Köszi a videóidat. Minden alkalommal megnézem őket. A lányom 9 éves, és most kezd érdeklődni a tudományok iránt, így most vele nézem újra a sorozatot. 95%ban megérti amiről szó van, így mondhatom hogy tényleg jól magyarázol :)
Remek videó lett, rég vártam ezt a témát. Majd csinálhatnál a jövőben olyan videót is, amiben az említett módszerekről beszélsz, amikkel a tudósok a sötét anyagot próbálják "kivilágosítani".
Köszi hogy minőségi tartalomat hoztok hétről hétre! Bár az iskolákban magyaráznának ilyen " egyszerűen " érthetően, manapság már igen ritka hogy valaki rajong azért amit csinál, szóval remélem még jó ideig jönnek a videók! 🔭📡
Ezzel a videóval nem tudok betelni. Annyira érdekes ez! Keresgéltem más videókat is a sötét anyagról, de az az igazság, h ez a csatorna nagyon nagyon magasra tette a lécet! 7:00-től valami elképesztően jó a vizuális élmény+ hozzá a hangod, nincsenek szavak rá👌🏼
Mindig őszinte csodálattal figyelem a tudományos kutatók megismerésre irányuló munkásságát. Leleményességük, mellyel egyre pontosabb lát-képekre alkalmas technikájukat fejlesztik, szintén elismerésemet élvezik. Viszont ugyanúgy döbbenettel fogadom a következtetőképességük hiányosságait, ordító önellentmondásait. Ezek közül most a felfedezéseik, elméleteik megnevezését emelném ki - amik nyilván beszédes nevek, ami számomra mögöttes szándékot sejtet. "Sötét anyag". Sötétnek feltételezni, nevezni valamit, aminél olyannyira sincs tisztább, világosabb (ha egyáltalán van), hogy még az üvegnél is átlátszóbb, mert nemcsak szemmel, de még az infra cuccaikkal sem látják tudósaink és a fényt sem töri. Semmit sem fed vagy takar el, ám valami módon mégis ott mutatkozik. Akár azt is mondhatjuk antinómiaként: nincs "szellemibb anyag". De kezdhetjük a "fekete lyukak"-nál. Elmondják, még a fényt sem ereszti magából, akkora a vonzása (vonzódása) - tehát jelenleg nem ismerünk a Világmindenség számunkra megfigyelhető részében olyan valamit, ami több fényt (fotont) tartalmazna. Naggggyon logikus, hogy "fekete" cimkét kap. (Hacsak nem direkt akarnak lefedni vele valami más tudást. Nem ez lenne az egyetlen, amiről úgy vélem míg a tudomány és a művészet nem szabadul ki a politika erős befolyása alól, addig ez nem is változhat meg. Vagy legalábbis semmi biztosat nem tudhatunk ezügyben.) És ez nem pusztán címkézési kérdés, hiszen a továbbgondolkodást szerintem mindenképpen befolyásolja. Ezért sántít számomra az a magyarázat, hogy azért neveik így, mert "sötétben tapogatózunk a természetét illetően". Csakhogy ez a hozzáfűzés nem terjed a nevével együtt - mint az előre kiszámítható, a nép csak azt szűri le belőle, hogy több a sötét és fekete, mint a világos és látható... (de ez már megint politika) Az messzire vezetne, és nem is e csatorna témája, hogy ez is olyan kérdésnek tűnik, amiben egyelőre a hagyomány jobban eligazít, mint a tudomány. Viszont bíztató, hogy a tudomány gyorsuló tempóban igyekszik felzárkózni, szerintem nem is eredménytelenül. Amúgy Gergő összeállításait azért is kedvelem, mert láthatóan igyekszik nem állást foglalni a még nyitott kérdésekben (és melyik nem az), inkább csak az ismert eredményekre koncentrál, a lehető legtényszerűbben. És egy utóirat, hogy ilyen vélemény is legyen: nekem ez a zene tetszik jobban. ;-)
Na máma olyan hasznosnak érzem magam, voltam sétálni 9km-ert, sütöttem sütit, gitároztam úgy, mint még sose és mindemellett még tanultam is egy keveset egy nagyon érdekes anyagról. Köszönöm, hogy ezt is hozzá tetted a napomhoz! Csak így tovább! 15/F
"voltam sétálni 9kmert" Ezzel azért okoztál nekem egy kis fejtörést. Időbe tellett, mire rájöttem, hogy azt akartad írni, hogy 9 km-t. De őszintén örülök, hogy jó napod van.
A videó most is szuper! 👏😃 Elmélkedem... Régebben ismerték az anyagokat, pl. vas, réz, rájöttek hogyan kell megmunkálni, ötvözni. De az sokkal később derült ki, hogy ezek az anyagok atomokból állnak, sőt az atomok is több elemből tevődnek össze. Ugyan ez nem kézzel fogható dologgal pl. a mágnesesség. Találtak furcsa anyagot, de hogy azt a tulajdonságot elektromossággal szabályozható formában is elő lehet állítani, csak később jöttek rá. Talán mostanság is ez a helyzet, csak egy picit változik a képlet. Most már tudatosan keressük a "valamit" (azaz a sötétanyagot, és a hatást a sötétenergiát), de eljön az az idő, amikor rájövünk, ki tudjuk mutatni. Sőt... Felhasználni, szabályozni, alkalmazni... UI: Izgatottan várom a további részeket! 😉
Nagyon jó volt! Végre valaki értelmesen el tudja magyarázni a sötét anyag lényegét! Ez így még nem volt meg. Ezer köszönet a videóért. (egyébként itt a Földön is lehet tanulmányozni a sötét anyagot, elég megnézni a tévében egy műsort Győzikével)
Újabb remek videó, köszönjük szépen!🙂 Ahogy a részeket daráltam oda, majd vissza -ezek kapcsán pedig böngészgettem is a témában-feltűnt valami, ami talán triviális, de talán megérne egy kis-okos epizódot: Az égitestekről, galaxisokról, meg úgy általában az univerzumról közölt képek között nagyon sok az utómunkázott felvétel, illetve manapság is sok a fekete-fehér fotó. Illetve, bár gondolom a nagy adattömeg, és kis sávszélesség az oka, de relatíve kevés a videófelvétel is. Szerintem hiánypótló lenne, ha a különféle képalkotási megoldásokat, esetleg a fenti dolgok miértjét összeszefoglalnád🙂
Köszi, nagyon jó lett. Az az érdekes, hogy 99%ban mindent tudok, amit elmondasz, mégis minden egyes szavadon csüngök :D Egy kérdés és egy megállapítás: a zene az Eve Online-ból van? Illetve az elején azt mondod, h minden galaxis távolodik tőlünk. Ez ugyebár nem igaz.
Nem tudom mennyire okés más csatornát itt "reklámozni", de a Kurzgesagt "The final border" videója erről szól lényegében, kicsit lehangoló tud lenni valamilyen szinten, de szerintem megéri megnézni.
Lehet furán hangzik, hogy ilyet írok ezen a csatornàn, de ahogy beszéltèl a sötét anyagról, nekem Isten jutott eszembe, mármint az az ősi erő/energia, ami ‘felelős’ lehet azért, ahogy kialakultak a dolgok, úgy értem a fizikai törvènyek/törvényszerűségek is okkal kell történjenek. Sokan azt mondják, a vallás és a tudomány üti egymást, de én mióta a csatorna videóit nézem, úgy érzem, más dimenziókba kezd kerülni az Isten-hitem. Pár mondatban nehéz ezt visszaadni, de valami nagyon izgalmas és érdekes érzés ez😌
Én is átestem már ezen. A mindennapjainkban jelenlévő, ún. megtartó Isten létezésében cseppet sem hiszek, de a teremtő Isten - használhatjuk rá ezt a nevet, úgysem tudjuk, miről beszélünk - egykori létezéséről hajlandó vagyok elgondolkozni, az eredményességben való reménykedés nélkül. Annyi zűrös dolog van akár csak a földi biodiverzitásban is, hogy felmerül az ötlet, hogy mindezt a vak véletlen számlájára írni kicsit túlzásnak látszik. Ugyanígy kételkedhetünk magának az anyagnak a véletlenszerű, esetleges születésében is, a leheletfinom egyensúlyt eredményező fizikai állandók spontaneitásában is, és mindez nem akadályoz bennünket abban, hogy ezt az egészet egyszerűen Természetnek nevezzük, és adottként kezeljük. A miszticizmus igénye érthetően merül fel, valójában a fizikusok is misztikus valóság bizonyíthatatlan teóriáiban hisznek, csak ők dolgoznak is ezeknek a teóriáknak a naprakészen tartásáért.
Szia! A videó nagyon jól sikerült, már vártam, hogy ez a téma következzen. Viszont a régi aláfestő zene szerintem jobban illett a csatornádhoz Nekem zenészként is jobban tetszett.
Érdekes téma. Erre csak azt tudom mondani, amit a székely bácsi mond amikor kijön a moziból, miután megnézte a Star Wars-t: "Na, ezt még én sem hiszem" :D
Nagyon örülök ennek a résznek, nagyon érdekelt a téma és sok kérdésemre választ kaptam. A sötét energiás részig meg vágom már a centit. Viszont ezek alapján akár az anti anyag is felmerülhet mint téma?
Elsődleges mezők elmélet, alapján cáfolják a sötét anyag és energia létezését. Viták vannak folyamatosan a 2 elmélet kutatói között. Elég érdekes mind a 2 lehetőség.
Erről van szó, ezt hívjuk sötét anyagnak. Az biztos, hogy gravitációs hatása van, ami pedig a tömeggel rendelkező anyagnak van. De mégsem tudunk róla semmi mást.
Ez a legvalószínűbb. Ahhoz tudnám ezt hasonlítani, mint amikor 1590 környékén Kepler elkezdte kapizsgálni, hogy valami erő hathat a bolygókra, és ezt tartja őket a pályájukon. Ez az erő feltehetően a Napból származik és a távolsággal arányosan gyengülhet. Aztán 1680-ban jött Newton és leírta a tömegvonzást majd összeállt a kép (bár Kepler ezt már nem élte meg). Érdekes belegondolni, hogy ez csupán 350-430 éve volt.
@@darumisi Akkor szerinted is még csak most éljük meg, talán mint Newton és Kepler, Galileo, Arisztotelész vagy a Fáraók mérnökei netalántán aki pattintotta az első követ?? Csak sejtjük vagy hinni véljük.....
@@andrasdemeter6477 Eh... ez jó kérdés! :) Az biztos, hogy ma olyan megfigyelő eszközeink vannak, amire nem hogy 2-3 száz éve, de még 50 éve sem gondoltunk. Olyan, mint a CERN LHC részecskegyorsító,a Virgo obszervatórium (gravitációs hullámok), és persze a most üzembe álló James Webb űrteleszkóp (ami kb. Hubble űrtávcső a négyzeten). És persze ma már nem pár polihisztor gondolkodik a kérdéseken, hanem szakosodott mérnökök ezrei, tízezrei keresik a válaszokat. A zavarba ejtő az, hogy minél több ilyen eszközünk van, annál biztosabbak vagyunk, hogy nagyon-nagyon keveset tudunk a minket körülvevő világról. Tehát az, hogy világképünket formáló válaszokat kapunk a közeljövőben, szerintem eléggé valószínű.
Köszönöm a videót! Honnan veszik, hogy a barionok végső soron kvarkokból épülnek fel? Miért találták ki a kvarkelméletet, minek a megmagyarázására volt ez szükséges?
Szia! Laikus vagyok, de egy kérdés felmerült bennem... Mi van akkor, ha a sötét anyag az maga a gravitáció? Csak azért nem működnek a modellek a galaxisok esetében, mert egy galaxisban az apró csillagok gravitációjátnak (+a feketelyukak természetesen) nettó összegét számolják (gondolom én). Mi van akkor ha ezeknek a gravitációja nem úgy hat egymásra, ahogy mi ezt gondoljuk, hanem az egyes gravitációs mezők gerjesztik egymást. Vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy másképp hatnak egymásra akkor, ha az anyag nem tömör és ezért a galaxis külső csillagai kapnak egy kis plusz vonzást a peremen a belső gerjesztett tértől. Vagy a másik gondolatom, hogy nem a tér tágul, hanem a lufis példát használva nem egy lufit fújunk fel, hanem a tér fix és apró lufikat engedünk le benne, azaz minden önmagába zsugorodik/zuhan össze. Ennek az össezuhanásnak a mértéke a galaxis ritkább területein fokozottabb mértékű, de ahol sűrűbb, a galaxis ott van egy ellenhatás, egy energia csomósodás, ami ezt az összehúzódást némiképp gátolja. A galaxis peremén lévő csillagokat pedig meg"tolja" ez az anyagösszehúzódás és ezért keringenek gyorsabban a vártnál. Mondjuk az is igaz, ha a gravitációs mezők nem "olvadnak" össze, akkor egy galaxis gravitációja nem idézhetne elő gravitációs lencsehatást... vagy nem így. Biztos vizsgálták már a csillagok gravitációs lencsehatása és a galaxisoké közötti különbséget (mármint, hogy van-e?)... Hálás köszönet a munkádért! Tisztelettel egy rajongód!
Elképesztő lett ez a video. Így már végre érthető, hogy miként marad egyben egy Galaxys és nem esik szét. De egy dolgot nem értek pedig rendesen elmagyaráztad a videoban. Még pedig azt, hogy létezne az, hogy sötét anyag Gravitációs ereje tartaná egyben a Galaxysokat? De ha mindenütt jelen van akkor szét kéne húzza a Galaxysokat az az magához kéne rántsa mindet és szét kéne essen az összes Galaxys. De mindenképpen létezik a Sötét Anyag, mert a Világegyetem tágulása is ezt bizonyítja. De szerintem a Galaxysok azért maradnak egyben mert ott a Gravitációs vonzás egy középpont fele koncentrálódik az az a Galaxys közepén található feketelyuk felé. Ez a szép elrendeződés a bolygók, Csillagok illetve a Bolygók Holdjainak a Gravitációs erejének és az ezáltal okozott gravitációs forgásának köszönhető. Azért nem repülnek ki a bolygók, a Galaxysokból mert mindegyik egymáshoz vonzódik illetve a Csillagjukhoz a saját Gravitációs erejük és tömegük végett, illetve a Centrifugális erő összhangban van a Gravitációs erejükkel minden Galaxysban. Persze ez lehet csak az én meglátásom, és f........ságokat írtam most le, és mindez a tökéletes egyensúly ami a Galaxysokat egyben tartja a SÖTÉT ANYAGNAK köszönhető.
Szia. Hubble megfigyeléseiből tudjuk, hogy az univerzum gyorsulva tágul. Ha a "nagy bumm" elmélet igaz, és az ismert erőkön kívül nem létezne más erő, akkor viszont lassulnia kellene a tágulásnak. A kettő különbözetét adó kiváltó okot hívjuk "sötét energiának", ami viszont nem ugyanaz mint a "sötét anyag". A "sötét anyag" kifejezetten a spirál-galaxisok csápjainak mozgását próbálja magyarázni. A csápok a középponttól kifelé lassabban haladnak, ahogy írtad is, a centripetális erő szerint. A probléma, hogy a megfigyelések alapján nem úgy lassulnak, ahogy kellene. A különböző hullámhosszon működő teleszkópok alapján megfigyeltük hogy mi a galaxisok tömegeloszlása (a csillagok, fekete-lyukak következtében), viszont a megfigyelt mozgás alapján más tömegeloszlásnak kellene léteznie. Ezt a feltételezett plusz tömegeloszlást hívjuk "sötét anyagnak". Ez az eloszlás viszont nem homogén, olyan mintha a galaxisok környezetében lenne csak, és ott is bizonyos helyeken több van, máshol pedig kevesebb.
Akkor röviden a sötét anyag gyakorlatilag egy tökéletesen átlátszó anyag, nem? (hiszen gyakorlatilag az "átlátszó" definícióját mondtad amikor beszéltél róla)
Nem rossz felvetés, De Nem teljesen. Az, ami átlátszó ugyan, pl megtöri a fényt, felmelegszik, és amúgy nem minden frekvencián átlátszó. Amit kutatnak, úgy gondolják, hogy egyáltalán nem lép reakcióba semmilyen elektromos hullámmal. Pont ezért nem lehet detektálni az eddig ismert módszerekkel. De ugyan akkor átlátszó is
Egészen pontosan nem sötét anyag, hanem láthatatlan anyag, csak a közbeszédben maradt meg sötét anyagként. Olyannyira,hogy még a csillagászok is így nevezik,bár hozzáteszik,hogy nem sötét,hanem láthatatlan.
Volt már olyan időszak a természettudományokban, amikor a tudósok úgy érezték, elérkeztek a határhoz. Aztán felfedezték a radioaktív sugárzást, a rádióhullámokat, a DNS-t, a nanocsöveket, a számtalan technikai vívmányt nem is említve, és egy csomó olyan dolog vált lassan elérhetővé, ami korábban ábrándozás tárgya volt. Nem biztos, hogy pont most van ideje feladni a további kutatást és filozofálgatást.
Jó videó lett, de az jutott eszembe, hogy ha a galaxisoknál megfigyelhető a hatása akkor a galaxisokban lévő naprendszerekben (pl a miénkben) miért nem figyelhető meg a hatása?
Köszi a videót! Most is rengetek izgalmas dolgot tudhattam meg. Hihetetlen milyen sokat fejlődött a videóid minősége az évek alatt, igaz a mondanivaló akkoriban sem volt rosszabb. Szívesen látnék egy videót a csillaghalmazokról. Tudom rengeteg ajánlást kapsz, de gondoltam én is írok egyet.
És mi van, ha a sötét anyag nem belülről tartja gravitációjával egybe a galaxisokat, hanem kívülről antigravitációval. Ez azt is megmagyarázná, miért nem tapasztalható a sötét anyagnak csomósodásai.
Ha létezne anti-gravitáció, hasonlóan ahhoz ahogy elektrosztatikában van pozitív és negatív töltés, akkor az erő-ellenerő alapján a galaxisoknak kifelé kellene taszítani ezt az anyagot, nem állhatna be az általunk látott egyensúlyi állapot. A "sötét anyag" viszont valóban "csomósodik". A ma ismert modellek alapján nem lehet homogén az eloszlása, bizonyos helyeken több, máshol kevesebbnek kell lennie, ahhoz hogy a megfigyeltek szerinti mozgást produkálják a spirál-galaxisok csápjai a gravitációs ereje folytán.
@@BlissLoD Nem véletlenül külső antigravitációs anyagról írtam, ami mint valami gyűrű, vagy gömb tartja egyben a galaxist. Amúgy valami nem stimmel. Az átlátszó anyagok nem nyelik el, nem verik vissza, de megtörik a fény útját. Ha mással nem is, de a gravitációs terükkel. Fény-eltérítés nélkül nincsen gravitációs tér.
@@arpadszeiff Szia. Az anti-gravitációs anyagot, az ismert erőtörvényekkel konzisztensen negatív tömeggel lehet leírni, ahogy elektrosztatikában is van negatív-pozitív töltés. Több fizikus vizsgálta már ennek a hipotetikus anyagnak a tulajdonságait. A negatív tömeg izgalmas problémákat vet fel, köztük a "runaway motion" nevű hatást, ami abból fakad, hogy bár a negatív tömeg negatív gravitációs erőt fejtene ki a pozitív tömegre, az F=m*a erőtörvény alapján a szintén a negatív ellenerő a negatív tömegre már vonzó hatásként érvényesül, a dupla előjelváltás miatt. Hasonlóan le lehet vezetni azt is, hogy a negatív tömegű anyag egy másik negatív tömegű anyaggal találkozva azok távolodásra késztetnék egymást. Érdemes ezeknek utána olvasni, még akkor is ha soha senki nem találkozott ilyen anyaggal, mert ezek érdekes gondolatok. Itt helyesbítenék is az előző válaszomon, ott nem vettem számításba ezt a fordított viselkedést, ezért feltételeztem, hogy a két anyag egyaránt taszítaná egymást. Az előző válaszomban az volt az indoklásom, hogy bár a gömbként körülölelő negatív tömegű anyag "befele tolná" a galaxis pozitív tömegű anyagát, a galaxis viszont kifelé lökné ezt a negatív tömegű anyagot, ami így szétszóródna. Az erőtörvények alapján viszont pont az ellenkezője történik, a galaxis is húzná befelé a negatív tömegű anyagot. A negatív tömegű anyag viszont önmagát taszítaná. Mivel a vizsgált spirál galaxisok különböző távolságokra, azaz különböző időkben is hasonlóan néznek ki, logikus feltételezés, hogy egyfajta egyensúlyi helyzetnek kell uralkodnia ezen rendszerek mozgásában. Vegyük most az általad leírt gömbszimmetrikus anyageloszlásnak egy radiális szeletét. Az egyszerűség kedvéért tekintsünk el a sugárra merőleges erőhatásoktól, és csak a sugárirányú erőket írjuk fel. A galaxis tömegét vegyük egy tömegközéppontnak az origóban és ettől valamely távolságra vegyük fel a burok belsejének egy pontját, és ettől még kijjebb pedig a burok külsejének egy pontját, és írjuk fel, milyen mozgást írna le ez a két pont. A burok belsejét befelé mozgatja a galaxis, és szintén befelé mozgatja a burok külseje is. A külső pontot befelé húzná a galaxis, míg kifelé tolná a burok belseje. A burok külsejében tehát akár még fenn is állhatna egy egyensúly, de a belsejének mozgását valami taszítóerőnek kellene meggátolnia, ami a galaxis és a negatív tömeg között áll fenn. Azt tudjuk, hogy ez nem lehet elektromágneses erőhatás, hiszen a fotonokkal nincs kimutatható interakciója ennek az ismeretlen anyagnak, nem látjuk azt a teleszkópjainkon. Ez az elmélet akkor lehet tehát igaz, ha feltételezünk egy új, eddig nem ismert erőhatást, ami a galaxis pozitív tömegű anyaga és ennek a negatív tömegű burok ismeretlen anyaga között hat, úgy hogy a burok belsejét taszítja, viszont a távolság függvényében jobban gyengül mint a gravitáció, hogy a burok külsejénél már a galaxis gravitációs vonzása nagyobb lehessen, amivel le tudja küzdeni a negatív tömegű anyag önmagára ható taszítását. Az Occam borotvája elv miatt, számomra hihetőbb az a magyarázat, ahol nem kell bevezetni új, eddig ismeretlen anyagokat és erőhatásokat, ha a már ismert erőhatásokkal is magyarázható a jelenség. Ettől függetlenül a negatív tömegű anyag, mint a "sötét anyag" vagy "sötét energia" jelenség kiváltója egy izgalmas feltevés, és ezt már vizsgálják is fizikusok. Ha érdekel a téma, egy nem rég megjelent tudományos értekezésnek itt olvashatsz utána: arxiv.org/abs/1712.07962 Ez a tanulmány például nem feltételez további erőhatást, helyette az univerzumban folyamatosan, magától termelődő negatív tömegű sötétanyagot feltételez, ami kárpótolja a galaxisokat burkoló negatív tömegű anyag szétszóródását.
A héten néztem újra az Angyalok és démonok filmet, amiben előállítanak három adag sötét anyagot, amiből egyet ellopnak... Vicces volt, hogy egy üveg kapszula közepén, mágnesesen lebegtetve gomolygott a sötét anyag.
Köszi a videot. Az Ember agya nem tudja átlátni a látottakat..Én a gravitációt nem bírom felfogni. A mi Napunk gravitációja miatt nem futunk ki a világba,de a Nap is egy másik bolygó miatt nem fut ki..... Rettentő bonyolult.🌏🌍⚖️⚖️☀️☀️
Ezért sötét anyag Mert nem tudja senki Túl Sötétek vagyunk ahoz, hogy rájöjjünk Vannak dolgok, amiről tudunk, még több, amiről nem. De ezeknél sokkal de sokkal több, amiről nem tudjuk, hogy nem tudunk 🤔🤔
@@urkutatasmagyarul Jó, de a Naprendszerben lévő égitestek mozgására kifejt valamilyen minimálisan érzékelhető hatást, vagy csak azért gondoljuk hogy itt is van belőle, mert tudjuk, hogy a galaxisban jelen van?
Igazán elgondolkodtató az a mérés, ahol az adott mérési időegységben minden mozgásban van és ráadásul nem is egy irányba. Értem, hogy a "sötét erő" és a "sötét anyag" csak elnevezés, egy kitaláció. Az érdekelne, miért lett anyag a "sötét anyag" és energia a "sötét energia"? Olvastam, hogy a hatásaiban az egyik összetartja a látható anyagot, míg a másik széttépi, azaz, látszólat ellenkező hatással bírnak a látható anyagra. De ha a "sötét anyag" nem rendelkezik a klasszikus értelemben vett anyagi tulajdonsággal, akkor miért ne lehetne az is energia? Mondok egy példát: veszek két erős mágnest, amik azonnal összetapadnak a mágneses erő miatt szorosan. Majd az egyik mágnest hozzárögzítem egy erős kötélhez és elkezdem egyre gyorsuló sebességgel forgatni a kötélnél fogva. Egy bizonyos forgatási sebességnél a nem rögzített mágnes elfogja engedni a kötélhez erősített másik mágnest és elrepül a centrifugális erő hatására. Ebben az esetben is két erő együttesen hatott, de épp ellenkező hatással.
Van a tériő, ami egy nagy baromság nem is hiszem, hogy volna definiciója. Mert vagy tér ami magába foglal dolgokat, vagy idő ami a dolgok térben történő mozgását hasonlítja össze, mérték szerint. Van a világidő ami azt mutatja, hogy a (mozgás) száguldás következtében mi az, amit magunk mögött hagytunk. Van az az idő amely a létezők alapja, azt mutatja hogyan porlad szét ami létezik. Ez maga az elmúlás, úgy működik, hogy minden folyamatosan energiát veszít. A végén potenciál nélkül marad és teljesen rendezetlen káosz lesz belőle. Ez az energia veszteség egyirányú, mindig kevesebb energia tartalma lesz.
Én a térben mozgolodom nem az időben.Ezért vagyok idétlen.Az idő fogalmával az ember kalkulál és számításokat végez.Ha világűr időre működne,akkor az tervezetségre utalna és igazolná Isten létezését.Halle Luka.😂
A Plútó keringési ideje csak a saját csillaga körül 251 év, a naptól való távolsága 5966 millió km, ami a többi galaxis csillagainak elmozdulásához képest, szinte szemmel látható már. Ez a videó pedig arról szól többnyire, hogy valamely [MÁS GALAXISOK CSILLAGAINAK] elmozdulását megmérték, méghozzá az elmúlt földi száz éven belül… Ez abszurd! Amikor e-féle „ismeretterjesztéseket” végig nézel és végig hallgatsz, érdemes napokat is elgondolkodni azután rajta. Jó szívvel ajánlom!
Az is lehet, hogy a gravitáció működése más, ha számottevő nagy testek csoportjáról van szó, lehet, hogy bizonyos méret felett azok egységet alkotnak, azaz egy tömegként viselkednek. Ahogy Newton mozgás törvényeit is korrigálni kell, ha extrém nagy sebességről van szó, nem lehet hogy ugyanúgy korrigálni kell a gravitációs vonzás törvényt, ha extrém nagy tömegekről van szó? Volt-e olyan kísérlet, hogy mennyivel görbíti el a fényt egy galaxis (tudom, ezt marha nehéz összehozni, mert nem mozognak olyan gyorsan), szóval, a fény görbülete azért rámutathat valamire...
Gravitációs lencsék. Pár résszel ezelőtt itt a csatornán is volt róla szó. Tudjuk, hogy egy galaxis mennyivel görbíti meg a mögötte lévő objektum fényét, ebből számolni tudjuk a galaxis tömegét. A galaxis fényéből, annak eloszlásából becsülni tudjuk a benne lévő normál anyag tömegét. A különbség a galaxisban lévő sötét anyag tömege (ami összhangban van a galaxisban keringő csillagok keringési sebessége anomáliájának feloldásához szükséges sötét anyag tömeggel). Következtetés: létezik egy anyag, amiről nem tudjuk, hogy mi, csak hogy van tömege és nem látszik. Alternatív következtetés: a gravitáció másképp működik nagyon nagy tömegek esetében, mint ahogy feltételeztük. Nem értem, hogy az említett megfigyelés hogyan tudhatná valamelyik következtetés javára egyértelműen eldönteni a kérdést.
@@Zilahi-Branyi_Laszlo Sötét anyagra egy magyarázat (a sokból), hogy az 1/r^2-es törvényben a kitevő nem pont 2, de az ötlet ugyláccik nem vált be (egyelőre a többi se).
@@Zilahi-Branyi_Laszlo Az lenne e kérdés lényege, hogy a fény elhajlításából meg lehetne becsülni a galaxis tömegét. Ez vagy közeli lesz a sötét anyaggal együtt kalkulált tömeghez, vagy csak a sima anyaggal kalkulált tömeghez. Ez azért nehéz ügy, mert a galaxisok nem vonulnak gyorsan el a mögöttük világító fényforrás előtt. A sötét anyag léte - arra alapozva, hogy a galaxisok csillagai együtt keringenek azonos szögsebességgel a központ körül, nekem ott sántít, hogy a mi galaxisunkban a Sagittarius környékében mégiscsak gyorsabban keringenek a csillagok. Tudom, volt csomó más kísérlet is, ami a sötét anyag létezését igazolja, de ezek mind a gravitációs hatásokon alapulnak, amiről szintén kevés a tudás.
@@zoltansinka7521 Az csak más szemszögből magyarázza ugyanazt. Mármint, a tömeg nem gravitál, hanem görbíti a teret. És pont annyival, hogy a mozgásokat magyarázza.
Aki érdeklődik a témában, annak javaslom az ELTE Atomcsill csatornát, főleg Dávid Gyula előadásait. A sötét anyag nyomában: ruclips.net/video/y_-cwNEgZoA/видео.html
Az éternek pont az volt a lényege, hogy nincs hatással az anyagi világra, de a sötét anyagnak egyértelműen van. Ráaádsul az étert egyenletes térkitöltésnek hitték, de a sötét anyag csomósodik, van ahol több van, van ahol kevesebb.
Igazából nekem a vákuumban megjelenő és eltűnő anyagrészecskék problematikája óta meg van az az érzésem, mintha mi nem észlelnénk a teljes fizikai valóságot, csak annak egy részét. Azzal a példával szoktam magyarázni, mintha különböző amplitúdóval rezgő részecskékből csak bizonyos szint felettieket látnánk úgy, hogy egy sereg stabil részecske mellett olyanok is vannak, amelyek amplitúdója esetlegesen változik, így ezeket hol látjuk, hol nem. Ez lehet egy dimenziók közötti érzékelhetőségi jelenség is, amely akár a sötét anyagra is magyarázatul szolgálhat.
Nem rossz hasonlat. A kvantumfizika is csak találgatja még az anyag tényleges mivoltát, mert mi csak a viselkedését tudjuk megfigyelni. De ez kicsit olyan dolog, hogy a tömeg tényleges mivoltát sem tudjuk még megfogalmazni, mivel az csak a tehetetlenségben és a tömegvonzásban válik érzékelhetővé. A dolgok magva talán mindig rejtve marad, már a rádióhullámok magyarázata is csak hasonlatokra kénytelen támaszkodni, a lényegét nem tudjuk megfogni, az túlmutat a felfoghatóság határain.
Szia! Fel tudnánk venni a kapcsolatot valahogy? Ebből a témából írom a vizsgamunkám, és nagyon tetszik az, ahogy felvezetted a témát, és előadtad. Természetesen nem ellopni szeretném a munkád, csak dolgozni belőle és természetesen feltüntetném a neved a prezentáció végén. Nagyon megköszönném, ha tudnál segíteni!
Ehhez csak annyit szeretnék hozzá szólni,hogy minnél gyorsabban haladsz a térben,annál lassabban az időben.Egy ponton már megszünik a tér és az idő is.Mondhatnám azt is,hogy a tömeggel nem rendelkező súlytalan foton se jobbra se balra.
...lehet én vagyok értetlen de egy nálam okosabb megmagyarázhatná, hogy ha a newtoni törvényeink megóvása érdekébn azt állítjuk, hogy 5x nagyobb gravitációs erőt kifejtő anyag létezik az ismert anyagokon kívűl, akkor ez a naprendszere is igaz kéne legyen de semilyen keringési számítás nem számol a Napénál kicsit több mint 5x nagyobb gravitációs erővel
A feltételezések szerint Több kutató több féle módon próbálja megtalálni a választ, de ugye mindenki csak a sötétben tapogatózik Nyilván, ha ez ekkora ellentmondás lenne, a tudósok más irányból közelítenék meg. A tudósok nem a sötétanyagot próbálják bebizonyítani, hogy márpedig van, hanem választ kapni a kérdésre: ''Miért nem esnek szét a spirálgalaxisok?'' Ha a bizonyítékok és az ellentmondások kizárnák azt, ahogy eddig gondolták a működését, akkor kénytelenek lennének újragondolni a dolgokat. De az eddigi kutatások még nem cáfolták, de nem is bizonyították. Ez a kérdés, amit felvetettél engem arra emlékeztet, amikor régen azt kérdezték, ''Oké, a Föld kerek, de akkor magyarázza el valaki, aki nálam okosabb, hogy miért nem esik le az, aki az alján van?'' Erre jött Newton és a gravitációs elmélete. Majd jön pár száz év múlva egy újab elme, aki rájön (vagy nem...)
@@urkutatasmagyarul Ha naprendszerünkben nem észlelhető hatása, akkor a modell szerint a rendszeren belül és tőle megfelelő távolságra nincs belőle. Ha ez a galaxist alkotó többi csillagra és rendszerére is igaz, akkor csak a közöttük található térben létezik sötét anyag, ami logikailag nehezen elképzelhető, így keresni kell azokat a rendszereket, amelyekben a bolygók mozgása a newtoni fizikával nem leírhatók. Ha sokáig nem találunk ilyeneket, akkor módosítani kell a sötét anyagról kialakított ismereteinket, vagy új elméletet kell alkotnunk.
@@mysterius3771 A newtoni és relativisztikus fizika törvényeit a megfigyelésinkre építjük. Ha a megfigyeléseink eredményébe esetleg már belejátszik a sötét anyag is, azt nem fogjuk egykönnyen észrevenni, mert mi csak a szemünknek tudunk hinni, nem tudjuk a világegyetemet "kívülről" megvizsgálni. Nem mondhatjuk biztosra, hogy a tömegvonzás törvényeire a sötét anyag nincs hatással, mert lehet, hogy mi azzal a hatással együtt látjuk. Egyelőre az a legpraktikusabb, ha a tényeket elfogadjuk valóságként, és az ahhoz viszonyított eltérést próbáljuk sötét anyagként felkutatni. Aztán majd kiderül, mire jutunk. Az északi fényt sem tudta a tudomány megmagyarázni, amíg a részecskefizika meg nem született. Előtte ez egy látható és félreértelmezett jelenség volt, ma viszont már pontosan tudjuk, mi hozza létre. Lehetünk most is egy ilyen tudományterület születése előtt.
@@gregor_man Értem, hogy mit akarsz mondani, bár nem biztos, hogy az a legpontosabb megfogalmazás, hogy "ha a tömegvonzás törvényeire hatással volna a sötét anyag". Én inkább azt gondolom, hogy ha a newtoni és a relativisztikus fizika törvényei tartalmaznák a sötét anyag által kiváltott hatásokat is, akkor nem jutottunk volna el a sötét anyag által kiváltott jelenség felismerésig, mert a galaxisok mozgásának számításában ugyanúgy kellett volna hogy jelen legyen, mint földi körülmények között. Ez alapján tettem az előző megállapításomat, hogy a sötét anyag ilyen formában történő megközelítése esetén nem lehet közelünkben sötét anyag. Számomra pont emiatt ez a modell nehezen hihető, ezért inkább más megközelítést keresnék a jelenség magyarázatára. Az anyag, a tömeg és a gravitáció mibenlétének keresésében gyakorlatilag 100 éve nem tudtunk tovább lépni annak ellenére, hogy az azt megelőző időszakhoz képest nagyságrendileg több kutató keresi a választ ezekre a kérdésekre. Nem gondolom, hogy az ezen a területen dolgozó kutatók tömegéből egy se lett volna alkalmas olyan felismerés megtételére, amely valamilyen megoldást mutatott volna, így az a feltételezés adódik, hogy ezen tárgykörben létezik egy olyan megkérdőjelezhetetlen, igaznak elfogadott tétel, amely nem a valóságot írja le, de meg van az a hatása, hogy ha ezt igaznak fogadjuk el, a további még meg nem magyarázott fizikai jelenségek megfejtését lehetetlenné teszi. Azt látjuk, hogy születnek újabb és újabb megfejtések a különböző jelenségekre, de ez mindig újabb és újabb ismeretlen tételek, részecskék bevezetésével jár ahelyett, hogy egy átfogó sok mindent magyarázó és helyére tevő elmélet születne. A sötét anyagot is egy ilyen új ismeretlen bevezetésének érzem. A megoldást abban látom, hogy olyan magyarázatokat kell találnunk, amelyek nem csak egy adott problémára adnak választ, hanem egyszerre több jelenség is megértését is lehetővő teszik.
Értem én hogy az emberi súlyosan korlátozott felfogóképesség miatt matematikailag kell leírni olyasmit amit egyébként nem lehet , azt is értem hogy nevesíteni kell a dolgokat a projekcióhoz de azért ha megnézzük a gnosztikus feljegyzéseket akkor rájövünk, hogy minden elhangzott állítás komplett átverés.... Bár kinek a pap , kinek a papné.... :)
Nem lehet hogy azért tűnik a csillagok sebessége azonosnak a galakszisokban mert a feketelyuk tér-idő görbítése miatt ami közelebb van hozzá azt lassabbnak látjuk az időt holott ugyanúgy gyorsabban kering mint a naprendszer bolygói?
Nekem ez a sötét anyag, nagyon sötét. Például nem értem, hogy nem okoz fénytörést. Ha van gravitációs hatása. Nem is kicsi, hisz a galaxisok külső kerületét állítólag ez tartja egyben. Egy erős gravitáció önmagában érzékelhető fénytörést okoz. Valami logikai lépcső, vagy nagyságrendi hiba biztos van a felfogásomban, vagy ennek a sötét anyag logikájában.
És nem is szoktuk fénytörésnek hívni, hanem csak fényelhajlásnak. A fénytörés az, amikor az anyagon áthaladó fény változtatja meg a sebességét és haladási irányát a határfelületnél. Ilyet a sötét anyagnál nem látunk. Persze egy laikus ötletként elképzelhető az is, hogy van fénytörés, és a távoli galaxisok nem is pont ott vannak, ahol mi látjuk őket, csak nem tudunk arról, hogy az onnan érkező fény már megtört a láthatatlan sötét anyagban. :-)
@@gregor_man Amatőr példám: Ha van előttünk egy tiszta jó minőségű üvegajtó, akkor könnyen nekimehetünk, mert átlátszónak látszik. Mintha nem lenne ott semmi. Ornamens üvegnek nem mennénk neki, pedig átlátszó, de mégis érzékeljük, hogy a mögötte való dolgok nem úgy látszanak, mintha nem lenne semmi. A csomósodások változó fénytörése árulkodó. Ez eddig fénytörés. De Szerintem a fény elhajlás ugyan ilyen észlehető lenne, ha a sötét anyagnak lennének csomósodásai.
@@arpadszeiff A példád érzékletes, de a "csomósodások" hatása akkor válik láthatóvá, ha oldalirányban elmozdulunk, vagy megközelítjük. Mi, itt kuksolva az alig mozgó Naprendszerben ennyi idő alatt még nem vehettük észre a csomósodások hatását. Pár éve már óriási felbontású távcsöveink vannak, elkezdődhet a méricskélés, vajon van-e torzulás a képben. Nem fogom megérni a választ, de érdekelne.
Erről a sötét anyag és sötét energia témáról eszembe jutott egy idézet. " Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek Álmodni képes. "
Mit szólsz a hologram elmélethez? (2 dimenziós világegyetem 3 dimenziós hologrammjában élünk) Elvileg matematikailag levezetve így nincs szükség sötét anyagra és mégis stimmelnek a galaxisok mozgásai.
A galaxisok közepén található nagytömegű fekete lyukak tömegét hogyan határozzák meg? Nem lehetséges az, hogy sokkal nagyobb ezek tömege, mint amennyinek számolják és ez okozza a többlet gravitációs hatást?
A spirál galaxisok csápjaiban is magasabb a koncentráció, mivel a sötét anyag sem egyenletesen terül el. Tehát nem csak a középpontban nagyobb a tömeg, hanem mindenfelé.
8:55 Bocsánat, de tudtommal azért sötét anyag, mert semmi látható fényt, akármit nem bocsájt ki vagy ver vissza magáról. Semmit, nuku. Ezért nem látjuk, tehát sötét. Javítsatok ki, ha tévedek.
@@hmikola8844 Azt nevezzük a fénytaban sötétnek, ami elnyeli a fényt. Mint például a fekete szén. Rávetül a fény, de alig veri vissza, ezért sötét. A sötét anyag viszont nem ilyen, semmilyen formában nem lép akcióba az elektromágneses sugárzassal, nem nyeli el, nem töri meg. Azért nevezik sötétnek, mert nem tudunk róla szinte semmit.
@@urkutatasmagyarul A fénytanos részt értem, nem azzal volt a probléma. Azt hiszem értem mire gondolsz, és igyekeztem azt kifejezni, hogy ugye tényleg zéró ez a sötét anyag, mert ha nem is látjuk, érinteni se tudnánk, stb. Tehát nem vagyunk képesek észlelni, ergo nem tudunk róla semmit, ergo "sötét". ^_^ Vélhetőleg egyre gondolunk a "sötét" elnevezés alatt - a videóban elhangzott miatt, másképp asszociáltam -, csak kicsit másabb irányból. Köszi a választ!
Ez a "sötét anyag", amolyan kényszer szülte magyarázatnak tűnik. De nem értem, hogy a sötét anyagot a számtalan nap miért nem szipkázza magához, ha van ennek az anyagnak is gravitációja. Ha meg nincs, akkor hogyan tarthatja egybe a galaxisokat. Nem feltételezhető, hogy ezeket a periférián keringő égitesteket a galaxis összgravitációs hatása tartja fogva és ezért nem repülnek ki, holott elvileg szökési sebességgel keringenek?
"De nem értem, hogy a sötét anyagot a számtalan nap miért nem szipkázza magához" Lehet, hogy megtették már. Nem tudjuk, hogy a sötét anyag pontosan hol rejtőzködik az Univerzum végtelenjében, csak valahol ott kell lennie a valós anyag közelében, hiszen hat rá.
@@gregor_man Ha ott lenne, és akkora írtózatos hatása lenne az égitestekre, hogy a szökési sebesség ellenére pályán tartja őket, akkor ezeknek az égitesteknek a keringése már régesrégen lelassult volna, feltételezve, hogy nem intelligens anyagról van szó / :) / ami csakis pozitívan befolyásolja az égi mechanikát.
@@urkutatasmagyarul Kedves Mr mert kb 1000eve követlek, imadom amit csinalsz és szeretném csupán tudni hogy ki tanít meg hétröl-hétre az univerzum érdekességeire.😊
Nem értem, hogy miért kellene a galaxisok középpontjához közelebbi csillagnak gyorsabban menniük? A naprendszerben ez ok, de a galaxison belül nem csak a középpontból hat a gravitáció, hanem a kintebb lévő külső régiókból is (pl: egy égitest középpontjában pont 0 a gravitáció). A sötét anyag szerintem nem is létezik. Ha lenne, akkor a gravitációs erejének mérhetőnek kellene lenne a naprendszerben is. Valószínűbb, hogy pontatlanul határozták meg a galaxisok tömegét (ha kb. az ötödére becsülték a valódi értéknél, akkor nincs is szükség a sötét anyag bevezetésére).
Szia. A Gauss-tételből levezethető, hogy egy gömbszimmetrikus rendszerben, a testek úgy keringenek, mintha a teljes rendszer középpontjából induló, a vizsgált testet érintő gömbfelületen belüli anyag fejtene csak rá ki gravitációs erőhatást, pontosan úgy, mintha ennek a képzeletbeli gömbnek a középpontjában lenne egy pontszerű test. A képzeletbeli gömbfelületen kívüli anyagok gravitációs erejei pedig kioltják egymást, ahogy írtad is, egy égitest középpontjában a gravitációs erő 0. Ez azért fontos, mert ebből lehet következtetni például a sötétanyag eloszlására. A megfigyelések alapján a spirál-galaxisok csápjai kifelé haladva gyorsabbak, mint ahogy a csillagok, fekete-lyukak tömege alapján kellene lennie. A centripetális erő, ami arányos a mozgási sebesség négyzetével, tehát egyre nagyobb kifelé haladva. Ebből tudjuk, hogy a sötétanyagnak úgy kell szétoszlania galaxisokban, hogy kifele haladva egyre nagyobb arányban van jelen a galaxis látható anyagához képest. A másik kérdésed, hogy miért nem mérhető ez az erőhatás a naprendszerben? A rövid válasz az, hogy a naprendszer arányaiban sokkal kisebb mint egy galaxis. Nagyon nagyon sokkal. Egy hasonlat lehet a föld, ami távolról nézve gömbölyű, de ha emberi léptékkel a föld felszínén állunk és körbenézünk, akkor mégis laposnak tűnik. Hasonlóan van ez a sötét anyaggal is. Galaxis léptékkel nézve megfigyelhető, ahogy változik az eloszlása és ebből fakadóan mérhető a hatása. Viszont naprendszer mértékben alig változik, ugyanolyan sűrűséggel vesz körül minket. És ahogy írtad, hogy egy égitest közepén 0 a gravitáció, a minket egyenletes sűrűséggel körülvevő sötétanyag is kioltja magát, ezért nem mérhető naprendszeren belül.
"Nem értem, hogy miért kellene a galaxisok középpontjához közelebbi csillagnak gyorsabban menniük?" A tömegvonzás miatt. A gravitációs erő arányos a tömeggel és négyzetesen !fordítottan arányos a távolsággal. Még leírtad, hogy érted ezt a Naprendszerben de egy galaxisnál már nem érted. Márpedig ha modell kell vagy csak hasonlat akkor pont jó a Naprendszer = galaxis példa, segít megérteni. Ahogy a mi naprendszerünkben a tömegközéppont a Nap középpontja ( jó közelítéssel ), úgy egy galaxisban is a tömegközéppont egy középen levő feketelyuk tömegközéppontja ( elképzelhető kivétel ). Tehát pontosan ugyanaz a fizika van a két esetben, a törvények/képleten nem válogatnak mindegy hogy Naprendszer vagy galaxis, nincs különbség. A középponthoz közelebbi objektum nagyobb sebességgel kering, nem bonyolult megérteni az okát és megfigyelni a tényt.
@@BlissLoD Köszi a választ, de sajnos nem értem. Ahogy befelé haladunk egy galaxis mélyére, úgy csökken a gravitáció, hiszen a képzeletbeli érintő gömbfelületen belüli anyag egyre csökken. Persze a képzeletbeli pontszerű tömeg középponthoz egyre közelebb kerülünk, így ez növeli a gravitáció hatását. Mivel a gömb térfogat számításánál a sugár a köbön van, így én úgy gondolnám, hogy mégis inkább csökken a gravitáció befelé haladva, ellentétben a naprendszerben tapasztaltakkal, ahol nő.
A galaxisok közepén jóval nagyobb tömeg van, mint kint. A gravitációs hatás pedig a távolsággal négyzetével fordítottan arányos, azaz minél közelebb kerülünk a középponthoz, hatványos módon emelkedik a gravitációs hatás.
@@anacat4880 Szia, ahogy a videó készítője is írta most kommentben, a galaxisok kicsit hasonlítanak a naprendszerünkhöz. A középpontjában általában egy óriási tömegű feketelyuk van ami jóval nagyobb tömegű a többi égitesthez képest, a középponttól távolodva pedig a látható anyag átlagsűrűsége exponenciálisan csökken. Linkelek egy tanulmányt, ami megvizsgálja a sötét anyag feltételezett eloszlását: arxiv.org/pdf/1811.08843.pdf A 15. oldalon van egy diagram arról, hogy a távolság növekedésével milyen arányban oszlik meg a tömeg az általunk látott és nem-látott anyag között, ami a videóban is említett keringési sebesség-különbséghez kell.
Ha jól értelmezem semmit nem tudunk a (ember alkotta fizika) jelenség értelmezéséről (ez nem hasonlít 1 kicsit az egyház inkvizíciójára. Tartsuk bután az embereket és marad a sötét középkor). Elnézést ezt ki kell mondanom, de a videóid sokat segítenek sok minden megértésben, de a teljes tudás amit az "emberiség" birtokol, még közel sincs ahhoz amit a megosztanak vagy megoszthatnának. (pl.: 51-s körzet, amit az UFOk-ról tudni kellene(ha van ilyen) esetleg azok az építészeti módszerek amik meghaladják a modern kor lehetőségeit (kb 2-3000 évvel korábban). Tudom űrkutatás .... Mennyire valószínű a hypertér, hogyan lehet teret görbíteni(mennyi energia kell hozzá?), elméleti féreglyukak, a gravitációs mező miért nem védte meg a Marsot a légkör elvesztésétől, a kisbolygó öv hogyan keletkezett és miért nem állt össze 1 bolygóvá, a Jupiteren mik azok a "hurrikánok" jelenségek és mi okozza? Az űrszemét (milliárdnyi törmelék) miért nem okoz katasztrófák a kilövéseknél? Csak 1 pár kérdés amire remélem Tőled kapok "talán" kielégítő választ. És ahol ez van lesz még több is... Köszönöm előre is a vagy + vagy - válaszodat.
A csatornámat nem szeretném fikciókra építeni, van már olyanból elég. Próbálok csak azokra a témákra koncentrálni, ami kutatások által bizonyított tényként vehető dolgok. Az űrszemétről (#37)már volt epizód, ahogy annak problémáját is kiveséztem (#41/2).
Attól függ miből áll a légkör. Ha hidrogén vagy hélium az a Földről is elillant ha jól tudom, mivel a gravitáció nem tudja megtartani. A Marsnak kisebb a gravitációja is...
@@Avasallador101 Valamelyik részben láttam a Földünk mágneses mezejének áldott hatásait, de ez miért nem alakult ki a Marson vagy kialakult csak mi már ezt nem értük meg (gondolok a naprendszer pár "perces múltjára)?? Elméletileg halott bolygó, de Elon mégis magáévá akarja tenni(tud vmit amit mi nem tudunk?)
Köszi a videóidat. Minden alkalommal megnézem őket. A lányom 9 éves, és most kezd érdeklődni a tudományok iránt, így most vele nézem újra a sorozatot. 95%ban megérti amiről szó van, így mondhatom hogy tényleg jól magyarázol :)
Szép jövő áll előtte. Ha 9 évesen már tudja, hogy milyen érdekes a tudomány, a fizika, akkor rossz ember nem lehet belőle
Én a 7 éves fiammal nézem😊
Mindenféle tudományos anyag érdekli, de ez a csatorna nagy kedvenc👍🏻
Remek videó lett, rég vártam ezt a témát. Majd csinálhatnál a jövőben olyan videót is, amiben az említett módszerekről beszélsz, amikkel a tudósok a sötét anyagot próbálják "kivilágosítani".
Már van ilyen, keress rá az "olajszőkítés" szóra a google-ban! :)
Még mindig nagyon várom ennek az epizódnak a folytatását 🤷🏽♀️😌
Köszi hogy minőségi tartalomat hoztok hétről hétre! Bár az iskolákban magyaráznának ilyen " egyszerűen " érthetően, manapság már igen ritka hogy valaki rajong azért amit csinál, szóval remélem még jó ideig jönnek a videók! 🔭📡
Ezzel a videóval nem tudok betelni. Annyira érdekes ez! Keresgéltem más videókat is a sötét anyagról, de az az igazság, h ez a csatorna nagyon nagyon magasra tette a lécet! 7:00-től valami elképesztően jó a vizuális élmény+ hozzá a hangod, nincsenek szavak rá👌🏼
Mindig őszinte csodálattal figyelem a tudományos kutatók megismerésre irányuló munkásságát. Leleményességük, mellyel egyre pontosabb lát-képekre alkalmas technikájukat fejlesztik, szintén elismerésemet élvezik. Viszont ugyanúgy döbbenettel fogadom a következtetőképességük hiányosságait, ordító önellentmondásait. Ezek közül most a felfedezéseik, elméleteik megnevezését emelném ki - amik nyilván beszédes nevek, ami számomra mögöttes szándékot sejtet.
"Sötét anyag". Sötétnek feltételezni, nevezni valamit, aminél olyannyira sincs tisztább, világosabb (ha egyáltalán van), hogy még az üvegnél is átlátszóbb, mert nemcsak szemmel, de még az infra cuccaikkal sem látják tudósaink és a fényt sem töri. Semmit sem fed vagy takar el, ám valami módon mégis ott mutatkozik. Akár azt is mondhatjuk antinómiaként: nincs "szellemibb anyag".
De kezdhetjük a "fekete lyukak"-nál. Elmondják, még a fényt sem ereszti magából, akkora a vonzása (vonzódása) - tehát jelenleg nem ismerünk a Világmindenség számunkra megfigyelhető részében olyan valamit, ami több fényt (fotont) tartalmazna. Naggggyon logikus, hogy "fekete" cimkét kap. (Hacsak nem direkt akarnak lefedni vele valami más tudást. Nem ez lenne az egyetlen, amiről úgy vélem míg a tudomány és a művészet nem szabadul ki a politika erős befolyása alól, addig ez nem is változhat meg. Vagy legalábbis semmi biztosat nem tudhatunk ezügyben.)
És ez nem pusztán címkézési kérdés, hiszen a továbbgondolkodást szerintem mindenképpen befolyásolja. Ezért sántít számomra az a magyarázat, hogy azért neveik így, mert "sötétben tapogatózunk a természetét illetően". Csakhogy ez a hozzáfűzés nem terjed a nevével együtt - mint az előre kiszámítható, a nép csak azt szűri le belőle, hogy több a sötét és fekete, mint a világos és látható... (de ez már megint politika)
Az messzire vezetne, és nem is e csatorna témája, hogy ez is olyan kérdésnek tűnik, amiben egyelőre a hagyomány jobban eligazít, mint a tudomány. Viszont bíztató, hogy a tudomány gyorsuló tempóban igyekszik felzárkózni, szerintem nem is eredménytelenül.
Amúgy Gergő összeállításait azért is kedvelem, mert láthatóan igyekszik nem állást foglalni a még nyitott kérdésekben (és melyik nem az), inkább csak az ismert eredményekre koncentrál, a lehető legtényszerűbben.
És egy utóirat, hogy ilyen vélemény is legyen: nekem ez a zene tetszik jobban. ;-)
Iskolában kéne mutatni a videóidat! Nagyon érdekes és világosan érthető és mindig szívesen nézem. További sok sikert a munkádhoz! ☺
Na máma olyan hasznosnak érzem magam, voltam sétálni 9km-ert, sütöttem sütit, gitároztam úgy, mint még sose és mindemellett még tanultam is egy keveset egy nagyon érdekes anyagról.
Köszönöm, hogy ezt is hozzá tetted a napomhoz! Csak így tovább! 15/F
"voltam sétálni 9kmert"
Ezzel azért okoztál nekem egy kis fejtörést. Időbe tellett, mire rájöttem, hogy azt akartad írni, hogy 9 km-t. De őszintén örülök, hogy jó napod van.
A háttérben hallható eve online zenétől totális ptsd-m lett! :) A tartalom meg a szokásos - minőségi!
Következő videó: sötét energia 😎
A videó most is szuper! 👏😃
Elmélkedem...
Régebben ismerték az anyagokat, pl. vas, réz, rájöttek hogyan kell megmunkálni, ötvözni. De az sokkal később derült ki, hogy ezek az anyagok atomokból állnak, sőt az atomok is több elemből tevődnek össze.
Ugyan ez nem kézzel fogható dologgal pl. a mágnesesség. Találtak furcsa anyagot, de hogy azt a tulajdonságot elektromossággal szabályozható formában is elő lehet állítani, csak később jöttek rá.
Talán mostanság is ez a helyzet, csak egy picit változik a képlet. Most már tudatosan keressük a "valamit" (azaz a sötétanyagot, és a hatást a sötétenergiát), de eljön az az idő, amikor rájövünk, ki tudjuk mutatni. Sőt... Felhasználni, szabályozni, alkalmazni...
UI:
Izgatottan várom a további részeket! 😉
Lebilincselő videó lett👌🏼 még el tudtam volna nézni 1-2 órán át😌
(Nekem is hiányzik a régi addiktív alapzene)
Várj, nem szólt alatta? Mindjárt beletekerek, de nekem a kommenteket olvasva is itt szól a fejemben a dallam :D
@@pwrInvisibility amúgy nekem is 😌
Nagyon jó volt! Végre valaki értelmesen el tudja magyarázni a sötét anyag lényegét! Ez így még nem volt meg. Ezer köszönet a videóért.
(egyébként itt a Földön is lehet tanulmányozni a sötét anyagot, elég megnézni a tévében egy műsort Győzikével)
😀
Újabb remek videó, köszönjük szépen!🙂
Ahogy a részeket daráltam oda, majd vissza -ezek kapcsán pedig böngészgettem is a témában-feltűnt valami, ami talán triviális, de talán megérne egy kis-okos epizódot:
Az égitestekről, galaxisokról, meg úgy általában az univerzumról közölt képek között nagyon sok az utómunkázott felvétel, illetve manapság is sok a fekete-fehér fotó.
Illetve, bár gondolom a nagy adattömeg, és kis sávszélesség az oka, de relatíve kevés a videófelvétel is.
Szerintem hiánypótló lenne, ha a különféle képalkotási megoldásokat, esetleg a fenti dolgok miértjét összeszefoglalnád🙂
Klassz ötlet, megy is a listámra! ;)
9:44 Star Wars Kilépés fénysebességből XD! 2x gyorsítással tényleg olyan!
Köszi, nagyon jó lett. Az az érdekes, hogy 99%ban mindent tudok, amit elmondasz, mégis minden egyes szavadon csüngök :D Egy kérdés és egy megállapítás: a zene az Eve Online-ból van? Illetve az elején azt mondod, h minden galaxis távolodik tőlünk. Ez ugyebár nem igaz.
A lokális halmazon kívül minden galaxis távolodik
Nem tudom mennyire okés más csatornát itt "reklámozni", de a Kurzgesagt "The final border" videója erről szól lényegében, kicsit lehangoló tud lenni valamilyen szinten, de szerintem megéri megnézni.
@@urkutatasmagyarul Androméda?
@@akosrudolf3977
Lokális?
@@urkutatasmagyarul sejtettem, utána kellett volna néznem, mielőtt írom :D
Ahhhh. Ez nagyon jó lett 😍
Lehet furán hangzik, hogy ilyet írok ezen a csatornàn, de ahogy beszéltèl a sötét anyagról, nekem Isten jutott eszembe, mármint az az ősi erő/energia, ami ‘felelős’ lehet azért, ahogy kialakultak a dolgok, úgy értem a fizikai törvènyek/törvényszerűségek is okkal kell történjenek.
Sokan azt mondják, a vallás és a tudomány üti egymást, de én mióta a csatorna videóit nézem, úgy érzem, más dimenziókba kezd kerülni az Isten-hitem. Pár mondatban nehéz ezt visszaadni, de valami nagyon izgalmas és érdekes érzés ez😌
Én is átestem már ezen. A mindennapjainkban jelenlévő, ún. megtartó Isten létezésében cseppet sem hiszek, de a teremtő Isten - használhatjuk rá ezt a nevet, úgysem tudjuk, miről beszélünk - egykori létezéséről hajlandó vagyok elgondolkozni, az eredményességben való reménykedés nélkül. Annyi zűrös dolog van akár csak a földi biodiverzitásban is, hogy felmerül az ötlet, hogy mindezt a vak véletlen számlájára írni kicsit túlzásnak látszik. Ugyanígy kételkedhetünk magának az anyagnak a véletlenszerű, esetleges születésében is, a leheletfinom egyensúlyt eredményező fizikai állandók spontaneitásában is, és mindez nem akadályoz bennünket abban, hogy ezt az egészet egyszerűen Természetnek nevezzük, és adottként kezeljük. A miszticizmus igénye érthetően merül fel, valójában a fizikusok is misztikus valóság bizonyíthatatlan teóriáiban hisznek, csak ők dolgoznak is ezeknek a teóriáknak a naprakészen tartásáért.
Már várom
Szia! A videó nagyon jól sikerült, már vártam, hogy ez a téma következzen. Viszont a régi aláfestő zene szerintem jobban illett a csatornádhoz Nekem zenészként is jobban tetszett.
Csatlakozom :) az egy nagyon jól eltalált választás volt.
Szerintem is jobb a régi. Annyira kellemes, ahogy bizsergeti az agysejtjeim miközben a videót nézem.
Én is nagyon szeretem a régit, de ha nem helyette, hanem mellé érkezik némi újdonság, azzal szerintem nincs semmi baj🙂
@Andrea Magyar ruclips.net/video/EhnYByEkziI/видео.html
Függőséget okoz😌
ruclips.net/video/nT48Qv4iVpQ/видео.html
Köszönjük, ezt zseniálisan elmagyaráztad! Lehetne egy mozgókép a csillagok kormeghatározásáról?
Klassz ötlet!
Érdekes téma. Erre csak azt tudom mondani, amit a székely bácsi mond amikor kijön a moziból, miután megnézte a Star Wars-t: "Na, ezt még én sem hiszem" :D
Nagyon örülök ennek a résznek, nagyon érdekelt a téma és sok kérdésemre választ kaptam. A sötét energiás részig meg vágom már a centit. Viszont ezek alapján akár az anti anyag is felmerülhet mint téma?
Jo lett a video. Majd az antianyagrol is keszithetsz egyet.
Elsődleges mezők elmélet, alapján cáfolják a sötét anyag és energia létezését. Viták vannak folyamatosan a 2 elmélet kutatói között. Elég érdekes mind a 2 lehetőség.
1 kérdés : Mi van akkor, ha nincs sötét anyag, de van 1 jelenség amit a mostani tudásunk szerint nem tudunk behelyezni az "ismert" fizikába???
Erről van szó, ezt hívjuk sötét anyagnak.
Az biztos, hogy gravitációs hatása van, ami pedig a tömeggel rendelkező anyagnak van. De mégsem tudunk róla semmi mást.
Ez a legvalószínűbb. Ahhoz tudnám ezt hasonlítani, mint amikor 1590 környékén Kepler elkezdte kapizsgálni, hogy valami erő hathat a bolygókra, és ezt tartja őket a pályájukon. Ez az erő feltehetően a Napból származik és a távolsággal arányosan gyengülhet. Aztán 1680-ban jött Newton és leírta a tömegvonzást majd összeállt a kép (bár Kepler ezt már nem élte meg). Érdekes belegondolni, hogy ez csupán 350-430 éve volt.
@@darumisi Akkor szerinted is még csak most éljük meg, talán mint Newton és Kepler, Galileo, Arisztotelész vagy a Fáraók mérnökei netalántán aki pattintotta az első követ??
Csak sejtjük vagy hinni véljük.....
@@andrasdemeter6477 Eh... ez jó kérdés! :) Az biztos, hogy ma olyan megfigyelő eszközeink vannak, amire nem hogy 2-3 száz éve, de még 50 éve sem gondoltunk. Olyan, mint a CERN LHC részecskegyorsító,a Virgo obszervatórium (gravitációs hullámok), és persze a most üzembe álló James Webb űrteleszkóp (ami kb. Hubble űrtávcső a négyzeten). És persze ma már nem pár polihisztor gondolkodik a kérdéseken, hanem szakosodott mérnökök ezrei, tízezrei keresik a válaszokat. A zavarba ejtő az, hogy minél több ilyen eszközünk van, annál biztosabbak vagyunk, hogy nagyon-nagyon keveset tudunk a minket körülvevő világról. Tehát az, hogy világképünket formáló válaszokat kapunk a közeljövőben, szerintem eléggé valószínű.
7 hónap után is várom a folytatást😌
Már 9🤷🏽♀️
Több, mint egy éve😵💫 de még mindig kitartóan🥹
Köszönöm a videót!
Honnan veszik, hogy a barionok végső soron kvarkokból épülnek fel? Miért találták ki a kvarkelméletet, minek a megmagyarázására volt ez szükséges?
Erre nem tudok gyakorlati példát mondani, de mérések, számítások és kísérletek is ezt igazolták.
@@urkutatasmagyarul Bocsánat a túl nagy érdeklődésért, de milyen kísérlet igazolta?
@@zoltandeveny9599
Ahogy írtam, erre nem tudok gyakorlati példát mondani
4:51 Nem is csak a szögsebesség lesz egyre kisebb, hanem még a tényleges kerületi sebesség is.
Nagyon jó vagy, köszi.
Nekem nem tetszik az új backround zene. (szerintem jobb az előző)
Igen, sokkal.
Szia! Laikus vagyok, de egy kérdés felmerült bennem...
Mi van akkor, ha a sötét anyag az maga a gravitáció? Csak azért nem működnek a modellek a galaxisok esetében, mert egy galaxisban az apró csillagok gravitációjátnak (+a feketelyukak természetesen) nettó összegét számolják (gondolom én). Mi van akkor ha ezeknek a gravitációja nem úgy hat egymásra, ahogy mi ezt gondoljuk, hanem az egyes gravitációs mezők gerjesztik egymást. Vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy másképp hatnak egymásra akkor, ha az anyag nem tömör és ezért a galaxis külső csillagai kapnak egy kis plusz vonzást a peremen a belső gerjesztett tértől.
Vagy a másik gondolatom, hogy nem a tér tágul, hanem a lufis példát használva nem egy lufit fújunk fel, hanem a tér fix és apró lufikat engedünk le benne, azaz minden önmagába zsugorodik/zuhan össze. Ennek az össezuhanásnak a mértéke a galaxis ritkább területein fokozottabb mértékű, de ahol sűrűbb, a galaxis ott van egy ellenhatás, egy energia csomósodás, ami ezt az összehúzódást némiképp gátolja. A galaxis peremén lévő csillagokat pedig meg"tolja" ez az anyagösszehúzódás és ezért keringenek gyorsabban a vártnál.
Mondjuk az is igaz, ha a gravitációs mezők nem "olvadnak" össze, akkor egy galaxis gravitációja nem idézhetne elő gravitációs lencsehatást... vagy nem így. Biztos vizsgálták már a csillagok gravitációs lencsehatása és a galaxisoké közötti különbséget (mármint, hogy van-e?)...
Hálás köszönet a munkádért!
Tisztelettel egy rajongód!
Elképesztő lett ez a video. Így már végre érthető, hogy miként marad egyben egy Galaxys és nem esik szét. De egy dolgot nem értek pedig rendesen elmagyaráztad a videoban. Még pedig azt, hogy létezne az, hogy sötét anyag Gravitációs ereje tartaná egyben a Galaxysokat? De ha mindenütt jelen van akkor szét kéne húzza a Galaxysokat az az magához kéne rántsa mindet és szét kéne essen az összes Galaxys. De mindenképpen létezik a Sötét Anyag, mert a Világegyetem tágulása is ezt bizonyítja. De szerintem a Galaxysok azért maradnak egyben mert ott a Gravitációs vonzás egy középpont fele koncentrálódik az az a Galaxys közepén található feketelyuk felé. Ez a szép elrendeződés a bolygók, Csillagok illetve a Bolygók Holdjainak a Gravitációs erejének és az ezáltal okozott gravitációs forgásának köszönhető. Azért nem repülnek ki a bolygók, a Galaxysokból mert mindegyik egymáshoz vonzódik illetve a Csillagjukhoz a saját Gravitációs erejük és tömegük végett, illetve a Centrifugális erő összhangban van a Gravitációs erejükkel minden Galaxysban. Persze ez lehet csak az én meglátásom, és f........ságokat írtam most le, és mindez a tökéletes egyensúly ami a Galaxysokat egyben tartja a SÖTÉT ANYAGNAK köszönhető.
Szia. Hubble megfigyeléseiből tudjuk, hogy az univerzum gyorsulva tágul. Ha a "nagy bumm" elmélet igaz, és az ismert erőkön kívül nem létezne más erő, akkor viszont lassulnia kellene a tágulásnak. A kettő különbözetét adó kiváltó okot hívjuk "sötét energiának", ami viszont nem ugyanaz mint a "sötét anyag". A "sötét anyag" kifejezetten a spirál-galaxisok csápjainak mozgását próbálja magyarázni. A csápok a középponttól kifelé lassabban haladnak, ahogy írtad is, a centripetális erő szerint. A probléma, hogy a megfigyelések alapján nem úgy lassulnak, ahogy kellene. A különböző hullámhosszon működő teleszkópok alapján megfigyeltük hogy mi a galaxisok tömegeloszlása (a csillagok, fekete-lyukak következtében), viszont a megfigyelt mozgás alapján más tömegeloszlásnak kellene léteznie. Ezt a feltételezett plusz tömegeloszlást hívjuk "sötét anyagnak". Ez az eloszlás viszont nem homogén, olyan mintha a galaxisok környezetében lenne csak, és ott is bizonyos helyeken több van, máshol pedig kevesebb.
Köszönjük!
Én is köszönöm!
Ha esetleg egyszer kifogynál a témából, szívesen látnék olyan videót is amiben a nem barrionos anyagok rejtelmeiről rántod le a leplet.
Már 3x-ra nézem újra ezt a videót. Remélem, a következő ennek folytatása lesz, mert pont a legizgalmasabb résznél lett vége🙄
3D -be ez is mekkora volna 😇😏❤🙏👍 köszi, nagyon látványos is volt ! 🛸🌑🪐🌌
Nagy pirospont a 6:36-nál lévő összehasonlításért.
Sokadik adás óta emlegeted a kvízt. Próbáltam. Nem lehet regisztrálni.
Végetért
@@urkutatasmagyarul értem, köszönöm. Azért nem lehet regisztrálni az oldalon? Azt reméltem, lesznek más kvízek...
Nem tudom
Akkor röviden a sötét anyag gyakorlatilag egy tökéletesen átlátszó anyag, nem? (hiszen gyakorlatilag az "átlátszó" definícióját mondtad amikor beszéltél róla)
Nem rossz felvetés,
De
Nem teljesen. Az, ami átlátszó ugyan, pl megtöri a fényt, felmelegszik, és amúgy nem minden frekvencián átlátszó.
Amit kutatnak, úgy gondolják, hogy egyáltalán nem lép reakcióba semmilyen elektromos hullámmal. Pont ezért nem lehet detektálni az eddig ismert módszerekkel.
De ugyan akkor átlátszó is
@@Throrma Max a gravitációs lencse segit
Egészen pontosan nem sötét anyag, hanem láthatatlan anyag, csak a közbeszédben maradt meg sötét anyagként. Olyannyira,hogy még a csillagászok is így nevezik,bár hozzáteszik,hogy nem sötét,hanem láthatatlan.
@@Throrma "nem lép reakcióba" helyett "nem lép kölcsönhatásba"
@@dddka1 köszi a korrekciót, úgy tényleg pontosabb
Kár, hogy mindegy mit filozofálnak az emberek.... nem lesz semmi haszna. A távolságot és az időt se tudjuk legyőzni soha. szép ábrándozást
Volt már olyan időszak a természettudományokban, amikor a tudósok úgy érezték, elérkeztek a határhoz. Aztán felfedezték a radioaktív sugárzást, a rádióhullámokat, a DNS-t, a nanocsöveket, a számtalan technikai vívmányt nem is említve, és egy csomó olyan dolog vált lassan elérhetővé, ami korábban ábrándozás tárgya volt. Nem biztos, hogy pont most van ideje feladni a további kutatást és filozofálgatást.
Még el sem kezdtem nézni de már élvezem mert ez a téma (is) nagyon érdekel bár nem nagyon látom át de tuti, hogy át fogom a videód segítségével.
mostanában rövidebbek a videók, ez mitől lehet?
Leginkább a témától és a mondanivalótól függ. Csak azért nem akarok hosszabban fecsegni valamiről, hogy hosszabb legyen a videó
@@urkutatasmagyarul így érthető. Csak mire bele merültem véget ért :) de azér nagyon jó vol!
👍
Szerintem jobb háttérzenének a Fortress Europa
Jó videó lett, de az jutott eszembe, hogy ha a galaxisoknál megfigyelhető a hatása akkor a galaxisokban lévő naprendszerekben (pl a miénkben) miért nem figyelhető meg a hatása?
A sötét anyag is csomózódik, mint a normál anyag, van ahol több van, van ahol kevesebb
@@urkutatasmagyarul Köszönöm a választ.
Atomcsill.. sokkal szebben. Köszönjük!
Nagyon tetszett ez az anyag. Kár, hogy én vagyok a sötét.
Szemeket az égre!
Ne nézz fel!
Szerintem a sötét anyag összefüggésben lesz a jövő űrhajóink meghajtásával.
Köszi a videót!
Most is rengetek izgalmas dolgot tudhattam meg. Hihetetlen milyen sokat fejlődött a videóid minősége az évek alatt, igaz a mondanivaló akkoriban sem volt rosszabb.
Szívesen látnék egy videót a csillaghalmazokról. Tudom rengeteg ajánlást kapsz, de gondoltam én is írok egyet.
Már nagyon várom ennek a videónak a folytatását. Lehet hülye kérdés lesz, de… 7:00 perctől ezek a csodálatos képek ezek valós felvételek?
Animáció
@@urkutatasmagyarul elképesztően jók. A Föld kialakulása mellett ez a kedvenc részem. 15x már biztos megnéztem és nagyon várom a folytatást😌
És mi van, ha a sötét anyag nem belülről tartja gravitációjával egybe a galaxisokat, hanem kívülről antigravitációval.
Ez azt is megmagyarázná, miért nem tapasztalható a sötét anyagnak csomósodásai.
Ha létezne anti-gravitáció, hasonlóan ahhoz ahogy elektrosztatikában van pozitív és negatív töltés, akkor az erő-ellenerő alapján a galaxisoknak kifelé kellene taszítani ezt az anyagot, nem állhatna be az általunk látott egyensúlyi állapot. A "sötét anyag" viszont valóban "csomósodik". A ma ismert modellek alapján nem lehet homogén az eloszlása, bizonyos helyeken több, máshol kevesebbnek kell lennie, ahhoz hogy a megfigyeltek szerinti mozgást produkálják a spirál-galaxisok csápjai a gravitációs ereje folytán.
@@BlissLoD
ruclips.net/video/FYv9VPo4SSQ/видео.html
Megpörgetett vizes labdával a spirálgalaxisok modellje
@@BlissLoD
Nem véletlenül külső antigravitációs anyagról írtam, ami mint valami gyűrű, vagy gömb tartja egyben a galaxist.
Amúgy valami nem stimmel. Az átlátszó anyagok nem nyelik el, nem verik vissza, de megtörik a fény útját. Ha mással nem is, de a gravitációs terükkel. Fény-eltérítés nélkül nincsen gravitációs tér.
@@arpadszeiff Szia. Az anti-gravitációs anyagot, az ismert erőtörvényekkel konzisztensen negatív tömeggel lehet leírni, ahogy elektrosztatikában is van negatív-pozitív töltés. Több fizikus vizsgálta már ennek a hipotetikus anyagnak a tulajdonságait. A negatív tömeg izgalmas problémákat vet fel, köztük a "runaway motion" nevű hatást, ami abból fakad, hogy bár a negatív tömeg negatív gravitációs erőt fejtene ki a pozitív tömegre, az F=m*a erőtörvény alapján a szintén a negatív ellenerő a negatív tömegre már vonzó hatásként érvényesül, a dupla előjelváltás miatt. Hasonlóan le lehet vezetni azt is, hogy a negatív tömegű anyag egy másik negatív tömegű anyaggal találkozva azok távolodásra késztetnék egymást. Érdemes ezeknek utána olvasni, még akkor is ha soha senki nem találkozott ilyen anyaggal, mert ezek érdekes gondolatok.
Itt helyesbítenék is az előző válaszomon, ott nem vettem számításba ezt a fordított viselkedést, ezért feltételeztem, hogy a két anyag egyaránt taszítaná egymást. Az előző válaszomban az volt az indoklásom, hogy bár a gömbként körülölelő negatív tömegű anyag "befele tolná" a galaxis pozitív tömegű anyagát, a galaxis viszont kifelé lökné ezt a negatív tömegű anyagot, ami így szétszóródna. Az erőtörvények alapján viszont pont az ellenkezője történik, a galaxis is húzná befelé a negatív tömegű anyagot. A negatív tömegű anyag viszont önmagát taszítaná.
Mivel a vizsgált spirál galaxisok különböző távolságokra, azaz különböző időkben is hasonlóan néznek ki, logikus feltételezés, hogy egyfajta egyensúlyi helyzetnek kell uralkodnia ezen rendszerek mozgásában.
Vegyük most az általad leírt gömbszimmetrikus anyageloszlásnak egy radiális szeletét. Az egyszerűség kedvéért tekintsünk el a sugárra merőleges erőhatásoktól, és csak a sugárirányú erőket írjuk fel. A galaxis tömegét vegyük egy tömegközéppontnak az origóban és ettől valamely távolságra vegyük fel a burok belsejének egy pontját, és ettől még kijjebb pedig a burok külsejének egy pontját, és írjuk fel, milyen mozgást írna le ez a két pont. A burok belsejét befelé mozgatja a galaxis, és szintén befelé mozgatja a burok külseje is. A külső pontot befelé húzná a galaxis, míg kifelé tolná a burok belseje. A burok külsejében tehát akár még fenn is állhatna egy egyensúly, de a belsejének mozgását valami taszítóerőnek kellene meggátolnia, ami a galaxis és a negatív tömeg között áll fenn. Azt tudjuk, hogy ez nem lehet elektromágneses erőhatás, hiszen a fotonokkal nincs kimutatható interakciója ennek az ismeretlen anyagnak, nem látjuk azt a teleszkópjainkon. Ez az elmélet akkor lehet tehát igaz, ha feltételezünk egy új, eddig nem ismert erőhatást, ami a galaxis pozitív tömegű anyaga és ennek a negatív tömegű burok ismeretlen anyaga között hat, úgy hogy a burok belsejét taszítja, viszont a távolság függvényében jobban gyengül mint a gravitáció, hogy a burok külsejénél már a galaxis gravitációs vonzása nagyobb lehessen, amivel le tudja küzdeni a negatív tömegű anyag önmagára ható taszítását. Az Occam borotvája elv miatt, számomra hihetőbb az a magyarázat, ahol nem kell bevezetni új, eddig ismeretlen anyagokat és erőhatásokat, ha a már ismert erőhatásokkal is magyarázható a jelenség.
Ettől függetlenül a negatív tömegű anyag, mint a "sötét anyag" vagy "sötét energia" jelenség kiváltója egy izgalmas feltevés, és ezt már vizsgálják is fizikusok. Ha érdekel a téma, egy nem rég megjelent tudományos értekezésnek itt olvashatsz utána: arxiv.org/abs/1712.07962 Ez a tanulmány például nem feltételez további erőhatást, helyette az univerzumban folyamatosan, magától termelődő negatív tömegű sötétanyagot feltételez, ami kárpótolja a galaxisokat burkoló negatív tömegű anyag szétszóródását.
@@BlissLoD
Köszönöm az infót
A héten néztem újra az Angyalok és démonok filmet, amiben előállítanak három adag sötét anyagot, amiből egyet ellopnak... Vicces volt, hogy egy üveg kapszula közepén, mágnesesen lebegtetve gomolygott a sötét anyag.
Az antianyag volt.
Köszi a videot. Az Ember agya nem tudja átlátni a látottakat..Én a gravitációt nem
bírom felfogni. A mi Napunk gravitációja miatt nem futunk ki a világba,de a
Nap is egy másik bolygó miatt nem fut ki..... Rettentő bonyolult.🌏🌍⚖️⚖️☀️☀️
Érdekes, de ha van sötét anyag az hol van?. Mert a Nap - bolygóközi rendszerbe nem zavar be! És Mi van a tejút rendszerünkkel!
jó akkor, miért gyorsul a világegyetem tágulása?
Ezért sötét anyag
Mert nem tudja senki
Túl Sötétek vagyunk ahoz, hogy rájöjjünk
Vannak dolgok, amiről tudunk, még több, amiről nem. De ezeknél sokkal de sokkal több, amiről nem tudjuk, hogy nem tudunk
🤔🤔
5. sötét anyag , erő felfedezése már megtörtént ! A sötét anyagnak is van felhasználható ereje , pl. hajtó erő , stb...
Az lesz komoly mikor bebizonyítják, hogy ez az univerzum nem az egyetlen univerzum az univerzumban. 🤣
A Naprendszerben is van sötét anyag?
Van, de arányaiban sokkal kevesebb
@@urkutatasmagyarul De azért kimutatható mennyiség?
@@falusiistvan3744
Nem látjuk, nem vizsgálhatjuk, nem ismerjük a pontos mennyiségét
@@urkutatasmagyarul Jó, de a Naprendszerben lévő égitestek mozgására kifejt valamilyen minimálisan érzékelhető hatást, vagy csak azért gondoljuk hogy itt is van belőle, mert tudjuk, hogy a galaxisban jelen van?
@@falusiistvan3744
Utóbbi
EZ A MAG " MAGJA " , TEHÁT A KÖZÉPPONT !!!
Irto minosegi osszefoglalo 🎉❤
Szívesen ásnék én is egy űr kutat bár skafanderben nehéz lesz 😅
Igazán elgondolkodtató az a mérés, ahol az adott mérési időegységben minden mozgásban van és ráadásul nem is egy irányba.
Értem, hogy a "sötét erő" és a "sötét anyag" csak elnevezés, egy kitaláció. Az érdekelne, miért lett anyag a "sötét anyag" és energia a "sötét energia"?
Olvastam, hogy a hatásaiban az egyik összetartja a látható anyagot, míg a másik széttépi, azaz, látszólat ellenkező hatással bírnak a látható anyagra.
De ha a "sötét anyag" nem rendelkezik a klasszikus értelemben vett anyagi tulajdonsággal, akkor miért ne lehetne az is energia?
Mondok egy példát: veszek két erős mágnest, amik azonnal összetapadnak a mágneses erő miatt szorosan. Majd az egyik mágnest hozzárögzítem egy erős kötélhez és elkezdem egyre gyorsuló sebességgel forgatni a kötélnél fogva. Egy bizonyos forgatási sebességnél a nem rögzített mágnes elfogja engedni a kötélhez erősített másik mágnest és elrepül a centrifugális erő hatására.
Ebben az esetben is két erő együttesen hatott, de épp ellenkező hatással.
Na ,ez már közelít ! Tudod miért írom! A Doppler effekt ! Le esett már! Solar sistem! Sinus jel ! Ctg ! Stb !
Sötét energia videó, amit igértél a videó végén, az mikor készül el? Kösz
Egyelőre van most más prioritás, talán nyárra várható
Én is azt várom már nagyon.. hosszú hónapok óta.. de türelmes vagyok😌
Mikor legutóbb itt voltam, nem volt 5000 subod, be lettél ajánlva?
Amikor a Fókuszcsoport megemlített 700 feliratkozóm volt, azóta több jött össze, mint ahányan megnézték azt a videót!
@@urkutatasmagyarul látom van mit bepótólni. Nahát, grat!
Van a tériő, ami egy nagy baromság nem is hiszem, hogy volna definiciója. Mert vagy tér ami magába foglal dolgokat, vagy idő ami a dolgok térben történő mozgását hasonlítja össze, mérték szerint. Van a világidő ami azt mutatja, hogy a (mozgás) száguldás következtében mi az, amit magunk mögött hagytunk. Van az az idő amely a létezők alapja, azt mutatja hogyan porlad szét ami létezik. Ez maga az elmúlás, úgy működik, hogy minden folyamatosan energiát veszít. A végén potenciál nélkül marad és teljesen rendezetlen káosz lesz belőle. Ez az energia veszteség egyirányú, mindig kevesebb energia tartalma lesz.
Én a térben mozgolodom nem az időben.Ezért vagyok idétlen.Az idő fogalmával az ember kalkulál és számításokat végez.Ha világűr időre működne,akkor az tervezetségre utalna és igazolná Isten létezését.Halle Luka.😂
A Plútó keringési ideje csak a saját csillaga körül 251 év, a naptól való távolsága 5966 millió km, ami a többi galaxis csillagainak elmozdulásához képest, szinte szemmel látható már. Ez a videó pedig arról szól többnyire, hogy valamely [MÁS GALAXISOK CSILLAGAINAK] elmozdulását megmérték, méghozzá az elmúlt földi száz éven belül… Ez abszurd! Amikor e-féle „ismeretterjesztéseket” végig nézel és végig hallgatsz, érdemes napokat is elgondolkodni azután rajta. Jó szívvel ajánlom!
Az is lehet, hogy a gravitáció működése más, ha számottevő nagy testek csoportjáról van szó, lehet, hogy bizonyos méret felett azok egységet alkotnak, azaz egy tömegként viselkednek. Ahogy Newton mozgás törvényeit is korrigálni kell, ha extrém nagy sebességről van szó, nem lehet hogy ugyanúgy korrigálni kell a gravitációs vonzás törvényt, ha extrém nagy tömegekről van szó? Volt-e olyan kísérlet, hogy mennyivel görbíti el a fényt egy galaxis (tudom, ezt marha nehéz összehozni, mert nem mozognak olyan gyorsan), szóval, a fény görbülete azért rámutathat valamire...
Van a gravitációhoz is korrekció, ált. relativitáselméletnek hívják.
Gravitációs lencsék. Pár résszel ezelőtt itt a csatornán is volt róla szó. Tudjuk, hogy egy galaxis mennyivel görbíti meg a mögötte lévő objektum fényét, ebből számolni tudjuk a galaxis tömegét. A galaxis fényéből, annak eloszlásából becsülni tudjuk a benne lévő normál anyag tömegét. A különbség a galaxisban lévő sötét anyag tömege (ami összhangban van a galaxisban keringő csillagok keringési sebessége anomáliájának feloldásához szükséges sötét anyag tömeggel). Következtetés: létezik egy anyag, amiről nem tudjuk, hogy mi, csak hogy van tömege és nem látszik. Alternatív következtetés: a gravitáció másképp működik nagyon nagy tömegek esetében, mint ahogy feltételeztük. Nem értem, hogy az említett megfigyelés hogyan tudhatná valamelyik következtetés javára egyértelműen eldönteni a kérdést.
@@Zilahi-Branyi_Laszlo Sötét anyagra egy magyarázat (a sokból), hogy az 1/r^2-es törvényben a kitevő nem pont 2, de az ötlet ugyláccik nem vált be (egyelőre a többi se).
@@Zilahi-Branyi_Laszlo Az lenne e kérdés lényege, hogy a fény elhajlításából meg lehetne becsülni a galaxis tömegét. Ez vagy közeli lesz a sötét anyaggal együtt kalkulált tömeghez, vagy csak a sima anyaggal kalkulált tömeghez. Ez azért nehéz ügy, mert a galaxisok nem vonulnak gyorsan el a mögöttük világító fényforrás előtt.
A sötét anyag léte - arra alapozva, hogy a galaxisok csillagai együtt keringenek azonos szögsebességgel a központ körül, nekem ott sántít, hogy a mi galaxisunkban a Sagittarius környékében mégiscsak gyorsabban keringenek a csillagok. Tudom, volt csomó más kísérlet is, ami a sötét anyag létezését igazolja, de ezek mind a gravitációs hatásokon alapulnak, amiről szintén kevés a tudás.
@@zoltansinka7521 Az csak más szemszögből magyarázza ugyanazt. Mármint, a tömeg nem gravitál, hanem görbíti a teret. És pont annyival, hogy a mozgásokat magyarázza.
Aki érdeklődik a témában, annak javaslom az ELTE Atomcsill csatornát, főleg Dávid Gyula előadásait.
A sötét anyag nyomában: ruclips.net/video/y_-cwNEgZoA/видео.html
Laikus fizikarajongó vagyok, ezért javitsatok ki, ha nem jól gondolkodok.
De mi van akkor, ha a sötét anyag azonos azzal, amit régen éternek hittünk?
Az éternek pont az volt a lényege, hogy nincs hatással az anyagi világra, de a sötét anyagnak egyértelműen van.
Ráaádsul az étert egyenletes térkitöltésnek hitték, de a sötét anyag csomósodik, van ahol több van, van ahol kevesebb.
@@urkutatasmagyarul Köszönöm szépen! Így világos számomra a dolog.
Igazából nekem a vákuumban megjelenő és eltűnő anyagrészecskék problematikája óta meg van az az érzésem, mintha mi nem észlelnénk a teljes fizikai valóságot, csak annak egy részét. Azzal a példával szoktam magyarázni, mintha különböző amplitúdóval rezgő részecskékből csak bizonyos szint felettieket látnánk úgy, hogy egy sereg stabil részecske mellett olyanok is vannak, amelyek amplitúdója esetlegesen változik, így ezeket hol látjuk, hol nem. Ez lehet egy dimenziók közötti érzékelhetőségi jelenség is, amely akár a sötét anyagra is magyarázatul szolgálhat.
Nem rossz hasonlat. A kvantumfizika is csak találgatja még az anyag tényleges mivoltát, mert mi csak a viselkedését tudjuk megfigyelni. De ez kicsit olyan dolog, hogy a tömeg tényleges mivoltát sem tudjuk még megfogalmazni, mivel az csak a tehetetlenségben és a tömegvonzásban válik érzékelhetővé. A dolgok magva talán mindig rejtve marad, már a rádióhullámok magyarázata is csak hasonlatokra kénytelen támaszkodni, a lényegét nem tudjuk megfogni, az túlmutat a felfoghatóság határain.
"Megfigyelt szimuláció" :-D
Szia! Fel tudnánk venni a kapcsolatot valahogy? Ebből a témából írom a vizsgamunkám, és nagyon tetszik az, ahogy felvezetted a témát, és előadtad. Természetesen nem ellopni szeretném a munkád, csak dolgozni belőle és természetesen feltüntetném a neved a prezentáció végén. Nagyon megköszönném, ha tudnál segíteni!
Szia!
Írj mailt, vagy írj facebook-on!
Nem azt akartad mondani, hogy nem bocsát ki fényt? 8:35
Ahogy mondtam, nem nyeli el, nem töri meg és nem sugároz ki semmit.
@@urkutatasmagyarul Köszönöm a választ :)
Ehhez csak annyit szeretnék hozzá szólni,hogy minnél gyorsabban haladsz a térben,annál lassabban az időben.Egy ponton már megszünik a tér és az idő is.Mondhatnám azt is,hogy a tömeggel nem rendelkező súlytalan foton se jobbra se balra.
...lehet én vagyok értetlen de egy nálam okosabb megmagyarázhatná, hogy ha a newtoni törvényeink megóvása érdekébn azt állítjuk, hogy 5x nagyobb gravitációs erőt kifejtő anyag létezik az ismert anyagokon kívűl, akkor ez a naprendszere is igaz kéne legyen de semilyen keringési számítás nem számol a Napénál kicsit több mint 5x nagyobb gravitációs erővel
A sötét anyag is csomózódik, mint a normál anyag, van ahol több van, van ahol kevesebb
A feltételezések szerint
Több kutató több féle módon próbálja megtalálni a választ, de ugye mindenki csak a sötétben tapogatózik
Nyilván, ha ez ekkora ellentmondás lenne, a tudósok más irányból közelítenék meg. A tudósok nem a sötétanyagot próbálják bebizonyítani, hogy márpedig van, hanem választ kapni a kérdésre: ''Miért nem esnek szét a spirálgalaxisok?'' Ha a bizonyítékok és az ellentmondások kizárnák azt, ahogy eddig gondolták a működését, akkor kénytelenek lennének újragondolni a dolgokat. De az eddigi kutatások még nem cáfolták, de nem is bizonyították.
Ez a kérdés, amit felvetettél engem arra emlékeztet, amikor régen azt kérdezték, ''Oké, a Föld kerek, de akkor magyarázza el valaki, aki nálam okosabb, hogy miért nem esik le az, aki az alján van?'' Erre jött Newton és a gravitációs elmélete.
Majd jön pár száz év múlva egy újab elme, aki rájön (vagy nem...)
@@urkutatasmagyarul Ha naprendszerünkben nem észlelhető hatása, akkor a modell szerint a rendszeren belül és tőle megfelelő távolságra nincs belőle. Ha ez a galaxist alkotó többi csillagra és rendszerére is igaz, akkor csak a közöttük található térben létezik sötét anyag, ami logikailag nehezen elképzelhető, így keresni kell azokat a rendszereket, amelyekben a bolygók mozgása a newtoni fizikával nem leírhatók. Ha sokáig nem találunk ilyeneket, akkor módosítani kell a sötét anyagról kialakított ismereteinket, vagy új elméletet kell alkotnunk.
@@mysterius3771 A newtoni és relativisztikus fizika törvényeit a megfigyelésinkre építjük. Ha a megfigyeléseink eredményébe esetleg már belejátszik a sötét anyag is, azt nem fogjuk egykönnyen észrevenni, mert mi csak a szemünknek tudunk hinni, nem tudjuk a világegyetemet "kívülről" megvizsgálni. Nem mondhatjuk biztosra, hogy a tömegvonzás törvényeire a sötét anyag nincs hatással, mert lehet, hogy mi azzal a hatással együtt látjuk. Egyelőre az a legpraktikusabb, ha a tényeket elfogadjuk valóságként, és az ahhoz viszonyított eltérést próbáljuk sötét anyagként felkutatni. Aztán majd kiderül, mire jutunk. Az északi fényt sem tudta a tudomány megmagyarázni, amíg a részecskefizika meg nem született. Előtte ez egy látható és félreértelmezett jelenség volt, ma viszont már pontosan tudjuk, mi hozza létre. Lehetünk most is egy ilyen tudományterület születése előtt.
@@gregor_man Értem, hogy mit akarsz mondani, bár nem biztos, hogy az a legpontosabb megfogalmazás, hogy "ha a tömegvonzás törvényeire hatással volna a sötét anyag". Én inkább azt gondolom, hogy ha a newtoni és a relativisztikus fizika törvényei tartalmaznák a sötét anyag által kiváltott hatásokat is, akkor nem jutottunk volna el a sötét anyag által kiváltott jelenség felismerésig, mert a galaxisok mozgásának számításában ugyanúgy kellett volna hogy jelen legyen, mint földi körülmények között. Ez alapján tettem az előző megállapításomat, hogy a sötét anyag ilyen formában történő megközelítése esetén nem lehet közelünkben sötét anyag.
Számomra pont emiatt ez a modell nehezen hihető, ezért inkább más megközelítést keresnék a jelenség magyarázatára.
Az anyag, a tömeg és a gravitáció mibenlétének keresésében gyakorlatilag 100 éve nem tudtunk tovább lépni annak ellenére, hogy az azt megelőző időszakhoz képest nagyságrendileg több kutató keresi a választ ezekre a kérdésekre. Nem gondolom, hogy az ezen a területen dolgozó kutatók tömegéből egy se lett volna alkalmas olyan felismerés megtételére, amely valamilyen megoldást mutatott volna, így az a feltételezés adódik, hogy ezen tárgykörben létezik egy olyan megkérdőjelezhetetlen, igaznak elfogadott tétel, amely nem a valóságot írja le, de meg van az a hatása, hogy ha ezt igaznak fogadjuk el, a további még meg nem magyarázott fizikai jelenségek megfejtését lehetetlenné teszi.
Azt látjuk, hogy születnek újabb és újabb megfejtések a különböző jelenségekre, de ez mindig újabb és újabb ismeretlen tételek, részecskék bevezetésével jár ahelyett, hogy egy átfogó sok mindent magyarázó és helyére tevő elmélet születne. A sötét anyagot is egy ilyen új ismeretlen bevezetésének érzem.
A megoldást abban látom, hogy olyan magyarázatokat kell találnunk, amelyek nem csak egy adott problémára adnak választ, hanem egyszerre több jelenség is megértését is lehetővő teszik.
Értem én hogy az emberi súlyosan korlátozott felfogóképesség miatt matematikailag kell leírni olyasmit amit egyébként nem lehet , azt is értem hogy nevesíteni kell a dolgokat a projekcióhoz de azért ha megnézzük a gnosztikus feljegyzéseket akkor rájövünk, hogy minden elhangzott állítás komplett átverés.... Bár kinek a pap , kinek a papné.... :)
Nem lehet hogy azért tűnik a csillagok sebessége azonosnak a galakszisokban mert a feketelyuk tér-idő görbítése miatt ami közelebb van hozzá azt lassabbnak látjuk az időt holott ugyanúgy gyorsabban kering mint a naprendszer bolygói?
Nem, ahhoz azért túl messze vannak a középpontól
Nekem ez a sötét anyag, nagyon sötét.
Például nem értem, hogy nem okoz fénytörést.
Ha van gravitációs hatása. Nem is kicsi, hisz a galaxisok külső kerületét állítólag ez tartja egyben. Egy erős gravitáció önmagában érzékelhető fénytörést okoz.
Valami logikai lépcső, vagy nagyságrendi hiba biztos van a felfogásomban, vagy ennek a sötét anyag logikájában.
A fénytörés, amire gondolsz, azt nem a fényre gyakorolt hatással éri el, hanem a tér görbületével, amin belül görbül a fény útja.
És nem is szoktuk fénytörésnek hívni, hanem csak fényelhajlásnak. A fénytörés az, amikor az anyagon áthaladó fény változtatja meg a sebességét és haladási irányát a határfelületnél. Ilyet a sötét anyagnál nem látunk. Persze egy laikus ötletként elképzelhető az is, hogy van fénytörés, és a távoli galaxisok nem is pont ott vannak, ahol mi látjuk őket, csak nem tudunk arról, hogy az onnan érkező fény már megtört a láthatatlan sötét anyagban. :-)
@@gregor_man
Amatőr példám:
Ha van előttünk egy tiszta jó minőségű üvegajtó, akkor könnyen nekimehetünk, mert átlátszónak látszik. Mintha nem lenne ott semmi.
Ornamens üvegnek nem mennénk neki, pedig átlátszó, de mégis érzékeljük, hogy a mögötte való dolgok nem úgy látszanak, mintha nem lenne semmi. A csomósodások változó fénytörése árulkodó.
Ez eddig fénytörés.
De
Szerintem a fény elhajlás ugyan ilyen észlehető lenne, ha a sötét anyagnak lennének csomósodásai.
@@arpadszeiff A példád érzékletes, de a "csomósodások" hatása akkor válik láthatóvá, ha oldalirányban elmozdulunk, vagy megközelítjük. Mi, itt kuksolva az alig mozgó Naprendszerben ennyi idő alatt még nem vehettük észre a csomósodások hatását. Pár éve már óriási felbontású távcsöveink vannak, elkezdődhet a méricskélés, vajon van-e torzulás a képben. Nem fogom megérni a választ, de érdekelne.
Erről a sötét anyag és sötét energia témáról eszembe jutott egy idézet. " Több dolgok vannak földön és égen,
Horatio, mintsem bölcselmetek
Álmodni képes. "
Mit szólsz a hologram elmélethez? (2 dimenziós világegyetem 3 dimenziós hologrammjában élünk) Elvileg matematikailag levezetve így nincs szükség sötét anyagra és mégis stimmelnek a galaxisok mozgásai.
Nem gondolom, hogy egy kivetített képet úgy kézbe tudnék fogni két dimenziós kezeimmel, mint most ezt a mobiltelefont.
A sötét anyagról a Ninjago jutott eszembe 😂😂
Dehogy ismeretlen. Nullponti mező a neve.
A galaxisok közepén található nagytömegű fekete lyukak tömegét hogyan határozzák meg? Nem lehetséges az, hogy sokkal nagyobb ezek tömege, mint amennyinek számolják és ez okozza a többlet gravitációs hatást?
A spirál galaxisok csápjaiban is magasabb a koncentráció, mivel a sötét anyag sem egyenletesen terül el. Tehát nem csak a középpontban nagyobb a tömeg, hanem mindenfelé.
A fekete lyukak tömegét a körülöttük keringő csillagok mozgása alapján számítják ki, a módszert a fizikusok megbízhatónak tekintik.
8:55 Bocsánat, de tudtommal azért sötét anyag, mert semmi látható fényt, akármit nem bocsájt ki vagy ver vissza magáról. Semmit, nuku. Ezért nem látjuk, tehát sötét.
Javítsatok ki, ha tévedek.
@@hmikola8844
Azt nevezzük a fénytaban sötétnek, ami elnyeli a fényt. Mint például a fekete szén. Rávetül a fény, de alig veri vissza, ezért sötét.
A sötét anyag viszont nem ilyen, semmilyen formában nem lép akcióba az elektromágneses sugárzassal, nem nyeli el, nem töri meg.
Azért nevezik sötétnek, mert nem tudunk róla szinte semmit.
@@urkutatasmagyarul A fénytanos részt értem, nem azzal volt a probléma.
Azt hiszem értem mire gondolsz, és igyekeztem azt kifejezni, hogy ugye tényleg zéró ez a sötét anyag, mert ha nem is látjuk, érinteni se tudnánk, stb. Tehát nem vagyunk képesek észlelni, ergo nem tudunk róla semmit, ergo "sötét". ^_^
Vélhetőleg egyre gondolunk a "sötét" elnevezés alatt - a videóban elhangzott miatt, másképp asszociáltam -, csak kicsit másabb irányból.
Köszi a választ!
Jeéjzus 80adik videó. Mintha csak most lett volna az első
Ez a "sötét anyag", amolyan kényszer szülte magyarázatnak tűnik.
De nem értem, hogy a sötét anyagot a számtalan nap miért nem szipkázza magához, ha van ennek az anyagnak is gravitációja. Ha meg nincs, akkor hogyan tarthatja egybe a galaxisokat. Nem feltételezhető, hogy ezeket a periférián keringő égitesteket a galaxis összgravitációs hatása tartja fogva és ezért nem repülnek ki, holott elvileg szökési sebességgel keringenek?
"De nem értem, hogy a sötét anyagot a számtalan nap miért nem szipkázza magához"
Lehet, hogy megtették már. Nem tudjuk, hogy a sötét anyag pontosan hol rejtőzködik az Univerzum végtelenjében, csak valahol ott kell lennie a valós anyag közelében, hiszen hat rá.
@@gregor_man Ha ott lenne, és akkora írtózatos hatása lenne az égitestekre, hogy a szökési sebesség ellenére pályán tartja őket, akkor ezeknek az égitesteknek a keringése már régesrégen lelassult volna, feltételezve, hogy nem intelligens anyagról van szó / :) / ami csakis pozitívan befolyásolja az égi mechanikát.
Hesteg nyolcvan #80 lol
Sötét energia = békemenet
Úr fontos minden kell
Köszönet 2022.11.26.
Mikor lesz face reval?
Egyelőre nincs tervben, te miért szeretnéd?
@@urkutatasmagyarul
Kedves Mr mert kb 1000eve követlek, imadom amit csinalsz és szeretném csupán tudni hogy ki tanít meg hétröl-hétre az univerzum érdekességeire.😊
@@alendvai2371
Hát én! ;)
Sötét anyag = elektrosztatikus erőtér? Végignéznék egy szimulációt.
Vegul is fingunk nincs rola micsoda .
2024.05.07. Köszönet.
Én rájöttem, hogy mi az...
Ez nagyon béna.
Mutass a csatornádról valami jobbat, kivancsi vagyok!
Sötét, fekete anyagból volt nagyapám szövet kabátja is.
Akkor meg is van a párhuzam!
Nem értem, hogy miért kellene a galaxisok középpontjához közelebbi csillagnak gyorsabban menniük? A naprendszerben ez ok, de a galaxison belül nem csak a középpontból hat a gravitáció, hanem a kintebb lévő külső régiókból is (pl: egy égitest középpontjában pont 0 a gravitáció).
A sötét anyag szerintem nem is létezik. Ha lenne, akkor a gravitációs erejének mérhetőnek kellene lenne a naprendszerben is. Valószínűbb, hogy pontatlanul határozták meg a galaxisok tömegét (ha kb. az ötödére becsülték a valódi értéknél, akkor nincs is szükség a sötét anyag bevezetésére).
Szia. A Gauss-tételből levezethető, hogy egy gömbszimmetrikus rendszerben, a testek úgy keringenek, mintha a teljes rendszer középpontjából induló, a vizsgált testet érintő gömbfelületen belüli anyag fejtene csak rá ki gravitációs erőhatást, pontosan úgy, mintha ennek a képzeletbeli gömbnek a középpontjában lenne egy pontszerű test. A képzeletbeli gömbfelületen kívüli anyagok gravitációs erejei pedig kioltják egymást, ahogy írtad is, egy égitest középpontjában a gravitációs erő 0. Ez azért fontos, mert ebből lehet következtetni például a sötétanyag eloszlására. A megfigyelések alapján a spirál-galaxisok csápjai kifelé haladva gyorsabbak, mint ahogy a csillagok, fekete-lyukak tömege alapján kellene lennie. A centripetális erő, ami arányos a mozgási sebesség négyzetével, tehát egyre nagyobb kifelé haladva. Ebből tudjuk, hogy a sötétanyagnak úgy kell szétoszlania galaxisokban, hogy kifele haladva egyre nagyobb arányban van jelen a galaxis látható anyagához képest.
A másik kérdésed, hogy miért nem mérhető ez az erőhatás a naprendszerben? A rövid válasz az, hogy a naprendszer arányaiban sokkal kisebb mint egy galaxis. Nagyon nagyon sokkal. Egy hasonlat lehet a föld, ami távolról nézve gömbölyű, de ha emberi léptékkel a föld felszínén állunk és körbenézünk, akkor mégis laposnak tűnik. Hasonlóan van ez a sötét anyaggal is. Galaxis léptékkel nézve megfigyelhető, ahogy változik az eloszlása és ebből fakadóan mérhető a hatása. Viszont naprendszer mértékben alig változik, ugyanolyan sűrűséggel vesz körül minket. És ahogy írtad, hogy egy égitest közepén 0 a gravitáció, a minket egyenletes sűrűséggel körülvevő sötétanyag is kioltja magát, ezért nem mérhető naprendszeren belül.
"Nem értem, hogy miért kellene a galaxisok középpontjához közelebbi csillagnak gyorsabban menniük?"
A tömegvonzás miatt. A gravitációs erő arányos a tömeggel és négyzetesen !fordítottan arányos a távolsággal.
Még leírtad, hogy érted ezt a Naprendszerben de egy galaxisnál már nem érted. Márpedig ha modell kell vagy csak hasonlat akkor pont jó a Naprendszer = galaxis példa, segít megérteni.
Ahogy a mi naprendszerünkben a tömegközéppont a Nap középpontja ( jó közelítéssel ), úgy egy galaxisban is a tömegközéppont egy középen levő feketelyuk tömegközéppontja ( elképzelhető kivétel ). Tehát pontosan ugyanaz a fizika van a két esetben, a törvények/képleten nem válogatnak mindegy hogy Naprendszer vagy galaxis, nincs különbség.
A középponthoz közelebbi objektum nagyobb sebességgel kering, nem bonyolult megérteni az okát és megfigyelni a tényt.
@@BlissLoD Köszi a választ, de sajnos nem értem. Ahogy befelé haladunk egy galaxis mélyére, úgy csökken a gravitáció, hiszen a képzeletbeli érintő gömbfelületen belüli anyag egyre csökken. Persze a képzeletbeli pontszerű tömeg középponthoz egyre közelebb kerülünk, így ez növeli a gravitáció hatását. Mivel a gömb térfogat számításánál a sugár a köbön van, így én úgy gondolnám, hogy mégis inkább csökken a gravitáció befelé haladva, ellentétben a naprendszerben tapasztaltakkal, ahol nő.
A galaxisok közepén jóval nagyobb tömeg van, mint kint.
A gravitációs hatás pedig a távolsággal négyzetével fordítottan arányos, azaz minél közelebb kerülünk a középponthoz, hatványos módon emelkedik a gravitációs hatás.
@@anacat4880 Szia, ahogy a videó készítője is írta most kommentben, a galaxisok kicsit hasonlítanak a naprendszerünkhöz. A középpontjában általában egy óriási tömegű feketelyuk van ami jóval nagyobb tömegű a többi égitesthez képest, a középponttól távolodva pedig a látható anyag átlagsűrűsége exponenciálisan csökken. Linkelek egy tanulmányt, ami megvizsgálja a sötét anyag feltételezett eloszlását: arxiv.org/pdf/1811.08843.pdf A 15. oldalon van egy diagram arról, hogy a távolság növekedésével milyen arányban oszlik meg a tömeg az általunk látott és nem-látott anyag között, ami a videóban is említett keringési sebesség-különbséghez kell.
Ha jól értelmezem semmit nem tudunk a (ember alkotta fizika) jelenség értelmezéséről (ez nem hasonlít 1 kicsit az egyház inkvizíciójára. Tartsuk bután az embereket és marad a sötét középkor). Elnézést ezt ki kell mondanom, de a videóid sokat segítenek sok minden megértésben, de a teljes tudás amit az "emberiség" birtokol, még közel sincs ahhoz amit a megosztanak vagy megoszthatnának. (pl.: 51-s körzet, amit az UFOk-ról tudni kellene(ha van ilyen) esetleg azok az építészeti módszerek amik meghaladják a modern kor lehetőségeit (kb 2-3000 évvel korábban).
Tudom űrkutatás ....
Mennyire valószínű a hypertér, hogyan lehet teret görbíteni(mennyi energia kell hozzá?), elméleti féreglyukak, a gravitációs mező miért nem védte meg a Marsot a légkör elvesztésétől, a kisbolygó öv hogyan keletkezett és miért nem állt össze 1 bolygóvá, a Jupiteren mik azok a "hurrikánok" jelenségek és mi okozza?
Az űrszemét (milliárdnyi törmelék) miért nem okoz katasztrófák a kilövéseknél?
Csak 1 pár kérdés amire remélem Tőled kapok "talán" kielégítő választ. És ahol ez van lesz még több is...
Köszönöm előre is a vagy + vagy - válaszodat.
A csatornámat nem szeretném fikciókra építeni, van már olyanból elég.
Próbálok csak azokra a témákra koncentrálni, ami kutatások által bizonyított tényként vehető dolgok.
Az űrszemétről (#37)már volt epizód, ahogy annak problémáját is kiveséztem (#41/2).
@@urkutatasmagyarul Köszönöm megnézem.
Attól függ miből áll a légkör. Ha hidrogén vagy hélium az a Földről is elillant ha jól tudom, mivel a gravitáció nem tudja megtartani. A Marsnak kisebb a gravitációja is...
Megnéztem, de nem igazán kaptam választ!(#37)
@@Avasallador101 Valamelyik részben láttam a Földünk mágneses mezejének áldott hatásait, de ez miért nem alakult ki a Marson vagy kialakult csak mi már ezt nem értük meg (gondolok a naprendszer pár "perces múltjára)??
Elméletileg halott bolygó, de Elon mégis magáévá akarja tenni(tud vmit amit mi nem tudunk?)
👍