Érettségi 2018 - Biológia: A földi élővilág evolúciója

Поделиться
HTML-код
  • Опубликовано: 28 авг 2024
  • A földi élővilág evolúciójára több elmélet is létezik. A kreacionista teremtéstörténet széles körben ismert, különböző vallások által tisztelt isteneknek tulajdonítja az univerzum, azon belül is a Föld és a földi élet megteremtését. De hogy melyik teremtéstörténet a legvalószínűbb, azt Soós Noémi biológitanárnőtől tudhatjátok meg.
    Az M5 a Közmédia legfiatalabb tematikus csatornája.
    „Jót s jól” - a mottóhoz hűen, három biztos pillérre támaszkodik: oktatás, ismeretterjesztés, kultúra.
    Műsoraink széles skálájáról: Nyelvoktatás, kulturális híradó, Vers mindenkinek, fesztiválhíradó, szakmák bemutatója, tudomány másképpen, zene-irodalom-tudomány gyerekeknek, tételek kidolgozása érettségizőknek, színház és zene mindenkinek.
    Látogassa meg weboldalunkat:
    www.mediaklikk...
    Nézzen ránk a Facebookon is:
    www.facebook.c...
    #m5tv #érettségi #oktatás

Комментарии • 14

  • @davidabonyi4556
    @davidabonyi4556 4 года назад +3

    Hemzseg a hibáktól, pontatlanságoktól és hiányosságoktól.
    Hogy néhányat említsek:
    - Nem 5 nagy kihalási esemény volt a földtörténelem során, hanem minden korszak végeztével egy, azaz legkevesebb 10, illetve ezen felül a most zajló kihalási esemény, az úgynevezett "antropogén". Ez azért fontos, mert a kihalási eseményekkel választjuk el egymástól a földtörténeti korokat.
    - A földtörténeti korok összefoglalásánál lemaradt 3 lényeges is. A Kriogenikus és az Ediakara a lista elejéről a Perm pedig a közepéről. Végül is, például a perm idején semmi érdekes nem történt, csak őseink elváltak a dinoszauruszok, pteroszauruszok, hüllők, stb-ik őseitől..
    - "az első valódi sejtek és sejtalkotókkal rendelkező sejtek a Kambrium idején jelentek meg" na, ez úgy baromság ahogy van! Nem tudom mit kellene érteni "valódi sejtek" alatt, de mind ez, illetve a másik állítás is hülyeség. A sejtmaggal rendelkező, azaz Eukarióta sejtek 1,6-2,1 milliárd éve jelentek meg, tehát minimum 1100 millió (!) évvel a Kambrium előtt. Az sejtalkotók, azaz organellek még ennél is ősibbek.
    - a többsejtűség sem a Kambrium idején fejlődött ki. A legkorábbi fossziliáink többsejtűekről az Ediakara korból származnak ami közvetlenül megelőzte a Kambriumot. Ilyen fosszilis lények a Tribrachidium, Kimberella, Metaspriggina, Charnia, Charniodiscus és társaik.
    Nem akarok az önjelölt aggreszív megmondóember lenni de miért tudja ezt jobban idegenvezető palánta mint egy hadseregnyi szakmabéli?

    • @vidamimi
      @vidamimi 4 года назад +5

      Kedves Dávid!
      A helyzet az, hogy pontatlanságokat és hiányosságokat mindegyik adásban fog találni, mert ez nem egy szakmai fórum, hanem egy elsősorban ismeretterjesztő műsor, ami ráadásul az érettségi követelményeinek megfelelően halad. Éppígy, amíg az érettségi követelmény az, hogy a madarak a gerincesek öt osztálya közül az egyik, addig ezt is kell tanítani.
      Emellett nem tudom, kire vonatkozott az idegenvezető palánta jelzője, de én nem az vagyok.

    • @davidabonyi4556
      @davidabonyi4556 4 года назад +1

      @@vidamimi az idegenvezező jelző rám vonatkozott.
      Megértem hogy ez egy ismeretterjesztő műsör, de ez nem jelenti azt, hogy ilyen tévedésekkel rendben kell lenni mert "jaj, csak érettségire készül a gyerek". Az, hogy a magyar oktatás olyan pöcegödör amilyen az egy szeparált dolog, ettől még nem kell nekünk is beleugrani a trutyiba. Ugyanúgy, ahogy nem kéne azt tanítani a gyereknek hogy "Protista" akkor se, ha éppenséggel a vizsgabiztos 89 éves Ernő bácsi még mindig ott tart, miközben a tudomány 30 éve továbblépett.

    • @vidamimi
      @vidamimi 4 года назад +3

      @@davidabonyi4556 Ebben nagyrészt egyet is értek. Annyi a probléma, hogy amíg ezt várják el a diákoktól az érettségin, addig ezt kell megtanulniuk. Ezzel együtt persze, mindenki eldönti, hogy mit tanít meg pluszban, de erre itt sajnos nincs lehetőség. :(

    • @hubajozsa614
      @hubajozsa614 3 года назад +1

      @@davidabonyi4556 ha ennyire “pöcegödör” a magyar oktatás, akkor tessék csak eljönni romániába és megnézni mi a helyzet... de ez még egy túl gyenge példa, mi van azokkal a harmadik világi országokkal, ahol írni-olvasni nem tudnak? Ilyen esetben még oktatásról sem beszélhetünk. Emellett a magyar egyetemek rengeteg tehetséges diákot futtatnak fel, akik világszerte megállják a helyüket. Akinek valóban terve van tovább a biológiával vagy természettudományokkal, az majd úgy is megtanulja azt helyesen a kellő időben, hadd hagyjuk meg a tanároknak, hogy mi az amit a diák kell tudjon és mi az amit nem és hadd ne gyúrjunk már le fölös információkat a gyerekek torkán, ha kell, ha nem. :)

  • @MrLaller80
    @MrLaller80 5 лет назад +3

    Ha a Neandervölgyi embert önálló fajként kategorizáljuk, akkor hogyan tudott keveredni a Homo sapiens-el?

    • @vidamimi
      @vidamimi 5 лет назад +5

      Az a fajfogalom, ami szerint az egyedek csak fajon belül képesek egészséges, szaporodóképes utódokat létrehozni, már jó ideje nem állja meg a helyét. Sok olyan fajpárt ismerünk jelenleg is, amelyek egyedei szabadon hibridizálódnak.

    • @tombenko
      @tombenko 4 года назад +2

      Ha a lovat és szamárt önálló fajként kategorizáljuk, hogyan tudnak időről időre szaporodóképes utódokat is nemzeni? Ráadásul a fajnak legalább 10 különböző definíciója van, ebből ezt az egyet ne ragadjuk ki.

    • @MrLaller80
      @MrLaller80 4 года назад +3

      @@tombenko A "faj definiálása" olyan kérdésként merülhet fel (mondjuk egy vizsgán) amire nem adhatok 10 különböző választ. A T. Mimi Soós tanárnő már rávilágitott, hogy léteznek hibrid élölények, ami a faj meghatározását kicsit átirják. (Ezt megértettem) Semmi esetre sem vitatkozni akartam, csupán a helyes definiciót kerestem. Amúgy szégyellem magam amiért nem gondoltam pl a tigris és oroszlán, vagy a ló és szamár utódokra a kérdés feltétele elött. Most már csak annyit szeretnék tudni, hogy mennyire kell különbözni genetikailag két egyednek, hogy azok ne legyenek szaporodóképessek...

    • @cedrusatlantica9887
      @cedrusatlantica9887 3 года назад +2

      @@MrLaller80 ​Teljesen jogos felvetések, szerintem mindenki szembesül ezekkel a kérdésekkel, aki mélyebben elgondolkodik. Jelenleg nincsen kielégítő fajkoncepciónk: faj az, amit egy szavahihető taxonómus annak tart. A biológiai fajfogalom értelmében két élőlény akkor sorolható különböző fajba (rokonsági körbe), ha nem képesek/ hajlandóak egymással szaporodni. Ez a legelterjedtebb fajkoncepció, de ennek hiányossága, hogy csak azoknál az élőlényeknél értelmezhető, amelyek szexuálisan szaporodnak. A tigrisek és az oroszlánok a biológiai fajfogalom értelmében például ugyanannak a szaporodási közösségnek (metapopulációnak) a részei (még képesek és hajlandóak egymással szaporodni), tehát egy fajba tartoznak. Bár a szaporodási hajlandóságot eddig csak fogságban tartott egyedeknél figyelték meg, tehát ez egy határeset. Molekuláris óra adatok alapján a tigrisek és az oroszlánok közös őse kb. 6 millió éve élhetett. Ez az idő elég volt ahhoz, hogy szemmel látható különbségek alakuljanak ki az izolálódott populációk között, de a hatmillió év alatt bekövetkezett genetikai változás nem érintette a genom olyan szakaszait, ami teljes reproduktív izolációhoz (szaporodási elkülönüléshez) vezetett volna. Más élőlényeknél (pl.: Hawaii-szigeteket kolonizáló muslicák) néhány 100 000 év elég volt, hogy az egymástól elkülönülő populációk között reproduktív izoláció jöjjön létre. A fajképződés idődimenziója tehát tág határok között mozog. Arra sincsen általánosítható válasz, hogy a genom milyen mértékű megváltozását várjuk abban az esetben, amikor a divergencia fajképződéshez vezet. Egyes denevérfajok például morfológiailag szinte teljesen megegyeznek egymással, de mivel más frekvenciával vadásznak repülő rovarokra (már méretű zsákmányokra specializálódtak), ezért egymást már nem "értik meg", ami viselkedéses akadálya a szaporodásuknak. Két élőlényt tehát nem sorolhatunk különböző fajba pusztán a genomjukban lévő különbségek mennyisége alapján. Az evolúció során a divergencia általános folyamat, ami olyan mintázatokat is létrehoz, amelyeket mi diszkrét kategóriákként észlelünk a jelenben. Ezeket a kategóriákat elneveztük fajoknak. A múltba visszatekintve viszont minden ilyen diszkrétnek észlelt határvonal elmosódik. Remélem nem volt összezavaró, amit írtam. Elég absztrakt a téma, de pont ez adja a szépségét. :)

    •  2 года назад

      @@cedrusatlantica9887 Nem összezavaró (szerintem), és nagyon jól rávilágít a lényegre. Azaz arra, hogy a rendszerezés, még ha törzsfejlődési alapú is, valójában egy a természetes folyamatokra ráhúzott mesterséges kategóriaképzés.Többnyire a kategóriák passzolnak természetes csoportokra, máskor meg nem annyira, mert folytonosság van, nem pedig diszkrét kategóriák. Egy (sok) folytonos vonal az egymást követő elkülöníthető pöttyök helyett.

  • @gergoendredi9534
    @gergoendredi9534 Год назад

    A dinok ma is itt vannak😊

  • @gergoendredi9534
    @gergoendredi9534 Год назад

    Ez nem is igaz😢😢