Szia! Ez a videó régóta Erik, csak annyira sok az info ezzel kapcsolatban, hogy nehéz tényleg jól és egyszerűen átmenni rajta. A sokféle vezérlés, a hidraulika... De meglesz. Köszönöm hogy nézed a videókat
Szia engem a pompa felszerelés érdekelne pl nekem grundfos vannak és aszt halottam hogy ez vitatéma a szívó ágra kell szerelni de nekem be pumpája a vizet és így jobb mert tovább bírja a pumpa mert ha szív akkor változik a hő a pumpába éri hide és meleg de ha nyomó ágon van akkor egyforma a hő és tovább bírja és ha szűk a cső rendszer az a probléma a pumpának szerinted hogy tartósabb
Legtöbbször a visszatérőbe szerelik a szivattyút. Ezt szívott rendszernek hívják. Az alacsonyabb vízhőmérséklet valóban kíméli a szivattyút. De nincs akadálya , hogy az előremenőbe legyen beazerelve. A szivattyúk 95°Cfokig bírják. Szóval mindkettő jó. Én személy szerint nem hiszem, hogy jelentősen csökkenne egy jó minőségű szivattyú élettartamma az előremenőben.
Nagyon jó a videó! Köszönöm! Sajnálom, hogy nem két évvel korábban jutott el hozzám ez az infó! Én is ellene voltam a fagyvédelmi szelepnek... A működésének ismeretének hiányában, végül glikolossal épült ki a monoblokkos rendszerem (fűtés/hűtés, HMV). Kérdéseim: 1. ha már glikollal üzemel a rendszer kb. 1 éve, érdemes-e két fagyvédelmi szelepet felszereltetni és egyáltalán át lehet-e állni glikolról vízre? Megérné-e az átállás? (Így egy lemezes hőcserélőt is ki lehetne iktatni a rendszerből, aminek a vesztesége is lejönne. Arra nem tértél ki a videóban, hogy van-e mód az egyes hűtőközegek közti váltásra és ha lehet, milyen feltételei lennének...) 2. Víz esetén is kell PH-t nézni? 3. PH figyelésre létezik automatika? 4. Lemezes hőcserélőkről (méretezés, hatásfok, típusok) tudnál videót készíteni? (egy másik videóban kitérsz rá ugyan, de a méretezés szerintem hiánypótló téma lenne...)
Köszönöm ezeket a kérdéseket. Szerintem ebben nincs rossz megoldás. A fagyállos rendszer is jó, van kb 1-1,5% hatásfok különbség, de tényleg nem jelentős. Áttérni szerintem csak akkor lenne értelme, ha egyébként is le kell engedni a vizet valamiért. A lemezes hőcserélőt én nem dobnám ki, védi a hőszivattyút a rendszerben óhatatlanul felhalmozódó mocsoktól. ... A hőcserélő meretezése igazából nem annyira érdekes, de természetesen lesz róla videó. A gyakorlatban vannak programok, amikbe az ember beírja az adatokat és kidobja az eredményt. . Köszönöm, hogy nézed a videókat
Kedves József, az lenne a kérdésem, hogy ha jól értem, akkor a fagyálló helyett a fagyvédelmi szelep is tökéletes védelmet nyújt? Radiátoros fűtést egészítenék ki monoblokkos hőszivattyúval, telepítés és vásárlás előtt állok, ezért szeretnék alaposan tájékozódni. Köszönöm a választ előre is!
Véleményem szerint igen. A hőszivattyú csak akkor van veszélyben, ha hosszú ideig nincs áram, és ezzel párhuzamosan hosszú ideig nagyon hideg van.... Ilyennel én még nem találkoztam... De bármi lehet... A fagyvédelmi szelep, mielött megfagyna a víz, elkezdi kiengedni a csőből, ezzel áramlást generál. És úgy ahogy a csobogo patak is nehezebben fagy meg, a fűtési víz is nehezebben fog.
Kedves József, radiátorral kapcsolatban kérdeznék. Panelben, fűtés szezon alatt ki tudom cserélni automata légtelenítő szelepre a sima szelepet, vagy a nyomás miatt eláztatom a lakást,ha ebbe belekezdek? :) Válaszod előre is köszönöm.
Ez a rendszertől függ, a panelek nagyrészében egy csöves fűtés van, ami miatt nem zárható a radiátor, ebben az esetben elásztatod a lakást, ha elzárhato a radiátor, akkor csak a radiátorban lévő víz folyik ki.
A fagyálló min olyannak van rossz oldala. Javítsanak ki ha tévedek. 1) Változtatja a víznek a hő átadó képességét és ezzel a víz hő átadási képessége romlik ami kapacitás vesztéssel jár. 2) Láttam már olyat, hogy az egész rendszer oldatlan fagyálló-val töltötték fel. A hőpumpa hiba kóddal tért vissza hogy nagyon rossz a keringés, hisz a fagyálló ( oldatlan állapotban ) sokkal sűrűbb az állaga. A víz PH tartalmáról van igazság. Európában, ( Germán területeken főleg ) tudom hogy a Samsung LG és a Panasonic is kéri a PH adatot a rendszerből. És ezt garancijához is köti. Nálunk ezt nem kéri, hisz akkor szerintem egyet sem adnánk el, a magas beszerelési költségek végett.
Valóban sokmindenben igazad van, de a fagyálló miatt 1-1,5%nál nagyobb hatásfok csökkenésnél nincs nagyobb probléma. Ez olyan minimális, hogy éves szinten pár száz forintos plusz energiát jelent. A fagyálló viszkozitásával kapcsolatban is igazad van. Erre oda kell figyelni, főleg ha nagy a fagyállóval feltöltött kör.
Szerintem is jó a fagyvédelmi szelep!
Boldog új évet kívánok! Jó tanulságos videó ! Így tovább köszönjük!
Boldogat neked is. Köszönöm, hogy nézed a videókat
Tudnál készíteni? Egy helységenkénti padlófűtés vezérlési videot Előre is köszönőm!
Szia!
Ez a videó régóta Erik, csak annyira sok az info ezzel kapcsolatban, hogy nehéz tényleg jól és egyszerűen átmenni rajta.
A sokféle vezérlés, a hidraulika... De meglesz. Köszönöm hogy nézed a videókat
Szia engem a pompa felszerelés érdekelne pl nekem grundfos vannak és aszt halottam hogy ez vitatéma a szívó ágra kell szerelni de nekem be pumpája a vizet és így jobb mert tovább bírja a pumpa mert ha szív akkor változik a hő a pumpába éri hide és meleg de ha nyomó ágon van akkor egyforma a hő és tovább bírja és ha szűk a cső rendszer az a probléma a pumpának szerinted hogy tartósabb
Legtöbbször a visszatérőbe szerelik a szivattyút. Ezt szívott rendszernek hívják.
Az alacsonyabb vízhőmérséklet valóban kíméli a szivattyút.
De nincs akadálya , hogy az előremenőbe legyen beazerelve. A szivattyúk 95°Cfokig bírják. Szóval mindkettő jó.
Én személy szerint nem hiszem, hogy jelentősen csökkenne egy jó minőségű szivattyú élettartamma az előremenőben.
Nagyon jó a videó! Köszönöm! Sajnálom, hogy nem két évvel korábban jutott el hozzám ez az infó! Én is ellene voltam a fagyvédelmi szelepnek... A működésének ismeretének hiányában, végül glikolossal épült ki a monoblokkos rendszerem (fűtés/hűtés, HMV). Kérdéseim: 1. ha már glikollal üzemel a rendszer kb. 1 éve, érdemes-e két fagyvédelmi szelepet felszereltetni és egyáltalán át lehet-e állni glikolról vízre? Megérné-e az átállás? (Így egy lemezes hőcserélőt is ki lehetne iktatni a rendszerből, aminek a vesztesége is lejönne. Arra nem tértél ki a videóban, hogy van-e mód az egyes hűtőközegek közti váltásra és ha lehet, milyen feltételei lennének...) 2. Víz esetén is kell PH-t nézni? 3. PH figyelésre létezik automatika? 4. Lemezes hőcserélőkről (méretezés, hatásfok, típusok) tudnál videót készíteni? (egy másik videóban kitérsz rá ugyan, de a méretezés szerintem hiánypótló téma lenne...)
Köszönöm ezeket a kérdéseket.
Szerintem ebben nincs rossz megoldás. A fagyállos rendszer is jó, van kb 1-1,5% hatásfok különbség, de tényleg nem jelentős.
Áttérni szerintem csak akkor lenne értelme, ha egyébként is le kell engedni a vizet valamiért.
A lemezes hőcserélőt én nem dobnám ki, védi a hőszivattyút a rendszerben óhatatlanul felhalmozódó mocsoktól.
...
A hőcserélő meretezése igazából nem annyira érdekes, de természetesen lesz róla videó.
A gyakorlatban vannak programok, amikbe az ember beírja az adatokat és kidobja az eredményt.
.
Köszönöm, hogy nézed a videókat
Kedves József, az lenne a kérdésem, hogy ha jól értem, akkor a fagyálló helyett a fagyvédelmi szelep is tökéletes védelmet nyújt? Radiátoros fűtést egészítenék ki monoblokkos hőszivattyúval, telepítés és vásárlás előtt állok, ezért szeretnék alaposan tájékozódni. Köszönöm a választ előre is!
Véleményem szerint igen. A hőszivattyú csak akkor van veszélyben, ha hosszú ideig nincs áram, és ezzel párhuzamosan hosszú ideig nagyon hideg van....
Ilyennel én még nem találkoztam...
De bármi lehet...
A fagyvédelmi szelep, mielött megfagyna a víz, elkezdi kiengedni a csőből, ezzel áramlást generál. És úgy ahogy a csobogo patak is nehezebben fagy meg, a fűtési víz is nehezebben fog.
Kedves József, radiátorral kapcsolatban kérdeznék.
Panelben, fűtés szezon alatt ki tudom cserélni automata légtelenítő szelepre a sima szelepet, vagy a nyomás miatt eláztatom a lakást,ha ebbe belekezdek? :)
Válaszod előre is köszönöm.
Ez a rendszertől függ, a panelek nagyrészében egy csöves fűtés van, ami miatt nem zárható a radiátor, ebben az esetben elásztatod a lakást, ha elzárhato a radiátor, akkor csak a radiátorban lévő víz folyik ki.
A fagyálló min olyannak van rossz oldala. Javítsanak ki ha tévedek.
1) Változtatja a víznek a hő átadó képességét és ezzel a víz hő átadási képessége romlik ami kapacitás vesztéssel jár.
2) Láttam már olyat, hogy az egész rendszer oldatlan fagyálló-val töltötték fel. A hőpumpa hiba kóddal tért vissza hogy nagyon rossz a keringés, hisz a fagyálló ( oldatlan állapotban ) sokkal sűrűbb az állaga.
A víz PH tartalmáról van igazság. Európában, ( Germán területeken főleg ) tudom hogy a Samsung LG és a Panasonic is kéri a PH adatot a rendszerből. És ezt garancijához is köti.
Nálunk ezt nem kéri, hisz akkor szerintem egyet sem adnánk el, a magas beszerelési költségek végett.
Valóban sokmindenben igazad van, de a fagyálló miatt 1-1,5%nál nagyobb hatásfok csökkenésnél nincs nagyobb probléma.
Ez olyan minimális, hogy éves szinten pár száz forintos plusz energiát jelent.
A fagyálló viszkozitásával kapcsolatban is igazad van. Erre oda kell figyelni, főleg ha nagy a fagyállóval feltöltött kör.