Видео

Köszönöm! Az önét már ismertem a Bakai Lajos csatorna alatti kommentek nyomán (és jobbnak, részletesebbnek tartom, mint az enyémet), csak azért nem voltam feliratkozva rá, mert nem tudok oroszul. Most viszont, hogy újra ránéztem egy-két videójára, észrevettem, hogy van magyar felirat. Úgyhogy a nyelvi akadály elhárult, én is feliratkoztam és sorban meg fogom nézni az összeset.

@@csabamolnar866 Köszönöm szépen, Kedves Csaba! Az első szárnypróbálgatásaim megtekintésétől viszont én magam is óvva inteném, ugyanis rettenetesen unalmasak! 🙂

Bármilyen soros Si dióda kb. 0,6 volttal csökkenti a feszültséget. Mondjuk 1N4007 vagy 1N4148. (A soros ellenállás hülyeség, mert az nem fix feszültséget csökkent, hanem áramfüggő, hogy mennyit. U = R * I.) Én nem barkácsolnék, hanem 1. Tennék bele AAA méretű Sanyo akksit, azok jól bírják. 2. Vennék egy korszerű egeret, például a Logitch-nek van olyan egere, ami egyetlen AA elemmel évekig bírja és ehhez ki sem kell kapcsolni, sőt, állandóan üzemkész, nem kell hosszabb szünet után sem nyomkodni a gombjait, hogy megérezze az elmozdulást.

@@csabamolnar866 köszönöm a segitséget😊 Kell neha egy kis kihivás ..még ha segitséggel is..

A rádióvezérelt órát én is nagyon jó ötletnek tartom, jelen időkben az a gond velük, hogy nagyon sok helyen nem működik, mert vagy az épületek árnyékolják le vagy valami más zavarja, elnyomja (ma már elképesztően sok rádiófrekvenciás adás van), vagy egyszerűen a távolság nem megfelelő, esetleg a rálátás nem jó. Az látszólag megoldás lenne, ha lehetne kapni olyan ketyerét, ami az interneten vagy a mobiltelefon-hálózaton vett adatokból, esetleg GPS adatokból előállítaná és sugározná a DCF77 kompatibilis jelet, de az sem lenne jó, mert akkor meg pont azok zavarnák egymást. Mivel jelenleg a WiFi az, ami gyakorlatilag minden házban van, talán a legjobb megoldás a WiFi hálózatra csatlakozni tudó, ezáltal önbeállító óra lehetne.

@@csabamolnar866 Nekem szerencsére szinkronizált ma is. Nagyon jó ötlet amiket leírt. A gyártóknak meg kellene valósítani.

Erre egy applikáció jelenleg nem képes. Az MI-t használva a videó elején látható, ömlesztett ellenállásokkal nem tudott mit kezdeni, a 6:57-nél látható 3 ellenállás esetén két próbát tett, az elsőnél összekeverte a színeket és rossz eredményeket adott, a másodiknál az értékeket jól állapította meg, de a tűrés barna csíkját aranynak érezte. Illetve látható, hogy kissé bele is zavarodott és lehet, hogy csak véletlenül jött rá a helyes eredményre, mert láthatóan 4 csíkosnak érezte az 5 csíkos ellenállásokat... Minden esetre ez is nagyon szép eredmény, de ilyen célra még nem használható. Íme a második, a végeredményt tekintve jó értéket adó próba kimeneti szövegfájla: Ellenállás (a kép tetején): Barna (1) Fekete (0) Piros (2, azaz 102102) Arany (±5% tolerancia) Ez 10×102=100010×102=1000 ohm vagy 1 kiloohm értékű ellenállást jelent ±5% toleranciával. Ellenállás (középen): Narancs (3) Narancs (3) Barna (1, azaz 101101) Arany (±5% tolerancia) Ez 33×101=33033×101=330 ohm értékű ellenállást jelent ±5% toleranciával. Ellenállás (az alján): Narancs (3) Narancs (3) Zöld (5, azaz 105105) Arany (±5% tolerancia) Ez 33×105=3,300,00033×105=3,300,000 ohm vagy 3.3 megaohm értékű ellenállást jelent ±5% toleranciával. Tehát a három ellenállás értékei rendre 1 kiloohm, 330 ohm és 3.3 megaohm.

Én sem értek egyet azzal, hogy színtévesztés miatt nem tanulhat az ember olyan dolgot, ami érdekli. Lehet, hogy a legjobb szakember lett volna, vagy programozó vagy bármi, hasonló. Ha elképzelem, hogy mondjuk teljesen színvak lennék és csak szürkeárnyalatokat látnék, akkor is meg tudtam volna oldani az eddig elvégzett munkáimnak a 99%-át. (Én elsősorban assembly nyelvű programozásban, C nyelvű programozásban és objektumorientált programozásban, áramkörtervezésben vagyok igazán jó, és ezekhez nem szükséges a színek látása. Bomba hatástalanítást és űrhajó vezetést pedig így sem vállalnék, hiába jó a színlátásom. Simán kihagyhatók azok a feladatok, mint mondjuk a villanyszerelésnél a vezetékek azonosítása szín alapján, még anélkül is marad bőven olyan terület, amit gond nélkül lehet végezni.)

Ma ez már nem kellene, hogy előforduljon, hacsak nem a felvétel vezető mély tudatlanságban szenved. A YT tele van olyan videóval, amely bemutatja annak a szemüvegnek a hatását, amely jórészt kiküszöböli a színtévesztést. A szerencsés "áldozatok" szinte sokkot kapnak, amikor meglátják, mennyire színesebb a világ.

@@riodrape7748 a MegaLag nevű youtube csatorna pont most leplezte le azokat a cégeket, amelyek azok mögött a szemüvegek mögött vannak. Sajnos azok a szemüvegek semmit sem érnek.

@@csabamolnar866 Valami ilyesmi lett velem is, átmentem a Ganz-ba és most már több, mint 10 éve programozó vagyok. A digitális áramkörökhöz amiket alkalmanként tervezek meg egyáltalán nem kell semmilyen színlátás, mert számítógépen tervezem őket és a használt programokhoz számokkal kiírják az ellenállások értékét.

Igaza van, mondhattam volna szebben is, máshogy is... Ha egyszer több időm lesz rá, leírom előre a szöveget és felolvasom. (De annyi szabadidőm valószínűleg soha sem lesz.) Addig marad a spontán szövegmondás, aminek elkerülhetetlen következménye, hogy nem optimálisak a megfogalmazások. (Utólag megnézve, még egyetlen videóm sem volt, amivel 100%-ig elégedett lennék, mindegyikben találtam én is részeket, amiket máshogy mondanék.)

@@csabamolnar866 Ez érthető és jogos , de úgy gondolom, mint tartalomgyártó felelősséggel tartozik az információk és a definíciók pontos átadásáért, ha már oktató jellegű videók készítésre adja a fejét.

Én meg éppenséggel dicsérni szeretném az előadót. Olyan tökéletes a szövegmondása, amilyet csak nagyon ritkán találni ezen a platformon. Élvezet hallgatni kimért egyenletes tempóját, értelemszerű hangsúlyozását, a fogalmak pontos megjelölését. Ha itt-ott mégis előfordul valami apróság - én semmit nem vettem észre, más talált - az betudható az élő beszéd sajátjának. Az ember nem gép, ennyi rugalmasság, az abszolút merev szabályostól való eltérés megengedhető. Én köszönöm a kedves igyekezetét, hogy ismereteinket bővíteni szeretné, és köszönöm kellemes és türelmes beszédstílusát! - @@bsvdoom

Jómagam elégedett vagyok, még az előadóval is, és inkább dicsérném, hogy érzékletesen, érthetően fogalmaz, amelyet sokan megnéznek, miközben ha korrekt módon adná elő, sokan meg sem értenék, nem ismervén az egyes fogalmak pontos jelentését, illetve a mögötte álló tartalmat. Továbbá megjegyezném, hogy a civilizációnkat átitató elégedetlenkedések lassan a végletekbe csapnak át. S bár senki sem hibás benne, hanem csak az a jóléti rendszer, amelyet évtizedek óta elkényelmesít és élvezetek garmadát kínálja, mégis ennek - a lassan jól kiismert - hedonizmusnak ez a súlyosan mérgező mellékhatása, amelyben a növekvő jóléttel is elégedetlenek vagyunk. A véglet ilyenkor - a történelmi tapasztalatok alapján - egy háború kirobbanása, amelyet senki sem kíván, mégis bekövetkezik.

@@riodrape7748 nem fogalmaz érthetően, pont ez a probléma, az indító kommentemben leírt "definíciónak" semmi értelme. De örülök, ha számodra ez érthető és erre tudsz építeni, gondolom a hullámgenetika is hasonlóan érthető és korrekt. És sajnos azok miatt tart itt a világ, akik úgy gondolkodnak, mint Te, és megelégszenek a szarral ami itt folyik.

Köszönöm.

Jól teszi, ha jó az ellenállás, egyszerűbb megmérni. Néha viszont nincs rá mód: mert már elégett, mert nem lehet hozzáférni a lábaihoz, mert párhuzamosan kapcsolódik vele bármi más, ami meghiúsítja a mérést. Ilyenkor jól jön, ha az ember le tudja olvasni a ráírt értéket. A tűrés csíkja egy kicsit távolabb van a többitől, ebből lehet tudni, melyik a jó irány. Illetve, ha ez nem látszik, akkor olvassa le mindkét irányból és józan ésszel próbálja meg kitalálni, melyik a hihetőbb a két érték közül. (Ez nem mindig segít.) A csatlakozó rádugás jó példa arra, hogy nem dugunk ész nélkül, csak azért, mert belemegy, főleg nem idegen eszközöket.

Köszönöm a válaszát. Van egy lapom ami tele van 6 színkódos ellenállással. Ott még a hőmérsékleti együtthatás értéke is fel van tüntetve. 😵‍💫

@@laczouser2970 Azt adja meg, hogy 1 °C változás hatására mennyit változik az ellenállás értéke. Ennek akkor van nagyon nagy jelentősége, ha olyan eszközt kell készíteni, ami nagyon pontos, például mérőműszert, kalibrátort, amiknek a pontossága gyakran 0,05% és 0,001% körül van. Ebben az esetben sokkal fontosabb, hogy mennyire stabil az ellenállás értéke a hőmérséklet megváltozás ellenére, mint a névleges érték (mert ez nem baj, ha nem pont egy adott érték, ugyanis ezt figyelembe lehet venni a kalibráláskor és mindegy, hogy 220 ohm vagy 115 ohm, egyformán jó lesz) vagy mint a teljesítmény.

Köszönöm. Ez volt a cél.

Használható, hiszen ugyanúgy melegít, az ónt ugyanúgy megolvasztja. Viszont nem célszerű. Egyrészt olyan típust kell választani, aminek a fém része (maga a forrasztó fej is) a védőföldre van kötve és természetesen csakis védőföldeléses konnektor aljzatba szabad dugni. Így az áramütés veszélyt és az érzékeny alkatrészek tönkretételét jó eséllyel el tudjuk kerülni. Másrészt a 230 voltos pákák általában nem olyan kifinomultan szabályozzák a hőt (egyes típusok sehogy sem, hanem annyira melegek, amennyire, nem állíthatók be), ezért a kis hőtűrésű alkatrészeket túlhevítve tönkretehetik azokat. Általában a 230 voltos pákák nagyobbak, ormótlanabbak. Röviden a válaszom: ha többször szükséges ilyen jellegű munkákat végezni, mindenképpen érdemes beszerezni egy 24 voltos, biztonsági transzformátorral elválasztott, jó minőségű pákát. Egyedi, alkalomszerű vagy SOS forrasztásra használható a 230 voltos páka is, de ha van ilyen is - olyan is, akkor nem javaslom. (Megjegyzés: a 220 volt az régebben volt, már régóta 230 volt a névleges, effektív feszültség. Egy korábbi, 220 voltos készülék továbbra is használható, mert általában bárminek működnie kell + 10% ... - 20% feszültségeltérés esetén is.

Köszönöm. Ötleteim már vannak, felszerelésem is, már csak hozzá kell kezdenem. Mindig az első a legnehezebb, azután a többi már jön magától. (Ez nagyjából minden másra is igaz.)

Ez így van, de minden más dolognál is, nem csak multimétereknél. Az igazán olcsó cipő, étel, játék, autó, szállás, stb. nyilvánvalóan azért olcsó, mert valami hiányzik belőle. A drága általában azért drága, mert prémium minőség. Illetve néha azért, mert átverik az embert vele. Viszont ami hosszú éveken, évtizedeken át drága és mégis sikeres termék, arra mondhatjuk, hogy garantáltan jó is. Multiméterekre szűkítve a dolgot: nyilvánvaló, hogy egy 2 eFt.-os multiméter nem tudja ugyanazt, amit egy 300 eFt.-os vagy egy 5 millió forintos kalibrátor. A kérdés az, ki mire akarja használni. Aki például 1,5 voltos elemek feszültségmérésére, annak elegendő a pár ezer forintos, mert 1% pontosságot azok is tudnak. Aki feszültségreferenciákat tartalmazó, percíz mérőeszközöket akar kalibrálni, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia és ismernie kell a mérések összes elméleti- és gyakorlati tudnivalóját.

A túláram védelem viszonylag egyszerű: egy olvadóbiztosítót kötnek sorba és maga a sönt ellenállás úgy van méretezve, hogy kibírja azt az időtartamot, amíg ki nem old a biztosító. Feszültségnél nehezebb a védelem, mert egy soros ellenállás és egy párhuzamos zener-dióda megvédené, de mindkettő rontana a pontosságon, főleg nagyobb feszültségek esetében. Ezért a digitális multimétert úgy készítik el, hogy a túlfeszültséget általában kibírja a megengedett, legnagyobb értékig. Pl. ha 600 volt a legnagyobb mérhető feszültség, akkor ezt jó esetben akár 20 voltos állásban is kibírja. Viszont a legnagyobb feszültségérték túllépésénél már nincs külön védelem, mert minden ilyen mérési hibát okozna és általában nincs is rá szükség. Tanács: ha olyat mér, aminek nem tudja a feszültségét előre (pl. elektromos rovarölő eszköz feszültségét, ami 2-3 ezer volt is lehet vagy villanypásztort vagy TV katódcső feszültséget), akkor készítsen a műszer elé védelmet vagy ami még jobb, ne mérjen ilyeneket, mert egy általános célú multiméter nem erre való, ha átüt a mérővezeték, meg is ölheti.

Nem tudom, mit jelent a beépülő alkatrész kifejezés. Azt kell tudni, hogy 35 éve még a kiforrasztott, kitermelt, használt, de működő alkatrész is értékes volt, mert nagyon gyenge volt a beszerezhetőség és sokba is kerültek. Ma már még a használatlan alkatrészek is inkább elektromos hulladéknak minősülnek, azaz negatív értékük van. Hiába van tele egy PC tápegység jobbnál jobb alkatrészekkel, senki sem szedi szét és nem rakja el típus szerint azokat, mert vagy nem is ért hozzá vagy nem adódik normális felhasználási lehetőség. Azt javaslom, hogy konkrétumokat kell írni, hogy milyen alkatrészek ezek (lehetőleg típusszámmal leírva, hogy mondjuk PIC12F683 mikrokontroller) és lefényképezve meghirdetni a Vaterán vagy hasonló oldalakon. Ez volt az eladás rész. Az újrahasznosítás attól függ, mennyire értesz hozzá. Ha semennyire, akkor számodra csak hulladék, ha nagyon, akkor úgyis tudni fogod, jó lehet-e valamire.

A my64 egy egész jól használható típus, ismerem. Ha valaki vigyáz az eszközeire, akár évtizedekig is működhetnek. Az analóg multiméter és az oszcilloszkóp nem tudják egymást kiváltani és nem is egy árkategóriába esnek. Az analóg multiméternél kifelejtettem a videóból a lényeget: a másik előnye, hogy a feszültségméréshez és az áramméréshez nem igényel tápellátást, ezért napokig, hetekig, vagy bármeddig is használható folyamatos mérésre, mert nem kapcsol ki és nem meríti le az elemet. A dinamikus megjelenítési mód és az elem nélküli működés az a két ok, ami miatt létjogosultsága van még a jelen időkben is.

@@csabamolnar866 Igen de már egy szkóp is nagyon "olcsó" (persze olcsó húsnak...), de igazad van kell hozzá egy számítógép, vagy egy tápellátás.

217 °C. A típusszámot beírva a Google keresőbe megtalálható és letölthető részletes adatlap.

Ez olyan hozzászólás, mintha egy autó vezetéstechnikai videóhoz, amiben a helyes sebességváltó-kezelést mutatják be, odaírnám, hogy "LÉGFRISSÍTŐ LEJÁRATI IDŐ. !!!!!?????". Ezek itt konkrétan SMD ellenállások, a szerkezetükből adódóan nem érzékenyek az elektrosztatikus feltöltődésekre, illetve itt fel sem merül ennek a lehetősége.

Mi van? Ezek ellenálások. IC-knél tranzisztoroknál esetleg. Ott sem mindig szükséges. Amikor a cégnél forrasztasz akkor mindig kösd be magad mert betanított melós nem műszerész. Nem tudja mit forraszt éppen.

Igen. E-mail cím a weblapon.

Természetesen, csak beltérre jó, mert egyáltalán nem vízálló. Igaza van, ezt kihangsúlyozhattam volna, nehogy valakinek esetleg eszébe jusson egy ilyet kivinni a szobából és kitenni mondjuk a házfalra, ahol ráfolyik az esővíz. Sajnos nem gondol az ember minden eshetőségre egy videó elkészítésekor, utólag viszont már nem engedi meg a RUclips a videóba való beszúrást vagy az újratöltést. Így marad az, hogy a szövegbe beleírom, a semminél ez is több. Köszönöm, nem árt erre felhívni a figyelmet.

Így van. Nagyon értékes, gyakorlatias hozzászólás. Köszönöm. (Kicsit olyan ez az ólommentes forrasztás, mint a dohányzásmentessé tett kocsmák: kevésbé károsítja a jelenlevőket, de pont az egésznek a lényege, az élvezeti értéke veszik el.)

Te meg ne lennél ennyire analfabéta, nem mellesleg, mintha bárki tehetne egyes beszédhibákról. Nézz már magadba, aztán pofázz itt másnak! Tuti fideszes vagy.. azok ilyen nyomorult, magukat tökéletesnek, felsőbbrendűnek érző hazaáruló szarok... Hitler tatonc..

Alapvetően olyan hőfok kell, ahol már garantáltan folyékonnyá válik az ón, de még nem megy tönkre az IC. Ezen kívül arra is gondolni kell, hogy a környezetében lévő egyéb alkatrészek (tipikusan szűrőkondenzátorok, ellenállások, tranzisztorok) ne potyogjanak le a hő hatására, mert még ha nem is vesznek el és ha vissza is lehetne forrasztani, nem lehet tudni, melyik hol volt eredetileg. Hamarosan (heteken belül) lesz egy majdnem ilyen videóm (hangkártyában IC csere), de addig is azt tudom javasolni, hogy elő kell szedni valamit, ami már értéktelen és van benne hasonló, sok lábú, sűrű lábú IC és azt kell kiforrasztani, majd vissza. Ilyen lehet például régi router vagy PC alaplap, azokon tét nélkül lehet gyakorolni.

@@csabamolnar866 köszönöm a gyors valaszt

Üdv, Hol talált kisebb kiszerelésben pasztát? Köszönöm az infót: B. Gábor

Szabad tudni hogy milyet és hol?

@@bleak0218 Nem tudom hol vettem már és mia a márkája de Gugli a barátod... fog találni :)

A leírásban szerepel ennek a típusnak a neve. Azóta vannak újabb, többet tudó, szebb, dobozolt változatok is. Amikor megvettem, akkor kínából, az eBay-en keresztül, ingyenes szállítással, 95%-os eséllyel meg lehetett kapni 3-7 héten belül a megrendelt árut. Azóta jött a kötelező VÁM és ÁFA, illetve bizonytalanná vált a megérkezés, ezért én elengedtem ezt az eBay vonalat. Én, ha most kellene ilyesmi, Magyarországról venném meg, mondjuk a Vaterán néznék szét vagy hasonló oldalakon. Gondolom, az csak vicc volt, hogy a hibás alkatrészt is felismerő tesztert kellene csinálni... Mint tudjuk, ilyen nincs és nem is lesz, mert ezek csak a két vagy három kivezetést érzékelik elektromos szempontból, de nem "látják", hogy mi az. Márpedig egy hibás alkatrészen nincs mit mérni, sőt, egy átlagos műszerész még egy hibátlan alkatrészről sem tudná megmondani, hogy mi az, ha csak a 3 pontot kapná meg, hogy tessék, lehet mérni rajta. Ehhez képest ezt a teszter gyakorlatilag 100% pontossággal "kitalálja", milyen alkatrészről van szó.

@@csabamolnar866 Köszönöm szépen gyors és kimerítő válaszodat! Jó egészséget kívánok neked. Gábor

10 mm átmérőjűt.

Köszönöm, most inkább feleslegesen sok van nekem is, de ha szükségem lesz rá, szólok. Ha félreértettem és pont neked van szükséged pasztára, tudok eladni, mert nekem sokkal több van, mint amire szükségem van.

@@csabamolnar866 Gondoltam, hogy veszünk és felezzük az árat és a mennyiséget. Viszont, ha valóban adsz el belőle, az érdekel.

@@gyulaszilagyi1171 Rendben. Írj az email címemre, megbeszeljuk a részleteket.

Először is ki kell sütni a kondenzátort, tönkre ne tegye a tesztelő gépet az esetleg benne maradt feszültség. Azután olyan multiméter kell, ami azonnal sípol (nem késleltetve, hanem egyből) a rövidzár kereső módban. A kisütött kondihoz érintve a mérőcsúcsokat, sípol egy rövidet a multiméter. Ezután megcserélve a két mérőfejet, ismét sípol egyet. Eleketrolit kondenzátoroknál általában a helyes polaritás esetén rövidebbet sípol. Aztán lehet úgy is (csak ez nehézkes, nagy sorozatnál érdemes csak), hogy jó nagy ellenálláson keresztül tölti mondjuk 10 voltos tápfeszültségről és a multiméterrel nézve látja, hogy szépen, lassan nő rajta a feszültség. A töltést levéve marad a feszültség, ugyanazzal az ellenállással kisütve pedig csökken. Mondjuk abban az esetben, ha nincs se a videóban látható célműszer, se direkt kapacitásmérő, akkor én egy harmadik megoldást választanék, főleg, ha sok kondenzátorom van tesztelésre: építenék egy egyszerű kis astabil multivibrátort (például az olcsó és közismert 555 típusú IC-vel), a kimenetén LED és hangszóró lenne (persze áramkorlátozó ellenállásokat sorbakötve), a frekvenciameghatározó kondenzátornak pedig a helye ki lenne hagyva, ide tenném a tesztelendő kondenzátort. A LED villogna, kisebb kapacitású kondenzátor esetén a hangszóró sípolna, ha jó a kondi. Sőt, egy idő után a hang frekvenciája alapján elég jól meg lehet saccolni a kapacitását. A beépített kondi tesztelhetősége attól függ, mik kapcsolódnak vele bárhuzamosan. Ha például tekercs vagy kis értékű ellenállás, akkor nem tesztelhető, nem is mérhető, nincs mese, legalább az egyik lábát el kell emelni a NYÁK-ról a tesztelés idejére.

@@csabamolnar866 Köszönöm az ötletet -- ez nagyon praktikus kis megoldás ,és idő spórolás egyben ../látni ,hallani/ egyben -- már csak az a kérdés ,hogy esetleg építve van ilyen valahol ? Mert ugyebár ez is tök jó szerkezet ..

Nekem ez bevált, mert szobahőmérsékleten is megőrzi a minőségét. Illetve már sok éve lejárt az egy év szavatossági ideje és még mindig jól működik, igaz, hűtőszekrényben és légmentesen tárolom. Kisebb adagot nem adtak belőle, pedig igény biztos lenne rá, nekem megvan még a doboz pasztának legalább a 4/5 része. Hogy milyen márkák vannak, amiket egész kis adagokban árulnak, azt nem tudom, mert nem végeztem ilyen próbákat. Ha nem túl drága és ha van többféle, a kipróbálást javaslom, esetleg fórumokon meg lehet kérdezni, vannak-e konkrét tapasztalatok. Nekem az a tapasztalatom, hogy hobbi célra, húsz-harminc átlagos, kisebb NYÁK-hoz 4-5 köbcentiméter bőven elég.

Igen. Itt vannak az én videóim, de vannak sokkal részletesebb, külföldi videók is. Én 10 évesen kaptam egy csehszlovák pillanatforrasztó pákát és úgy tanultam meg a forrasztást, hogy nem volt senki, aki megmutatta volna, nem volt szakember a családban, nem volt internet, semmi. Utólag azt mondom, hogy amit egy jó szakember fél óra alatt megmutathatott volna, arra két év alatt jöttem rá, a saját káromon tanulva, hogy mit és hogyan kellene csinálni. Ma már ez sokkal egyszerűbb. Azután olyan szakközépiskolába mentem, ahol kellett forrasztani is, volt Weller páka is, addigra már én tudtam a legszebben forrasztani az osztályban. Ezeket csak azért írtam le, hogy biztassam, hogy ha nulláról is meg lehet tanulni gyerekként, akkor ennyi internetes anyag alapján, gyakorlással, kb. 1 nap alatt akár profi módon menni fog. Viszont ötletnek jó, majd csinálok egy olyan videót is, ahol teljesen kezdőknek mutatom meg, hogy kell elindulni.

@@csabamolnar866 köszönöm hogy ilyen hamar válaszolt,szuper akkor teszek egy próbát

Az Sn62Pb36Ag2 ólmos. Ezt akkor érdemes használni, ha kezdő vagy és szükséges az a plusz, amit az ólmos forrasztószer minősége biztosít. Az Sn96Ag3Cu0,5 ólommentes, így egészségre kevésbé káros, de sokkal csúnyább lesz a forrasztás és nehezebb bánni vele. Javaslom a 001 és 003 videóim megnézését, ezekben erről is van szó.

Köszönöm a hasznos hozzászólást! Mint a videó készítője, reagálok rá: - A NYÁK-ot én terveztem, a 4 db. ónozható kocka pont ezért került rá: az utolsó lábakról lehet áthúzni, átúsztatni az ónt ezekre. Amennyiben gépi forrasztással dolgozó, profi beforrasztó cég végzi el a forrasztást, akkor ezekre nincs szükség, de kézi forrasztásnál nagy segítség. - 2: a csavarhúzós megoldás nagyon hasznos, majd bemutatom egy újabb videóban. -3: ez így van: meglepően jól és meglepően szépen lehet forrasztani az ólmos ónnal. Személy szerint nem a bálnák kihalása miatt aggódom, hanem saját kihalásom miatt, ezért a való életben is tartózkodom az ólmos óntól, nem csak a videó kedvéért használtam ólommenteset. (Sőt, a videó kedvéért ólmosat használtam volna, hogy mindenki lássa, mennyire szép lett a munka. Viszont érdemes bemutatni egy összehasonlító videóban az egyik és a másik eredményt.)

@@csabamolnar866 Én 30 éve dolgozok ólmos ónnal. Teljesen normális vagyok tőle. Még a hangok is ezt mondják.

@@arpadszeiff Én 40 éve (bár nem hivatásszerűen, csak amikor dolgom akadt) és csak néhány éve álltam át az ólommentesre. A mérleg egyik serpenyőjében ott vannak azok a forrasztónők, akik napi 8 órában, évtizedekig forrasztottak és semmi bajuk sem lett, a másikban pedig azok véleménye, akik szerint, ha a szervezetbe kerül (szájon át vagy belélegezve), akkor igenis, hogy rákot okozhat azoknak, akik hajlamosak rá. Persze ez minden másra is igaz. Például asztalosból és hentesből is van olyan, akinek meg van mind az öt ujja és olyan is, akinek kevesebb. Szerencse kérdése is. Annyi pozitívumot tudok mondani, hogy számomra megnyugtató az érzés, hogy egy veszélyforrással kevesebb, bár a forrasztás eredménye egyértelműen csúnyább, nehezebb dolgozni az ólommentessel és a páka csúcsot sokkal hamarabb eloxidálja, elfogyasztja, mint az ólmos.

@@csabamolnar866 Amúgy sok múlik az elszíváson, elterelésen. Nagyon minimális munkaasztal kiegészítés kell, hogy a gőzeit az ember ne szívja be forrasztáskor.

Örülök neki, hogy gyakorlati haszna is lett a videónak. Pont ilyen célból mondtam a kvarc-cserét, mert nagyon sok helyen akad túl sokat késő vagy túl sokat siető óra és általában nem tudják a műszaki emberek sem, hogy ezzel nem kell együtt élni, hanem ennyire egyszerű megoldani a problémát.

Igen, jó ötlet más megoldásokat is ismerni, főleg akkor jön jól, ha nincs kéznél kiforrasztó szalag. Egy 1206 méretű, SMD ellenállást minimum 4-5 módszerrel is el lehet távolítani és azon belül még vannak a variációk. Ha lesz időm, készítek külön egy ilyen videót is, ami csak a kiforrasztási módszerekről szól. Ebben a konkrét videóban azért vettem le az ellenállásokat, mert el voltak mozdulva, összeértek, ezért ez volt a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás.

Igen. Azt nem tudja az elektronika, hogy 9 voltos elemről vagy 9 voltos tápegységről kapja a tápfeszültséget, ezért ugyanúgy fog működni. Viszont mivel úgyis kikapcsol rövid idő után és kikapcsol állapotában egyáltalán nem meríti az elemet, nem látom értelmét a tápegység használatának.

@@csabamolnar866 Köszönöm a gyors válaszát. Nálam gyorsan merül az elem.

@@feri950 Ezek a kis mérőműszerek úgy működnek, hogy egy külön áramkör (ha jól emlékszem, két tranzisztoros) biztosítja, hogy kikapcsolt állapotban szinte nulla áram folyjon. Ez annyit jelent, hogy jóval kevesebb, mint 1 uA, csak nA (nano-amper) tartományba esik, ami az elemet nem meríti le kikapcsolt állapotban. Ezt úgy tudja megnézni, ha egy árammérőt sorba kötve az elemmel, megméri ezt a kikapcsolt áramot. Ha ez nagyobb, mint 1 uA, akkor nem jó benne valami vagy esetleg nem így oldották meg, hogy kispórolják ezt a néhány plusz alkatrészt. A másik ok lehet az is, ha pont bekapcsolt állapotban vesz fel nagyobb áramot, mint ami indokolt lenne. Ezt okozhatja például az, ha mondjuk a mikrokontroller két lába között (vagy bárhol máshol) ónzárlat van és emiatt bekapcsolt állapotban plusz áramok folynak, ha az egyik láb L, a másik H szinten van. A harmadik eset, hogy nincs semmi baj, de olyan sokszor, szinte folyamatosan használja, hogy emiatt merül le az elem. Mindhárom esetre megoldást jelent egy 9 voltos tápegység az elem helyett, ahogy azt eredetileg kitalálta.

@@csabamolnar866 Köszönöm Ezeket mind megfogom nézni.