01:30 Klaudiosz Ptolemaiosz (i.sz. ~90-~168) görög matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő fő műve i.sz. 150 körül készült. A könyv címe a középkori arab fordításokból származik. Az arabok „al megisztének”, azaz a legnagyobbnak nevezték Ptolemaioszt. Az Almageszt a görög csillagászati ismeretek korabeli összefoglalását tartalmazza. Többek között 1022 csillag katalógusa és az ókori csillagképek felsorolása szerepel benne. A ptolemaioszi csillagképek listáját lásd: www.ianridpath.com/startales/almagest.html 03:28 Nemea városa Korinthosztól délnyugatra található a Peloponnészosz-félszigeten. 07:52 Fényességösszeadás/kivonás Excel-fájl: www.zmgzeg.edu.hu/tantargy/fizika/files/Mgosszead.xlsx Elméleti alapok: www.zmgzeg.edu.hu/tantargy/fizika/files/Mgosszead.pdf 10:08 A meglehetősen jellegtelen Hiúz csillagkép a Nagy Medve és az Ikrek között helyezkedik el. Johannes Hevelius alkotta meg a 17. században. Csak 3 csillaga fényesebb 4,0 mg-nál. A terület csillagait Ptolemaiosz "formázatlan"-nak nevezte. A csillagképet Johann Hevelius hozta létre a 17. században. Hevelius büszke volt látásának élességére. Az elnevezéssel arra célzott, hogy aki meg akarja figyelni a Hiúz csillagait, annak egy hiúz látásra van szüksége. 10:38 Az arabok által alkotott Gazella csillagképpel a sorozat 4. részében ismerkedtünk meg: ruclips.net/video/wPt9xVsdB0E/видео.html 11:48 Giuseppe Piazzi mérte meg először egy csillag sajátmozgását (61 Cyg, lásd a sorozat 5. részét: ruclips.net/video/6XfobEgyK-8/видео.html ). A palermói csillagkatalógussal a sorozat 7. részében találkoztunk. Ebben szerepeltek azok a csillagok, melyeket Piazzi utóda, Niccoló Cacciatore saját magáról nevezett el (α és β Delphini). A palermói katalógusnak a dián látható rovatai: sorszám, a csillag neve és fényessége, a rektaszcenzió órája és perce (az óra csak a változáskor van feltüntetve), a rektaszcenzió fok, ívperc, ívmásodpercben. Piazzi a Praecipua mellett lévő csillag pozícióját a rektaszcenzióban és a deklinációban mért eltéréssel adta meg. Átszámítva ez megfelel a videóban említett 5’ szögtávolságnak. A palermói katalógust lásd például: www.beniculturali.inaf.it/bookReader/index.html?f=RMSE005774_OAPA A Praecipua a 71. oldalon, a 46 LMi pedig a 72. oldalon látható (az alsó gördítősáv szerint a 87-88. oldalon). 13:12 Baily katalógusát lásd például: archive.org/details/cataloguestarsb00esqgoog/page/n8/mode/2up A Kis Oroszlán (Leo Minor) a 144. oldalon keződik a 7 LMi-vel, és a 170. oldalon végződik az 52 LMI-vel: archive.org/details/cataloguestarsb00esqgoog/page/144/mode/2up archive.org/details/cataloguestarsb00esqgoog/page/170/mode/2up Közben csak a β-t találjuk görög betűs csillagként: archive.org/details/cataloguestarsb00esqgoog/page/160/mode/2up Baily katalógusában hasonló hiba található az Egyszarvú (Monoceros) csillagképnél, amelynek nincsen α-ja és β-ja. Ezek hiányt azonban Benjamin Apthorp Gould, amerikai csillagász 1879-ben pótolta, amikor a 6 legfényesebb csillagot görög betűkkel látta el. Baily γ-ja lett aztán Gould α-ja. Gould katalógusa azonban csak a déli féltekéről megfigyelhető csillagképeket tartalmazza, ezért nem szerepel benne a Kis Oroszlán csillagkép. Így ennek továbbra sincs α jelű csillaga. 14:38 Klaudiosz Ptolemaiosznál nem szerepel a Bereniké Haja csillagkép, de Πλόκαμος-ként, azaz hajtincsként említi a csillagcsoportot. Pedig már Eratoszthenész is Bereniké Hajának nevezi az égboltnak ezt a területét az i.e. 3. században. A csillagképpel sorozatunk egy további részében ismerkedünk meg. Az egyes csillagképekben felhasznált görög betűk listáját lásd például: en.wikipedia.org/wiki/Table_of_stars_with_Bayer_designations 21:09 A SOHO-4000 üstökös mozgása a SOHO felvételein: ruclips.net/video/X4f5VSNn68E/видео.html Az üstököst a videón az előbb felfedezett (fényesebb) SOHO-3999 követi. 21:38 Giuseppe Donatiello felfedezése: skyandtelescope.org/astronomy-news/italian-amateur-astronomer-discovers-dwarf-galaxies/ A Donatiello I-et lásd például: en.wikipedia.org/wiki/Donatiello_I 24:37 Számos műkedvelő projekt listája megtalálható az alábbi webhelyeken: www.zooniverse.org/projects scope.pari.edu/ en.wikipedia.org/wiki/List_of_citizen_science_projects
01:30 Klaudiosz Ptolemaiosz (i.sz. ~90-~168) görög matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő fő műve i.sz. 150 körül készült. A könyv címe a középkori arab fordításokból származik. Az arabok „al megisztének”, azaz a legnagyobbnak nevezték Ptolemaioszt. Az Almageszt a görög csillagászati ismeretek korabeli összefoglalását tartalmazza. Többek között 1022 csillag katalógusa és az ókori csillagképek felsorolása szerepel benne. A ptolemaioszi csillagképek listáját lásd:
www.ianridpath.com/startales/almagest.html
03:28 Nemea városa Korinthosztól délnyugatra található a Peloponnészosz-félszigeten.
07:52 Fényességösszeadás/kivonás
Excel-fájl: www.zmgzeg.edu.hu/tantargy/fizika/files/Mgosszead.xlsx
Elméleti alapok: www.zmgzeg.edu.hu/tantargy/fizika/files/Mgosszead.pdf
10:08 A meglehetősen jellegtelen Hiúz csillagkép a Nagy Medve és az Ikrek között helyezkedik el. Johannes Hevelius alkotta meg a 17. században. Csak 3 csillaga fényesebb 4,0 mg-nál. A terület csillagait Ptolemaiosz "formázatlan"-nak nevezte. A csillagképet Johann Hevelius hozta létre a 17. században. Hevelius büszke volt látásának élességére. Az elnevezéssel arra célzott, hogy aki meg akarja figyelni a Hiúz csillagait, annak egy hiúz látásra van szüksége.
10:38 Az arabok által alkotott Gazella csillagképpel a sorozat 4. részében ismerkedtünk meg:
ruclips.net/video/wPt9xVsdB0E/видео.html
11:48 Giuseppe Piazzi mérte meg először egy csillag sajátmozgását (61 Cyg, lásd a sorozat 5. részét: ruclips.net/video/6XfobEgyK-8/видео.html ). A palermói csillagkatalógussal a sorozat 7. részében találkoztunk. Ebben szerepeltek azok a csillagok, melyeket Piazzi utóda, Niccoló Cacciatore saját magáról nevezett el (α és β Delphini).
A palermói katalógusnak a dián látható rovatai: sorszám, a csillag neve és fényessége, a rektaszcenzió órája és perce (az óra csak a változáskor van feltüntetve), a rektaszcenzió fok, ívperc, ívmásodpercben.
Piazzi a Praecipua mellett lévő csillag pozícióját a rektaszcenzióban és a deklinációban mért eltéréssel adta meg. Átszámítva ez megfelel a videóban említett 5’ szögtávolságnak.
A palermói katalógust lásd például:
www.beniculturali.inaf.it/bookReader/index.html?f=RMSE005774_OAPA
A Praecipua a 71. oldalon, a 46 LMi pedig a 72. oldalon látható (az alsó gördítősáv szerint a 87-88. oldalon).
13:12 Baily katalógusát lásd például:
archive.org/details/cataloguestarsb00esqgoog/page/n8/mode/2up
A Kis Oroszlán (Leo Minor) a 144. oldalon keződik a 7 LMi-vel, és a 170. oldalon végződik az 52 LMI-vel:
archive.org/details/cataloguestarsb00esqgoog/page/144/mode/2up
archive.org/details/cataloguestarsb00esqgoog/page/170/mode/2up
Közben csak a β-t találjuk görög betűs csillagként:
archive.org/details/cataloguestarsb00esqgoog/page/160/mode/2up
Baily katalógusában hasonló hiba található az Egyszarvú (Monoceros) csillagképnél, amelynek nincsen α-ja és β-ja. Ezek hiányt azonban Benjamin Apthorp Gould, amerikai csillagász 1879-ben pótolta, amikor a 6 legfényesebb csillagot görög betűkkel látta el. Baily γ-ja lett aztán Gould α-ja. Gould katalógusa azonban csak a déli féltekéről megfigyelhető csillagképeket tartalmazza, ezért nem szerepel benne a Kis Oroszlán csillagkép. Így ennek továbbra sincs α jelű csillaga.
14:38 Klaudiosz Ptolemaiosznál nem szerepel a Bereniké Haja csillagkép, de Πλόκαμος-ként, azaz hajtincsként említi a csillagcsoportot. Pedig már Eratoszthenész is Bereniké Hajának nevezi az égboltnak ezt a területét az i.e. 3. században. A csillagképpel sorozatunk egy további részében ismerkedünk meg.
Az egyes csillagképekben felhasznált görög betűk listáját lásd például:
en.wikipedia.org/wiki/Table_of_stars_with_Bayer_designations
21:09 A SOHO-4000 üstökös mozgása a SOHO felvételein:
ruclips.net/video/X4f5VSNn68E/видео.html
Az üstököst a videón az előbb felfedezett (fényesebb) SOHO-3999 követi.
21:38 Giuseppe Donatiello felfedezése:
skyandtelescope.org/astronomy-news/italian-amateur-astronomer-discovers-dwarf-galaxies/
A Donatiello I-et lásd például:
en.wikipedia.org/wiki/Donatiello_I
24:37 Számos műkedvelő projekt listája megtalálható az alábbi webhelyeken:
www.zooniverse.org/projects
scope.pari.edu/
en.wikipedia.org/wiki/List_of_citizen_science_projects
Köszönöm,hogy szórakozva művelődhetek.Nagyon élvezem a sorozatait.Ádám
😊
Köszönöm,hogy szórakozva művelődhetek.Régóta követem a sorozatait.Ádám
🙂