Összegezve Anarkulova (2023) vizsgálatát: Az a probléma a manapság népszerű portfólióépítési elvekkel, hogy nagyrészt a legsikeresebb tőkepiacra (USA) és a hosszú távú befektetés szempontjából jelentéktelen időtávon (100 év annak tekinthető egy 30-50 éves befektetési időtávnál) készített vizsgálatokon alapul. Pontosabb képet majd néhány száz év múlva kaphatunk a fentiekről, illetve ahogy a videóban is látható, különböző statisztikai eljárásokkal (bootstrap, monte carlo) némi elképzelésünk lehet arról, hogy mire számíthatunk. Egy ilyen vizsgálatot mutattam be az előadáson, melynek végkövetkeztetése, hogy a részvény-kötvény portfóliók szuboptimális megoldást adnak, bár ennek hozadéka, hogy kismértékben csökken a maximális visszaesés. Látható az is, hogy számottevő annak a valószínűsége (60-40 portfólió esetén 16%), hogy idő előtt kifogyunk a pénzből, amely a 4 százalékos szabály felülvizsgálatát (írtam ennek problémáiról itt) is felveti. Továbbá a legkisebb valószínűséggel (8%) az 50% USA, 50% nemzetközi részvényekből álló portfólió esetén fogyott el a vagyon, a vizsgált többi esetben nagyobb valószínűségek voltak. A vizsgáltnak vannak korlátai is és tegyük ehhez hozzá, hogy egy befektetési döntésnél sok más szempontot is értékelni kellene. Itt nyugdíjcélokat vettek alapul, sok befektetőnek nincs 30-40 éves befektetési időtávja. A kockázatok (árfolyamszórás és maximális visszaesés) mérlegelése is fontos lenne, és sok minden más + annak figyelembevétele, hogy a múltbeli adatokból nem szükségszerűen következik a jövő..
Köszönöm a munkáját!
Koszi szepen,nagyon hasznos vidi lett ez is:)
Sajnos kezdő vagyok. Valaki leírná ide nekem, hogy mégis melyik a legjobb e videó szerint? Köszönöm.
Összegezve Anarkulova (2023) vizsgálatát: Az a probléma a manapság népszerű portfólióépítési elvekkel, hogy nagyrészt a legsikeresebb tőkepiacra (USA) és a hosszú távú befektetés szempontjából jelentéktelen időtávon (100 év annak tekinthető egy 30-50 éves befektetési időtávnál) készített vizsgálatokon alapul. Pontosabb képet majd néhány száz év múlva kaphatunk a fentiekről, illetve ahogy a videóban is látható, különböző statisztikai eljárásokkal (bootstrap, monte carlo) némi elképzelésünk lehet arról, hogy mire számíthatunk. Egy ilyen vizsgálatot mutattam be az előadáson, melynek végkövetkeztetése, hogy a részvény-kötvény portfóliók szuboptimális megoldást adnak, bár ennek hozadéka, hogy kismértékben csökken a maximális visszaesés. Látható az is, hogy számottevő annak a valószínűsége (60-40 portfólió esetén 16%), hogy idő előtt kifogyunk a pénzből, amely a 4 százalékos szabály felülvizsgálatát (írtam ennek problémáiról itt) is felveti. Továbbá a legkisebb valószínűséggel (8%) az 50% USA, 50% nemzetközi részvényekből álló portfólió esetén fogyott el a vagyon, a vizsgált többi esetben nagyobb valószínűségek voltak. A vizsgáltnak vannak korlátai is és tegyük ehhez hozzá, hogy egy befektetési döntésnél sok más szempontot is értékelni kellene. Itt nyugdíjcélokat vettek alapul, sok befektetőnek nincs 30-40 éves befektetési időtávja. A kockázatok (árfolyamszórás és maximális visszaesés) mérlegelése is fontos lenne, és sok minden más + annak figyelembevétele, hogy a múltbeli adatokból nem szükségszerűen következik a jövő..
@@elemzeskozpont köszönöm szépen az érthető és kimerítő magyarázatot.