- Видео 138
- Просмотров 381 523
FiloFizika
Венгрия
Добавлен 5 май 2017
Előadások a fizika és a csillagászat kedvelőinek
(φίλοζ = -barát, -kedvelő, φυσική = természetismeret)
Összeállította és közzétette: Juhász Tibor
További csatornaajánlat:
Számítógépes programozás a kezdetektől az érettségiig (Visual Basic):
ruclips.net/user/vbprogramozas
Zenebolygó (a komolyzene és opera kedvelőinek):
ruclips.net/user/zenebolygo
Népdalok, ifjúkorom dalai:
ruclips.net/user/tiborjuhasz
Fizika webhelyek gyűjteménye:
www.zmgzeg.edu.hu/index.aspx?page=/tantargy/fizika/fizikaweb.aspx
(φίλοζ = -barát, -kedvelő, φυσική = természetismeret)
Összeállította és közzétette: Juhász Tibor
További csatornaajánlat:
Számítógépes programozás a kezdetektől az érettségiig (Visual Basic):
ruclips.net/user/vbprogramozas
Zenebolygó (a komolyzene és opera kedvelőinek):
ruclips.net/user/zenebolygo
Népdalok, ifjúkorom dalai:
ruclips.net/user/tiborjuhasz
Fizika webhelyek gyűjteménye:
www.zmgzeg.edu.hu/index.aspx?page=/tantargy/fizika/fizikaweb.aspx
Az elektromos és mágneses mező mértékegységei – 6. Racionalizálás. Mértékegységrendszerek
A videóban Olivier Heaviside javaslata alapján racionalizáljuk az elektromágneses törvényeket. Bevezetjük a vákuum elektromos permittivitásának (ε0) és mágneses permeabilitásának (μ0) fogalmát.
Összefoglaljuk az egyes mértékegységrendszerek mechanikai és elektrodinamikai alapmennyiségeit. Áttekintjük, hogyan választják meg az elektromos, illetve mágneses törvényekben szereplő arányossági tényezőket.
Megismerjük az SI 2018-ban bevezetett definícióit, melyek az alapegységek meghatározását természeti törvényekre vezetik vissza.
Összefoglaljuk az egyes mértékegységrendszerek mechanikai és elektrodinamikai alapmennyiségeit. Áttekintjük, hogyan választják meg az elektromos, illetve mágneses törvényekben szereplő arányossági tényezőket.
Megismerjük az SI 2018-ban bevezetett definícióit, melyek az alapegységek meghatározását természeti törvényekre vezetik vissza.
Просмотров: 300
Видео
Az elektromos és mágneses mező mértékegységei - 5. Az elektromágneses rendszer. A Coulomb-törvény.
Просмотров 164Месяц назад
Az áramerősségből kiindulva felépítjük az elektromágneses mértékegységrendszert (emu). Definiáljuk a mágneses indukciót. Felismerjük, hogy az emu-ban sebességnégyzet jellegű mennyiséggel kell szorozni a Coulomb-törvény praktikus alakját. A sebességnégyzetet megkapjuk, ha az elektromos Coulomb-törvény k(e) arányossági tényezőjét elosztjuk a Biot-Savart-törvény k(BS), illetve a Lorentz-erő k(L) a...
Patkómágnes huncutságok (Az elektromos és mágneses mező mértékegységei 4.1.)
Просмотров 1382 месяца назад
Az elektromos és mágneses mező mértékegységei sorozat 4. részében, a Lorentz-erő szemléltetéséhez bemutatott kísérletben először azt tapasztaltam, hogy az áramjárta vezető a jobbkéz-szabály által előírt iránnyal ellentétesen mozdult elt. Az alaposabb vizsgálat felfedte, hogy egy selejtes patkómágnest alkalmaztam, aminek 4 pólusa volt. 🙂 Ezt egy magnetoszkóp segítségével sikerült kiderítenem.
Az elektromos és mágneses mező mértékegységei - 4. Az áram és a mágneses mező. Az áramerősség
Просмотров 1242 месяца назад
Az elektrosztatikus rendszer hátrányai miatt bevezetjük az elektromágneses mértékegységrendszert (emu, CGSm). Az emuban az áramerősséget tekintjük alapmennyiségnek, és ebből kiindulva vezetjük be az elektromos, illetve mágneses mennyiségeket. Az emu kialakítása előtt a fizikusok csak relatív méréseket végeztek. Általánosan elfogadott mértékegységek hiányában egymáshoz viszonyítva adták meg a fi...
Az elektromos és mágneses mező mértékegységei - 3. Az elektrosztatikus rendszer. A mágneses mező
Просмотров 2002 месяца назад
A Coulomb-törvény praktikus alakjából kiindulva felépítjük az elektrosztatikus mértékegységrendszert (esu, CGSe), melyet Wilhelm Weber dolgozott ki 1840-ben. Táblázatosan összefoglaljuk az egyes elektromos mennyiségek esu dimenzióját és mértékegységét. Az esu definíciója szerint azonban a töltés, így az áramerősség mértékegysége nagyon kicsi. Ez a hátrány már a 19. század közepén, az első alkal...
Az elektromos és mágneses mező mértékegységei - 2. Származtatott mennyiségek. A töltés
Просмотров 4544 месяца назад
Az elektromos és mágneses mező mértékegységei - 2. Származtatott mennyiségek. A töltés
Az elektromos és mágneses mező mértékegységei - 1. Mértékegységek és mértékegységrendszerek
Просмотров 5125 месяцев назад
A sorozat mindazoknak készült, akik nem fogadják el gondolkodás nélkül a fizikai mennyiségek tankönyvi definícióit, mértékegységeit, és megkövetelik a logikus gondolkodást a fizikán kívül is, az élet bármely területén. Példaként megvizsgáljuk, honnan származik a Coulomb-törvényben szereplő, 9·10^9 konstans ránézésre teljesen indokolatlan, ráadásul igen nagy értéke. Kitérünk néhány további, az e...
Ismerkedés a Világegyetemmel - 38. Kora nyári csillagképek 3. A Kígyó, a Mérleg és a Bagoly
Просмотров 2286 месяцев назад
A videóban megismerkedünk a Kígyó csillagképpel és csillagaival. A konstellációt két részre osztja a Kígyótartó. A ψ Ser nagyon hasonlít a Naphoz, bár csak fele olyan idős. A Kígyóban található az M5 gömbhalmaz és a diffúzködbe ágyazott M16 nyílthalmaz (Sas-köd). Már kisebb távcsövekkel is megfigyelhetők. A Mérleg csillagkép a Skorpió és a Szűz között helyezkedik el. Az ókori Babilonban a menny...
Ismerkedés a Világegyetemmel - 37. Kora nyári csillagképek 2. A Kígyótartó
Просмотров 2256 месяцев назад
A Kígyótartó csillagkép Aszklépioszt, a híres orvost jelképezi, aki a halottakat is fel tudta támasztani. Ezt a tudományát egy kígyótól leste el, amely kimúlt társát gyógynövénnyel felélesztette. A Kígyótartó az egyetlen csillagkép, melynek nem a latin, hanem a görög eredetű megnevezését használjuk - természetesen a mitológiai személyeken kívül. Aratosznál azonban a Kígyótartó maga Apollón lenn...
Ismerkedés a Világegyetemmel - 36. Kora nyári csillagképek, 1. rész
Просмотров 3269 месяцев назад
Az Északi Korona és a Herkules csillagkép a nyár eleji estéken látható. Az Északi Korona Ariadné királylány koronáját jelképezi, melyet vőlegényétől, Dionüszosztól kapott. A királylány történetét több operaszerző is feldolgozta (például Monteverdi és Richard Strauss). A csillagkép több érdekes változócsillagot tartalmaz. A θ CrB és az R CrB időszakos fényességcsökkenését valószínűleg egy-egy ki...
Ismerkedés a Világegyetemmel - 35. Az állatöv
Просмотров 5349 месяцев назад
A videóban megismerkedünk az állatöv eredetével, az állatövi csillagképekkel. Elemezzük a különbséget az állatövi jegyek és állatövi csillagképek között. Pontosan definiáljuk a tavaszpont fogalmát, szerepét a napéjegyenlőségek bekövetkezésében, eltolódását a precesszió miatt. Röviden kitérünk a csillagjóslás (asztrológia) szabályrendszerére, az aszcendens szerepére, a horoszkópkészítés titkaira...
Relativitáselmélet középszinten - 22.1. kitérő: Miért nem esik le a (mű)Hold? 1. rész
Просмотров 538Год назад
A címben feltett kérdésre jó pár hibás válasz olvasható, hallható. Pedig megcáfolásukhoz nincs szükség különösebb fizikai ismeretekre, csupán egy kis gondolkodásra. A hibás válaszok elemzése hasznos lehet a számunkra, mert megtanít gondolkodni. Ennek pedig a hétköznapi életben is hasznát vesszük. A videóban négy hibás választ veszünk sorra, sajnos az egyiket az Oktatási Hivatal által kiadott, 9...
Miért nem esik le a (mű)Hold? - 2. rész
Просмотров 420Год назад
[A videó megegyezik a Relativitáselmélet középszinten lejátszási lista 22.2. részével, de nincs kapcsolatban a relativitáselmélettel.] A címben feltett kérdésre jó pár hibás válasz olvasható, hallható. Pedig megcáfolásukhoz nincs szükség különösebb fizikai ismeretekre, csupán egy kis gondolkodásra. A hibás válaszok elemzése hasznos lehet a számunkra, mert megtanít gondolkodni. Ennek pedig a hét...
Relativitáselmélet középszinten - 22.2. kitérő: Miért nem esik le a (mű)Hold? 2. rész
Просмотров 582Год назад
A Hold és a műholdak keringését gyakran egy olyan modellel magyarázzák, mely szerint az objektum egyenletes mozgást végez, közben pedig szabadon esik. A műhold éppen annyit esik lefelé, amennyivel begörbül alatta a Föld felszíne. Ezért a felszíntől mért távolsága mindig ugyanakkora marad, körmozgást végez. Ez a szemléletes, könnyen érthető elképzelés ráadásul lehetővé teszi az 1. kozmikus sebes...
Könnyűbúvár fizika - 7. A mélységi mámor. Merülés kevertgázzal
Просмотров 261Год назад
A videóban először áttekintjük a dekompressziós betegség tüneteit, kezelését, illetve a kialakulását elősegítő tényezőket. Megismerkedünk a mélységi mámorral (nitrogén-narkózissal). A mélységi mámort valószínűleg az idegsejtek falába épülő buborékok okozzák. Következményei az eufórikus hangulattól kezdve egészen az ájulásig és a búvár haláláig vezetnek. Enyhébb esetben kisebb mélységbe emelkedé...
Ismerkedés a Világegyetemmel - 17.+ Mikor látszik a Sirius az égen? - M1 módra
Просмотров 558Год назад
Ismerkedés a Világegyetemmel - 17. Mikor látszik a Sirius az égen? - M1 módra
Könnyűbúvár fizika - 6. Fiziológiai hatások, 3. rész. Dekompresszió - 2.
Просмотров 282Год назад
Könnyűbúvár fizika - 6. Fiziológiai hatások, 3. rész. Dekompresszió - 2.
Miért nem esik le a (mű)Hold? - 1. rész
Просмотров 807Год назад
Miért nem esik le a (mű)Hold? - 1. rész
Ismerkedés a Világegyetemmel - 8/5. A Tejút(rendszer), 5. A Tejút-felhők és a Pajzs
Просмотров 553Год назад
Ismerkedés a Világegyetemmel - 8/5. A Tejút(rendszer), 5. A Tejút-felhők és a Pajzs
Ismerkedés a Világegyetemmel - 8/4. A Tejút(rendszer), 4. A Nyilas
Просмотров 348Год назад
Ismerkedés a Világegyetemmel - 8/4. A Tejút(rendszer), 4. A Nyilas
Ismerkedés a Világegyetemmel - 8/3. A Tejút(rendszer), 3. A Skorpió
Просмотров 468Год назад
Ismerkedés a Világegyetemmel - 8/3. A Tejút(rendszer), 3. A Skorpió
Ismerkedés a Világegyetemmel - 34. Tavaszi csillagképek, 5. Az Ökörhajcsár és a Vadászebek
Просмотров 320Год назад
Ismerkedés a Világegyetemmel - 34. Tavaszi csillagképek, 5. Az Ökörhajcsár és a Vadászebek
Ismerkedés a Világegyetemmel - 33. Tavaszi csillagképek, 4. Bereniké Haja és a Tejútrendszer pólusai
Просмотров 258Год назад
Ismerkedés a Világegyetemmel - 33. Tavaszi csillagképek, 4. Bereniké Haja és a Tejútrendszer pólusai
Ismerkedés a Világegyetemmel - 32. Tavaszi csillagképek, 3. A Szűz, a Holló és a Serleg
Просмотров 265Год назад
Ismerkedés a Világegyetemmel - 32. Tavaszi csillagképek, 3. A Szűz, a Holló és a Serleg
Ismerkedés a Világegyetemmel - 31. Tavaszi csillagképek, 2. Az Oroszlán és a Kis Oroszlán
Просмотров 273Год назад
Ismerkedés a Világegyetemmel - 31. Tavaszi csillagképek, 2. Az Oroszlán és a Kis Oroszlán
Ismerkedés a Világegyetemmel - 30. Tavaszi csillagképek, 1. A Rák és az Északi Vízikígyó
Просмотров 379Год назад
Ismerkedés a Világegyetemmel - 30. Tavaszi csillagképek, 1. A Rák és az Északi Vízikígyó
Ismerkedés a Világegyetemmel - 29. Téli csillagképek, 15. Herschel Nagyobbik Távcsöve és az Ikrek
Просмотров 242Год назад
Ismerkedés a Világegyetemmel - 29. Téli csillagképek, 15. Herschel Nagyobbik Távcsöve és az Ikrek
Ismerkedés a Világegyetemmel - 28. Téli csillagképek, 14. A Szekeres
Просмотров 240Год назад
Ismerkedés a Világegyetemmel - 28. Téli csillagképek, 14. A Szekeres
Könnyűbúvár fizika - 5. Fiziológiai hatások, 2. rész. Dekompresszió - 1.
Просмотров 453Год назад
Könnyűbúvár fizika - 5. Fiziológiai hatások, 2. rész. Dekompresszió - 1.
Égi fizika, 2. Ptolemaiosztól Kopernikuszig (és Tycho Brahéig)
Просмотров 334Год назад
Égi fizika, 2. Ptolemaiosztól Kopernikuszig (és Tycho Brahéig)
Ad 12:07 Miert nem tudjuk “semmikeppen” kiszalitani a teruletet a kozelito teglalapokkal? Tul bonyulult lenne a mellet?
@antalgyorgy3207 nagyon jó kérdéseiről e-mailben értesítést kaptam, de itt nem találom. Azért válaszolok rájuk. 1. Az egy inerciarendszeren (Föld) belüli órákat (Zalaegerszeg, Nagykanizsa) tudjuk szinkronizálni (azaz "egyformán múlik az idő"). Ezt a sorozat 1. részében megemlítettem, bár (sajnos) nem tértem ki rá részletesebben. Tapasztalataim szerint a diákok (nézők) az elején nem értik, hogy minek annyit vacakolni (egy inerciarendszeren belül) az órák szinkronizálásával. 2. A kanizsai megfigyelővel előre megbeszélhetjük, hogy mikor indulnak az autók Zalaegerszegről. Ő ebben a pillanatban indítja az óráját (ami szinkronizálva van a zalaegerszegivel, egyformán járnak), így meg tudja mérni a járművek mozgásának időtartamát a Földhöz (Zalaegerszeghez, Nagykanizsához) viszonyítva. 3. Az autók sebességét általában a Földhöz viszonyítva adjuk meg. Ezért célszerűnek véltem egy földi megfigyelőhöz viszonyítani az időtartamokat. 4. Az autók sebességét egymáshoz viszonyítva kissé nehezebb lett volna kiszámolni, nem szólva a relativisztikus sebességösszeadás képletéről, amely csak jóval később kerül sorra. Ráadásul a kerülő úton haladó autó sebessége közben meg is változik (az iránya), tehát van gyorsulása. A gyorsulás pedig csak a 16. részben kerül sorra, ott is csak érintőlegesen. 5. Talán inkább az egyik autót lehetett volna kihagyni, de érdekesebbnek találtam két, különböző sebességre is kiszámítani az idődilatáció mértékét. A fogalmazás persze lehetett volna precízebb, de a 6. részben még nagyon az elején tartunk a relativitáselméletnek.
rendben, elobb majd ismet meg kell neznem a videokat. (az egyik biztos osszefugg az ln alapjanak meghatarozasaval, de konkretumokat csak kesobb tudok kuldeni) elore is nagyon koszonom!
Kedves Tanár Úr! Hiánypótló és egyben zseniális, amit tetszik csinálni. Ugye tudja? 😊
Köszönöm. 🙂 Ezek a megjegyzések adják az erőt a folytatáshoz.
Az a baj ezzel, hogy minél több infó van tömörítve minél rövidebb időben, annál kevésbé felfogható... Értem, hogy sok infót akar átadni, de a kevesebb gyakran több. Az infó átadása csak rétegekben és fokozatokban lehetséges, és ezeknek is megvan az ideális nagyságú lépcsőfokai. Az egész videó így csak F, C, pi, bla, bla, bla,... a fülnek, és az elmének. Elkedvetlenítőnek viszont remek!
Sajnálom. A videó nem az elektromos és mágneses törvényeket akarja megtanítani. Azoknak készült, akik az iskolából már ismerik ezeket a képleteket. De kíváncsiak arra, honnan származnak a bennük szereplő konstansok (9·10^9, ε0, μ0 stb.). Egyébként kisebb részletekben, ismétlésekkel is meg lehet nézni. Ismerőseim úgy vélik, már így is túlzás, hogy 6 részes lett (azaz szerintük még tömörebben kellett volna fogalmazni 🙂.
Az iskolában szerencsére csak SI-mértékrendszert tanítanak, bár az állandók származását azért meg lehet ismerni. A tanításnál még gyakori hiba az is, másoknál még inkább, a hadarás is. Az is sokat segítene a tudomány tanításában, ha pl. a konstansok helyett állandókat mondanánk, stb., stb., stb.,. Nem lehet, hogy azok az ismerőseid, akik rendszeresen használják ezeket a képleteket, és így ismerik, inkább az információ terjedelmét tartják túlzásnak, és már inkább tudománytörténeti, filozófiai mélységnek gondolják, miközben nekik csak gyakorlati szemléletük, és igényük van? Lehet önmagáért is szeretni és csodálni a fizikát is, de leginkább gyakorlati szerszámkészletnek használjuk... Persze mindenképpen szükség van erre a videóra, és mélyebb tudásanyagra is, amihez csak gratulálni lehet, csak nyilván én kevés vagyok hozzá, és tényleg nem nekem szól. Estleg egy figyelmeztetést lehetne kiírni a leírásba, mert a google feldobálja mindenkinek, hogy a hozzám hasonló hülyék megtekintés esetén azért ne vágják fel az ereiket az elkeseredéstől! :)
Nekem tetszik, h ilyen kés a vajban a magyarázat :) a relativitáselmélet matematikai kitérőit is több tucatszor kellett megállítanom és újrahallgatnom amíg egyszer felfogtam - csak így tovább, szuper, h ezekkel a videókkal gondolkodásra sarkall köszönöm a többiek nevében is 🙏🏼 …plusz találtam valahol egy bordal (vagy hasonló) témájú anyagot is, nekem az is hiánypótló volt. Mellékesen megjegyzem azonban, h többször gondolkodtam már azon, megkérem Tanár Urat, h legalább a relativitáselméleti videókat rakja be valamikor egy fileba, a eleje-vége zenék nélkül. Azért kérem, m én pl csak este elalvás előtt tudom hallgatni az anyagot, már amennyi sikerül, és ha véletlen elalszok m fáradt vagyok fölriaszt (esetleg a gyereket:) a vége. Tudom, h első hallásra talán szemtelenségnek tűnik a javaslat, de vannak páran akik így esténként a gyenge szórakoztató tartalmak helyett ezzel próbálnak okosodva kikapcsolódni. :)
@@aantonbb Örülök, hogy altatónak is megfelel a sorozat (csak vicceltem 🙂). Sajnos elég nagy munka lenne a 30-40 videót megvágni. Ráadásul 2-3 gigabájtot foglalnak el, így kezelhetetlen méretű fájl keletkezne az egyesítésükkel. Javaslom, hogy az éppen sorra kerülő rész végét vágja le. Ez viszonylag könnyű mert a végén felhangzó zene pontosan 17 másodperc hosszúságú. A Windows Movie Makert nem ismerem, de az ingyenes Freemake Video Converter is megfelel a célra. Ehhez persze először le kell tölteni a fájlt. Erre pedig a 4K Video Downloadert ajánlom, amely megbirkózik a RUclips fájlokkal, ráadásul nagyon kényelmesen használható. Talán van olyan lejátszó, amelynél ki lehet jelölni a lejátszásra kerülő részt (könyvjelzők?). Én csak annyit tehetek, hogy a továbbiakban halkabbra veszem a bevezető és záró rész zenéjét.
A bordalokról szóló videó egyébként egy másik lejátszási lista része, ami kifejezetten azoknak szól, akik NEM szeretik az operát. Ajánlom a többi részt is a figyelmébe: ruclips.net/user/Zenebolygo
minden 4 percben reklammal szakit meg a jutub. a tököm tele van velük
Célszerű először letölteni a videót, és úgy megnézni. Nem tisztem védeni a RUclips-ot, de valamiből fenn kell tartani ezt a hatalmas videóbázist. Ingyenleves pedig nincsen. 🙂
A reklámmal elösegitik a túltermeléssel megtermelt dolgok fogyasztását. Energia és anyag pocsékolást idézve elö. A reklám ma divatos és legális módja a fáradság nélküli gazdagodásnak. Ökológiailag káros, mert értelmetlen, mesterségesen kiváltott igényt indukál az emberekben, ami miatt jelentösen elösegitik a pazarlást. Ezért nem jó a reklám semmilyen formában.
Célszerű először letölteni a videótkat, és így megnézni.
02:21 Heaviside természetesen az akkor használt CGS rendszerben javasolta a 2π-vel (az elektromos Coulomb-törvényben pedig a 4π-vel) történő bővítést. 05:42 π = 3,14-gyel számolva. Ha a 9·10^9 helyére a fénysebesség négyzetének pontosabb értékét írjuk be, akkor pontosabb π-vel is megkapjuk a 8,85-öt. 06:06 A mágneses permeabilitás fogalmát William Thomson (lord Kelvin) vezette be 1872-ben. 08:13 British Association for the Advancement of Science: Brit Tudományfejlesztési Bizottság 09:23 Conférence générale des poids et mesures: Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia 18:12 Az új SI definíciókat lásd például: hu.wikipedia.org/wiki/SI-mértékegységrendszer en.wikipedia.org/wiki/2019_revision_of_the_SI 18:45 A tropikus év pontos definícióját lásd például: hu.wikipedia.org/wiki/Szoláris_év en.wikipedia.org/wiki/Tropical_year Az óra (h) rövidítése a görög (ωρα, hóra) szóból ered, amely időt, időszakot jelent. A perc (m) jelölése a latin pars minuta prima (az első kis rész) kifejezésből származik, és az óránál kisebb egységre utal. A másodperc jelölése (s) a pars minuta secunda (második kis rész) kifejezésen alapul. 19:00 A cézium vegyjele helyesen: Cs 20:05 Bay Zoltánról és a Hold-radarról lásd például: hu.wikipedia.org/wiki/Bay_Zoltán hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Hold-radar-kísérlet 21:56 Az őskilogramm és a másolatok tömegének változásáról lásd például: hu.wikipedia.org/wiki/Kilogramm 23:48 Az elemi töltés tehát egyenlő 1/6,2415090744·10^18 = 1,602176634·10^(−19) coulombbal. Az SI-ben elvileg az amper az alapmennyiség, de az elemi töltés alapján definiálják. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy a töltés az alapmennyiség, amelyre visszavezetik az áramerősség mértékegységét.
02:59 Az F(max) értékek egy síkban vannak. Erre a síkra merőleges a B, a jobbkézszabály szerint. 03:20 A forgatónyomatékkal a sorozat következő részében foglalkozunk. 03:52 Az elhangzó szöveggel ellentétben a B indukció dimenziója helyesen: dB = √(DF)/L (ahogy a dián látható). 04:02 Az emu-ban mind a mágneses térerősség (H), mind pedig a mágneses indukció (B) mértékegysége √dyn/cm-rel egyenlő. A mágneses térerősségnél azonban oerstednek, az indukciónál viszont gaussnak nevezzük. Az oersted mindig a vákummra vonatkozik, a gauss esetén pedig a számértéket már szoroztuk a környező közeg (relatív) mágneses permeabilitásával. Ezt fejezi ki az egymással megegyező dimenziójú mennyiségek mértékegységének eltérő elnevezése. 13:22 A fénysebesség néhány mérését lásd például: en.wikipedia.org/wiki/Speed_of_light Fizeau mérésének ismertetését lásd például: en.wikipedia.org/wiki/Fizeau's_measurement_of_the_speed_of_light_in_air 14:31 1857-ben Gustav Kirchhoff, német fizikus megállapította, hogy az elektromos impulzus terjedési sebessége függ a vezeték ellenállásától. Az egyre kisebb ellenállású vezetékekben az áramok terjedésének sebessége egyre jobban közelít a fénysebességhez. A fémes vezetők áramának természete csak a 20. század elejére derült ki egyértelműen, amikor John Ambrose Fleming (1849-1945), angol villamosmérnök és fizikus feltalálta a vákuumcsövet (diódát), illetve William Thomson (lord Kelvin, 1824-1907) igazolta, hogy a katódsugárcsőben elektronok áramlanak. Ezzel vált bizonyossá, hogy a fémes vezetőkben csak a negatív töltések mozgása képviseli az áramot. 15:02 Egyes fizikatörténészek szerint a fénysebesség jele a latin celeritas, azaz sebesség szó kezdőbetűjéből származik. Lehetséges, hogy így van, bár ezt a feltételezést semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. 18:21 Nikola Tesla változatos és kalandos életútját érdemes elolvasni a Wikipédián: hu.wikipedia.org/wiki/Nikola_Tesla_(feltaláló) en.wikipedia.org/wiki/Nikola_Tesla
jó lenne egy olyan videó(sorozat) ami összeköti a fizikai tananyagot és az elektronikai valóságot. Mert ugye fizika órán tanultuk az ohm törvényt, a kapacitást, stb. Technika órán láttunk kondenzátort, ellenállást. De a kettő a tananyagban élesen elvállt és jó lenne a kettőt összekapcsolni (értsd: látni a fizikai folyamatot ami mondjuk egy egyszerű kondenzátoros áramkörben van (villogó ledes kapcsolás kondenzátorral és egy tranyóval pl).
Ez bizony valóban jó lenne. Egyelőre azonban rengeteg tervem van, így eléggé sokára kerül majd rá sor. 😊
Az utas sebességét nem lehet a földön álló megfigyellőhőz viszonyítani, ha a vonaton van. Ez esetben a megfigyelő a vonat sebességéhez fogja arányitani a rajta elmozduló utas sebességét: (v/v):(u/v) A sebességek csak akkor adódnak össza, ha az utast lelökik a vonatról.
Imádom ezeket a videókat. Abszolút függő vagyok asszem. Mák hogy vannak nem káros függőségek is :D
Ezek a hozzászólások adják az erőt és a kitartást a folytatáshoz. De vigyázat, jóból is megárt a sok! 🙂
Drága tanár úr, már patkómágnest sem sikerül jól megcsinálni... ezen a dolgokon morgolódok nap mint nap. Bármiit nézek, látok, vagy tapasztalok, mindenben van kapitális hiba, s ember legyen a talpán, ha valaki megtalálja a megoldást. Hurrá tehát a fizika mégsem téved... nagyon köszi a szemléletes magyarázatot. Éljen a fizika, s ugye Faraday, Lenz, Coulomb, Maxwell marad....
🙂
01:04 Coulomb eredeti megfogalmazását lásd például: library.si.edu/digital-library/book/mmoiressurllectr00coul (572. old., a kötet elején!) 01:24 Ohm eredeti megfogalmazását lásd például: digital.bib-bvb.de/webclient/DeliveryManager?custom_att_2=simple_viewer&pid=9510653 (36. old.) angolul: commons.princeton.edu/motorcycledesign/wp-content/uploads/sites/70/2019/08/Ohm-paper-in-English.pdf (416. old./11. old.) archive.org/details/galvaniccircuit00lockgoog/page/n54/mode/2up Ohm galvanométert használt az áram mérésére, a feszültséget pedig termoelemmel állította elő, mert tudta, hogy a hőelem kivezetései közötti feszültség arányos a csatlakozási pontok hőmérsékletével. (A termoelem két különböző fém csatlakozásából áll. Ha a csatlakozási pontot felmelegítjük, akkor feszültség lép fel a végek között.) Ohm áramkörökre vonatkozó munkáját ellenszenvvel fogadták, mert kétségbe vonta az akkoriban teljesen elfogadott távolhatás elméletét. Az oktatási miniszter kijelentette, hogy „az a professzor, aki ilyen eretnekségeket hirdet, méltatlan arra, hogy tudományt tanítson”. A Németországban uralkodó, akkori tudományos filozófia szerint nem kell kísérleteket végezni a természet megértéséhez, mert a természet olyan jól rendezett, hogy a tudományos igazságok levezethetők pusztán gondolkodás útján. (Wikipedia) 02:27 A Weber által szervezett hálózat geomágneses obszervatóriumainak helyét lásd például: www.sciencedirect.com/science/article/pii/0315086079901009 (15./19. old.) (Az ábrán a számok a földi mágneses inklináció értékét mutatják fokban.) A földi mágneses mező erősségét lásd például: www.magnetic-declination.com/ www.ngdc.noaa.gov/geomag/calculators/magcalc.shtml#igrfwmm 05:51 A saját mobilom a túl erős mágneses mező esetén automatikusan kikapcsolt. 07:02 Figyeljük meg, hogy a kísérletnél a mágneses indukció erőssége az egyik áramirány esetén lecsökken, a másik irányban pedig megnő. Az egyik irányban az áram mágneses tere gyengíti (~ellentétes irányú), a másik irányban pedig erősíti (~ugyanolyan irányú) a meglévő mágneses mezőt. 07:25 Egyenes vezető mágneses terének szemléltetése iránytűkkel: ruclips.net/video/mxwevNEa2vs/видео.html vasreszelékkel: ruclips.net/video/caHXwJbkbQU/видео.html 07:58 Az áramok egymásra hatását szemléltető videót lásd például: ruclips.net/video/43AeuDvWc0k/видео.html 12:07 Merőleges esetben az első jobbkéz-szabályhoz hasonlóan is meghatározhatjuk a ΔB irányát. Ha kinyújtott hüvelykujjunk az áramirányt mutatja, akkor behajlított többi ujjunk jelzi a vezetőt körülölelő B irányát. 20:54 A jobbkéz-szabályban csak a sorrend a lényeges, de nem számít, hogy melyik ujjunkkal kezdjük a felsorolást. Az ujjak szerepe az óramutató járásával ellenkező irányban: ΔB, I, r a Biot-Savart-törvénynél F, I, B a Lorentz-erőnél Az ujjak az egyes fizikai mennyiségeknek megfelelően úgynevezett jobbsodrású rendszert alkotnak. A ΔB felől nézve az I-t az r-be, illetve az F-ből nézve az I-t a B-be az óramutató járásával ellenkező irányú forgás viszi át. 21:30 A Lorentz-erő maximális, ha az áramirány merőleges a B-re. Ekkor F=B·I·l. A B-vel párhuzamos vezetékre viszont nem hat erő Tehát a B-nek az áramirányra merőleges komponense fejti ki az erőt. Ezt a komponenst adja meg a képletben szereplő B·sin(α). A Biot-Savart törvényben szereplő sin(α) lényegében hasonló módon magyarázható. Mindkét törvényt a vektorok vektoriális szorzatának segítségével szokták megfogalmazni, amely magában foglalja a sin(α)-val való szorzást.
00:55 A dyn definícióját lásd a sorozat 1. részében: ruclips.net/video/DIbmohr0o5U/видео.html 01:57 Az esu rendszerében minden elektromos (és mágneses) mennyiséget mechanikai mennyiségekre vezetnek vissza, míg a CGSe-ben az elektromos töltést alapmennyiségnek tekintik, melynek mértékegysége a franklin. A franklint azonban - az esu-hoz hasonlóan - a Coulomb-törvény praktikus formája alapján definiálják. 05:15 A Magyar helyesírás szabályainak (12. kiadás) 218. paragrafusát lásd: helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#F7_3_0_1 A Magyar fizikai helyesírási szótárt lásd: mta.hu/data/11_Osztaly/Info/Fizikai%20helyesirasi%20szotar%202018.pdf 07:08 A táblázatban szereplő idézetek pontos forrása: Párkányi László-Soós Károly: Fizika a gimnáziumok szakosított tantervű III. osztálya számára, I. kötet (Tankönyvkiadó, 1968, 185. old.: Gázok sztatikája) Budó Ágoston: Mechanika (Tankönyvkiadó, 1965, 13. old. stb.) Budó Ágoston: Kísérleti fizika I. (Tankönyvkiadó, 1975, 28., 106. old.) (de Budó Ágoston: Kísérleti fizika II., Tankönyvkiadó, 1972, 148. old.: sztatikus redukciós faktor) George Gamow-John. M Cleveland: Fizika (Gondolat Kiadó, 1977, 11. old.: statikus egyensúly, de 181. old.: sztatikus elektromosság) Szalay Béla: Fizika (Műszaki Kiadó, 1970, 110. old.) Javorszkij, B.M.-Detlaf, A.A.: Fizikai zsebkönyv (Műszaki Kiadó, 1974, 20. old.) Szilágyi Miklós szerk.: Fizikai kislexikon (Műszaki Kiadó, 1977, 612., 646. old.) Szőke Ágnes: Eredete nem ismeretlen (Tankönyvkiadó, 1988, 204., 216. old.) Halász Tibor szerk.: Fizikai fogalomgyűjtemény (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993, 241. old.) A több kiadást megért könyvek közül azokat soroltam fel, amelyek a rendelkezésemre álltak. Budó Kísérleti fizikájának I. kötetében a Név- és tárgymutató a statika címszónál a „lásd: sztatika” bejegyzést olvashatjuk, Szalay Béla Fizikájában viszont a „sztatika lásd: statika” bejegyzés szerepel. 🙂 A Fizikai helyesírási szótár - némileg következetlenül - megfelelőnek tartja mind a kvázisztatikus, mind pedig a kvázistatikus írásmódot. 13:21 A francia optikai távírók részletes (és érdekes) ismertetését lásd például: latinora.hu/chappe-szemaforrendszere-a-francia-optikai-taviro/ A távíró (illetve annak hiánya) fontos szerepet játszik Verne Sztrogoff Mihály című regényében. A címszereplőnek azért kell elvinnie egy levelet Moszkvából Irkutszkba, mert a lázadó tatár törzsek elvágták a távíróvezetéket. 15:26 A tengeralatti távíróösszeköttetésekkel kapcsolatban érdemes megnézni a Wikipédia kapcsolódó cikkeit: en.wikipedia.org/wiki/Telegraphy en.wikipedia.org/wiki/Transatlantic_telegraph_cable en.wikipedia.org/wiki/Submarine_communications_cable en.wikipedia.org/wiki/Submarine_Telegraph_Company en.wikipedia.org/wiki/Baltimore%E2%80%93Washington_telegraph_line en.wikipedia.org/wiki/First_transcontinental_telegraph 17:55 Az ókori Magnézia városát gyakran összetévesztik Magnézia tartománnyal, amely Görögországban van (volt). en.wikipedia.org/wiki/Magnesia_(regional_unit) en.wikipedia.org/wiki/Magnesia_ad_Sipylum A mágnességet felfedező pásztorlegénnyel kapcsolatban lásd: en.wikipedia.org/wiki/Magnes_the_shepherd 19:12 William Gilbert: De Magnete (angolul): archive.org/details/williamgilbertof00gilbrich en.wikisource.org/wiki/On_the_Magnet 19:54 Charles Coulomb beszámolói a Histoire de l'Academie royale des sciences 1785-ös kötetében: books.google.hu/books?id=by5EAAAAcAAJ&pg=PA569 Charles Coulomb tudományos publikációi angolul: www.ifi.unicamp.br/~assis/Coulomb-in-English.pdf 22:52 A mágneses monopólusokról lásd például: www.forbes.com/sites/startswithabang/2019/02/07/the-enduring-mystery-of-detecting-the-universes-only-magnetic-monopole/ 24:40 A dia- para- és ferromágneses anyagok elnevezésének magyarázatát, illetve viselkedésüket erős mágneses mezőben lásd például: ruclips.net/video/u36QpPvEh2c/видео.html ruclips.net/video/Lt4P6ctf06Q/видео.html
Én egy isten ember vagyok
RÁDOCI NAGY GYULA MINDEN TUDÁSÁT A RENDÍTHETETLEN SZER ETET MEGTARTÁSÁRA KELL FORDÍTANI HOGY ÉRINTHETETLEN TUDJON MARADNI ÖRÖK ÉLET IUUNKON ÁT.HU
Köszönet a videókért tanár úr!
Nagyon szívesen. 🙂
2:18 A videókban duplavonalas 𝕕-vel jelöljük a fizikai mennyiségek dimenzióját. 03:25 A csomó elnevezés eredetét lásd a Wikipédián: en.wikipedia.org/wiki/Knot_(unit) Érdekesen (és értelmetlenül!) fogalmaz a magyar Wikipédia: „Egy nemzetközi csomó alatt egy tengeri mérföld óránként megtett távolságát [!] értjük. Ez pontosan 1,852 km/h” Lásd: hu.wikipedia.org/wiki/A_sebesség_mértékegységei#Csomó Ez valószínűleg az angol Wikipédia hibás fordításán alapul: „A csomó sebességegység, amely egyenlő egy tengeri mérföld per órával” 06:38 A fizikatanárok bibliájának számító „Budó” szintén használja az arányossági tényezőt, amit C-vel jelöl: a = C·F/m (Budó Ágoston: Kísérleti fizika, I. Tankönyvkiadó, 1975, 10:07 A tankönyvi szöveg forrása: www.nkp.hu/tankonyv/termeszettudomany_5_nat2020/lecke_04_002 13:54 Newton Principiája latinul: cudl.lib.cam.ac.uk/view/PR-ADV-B-00039-00001/25 angolul: redlightrobber.com/red/links_pdf/Isaac-Newton-Principia-English-1846.pdf A magyar szöveg forrása: Newton: A Principiából és az Optikából - Levelek Richard Bentleyhez (Kriterion Kiadó, 1981) Fordította: Heinrich László 20:53 A Ψ elektromos fluxus az A zárt felületre a D eltolódási vektorral kifejezve (merőleges esetben): CGS-ben: Ψ = ∑D·A = 4πQ(CGS) SI-ben: Ψ = ∑D·A = Q(SI) Így: 4πQ(CGS) = Q(SI) azaz: Q(CGS) ≜ Q(SI)/(4π) Ennek megfelelően: 1 Fr ≜ 3,3·10^(-10) C / (4π) = 2,6·10^(-11) C Az elektromos eltolódási fluxus mértékegysége mindkét esetben megegyezik a töltés mértékegységével, de SI-ben a fluxus 4π-szer akkora. Ezért a CGS-be való átváltásnál a töltést 4π-vel kell osztani. 23:26 Franklin könyve a leveleivel: library.si.edu/digital-library/book/experimentsobser00fran Franklin művei a Gutenberg.org-on: www.gutenberg.org/cache/epub/58676/pg58676-images.html 24:29 A kaliforniai bankok által 1870-ben kibocsátott, 10 dolláros „aranybankjegyet” aranyra lehetett beváltani. A villámos kísérlet leírása: en.wikipedia.org/wiki/Kite_experiment Állítólag a pulykalakoma előkészítésekor tapasztalt áramütés eredményezte Franklin óvintézkedéseit: www.smithsonianmag.com/history/when-benjamin-franklin-shocked-himself-while-attempting-to-electrocute-a-turkey-180979094/ A júniusban elvégzett kísérletről Franklin a Pennsylvania Gazette-ben számolt be 1752. október 19-én: www.newspapers.com/article/the-pennsylvania-gazette-benjamin-frankl/12763410/ (lásd az első hasáb alján, illetve a következő tetején) web.archive.org/web/20100922095736/franklinpapers.org/franklin/framedVolumes.jsp?vol=4&page=360a Franklin előtt egy hónappal Thomas-François Dalibard, francia fizikus is sikeresen végrehajtotta a sárkányos kísérletet Észak-Franciaországban. Dalibard Franklin 1750-ben megjelent könyve alapján végezte el a műveletet. A könyvben Franklin hosszú fémrudat javasolt (csak később tért át sárkányra). Dalibard 40 láb hosszú fémrudat használt. Franklin 1767-ben Franciaországban találkozott Dalibard-ral, és állítólag barátok lettek. Dalibard kísérlete: en.wikipedia.org/wiki/Thomas-Fran%C3%A7ois_Dalibard 1753-ban Georg Wilhelm Richmann német származású orosz (balti) fizikus viszont meghalt, mert villámcsapás érte: en.wikipedia.org/wiki/Georg_Wilhelm_Richmann 27:00 Elsőként Juan Ponce de León (1474-1521) spanyol felfedező és hódító számol be 1513-ban a hajókat sodró (Golf) áramlatról, melyet aztán széles körben kihasználtak a Karib-tengerről Spanyolországba tartó hajók. León részt vett Kolumbusz Kristóf második expedíciójában, majd több utat parancsnokként vezetett az Újvilágba. 1521-es expedícióján, az őslakosokkal vívott ütközetben egy mérgezett nyílvessző találta el, melynek következtében belehalt a sérülésbe. 27:56 Franklin vonósnégyese a RUclips-on: ruclips.net/video/XR4mlR3laik/видео.html Valójában a vízzel részben megtöltött poharak sorozatát eredetileg üveghárfának hívták. Franklin nevezte el az általa 1761-ben feltalált, mechanikus változatot (üveg)harmonikának. A Für Elise üveghárfával: ruclips.net/video/47TGXJoVhQ8/видео.html Mozart K617-es kvintettje (1791) üvegharmonikára: ruclips.net/video/u8njeKyBv2w/видео.html Franklin vonósnégyese üvegharmonikával előadva: ruclips.net/video/O2_E0PI_xw4/видео.html
16:55 Egyéb elérések is előfordulnak a mértékegység neve és a névadó között. mértékegység névadó amper Ampère baud Baudot bel Bell farad Faraday neper Napier poiset Poiseuille tesla Тесла volt Volta Valamint a meddő teljesítmény kisbetűs: var.
Köszönöm a kiegészítést.
Köszönöm! Sajnos a matematikával hadilábon voltam az átkosban! Főleg azért, mert mikor tudtam az eredményt, csak ritkán szólítottak fel! Bosszút álltam! Nem tanultam két hétig, és csak hatványozódott! Végül lemaradtam! Plussz, akkoriban szárazon, monoton módon adta elő a tanárunk a témát, pedig érdekelt a csillagászat! Öveges professzor adásait azért szájtátva figyeltem! Sajnos ez van!😕
Kitartás! 🙂A csatorna sok videójának megértéséhez nincsen szükség matematikára.
Remek és hiánypótló előadás, mint mindig!
Köszönöm az elismerést. 🙂
09:03 Néhány régi magyar mértékegység: en.wikipedia.org/wiki/Hungarian_units_of_measurement miskolcipince.hu/index.php/regi-magyar-mertekegysegek/87-regi-magyar-mertekegysegek-es-egy-kis-szamtan mek.niif.hu/00000/00056/html/184.htm 10:40 Az SI prefixumait lásd például: hu.wikipedia.org/wiki/SI-prefixum 11:20 A francia forradalom idején bevezetett decimális időegységek: 1 nap = 10 decimális óra, 1 decimális óra (= 2 h 24 m) = 100 decimális perc, 1 decimális perc (= 1,44 m) = 100 decimális másodperc, 1 decimális másodperc = 0,864 s. A decimális idő kötelező használatát 1795-ben felfüggesztették, 1806-ban pedig teljesen visszatértek a hagyományos átváltási tényezőkhöz. A tudományos életben a másodperc törtrészeinél engedélyezett a prefixumok használata. Például ms, μs. 15:26 A mértékügyi konferenciákat lásd például: hu.wikipedia.org/wiki/Általános_Súly-_és_Mértékügyi_Konferencia en.wikipedia.org/wiki/General_Conference_on_Weights_and_Measures 19:00 Az SI mértékegységeit lásd például: hu.wikipedia.org/wiki/SI-mértékegységrendszer 19:33 Simon Stevin több tudományos kifejezést vezetett be a holland nyelvbe. Nyelvújításai közé tartozik például a matematika holland szava: wiskunde, a bizonyosság művészete (tudománya). Így a holland azon kevés nyelvek egyike, amelyben nem a görög eredetű μαϑημα (tudomány) szót használják a matematika megjelölésére. Simon Stevinről: artsandculture.google.com/story/AwWRvW_huyeOKQ A mérlegelés művészetének (tudományának) alapjai: archive.org/details/ned-kbn-all-00011058-001/mode/2up books.google.hu/books?id=UQxjAAAAcAAJ&printsec=frontcover&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false De Thiende (A tizedesekről) dams.antwerpen.be/asset/w2Pnegj5ffIRGYn8PbtYFgig A (túlnyomórészt) egy szótagból álló szavakat használó nyelveket monoszillabikusnak nevezzük. Ilyen például a vietnami vagy a burmai nyelv. 22:10 A metrizálás története: en.wikipedia.org/wiki/Metrication Metrizálás Angliában és az USA-ban: en.wikipedia.org/wiki/Metrication_in_the_United_Kingdom en.wikipedia.org/wiki/Metrication_in_the_United_States A metrizálás tönkreteszi az angol nyelv gazdagságát és történelmét: www.theguardian.com/education/2015/apr/28/metrication-destroying-richness-and-history-of-english-language 23:17 A kanadani légitársaság 143-as járatának esete: en.wikipedia.org/wiki/Gimli_Glider 24:03 Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 2007-ben döntött úgy, hogy metrikus mértékegységeket használ az űrkutatásban. A NASA közleménye Mars Climate Orbiter megsemmisülésének okairól: llis.nasa.gov/lesson/641 A szegedi tudományegyetem hallgatóinak készült tananyagban tévesen szerepel a megsemmisült űrszonda neve, pedig szó szerint idéznek a NASA fenti dokumentumából (Failure to use metric units in the coding of a ground software file, "Small Forces," used in trajectory models): titan.physx.u-szeged.hu/~opthome/optics/oktatas/Fiz_inf_1/levelezo/levelezo_mechanika_2007_09_08.pdf (lásd a 6. dia alján)
Annyira kiváló ez az előadás szóhoz sem tudok. Teljesen véletlenül találtam rá, pedig kiemelt helyet érdemelne. Érdeklődnék tart előadásokat szakköröket gyerekek részére?
Köszönöm az elismerést. Mivel tanár voltam, tartottam "előadásokat" és szakköröket. Amióta nyugdíjas vagyok, azóta a RUclips-on élem ki az ilyen irányú hajlamaimat. 🙂
*Tanár úr! Sz@r került a palacsintába,!...* „Ó-héberül”: sikerült _alaposan összezagyválnia_ ezt az amúgy sem egyszerű témát !... 09:40 után azt mondja - idézem: _„Az _*_idő_*_ tengelyt tehát nevezhetjük ’ITT’ tengelynek …”_ - idézet bezárva, kiemelés, tőlem. Könyörgöm! Az ’ITT’ tengelyt - ami az ábrán függőleges irányú - *nem nevezhetjük idő tengelynek,* ugyanis az _itt_ kifejezés az egy *helyhatározó,* nem pedig időhatározó! A ’MOST’ tengely - ami az ábrán vízszintes irányú - *kell, legyen* az idő tengely! Merthogy a _most_ kifejezés az időhatározó-szó … By the way … _„Az idő a múlt irányában átjárhatatlanul lezárt, a jelenben folytonosan a jövő felé mozog, és csak az utóbbi vonatkozásban relatív - egyébiránt, _*_nem is létezik_*_ … A percről-percre a jövő felé tartó aktuális jelen eseményei azonban napokon belül felülírhatják a múlt tényeinek következményeit.”_ /Antiqus Greacus-spiritus „Scepticus” Vulpus/ \_(ツ)_/
Jereb Gábor a Vitorlázórepülők tankönyvében, az erő fogalmának tárgyalásánál. A következő mondatot emelte ki: Ahol a testek mozgását, vagy méret és alakváltozását tapasztaljuk, ott erő hat. Nagyon sok vitám volt ebből a mondatból. Szomorú, hogy sokszor műszaki emberek szerint is helyes ez a mondat. Newtont nagyon tisztelem! Kisgyerekként miatta haladtam jobban az olvasás tanulásával. De azt be kell látni, hogy inkább szerkesztője volt a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica művének, mint írója. Elvitathatatlan érdemei vannak, viszont szerette lopni is a tudományt. Amit kiváltságosként meg is tehetett. Ha Leibniz feltámadna, tudna mesélni...
A 17-18. században nem vették annyira komolyan a szerzői jogot, mint manapság. Händel például gyakran átvett zenei motívumokat más szerzőktől. A zeneműveket viszont neki tulajdonítjuk. 🙂
Einsten sem volt ártatlan.😮
00:43 A κ Ser Gudja elnevezése nem a kígyóra utal. Az ausztrál bennszülöttek hívják így az egyik gyíkfajt. 04:22 A Kígyó csillagkép Bayer atlaszában: www.e-rara.ch/zut/content/zoom/77466 07:48 Valószínűleg kevesen tudják, hogy a Teremtés Oszlopai nem valami misztikus elnevezés lenne, hanem Charles Spurgeon (1834-1892), angol baptista prédikátor 1857-es Krisztus leereszkedése című példabeszédéből vett idézet. „A Végtelen csecsemővé vált, és ő, aki a vállán a világegyetemet hordozza, most az anyja mellén lóg, és ő, aki a mindenséget teremtette, és a teremtés oszlopait hordozza, most olyan erőtlen, hogy egy nőnek kell hordoznia” - mondja Spurgeon Krisztus születéséről. 09:18 A csillagképek terület szerinti listáját lásd például: en.wikipedia.org/wiki/IAU_designated_constellations_by_area 09:25 Marcus Manilius római költővel és asztrológussal először a sorozat 8/1. részében találkoztunk. 10:15 Az úgynevezett Farnese Atlasz egy görög szobor római másolata az i.sz. 2. századból. Alessandro Farnese-t, egy régi arisztokrata család sarját 1534-ben III. Pál néven pápává választották. A pápa hírhedt volt nepotizmusáról. Elsőként saját unokáit nevezte ki bíborosokká. Már megválasztása előtt is nagy gyűjtője volt a klasszikus műalkotásoknak. Egy 1540-es rendeletében kizárólagos jogot követelt a Vatikán számára minden ókori római lelethez. Ráadásul minden megtalált műtárgy az ő személyes tulajdonává vált. A szobrokat egyébként nem tudományos érdeklődésből gyűjtötte, hanem reprezentációs céllal. Mintegy a római császárok örökösének tekintette magát. Alessandro Farnese gyűjtő tevékenységét utódai folytatták. A gyűjtemény legnagyobb része ma Nápolyban, a Nemzeti Régészeti Múzeumban látható. Néhány szobor pedig a londoni British Museum tulajdona. Alessandro Farnese 1562-ben vásárolta meg a manapság Farnese Atlasznak nevezett szobrot. Az Atlasz által tartott éggömb Ptolemaiosz 48 csillagképéből 37-et tartalmaz, továbbá néhány olyat, amely nem szerepel Ptolemaiosznál (köztük a Mérleget). Az éggömb egyik érdekessége, hogy a Vízöntőt egyértelműen női alak formálja. Lásd például: www.ianridpath.com/startales/farnese.html commons.wikimedia.org/wiki/File:Farnese_atlas_d%C3%A9taill%C3%A9.jpg www.phys.lsu.edu/farnese/JHAFarneseProofs.htm 11:45 A β Lib Eratoszthenész szerint fényesebb volt, mint az Antares. 350 évvel később Ptolemaiosz egyforma fényességűnek vélte a két csillagot. Talán az Antares halványodott el Eratoszthenész idején (mint manapság a Betelgeuse). 15:56 A csillagok korának meghatározási módszereit a sorozat 23. részében ismertettük. A csillagászok által felfedezett legöregebb csillagok valószínűleg az ősrobbanás utáni második generációt alkotják. Az első generációs csillagokban egyáltalán nem volt a héliumnál nehezebb elem. Ezek néhány millió év alatt elfogyasztották fúziós üzemanyagukat, és szupernóvaként felrobbantak. Első generációs csillagot még nem találtak a kutatók. 18:51 A Rodriguez-sziget galamb (remetegalamb) egyetlen ábrázolása Francis Leguat expedíciójának leírásában szerepel: archive.org/details/voyageoffranoi01legu/page/n75/mode/2up?view=theater archive.org/details/voyageoffranoi01legu/page/80/mode/2up?view=theater Lásd még: www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Brehm-brehm-allatok-vilaga-8CCA/madarak-aves-3091/i-oregrend-tarajos-mellcsontuak-carinatae-323A/negyedik-rend-lileszeru-madarak-charadriiformes-40AD/elso-alrend-galambok-columbae-40B3/1-csalad-dronte-felek-dididae-40BA/remetegalamb-pezophaps-strickl-40C5/ 19:33 Monnier cikke az általa javasolt csillagkép csillagaival és ábrájával: gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k35758/f649.item 20:03 Monnier „csillagászattörténeti” műve valójában a párizsi obszervatóriumban 1666-tól 1685-ig végzett megfigyeléseket tartalmazza, melyeket „a király parancsára” gyűjtött össze. Lásd: gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k15219418.r=Le%20Monnier%2C%20Pierre-Charles?rk=21459;2 21:29 Young csillagtérképe: archive.org/details/lecturescourseof01younrich/page/n870/mode/1up?view=theater archive.org/details/lecturescourseof01younrich/page/n872/mode/1up?view=theater 22:45 Jamiesont és atlaszát lásd: catalog.lindahall.org/discovery/delivery/01LINDAHALL_INST:LHL/1288816050005961?lang=en&viewerServiceCode=AlmaViewer commons.wikimedia.org/wiki/Category:A_Celestial_Atlas_by_Alexander_Jamieson www.ianridpath.com/atlases/jamieson.html A 2. kiadás csillagtérképei: www.davidrumsey.com/luna/servlet/view/search/who/Jamieson%252C+Alexander;JSESSIONID=96ba751a-a29f-4c88-b369-d2193eb3c3bc?q=jamieson&sort=pub_list_no_initialsort%2Cpub_date%2Cpub_list_no%2Cseries_no&pgs=50&res=1 Jamieson beszámolója az életbiztosító társaságok működéséről: books.google.hu/books?id=nshVAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false 25:12 Az elavult konstellációk listáját lásd például: en.wikipedia.org/wiki/Former_constellations www.ianridpath.com/startales/startales4.html en.wikipedia.org/wiki/Coelum_Stellatum_Christianum
Mennyit gondolkodtam én a fizikán, aerodinamikán! Sok hibás fogalmazást találtam. Mikor ezeket megemlítettem mindenki hülyének nézett. A fizikát 100-ból 99 ember beseggeli. Mindent amit olvasnak készpénznek veszik. Mekkorákat röhögtem mikor a matek feladatgyűjtemény hibáit se vette észre senki. Panaszkodtak a tanárnak, hogy nem jött ki az eredmény.Senkinek nem fordult meg a fejében, hogy a könyvben van a hiba... A gyerekeim ha 5-öst hoznak mindig belekérdezek az anyagba.Sokkal jobban örülnék a négyesnek, ha tudnának a kérdéseimre válaszolni!
Egyetértek. Sajnos a gondolkodás hiánya nemcsak az iskolai órákon, hanem a hétköznapi életben is tetten érhető.
04:16 Egyesek szerint Apollón nővére, Artemisz istennő ölte meg Koróniszt, amikor Apollón elpanaszolta neki a gyalázatot. Iszkhüszt pedig Zeusz vagy maga Apollón nyilazta halálra. Egy másik Koróniszt, aki ugyancsak lapida hercegnő volt, Athéné úgy mentett meg Poszeidón tolakodása elől, hogy hollóvá (varjúvá?) változtatta. Innen származik az elnevezése, amely görögül hollót (varjút) jelent. 04:53 A Kentaur csillagképet a sorozat 8/4. részében említettük. 06:14 A hippokratészi eskü eredeti szövegét lásd például: hu.wikipedia.org/wiki/Hippokratészi_eskü 15:31 Colombe 1611-ben megjelent művében tagadta, hogy a Föld mozogna a világűrben. A Galilei által megfigyelt holdfelszíni alakzatokat pedig úgy próbálta összeegyeztetni a tökéletes gömb alak arisztotelészi felfogásával, hogy az égitest hegyei közti völgyeket tökéletes, láthatatlan anyag tölti ki, amely kialakítja a gömb alakot. 17:27 Az 1987-es szupernóvát a sorozat 8/2. részében ismertettük. 18:20 A Poniatowski Bikája csillagkép először Jean Fortin: Atlas Céleste csillagatlaszának 1778-as 2., átdolgozott kiadásában szerepelt: repository.ou.edu/uuid/2e553db0-404c-5645-a3f5-062f49a1dd55 (A címlapon - tévesen - az 1776-os első kiadás évszámát adták meg.) 19:32 III. Péter orosz cár 1762. január 5-től 1762. július 9-ig uralkodott, amikor - lényegében poroszbarát politikája miatt - felesége, Katalin megbuktatta. Péter 8 nappal később, 34 évesen meg is halt. Egyesek szerint Katalin tudtával meggyilkolták, más források viszont egy részeg verekedés következményének tartják a halálát. Pétert Katalin követte az orosz trónon. Péter 17 éves korában, 1745-ben vette feleségül Katalint, aki akkor 16 éves volt. 24:48 A Barnard-csillag felirat lemaradt a Proxima Centaurit 10 ezer körül érintő, meredek parabola mellől. 26:40 2024-ben végre felfedeztek bolygót a hozzánk 2. legközelebbi csillag, a Barnard-csillag körül. A bolygó sajnos túl forró, a lakható zónánál közelebb kering a vörös törpéhez. A vizsgálatok azonban több, kisméretű bolygó jelenlétére is utalnak. Közülük az egyik éppen a lakható zóna belső határán helyezkedik el. Keringési ideje 6,7 nap lehet. Lásd: skyandtelescope.org/astronomy-news/barnards-star-has-a-confirmed-planet-at-last/ 26:47 A Voyager-1 aktuális pozícióját lásd például: theskylive.com/where-is-voyager1
Hasonló figura volt az utolsó (legutóbbi?) matektanárom. Idős, lassú, egyhangú. Kikezdhetetlen, megfellebbezhetetlen, kétségbevonhatatlan. Imádtam az óráit, csak úgy hömpölygött a sok tudás - csendben, de feltartóztathatatlanul. Köszi a néhány perces időutazást.
🙂
sikerült!!!!😅
Gratulálok!
Ilyen értékes csatornával még nem találkoztam! Gratulálok!
Köszönöm. 🙂
Sci-fi szekta propaganda
iskolába kellett volna járni kannásborozás helyett
Látoszögünk vertikális terjedelme .
...az én nyugvó rendszerem, sohasem volt nyugalmi állapotban - folyamatosan, pillanatról pillanatra változik - és,,mozgó - nyugalmi"-ként kellene értelmezni a legalapvetőbb kiindulási inercia rendszerként... ....az abszolút, az egyetlenegy kiindulási kvantum elemi,,Valóság" az anyagi minőség, mennyiség és a hozzá tartozó tér és forma, ami folyamatos mozgásban van.... Itt, hogy relatív 🤔😎, csakis az elemi szubjektumra jellemző, amúgy minden az abszolút részlete - térben és formailag leképezve az abszolút Egység részeként... ...az idő, mint fogalom, csak annak - azoknak létezik, akik számolják... 🌱🌻🎶⚫😏➡️🔃🔜🔄&🔀 ....a mindenség egy folyamat és anyagi és anyagon túli fizikai és tudati minőség hozza mozgásba... Tudatosan és nem idő kényszerben, ahogyan a relativitás elmélet magyarázza.... A testi fizikai ,,nyugalmi tömeg" az már viszonylagos illúzió a mozgásából eredően... a ,,Termikus"- normál egyszerű anyag, és Z atermikus hűvös anyagi minőség kölcsönös,,mozgási játékosának" kölcsönhatása.... 🔃🔄 🔀 🎶✌️🎹🌌♻️🌀
...a mozgás adja meg a világegyetem elvi alapját - az, hogy ,,hogyan viszonylagos" másodrangú feltevés - akár egy ,,Lokális földi Rendszert" fel lehet építeni, viszonylagosan térbelileg pontosan meghatározott matematikai képletek működő sorozatában... De ez nem mindig egy írott szabályosságában a kozmikus térbeli világegyetem szerkezeti, egység állapot rendszer összefonódásban nyilvánul meg - csakis lokális tér konstrukciót biztosít itt a Földön és a környezetére viszonylagos térfüggés mintázata...🤔 - a galaxisok távolodása a ,,fiktív földi idővel" összehasonlítva - a látható fény spektrumának frekvencia elmozdulásait mutatják energetikai szinteken... Az energia és a kozmikus térbeli távolság - csökkenő energia potenciál szinten megnyilvánuló, optikai (energetikai) anomália - a fotonokra ható térerő, megváltoztatja, a kozmikus fény-út kezdeti,,pillanatnyi kibocsátott elektromágneses eredő, foton potencionál-erő hatást"... A kozmikus térben haladó fény részecskék - fotonok - erőtér környezeti hatásokra, a geodéziai szférikus vonalakon, keresztülhaladásuk folyamán,,energia potenciál csökkenést" mutatnak a fizikai összefüggések szerint,- energia megmaradás törvényét követve - a kozmikus köztes tér ellenállása folyamán a megfigyelő rendszer felé, színkép spektrumának eltolódása mutatják a csökkenő hullám frekvencia -,,megnyúlása"és amplitúdó zsugorodását lehet észlelni a detektálás folyamán... Elektromágneses (látszólag - ,,virtuális" hullámok), eredetileg a fotonok - elektromágneses energia mezők - kvantumos részecskéi, mint szférikus gömbalakú buborék erőtér megnyilvánulásában lépnek fel a kozmikus térben... Minden rezonancia és köztes interferencia kapcsolati Rend a térbeli valóság - mikro, szubatomi kvantum elemi részecskék állapota és a magasabb rendszereket összetartó, erőtér viszonyok kölcsönhatása, a duális anyagi összhatásban - a ,,Való Reális Mindenség Alapja"... 🤔😏💬🫧🧿🖇️🔀🎶 🔄 📈~~~~📉🔃 ... csakis egyirányú elemi tér-elmozdulás van a valóságban... A megfigyelő által elfoglalt helyzeti pozíció, a kiinduló duális meghatározás a kozmikus térben történő események megfigyelésére adott nem valódi válasz (sorsról sorra a feltétel rendszer, helytelen ,,kiinduló" tudományos - elméleti építkezés), ~~> a jellemző tudományos alapnézet - ,,Modell", amit követnek rendületlenül... Big Bang...🤨😎 😏
...a földi viszonylagosságában nincsen egyetlen pillanatra sem - álló viszonyítási alap - mindent csokis mozgó - elmozduló térbeli konstrukciónak szabad értelmezni - csakis a mozgó - mozgásban lévő, energetikai erőtér - kvantum elemi részecskékhez tartozó - erőtér mezők, a tiszta valóság alapjai, és mi ennek a dinamikus valóságnak vagyunk csak szubjektív -,,tudati" megfigyelői...
...a relativitás elmélet - egy zárt, kötött rendszerben - pontosan működő matematikai konstrukció - 🤔 Einstein az egész világegyetem működésére akarta alkalmazni...🤔☯️😏 ...a lényegi alapját kellene megismerni, az egész összetett rendszerek - a sötét energia (az átfogó Mag-energiaként fellépő - átfogó összetartó és nem szét taszító erő hatás), a sötét atermikus hűvös anyag és a termikus normál egyszerű anyag kölcsönható energetikai kapcsolati rendszer... ☯️🔄➿🧿🔃🖇️🫂 ... ehhez már más matematikai képletek sorozata szükségesek ... Más a felépítmény kapcsolati rendszer, a Rend - egység és kiegyensúlyozott születés és pusztulás a kozmikus térben....
...milyen spektrális eltolódást mutatja a közeledő Andromeda köd - felénk irányuló mozgását,innen a Földről spektrográffal megfigyelte... 🤔👍..? Közeledő fény ,, kék színű eltolódást mutatja" ..? Vagy vöröset, a Napból érkező fotonok, szemben érkező fény részecskék, fotonok által, ellen-ható térerő impulzusa által (módosíthatja? feltételesen vörös eltolódásban) a kozmikus térbeli, kívülről érkező fényhatás, színkép spektrumának, eltolódás irányának módosulását ...🤔? Anomáliát hozva létre...
Kár volt az asztrológiát elbagatelizálni.
Biztos emlékszik a Tanár úr, hogy az egyik részben felvettem a végtelen hozzú villamos vezetéket, ahol az elektromágneses rér körszimmetrikus igy egy, dimenziót vigan el lehet hagyni a tér számitásához. Nos most megint beugrott valami annak kapcsán, hogy elkezdtem egy kicsit taanulmányozni a többdimenziós (vektor) tereket és az azokban létező objektumok vetitett képeit. Juhász Zoltánnak a magyar népzenével kapcsolatos matemetikai modellezéseiről jópár előadás fenn van a youtuben, szerintem a tanár úr is érdeklődéssel nézné őket. Toovábbra is érdekel, hogyan lehetne a 4 dimenziós téridőt a lehető legjobban szemléltetni. No egy egyenes vonalú mozgáshoz a x-y diagram bőven elég, modnjuk az X az elmozdulás, az Y meg a t tengely, oahogy szokáásos ebben a témában ábrázolni. Ha vetiem a moszgársörbét az X.re akkor marad az X egyenes, de lehet egyes pontokon az idővel paraméterezni az egyenes. ugyanez a helyzet, ha a x-Y sikon mozog a pont és a Z tengely az időtengely. akkor szépen látható, hogy mozog a pont és az x-y sikra való vetitéssel és az idő paraméterezéssel is kapható információ . a 3 dimenziós mozgás és idó együttes ábrázolása viszont már necces. De... Ha hasonlóan az előzőkhöz az időtengely irányból vetitek akkor a 3d-s mozgás képe adva lesz. És ezt lehet idővel paraméterezni. Nos most jön a kérdés. Egy körmozgás 3D-s képe egy spirálrugó.. Egy spirálrugó féle mozgást, már csak paraméterezni tudom az időben.. De mi van, ha a vetités egy általános irányú vetitése a 4D-s téridőnek a 3 dimezióra és talán utána a 2 dimenziós papirra? Miféle ábrákat ad a spirálrugó féle mozgás? A Wikin látható a 4 dimenziós kocka vetülete ráadásul a forgó 4 dimenziós kocka vetülete is. Engem baromira érdekelni, hogy egy spirálrugó formájú mozgásnak milyen lehet a 4dimeziós téridő vetülete a 3 dimezióra, s utána a 2re.. hátha még forgtathtó is lenne különböző tengelyek körül.. Ha az idó tengely felől vetitek, akkor ugye megkapom a 3 dimenziós rugó képét. Ha a rugó tengelyére merőleges irányból vetitek, akkor már a 2 pocició dimenzióra + az idő dimenzióra valami hullámalakot várnék. mint egy rugó végén levő pont rezgése a z idó függvényében.. De ami tényleg izgat az általános szögból való vetités.... Van a neten valami ilyesmi ebben a témában? A spirálrugó formájú trajektórián haladó pontocskának lehet egyenletes sebessége....
Érdekes felvetések. 🙂 Egyelőre azonban a többi sorozatommal foglalkozom, szeretném először azokat befejezni, mielőtt visszatérnék a relativitáselméletre.
02:37 Ariadné történetét lásd még: ruclips.net/video/8txhHFEVXA4/видео.html 05:00 A lamento madrigálváltozatát magyar felirattal lásd: ruclips.net/video/m47IqkFf6YE/видео.html 05:20 Strauss operája több változatban is megtalálható a RUclips-on. 08:48 A τ Gem kísérőjeként már megismerkedtünk egy barna törpével. Lásd: ruclips.net/video/qcWC8ej-QsI/видео.html A barna törpékről lásd: ruclips.net/video/UjMe5rEseSE/видео.html 11:42 A P Cyg visszatérő nóvát lásd: ruclips.net/video/6XfobEgyK-8/видео.html 15:23 Hyginus szerint Dionüszosz Hádész birodalmában hagyta cserébe a koszorút, hogy visszahozhassa anyját az alvilágból. 18:32 Héraklész történetét lásd: ruclips.net/video/EfIgjl2TwWg/видео.html és ruclips.net/video/7_mWIEqODK8/видео.html A Heszperiszek (Heszperidák) Atlasz titán és Nüx istennő leányai voltak. Azt az aranyalmafát őrizték, melyet Héra istennő kapott Gaia földanyától, a Zeusszal tartott lakodalmán. 19:34 A viszály almájának történetét lásd: ruclips.net/video/k_S8bueV2xc/видео.html A trójai háború kapcsolatát a csillagképekkel lásd: ruclips.net/video/k_S8bueV2xc/видео.html 20:54 A tudománytörténeszek szerint először John Senex (1678-1740), angol kartográfus egyesítette a Cerberus és a Ramus csillagképet 1690-ben. Senex csillagtérképei nagyon népszerűek voltak a maga korában (többek között olcsóságuk miatt). Több kiadást is megértek. William Herschel például az északi égboltot ábrázoló térkép alapján fedezte fel 1781-ben az Uránuszt. Flamsteed részletesetbb Atlas Coelestis-ét csak később vásárolta meg. Senex csillagtérképét lásd például: gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53053241n 22:23 Cavalli operáját lásd például: ruclips.net/video/a8z0hHHEIfA/видео.html ruclips.net/video/h5Ks4BY7CHE/видео.html Az opera szinopszisa (franciául): www.wikidata.fr-fr.nina.az/Ercole_amante.html 24:27 A legalacsonyabb felszíni hőmérsékletű, szabad szemes csillagokkal már a sorozat 28. részében is foglalkoztunk (ruclips.net/video/58O-G4iK4i4/видео.html ). A változócsillagoknál a legalacsonyabb hőmérséklet nagyjából a legkisebb fényességnél következik be. 26:14 Az apex latin szó valaminek a hegyét, csúcsát, tetejét jelenti. A csillagászatban először William Herschel próbálta meghatározni az apex irányát 1783-ban. Úgy vélte, az apex a λ Her irányában helyezkedik el, ami alig 10°-kal tér el a pontos iránytól. A Wikipédián érdekes 3D animáció mutatja be a csillagok mozgását az apex környékén: en.wikipedia.org/wiki/Solar_apex 27:02 2013-ban fedezték fel, hogy a HD140283 jelű csillag kora 14,46±0,3 milliárd év, ami jóval felülmúlja az Univerzum korát (13,8 milliárd év). A mérési hibát aztán ±0,8 milliárd évre módosították, ami megszüntette az ellentmondást. A felfedezés alapján a Mérleg csillagképben látható, 7,2 mg-s objektumot Matuzsálem-csillagnak nevezték el. A későbbi mérések szerint aztán egyre csökkent a Matuzsálem-csillag becsült kora. A legújabb vizsgálatok szerint a csillag már csak 12,0±0,5 milliárd éves, ami kisebb mint az Univerzum kora, és nem fér bele a videóban felsorolt, öreg csillagok listájába. Lásd: arxiv.org/pdf/1302.3180.pdf arxiv.org/pdf/2105.11311.pdf 28:53 Az M13-ról lásd még: ruclips.net/video/N5_J83jso14/видео.html
Hurrá! Új video! Megvan az esti program mára! 😊
🙂 Hamarosan jön még egy.
asdas
Nem adott magyarázatot, hogy miért állatövnek ill. zodiákusnak hívják a nem csak állatokból álló "állatövet"! Pedig van magyarázat egészen egyszerű! Még ha meglepő is .
00:46 A Nap útja az állatövi csillagképekben (animáció): javalab.org/en/zodiac_en 01:59 Egyes nézetek szerint a zodiákus elnevezés a ζωδιον ógörög szóból származik, ami valamilyen jelet, kicsi, festett vagy faragott figurát, szobrocskát jelentett. A szó többes száma: ζωδια. A British Museum webhelye szerint a csillagtérkép az i.e. 650. jan. 3-4-én Ninivéből látható égboltot ábrázolja, de újabb számítógépes elemzések szerint az i.e. 3300 körüli helyzetet örökíti meg. Lásd: www.britishmuseum.org/collection/object/W_K-8538 02:26 A babiloni csillagképekben előforduló elnevezések Anu: az égbolt isteni megszemélyesítője, az istenek ura öregember: Enmešarra, Enlil isten utolsó elődje (Enlil a szél, a levegő, a föld, a viharok ura, ő választotta szét az eget és a földet) barázda: Sala, az időjárás és a gabona istennőjének barázdája Pabilszag: a háború és a vadászat istene kecskehal: Enki, a víz, a tudás, a kézművesség és a teremtés istenének szimbóluma Anunitu: a háború istennője béres: Inanna istennő első férje Egyes források szerint a babiloni állatöv 17 csillagképből állt, mert a fecskét és a farkát nem tekintették külön konstellációnak. 04:32 A precessziót lásd a sorozat 4. részében: ruclips.net/video/wPt9xVsdB0E/видео.html 05:14 Ptolemaioszról részletesebben lásd: ruclips.net/video/GC3Lcp7uVpM/видео.html 07:04 A tavaszpont vándorlása a precesszió következtében (animáció - kerekített évszámokkal): ruclips.net/video/qlVgEoZDjok/видео.html 12:54 A refrakciót lásd: ruclips.net/video/ugRqaBuBYzs/видео.html 14:08 Az ekvátor (egyenlítő) kifejezés valójában a középkori latin circulus aequator diei et noctis (a kör, amely egyenlővé teszi a nappalt és az éjszakát) kifejezésből származik.
Az össz számitás feltételezett gömb formára végezték. Ebben nem vették figyelembe hogy egy bizonyos távolság után csak a merölegessen ránk esö fényt érzékeljuk. És mivel szemünk kör alaku, minden formát ugy látunk.
🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣
Tényleg kör alakú az emberi szem! Főleg a keleti embereknek kör alakú a szeme! Illetve nem is kör alakú, hanem mandula alakú a keleti emberek szeme. Tehát ebből az következik hogy ők nem emberek, hanem ufók!!! 😂😂😂😂😂😂😂 Személyes véleményem az hogy sürgősen el kell mennie egy bizonyos szakorvoshoz vizsgálatra, mert súlyos bajok vannak önnél. Az még hagyján hogy lapos a föld... De hogy az emberi szem kör alakú az nálam azt jelenti hogy a biológia órákat is kihagyta...
Kedves Tanár úr! Nagyon jók a videói, elkezdtem újra megnézni őket szépen sorban. Mindig találok bennük valami újat. Egy pontosítást engedjen meg! Kicsit fáj hogy Andrea Ghez-t lehagyta a 2020- as Nobel- díj emlegetésekor. Női szolidaritásból mondom. 😊
Elnézést kérek. Súlyos figyelmetlenség volt a részemről. A videót feliratozva és a megjegyzések között is pótoltam a hiányosságot.
Tanár Úr egy igazi úriember! ❤
🙂@@annamariabudavari
Csak egy irányban mért már valaki fény terjedési sebességet?
Ezt a kérdést nem egészen értem. A konkrét mérések mindig egyetlen irányra vonatkoznak, aztán elforgatják a mérési berendezést, és egy másik (egyetlen) irányban is megmérik. De lehet, hogy nem ezt kérdezte.
@@FiloFizika Az szokott bezavarni, hogy általában a kibocsátás és a mérés helye ugyanott van, és ebből az következik, hogy a mérés csak így végezhető el. Pedig úgy emlékszem, tanár úr is említette Roemert, akinek biztos nem volt interferométere.
@@zoltansinka7521 A fénysebesség egyirányú méréséhez el kell végezni az órák szinkronizálását, amihez viszont fel kell használni a fénysebességet. Ezért tudomásom szerint közvetlenül nem lehet mérni az egyirányú sebességet (lásd például: en.wikipedia.org/wiki/Speed_of_light ). De fénysebességet nemcsak a v=s/t képlet alapján lehet mérni, hanem például hullámhossz és frekvencia mérésével is (fénysebesség = hullámhossz x frekvencia, csakúgy, mint minden más hullámnál). Ez nagyon pontos mérésekre ad módot (lásd a fent idézett weblapot, amely további módszereket is ismertet). A témával kapcsolatban lásd még: en.wikipedia.org/wiki/One-way_speed_of_light
@@FiloFizika Nem kell ezt ennyire túlmagyarázni. Nem tudom ki volt az a barom, de valaki kitalálta (mikor, milyen kísérlet alapján (he-he), azt csak a jóisten tuggya), hogy oda egész más sebességgel terjed a fény, mint vissza, és fordítva, mert Einstein hülye volt, zs.dó volt, b.uzi volt, és becsapnak, elrejtik az igazságot, illuminati, szabadkőművesek, gyíkemberek, meg amit csak el lehet képzelni. Ez aztán terjed, mint a pestis. Van a kérdésnek másik változata is: "Mért-e már valaki laborban gravitációt, mert tuttommal nem!" (sic!) Azért említettem én is Romert, vagy mondanám Bradleyt, mert ők még jóval az interferométeres mérések előtt tevékenykedtek, addigra már el is porladtak, mégis (hellyel-közzel) ugyanúgy sikerültek a mérések, és csak bejövő fénnyel dolgoztak, viszont nem kellett szinkronizálniuk. (Nem) mellesleg köszönöm a válaszát és a tippeket.
Rendkívüli munka és tudás van ebben a csatornában, gratulálok hozzá! Egy kérdésem azért lenne: Ha a fekete lyukból semmi, még a fény sem szabadulhat, akkor hogyan tud vonzást gyakorolni bármire (a példában egy körülötte keringő csillagra)? A feltételezett gravitációs sugárzás mégis képes kilépni belőle? Inkább passzolna ide az az elmélet, miszerint a gravitáció a térből az anyag felé áramló “valami” (nyomóerő), mint egy “lasszó”, amit az anyag bocsát ki, hogy magához vonzzon egy másik anyagot.
A "klasszikus" felfogás szerint a gravitáció biztosítja azt a "színpadot", ahol a részecskék mozognak, ahol az események lezajlanak. Ilyen értelemben a fekete lyuk meg tudja görbíteni maga körül a teret, ehhez nem kell sugárzást kibocsátania. A "vonzás" abban nyilvánul meg, hogy a testek (pl. a körülötte "keringő" csillag) követi a téridő görbületét. A gyors gravitációs változások (pl. egy csillag összeomlása fekete lyukká) "megrezgetik" a téridőt. Ez a rezgés terjed tovább gravitációs hullámként. Ez megint nem a fekete lyuk belsejéből indul ki. Az más kérdés, hogy a modern fizika mindenféle kölcsönhatást (így a gravitációt is) igyekszik részecskék vagy virtuális részecskék cseréjére visszavezetni. Ám a gravitáció feltételezett közvetítő részecskéjét, a gravitont még nem sikerült megtalálni. Nem sikerült egyesíteni a részecskefizikát sem a gravitációval.
Nagyon szépen köszönöm a választ. De ha ez így van (miért ne lenne így), akkor nincs szükség gravitációs vonzásra (se taszításra), a test azért megy arra, amerre, mert neki arra van “előre”, az a számára az egyenes vonalú egyenletes mozgás. A négydimenziós térben mindenféle erő nélkül,,a számára “legrövidebb” úton halad. Egyenesen és egyenletesen. Ez csak a mi három dimenziós agyunknak “görbe”, azért keressük ezt a görbítő erőt, a gravitációt, gravitációs sugárzást - teljesen feleslegesen.
Tökéletes és szemléletes megfogalmazása az általános relativitáselmélet alapgondolatának. 🙂 Azonban a gyors változások (pl. két fekete lyuk összeolvadása) megregzetik a téridőt. A rezgés terjed gravitációs hullámként ("sugárzásként"). Tehát a gravitációs hullámok beleillenek ebbe a képbe, és nem feleslegesek.@@zoltanvarga9148