Köszönöm! Nagyon értékesek a videóid! Szeretném akkor én is megragadni az alkalmat hogy visszaadjak. Ha sokat nem is tanultam, de sok mindenben megerősített a videóid tartalma. Például anyagválasztás és a tervezési szakaszokban. Ennek eredménye képpen egymagam, nulla előzménnyel összeraktam a saját házamban egy hőszivattyús padló, mennyezet és fal fűtéses/hűtéses rendszert 18 osztókörrel, szobánkénti vezérléssel, amihez saját szoftvert, rendszert írtam, mélytanulással, önkorrekcióval. Konstans 24 fokot +- 0.5 fokkal tartja télen, nyáron.
Üdv. Egy hibát találtam az elmondottakban. 1989-ben építkeztem saját kezüleg raktam le 600m 1 colos szűrke színű 1 rétegű vastag falú, rettentően merev csövet amit betonhálóhoz kötöztem le műanyag spárgával. Ez volt, csak ezt a csövet lehetett akkoriban kapni. A radiátorokhoz a 3 rétegű csöveket raktam a padlóba a földszinten. Az emeletre viszont rézcsövekkel megy fel a meleg víz a radiátorokhoz. Egy vizvezetékes szaki kötötte rá a csöveket az idomokra, elég szakszerűen megcsinálva, nyomásmérő és hőmérséklet mérő is van a rendszerben, illetve utántöltésre is van fixen kiépített csap. A padlófűtéscsővet nagyon nehéz volt leraknom, 200 m-es gurigákban voltak, egy egy guriga átmérője durván 100 kg körüli lehetett, a guriga átmérője kb 170-180 cm körül volt belül, kívül meg 2 m felett. Ezek colos szürke 1 rétegű csövek, örültem, hogy ezt is kaptam, nem hogy még válogassak is a különböző csövek között, mivel akkoriban nem létezett más padlófűtéscső. Ráadásul télen raktam le a csöveket, így állandóan melegítenem kellett hőlégfúvóval, hogy meg tudjam hajlítani. Így is csak 20 cm átmérőben tudtam a visszafordulásokat meghajlítani a 10*10 cm-es betonhálóhoz. A mai napig megvannak a fényképeim róla. Amikor elkészült a bekötés, akkor a nyomáspróbánál 4 atm nyomásra teszteltük 1 hétig, majd leengedtük 1.5 atm a nyomást. A csövek nyomáspróbája 1 hét volt, ezalatt csak pár tized atm nyomás esett amíg a feltöltéshez használt csapvízből a szabad oxigén kidiffundált a csőből. Akkor utána újra engedtünk rá egy kevés vizet, hogy meglegyen a 1.5 atm nyomás a csövekben. Azóta nem kellett hozzányúlnom a rendszerhez, utántölteni sem kellett. Fogalmam sincs milyen típusú a cső, de azt tudom, hogy 1 rétegű colos, szürke színű. A földszinti radiátorokhoz menő csövek fehér színű 3 rétegű cső. A csövekben magasabb a nyomás, mint a külső légnyomás, így az oxigén csak kifele tud áthatolni a szürke csövön, befele nem. Ez fizikai lehetettlenség lenne. A csapvízben mindig van szabad oxigén egy kevés, söt a cső feltöltésnél is maradhatnak benne levegő buborékok, ennek kellett kidiffundálnia csövön keresztül az 1 hetes 4 atm-es nyomáspróba alatt. Mivel ezt 1989-ben raktam le, és azóta nem kellett töltenem a rendszer az 1 hetes tesztelés után, ez azt jelenti, hogy az a cső is tökéletes, kár volt a videóban lehúzni a minőségét.
Üdvözlöm! Én nem nagyon tudom mi volt 89-ben, akkoriban 7 éves voltam, ugyanakkor amit a videóban elmondtam igaz. Az oxigén diffuzió létező fizikai jelenség, akkor is, ha a csőben lévő nyomás nagyobb mint kívül van. Érdemes utána keresni. Ugyanakkor nem gondolom azt, hogy bárki szemmel meg tudja állapítani, hogy a cső amit a kezében tart, valójában mennyi rétegből áll, illetve milyen anyagból van. Az viszont elég kemény, hogy az elmúlt 35 évben nem kellett a fűtéshez nyúlni. Ez elég hihetetlen, de örülök hogy jól alakult önnek ez a dolga
Месяц назад+1
@@epuletgepeszet Azért vagyok biztos az 1 rétegű csőben, mert én szereztem be a csövet nagyon hosszú üzletek járása után. Én is raktam le a csövet. Az túlzás, hogy a fűtéshez nem kellett nyúlni, mert a kombi cirkót évente karbantartatom egy szakival. De a csövekhez, szelepekhez tényleg nem kellett nyúlni. Az egész házat én építettem majdnem szaki nélkül. Egyedül a gáz bekötését végezte egy gázszerelő. Minden én csináltam még a ház tervrajzát is, ajtókat, ablakokat, falazást, tetőfedést, betonozást kövezést, parkettázást, festést, villanyszerelést. Soha előtte nem dolgoztam építkezésen, csak megvettem a szakkönyveket és megtanultam, majd józan paraszti ésszel álltam neki mindennek. Ja és nem egy kis kocka házat építettem, hanem egy 340m2, majdnem mindenhol íves házat. Még az ajtók és ablakok is ívesek, meg a tető is. Azért én csináltam szinte mindent, mert nem bízom a részeges kókler szakikban. Abban az időben vidéken nagyon ment az italozás, ritkán lehetett józan embert látni. 5 kocsma volt a falunkban, ma meg csak 1 és azis csak pang az ürességtől.
Üdv A videóban említetted, hogy a PE-XA cső is egy elég drága fajta! Nos én most vettem pont ilyet és ez volt a legolcsóbb, lehet átvertek, és ez nem is az ami rá van írva? Magyar forgalmazó, de ukrán gyártmány! 250ft/m
Nyilván nem ismerek minden típust, de ha nem vagy benne biztos, kérd el a teljesítmény nyilatkozatát. Amire az legyen ráírva, hogy "Teljesítmény nyilatkozat "... Minden csőhöz kell adni ilyet magyarul. Ha angolul van (declaration of performance) , az még belefér, ezen rajta kell lennie az összes olyan tulajdonságnak, ami igaz a csőre. ... Ezen túl, az, hogy PEXa a cső, még lehet rossz, hiszen, sok mindentől függhet a minőség (újra felhasznált anyag %-a, vagy nem méret pontos...) Ugyanakkor én azt gondolom, ha ez van ráírva, akkor valószínűleg az is.
Tisztelt József, Köszönöm az eddigi munkáját, szerintem nagyon hasznosak a videók. Mi a véleménye a szárazépítésű padlófűtésről? Működőképes a rendszer?
Köszönöm szépen! Ugyan nagy tapasztalatom nincs vele működés közben, nem gondolom, hogy probléma lenne vele. Ugyanakkor érdemes valamilyen "normális" márkát választani, pl : Uponor Siccus Mini
Kedves József! Szerintem a témában egy olyan videó nagyon hasznos lenne, amiben a kicsit hozzáértő, inkább hozzá szagoló érdeklődőnek elmagyarázza az Ön tapasztalatait a csőméretek, osztó típusok(gyártók?), és egyéb járulékos szerelvények tekintetében. Mit érdemes, és mire nem érdemes költeni a gyakorlatban. Például érdemes-e mindent egybevéve 20as csővel szerelni a kevesebb kör, magasabb ár(különösen pex-a-nál) tekintetében. Érdemes-e márkás osztót venni a kínai helyett. Van-e különbség a 7eFt-os és a 13ezres termofej között. Jobb-e az egy szivattyú-több stad szelep kombináció, mintha minden osztóhoz külön szivattyút vennénk, amit termosztát kapcsol ki-be. Ilyen megoldásokra gondolok. Üdv!
Hallottam olyat, hogy a több rétegű csőnél, idővel a rétegek közötti hőtágulás különbségek miatt, a rétegek elválnak egymástól, ami a szűkebb fordulóknál azt eredményezi, hogy a belső réteg begyűrődik és ez szűkületet okoz. Van hasonló tapasztalat?
Én csak olyankor hallottam hasonlót, amikor vagy rossz minőségű volt a cső, és a rétegek közötti ragasztó nem bírta.... A gyakoribb eset az, hogy magas hőmérsékletet engednek a csőre (pl vegyestüzelési kazánból).. Azt nagyon nem bírja a ragasztó...Elolvad...De ez 90fok felett igaz
Melyik padlófűtési módszert ajánlanád? -taposós amit említettél -XPS táblás, szegelős Estrich kötése után, burkolás előtt ki kell fűteni a padlót, de ha még nincs mivel (se a hőszivattyú, se a kazános rendszer nincs meg), mivel oldanád meg? Elég lehet egy használt bojler rákötése erre a célra? (Nyilván keverőszeleppel be lenne állítva a maximális előremenő hőfoka) Remélem tudsz tanácsot, ötletet adni. Köszönöm
Attól függ kinek. Szerelőnek szerintem a legjobb a Tacker lemezzel és letűző szerszámmal. De a rendszerlemezes taposós sem rossz... A hagyományos síkhálós megoldással is lehet élni, csak hatalmas cumi megcsinálni... Felfűtés: nem könnyű kérdés. A Bojler 1,8kw-os fűtőszála azért nem annyira erős szerintem ehez a művelethez, nem kell aggodni sosem fog 40 fok fölé menni. Talán valami elektromos kazánt érdemes rárakni ideigelenesen. Szoktak lenni facebookon pár 10ezer forintért levett darabok. 6-8-10 Kw környékén... Csak figyelni kell, hogyha nincs 3fázis akkor ne olyat vegyetek.
@@epuletgepeszet Én fogom magamnak csinálni. Tackeres szettet szerszámmal meg lehet venni, ami egyben egy minimális padló szigetelés is, ellenban a taposós előnye, hogy vékonyabb estrich réteg is elegendő neki (mivel nehéz anyagot bejuttatni az ingatlanra, ez is egy fontos érv) Síkhálós volt az első ötlet mert olcsóbb, de tényleg sokkal macerásabb. Előremenő előszabályzására azért gondoltam, mert mégis lenne egyfajta védelem, a csőszakasz elején se legyen forró a víz. Bojlerbe tudok nagyobb fűtőtestet is rakni, akkor már az is elektromos kanán (alapelve ugyanaz). Nagy teljesítményűt nem vásárolhatok mert jelenleg csak 20A jön be, tehát már a 6kW is túl sok lenne a (bejövő)hálózatnak. Hálózatbővítés később lesz. Talán egy használt medencés hőszivattyú lenne még megoldás, mert azok még ősszel is használhatóak (4 évszakos se lenne rossz, de akkor már majdnem ott vagyok, mintha egyből a véglegest venném meg)
Kedves József! Az alábbiakat építő jelleggel írom a következő videóihoz és semmiképp sem kötekedésként. A videó elején említett "szállópor" és 40°C fölötti padlófűtésvíz kapcsolatának érdemes lenne utánanéznie, mert elég nagy butaság. attól, hogy 45°C-al fűtöm a padlómat, még nem lesz 26-27°C fölötti a padlóhőmérsékletem. Ugyanis függ az osztástól is és a beton vastagságától is ( még a burkolattól is). Az persze valós, hogy árthat a betonnak. Ha a szállópornál a lebegő porra gondolt, akkor ezt már nagyon sokan bebizonyították, a padlófűtésnél (mint sugárzó fűtés és nem konvekciós, mint a radiátoros), hogy nem létező dolog amit radiátoros lobbi terjesztett. Ahhoz, hogy port lebegtessünk olyan felületi hőmérsékletre lenne szükség amire nem szeretnék lépni. Ami nagyon zavaró, extrém mennyiségű vágás van a videóban ( majdnem minden mondatban, de van amelyikben 3-4 is). Érdemes lenne elpróbálni párszor a mondanivalót a felvétel előtt, hogy ne legyen ilyen hiba ami miatt végig kell szenvedni a videót, pedig van benne hasznos tartalom.
Köszönöm. Ezek az én szakmai véleményem. A padlófűtésbe nem engedünk be 30 (jav.: 40) foknál magasabb hőmérsékletü vizet. Ez egy elég fontos szabály. Nem létezik 100%os sugárzó és 100%os konvekciós fűtés. A padló meleg, felmelegiti a levegőt. Valóban eltúlzott az a régi legenda, hogy asztmát okoz, de biztos vagyok benne, hogy a felfelé áramló levegő miatt, könnyebben lebeghet a por is .. A vágásról: nem vagyok profi vágó, ezeket a videókat magamnak csinálom. Van amit 3x veszek fel, de ez a fajta vágás nem ezért van. Ez egy vágási stílus, aminek a lényege, hogy egy feszített flow-ja legyen a videónak. Nem azért van benne sok vágás, mert nem jól vagy nem jót mondok, hanem azért, hogy a mondanivaló folyamatosan pörögjön. Ez igazából ízlés kérdése... Én nagyon amatőr vagyok vágásban, egy 25 perces videó elkeszítése ( az előmunkálatok nélkül) kb 12 óra, szóval elég sok meló, nekem is egyszerűbb lenne csak felrakni, de nagyon megtetszett ez a stílus, és jobban bent tartja a nézőt. De visszatérve a szakmai dolgokra: A padlófűtés álltal keltett lebegő porral kapcsolatban sokféle vélemény van. A leggyakoribb, hogy kb 60-70cm magasságig lebegteti a port. Itt Pölcz Csaba (Uponor)valaszát találja : maradokapenzemnel.blog.hu/2019/08/06/padlofutes_7_szakmai_valasz_a_legfontosabb_kerdesekre
Köszönöm! Nagyon értékesek a videóid! Szeretném akkor én is megragadni az alkalmat hogy visszaadjak. Ha sokat nem is tanultam, de sok mindenben megerősített a videóid tartalma. Például anyagválasztás és a tervezési szakaszokban. Ennek eredménye képpen egymagam, nulla előzménnyel összeraktam a saját házamban egy hőszivattyús padló, mennyezet és fal fűtéses/hűtéses rendszert 18 osztókörrel, szobánkénti vezérléssel, amihez saját szoftvert, rendszert írtam, mélytanulással, önkorrekcióval. Konstans 24 fokot +- 0.5 fokkal tartja télen, nyáron.
Uhh... Nagyon sztépen Köszönöm!!! sokat jelent ez nekem nagyon. Látszik, hogy van értéke a munkámnak
Szuper bemutató a csövekről.
Ha lehetne kérni még padlófűtéssel kapcsolatos tartalmat, annak nagyon örülnék.
Igyekszem! Vannak még témák! osztók, elektromos fejek az osztókra, beszabályozás
Talajkollektorrol akarsz videót készíteni, illetve a hidrováltóról?
Igen és igen. Pontosan most kezdtem egy hidraulikus váltó videót készíteni
Szuper videó!
Köszönöm szépen
Üdv. Egy hibát találtam az elmondottakban. 1989-ben építkeztem saját kezüleg raktam le 600m 1 colos szűrke színű 1 rétegű vastag falú, rettentően merev csövet amit betonhálóhoz kötöztem le műanyag spárgával. Ez volt, csak ezt a csövet lehetett akkoriban kapni. A radiátorokhoz a 3 rétegű csöveket raktam a padlóba a földszinten. Az emeletre viszont rézcsövekkel megy fel a meleg víz a radiátorokhoz. Egy vizvezetékes szaki kötötte rá a csöveket az idomokra, elég szakszerűen megcsinálva, nyomásmérő és hőmérséklet mérő is van a rendszerben, illetve utántöltésre is van fixen kiépített csap.
A padlófűtéscsővet nagyon nehéz volt leraknom, 200 m-es gurigákban voltak, egy egy guriga átmérője durván 100 kg körüli lehetett, a guriga átmérője kb 170-180 cm körül volt belül, kívül meg 2 m felett. Ezek colos szürke 1 rétegű csövek, örültem, hogy ezt is kaptam, nem hogy még válogassak is a különböző csövek között, mivel akkoriban nem létezett más padlófűtéscső. Ráadásul télen raktam le a csöveket, így állandóan melegítenem kellett hőlégfúvóval, hogy meg tudjam hajlítani. Így is csak 20 cm átmérőben tudtam a visszafordulásokat meghajlítani a 10*10 cm-es betonhálóhoz. A mai napig megvannak a fényképeim róla. Amikor elkészült a bekötés, akkor a nyomáspróbánál 4 atm nyomásra teszteltük 1 hétig, majd leengedtük 1.5 atm a nyomást. A csövek nyomáspróbája 1 hét volt, ezalatt csak pár tized atm nyomás esett amíg a feltöltéshez használt csapvízből a szabad oxigén kidiffundált a csőből. Akkor utána újra engedtünk rá egy kevés vizet, hogy meglegyen a 1.5 atm nyomás a csövekben. Azóta nem kellett hozzányúlnom a rendszerhez, utántölteni sem kellett. Fogalmam sincs milyen típusú a cső, de azt tudom, hogy 1 rétegű colos, szürke színű. A földszinti radiátorokhoz menő csövek fehér színű 3 rétegű cső. A csövekben magasabb a nyomás, mint a külső légnyomás, így az oxigén csak kifele tud áthatolni a szürke csövön, befele nem. Ez fizikai lehetettlenség lenne. A csapvízben mindig van szabad oxigén egy kevés, söt a cső feltöltésnél is maradhatnak benne levegő buborékok, ennek kellett kidiffundálnia csövön keresztül az 1 hetes 4 atm-es nyomáspróba alatt. Mivel ezt 1989-ben raktam le, és azóta nem kellett töltenem a rendszer az 1 hetes tesztelés után, ez azt jelenti, hogy az a cső is tökéletes, kár volt a videóban lehúzni a minőségét.
Üdvözlöm!
Én nem nagyon tudom mi volt 89-ben, akkoriban 7 éves voltam, ugyanakkor amit a videóban elmondtam igaz.
Az oxigén diffuzió létező fizikai jelenség, akkor is, ha a csőben lévő nyomás nagyobb mint kívül van.
Érdemes utána keresni. Ugyanakkor nem gondolom azt, hogy bárki szemmel meg tudja állapítani, hogy a cső amit a kezében tart, valójában mennyi rétegből áll, illetve milyen anyagból van.
Az viszont elég kemény, hogy az elmúlt 35 évben nem kellett a fűtéshez nyúlni.
Ez elég hihetetlen, de örülök hogy jól alakult önnek ez a dolga
@@epuletgepeszet Azért vagyok biztos az 1 rétegű csőben, mert én szereztem be a csövet nagyon hosszú üzletek járása után. Én is raktam le a csövet. Az túlzás, hogy a fűtéshez nem kellett nyúlni, mert a kombi cirkót évente karbantartatom egy szakival. De a csövekhez, szelepekhez tényleg nem kellett nyúlni. Az egész házat én építettem majdnem szaki nélkül. Egyedül a gáz bekötését végezte egy gázszerelő. Minden én csináltam még a ház tervrajzát is, ajtókat, ablakokat, falazást, tetőfedést, betonozást kövezést, parkettázást, festést, villanyszerelést. Soha előtte nem dolgoztam építkezésen, csak megvettem a szakkönyveket és megtanultam, majd józan paraszti ésszel álltam neki mindennek. Ja és nem egy kis kocka házat építettem, hanem egy 340m2, majdnem mindenhol íves házat. Még az ajtók és ablakok is ívesek, meg a tető is. Azért én csináltam szinte mindent, mert nem bízom a részeges kókler szakikban. Abban az időben vidéken nagyon ment az italozás, ritkán lehetett józan embert látni. 5 kocsma volt a falunkban, ma meg csak 1 és azis csak pang az ürességtől.
Üdv
A videóban említetted, hogy a PE-XA cső is egy elég drága fajta!
Nos én most vettem pont ilyet és ez volt a legolcsóbb, lehet átvertek, és ez nem is az ami rá van írva? Magyar forgalmazó, de ukrán gyártmány! 250ft/m
Nyilván nem ismerek minden típust, de ha nem vagy benne biztos, kérd el a teljesítmény nyilatkozatát.
Amire az legyen ráírva, hogy "Teljesítmény nyilatkozat "...
Minden csőhöz kell adni ilyet magyarul.
Ha angolul van (declaration of performance) , az még belefér, ezen rajta kell lennie az összes olyan tulajdonságnak, ami igaz a csőre.
...
Ezen túl, az, hogy PEXa a cső, még lehet rossz, hiszen, sok mindentől függhet a minőség (újra felhasznált anyag %-a, vagy nem méret pontos...)
Ugyanakkor én azt gondolom, ha ez van ráírva, akkor valószínűleg az is.
Thanks!
Köszönöm szépen! Nagyon hálás vagyok!
Tisztelt József,
Köszönöm az eddigi munkáját, szerintem nagyon hasznosak a videók. Mi a véleménye a szárazépítésű padlófűtésről? Működőképes a rendszer?
Köszönöm szépen!
Ugyan nagy tapasztalatom nincs vele működés közben, nem gondolom, hogy probléma lenne vele. Ugyanakkor érdemes valamilyen "normális" márkát választani, pl : Uponor Siccus Mini
Kedves József!
Szerintem a témában egy olyan videó nagyon hasznos lenne, amiben a kicsit hozzáértő, inkább hozzá szagoló érdeklődőnek elmagyarázza az Ön tapasztalatait a csőméretek, osztó típusok(gyártók?), és egyéb járulékos szerelvények tekintetében. Mit érdemes, és mire nem érdemes költeni a gyakorlatban. Például érdemes-e mindent egybevéve 20as csővel szerelni a kevesebb kör, magasabb ár(különösen pex-a-nál) tekintetében. Érdemes-e márkás osztót venni a kínai helyett. Van-e különbség a 7eFt-os és a 13ezres termofej között. Jobb-e az egy szivattyú-több stad szelep kombináció, mintha minden osztóhoz külön szivattyút vennénk, amit termosztát kapcsol ki-be.
Ilyen megoldásokra gondolok.
Üdv!
Köszönöm a tanácsot, tetszenek az ötletek 🙂
Hallottam olyat, hogy a több rétegű csőnél, idővel a rétegek közötti hőtágulás különbségek miatt, a rétegek elválnak egymástól, ami a szűkebb fordulóknál azt eredményezi, hogy a belső réteg begyűrődik és ez szűkületet okoz. Van hasonló tapasztalat?
Én csak olyankor hallottam hasonlót, amikor vagy rossz minőségű volt a cső, és a rétegek közötti ragasztó nem bírta....
A gyakoribb eset az, hogy magas hőmérsékletet engednek a csőre (pl vegyestüzelési kazánból).. Azt nagyon nem bírja a ragasztó...Elolvad...De ez 90fok felett igaz
Melyik padlófűtési módszert ajánlanád?
-taposós amit említettél
-XPS táblás, szegelős
Estrich kötése után, burkolás előtt ki kell fűteni a padlót, de ha még nincs mivel (se a hőszivattyú, se a kazános rendszer nincs meg), mivel oldanád meg?
Elég lehet egy használt bojler rákötése erre a célra?
(Nyilván keverőszeleppel be lenne állítva a maximális előremenő hőfoka)
Remélem tudsz tanácsot, ötletet adni.
Köszönöm
Attól függ kinek. Szerelőnek szerintem a legjobb a Tacker lemezzel és letűző szerszámmal. De a rendszerlemezes taposós sem rossz...
A hagyományos síkhálós megoldással is lehet élni, csak hatalmas cumi megcsinálni...
Felfűtés:
nem könnyű kérdés.
A Bojler 1,8kw-os fűtőszála azért nem annyira erős szerintem ehez a művelethez, nem kell aggodni sosem fog 40 fok fölé menni.
Talán valami elektromos kazánt érdemes rárakni ideigelenesen.
Szoktak lenni facebookon pár 10ezer forintért levett darabok. 6-8-10 Kw környékén... Csak figyelni kell, hogyha nincs 3fázis akkor ne olyat vegyetek.
@@epuletgepeszet
Én fogom magamnak csinálni.
Tackeres szettet szerszámmal meg lehet venni, ami egyben egy minimális padló szigetelés is, ellenban a taposós előnye, hogy vékonyabb estrich réteg is elegendő neki (mivel nehéz anyagot bejuttatni az ingatlanra, ez is egy fontos érv)
Síkhálós volt az első ötlet mert olcsóbb, de tényleg sokkal macerásabb.
Előremenő előszabályzására azért gondoltam, mert mégis lenne egyfajta védelem, a csőszakasz elején se legyen forró a víz.
Bojlerbe tudok nagyobb fűtőtestet is rakni, akkor már az is elektromos kanán (alapelve ugyanaz).
Nagy teljesítményűt nem vásárolhatok mert jelenleg csak 20A jön be, tehát már a 6kW is túl sok lenne a (bejövő)hálózatnak.
Hálózatbővítés később lesz.
Talán egy használt medencés hőszivattyú lenne még megoldás, mert azok még ősszel is használhatóak (4 évszakos se lenne rossz, de akkor már majdnem ott vagyok, mintha egyből a véglegest venném meg)
Kedves József!
Az alábbiakat építő jelleggel írom a következő videóihoz és semmiképp sem kötekedésként.
A videó elején említett "szállópor" és 40°C fölötti padlófűtésvíz kapcsolatának érdemes lenne utánanéznie, mert elég nagy butaság. attól, hogy 45°C-al fűtöm a padlómat, még nem lesz 26-27°C fölötti a padlóhőmérsékletem. Ugyanis függ az osztástól is és a beton vastagságától is ( még a burkolattól is). Az persze valós, hogy árthat a betonnak.
Ha a szállópornál a lebegő porra gondolt, akkor ezt már nagyon sokan bebizonyították, a padlófűtésnél (mint sugárzó fűtés és nem konvekciós, mint a radiátoros), hogy nem létező dolog amit radiátoros lobbi terjesztett. Ahhoz, hogy port lebegtessünk olyan felületi hőmérsékletre lenne szükség amire nem szeretnék lépni.
Ami nagyon zavaró, extrém mennyiségű vágás van a videóban ( majdnem minden mondatban, de van amelyikben 3-4 is).
Érdemes lenne elpróbálni párszor a mondanivalót a felvétel előtt, hogy ne legyen ilyen hiba ami miatt végig kell szenvedni a videót, pedig van benne hasznos tartalom.
Köszönöm.
Ezek az én szakmai véleményem. A padlófűtésbe nem engedünk be 30 (jav.: 40) foknál magasabb hőmérsékletü vizet. Ez egy elég fontos szabály.
Nem létezik 100%os sugárzó és 100%os konvekciós fűtés. A padló meleg, felmelegiti a levegőt. Valóban eltúlzott az a régi legenda, hogy asztmát okoz, de biztos vagyok benne, hogy a felfelé áramló levegő miatt, könnyebben lebeghet a por is ..
A vágásról: nem vagyok profi vágó, ezeket a videókat magamnak csinálom. Van amit 3x veszek fel, de ez a fajta vágás nem ezért van.
Ez egy vágási stílus, aminek a lényege, hogy egy feszített flow-ja legyen a videónak.
Nem azért van benne sok vágás, mert nem jól vagy nem jót mondok, hanem azért, hogy a mondanivaló folyamatosan pörögjön.
Ez igazából ízlés kérdése... Én nagyon amatőr vagyok vágásban, egy 25 perces videó elkeszítése ( az előmunkálatok nélkül) kb 12 óra, szóval elég sok meló, nekem is egyszerűbb lenne csak felrakni, de nagyon megtetszett ez a stílus, és jobban bent tartja a nézőt.
De visszatérve a szakmai dolgokra:
A padlófűtés álltal keltett lebegő porral kapcsolatban sokféle vélemény van.
A leggyakoribb, hogy kb 60-70cm magasságig lebegteti a port.
Itt Pölcz Csaba (Uponor)valaszát találja :
maradokapenzemnel.blog.hu/2019/08/06/padlofutes_7_szakmai_valasz_a_legfontosabb_kerdesekre