Épületgépész tervezőként szinte mindennel egyet tudok érteni ami a vidiben elhangzott, a 10 cm osztással viszont nem...10 cm-t legtöbbször csak a fürdőszobába tervezünk, a nappali helységekben 15 cm osztassal 17mm csővel a helyzetek 90%ban jók vagyunk a jol szigetelt uj epítésű épületekben. Soha nem volt reklamáció. A 10 cm / 20 mm csövet kicsit overkillnek érzem. Rosszat nyilván nem csinál, de megdrágítja az épületet. 50 W/m2 a 15cm/17mm körülmények között inkabb a valid hőleadás, 8mm parkettánál inkább 40W/m2. Amúgy szakmailag korrekt es közérthető volt amit mondtál. Pacsi 🙌
Köszi a videót. Lassan aktuális lesz, így várom a részletezést a padlófűtésről. Általánosságban a videóid nagyon hasznosak és érthetőek. Csak bíztatni tudlak, hogy folytasd amit elkezdtél 🙂
Egészen jól összefoglalt tartalom pár kiegészítéssel. A padlófűtéssel átvihető hőmennyiség nem csak a csőhossztól hanem annak átmérőjétől vagyis a megfelelő térfogatáramtól függ, a gépészek azzal kezdik a méretezést hogy a kalkulált DT értékhez választanak csőkeresztmetszetet(megengedett maximális áramlási sebességet betartva). Ha az előremenő cső vékony akkor nem tudja kifűteni a padlófűtés a helységet, jól megválasztott csőkeresztmetszettel ilyen nem fordulhat elő. Nagyon sokan ott rontják el, hogy az osztó gyűjtők esetében nem veszik figyelembe a szükséges áramlási sebességet, magyarán alulméretezik a fő ág vastagságát. Sok fűtés korszerűsítés ott bukik el, hogy meghagyják a régi csöveket és a végére szerelnek osztót és nem értik miért nem működik rendesen ha több kört használnak egyszerre. Fűtés rendszer méretezésekor nem elhanyagolható tényező a szellőzés és filtráció kérdése, ha nincs beépítve profi szellőztető berendezés akkor amiatt is indokolt 10-20% túlméretezni a rendszert, mert a légcsere szükséges és indokolt.
Szerintem ha a padló szakszerűen van lerakva (nincsenek "kopogó lapok", és hasonló kontárságok) egy normális S1-es ragasztóval, nincs az a túlhajszolt padlófűtés ami "megfőzi". Egy forró nyári napon a teraszburkolat hőmérséklete simán lehet a duplája, mégsem hullik darabokra.
Sajnos de, van. Nálunk az előző tulaj 60 fokon járatta a teljes rendszert folyamatosan (éljen a rezsicsökkentés és a mértéktelen fogyasztás "mert lehet" alapon) ... a lapok 75%-a kopog. A fényképes tervdokumentáció alapján a lerakással gond nem volt. Az emberi hülyeség sajnos elképesztő dolgokra képes.
Igen, de akkor sem megfő a ragasztó vagy a beton hanem ennyit bír a flex ragasztó kompenzálni. Ennyi a rugalmassága. Végülis bármilyen is a flexi csemperagasztó, az nem olyan mint ha epoxi gyantával vagy szilikonnal lenne leragasztva a csempe. Attól az még egy cementalapú ragasztó némileg felütve műgyantával. Jó is néznénk ki ha a beton meg a csemperagasztó megfőne 50-60 foktól. A hidak sem állnának, a betoncserép is szétmállna pár év után a tetőn.
Azt gondolom, ez egy minden lényeges szempontot érintő előadás. Megemlítve a nagy hőtehetetlenség miatt, adott esetben előforduló hátrányos tulajdonságát. Köszönet a szerzőnek!
Nem vagyok mérnök, nem vagyok a szakmában se. 33 éve azonban padlófűtést szereltem. Egy tisztességes épületgépész mérnök volt a vállalkozó aki engem is alkalmazott. Ő tervezte a fűtést, mi pedig tekergettük a csöveket. 10 cm Hungarocell szigetelésre (nem lépésálló) tettük a hálót, rá a csöveket. Fűtési zónákat számolt a mérnök, és általában csak a külső falak mentén 1 métert volt 10 cm a csőtávolság, de többi helyen 20- 30 cm. Persze volt, hogy egy-egy helyiséget telibe csöveztünk, de ritkán. Szóval nekem érdekes, hogy most jobb szigeteléssel telibe 10 cm csőtávval számolunk...
Gondolom az a 33 évvel ezelőtti rendszer az akkori elérhető technológiának megfelelően magasabb fűtővíz hőmérséklettel üzemelt, ráadásul sokkal tökéletlenebb szabályozással operált, mint a mai standard. Pont a magasabb fűtővíz hőmérséklet miatt lehet régen elég volt a 20-30 centis köz. Ez nem azt jelenti, hogy akkoriban rossz rendszert csináltatok volna, de a mai standardnek nem gondolnám, hogy megfelelő (bár értelemszerűen csinálnak a mai technológiával annál rosszabbat is kóklerék 33 évvel később). A falaknál besűrített csőköz nem feltétlenül hülyeség, főleg 33 évvel ezelőtt, amikor a szigetelés még közel sem ott tartott, mint most. Persze ahova bútor került fölé, oda felesleges volt a sürítés. Érdekes lenne egy olyan régi épületgépész mérnökkel elbeszélgetni, aki folyamatosan fejlesztette magát tovább, hogy a 10-20-30 évvel ezelőtt kiépített rendszereit hogy látja ma, és az akkori technológiának megfelelően mit csinált volna másképp utólag, pl érdekes lenne egy régi, még meglévő, a mai napig működő munkáját is megnézni, pl hőkamerával. Ehhez persze fel kellene vállalni, és nem egó kérdést csinálni belőle, meg a nézők részéről is nem lenézni az akkori munkáját, hanem belátni, hogy 30 évvel ezelőtt nem 2024et írtunk, és nem volt hőkamera, meg internet sem, ahol két kattintással elérhető ma bármi, hanem akkoriban továbbképzéseken, jól menő cégeknél akár külföldre utazva történt tudásátadás.
Szia Zsolt! Ez nagyon jó lett, sok hasznos információval, köszönöm! Egy dolgot hiányolok belőle: mi a véleményed a száraz technológiás padlófűtésről, ami közvetlenül a burkolat alá megy?
Szia Kömkel.Jó lett ez a videó is.Azt szeretném kérdezni,hogy mi a legideálisabb előre menő vízhőfok kondenzációs kazánnál?És honnan kezdődik az a hőfok ahol a burkolólapoknak már megvan az esélye hogy előbb utobb elváljanak?Köszönöm a válaszod.
Végre valaki aki normálisan és érthetően elmagyarázza, de legfőképpen nem szponzorációs önérdekből beszél. Megnéznék egy fancoil rendszerről szóló videót is. Köszönöm ment is a Like :)
Köszönjüka videót! Egy kérdés a padlószenzorhoz kapcsolódóan. Te itt most azt mondtad, hogy be kell betonozni az estrich rétegbe. Én több helyen azt láttam, hogy védőcsőbe helyezik a szondát, a cső végét lezárják, hogy ne tudjon belefolyni a beton. Így a szonda cserélhető, persze nem érintkezik közvetlen a betonnal. Mi a helyes beépítés?
A cső teljesen jó kell legyen. Így cserélhető az ntc, illetve nem kell betonozáskor már odarakni a szenzort. Nem tapossák el, nem cseszik össze. A beton egyébként nagyon nagy tehetetlenséggel bír, így a cső belsejében lévő ntc le fogja követni annak a hőmérséklet változását.
Több álláspont is olvasható a méretezésről. Ha esetleg 10 cm-ként 20-as átmérős csőrendszer kerül az e. beton alá, akkor az azon kívül, hogy anyagárnan valamivel drágább, jelent valami hátrányt működés tekintetében? Csak mert szeretnék biztosra menni, mert értem én, hogy most jelenleg átlagosan elég téli -5 vagy -10 fokra méretezni, de nagyon hülyén érezném magam, ha akár csak egy hetig tartó -20 foknál hősugárzóval kelle körbevennünk magunkat a frissen felújított házban! - Legyen ez csak egy kivételesen hideg tél, vagy akár klímaváltozás okozta rendszeres hideg... Komkel, nagyon köszi a hasznos tartalnakat!
határértékeket teljesítő hőszigetelés mellett normális nagyságú előremenővel (35) is simán kifűt a 16-os cső a legtöbb helyen, ki kell számolni nem feltétlen szerencsés túlméretezni
Ez egy nagyon hasznos videó volt. Ugyan nem építkezem, 5 éves tervben van fűtés korszerűsítés, és lamentálás radiátorról padló fűtésre váltásról, (régi kazánról kondenzációs kazánra vagy hőszivattyúra) és jobb előre képbe kerülni mint utána bánni. (Nem várok érdemi választ, de hátha: Van-e annak létjogosultsága, hogy 2 szintes háznál, csak a földszinten váltanánk padófűtésre, természetesen kő burkolattal, vagy csak a szívás van vele?)
Radiátoros fűtésnél végtelenszer komfortosabb a padlófűtés. Tapasztaltam. Már sajnálom, hogy nem előbb lett padlófűtésű ingatlanunk. Egy hátránya van, nem lehet nekidőlni a radiátornak ha az ember átfázott a kertben, ha nincs radiátor. A kérdésedre: Azt gondold meg, hogy ha egyik szint radiátor a másik meg padló, akkor két külön vízhőfokkal kell játszani. Persze a padlóhoz ki lehet keverni alacsonyabbat, erre van a keverőszelep, de a hőszivattyú gazdaságosabb alacsonyabb előremenővel. (35°C) Gázkazánnál ez nem probléma. Ott is lesz hatásfokbeli különbség de nem szignifikáns.
Padlofutes helyett, mennyezetfutes is elég lehet? A menyo futessel hűteni is lehet. A bútorok nem fogják le. Viszont felülről sugároz, a tárgyak lesznek melegek. Egy íróasztal alatt esetleg hideg maradhat, ezért mondjuk a padlofutes kiegészítés is megfontolando. Együttesen a tökéletes szerintem. Nem számolnak rá egyet Komkel? Szerintem sokakat érdekelne.(kérnénk egy videót róla.. 😅) További előnye, hogy nincs melegburkolati kerdes se. Gipszkarton a holeado általában szerelt kivitelnel.
... a fizikát nem tudod átírni... A meleg felfelé száll , 30 fokos rendszernél minimális lesz a sugárzás érzet, leginkább a felső szint talaja lesz kellemees langyos. pont e miatt jobb a hűtésre, mert akkor lefele áramlik a hűvös róla. A split klíma is azért jobb hűtésben, mert fent van és lefele ömlik a hűvös, és fűtési módban inkább huzatos lesz, mint komfortos meleg. Való igaz, hogy álmenyó mögé könnyebb betenni, de a gipszkarton jobban szigetel, mint a hidegburkolat a talajon. szóval hatékonyságában (mondjuk 80-100cm magasan mérve) biztosan fajlagosan sokkal rosszabbul teljesít, mint a padlófűtés. Nem vagyok hivatásos gépészmérnök, csak hobbysta..
Szüleim 40 éves házában 50 fokos vízzel megy a padlófűtés és érdekes módon nem kopog a kerámia burkolat. Gondolkodtunk is édesapámmal, hogy hogy nem jött még fel! Lehetséges, hogy a malter (nem volt akkor csempe ragasztó) jobban bírja? Esetleg a jövőben lesz egy kellemetlen meglepetés 😅
Ausztriában mindenhol 16-os csővet tekernek a Románok😂😂😂. Én otthon a házamba 20-as tekertem le 10 cm közzel. Csak az emeleten kicsit kevesebb szigetelést raktam, földszinten 15 cm szigetelés! Most megnyugodtam hogy jó lesz😊!
Végre valaki maximális hőigénnyel számol. Nem valami napi vagy X-es átlaggal. Beleszámolva, hogy nappal a nap besüt az ablakon. (Aztán a megrendelő meg vacog az első átlagosnál hidegebb télen. Vagy, amikor már az épület szerkezete, nyílászárói, nem olyan, mint újkorukban.)
Nagyon hasznos videó, tanultam belőle. Majd a későbbi videóknál esetleg meg lehet említeni, hogy ha hőszivattyűval kerül előállításra a melegvíz, nagyon nem mindegy, hogy mondjuk a sűrű csövezés miatt a 32 fokos melegvíz is elég, vagy 40 fokos kell. Ugyanis a hőszivattyú hatásfoka meredeken csökkenni kezd már ebben a tartományban, és pár fokok is óriásit számíthatnak. A 32 és a 40 fok között a COP már jócskán elkezdhet esni mínusz fokok környékén, nagyon nem mindegy. Se a készülék élettartama, sem a villanyszámla szempontjából. És ezeken az apróságokon az is múlhat, hogy képes lesz-e a rendszer a fűtés mellett még használati melegvizet is előállítani. Angliában páran meglepődtek, amikor az első telüknél nem csak fagyoskodni kényszerültek, de még melegvizük sem volt a fürdéshez estére.
A 20-as cső hátránya továbbá, hogy mivel nagyobb a felülete, emiatt a fűtővíz hőjét már rövidebb szakaszon leadja. Ezáltal a padlófelület hőmérséklete jelentős eltéréseket mutathat.
nagyobb térfogatárammal kell üzemeltetni kisebb DT-vel!!! Nagyobb fővezeték kell combosabb keringetőszivattyúval és sokkal gyorsabban reagál mint 16 csövezéssel. Drágább a kivitelezés, de hőszivattyúk esetében mindenképpen indokolt.
Ami érdekes lehet, hogy a helyiségenkénti termosztátos szabályozásnak mennyire tud keresztbe tenni egy központi hőcserélős szellőztető rendszer. Mert gondolom egy ilyennek már van egy komoly hőkiegyenlítő hatása az épületen belül (250-300 m3/h-s értékekről beszélünk egy átlag családi háznál is)
Igazából egy jól hőszigetelt házban a meleg előbb megy át a válaszfalon a szomszéd helységbe, mint ki az utcára a hőszigetelt, vastag külső falon.... szóval ja, van kiegyenlítődés tutira, még légtechnika nélkül is. Avagy passzívházban nincs hideg éléskamra.
nehany fok kulonbsegnel 300 m3/h val minimalis homennyiseget szallit a levego. (csak 1,2 kg/m3 a levego tomege, 1 kJ/kgK a fajhoje). Nem egyenlit ki semmit a szelloztetes, vagyis elhanyagolhato. Ezert kell a legfutesnek nagysagrendileg jobban suviteni…
Köszönjük a videót! Nekem két kérdésem lenne: Van érdemi eredménye hőérzet terén padlófűtést kombinálni központi hővisszanyerős szellőztető rendszerrel? Kiépített padlófűtésnél rá lehet burkolni a meglévő hidegburkolatra (10mm kőporcelán lapra valamilyen melegburkolatot)? Előre is köszönöm!
Kérdezek valamit, a főiskolán (nem építészetet tanultam, csak érintettük a fűtés, passzív ház meg ilyenek) egyik előadáson azt mondták, hogy a padló fűtésnek elég az, hogyha a radiátorból vissza folyó meleg vizet vezetjük a padlóba. Ön mint szakember erről mit mond?
Benne van a videóban, hogy ez a mód az egész rendszer megcsúfolása. Radiátornál előremenőben nem ritka a 60 fokos víz is, ami visszatérőben 45-50 lesz. Ezt bekergetve a talajba a kazánnál már csak 30 lesz, ergo a kazán a dT miatt folyamatosan pörögni fog, mindig azt érzékeli, hogy még felfűtési szakaszban van, tehát tolja mint állat... Másrészt a padlófűtésnél az alacson hőmérsékletű, de nagyjából folyamatos működés javallott, és itt tud igazán brillírozni egy kondenzációs kazán is a 100%-os hatékonyságával - itt tud 100% felé is menni a kondenzáció miatt (Privát vélemény. )
Szép napot Gábor vagyok egy kérdésem lenne kondenzációs gázkazán radiátoros fűtés zárt rendszerű mekkora a legjobb fűtővíz hőfoka ami még gazdaságos választ köszönöm
Egy kis adat, hátha segít: Nekem van radiátorom és padlófűtésem is. Ma a kondenzációs 45fokra van állítva, azaz a radiátorba CSAK !!! 45 fokos víz megy. Az ESBE szeleppel 34 fok a padlófűtés előremenője. Amikor -10 van kint, akkor emelem 50fok/38 fokra természetesen , ahol padló és radiátorfűtés is van, ott a padlófűtés bekapcsolásakor a radiátor minimumra, épp 24-26fokosra van letekerve
Tamás vagyok. Nálam a nappalinak két külső határoló fala van alapterület 26 m2 külső falaknál két fűtéskör van 7,5 cm osztás, a belső falak felöl 15cm az osztás ez a harmadik kör ez közös az étkezővel. -10 C-nél kell némi kiegészítő fűtés. -10C-nál 75w/m2 a hőigény.
Szia! Kiegészítő (komfort) fűtésnek egy vékony rétegrendű padlófűtés (pl.: uponor minitec) az mennyire kamu? Az lenne a cél, hogy meleg legyen a padló, de a radiátorok megmaradnak.
Alapjában véve jó meglátások. De pl , rendszerlemezben 7.5, és 15 cm a gyári osztás, trackernél lehet 10. cm, a 20-as cső mint szentírás , felesleges sokszor, általában 17-es elég, de pl németeknél 12 mm-es is van, nézz utána , pl száraz padlófűtésnél is azt rakjuk, pl Viega rendszer meglévő aljzatra, pár centi magassaggban. Nem kell bontani, gyors, és kb aranyárban mérik, viszont ha a régi beton alatt nincs szigetelés akkor nem műxik. Méretezés és számítás kérdése a csőátmérő, az osztások szélessége. A padlófűtés csövekhez nem kell rugó hajlítani, feltételezem, hogy valami ötrétegűt tekertetsz a padlóba. Na azt pont a padlófűtéscső gyártói nem ajánlják. Lemezes hőcserélőnél simán lehet jól szabályozni, csak megfelelő méretűt kell választani, ami a tömegáramot képes kezelni, általában itt szoktak spórólni olyan 60000 ft plusz költséget és utána jön a probléma, sok megoldás van a vízhőfok előállítására, ma már ez nem gond, sem hőcserélővel, sem termosztatikus vagy motoros szeleppel, inkább csak utána kell nézni , hogy működnek ezek. Pl sokszor rakjuk az immergas DIM dobozát ami képes kezelni padlófűtés,és radiátoros fűtés vizét , akár többet is egymás után kapcsolhatunk, bármilyen gyártó kazánjához megfelelő, és eddig semmi gond nem volt még az elmúlt évtizedben vele, de nem olcsó, viszont kicsi. És valóban ,aki építkezik csináltasson padlófűtést, mert bármivel felfűtheti a vizet benne, csendes komfortos, csak amiket mondtál, méretezés szabályzás, vezérlés amire figyelni kell, aztán el is lehet felejteni, csak működik és kész. Jók a videóid.
Én csak arra szeretnék választ kapni, hogy egy padlófűtéses szobában, ha beteszek egy ágyat ami nem 4 lábon áll, tehát nem fér be alá a porszívó feje, valamint szőnyeget is teszek a laminált padlóra, akkor mennyire fog tudni megfelelőre felmelegedni a szoba, mert félek, hogy ilyenkor hideg lesz a szobában. Soha nem volt még padlófűtésem, ezért kérdezem, mert tervezünk ilyet betenni, csak ez a "nem fog tudni 23 fokot biztosítani a szobában" felelem bennem van. Ismerőst meg nem tudok megkérdezni.
Aki esetleg használ KonvektPRO-t: vajon lehet-e az megoldás pattogós lemez konvetorra azáltal hogy kvázi mindig azonos hőmérsékleten tartja? (jelenleg vagy 23 fokban alszom ejszaka 5-6os fokozaton ami annyira nem egeszseges és nem is lehet mellette aludni mert kattog, vagy 3ason ami 19 fok, aludni jo benne, nem is kattog csak nappal felkelni nem :D ) Vagy csak az a megoldas hogy ki kell dobni én venni egy rendes öntöttvasat...
Csövek / csatlakozási pontok èlettartama ? Általában 20 èv ami "biztos". Ès utánna ??? Ha szerencsèd van elmegy 30-40 èvet is. De ha nincs szerencsèd ? Akkor lehet szètverni mindent....😢 Márpedig örökkè nem fog tartani. Köszi, maradok a radiátornál, falon kívüli csövezettel. Ha bármi gond van 2-3 óra alatt magam megjavítom ès nem vertem fel az egèsz házat. Köszönöm 😂
És negyven évig nézed a csöveket a falon, és sakkozol a bútorokkal, kogy hol nem lesz neki útban a cső... Háááát... Ha 30 év múlva fel kell szedni a csövet, akkor a burkolat is biztosan csereérett, tehát csak az a probléma, hogy ki kell üríteni a helységeket... Ugyan úgy, mint egy új parkettázásnál...
Jó a videó és tanulságos de mi a helyzet egy régi vályog háznál, tudom hogy utálod a vályogot de most ujitom fel érdemes padló fűtésben gondolkodnom vagy semikepensem, előre is köszi.
Sziasztok! A burkolatok hőleadásánál mi adja a nagy különbséget: a burkolat anyaga vagy a lerakás módja (ragasztott avagy nem)? Csak mert terveztünk anno egy házfelújítást, és az energetikus a lelkünkre kötötte, hogy ragasztott burkolat legyen (anyagtól függetlenül)... Most építkezést tervezünk és a vizes helyiségeket leszámítva, mindenhová SPC-t tennénk. Ebből lehet kapni ragaszthatót is, de kell vagy megéri vagy számít hőtechnikai szempontból? Köszönöm a segítséget!
Villannyal nem fűtünk! Nyaraló, kisfaház, kocsibeálló, járda, eresz, vagy ahol nem te fizeted a rezsit, ida mehet a fűtőkábel. Máshol nagyon drága lesz.
Szia.@Kömkel. Akkor nálam hiba,az,hogy a kazánról egy hőcserélőn megy a padlófűtési osztó-gyújtőhöz a víz,de utána van egy keverőszelep is. Ez így Lehet ,hogy túl van biztosítva?
Van egy 2 fokos ökölszabály padlófűtés esetén: levegő hőmérséklet + 2C = aljzat hőmérséklet, aljzat+2C = fűtési visszatérő hőmérséklete. Ugyanez hűtésre is igaz. Így hűtőm a házat (24C levegő, 22C aljzat, 20C visszatérő, az egész 16C vizet kap a primer szondakörből egy hőcserélőn keresztül. Nem, nem fagy le a talpunk, egy aljzatszigetelés nélküli Kádár-kockában vagy parasztházban jó ha 15C-os a padló.. Nem, nincs párakicsapódás, gépi szellőztetés megy.
Sziasztok ! A padlószondás termosztát utólag beszerelhető ? ...és itt most nem a termosztáton hanem a szondán van a hangsúly. Mert nálam adott a gázkazános padlófűtés és egy régebbi Comput....modell kapcsolgatja a kazánt. Így napont általában 2X kapcsol a kazán. Egy menetben kb 2 órát megy folyamatosan....mire a levegő hőmérséklete eléri a kívánt hőfokot.....sőt picit még feljebb is megy a beállított értéknél. Aztán a meleg beton órákig sugározza ki a hőt....a beton lehül. Mire a termosztát kapcsolja a kazánt, addigra már szinte hideg a padló....megint megy vagy 2 órát....mire jó lesz. Erre megoldás lenne ez a szondás termosztát , amely folyamatosan nézi a levegő és a beton hőmérsékletét is. Csak kérdés ugye - amivel a modnandómat kezdtem - , hogy utólag be lehet e építeni ?! Válaszokat előre is köszönöm !
nálam is ez van de nwm hűl le annyira h ne legyen komfortos. 24 fok alá nem nagyon megy a padló talán 23.5 es a 35 fokos előremenővel 25 26ra fűti fel. hiszterézis 0.2. es 22.5fok a termosztát. azzal játszok még h hajnal 4kor 23ra kapcsol 7ig. es igy meleg a padló reggel 22.8fok van. Bár a nappaliban 2 óriási uveg felület van ott nagyobb a hőveszteség így reggel 30p re bekapcsol a klíma. (mindez baba mellett így a komfortos) végül amit ki akartam hozni ebből :) az az hogy a szonda segítene vajon annyit, h meleg maradjon a padló....? lábazatod es a többi helyen milyen szigetelésed van?
2 дня назад
Szerintem akkor lehetne 16-os a cső, sőt még akár vékonyabb is, ha az bordás, így megnövekedne a hőleadó felület, de gondolom ez nem nekem jutott eszembe előszőr. Valószínűleg nem véletlenül nem fejlesztettek ilyen csövet, mert lehet több problémát vetne fel mint amit megoldana, legyen az hosszanti vagy keresztbordás :D
Köszi a tisztázó videót :) Sokat segítettél. Nálunk kicsit furcsán van megoldva a fűtés. A hőszivattyúnak van benti- és kinti hőmérője (konkrétan 1-1 hődióda), fűtési görbéje és egy minimum előremenő - és egy helyiség hőmérséklet beállítás (fűtéshez/hűtéshez). Ha a helyiség érzékelő nincs aktiválva, be kell állítani a fűtési görbe kívánt eltolását. Eleinte pár napig a helyiség érzékelő be volt kapcsolva, de nem volt komfortos a hőmérséklet és még akkor sem, mikor ezt feljebb állítottam. (itt azt gondoltam, a francért vettem ezt a vacak hőszivattyút) Ezután beszéltem a forgalmazó/beüzemeltető céggel és javasolta a görbe eltolását. A görbe megmondja a kinti hőmérséklethez milyen előremenő hőmérséklet legyen a szekunder oldalon. Lényegében működik és 2 éve rendben van, de időnként finom hangolni kell a görbét. Nem értem miért így van megcsinálva a hőszivattyú, hiszen nekem az evidens, hogy beállítom a hőszivattyún a kívánt helyiség hőmérsékletet akkor törekedjen ennek szinten tartására. Szerintem egy valamivel nem számolnak a hőszivattyú tervezők: Hogy más a hőmérséklet derék magasságban és más a földön (lásd ideáli hőmérséklet eloszlás ;) ), így hiába van kellemes 26 fok még a legnagyobb hidegben is a hőmérő szerint, lent, padló környékén nem így érezzük (más a hőérzetem) és amikor megmérem lent is a hőmérsékletet, nem hidegebb, max 1 fokkal. Szóval amit kiakarok nyögni azt, hogy hiába van okos szoftvere a gépnek és hogy van hőmérséklet kijelzés, kb semmit nem ér szerintem. Marad a görbe és egy előre beállított előremenő hőfok. Szerinted ez programozói lustaság, vagy csak annyi, hogy mivel lomha fűtés a padlófűtés, kb mindegy mi a helyiség hőfokija, csak az előremenő hőfok számít. Van neked erre értelmes magyarázat, miért preferálják a görbét az egyes gyártók?
Én is szoktam tekerni 16 csővel padló fűtést de csak akkor ha nincs meg a 7cm beton, de acsőtavolságot szigoruan 7cm és a cső hossz nem lehet hosszabb 60m-nél. De ezek az és szabajaim az én munkámon, ahol rendesen megvan az a 7-8cm beton +keramia akkor nem tekerek soha 16 csővet csaki a 20 atmérőt de azt is 80-90 m/kör ahon nem adja ki oda két egyenletes elosztott kört vagy kört a körben elvet alkalmazom.
Szia! Erről az öntanulasról kicsit bővebben i s mesélhetbél mert eddig akár fűtés beüzemelővel beszéltem erre senki nem mondta el és magyarázta el nekem érthetően hogy mitől is öntanuló az a termosztát vagy bojler . Annyi volt mindenkitől a válasz hogy hidjem el hogy öntanüló.
Annyi a lényege, hogy nem a mért hőmérséklet alapján kapcsol, hanem a várható alapján. Példa: Ha 22 fokot akarsz tartani, akkor mondjuk 21-nél bekapcsolod, 23-nál meg ki. De a valóságban 23 nál a vizet lekapcsolod, a padló még meleg, ezért ténylegesen felmegy 24-re. Alul ugyanez. 21-nél bekapcsolod, de mire elkezd fűteni, előbb visszahűl 20-ra. A kütyü ezt figyeli (nyilván elég pontos hőmérést kell biztosítani), és kipróbálja, hogy ha 22.9nél kapcsol ki, akkor meddig megy fel. Másnap kipróbálja a 22.8-at, stb. Végül eltalálja az a ki/be kapcsolást, amivel a +- 1 fok valójában beáll. Vedd észre, hogy ezt te is ki tudod kísérletezni, ha van elég jó termosztátod és türelmed nézegetni. Ami probléma vele (Kömkel is mondta), hogy elég lassan tanul, több nap. Azaz, ha gyakran változnak körülmények, akkor nem fogja tudni követni a dolgokat.
Gratulálok a hiánypótló videóhoz. Nem is kötnék bele, de nem tudom megállni. "Mindegyi kör külön elzárható, szabályozható, van keverőszelepünk, van külön keringető szivattyúnk." Ez így túl általános, nem biztos hogy igaz. A leghatékonyabb egy egyszintes hőszivattyús rendszer esetén: - Az osztógyűjtő beszabályzó/elzáró szelepén kívül nincs más szabályzó ott, semmi zónázás, egy légtér esetén semmi értelme, az utóbbinak, pláne ha szellőztető rendszer is van. - Keverőszelep szintén felesleges, nem olyan kis hőmérséklet különbségekre van ami ide kell, hőszivattyú direktben állítja elő a szükséges előremenőt. - Külön keringető - jól méretezett rendszernél előfordulhat hogy a hőszivattyúé kiadja a szekunder kört. Vagy egyes hőszivattyúkban nincs keringető (pl Samsung R290-esek), hanem PWM szabályzottat kell beszerelni a gépészeti helyiségben és "odaadni neki" ezekhez érdemes olyat választani ami önmagában elég. Ugyanis így hidraulikus váltó nélkül, helyette esetleg térfogatnövelő tartállyal lehet kialakítani a rendszert, ami kiküszöböli a szekunder/primer térfogatáram különbséget, ezzel a höszivattyú nem csinált reálisan akár 3 fokkal melegebb vizet a kelleténél, ami 6-9% hatásfok különbség. Bőven kompenzálja a picit nagyobb keringető szivattyú fogyasztást, és olcsóbb is a rendszer. Illetve a termosztátok esetén ha van a hőszivattyú gyártónak saját opcionális, normális gyártó esetén az a legjobb, az egyszerű Computherm-et rádobni csak tákolás. A maghőmérős persze izgi.
A 16v20as dilemmával én nem teljesen értek egyet. A legtöbb méretezési táblázatban alig kisebb a négyzetméteres hőátadása. Kevesebb, de nem annyival, mint hogy ha eleve ezzel számolnak, akkor ne lenne használható. Lehet, hogy maga a cső sokkal gyengébb, de valószínűleg a beton és a burkolat a gyenge pont, nem a cső felülete, így végül a méretezési adat mégsem lesz ennyivel rosszabb.
Az említett hibalehetőségek miatt (aljzat károsodása, burkolólap leválás, utólagos javítás nagyon nehéz, szabályozás tehetetlensége ) inkább a falfűtést preferálom.
Pedig ott rosszabb a hőkomfort + mégtöbb a holttér (bútorok, dísztárgyak, polcok, ablakok, ajtók) és ha a rendszer rossz, akkor ott meg a vakolat vagy a tapéta ugrik majd le 😂 Ha jó a padlófűtés rendszer, akkor nincsenek a félt hibák...
Köszönöm szépen ezt az információt nagyon hasznos volt így házépítés előtt
Szeretem ha valaki ilyen profi
Épületgépész tervezőként szinte mindennel egyet tudok érteni ami a vidiben elhangzott, a 10 cm osztással viszont nem...10 cm-t legtöbbször csak a fürdőszobába tervezünk, a nappali helységekben 15 cm osztassal 17mm csővel a helyzetek 90%ban jók vagyunk a jol szigetelt uj epítésű épületekben. Soha nem volt reklamáció. A 10 cm / 20 mm csövet kicsit overkillnek érzem. Rosszat nyilván nem csinál, de megdrágítja az épületet. 50 W/m2 a 15cm/17mm körülmények között inkabb a valid hőleadás, 8mm parkettánál inkább 40W/m2. Amúgy szakmailag korrekt es közérthető volt amit mondtál. Pacsi 🙌
Köszi a videót. Lassan aktuális lesz, így várom a részletezést a padlófűtésről.
Általánosságban a videóid nagyon hasznosak és érthetőek. Csak bíztatni tudlak, hogy folytasd amit elkezdtél 🙂
Köszi!
Nagyon hasznos videó
Nekem konkrétan a termosztát típus volt a leghasznosabb.
Köszönöm
Egészen jól összefoglalt tartalom pár kiegészítéssel. A padlófűtéssel átvihető hőmennyiség nem csak a csőhossztól hanem annak átmérőjétől vagyis a megfelelő térfogatáramtól függ, a gépészek azzal kezdik a méretezést hogy a kalkulált DT értékhez választanak csőkeresztmetszetet(megengedett maximális áramlási sebességet betartva). Ha az előremenő cső vékony akkor nem tudja kifűteni a padlófűtés a helységet, jól megválasztott csőkeresztmetszettel ilyen nem fordulhat elő. Nagyon sokan ott rontják el, hogy az osztó gyűjtők esetében nem veszik figyelembe a szükséges áramlási sebességet, magyarán alulméretezik a fő ág vastagságát. Sok fűtés korszerűsítés ott bukik el, hogy meghagyják a régi csöveket és a végére szerelnek osztót és nem értik miért nem működik rendesen ha több kört használnak egyszerre. Fűtés rendszer méretezésekor nem elhanyagolható tényező a szellőzés és filtráció kérdése, ha nincs beépítve profi szellőztető berendezés akkor amiatt is indokolt 10-20% túlméretezni a rendszert, mert a légcsere szükséges és indokolt.
Szerintem ha a padló szakszerűen van lerakva (nincsenek "kopogó lapok", és hasonló kontárságok) egy normális S1-es ragasztóval, nincs az a túlhajszolt padlófűtés ami "megfőzi". Egy forró nyári napon a teraszburkolat hőmérséklete simán lehet a duplája, mégsem hullik darabokra.
Pontosan. Egy 50 fokos víztől nem fog porladni a betion, sem a csemperagasztó.
Sajnos de, van. Nálunk az előző tulaj 60 fokon járatta a teljes rendszert folyamatosan (éljen a rezsicsökkentés és a mértéktelen fogyasztás "mert lehet" alapon) ... a lapok 75%-a kopog. A fényképes tervdokumentáció alapján a lerakással gond nem volt. Az emberi hülyeség sajnos elképesztő dolgokra képes.
Igen, de akkor sem megfő a ragasztó vagy a beton hanem ennyit bír a flex ragasztó kompenzálni. Ennyi a rugalmassága. Végülis bármilyen is a flexi csemperagasztó, az nem olyan mint ha epoxi gyantával vagy szilikonnal lenne leragasztva a csempe. Attól az még egy cementalapú ragasztó némileg felütve műgyantával.
Jó is néznénk ki ha a beton meg a csemperagasztó megfőne 50-60 foktól. A hidak sem állnának, a betoncserép is szétmállna pár év után a tetőn.
Köszi! Ez nagyon hasznos infó :)
Épitkezünk. 😅 Köszönjük az infot!
Azt gondolom, ez egy minden lényeges szempontot érintő előadás. Megemlítve a nagy hőtehetetlenség miatt, adott esetben előforduló hátrányos tulajdonságát.
Köszönet a szerzőnek!
Nem vagyok mérnök, nem vagyok a szakmában se. 33 éve azonban padlófűtést szereltem. Egy tisztességes épületgépész mérnök volt a vállalkozó aki engem is alkalmazott. Ő tervezte a fűtést, mi pedig tekergettük a csöveket. 10 cm Hungarocell szigetelésre (nem lépésálló) tettük a hálót, rá a csöveket. Fűtési zónákat számolt a mérnök, és általában csak a külső falak mentén 1 métert volt 10 cm a csőtávolság, de többi helyen 20- 30 cm. Persze volt, hogy egy-egy helyiséget telibe csöveztünk, de ritkán. Szóval nekem érdekes, hogy most jobb szigeteléssel telibe 10 cm csőtávval számolunk...
valószínűleg kisebb az hőfoklépcső
Gondolom az a 33 évvel ezelőtti rendszer az akkori elérhető technológiának megfelelően magasabb fűtővíz hőmérséklettel üzemelt, ráadásul sokkal tökéletlenebb szabályozással operált, mint a mai standard. Pont a magasabb fűtővíz hőmérséklet miatt lehet régen elég volt a 20-30 centis köz. Ez nem azt jelenti, hogy akkoriban rossz rendszert csináltatok volna, de a mai standardnek nem gondolnám, hogy megfelelő (bár értelemszerűen csinálnak a mai technológiával annál rosszabbat is kóklerék 33 évvel később). A falaknál besűrített csőköz nem feltétlenül hülyeség, főleg 33 évvel ezelőtt, amikor a szigetelés még közel sem ott tartott, mint most. Persze ahova bútor került fölé, oda felesleges volt a sürítés. Érdekes lenne egy olyan régi épületgépész mérnökkel elbeszélgetni, aki folyamatosan fejlesztette magát tovább, hogy a 10-20-30 évvel ezelőtt kiépített rendszereit hogy látja ma, és az akkori technológiának megfelelően mit csinált volna másképp utólag, pl érdekes lenne egy régi, még meglévő, a mai napig működő munkáját is megnézni, pl hőkamerával. Ehhez persze fel kellene vállalni, és nem egó kérdést csinálni belőle, meg a nézők részéről is nem lenézni az akkori munkáját, hanem belátni, hogy 30 évvel ezelőtt nem 2024et írtunk, és nem volt hőkamera, meg internet sem, ahol két kattintással elérhető ma bármi, hanem akkoriban továbbképzéseken, jól menő cégeknél akár külföldre utazva történt tudásátadás.
Dehogy szamolunk azzal 😅.
Mennyezetet fűtèst várom nagyon , remèlem lesz...
+ mennyezet hűtést
Szia Zsolt! Ez nagyon jó lett, sok hasznos információval, köszönöm! Egy dolgot hiányolok belőle: mi a véleményed a száraz technológiás padlófűtésről, ami közvetlenül a burkolat alá megy?
Szia Kömkel.Jó lett ez a videó is.Azt szeretném kérdezni,hogy mi a legideálisabb előre menő vízhőfok kondenzációs kazánnál?És honnan kezdődik az a hőfok ahol a burkolólapoknak már megvan az esélye hogy előbb utobb elváljanak?Köszönöm a válaszod.
Szerintem az előremenő vízhőfokot nem a kazánban, hanem a keverőszelepen kell beálítani. A kazánt érdemes oda tekerni, ahol a leghatékonyabb.
Követem, nekem is ez lenne a kérdésem.
Nagyon jó kérdés, ez engem is érdekel, főleg a max. hőfok érték, tehát mi az, ami már káros akár az esztich-nek, akár a hidegburkolatoknak?
Végre valaki aki normálisan és érthetően elmagyarázza, de legfőképpen nem szponzorációs önérdekből beszél.
Megnéznék egy fancoil rendszerről szóló videót is.
Köszönöm ment is a Like :)
Köszönjüka videót! Egy kérdés a padlószenzorhoz kapcsolódóan. Te itt most azt mondtad, hogy be kell betonozni az estrich rétegbe. Én több helyen azt láttam, hogy védőcsőbe helyezik a szondát, a cső végét lezárják, hogy ne tudjon belefolyni a beton. Így a szonda cserélhető, persze nem érintkezik közvetlen a betonnal. Mi a helyes beépítés?
Nagyon jó kérdés, köszi, ez engem is nagyon érdekelne.
A cső teljesen jó kell legyen. Így cserélhető az ntc, illetve nem kell betonozáskor már odarakni a szenzort. Nem tapossák el, nem cseszik össze.
A beton egyébként nagyon nagy tehetetlenséggel bír, így a cső belsejében lévő ntc le fogja követni annak a hőmérséklet változását.
Köszönöm a viedóid ! ( de a faxé nem 2 évvel ezelőtt csináltad! 😅😅😂😂)
Több álláspont is olvasható a méretezésről. Ha esetleg 10 cm-ként 20-as átmérős csőrendszer kerül az e. beton alá, akkor az azon kívül, hogy anyagárnan valamivel drágább, jelent valami hátrányt működés tekintetében? Csak mert szeretnék biztosra menni, mert értem én, hogy most jelenleg átlagosan elég téli -5 vagy -10 fokra méretezni, de nagyon hülyén érezném magam, ha akár csak egy hetig tartó -20 foknál hősugárzóval kelle körbevennünk magunkat a frissen felújított házban!
- Legyen ez csak egy kivételesen hideg tél, vagy akár klímaváltozás okozta rendszeres hideg...
Komkel, nagyon köszi a hasznos tartalnakat!
határértékeket teljesítő hőszigetelés mellett normális nagyságú előremenővel (35) is simán kifűt a 16-os cső a legtöbb helyen, ki kell számolni nem feltétlen szerencsés túlméretezni
Ez egy nagyon hasznos videó volt. Ugyan nem építkezem, 5 éves tervben van fűtés korszerűsítés, és lamentálás radiátorról padló fűtésre váltásról, (régi kazánról kondenzációs kazánra vagy hőszivattyúra) és jobb előre képbe kerülni mint utána bánni. (Nem várok érdemi választ, de hátha: Van-e annak létjogosultsága, hogy 2 szintes háznál, csak a földszinten váltanánk padófűtésre, természetesen kő burkolattal, vagy csak a szívás van vele?)
Radiátoros fűtésnél végtelenszer komfortosabb a padlófűtés. Tapasztaltam. Már sajnálom, hogy nem előbb lett padlófűtésű ingatlanunk. Egy hátránya van, nem lehet nekidőlni a radiátornak ha az ember átfázott a kertben, ha nincs radiátor.
A kérdésedre: Azt gondold meg, hogy ha egyik szint radiátor a másik meg padló, akkor két külön vízhőfokkal kell játszani. Persze a padlóhoz ki lehet keverni alacsonyabbat, erre van a keverőszelep, de a hőszivattyú gazdaságosabb alacsonyabb előremenővel. (35°C) Gázkazánnál ez nem probléma. Ott is lesz hatásfokbeli különbség de nem szignifikáns.
Padlofutes helyett, mennyezetfutes is elég lehet? A menyo futessel hűteni is lehet. A bútorok nem fogják le. Viszont felülről sugároz, a tárgyak lesznek melegek. Egy íróasztal alatt esetleg hideg maradhat, ezért mondjuk a padlofutes kiegészítés is megfontolando. Együttesen a tökéletes szerintem. Nem számolnak rá egyet Komkel? Szerintem sokakat érdekelne.(kérnénk egy videót róla.. 😅) További előnye, hogy nincs melegburkolati kerdes se. Gipszkarton a holeado általában szerelt kivitelnel.
... a fizikát nem tudod átírni... A meleg felfelé száll , 30 fokos rendszernél minimális lesz a sugárzás érzet, leginkább a felső szint talaja lesz kellemees langyos.
pont e miatt jobb a hűtésre, mert akkor lefele áramlik a hűvös róla.
A split klíma is azért jobb hűtésben, mert fent van és lefele ömlik a hűvös, és fűtési módban inkább huzatos lesz, mint komfortos meleg.
Való igaz, hogy álmenyó mögé könnyebb betenni, de a gipszkarton jobban szigetel, mint a hidegburkolat a talajon. szóval hatékonyságában (mondjuk 80-100cm magasan mérve) biztosan fajlagosan sokkal rosszabbul teljesít, mint a padlófűtés.
Nem vagyok hivatásos gépészmérnök, csak hobbysta..
Igényes, szakszerű, szép munka!
Ez is!
Gratulálok!
Szüleim 40 éves házában 50 fokos vízzel megy a padlófűtés és érdekes módon nem kopog a kerámia burkolat. Gondolkodtunk is édesapámmal, hogy hogy nem jött még fel! Lehetséges, hogy a malter (nem volt akkor csempe ragasztó) jobban bírja? Esetleg a jövőben lesz egy kellemetlen meglepetés 😅
Igen, lehet hogy a régi jobban bírja...
egészségügyi probléma? nem túl meleg a padló?
50 fok?? 45 fokos zuhany alól kirántod a kezed, mert forrónak tűnik...
Igen, mert a malter (mislung) nem 3mm vékony mint a csemperagasztó, aztán az le tudja dilatálni a nagyobb dT-t.
Ausztriában mindenhol 16-os csővet tekernek a Románok😂😂😂.
Én otthon a házamba 20-as tekertem le 10 cm közzel. Csak az emeleten kicsit kevesebb szigetelést raktam, földszinten 15 cm szigetelés!
Most megnyugodtam hogy jó lesz😊!
Akkor ott nem tartottad be a minimalis hajlitasi sugarat.
Végre valaki maximális hőigénnyel számol. Nem valami napi vagy X-es átlaggal. Beleszámolva, hogy nappal a nap besüt az ablakon. (Aztán a megrendelő meg vacog az első átlagosnál hidegebb télen. Vagy, amikor már az épület szerkezete, nyílászárói, nem olyan, mint újkorukban.)
Nagyon hasznos videó, tanultam belőle. Majd a későbbi videóknál esetleg meg lehet említeni, hogy ha hőszivattyűval kerül előállításra a melegvíz, nagyon nem mindegy, hogy mondjuk a sűrű csövezés miatt a 32 fokos melegvíz is elég, vagy 40 fokos kell. Ugyanis a hőszivattyú hatásfoka meredeken csökkenni kezd már ebben a tartományban, és pár fokok is óriásit számíthatnak. A 32 és a 40 fok között a COP már jócskán elkezdhet esni mínusz fokok környékén, nagyon nem mindegy. Se a készülék élettartama, sem a villanyszámla szempontjából. És ezeken az apróságokon az is múlhat, hogy képes lesz-e a rendszer a fűtés mellett még használati melegvizet is előállítani. Angliában páran meglepődtek, amikor az első telüknél nem csak fagyoskodni kényszerültek, de még melegvizük sem volt a fürdéshez estére.
A 20-as cső hátránya továbbá, hogy mivel nagyobb a felülete, emiatt a fűtővíz hőjét már rövidebb szakaszon leadja. Ezáltal a padlófelület hőmérséklete jelentős eltéréseket mutathat.
De egymás mellett megy 10 centivel az oda és vissza ág, nem tud nagy eltérés lenni.
nagyobb térfogatárammal kell üzemeltetni kisebb DT-vel!!! Nagyobb fővezeték kell combosabb keringetőszivattyúval és sokkal gyorsabban reagál mint 16 csövezéssel. Drágább a kivitelezés, de hőszivattyúk esetében mindenképpen indokolt.
Ami érdekes lehet, hogy a helyiségenkénti termosztátos szabályozásnak mennyire tud keresztbe tenni egy központi hőcserélős szellőztető rendszer. Mert gondolom egy ilyennek már van egy komoly hőkiegyenlítő hatása az épületen belül (250-300 m3/h-s értékekről beszélünk egy átlag családi háznál is)
Igazából egy jól hőszigetelt házban a meleg előbb megy át a válaszfalon a szomszéd helységbe, mint ki az utcára a hőszigetelt, vastag külső falon.... szóval ja, van kiegyenlítődés tutira, még légtechnika nélkül is. Avagy passzívházban nincs hideg éléskamra.
nehany fok kulonbsegnel 300 m3/h val minimalis homennyiseget szallit a levego. (csak 1,2 kg/m3 a levego tomege, 1 kJ/kgK a fajhoje). Nem egyenlit ki semmit a szelloztetes, vagyis elhanyagolhato. Ezert kell a legfutesnek nagysagrendileg jobban suviteni…
Köszönjük a videót!
Nekem két kérdésem lenne:
Van érdemi eredménye hőérzet terén padlófűtést kombinálni központi hővisszanyerős szellőztető rendszerrel?
Kiépített padlófűtésnél rá lehet burkolni a meglévő hidegburkolatra (10mm kőporcelán lapra valamilyen melegburkolatot)?
Előre is köszönöm!
Az elektromos padlófűtés ér valamit vagy csak parasztvakítás, esetleg leugrik az óra a falról?
Kérdezek valamit, a főiskolán (nem építészetet tanultam, csak érintettük a fűtés, passzív ház meg ilyenek) egyik előadáson azt mondták, hogy a padló fűtésnek elég az, hogyha a radiátorból vissza folyó meleg vizet vezetjük a padlóba. Ön mint szakember erről mit mond?
Benne van a videóban, hogy ez a mód az egész rendszer megcsúfolása. Radiátornál előremenőben nem ritka a 60 fokos víz is, ami visszatérőben 45-50 lesz. Ezt bekergetve a talajba a kazánnál már csak 30 lesz, ergo a kazán a dT miatt folyamatosan pörögni fog, mindig azt érzékeli, hogy még felfűtési szakaszban van, tehát tolja mint állat... Másrészt a padlófűtésnél az alacson hőmérsékletű, de nagyjából folyamatos működés javallott, és itt tud igazán brillírozni egy kondenzációs kazán is a 100%-os hatékonyságával - itt tud 100% felé is menni a kondenzáció miatt (Privát vélemény. )
Szép napot Gábor vagyok egy kérdésem lenne kondenzációs gázkazán radiátoros fűtés zárt rendszerű mekkora a legjobb fűtővíz hőfoka ami még gazdaságos választ köszönöm
Egy kis adat, hátha segít:
Nekem van radiátorom és padlófűtésem is.
Ma a kondenzációs 45fokra van állítva, azaz a radiátorba CSAK !!! 45 fokos víz megy.
Az ESBE szeleppel 34 fok a padlófűtés előremenője.
Amikor -10 van kint, akkor emelem 50fok/38 fokra
természetesen , ahol padló és radiátorfűtés is van, ott a padlófűtés bekapcsolásakor a radiátor minimumra, épp 24-26fokosra van letekerve
Köszönöm
Tamás vagyok. Nálam a nappalinak két külső határoló fala van alapterület 26 m2 külső falaknál két fűtéskör van 7,5 cm osztás, a belső falak felöl 15cm az osztás ez a harmadik kör ez közös az étkezővel. -10 C-nél kell némi kiegészítő fűtés. -10C-nál 75w/m2 a hőigény.
Szia! Kiegészítő (komfort) fűtésnek egy vékony rétegrendű padlófűtés (pl.: uponor minitec) az mennyire kamu? Az lenne a cél, hogy meleg legyen a padló, de a radiátorok megmaradnak.
Alapjában véve jó meglátások.
De pl , rendszerlemezben 7.5, és 15 cm a gyári osztás, trackernél lehet 10. cm, a 20-as cső mint szentírás , felesleges sokszor, általában 17-es elég, de pl németeknél 12 mm-es is van, nézz utána , pl száraz padlófűtésnél is azt rakjuk, pl Viega rendszer meglévő aljzatra, pár centi magassaggban. Nem kell bontani, gyors, és kb aranyárban mérik, viszont ha a régi beton alatt nincs szigetelés akkor nem műxik.
Méretezés és számítás kérdése a csőátmérő, az osztások szélessége.
A padlófűtés csövekhez nem kell rugó hajlítani, feltételezem, hogy valami ötrétegűt tekertetsz a padlóba.
Na azt pont a padlófűtéscső gyártói nem ajánlják.
Lemezes hőcserélőnél simán lehet jól szabályozni, csak megfelelő méretűt kell választani, ami a tömegáramot képes kezelni, általában itt szoktak spórólni olyan 60000 ft plusz költséget és utána jön a probléma, sok megoldás van a vízhőfok előállítására, ma már ez nem gond, sem hőcserélővel, sem termosztatikus vagy motoros szeleppel, inkább csak utána kell nézni , hogy működnek ezek.
Pl sokszor rakjuk az immergas DIM dobozát ami képes kezelni padlófűtés,és radiátoros fűtés vizét , akár többet is egymás után kapcsolhatunk, bármilyen gyártó kazánjához megfelelő, és eddig semmi gond nem volt még az elmúlt évtizedben vele, de nem olcsó, viszont kicsi.
És valóban ,aki építkezik csináltasson padlófűtést, mert bármivel felfűtheti a vizet benne, csendes komfortos, csak amiket mondtál, méretezés szabályzás, vezérlés amire figyelni kell, aztán el is lehet felejteni, csak működik és kész.
Jók a videóid.
Én csak arra szeretnék választ kapni, hogy egy padlófűtéses szobában, ha beteszek egy ágyat ami nem 4 lábon áll, tehát nem fér be alá a porszívó feje, valamint szőnyeget is teszek a laminált padlóra, akkor mennyire fog tudni megfelelőre felmelegedni a szoba, mert félek, hogy ilyenkor hideg lesz a szobában. Soha nem volt még padlófűtésem, ezért kérdezem, mert tervezünk ilyet betenni, csak ez a "nem fog tudni 23 fokot biztosítani a szobában" felelem bennem van. Ismerőst meg nem tudok megkérdezni.
Aki esetleg használ KonvektPRO-t: vajon lehet-e az megoldás pattogós lemez konvetorra azáltal hogy kvázi mindig azonos hőmérsékleten tartja? (jelenleg vagy 23 fokban alszom ejszaka 5-6os fokozaton ami annyira nem egeszseges és nem is lehet mellette aludni mert kattog, vagy 3ason ami 19 fok, aludni jo benne, nem is kattog csak nappal felkelni nem :D )
Vagy csak az a megoldas hogy ki kell dobni én venni egy rendes öntöttvasat...
Csövek / csatlakozási pontok èlettartama ? Általában 20 èv ami "biztos". Ès utánna ??? Ha szerencsèd van elmegy 30-40 èvet is. De ha nincs szerencsèd ? Akkor lehet szètverni mindent....😢 Márpedig örökkè nem fog tartani. Köszi, maradok a radiátornál, falon kívüli csövezettel. Ha bármi gond van 2-3 óra alatt magam megjavítom ès nem vertem fel az egèsz házat. Köszönöm 😂
Normális padlófűtésben nincs csatlakozás vagy toldás beton alatt. Szóval örök élet +2nap :D
És negyven évig nézed a csöveket a falon, és sakkozol a bútorokkal, kogy hol nem lesz neki útban a cső... Háááát...
Ha 30 év múlva fel kell szedni a csövet, akkor a burkolat is biztosan csereérett, tehát csak az a probléma, hogy ki kell üríteni a helységeket... Ugyan úgy, mint egy új parkettázásnál...
Jó a videó és tanulságos de mi a helyzet egy régi vályog háznál, tudom hogy utálod a vályogot de most ujitom fel érdemes padló fűtésben gondolkodnom vagy semikepensem, előre is köszi.
Sziasztok! A burkolatok hőleadásánál mi adja a nagy különbséget: a burkolat anyaga vagy a lerakás módja (ragasztott avagy nem)?
Csak mert terveztünk anno egy házfelújítást, és az energetikus a lelkünkre kötötte, hogy ragasztott burkolat legyen (anyagtól függetlenül)...
Most építkezést tervezünk és a vizes helyiségeket leszámítva, mindenhová SPC-t tennénk. Ebből lehet kapni ragaszthatót is, de kell vagy megéri vagy számít hőtechnikai szempontból? Köszönöm a segítséget!
Szia Komkel! Az elektromos padlofutesrol mi a velemenyed?
Valaszt megkoszonom elore.
Leeszi a gatyád.
Villannyal nem fűtünk! Nyaraló, kisfaház, kocsibeálló, járda, eresz, vagy ahol nem te fizeted a rezsit, ida mehet a fűtőkábel. Máshol nagyon drága lesz.
Szia.@Kömkel. Akkor nálam hiba,az,hogy a kazánról egy hőcserélőn megy a padlófűtési osztó-gyújtőhöz a víz,de utána van egy keverőszelep is. Ez így Lehet ,hogy túl van biztosítva?
Utána van keverőszelep?
A keverőszelepnek a padlófűtés keringetőszivattyúja és a kazán között kell lennie.
Ez jó megoldás. Kazán-hőcserélő- keverőszelep- keringető szivattyú- padlófűtés.
Van egy 2 fokos ökölszabály padlófűtés esetén: levegő hőmérséklet + 2C = aljzat hőmérséklet, aljzat+2C = fűtési visszatérő hőmérséklete. Ugyanez hűtésre is igaz. Így hűtőm a házat (24C levegő, 22C aljzat, 20C visszatérő, az egész 16C vizet kap a primer szondakörből egy hőcserélőn keresztül. Nem, nem fagy le a talpunk, egy aljzatszigetelés nélküli Kádár-kockában vagy parasztházban jó ha 15C-os a padló.. Nem, nincs párakicsapódás, gépi szellőztetés megy.
Milyen programmal cserélted le a fejedet?
Apple Memoji, ha jól rémlik egy régebbi válasza.
És a kombinalt rendszerről mit gondolsz hogy a radiátor visszatérőjét rakják be padlófűtésbe?
Elmondta hogy baromság
Az gányolás + nem szabályozható
Sziasztok !
A padlószondás termosztát utólag beszerelhető ? ...és itt most nem a termosztáton hanem a szondán van a hangsúly.
Mert nálam adott a gázkazános padlófűtés és egy régebbi Comput....modell kapcsolgatja a kazánt.
Így napont általában 2X kapcsol a kazán. Egy menetben kb 2 órát megy folyamatosan....mire a levegő hőmérséklete eléri a kívánt hőfokot.....sőt picit még feljebb is megy a beállított értéknél. Aztán a meleg beton órákig sugározza ki a hőt....a beton lehül.
Mire a termosztát kapcsolja a kazánt, addigra már szinte hideg a padló....megint megy vagy 2 órát....mire jó lesz.
Erre megoldás lenne ez a szondás termosztát , amely folyamatosan nézi a levegő és a beton hőmérsékletét is.
Csak kérdés ugye - amivel a modnandómat kezdtem - , hogy utólag be lehet e építeni ?!
Válaszokat előre is köszönöm !
nálam is ez van de nwm hűl le annyira h ne legyen komfortos. 24 fok alá nem nagyon megy a padló talán 23.5 es a 35 fokos előremenővel 25 26ra fűti fel. hiszterézis 0.2. es 22.5fok a termosztát. azzal játszok még h hajnal 4kor 23ra kapcsol 7ig. es igy meleg a padló reggel 22.8fok van. Bár a nappaliban 2 óriási uveg felület van ott nagyobb a hőveszteség így reggel 30p re bekapcsol a klíma. (mindez baba mellett így a komfortos) végül amit ki akartam hozni ebből :) az az hogy a szonda segítene vajon annyit, h meleg maradjon a padló....? lábazatod es a többi helyen milyen szigetelésed van?
Szerintem akkor lehetne 16-os a cső, sőt még akár vékonyabb is, ha az bordás, így megnövekedne a hőleadó felület, de gondolom ez nem nekem jutott eszembe előszőr. Valószínűleg nem véletlenül nem fejlesztettek ilyen csövet, mert lehet több problémát vetne fel mint amit megoldana, legyen az hosszanti vagy keresztbordás :D
Megfogsz lepődni. Létezik és itthon is kapható.
Mi Németországba 17-es átmérőjű csövet használunk 15cm osztással csak a fürdőszobákba rakunk 10cm osztást
Mi a helyzet a szegélyfűtéssel?
Köszi a tisztázó videót :) Sokat segítettél. Nálunk kicsit furcsán van megoldva a fűtés. A hőszivattyúnak van benti- és kinti hőmérője (konkrétan 1-1 hődióda), fűtési görbéje és egy minimum előremenő - és egy helyiség hőmérséklet beállítás (fűtéshez/hűtéshez). Ha a helyiség érzékelő nincs aktiválva, be kell állítani a fűtési görbe kívánt eltolását. Eleinte pár napig a helyiség érzékelő be volt kapcsolva, de nem volt komfortos a hőmérséklet és még akkor sem, mikor ezt feljebb állítottam. (itt azt gondoltam, a francért vettem ezt a vacak hőszivattyút)
Ezután beszéltem a forgalmazó/beüzemeltető céggel és javasolta a görbe eltolását. A görbe megmondja a kinti hőmérséklethez milyen előremenő hőmérséklet legyen a szekunder oldalon. Lényegében működik és 2 éve rendben van, de időnként finom hangolni kell a görbét. Nem értem miért így van megcsinálva a hőszivattyú, hiszen nekem az evidens, hogy beállítom a hőszivattyún a kívánt helyiség hőmérsékletet akkor törekedjen ennek szinten tartására.
Szerintem egy valamivel nem számolnak a hőszivattyú tervezők: Hogy más a hőmérséklet derék magasságban és más a földön (lásd ideáli hőmérséklet eloszlás ;) ), így hiába van kellemes 26 fok még a legnagyobb hidegben is a hőmérő szerint, lent, padló környékén nem így érezzük (más a hőérzetem) és amikor megmérem lent is a hőmérsékletet, nem hidegebb, max 1 fokkal.
Szóval amit kiakarok nyögni azt, hogy hiába van okos szoftvere a gépnek és hogy van hőmérséklet kijelzés, kb semmit nem ér szerintem. Marad a görbe és egy előre beállított előremenő hőfok. Szerinted ez programozói lustaság, vagy csak annyi, hogy mivel lomha fűtés a padlófűtés, kb mindegy mi a helyiség hőfokija, csak az előremenő hőfok számít. Van neked erre értelmes magyarázat, miért preferálják a görbét az egyes gyártók?
Én is szoktam tekerni 16 csővel padló fűtést de csak akkor ha nincs meg a 7cm beton, de acsőtavolságot szigoruan 7cm és a cső hossz nem lehet hosszabb 60m-nél. De ezek az és szabajaim az én munkámon, ahol rendesen megvan az a 7-8cm beton +keramia akkor nem tekerek soha 16 csővet csaki a 20 atmérőt de azt is 80-90 m/kör ahon nem adja ki oda két egyenletes elosztott kört vagy kört a körben elvet alkalmazom.
Szia! Erről az öntanulasról kicsit bővebben i s mesélhetbél mert eddig akár fűtés beüzemelővel beszéltem erre senki nem mondta el és magyarázta el nekem érthetően hogy mitől is öntanuló az a termosztát vagy bojler . Annyi volt mindenkitől a válasz hogy hidjem el hogy öntanüló.
Annyi a lényege, hogy nem a mért hőmérséklet alapján kapcsol, hanem a várható alapján.
Példa: Ha 22 fokot akarsz tartani, akkor mondjuk 21-nél bekapcsolod, 23-nál meg ki. De a valóságban 23 nál a vizet lekapcsolod, a padló még meleg, ezért ténylegesen felmegy 24-re. Alul ugyanez. 21-nél bekapcsolod, de mire elkezd fűteni, előbb visszahűl 20-ra.
A kütyü ezt figyeli (nyilván elég pontos hőmérést kell biztosítani), és kipróbálja, hogy ha 22.9nél kapcsol ki, akkor meddig megy fel. Másnap kipróbálja a 22.8-at, stb. Végül eltalálja az a ki/be kapcsolást, amivel a +- 1 fok valójában beáll.
Vedd észre, hogy ezt te is ki tudod kísérletezni, ha van elég jó termosztátod és türelmed nézegetni.
Ami probléma vele (Kömkel is mondta), hogy elég lassan tanul, több nap. Azaz, ha gyakran változnak körülmények, akkor nem fogja tudni követni a dolgokat.
Gratulálok a hiánypótló videóhoz.
Nem is kötnék bele, de nem tudom megállni.
"Mindegyi kör külön elzárható, szabályozható, van keverőszelepünk, van külön keringető szivattyúnk." Ez így túl általános, nem biztos hogy igaz.
A leghatékonyabb egy egyszintes hőszivattyús rendszer esetén:
- Az osztógyűjtő beszabályzó/elzáró szelepén kívül nincs más szabályzó ott, semmi zónázás, egy légtér esetén semmi értelme, az utóbbinak, pláne ha szellőztető rendszer is van.
- Keverőszelep szintén felesleges, nem olyan kis hőmérséklet különbségekre van ami ide kell, hőszivattyú direktben állítja elő a szükséges előremenőt.
- Külön keringető - jól méretezett rendszernél előfordulhat hogy a hőszivattyúé kiadja a szekunder kört. Vagy egyes hőszivattyúkban nincs keringető (pl Samsung R290-esek), hanem PWM szabályzottat kell beszerelni a gépészeti helyiségben és "odaadni neki" ezekhez érdemes olyat választani ami önmagában elég. Ugyanis így hidraulikus váltó nélkül, helyette esetleg térfogatnövelő tartállyal lehet kialakítani a rendszert, ami kiküszöböli a szekunder/primer térfogatáram különbséget, ezzel a höszivattyú nem csinált reálisan akár 3 fokkal melegebb vizet a kelleténél, ami 6-9% hatásfok különbség. Bőven kompenzálja a picit nagyobb keringető szivattyú fogyasztást, és olcsóbb is a rendszer.
Illetve a termosztátok esetén ha van a hőszivattyú gyártónak saját opcionális, normális gyártó esetén az a legjobb, az egyszerű Computherm-et rádobni csak tákolás. A maghőmérős persze izgi.
A 16v20as dilemmával én nem teljesen értek egyet. A legtöbb méretezési táblázatban alig kisebb a négyzetméteres hőátadása. Kevesebb, de nem annyival, mint hogy ha eleve ezzel számolnak, akkor ne lenne használható.
Lehet, hogy maga a cső sokkal gyengébb, de valószínűleg a beton és a burkolat a gyenge pont, nem a cső felülete, így végül a méretezési adat mégsem lesz ennyivel rosszabb.
Na erre a válaszra nagyon kíváncsi vagyok...
Az említett hibalehetőségek miatt (aljzat károsodása, burkolólap leválás, utólagos javítás nagyon nehéz, szabályozás tehetetlensége ) inkább a falfűtést preferálom.
Pedig ott rosszabb a hőkomfort + mégtöbb a holttér (bútorok, dísztárgyak, polcok, ablakok, ajtók) és ha a rendszer rossz, akkor ott meg a vakolat vagy a tapéta ugrik majd le 😂
Ha jó a padlófűtés rendszer, akkor nincsenek a félt hibák...