Nagyon jó előadás: érthető, logikus. Kb. ugyanaz okozza a látszólagos paradoxont, mint mondjuk egy 10 voltos, ideális feszültséggenerátort rövidre zárva egy ideális vezetővel: a feszültséggenerátor mindig 10 V-ot ad ki, a rövidzár mindig 0 V-ot enged meg magán, így végtelenül nagy áram folyna és a feszültség teljesen értelmezhetetlenné válna. Igen ám, de a valóságban nincs "ideális" generátor és ideális vezető sem. Matematikailag: az I = U / R képletben ha R = 0 lenne, akkor elkövetnénk a 0-val való osztást, persze, hogy valótlan és irreális dolgokat okozna. Itt pedig nincs olyan, hogy valaki úgy megy el és úgy tér vissza, hogy közben nem végez gyorsulást és nem vált előjelet ez a gyorsulás. Ha pedig csak elmegy és mindvégig egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez, és amikor találkoznak, akkor mindketten húsz évesek, akkor igaz, hogy egymáshoz képest mindkettő fiatalabb, mint a másik, csak így meg semmi értelme az összehasonlításnak, hiszen soha sem fognak újra egyidőben egyhelyen lenni, így szintén nem okoz paradoxont. Az már érdekesebb feltevés, ha mondjuk nézik egymást élő, egyenes adásban. Viszont, mivel a közvetítés képe is maximum c sebességgel terjedhet, ezzel együtt valószínűleg egyidősnek látnák egymást, amit korrigálva azzal, hogy a látott kép már a múlt, hiszen időbe telik, amíg odaér, tudják, hogy valójában a másik már pont annyival idősebb, mint ahogy a relativisztikus időlassulásból következik. Jól gondolom?
Köszönöm. Az áramkörös példa nagyon jó. Bár az analógiákkal vigyázni kell, a belőlük levont következtetések már nem biztos, hogy érvényesek. Ha jól értem, amit írt, akkor jól gondolja. 🙂
Az általános relativitáselméletre is sor fog kerülni ebben a sorozatban. A 17. résszel befejeződött a speciális relativitáselmélet áttekintése. A továbbiakban azonban először a kimaradt videókat szeretném elkészíteni.
Van egy földi megfigyelő, és van kettő nagyon, de nagyon hosszú űrhajó. Az egyik űrhajó áll a földi megfigyelőhöz képest. Helyét majd később... Az álló űrhajó megfigyelőjének órája együtt jár a földi megfigyelő órájával, egy kis offsettel. Az offset mértékére később...Az űrhajó teljes hosszában, szépen órák vannak elhelyezve. Az órák össze vannak szinkronozva az űrhajó megfigyelőjének órájával. Van egy másik nagyon hosszú űrhajó amelyik mondjuk 0,8 c-vel halad. Legyen ezen is megfigyelő és legyen az órája úgy beállítva, hogy mikor a földi megfigyelő mellett elhalad, akkor X=Xmozgó=0 (X0=X1=0 és t=tmozgó=0 (t0=t1=0)... Kezdjen el gyorsulni az álló űrhajó 0,8 c sebességre, hogy a megfigyelője pont X=Xmozgó=Xgyorsuló=0 legyen (X=X1=X2=0), és az offset az óráján annyi legyen gyorsulás előtt, hogy mikor felveszi 0,8c sebességet, pont t=fmozgó=tgyorsuló=0 (t=t1=t2=0) A gyorsuló vonat Xtengelye azaz azonos idejű tengely a gyorsulás előtt a földi megfigyelő X tengelyével, párhuzamos volt, de gyorsulás után a mozgó űrhajó X tengelyével lesz azonos....A mozgó űrhajó menetirány szerinti órái késnek a földi megfigyelő óráihoz képest és pont annyit, hogy az X tengelyre tükrözzük az X2 tengelyt. Ha nagyon előre megyünk nagyon sokat késik. Nos... a felgyorsult űrhajó órái korábban a földivel jártak együtt, gyorsulás után pedig a mozgó űrhajóéval. X1=X2 és t1=t2 Mi történt a gyorsuló űrhajó menetirány szerinti nagyon messzi levő óráival???? A transzformáció képlete szerint minél távolabb van a mozgó óra menetirányban, annál nagyobb lesz a késése a földi megfigyelő számára. .A nagyon messzi órák a gyorsuló űrhajón visszafelé ketyegtek? Mert gyorsulás előtt a földi megfigyelőjével voltak szinkronban, gyorsulás után meg a mozgó űrhajóéval. Megtiszteltetésnek veszem, ha bárki érdemben válaszol! Az új X tengely metszeni fogja a régit, de a tükörképe is.
Tisztelt tanár úr, Nekem van némi értelmezési gondom ennek a paradoxonnak a feloldása körül. Gondolatkisérlet: egy ikertestvérpár egyik tagja egy, a fénysebesseg 80%-val elutazik egy 4 fényévre lévő csillagig és vissza úgy, hogy nincs gyorsulása... azonnal c-vel halad. Hazaérkezéskor melyik testvér lesz idősebb? 1 - Nincs kitüntetett vonatkoztatási rendszer, mindegyik egyenértékü. 2 - Paradoxon: hibás következtetés. 3 - Kovarianciaelv: csak inerciarendszerekre érvényes - a fizikai jelenségek leÍrása, a kisérlet eredménye nem függhet az IR-től. Az események koordinátái, annak hossza különböző lehet, de a belőluk levont következtetéseknek meg kell egyezniük. (3) a levont következtetéseknek meg kell egyezniük, akkor mindkét testvér egyet kell értsen abban, hogy ki lesz idősebb a találkozáskor. Ha nem egyeznek meg, akkor (2) hibás következtetést vonnak le. Ha nincs kitüntetett vonatkoztatási rendszer(1), akkor a fenti gondolatkisérlet végén a két testvér egyidősek kell legyenek az út végén a számitásaiktól függetlenül. Nekem úgy tünik, hogy az útazó fiatalabb lesz, azaz (1) van kitüntetett vonatkoztatási rendszer. Van valamilyen ok, ami megkülönbözteti egy VR-et a többitől. Ilyen ok lehet ha a vizsgált fizikai objektum-űrhajó egy nagyobb rendszer része volt, és az onnan való kilépés energia befektetéssel járt. Kérem, segitsen megértni ezt. Köszönom,
Valójában a videóban szerepel a válasz a felvetésre. 1. Ha az egyik személy elutazik egy csillagra, majd visszafordul, és hazajön, akkor a visszaforduláskor VAN gyorsulása. Ugyanis a gyorsulás azt jelenti, hogy változik a sebessége, amelynek van iránya és nagysága. Ha változik a sebesség iránya, akkor is van gyorsulás (sebességváltozás). Az űrhajós tehát nem inerciarendszer, vagyis megkülönböztethető egymástól a két személy. Esetünkben a Föld gyorsulását elhanyagolhatjuk, tehát a Föld inerciarendszer. Ezért a Földhöz viszonyítva kapunk helyes választ, vagyis a Földön maradt testvér lesz az idősebb. 2. Az űrhajósnál a sebesség nagysága is változik. Fizikailag lehetetlen egy test sebességét egy pillanat alatt az ellenkezőjére (ellenkező irányúra) megváltoztatni. Először le kell lassítani, meg kell állítani, majd ellenkező irányban fel kell gyorsítani. Ha pedig az irányt fordítjuk el folyamatosan 180°-kal, akkor ehhez megint időre van szükség (ráadásul ekkor is van gyorsulása, lásd az előző pontot). Ha lehetetlen dolgokat tételezünk fel, akkor persze ellentmondásra is juthatunk.
@@FiloFizika Köszönöm válaszát. Annyit tennék hozzá, hogy abban igaza van, hogy a kisérletet nem lehet elképzelni gyorsulás nélkül, azaz az űrhajós nem inerciarendszer, de a gyorsulás hossza látszólag nem befolyásolja a számitasok eredményét. Ha 2 óra alatt vagy 2 hónap alatt gyorsul fel az űrhajós, az nem változtat semmit... ha jól értettem. Amennyiben a gyorsulás hossza nem számit, akkor a gyorsulas nem befolyásolja a kisérletet... Tehát az űrhajós nem inerciarendszer, de a gyorsulas minősége nem befolyásolja a számitasokat. Elnézést ha butaságokat Írtam...
@@attilauszkai1513 Igaz, de a gyorsulás megkülönbözteti a két vonatkoztatási rendszert. Az inerciarendszerhez (esetünkben a Földhöz) viszonyítva kapunk helyes eredményt. A gyorsulás figyelembe vétele sajnos integrálást igényel. A videó mutat egy példát az eredményre.
A Föld, Nap körüli körpályán történő mozgása nem gyorsulás? A Nap Tejútban való mozgásáról már ne is beszéljünk, és a Tejútrendszer is gyorsul valahova. Leginkább az Androméda galaxis irányába.
A Földnek a Nap körüli keringéséből származó gyorsulása 1,5·10^(-4) m/s². A Tejútrendszeren belüli keringésből vagy a Tejútrendszerrel együtt történő mozgásból származó gyorsulás még kisebb. Ezeket az értékeket vizsgálatainkban nyugodtan elhanyagolhatjuk, ahogy azt a sorozat 5. részének elején rögzítettük. Nem véletlenül tekintették évezredeken keresztül "állónak" a Földet. 🙂
Sajnos a RUclips nem értesít a válaszra adott válaszról. Ezért csak most vettem észre ezt a megjegyzést. A Föld gyorsulását (centripetális) főleg a Nap gravitációs vonzása okozza. A Tejútrendszerét például a többi galaxis gravitációja, leginkább az Andromeda-ködé (ez a nagy tömegű galaxis van a legközelebb hozzánk). A körpályán mozgó testekre ható gravitációs erőről hamarosan (kb. szeptember elején) felkerül egy videó a sorozatba.
![BLACK BAG - Official Trailer [HD] - Only in Theaters March 14](http://i.ytimg.com/vi/Du0Xp8WX_7I/mqdefault.jpg)
13:41 Az elhangzó szöveg helyesen (lásd az ábrát): Ezt a távolságot t(F) = d(F)/v = 1,8 év alatt teszik meg.
pár napja akadtam a csatornájára, imádom! soha ne hagyja abba!
Sajnos ezt a kérést nem tudom teljesíteni. 🙂 De még sok videó van tervbe véve. További kellemes és hasznos időtöltést!
Évek óta kerestem ilyen minöségü oktatást. Itt megtaláltam. Köszönöm szépen.
Örülök, hogy sikerült rátalálni. Remélem, hamarosan pótolni tudom a kihagyott részeket, aztán jöhet a folytatás.
Nagyon jó előadás: érthető, logikus. Kb. ugyanaz okozza a látszólagos paradoxont, mint mondjuk egy 10 voltos, ideális feszültséggenerátort rövidre zárva egy ideális vezetővel: a feszültséggenerátor mindig 10 V-ot ad ki, a rövidzár mindig 0 V-ot enged meg magán, így végtelenül nagy áram folyna és a feszültség teljesen értelmezhetetlenné válna. Igen ám, de a valóságban nincs "ideális" generátor és ideális vezető sem. Matematikailag: az I = U / R képletben ha R = 0 lenne, akkor elkövetnénk a 0-val való osztást, persze, hogy valótlan és irreális dolgokat okozna. Itt pedig nincs olyan, hogy valaki úgy megy el és úgy tér vissza, hogy közben nem végez gyorsulást és nem vált előjelet ez a gyorsulás. Ha pedig csak elmegy és mindvégig egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez, és amikor találkoznak, akkor mindketten húsz évesek, akkor igaz, hogy egymáshoz képest mindkettő fiatalabb, mint a másik, csak így meg semmi értelme az összehasonlításnak, hiszen soha sem fognak újra egyidőben egyhelyen lenni, így szintén nem okoz paradoxont. Az már érdekesebb feltevés, ha mondjuk nézik egymást élő, egyenes adásban. Viszont, mivel a közvetítés képe is maximum c sebességgel terjedhet, ezzel együtt valószínűleg egyidősnek látnák egymást, amit korrigálva azzal, hogy a látott kép már a múlt, hiszen időbe telik, amíg odaér, tudják, hogy valójában a másik már pont annyival idősebb, mint ahogy a relativisztikus időlassulásból következik. Jól gondolom?
Köszönöm. Az áramkörös példa nagyon jó. Bár az analógiákkal vigyázni kell, a belőlük levont következtetések már nem biztos, hogy érvényesek.
Ha jól értem, amit írt, akkor jól gondolja. 🙂
Tisztelt Tanár úr,melyik műsorban,sorozatban van szó az általános relativitás elméletről.Ádám
Az általános relativitáselméletre is sor fog kerülni ebben a sorozatban. A 17. résszel befejeződött a speciális relativitáselmélet áttekintése. A továbbiakban azonban először a kimaradt videókat szeretném elkészíteni.
Van egy földi megfigyelő, és van kettő nagyon, de nagyon hosszú űrhajó. Az egyik űrhajó áll a földi megfigyelőhöz képest. Helyét majd később... Az álló űrhajó megfigyelőjének órája együtt jár a földi megfigyelő órájával, egy kis offsettel. Az offset mértékére később...Az űrhajó teljes hosszában, szépen órák vannak elhelyezve. Az órák össze vannak szinkronozva az űrhajó megfigyelőjének órájával. Van egy másik nagyon hosszú űrhajó amelyik mondjuk 0,8 c-vel halad. Legyen ezen is megfigyelő és legyen az órája úgy beállítva, hogy mikor a földi megfigyelő mellett elhalad, akkor X=Xmozgó=0 (X0=X1=0 és t=tmozgó=0 (t0=t1=0)...
Kezdjen el gyorsulni az álló űrhajó 0,8 c sebességre, hogy a megfigyelője pont X=Xmozgó=Xgyorsuló=0 legyen (X=X1=X2=0), és az offset az óráján annyi legyen gyorsulás előtt, hogy mikor felveszi 0,8c sebességet, pont t=fmozgó=tgyorsuló=0 (t=t1=t2=0)
A gyorsuló vonat Xtengelye azaz azonos idejű tengely a gyorsulás előtt a földi megfigyelő X tengelyével, párhuzamos volt, de gyorsulás után a mozgó űrhajó X tengelyével lesz azonos....A mozgó űrhajó menetirány szerinti órái késnek a földi megfigyelő óráihoz képest és pont annyit, hogy az X tengelyre tükrözzük az X2 tengelyt. Ha nagyon előre megyünk nagyon sokat késik. Nos... a felgyorsult űrhajó órái korábban a földivel jártak együtt, gyorsulás után pedig a mozgó űrhajóéval. X1=X2 és t1=t2
Mi történt a gyorsuló űrhajó menetirány szerinti nagyon messzi levő óráival???? A transzformáció képlete szerint minél távolabb van a mozgó óra menetirányban, annál nagyobb lesz a késése a földi megfigyelő számára. .A nagyon messzi órák a gyorsuló űrhajón visszafelé ketyegtek? Mert gyorsulás előtt a földi megfigyelőjével voltak szinkronban, gyorsulás után meg a mozgó űrhajóéval. Megtiszteltetésnek veszem, ha bárki érdemben válaszol! Az új X tengely metszeni fogja a régit, de a tükörképe is.
Tisztelt tanár úr,
Nekem van némi értelmezési gondom ennek a paradoxonnak a feloldása körül.
Gondolatkisérlet: egy ikertestvérpár egyik tagja egy, a fénysebesseg 80%-val elutazik egy 4 fényévre lévő csillagig és vissza úgy, hogy nincs gyorsulása... azonnal c-vel halad. Hazaérkezéskor melyik testvér lesz idősebb?
1 - Nincs kitüntetett vonatkoztatási rendszer, mindegyik egyenértékü.
2 - Paradoxon: hibás következtetés.
3 - Kovarianciaelv: csak inerciarendszerekre érvényes - a fizikai jelenségek leÍrása, a kisérlet eredménye nem függhet az IR-től. Az események koordinátái, annak hossza különböző lehet, de a belőluk levont következtetéseknek meg kell egyezniük.
(3) a levont következtetéseknek meg kell egyezniük, akkor mindkét testvér egyet kell értsen abban, hogy ki lesz idősebb a találkozáskor. Ha nem egyeznek meg, akkor (2) hibás következtetést vonnak le. Ha nincs kitüntetett vonatkoztatási rendszer(1), akkor a fenti gondolatkisérlet végén a két testvér egyidősek kell legyenek az út végén a számitásaiktól függetlenül.
Nekem úgy tünik, hogy az útazó fiatalabb lesz, azaz (1) van kitüntetett vonatkoztatási rendszer. Van valamilyen ok, ami megkülönbözteti egy VR-et a többitől. Ilyen ok lehet ha a vizsgált fizikai objektum-űrhajó egy nagyobb rendszer része volt, és az onnan való kilépés energia befektetéssel járt.
Kérem, segitsen megértni ezt.
Köszönom,
Valójában a videóban szerepel a válasz a felvetésre.
1. Ha az egyik személy elutazik egy csillagra, majd visszafordul, és hazajön, akkor a visszaforduláskor VAN gyorsulása. Ugyanis a gyorsulás azt jelenti, hogy változik a sebessége, amelynek van iránya és nagysága. Ha változik a sebesség iránya, akkor is van gyorsulás (sebességváltozás). Az űrhajós tehát nem inerciarendszer, vagyis megkülönböztethető egymástól a két személy. Esetünkben a Föld gyorsulását elhanyagolhatjuk, tehát a Föld inerciarendszer. Ezért a Földhöz viszonyítva kapunk helyes választ, vagyis a Földön maradt testvér lesz az idősebb.
2. Az űrhajósnál a sebesség nagysága is változik. Fizikailag lehetetlen egy test sebességét egy pillanat alatt az ellenkezőjére (ellenkező irányúra) megváltoztatni. Először le kell lassítani, meg kell állítani, majd ellenkező irányban fel kell gyorsítani. Ha pedig az irányt fordítjuk el folyamatosan 180°-kal, akkor ehhez megint időre van szükség (ráadásul ekkor is van gyorsulása, lásd az előző pontot). Ha lehetetlen dolgokat tételezünk fel, akkor persze ellentmondásra is juthatunk.
@@FiloFizika Köszönöm válaszát.
Annyit tennék hozzá, hogy abban igaza van, hogy a kisérletet nem lehet elképzelni gyorsulás nélkül, azaz az űrhajós nem inerciarendszer, de a gyorsulás hossza látszólag nem befolyásolja a számitasok eredményét. Ha 2 óra alatt vagy 2 hónap alatt gyorsul fel az űrhajós, az nem változtat semmit... ha jól értettem.
Amennyiben a gyorsulás hossza nem számit, akkor a gyorsulas nem befolyásolja a kisérletet...
Tehát az űrhajós nem inerciarendszer, de a gyorsulas minősége nem befolyásolja a számitasokat.
Elnézést ha butaságokat Írtam...
@@attilauszkai1513 Igaz, de a gyorsulás megkülönbözteti a két vonatkoztatási rendszert. Az inerciarendszerhez (esetünkben a Földhöz) viszonyítva kapunk helyes eredményt. A gyorsulás figyelembe vétele sajnos integrálást igényel. A videó mutat egy példát az eredményre.
A Föld, Nap körüli körpályán történő mozgása nem gyorsulás? A Nap Tejútban való mozgásáról már ne is beszéljünk, és a Tejútrendszer is gyorsul valahova. Leginkább az Androméda galaxis irányába.
A Földnek a Nap körüli keringéséből származó gyorsulása 1,5·10^(-4) m/s². A Tejútrendszeren belüli keringésből vagy a Tejútrendszerrel együtt történő mozgásból származó gyorsulás még kisebb. Ezeket az értékeket vizsgálatainkban nyugodtan elhanyagolhatjuk, ahogy azt a sorozat 5. részének elején rögzítettük. Nem véletlenül tekintették évezredeken keresztül "állónak" a Földet. 🙂
és mitől gyorsul?
Sajnos a RUclips nem értesít a válaszra adott válaszról. Ezért csak most vettem észre ezt a megjegyzést. A Föld gyorsulását (centripetális) főleg a Nap gravitációs vonzása okozza. A Tejútrendszerét például a többi galaxis gravitációja, leginkább az Andromeda-ködé (ez a nagy tömegű galaxis van a legközelebb hozzánk). A körpályán mozgó testekre ható gravitációs erőről hamarosan (kb. szeptember elején) felkerül egy videó a sorozatba.