Két év fogházra ítélték a verekedő 13 évest - tv2.hu/mokka
HTML-код
- Опубликовано: 27 авг 2024
- Két kamasz lányt ítélt a bíróság 2 év letöltendő javítóintézetre, mert féltékenységből megverték és kirabolták egy társukat. Az eset még tavaly történt, a napokban született meg az elsőfokú ítélet. Vendégeink a stúdióban Sztupák Ildikó, az egyik elítélt tinilány édesanyja, valamint Lichy József ügyvéd.
A szülőket is felelőségre kellene vonni,ha így nevelték őket!!!!!!!
Miből gondolod, hogy a szülők így nevelték őket? Mert ez egyáltalán nem biztos! Ez csak egy rosszindulatú előfeltételezés! Nem igaz, hogy a szülők kizárólagosan felelősek egy gyerek cselekedeteiért! A szülők valóban a legnagyobb hatást gyakorló személyek egy gyerek életében, de nem kizárólagosan, ugyanis egy fiatalra sok minden más is hatást gyakorol. Ugyanis egy kamasz már nem szorosan az anyja szoknyája mellett tartózkodik, hanem már kilépett egy tágabb világba ahol sok minden gyakorol rá hatást, gyakorlatilag az egész környezetük, amiről a szülők nem is tudnak és nem is tudhatnak. A barátok, akiket többnyire már önállóan választanak, az iskolatársak, az egész tágabb környezet amiben már javarészt önállóan mozognak és mindenféle helyzetekbe kerülnek. És ki tudja, hogy mi minden hat rá negatívan? Ezt a leggondosabb szülői nevelés sem tudja, és nem is tudhatja 100%-ban befolyásolni! A szülők nem tudnak mindenről, nem látnak mindent és nem tudnak mindent! Nem istenek! És erre kamaszkorukra a gyerekek is rájönnek, tudják, hogy a felnőtteket be lehet csapni. Tudják hogyan kell a felnőttek "látóvonala" alatt tevékenykedni. Azt hiszitek, hogy tudjátok mit csinál a kamasz gyereketek amikor éppen nem látjátok, nem vagytok jelen? Higgyétek el nagyon sok minden történik a gyereketek életében és sok mindent csinál amiről ti nem is tudtok!
Írok néhány példát a szülők kijátszására:
Egy kamasz kislány mesélte: "A szüleim megtiltották, hogy autósmoziba járjak. Úgyhogy én csak azt mondom nekik, hogy átmegyek egy barátnőmhöz, és aztán szépen elmegyünk az autósmoziba."
Egy másik lány mondta el, hogy: "... az anyám nem engedi, hogy rúzsozzam a számat. Így aztán megyek előbb egypár sarkot, és akkor teszem fel a rúzst. És amikor hazamegyek, letörlöm, mielőtt belépek a lakásba."
Az egyik tizenhat éves pedig elismerte: "A mamám nem engedi, hogy azzal a sráccal járjak. Ezért mindig a barátnőm jön el értem, és azt mondja a mamámnak, hogy egy kiállításra megyünk vagy valami hasonló. És akkor megyek találkozni a barátommal."
Láttam 12 éves forma, amúgy rendes megjelenésű, tiszta ruhájú kisfiút cigizni és lefogadom, hogy a szülei nem tudnak róla. Láttam ugyanilyen kölyköket dobozos sörrel a kezükben és lefogadom, hogy a szüleik erről nem tudnak.
Megismétlem, nem feltétlenül a szülő tehet arról, hogy a gyereke bajba kerül mert nem csak a szülő hat a gyerekre hanem az egész tágabb környezete és annak minden behatása és azt a szülők nem tudják tökéletesen kontrollálni! Nem is lehetséges! Hacsak nem tartják búrába zárva vagy formalinban a gyereküket! Egy kamasz már pusztán kamasz mivoltánál fogva is igen könnyen kerülhet bajba. Mert gyerek, mert éretlen, tapasztalatlan, meggondolatlan, impulzív, lázadó, felelőtlen, zavaros fejű, vagyis kamasz gyerek. Helyzetfelismerő képességük fejletlen. Legfeljebb elmondhatjuk neki mire vigyázzon, mi számít büntetendőnek stb. és még ez sem garantál semmit sem! Csak imádkozhatunk, hogy a gyerek ne csináljon hülyeséget! Nem feltétlenül azért mert "így nevelték őket".
Persze ilyeneket azok irkálnak akik fel sem tételezik, hogy a saját "jól nevelt" csemetéjük elkövethet bármit is. Aztán ha mégis történik valami a fent említett okoknál fogva, akkor döbbenten állnak az egész előtt és azt kérdezik maguktól "hogy történhetett ez, amikor én nem így neveltem?"
Hadd meséljek el végül egy általam hallott történetet, ami talán tanulságos lesz. Egy 16 éves fiú egy osztálytársa megvásárlásra ajánlott egy gépkarabély. (Ahol lakott, a rendszerváltás idején állítólag kerültek ki fegyverek az orosz laktanyából.) Némi izgatott tanakodás után nem vásárolta meg, ennek azonban kizárólag az volt az oka, hogy drágának találta, nem volt rá szüksége, s tartott attól, hogy véletlenül lelövi vele magát vagy valaki mást. Az, hogy a gépfegyver birtoklásáért a fiatalkorúak börtönébe szállíthatják, és az, hogy mi várt volna ott rá legfeljebb egy bizonytalan sejtésként, valahol a tudata perifériáján jelent meg, de nem vette komolyan. Nem volt alvilági vagány, s nem egy kemény bandában szocializálódott. Nem volt feltűnően erőszakos és nem törekedett arra, hogy a határozott fellépésével domináljon mások felett. 16 éves volt, s a képzelete összemosódott a valósággal, miközben a társadalmi normák, szerepek és intézmények világa még mindig csaknem annyira megfoghatatlan volt számára, mint 2-4 évvel korábban. Nagyrészt szerencse kérdése is, hogy a kamaszok áttudják-e vészelni ezt az életszakaszt anélkül, hogy súlyosabb károkat okoznának másoknak, vagy a társadalmi gépezet bedarálná őket.
Így hát óvatosan az ítélkezéssel! Mert nem tudhatjátok, hogy a ti gyereketekkel nem történik-e meg ugyanez!
RABLÁSÉRT!!!!!!MÉG TÖBBET!!!!!!!!!
Nen vagy normalis! Ezek gyerekek! Nem is igazan fogtak fel mit csinalnak! Gyulolom az ilyen verszomjas itelkezoket!! Az nem lehet egy celkituzes, hogy teljesen kikeszuljenek. Feleloseget csak a sajat eletkoruknak megfelelo mertekben lehet vallalniuk. Kulonben kontraproduktiv lesz Az egyik ongyilkossagot kiserelt meg. Lugot ivott.
Kulonben szakemberek szerint kontraproduktiv lesz a vegeredmeny. Peldaul a gyerek meggyuloli a tarsadalmat es elidegenedik tole, megvetes alakul ki benne a rendszer irant.
Az itelet egyebkent tenyleg tulzo es aranytalan mas sokkal sulyosabb esetben enyebbek az iteletek. Ez az itelet embertelen csak a megtorlasrol szol a rehabilitaciorol nem. Kis koruak eseteben erre figyelemmel kell lenni.
@Khorgal 35 "Kurvára tisztában volt vele a 2 szarházi hogy mivel jár egy ilyen cselekedet." Nagy tévedés! Ezek meggondolatlan gyerekek és nem felnőttek, nincsenek tisztában a joggal, azzal hol húzódnak a határok amikor már a jogrendszer lép fel velük szemben és nem a szüleik vagy a tanáraik. Ezért rémültek meg ennyire amikor jelentkezett a rendőrség. Ezért csinálták meggondolatlanul, fényes nappal az utcán a dolgot szemtanúk előtt. Nyilván eszükbe sem jutott, hogy amit tesznek az már bűncselekménynek számít. Nem hiába mondják a szakemberek, hogy “ebben a korban még nem alakul ki a jogtudatosság”. Elképzelhetjük azt is miként élte meg egy 12 éves lány, amikor a rendőrök az óráról hurcolták be a kapitányságra, majd éveken át tárgyalásokra kellett járnia, ahol az volt a tét, hogy elszakítják-e mindentől és mindenkitől, amihez addig kötődött. S milyen hosszú három év akár egy középkorú férfinak is a börtönben, nemhogy egy 13 éves kamaszlánynak! Mindez legfeljebb szavakban számíthatott annak a bírónak, aki képes volt ezt az ítéletet meghozni annak ellenére is, hogy a törvény lehetővé tette volna a lányok megkímélését.
Ha felnőtt ember üt meg egy másik felnőttet, akkor is sok esetben indulatkezelési terápiára kötelezik, ha komoly sérülést nem okozott, akkor csak szabálysértés,pénzbüntetés, terápia. Egy darab, indulatból történő ütésért nem járhatna két év szabadságvesztés senkinek, pláne ilyen képlékeny életkorban. Reális veszélyként merül fel, hogy az intézeti körülmények egy életre szóló sérülést okoznának neki, megroppantva egy érzékeny, kialakulatlan kamaszlány személyiségét. Az a bíró, aki három évre ítélte első fokon, s nem alkalmazta a fiatalkorúaknál úgyszólván kötelező próbára bocsátást nem volt tekintettel sem arra, hogy ki felett ítélkezik, sem arra, hogy valójában miért. Az, hogy a bíró a személyes döntési szabadsága ellenére sem alkalmazta a próbára bocsátás lehetőségét, az már a saját érzéketlenségének és korlátoltságának a jele. Ezzel egyébként megsértve több nemzetközi szerződést és egyezményt amit Magyarország is aláírt. Többek között a Rijádi egyezményt, A Pekingi szerződést, az UNICEF gyermek és fiatalkorú elkövetőkre vonatkozó nemzetközi szabályozását, amelyek mind kimondják, hogy elzárással járó büntetést csak LEGESLEGVÉGSŐ ESETBEN szabad alkalmazni és előnyben kell részesíteni az alternatív megoldásokat.
@Khorgal 35 Talán nehezére esik, de próbáljon visszaemlékezni arra milyen volt 12-14 évesen. Felnőtt emberekkel is megtörténhet, hogy olyasmit tesznek, aminek a törvényes következményeit nem veszik számításba, például mert nem ismerik megfelelően a törvényt. Egy 12-14 éves kislány világában pedig végképp nincs benne az, hogy egy iskolai verekedés rablásnak minősül, ha a műanyag ékszereket is elveszi, s hogy ezért évekre egy zárt intézetbe küldhetik. A 12 - 14 évesek világa a társaság és nem a társadalmi szerepek és intézmények világa, melyről mindössze az iskola intézménye és a tanár - diák szerepek révén szereznek tapasztalatot. De még az iskolára és a tanár - diák viszonylatra is úgy tekintenek, mint egy a tőlük távoli felnőtt világtól kapott valamire, amit a természeti jelenségekhez hasonlóan adottnak vesznek. Az ő életükbe a rendőrség és a bíróság homályosan körvonalazódó, viszont annál fenyegetőbb hatalmakként léptek be, mintha csak egy rémvízióban találták volna magukat. Ha egy középkorú üzletembert börtönbe hurcolnak, az még számára is nyomasztóan álomszerűnek tűnhet, annyira ellentmond a korábbi tapasztalatainak. Egy 12 - 16 éves lány számára pedig egyenesen felfoghatatlan, ami vele történik, miközben külső erők megfosztják mindentől, amihez kötődött, s megfosztják önmagától is valami olyasmiért, amiért józan ésszel nem hitte volna, hogy valaha is ezt fogják tenni vele.
Azt nem állítottam, hogy a két kamaszlány teljesen ártatlan lett volna, már csak azért sem, mert régebben is láttam az üzenőfalaikat. Átlagos, alsó középosztálybeli kamaszlányok voltak a "hatodikosok keménységével", akik belesodródtak az eseményekbe. Ez nem jelenti azt, hogy különösen három év elteltével, már egy másik fejlődési szakaszban nem lehetnek egyszersmind érzékenyek is, és hogy ne lenne náluk sokkal embertelenebb mind az őket bezúzni készülő intézményrendszer, mind a hozzászólásokban megnyilatkozó pórnép. Utóbbi 30-60 évesen sem áll fejlettebb morális színvonalon ezeknél a tett idején a tízes éveik elején járó lányoknál, sőt mint az általam látott hozzászólókról készült képek mutatták, sokszor a ránézésre is legocsmányabb alakok üvöltöttek a leghangosabban a büntetésért.