Okos összefoglaló, köszönjük. Én is zsákutcának tartom az okostéglát. Volt aki az első sort rakta ki ebből a téglából, hogy a beton lemez felől jövő hideg kevésbé okozzon gondot. Talán annyi előnye lehet ennek az okostéglának, ha nem tesznek kívülről rá szigetelést, megfelelő anyaggal vakolják és festik, hogy valamennyire át tudja ereszteni a párát, így kevésbé lesz bent penészedés. Bár manapság mindenhol szellőzőtető rendszerrel tervezik a házakat. Vagy rosszul gondolom? Apropo, ha már szigetelés. Mit gondolsz arról a megoldásról, hogy sávalap helyett egy vastag lemezalapot készítenek, amit egy 20cm vastag xps-re raknak (tehát az xps lemez tartja az egész házat)? Magyarországon ez mennyire terjed?
Még anno 15 éve én is terveztem így házat, hogy alulra került ilyen tégla keresztbe forditva :) Utána átálltunk az Ytong STARTra, mint kezdősor. A "lélegző fal" baromságot nagyon ideje lenne már elfelejteni végre... egy RENDESEN hőszigetelt ház nem penészedik! A sávalap helyett lemezalap minden szempontból jobb megoldás, de nagyon súlyos milliókkal drágább. A videóban szereplő ház éves fűtési költsége 100e Ft. Ha a lemezalap 3 millióval drágább, és hoz 10% megtakaritást, akkor hol érné meg?
Mi most építünk egy egész éves használatú szerelő műhelyt, amit gyakorlatilag ugyanúgy fűtünk, mint egy lakóházat, hisz majdnem egész nap ott vagyunk. X-therm 30-as fal + 10cm kőzetgyapot lesz rajta. Minél nagyobb hasznos belmagasság miatt (csápos emelő) födém nincs, tetőben 40cm kőzetgyapot. Központi fűtés nem lesz, csak egy hűtő-fűtő klíma, kíváncsi leszek mit fog tudni. :)
Arról nem is beszélve, hogy a szilárdsága kb 30-40%-val kissebb aminek tartószerkezeti oldalon is lehet többlet vonzata egy bonyolutlabb háznál pl nagy áthidalásoknál...
Mint laikus kérdezem, ha építés közben a gyapotos okos téglás fal rendesen beázik, akkor az hogyan/ mikorra fog kiszáradni? (van-e különbség ilyen szempontból a többihez képest)
Arról nem is beszélve, hogy a külső hőszigeteléses téglánál megvan az, hogy van igen magas hőkapacitása, ami az épület gyors áthűlését akadályozza meg, mivel eltárolja a nappal keletkező hőenergiát. Mivel egyre inkább megújulókra állunk át, így egyre olcsóbb lesz nappal fűteni, így ez igen fontos szempont, hogy olcsó energiával nappal 24-25 fokra fűtött házban minél tovább megmaradjon legalább 22 fok!
A levegőnél kisebb hővezetési tényezővel rendelkező anyagból nagyon kevés van. Főleg ami alkalmas lenne az üreges tégla üregeinek kitöltésére, szigetelésére. Így ez esetben véleményem szerint csak rontottak a hőszigetelésen.
Tisztelt Kömkel Úr! Szeretném megkérdezni, mi a véleménye a beton pincefalazó blokkról 20cm- es vastagságban házfal építéshez 25cm-es hőszigeteléssel. Válaszát előre is köszönöm.
van ilyen házam, de 25 cm széles beton falazóblokk kellett, mert a földrengés miatt nem felelt meg a 20 cm szélesség. (túl vékony fal földrengés esetén "beleng", nincs hosszanti merevsége)
Szia Zsolt! Az Xterm téglánál nem javították ki a klíma tégla gyenge belső szerkezetét? A marketing szöveg szerint igen 🙂 ez is annyira törik? Mi a tapasztalatod? Köszönöm! Jók a videók 🙂 Üdv Zsolti
törik ez is... a hanggátlása is szarabb, mint az NF-é. Nem szabadott volna az NF téglánál tovább fejlődni, az egy olyan határ, aminél még éppen jó a hanggátlás, elég nagy a tégla, hogy gyorsan lehessen haladni a falazással, bírja ha vágják, stb.
Talán annyit fűznék még hozzá, hogy a téglagyártók a hangzatos hőétbocsátási értékeket kétoldali vakolattal adják meg, de a való életben az új építésű házak talán 1-2%-nál készül külső vakolat, mondván majd a hőszigetelés "megoldja".
igen, de ami érdekesebb és többet számit (ha már vakolás): a léghanggátlási tulajdonságot is kétoldali vakolattal adják meg. Ami így is gyalázatosan rossz egy régi téglához vagy Silkához képest, hát még ha csak egyoldali vakolat készül...
A legfontosabbat nem írtad oda, legalább is ennél a közetgyapotos téglánál oda van írva hogy két oldali 2 cm hőszigetelő vakolattal (a sima vakolat és a hőszigetelő vakolat nagyon nem ugyan az legalább is árban bíztos hogy nem)
És a ragasztóhabbal készünt falazatról mi a véleményed? Mint hőszigetelö érték mint statikai szempontból kérdezem. Mármint a gyári csiszolt téglára gondolok nem a Józsibácsi megoldja okosba dologra.
Villanyszerelő ismerősöm mesélte mikor csinálta a hornyot kimizogtak a téglák mint a jenga. Annyit hozzá tett hogy natur falazat állapotában voltak, ha bepucolják a vakolat elég sokat tart még. Ettől még lehet jó csak azt csinálták rosszul meg anno.
mert ezt írja elő a jogszabály :) A hőhidassági módosító tényező a válaszfalak, áthidalók, koszorúk, lábazat, stb miatti hőhidasság miatt kell, mert ezek miatt nem szabad a falazatot homogénen számolni, hiszen ezek mind gyengitik a hőszigeteltségét.
@@KomKel Azt hittem, ezeket a részeket a konkrét kialakítás szerint kiszámoltatják számítógéppel (erre találták fel, ugye), és nem ilyen generikus módosító tényezőkkel közelítjük, ki tudja, milyen pontossággal...
Hát igen ezenek a lyukas szerkezetü tégláknak , sajnos nincs sem hanggátlásuk , sem hőkapacitásuk . Ez van . A tömör tégláknak viszont van . Tömör tégla fal , és plusz 8-10-15 cm-es grafitos eps = haggátlás és hőkapacitás . Vagy nehéz szerkezetü ytong fal és plusz 5-8 cm-es multipor szigetelés . Na , ez már valami .
Szerintem érdemes szót ejteni a 30-as tégla családjába tartozó saroktégláról és a feles tégláról. Ezekkel kiegészítve a falazásnál szinte alig kell vágni. Nincs rengeteg hulladék. Szebb lesz a falazás kinézete, nem lesz beépítve az általad említett elgyengített, törékeny tégla. Szerintem jobb, ha az ablakok nyílásainál nem vágott tégla kerül beépítésre, mert abba nem igazán tart a ablak tokrögzítő csavarja. Árban kb annyiba kerül, mint egy normál 30-as tégla.
nézzük akkor gyakorlati oldalát: ki fogja kiszámolni egy komplett háznál, hogy hány darab kell ezekből? Mert csak rendelésre vannak ezek, raktáron nincsen a legtöbb helyen, így ha kevesebbet rendelsz, akkor szívsz... Nem tartom életszerűnek a használatát ezeknek a feles és saroktégláknak. Legyen a kőművesnek vizesvágója vagy krokodilvágója, a tégla meg legyen kellően szilárd a vágáshoz.
Nálunk nagy méretű, nagy lukas betontégla van, a külső része polisztirollal van kitöltve. Annó az eladó Habisol-nak mondta. Fene tudja. (30+ éves a ház). Fene tudja mennyit ér.
Fun fact: a 0.24 W/m2K mint referenciapont használata azért sánta, mert a rendelet megalkotásakor ennyit tudtak a hazai téglagyártók termékei - papíron. Tehát megvarrták a gombhoz a kabátot, amivel annak többlet energiafogyasztása évtizedekre kőbe(ropiba) vésetett.
Talan egy elonyet latom: az utolagos kulso szigeteles plusszba johet a beepitesi szazalekra ;) Ugyanakkor a videobol kimaradt, hogy a harmatpont (es akar a fagypont is) epp az okostegla belsejebe esik.
igen, de meg is lepődnék, ha valaki 5 centis szigetelést tenne fel bárhova, hisz a munkadíj ugyanannyi, ha 5 ha 15 centi, csak a polisztirol különbözetet kell kifizetni, de az a párszázezer forint különbség sokszorosan megéri.
Házakba úgyis szinte mindig kell betonpillér, azaz jobban jár az ember, ha homogén anyagból építi a kitöltő falazatot, ami simán lehet vékonyabb, mint 30 cm, és azt bevonja homlokzati hőszigeteléssel. Én teljesen elvetettem a téglákat, és csak pórusbetonból vagyok hajlandó falazatot építetni. Nem kell "Ytong Start" sem, hisz az egész homogén minden irányban. Nincs hőhíd az aljzatbeton felől sem. Ytong, Porfix, stb fal. Könnyen vágható, szinte veszteség nélkül felhasználható, nehéz bútorokat tud tartani, teljesen sima merőleges felületet ad ha jól rakják, nagy elemekkel gyors építkezés, nem kell különböző típusú elemeket kombinálgatni. Habarcs helyett ragasztóhabbal építhető: nincs vizezés, kiszáradásra várakozás, stb. Annyival egyszerűbb, hogy nem is értem miért terveznek még téglával épületeket...
miért kellene vb. pillér? ha van elég falazat minden irányba bőven tudja még az abszolút túlzó Eurocodeot is... Amúgy a vb. pillér merevít csak egy családi háznál és nem kitöltő a falazat...
![Twenty One Pilots - “The Line” (from Arcane Season 2) [Official Music Video]](http://i.ytimg.com/vi/E2Rj2gQAyPA/mqdefault.jpg)
Okos összefoglaló, köszönjük. Én is zsákutcának tartom az okostéglát. Volt aki az első sort rakta ki ebből a téglából, hogy a beton lemez felől jövő hideg kevésbé okozzon gondot. Talán annyi előnye lehet ennek az okostéglának, ha nem tesznek kívülről rá szigetelést, megfelelő anyaggal vakolják és festik, hogy valamennyire át tudja ereszteni a párát, így kevésbé lesz bent penészedés. Bár manapság mindenhol szellőzőtető rendszerrel tervezik a házakat. Vagy rosszul gondolom? Apropo, ha már szigetelés. Mit gondolsz arról a megoldásról, hogy sávalap helyett egy vastag lemezalapot készítenek, amit egy 20cm vastag xps-re raknak (tehát az xps lemez tartja az egész házat)? Magyarországon ez mennyire terjed?
Még anno 15 éve én is terveztem így házat, hogy alulra került ilyen tégla keresztbe forditva :)
Utána átálltunk az Ytong STARTra, mint kezdősor.
A "lélegző fal" baromságot nagyon ideje lenne már elfelejteni végre... egy RENDESEN hőszigetelt ház nem penészedik!
A sávalap helyett lemezalap minden szempontból jobb megoldás, de nagyon súlyos milliókkal drágább. A videóban szereplő ház éves fűtési költsége 100e Ft. Ha a lemezalap 3 millióval drágább, és hoz 10% megtakaritást, akkor hol érné meg?
1:05 -nél 0,24 tized hangzott el, helyesen 0,24 század. Bocsánat, de nem tudtam szó nélkül hagyni. Tisztelettel.
Ezen a télikabátos hasonlaton jót nevettem :D
Mi most építünk egy egész éves használatú szerelő műhelyt, amit gyakorlatilag ugyanúgy fűtünk, mint egy lakóházat, hisz majdnem egész nap ott vagyunk. X-therm 30-as fal + 10cm kőzetgyapot lesz rajta. Minél nagyobb hasznos belmagasság miatt (csápos emelő) födém nincs, tetőben 40cm kőzetgyapot. Központi fűtés nem lesz, csak egy hűtő-fűtő klíma, kíváncsi leszek mit fog tudni. :)
hát, ez az amit kb ki tudsz számolni az ismert felületek alapján, hogy kb mennyi energia lesz szükséges a fűtéshez.
Arról nem is beszélve, hogy a szilárdsága kb 30-40%-val kissebb aminek tartószerkezeti oldalon is lehet többlet vonzata egy bonyolutlabb háznál pl nagy áthidalásoknál...
Mint laikus kérdezem, ha építés közben a gyapotos okos téglás fal rendesen beázik, akkor az hogyan/ mikorra fog kiszáradni? (van-e különbség ilyen szempontból a többihez képest)
kiszárad, bár nehezebben. Valamint ha olyan szerencsétlenek a körülmények, hogy ez berohad, az nem jó...
(teljes zsákutca ez a terméktípus)
Arról nem is beszélve, hogy a külső hőszigeteléses téglánál megvan az, hogy van igen magas hőkapacitása, ami az épület gyors áthűlését akadályozza meg, mivel eltárolja a nappal keletkező hőenergiát. Mivel egyre inkább megújulókra állunk át, így egyre olcsóbb lesz nappal fűteni, így ez igen fontos szempont, hogy olcsó energiával nappal 24-25 fokra fűtött házban minél tovább megmaradjon legalább 22 fok!
És a gblock 41-es tégláról esetleg vélemény?
A levegőnél kisebb hővezetési tényezővel rendelkező anyagból nagyon kevés van. Főleg ami alkalmas lenne az üreges tégla üregeinek kitöltésére, szigetelésére. Így ez esetben véleményem szerint csak rontottak a hőszigetelésen.
Tisztelt Kömkel Úr!
Szeretném megkérdezni, mi a véleménye a beton pincefalazó blokkról 20cm- es vastagságban házfal építéshez 25cm-es hőszigeteléssel.
Válaszát előre is köszönöm.
van ilyen házam, de 25 cm széles beton falazóblokk kellett, mert a földrengés miatt nem felelt meg a 20 cm szélesség. (túl vékony fal földrengés esetén "beleng", nincs hosszanti merevsége)
Bakker, anno anyagtakarékosság miatt nyomtak lyukat a tömör téglába, ma meg a lyukkal adják el...
Ez nem igaz. A lyuk a hőszigetelés miatt kell bele.
Szia Zsolt! Az Xterm téglánál nem javították ki a klíma tégla gyenge belső szerkezetét? A marketing szöveg szerint igen 🙂 ez is annyira törik? Mi a tapasztalatod? Köszönöm! Jók a videók 🙂 Üdv Zsolti
törik ez is... a hanggátlása is szarabb, mint az NF-é.
Nem szabadott volna az NF téglánál tovább fejlődni, az egy olyan határ, aminél még éppen jó a hanggátlás, elég nagy a tégla, hogy gyorsan lehessen haladni a falazással, bírja ha vágják, stb.
@KomKel köszönöm a választ 🙂
Talán annyit fűznék még hozzá, hogy a téglagyártók a hangzatos hőétbocsátási értékeket kétoldali vakolattal adják meg, de a való életben az új építésű házak talán 1-2%-nál készül külső vakolat, mondván majd a hőszigetelés "megoldja".
igen, de ami érdekesebb és többet számit (ha már vakolás): a léghanggátlási tulajdonságot is kétoldali vakolattal adják meg. Ami így is gyalázatosan rossz egy régi téglához vagy Silkához képest, hát még ha csak egyoldali vakolat készül...
@@KomKel Azt el tudnád magyarázni , hogy miért rosszabb a 38N + F tégla hanggátlása , mint a 30asé. Nem értem , hogyan lehet.
A legfontosabbat nem írtad oda, legalább is ennél a közetgyapotos téglánál oda van írva hogy két oldali 2 cm hőszigetelő vakolattal (a sima vakolat és a hőszigetelő vakolat nagyon nem ugyan az legalább is árban bíztos hogy nem)
És a ragasztóhabbal készünt falazatról mi a véleményed? Mint hőszigetelö érték mint statikai szempontból kérdezem. Mármint a gyári csiszolt téglára gondolok nem a Józsibácsi megoldja okosba dologra.
Villanyszerelő ismerősöm mesélte mikor csinálta a hornyot kimizogtak a téglák mint a jenga. Annyit hozzá tett hogy natur falazat állapotában voltak, ha bepucolják a vakolat elég sokat tart még. Ettől még lehet jó csak azt csinálták rosszul meg anno.
lesz videó a falazóhabarcsokról és a ragasztóhabosról is
@@pontaz9876 hát, ha a vakolat tartja össze a falat, az a fal szerintem már megérett a bontásra.
Szia!
A hőátbocsátási tényezőt módosító tag pontosan mit jelent? Miért kell vele számolni?
Köszi a választ!
mert ezt írja elő a jogszabály :)
A hőhidassági módosító tényező a válaszfalak, áthidalók, koszorúk, lábazat, stb miatti hőhidasság miatt kell, mert ezek miatt nem szabad a falazatot homogénen számolni, hiszen ezek mind gyengitik a hőszigeteltségét.
@@KomKel Azt hittem, ezeket a részeket a konkrét kialakítás szerint kiszámoltatják számítógéppel (erre találták fel, ugye), és nem ilyen generikus módosító tényezőkkel közelítjük, ki tudja, milyen pontossággal...
M2 árban hogyan viszonyul ezekhez a megoldásokhoz egy mészhomok rendszer? Vannak gyakorlati hátrányai azon kívül hogy piszok nehéz?
A vekony meszhomok falba kellenek betonpillerek, a nyilaszarokat konzolosan kell beepiteni, illetve erzekenyebb a hoszigeteles kivitelezesi hibaira.
És mi a véleményetek az ICF falazatról?
lesz róla videó, már le van forgatva hónapok óta, csak meg kell vágnom és feliratozni
Hát igen ezenek a lyukas szerkezetü tégláknak , sajnos nincs sem hanggátlásuk , sem hőkapacitásuk . Ez van . A tömör tégláknak viszont van . Tömör tégla fal , és plusz 8-10-15 cm-es grafitos eps = haggátlás és hőkapacitás . Vagy nehéz szerkezetü ytong fal és plusz 5-8 cm-es multipor szigetelés . Na , ez már valami .
Az ytonggal még egy jó plusz összehasonlítás lehetett volna 😁
van 6 évvel ezellőtti videóm, ahol az Ytong is szerepel :)
@@KomKel Azóta is várom, a fagyteszt végét :D
Eldobható készülékek után megérkezett az eldobható ház.
Szerintem érdemes szót ejteni a 30-as tégla családjába tartozó saroktégláról és a feles tégláról. Ezekkel kiegészítve a falazásnál szinte alig kell vágni. Nincs rengeteg hulladék. Szebb lesz a falazás kinézete, nem lesz beépítve az általad említett elgyengített, törékeny tégla. Szerintem jobb, ha az ablakok nyílásainál nem vágott tégla kerül beépítésre, mert abba nem igazán tart a ablak tokrögzítő csavarja.
Árban kb annyiba kerül, mint egy normál 30-as tégla.
nézzük akkor gyakorlati oldalát: ki fogja kiszámolni egy komplett háznál, hogy hány darab kell ezekből? Mert csak rendelésre vannak ezek, raktáron nincsen a legtöbb helyen, így ha kevesebbet rendelsz, akkor szívsz...
Nem tartom életszerűnek a használatát ezeknek a feles és saroktégláknak. Legyen a kőművesnek vizesvágója vagy krokodilvágója, a tégla meg legyen kellően szilárd a vágáshoz.
Nálunk nagy méretű, nagy lukas betontégla van, a külső része polisztirollal van kitöltve. Annó az eladó Habisol-nak mondta. Fene tudja. (30+ éves a ház).
Fene tudja mennyit ér.
#silka...
Fun fact: a 0.24 W/m2K mint referenciapont használata azért sánta, mert a rendelet megalkotásakor ennyit tudtak a hazai téglagyártók termékei - papíron. Tehát megvarrták a gombhoz a kabátot, amivel annak többlet energiafogyasztása évtizedekre kőbe(ropiba) vésetett.
Talan egy elonyet latom: az utolagos kulso szigeteles plusszba johet a beepitesi szazalekra ;) Ugyanakkor a videobol kimaradt, hogy a harmatpont (es akar a fagypont is) epp az okostegla belsejebe esik.
igen, de meg is lepődnék, ha valaki 5 centis szigetelést tenne fel bárhova, hisz a munkadíj ugyanannyi, ha 5 ha 15 centi, csak a polisztirol különbözetet kell kifizetni, de az a párszázezer forint különbség sokszorosan megéri.
Házakba úgyis szinte mindig kell betonpillér, azaz jobban jár az ember, ha homogén anyagból építi a kitöltő falazatot, ami simán lehet vékonyabb, mint 30 cm, és azt bevonja homlokzati hőszigeteléssel. Én teljesen elvetettem a téglákat, és csak pórusbetonból vagyok hajlandó falazatot építetni. Nem kell "Ytong Start" sem, hisz az egész homogén minden irányban. Nincs hőhíd az aljzatbeton felől sem. Ytong, Porfix, stb fal. Könnyen vágható, szinte veszteség nélkül felhasználható, nehéz bútorokat tud tartani, teljesen sima merőleges felületet ad ha jól rakják, nagy elemekkel gyors építkezés, nem kell különböző típusú elemeket kombinálgatni. Habarcs helyett ragasztóhabbal építhető: nincs vizezés, kiszáradásra várakozás, stb.
Annyival egyszerűbb, hogy nem is értem miért terveznek még téglával épületeket...
miért kellene vb. pillér? ha van elég falazat minden irányba bőven tudja még az abszolút túlzó Eurocodeot is... Amúgy a vb. pillér merevít csak egy családi háznál és nem kitöltő a falazat...