Kötött tengelyforgás / kötött pályás keringés |
HTML-код
- Опубликовано: 1 окт 2024
- Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Csatornatagként előbb láthatod az új epizódokat, ráadásul reklámmentesen nézheted őket! Ezen felül extra tartalmak is várnak rád:
/ @urkutatasmagyarul
A holdunk kötött tengelyforgással kering a bolygónk körül, aminek az a következménye, hogy mindig ugyanazt az oldalát látjuk.
De ennek mi az oka? Egy különös véletlen, vagy a jelenség gyakoribb, mint elsőre gondolnánk? Mi a fizikai háttere és hol figyelhetünk meg még hasonló jelenséget?
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ...
Helyesbítés a publikálás után:
09:30-nál elhangzik, hogy a gravitációs konstans 6,674, de valójában ennél sokkal kisebb értékről van szó: 6,674 x 10^-11, azaz 0,00000000006674
Helyesbítés a helyesbítés után:
..., de bármennyi lehetne, úgyhogy legyen inkább 1! Akkor nem oszt, nem szoroz...
Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. ;)
Igen, ez furcsa is volt, mert a tanulmányaimból ismertem ezt a számot, még mondtam is magamban, hogy ez a 6,67, de furcsa volt, hogy utána nincsen semmi, a megszokott 10 ^-x.
Jó tudni, hogy igen, akkor jól emlékeztem, és valóban használtam ezt a múltban.
@@balint_szoke
Bármikor számoltam a gravitációval, a konstanst ki lehetett hagyni, mert nem kellett a mertekegyseg, csak az arány.
Most is csak úgy beolvastam, de nem figyeltem oda eléggé.
...másodjára!
És ez már nagyon zavar! Konkrétan a gravitációs állandót már mondtam be ugyanígy a csatornán, hibásan.
Azért be ne zárd a csatornát!
Szerk.:
Fentebb írtam, hogy a G lehetne 1 is, csak akkor 6.67×10^11-szer nagyobb lenne egy N. Vagy eleve két darab 1kg-os testre számoljuk a hatást 1m-ről, akkor meg nagyon kicsi, attól függ, mit akarunk 1N erőnek nevezni.
De bármennyi, amíg SI a szabvány, kell a mértékegység is.
“Hát én laposholdas vagyok szóval nekem nem fogjátok bemesélni, hogy ezért látjuk mindig ugyanazt az oldalát!” (Sch.No.) 😂
A Hold lapos. De mindig ugyanazt a lapját látjuk, mert a másik felét náci dinoszauruszok tolják felénk! ;)
ez nem is kérdés 😄
Nem felénk tolják, elfelé húzzák.
Már az elején, rutinból nyomom a LIKE-ot...
Én is, mert biztosan érdekes és jó lesz😅
Így van. Mindig minőségi a cucc 😊
🎉
9:30 Komolyan, még az égitest IQ-ját is meg kell adni a képletben? 😂😂😂 (Egy bőcsész barátom kérdezi.)
De hiányzott már egy ilyen tartalmas rész. Meg lesz a 200k is, ha ilyen szinten emelkedik a színvonal, pedig már így is top kategóriás a minőség. Csak így tovább!
Kár volt elárulni, hogy náci dinoszauruszok vannak a Holdon. Hagyhattad volna későbbre ezt az információt. 😂😂😂
Egy külön rész kellett volna belőle 😅
Juhé megint tudományos témájú videó! 🥳 Félreértés ne essék, mindegyiket nagyon szeretem, de ezek a kedvenceim, amikor valamilyen tudományos jelenség van kifejtve 🙃 nagyon várom a kövi videót! 😊
Isaac Asimovtól, a sci-fi egykori nagymesterétől a 70-es években megjelent egy könyv A Hold tragédiája címmel, benne összesen 17 tudományos témájú esszével, rendkívül érdekes olvasmány, mindenkinek szeretettel ajánlom. Az első írás arról mesél, hogy miért pech, hogy van egy ekkora és ilyen Holdunk, a második pedig arról, hogy miért akkora szerencse, hogy van egy ekkora és egy ilyen Holdunk. Én most hozzáteszek az ott olvasható érvekhez egyet-egyet: páratlan szerencse, hogy a Holdunk pont ekkora és ott van, mert ritka égi jelenségnek, a teljes holdfogyatkozásnak lehetünk időnként tanúi, már csak csak néhány millió évig. És nagy szerencsétlenség, hogy a Hold kötött forgású, mert így az emberiség csak nagyon sokára ismerte fel, hogy a Hold egy gömbölyű égitest, amely körülöttünk úszik az űrben. Ha a Hold bármilyen sebességgel elfordulna, a gömbszerűsége szemmel jól látható volna, és természetes ötletként adódna a Föld, a Nap és minden nagy égitest gömbszerűsége és anyagi mivolta, megváltozott volna az emberiség világnézete.
Nagyon szeretem a videóidat ❤ mintha erre születtél volna 😅🤣 nagyon jól elmagyarázod mindig a bonyolult dolgokat is. 🥰 és a hangod a hangszíned igazán megnyugtatóvá vált számomra az idők során! Nincs olyan videód amit ne néztem volna meg többször is ❤❤❤
... 4:34 és ha nem, ha nem is volt ősrobbanás...😏🤔💬
...mindig is volt ős-anyagi minőség, atermikus hűvös állapot, aminek volt energetikai fluktuációja - mint ős hűvös anyag mozgás - dinamika - különböző lokális gravitációs csomósodások között.🤔
- Ez a gravitációs erőtér mozgás - létre hozott termikus neutrális ,,hőhatást" - ekkor még nem jöttek létre termikus-anyagi minőségében részecskék, (kvantum elemi kémiai szerkezet, a termikus normál anyagra vonatkoztatva) - de már a termikus hatás folyamatosan emelte a tér lokális potenciál szintjének módosult ,,anyag kezdemény"- szerkezetének geometriai - gravitációs fluktuálódó erőhatások (hűvös anyagi), növekvő ,,entrópia hőhatását", amiben kezdetleges kvantum elemi részecskék fokozatosan építik fel magát a kozmikus termikus-anyagi terét, több milliárd fényév, korlátozottan kötött - földi viszonyítási alap méretéhez hosszabb folyamatok mentén, viszonyítva a kozmikus univerzum méreteihez képest, más időegységet képvisel ez a fejlődés, anyag és még anyag nélküli, külső űr felé táguló - barionos anyag nélküli térhez viszonyítva ~ 25% és kb. 4-5% fokozatos , néha robbanás szerű tágulás , termo-anyag-evolúció .•° - H, - He, ..Li...O...Fe... (99) Ei ...fémek és nehéz fémek - atomszámú kapcsolódási kémiai kvantum kötéseket, egészen az eddig ismert 133-as porton számú maximális nehézfémig ...
...maga a kozmikus sötét atermikus hűvös anyag, gravitációs erőtér kölcsönhatásában - termikus anyagi makro dinamikai struktúrákat hoz létre a buborékok közötti, - átmeneti mozgásban lévő - termikus normál egyszerű anyag, folyamokba vannak terhelve... Maga az ősrobbanás címen - a beinduló kvantum elemi részecskék, termikus kiterjedése a ma látható struktúra szerint - mag a tér szerkezetének geometriai módosulása, a táguló világegyetem Dopler-i frekvencia módosulásának köszönhetően, a vörös eltolódás - egyszerű fizikai jelenség - a fény részecskék - fotonok energiájának csökkenése a kozmikus téren, ,,geodéziai út - szférikus görbületi haladás folytán, keresztül a hűvös és termikus-anyagi szerkezetén keresztül, energia potenciál veszteséggel jár együtt...
A másik vörös eltolódás, amit a Nap csillagunkból érkező fény részecskék által kialakított térhatás okozott - amiatt is, hogy gyengül a külső kozmikus térből, szemben érkező fotonok
✨•~•>📉📈🌍
ezek az elszórt poénok nagyon jól feldobják a videókat csak így tovább :D
Továbbra is imádom a munkásságod, csak így tovább! Köszönjük! 👌💪❤️🔥❤️🔥
Helló!
Tényleg jó volt ez a tudományos témájú videó, már nagyon hiányzott, hiszen az elején pont az ilyenekkel szerettem meg a csatornát. Nagyon tetszik, hogy ezekben a videókban mélyebben boncolgatod a témát, mint más hasonló tartalmak. Azt gondoltam ebben a témában nem fogsz tudni újat mondani nekem, de sikerült. Nagy gratula a csatornához, a videókhoz, és a több éves kitartásodhoz.
Egy aprócska észrevétel. A korábbi videóidra való utalás az nagyon jó és hasznos, de a mostani reklámot a videó közben, kicsit stílus idegennek érzem. Értem, hogy miért van rá szükség, és nyilván el fogom viselni ha benne lesz a későbbi részekben, de nekem jobban tetszettek a videók reklámok nélkül.
Nyugi, ha benne maradnak is a reklámok, az kevés ahhoz, hogy itt hagyjam a csatornát, ahhoz túl jó. :)
A feliratkozásra való buzdításról beszélsz?
Csak ki szeretném próbálni, hogy kimutatható-e egyáltalán a statisztikában, hogy bemondtam. Biztosan nem lesz ilyen minden videónál, akkor sem, ha hatékony a módszer. Utóbbi esetben viszont néhanapján 5-10 mp remélem, elviselhető lesz majd a rendszeres nézőknek is! ;)
Csak kibírjuk valahogy 😁
Egyébként engem is érdekelne, hogy mennyire jött be. Bár ezt a következő részekből akkor megtudjuk. :)
Szerintem meg érdemes bele venni röviden a másik videók ajánlását és azt is hogy lájkolják, mert sokan elfelejtik lájkolni pedig tetszik nekik a videó.
Ismét köszönjük a minőségi videót!
Mi a helyzet e tekintetben az ISS-sel és a különböző műholdakkal? Gondolom, a geostacionárius műholdaknál kifejezetten kívánatos a kötött tengelyforgás, vagyis hogy ezek a műholdak ne csak mindig ugyanott látszanak az égen, hanem mindig felénk is fordítsák az antennájukat. Ezt a pályakorrekcióhoz hasonló módon érik el a kis hajtóműveikkel? És mi a helyzet az ISS tájolásával? A kupola pédául mindig a Föld felé néz vagy az űrhajósok az idejük felében a végeteln űrt látják onnan?
A kommunikációs műholdaknak az antennái mindig a bolygó felé néznek. Vagy fúvókakkal, vagy giroszkópokkal végzik a pozícionálásukat.
Az ISS esetében is óriási lendkerekek pörögnek és tartják a szerkezetet mindig azonos pozícióban a felszínhez képest.
Csinálhatnál egy videót a 3 test problémáról :D
"egy grizlimedve pofonja lathatoan nagyobb hatassal lesz egy kiscicara, mint forditva..." na, ettol padlora kerultem :)
Lehetne több tudományos hosszab vidi, mint ahogy az elején csináltad. Én már hiányolom az oktató videókat! Hiszen olyan jók voltak. Főleg az animációk. Amilyen egyszerűek és fapadosak voltak úgy voltak egyben remekek! Mint a South Park! Ott is Stop-motion tette eredetivé
9:35 Mennyi a gravitációs konstans?! 😮 Nem tudom, hogy a magyar szövegírónak van-e köze a fizikához, de ilyen hibákat…
Köszönjük az újabb videót.
Valóban mesterséges a Hold és üreges a belseje. Erről volt is egy tudományos film a MOONFALL, ami igaz, mert a TV-ben volt.
Örülök az ismét tudományos témájú videónak! Ment a like
Na de ha a hold egyre távolabb lesz akkor egyre kevésbé lassítja a föld forgását, valaki számolja ki hogy melyik forgatókönyv a valós elszakad a hold tőlünk vagy a lelassítja annyira a földet hogy mindíg ugyan azt a felüket mutatják egymásnak és nem szakad el
Elszakadni nem tud, de ahogy ígértem, lesz erről videó
Náci dinoszauruszok a föld magjában vannak a lore szerint!🤣
Ismét egy nagyon jó videó lett. Neked köszönhetem, hogy el kezdet èrdekelni a csillagászat ès annak megfigyelèse. Vettem is egy csillagászati távcsővet.
Hálás kőszönett.!!
Örülök, ha sikerül megszerettetnem az emberekkel a témát!
Ne haragudj de szerintem egy kicsit túlbonyolítottad a témát. A gravitácuó a tömegközéppontoktól távolodva négyzetesen csökken. Vagyis az égitestek egymás felé néző feleinek nagyobb a súlya mint a túloldali feleik. Hiába homogén egy test tömege ha közelebb van a másik testhez akkor megnő a súlya. Elég nagy és elég közeli égitestek esetében ez a hatás legyőz minden egyébb hatást, ami az égitesteket más sebességgel keringetné. Pl. más égitestek perturbáló hatása vagy meteorok becsapódása. Úgy működik mint egy keljfeljancsi.
Már hogy vártam a tudományos témájú videót ...
A késői utódaink -- már ha élnek még akkor a Földön --, fel fogják akasztani a Holdat, ha miatta többet kell dolgozniuk, mert hosszabbak lesznek a napok.
Tetszett a kiscicás hasonlat 🙂
De a képlet körüli magyarázat überelte 🙂
@@TeXUSR igen bár én azt hiányoltam, hiába volt benne a képletben, azt nem mondta a Gergő , hogy IQ is kell hozzá.
@@kovacslaszlo8264 Miért mondta volna, az ész az egyetlen, ami igazságosan lett elosztva, mert nem nagyon szoktak panaszkodni arról, hogy nekik kevés jutott. 🙂
@@TeXUSR elgondolkodtató de igaz
Azt még meg lehetett volna említeni, hogy nem csak holdak keringhetnek kötötten bolygók körül, hanem bolygók is keringhetnek kötötten a csillaguk körül.
Sok exobolygó felfedezésről szóló cikkben olvastam, hogy kötöttpályás keringést feltételeznek. Ez főleg a csillagukhoz nagyon közel (Merkúr pályájánál közelebb) keringő gázbolygóknál vagy nagyobb közetbolygóknál. Gondolom, hogy a lényeg itt a tömegekhez viszonyított távolság, tehát minél nagyobb tömegű a két égitest és minél közelebb keringenek egymáshoz, annál valószínűbb a kötött keringés.
Így van! A kis távolság miatt a csillag gravitációja jócskán eltortíthatja a bolygó alakját, ami nagyban hozzá járul a kötött tengelyforgáshoz
A hold imolygása miből fakad? Ezeknek az eroknek a kiegyenlítő hatása miatt ,vagy ez egy visszamaradt mozgas ,ami még a kialakulásakor keletkezett?
A Hold ellipszis pályan kering, azaz hol közelebb van, hol távolabb.
Ebből következik, hogy hol gyorsabb (amikor közelebb van), hol lassabban (amikor távolabb van) halad a Föld körül.
Mivel ugyanannyi idő alatt forog körbe, mint amennyi idő alatt egy teljes keringést végez, ezért amikor gyorsabb tulajdonképpen legyőzi a forgási sebességét, illetve amikor lassabb, akkor lemarad tőle.
Ezért látjuk kicsit több, mint pontosan az 50 százalékát a Holdnak.
A Hold ellipszis pályan kering, azaz hol közelebb van, hol távolabb.
Ebből következik, hogy hol gyorsabb (amikor közelebb van), hol lassabban (amikor távolabb van) halad a Föld körül.
Mivel ugyanannyi idő alatt forog körbe, mint amennyi idő alatt egy teljes keringést végez, ezért amikor gyorsabb tulajdonképpen legyőzi a forgási sebességét, illetve amikor lassabb, akkor lemarad tőle.
Ezért látjuk kicsit több, mint pontosan az 50 százalékát a Holdnak.
Értem már. Köszönöm szépen
Még 15-20x meghallgatom és már érteni is fogom..!😌👍
Ha csak egy fél lépéssel előrébb vagyunk a dologgal, akkor már megérte!
A csillagászat jelentős részét én is csak 'elhiszem', nyilván nem tudom megvizsgálni, de így is nehéz megérteni a működését!
Bennem itt a csatornaval kapcsolatosan masodjara merul fel a gravitacio kapcsan a kerdes: most akkor a gravitacio az a 4 elemi kolcsonhatas egyike, vagy Eistein altal megfejtett terido anomalia egy jelensege? Kisse zavaro, hogy errol az egyebkent sem konnyen ertheto temarol nem beszelt meg senki sem olyan megkozelitessel, ahogyan a feny sebessegenek az allandosagat szemleltetted a vonatos analogiaval. Egyebkent ez utobbi egy szamomra elegge fontos magyarazat volt, mert ezt az egyszeru korrelaciot nem igazan probalta hasonlokepp szemleltetni senki, akinek barmifele tartalmat neztem, akar irott akar video formaban. Ha ilyen temaban keszulne video, mar amennyiben ez egyaltalan lehetseges, az szerintem eleg komoly hianypotlo lenne, de meg globalis szinten is. Kisse idegesit, hogy nincs igazan magyarazatom arra, hogy a terido gorbulete miert okozza azt, hogy a fold nevu sargolyo magahoz vonz engem... 🤷♂️
A gravitáció oka épp olyan a tudományban, mint az ősrobbanás;
Értjük, hogyan működik, feltártuk a képleteiket, látjuk a modelleken, hogyan műküdnek, de az okát egyiknek sem ismerjük. Az biztos, hogy a garvitációs kölcsönhatás kizárólag a tömegtől és a távolásgtól függ, de nem tudjuk megmagyarázni, hogy ez miért van így. Az ősrobbanást is pontosan tudjuk modellezni, ismerik a jelenséget az első milliomod másodperctől akár több milliárd évvel a jövőig, de senki sem tudja, hogy miért történt.
A térgörbület fogalmát azért kellett bevezetni, mert nem lehetett mással magyarázni a tömegvonzás hatását a fényre. Ugyanis a tömegvonzás newtoni egyenletei azt írják le, hogy a tömeggel rendelkező testek miként hatnak egymásra. Na de a fénynek nincs tömege! Mégis elhajlik a fénysugár a gravitációs térben. Erre kellett az ált.rel. ami ezt le tudja írni jól.
Üdv 2024.07.14.Köszönet.🙏
1. Végre Valaki elmagyarázta nekem azt, ami számomra mindig is hihetetlen és megmagyarázhatatlan volt, hogy hogy a csudába mutatja a Hold MINDIG ugyan azt az arcát! Köszi Gergő!!!
2. Azért örülök, hogy a Földünk gyorsabban forog a Holdnál, még ha a mi életünk rövidsége összemérhetetlen is a Hold Földbe csapódásának idejével egy fordított (azaz a Föld lassabban forog a Holdnál) konstellációban!
1., Internet nem jön be nálad?
És a Nap milyen mértékben kényszeríti kötött pályás keringésre a Földet? Azt is ki lehetne számolni azzal a képlettel?
Ki lehet, de olyan messze vagyunk, hogy nem lesz ideje a Földnek beállni erre a kötött pályára, mielőtt a Nap (kb 5 milliárd év múlva) meghalna.
Ez nagyon érdekes volt! Várom a következő videót. Köszönöm.
Engem az érdekelne hogy akkor a Tritonnal mi a helyzet?
Ugye a keringése retrográd, (vagyis a bolygó forgási irányával ellentétes )na az hogy alakulhatott ki?!😵💫
Az ilyen holdak szinte biztosan nem a bolygó körül keletkeztek, sokkal valószínűbb, hogy egy kisbolygó volt, amit a gázóriás gravitációs tere bevonzott.
Köszi, ez - mint mindig - megint nagyon jó rész lett! De egy-két kérdést felvet bennem. Hogyan tudják megállapítani, hogy mennyire lassítja a Föld forgását a Hold, és hogyan tudják 0,01s vagy akár 0,001s pontossággal megállapítani a Föld forgási idejét? Megmérhető ez a rendelkezésre álló műszerekkel, vagy a tudósok kiszámolják, hogy pl évente 0,000032 másodpercet lassít a Hold a Föld forgásán, aztán majd kb 100.000 év múlva valaki megméri, és összehasonlítja a mérését a mostani számolásokkal. Szerinted hogy van ez?
Nagyon pontos szextánsokkal nagyon pontosan mérhető a folyamat. Még olyan is előfordul, hogy picit gyorsul a Föld forgása
Ilyesmiről volt szó a szökőévek, szökőnapok, szökőmásodpercek, s az atomórák bemutatásakor is.
Kötött pályás keringés... Nem magyaráztad ezt már el korábban?
Sokszor volt már róla szó, de ilyen szinten még nem volt róla magyarázó videó.
milyen cuki már, hogy épp akkor jön ki a vidinyó, mikor telihold van :)
Nagyon klassz mese a Holdban. Boccs, a Holdról. 😂 Mondjàl még ilyeneket mert érdekesek.👍
Több száz videót találsz a csatornámon, jó böngészést! ;)
Rajta leszek👍.
Véleményem szerint, ha növekszik az óceánok vízszintje, akkor a Hold gyorsulva fog távolodni a Földől. Tehát, a klíma változásnak, amit az emberiség okoz, maradandó kozmikus következménye is lesz.
Kötött algoritmus pörgető komment 😅
Na f@sza 😮 pár millió év múlva 9 órás lesz egy műszak !?
( De okosat kérdezve, a Hold azon az oldalán ,amit látunk soha nincs - 210 ° , vagyis az lakható' ? )
Teljesen távol áll tőlem, ezért kérdezem !
Dehogy lakható. Nagy szélsőséget mutat a hőmérséklet, aszerint, hogy süti a Nap vagy sem.
Grimmi07 a hold általunk látható oldala is kerül sötétbe,tehát igencsak szélsőséges a hőmérséklet ingadozás az égi kisérőnknél.
Nem okosat kérdeztél, hanem nagyon butát.
@@balagepeter Rajtad kívül mindenki értelmes választ adott!!
A stílusod a fészbúkon' fitogtasd ! Itt ez nem szokás!! A többieknek köszönöm a kulturált értelmes választ
Valaki tud egy jó űr-el kapcsolatos documentumfilmet?
Az egyik kedvencem az HBO gyártásában készült From the Erath to the Moon, az Apollo program szerelmesei című sorozat.
Bár utólag forgatott játékfilm, mégis nagyon reálisan mutatja be az akkori törekvéseket és küldetéseket.
Neill DeGrass Tyson dokujai jók, fent vannak yt-n
fŰRész. Nagyon jó sorozat, igazi kordokumentum.
A föld forgásának lassulása és a hold távolodása valaha meg fog állni? Ha igen, mikor, és milyen lesz akkor a távolság és egy nap hossza?
Igen, ezzel a videó végén említett anyagban fogok foglalkozni
Szuper, már várom!
Köszi a videót, érdekes volt. A videót nézve eszembe jutott egy film, amit nagyon szeretek. Ez pedig az Időgép, amiben van egy rész, hogy az emberiség a holdi fúrásokkal elfuserálta a Holdat, ami így belezuhan a Földbe. Nyilván ez csak egy sci-fi, de talán érdekes lenne körüljárni egy részben, hogy ilyen bármilyen módon megtörténhetne-e a valóságban?
Egy érdekes adat 😊
A számítások szerint a szögsebesség, amellyel a Földnek forognia kellene az egyenlítő mentén, hogy éppen ellensúlyozza a gravitációt, körülbelül \(0.00124\) radián/másodperc. Ez naponta körülbelül 17.05 fordulatot jelent. Jelenleg a Föld kb. 0.997 fordulatot tesz meg naponta (24 óra alatt egy teljes fordulat, minusz a naptári napokhoz igazítás). Tehát ha a Föld naponta 17-szer gyorsabban forogna, mint most, akkor az egyenlítő mentén éppen ellensúlyozná a gravitációt, és az ott tartózkodó tárgyak "lebegnének".
Először új Űrszóda epizódot kerestem 😅 gondoltam átnézek ide hátha van valami új nyalánkság☺️ És van!! Imádom!
A szokásos minőség :)
2 szóval tudok válaszolni a "következő" videód témájára , a 'mi lenne ha elhagynánk a holdunkat' :
Szar ügy. :D
Ha kérhetem, akkor ne csinálj olyat, hogy gyorsan húzod végig a csúszkát a régebbi videóidon! Ez a villódzó látvány nagyon rongálja a szemet. Nincs ellenemre, hogy megmutasd a videóban a régebbi tartalmak borítóképeit, de amikor pár mp-re bevágtad, ott nagyon idegesítő volt a szememnek, ahogy rohantak a képernyő aljától a tetejéig.
Nagyon hiánypótló volt ez a videó. A következő meg egyenesen agydurrantó lesz, mivel biztosan összefüggés lesz az idegen civilizációk kialakulási esélyeivel. 😏
Ezek szerint viszont kiszámolható, hogy a Föld mikor áll be kötöttpályás keringésre a Naphoz képest...
Szia Gergő. Ha van pár szabad perced pillants rá erre a videóra,szerintem érdekesnek fogod találni. ruclips.net/video/bQF51mqzrY4/видео.html
Tehát akkor egy idő után a Föld is be tud majd állni (gondolom milliárd évnyi távlatban) a Naphoz képest kötött tengelyforgásba.
Sőt, elvileg az is elképzelhető, hogy a Nap, a bolygó és a csillag is egymás felé mindig kötött tengelyforgásúak?
Minél közelebb van egy bolygó a csillagához, annál erősebben torzítja az alakját, ami hozzá járul a kötött tengelyforgashoz.
Sok ilyen exobolygóról tudunk.
Megelőztél a kérdéssel :)
Az is kiszámítható, hogy a Föld-Nap viszonylatban ez mennyi idő alatt történhetne meg (ha a Nap életébe ez beleférne)?
@@barathgeza
Túl kicsi a hatás, túl könnyű és túl messze van a Föld a Naphoz képest
@TECHNOSCOPE „Igazság a Holdról”
Ment a Like
A naprendszerünk titokzatos 9. bolygójáról is jó lenne egy epizód.
Ősrobbanás, hát persze! 2024-ben még mindig itt tart a tudomány elfogadott állása? Miből lett az egy nagy anyag ami szétrobbant? 🤣 Mert a sok kis anyagot azzal meglehet magyarázni. 😂 Olyan ez mint amikor azt mondják hogy az élet meteoriton jött ide. És a meteoritra honnan került arról már nincs lövés sem. 🤣
Azt javaslom, hogy ha kérdésed van a témával kapcsolatban, akkor járj utána! Ugyanis ha olyan tévképzeteid támadnak, hogy az ősrobbanás során anyag jött létre, vagy hogy egyáltalán robbanásról lett volna szó, akkor nem csodálom, hogy kételkedsz a dologban!
Kis spiler: Az ősrobbanás egy félrevezető elnevezés, nem robban fel semmi, csak a tér kezdett hatalmas sebességgel tágulni, és egyetlen molekula, vagy atom sem volt a környéken, csak színtiszta energia.
Szóval anyag sem volt, csak színtiszta energia a semmiből. A világ űr szinte végtelenül nagy. Nehogy már egy központból tágult szét sugár irányba, miközben a bolygók távolsága szinte egyenletes rácsszerkezetet alkotnak a térben. Minden bolygó mozgásban van, miközben a pályáján is haladnak és galaxisok formájában örvénylenek. Azt oké hogy a hozzánk közel lévő Holdat megtudják mérni hogy távolodik. Ha jól tudom évente 8 cm-ert, de hogy távolabbi égitesteket hogyan mérik ilyen pontosan az már kicsit furcsa. Kijelenteni hogy minden távolodik mindentől ez is hülyeség. Akkor nem ütközne semmi egymással.
Tényleg javaslom, hogy olvass utána a dolgoknak, szinte minden kérdésedre választ találsz, ezek a technológiák nem titkok. A távolodást például a Doppler-effektusból ismerjük, amiről nemsokára külön videó érkezik.
@@azrael834 Az a helyzet, hogy ez a tudomány mai álláspontja, DE ez egy matematikán, fizikán és nagy gondolkozásokon alapuló elmélet. Sajnos, vagy nem sajnos, sosem fogod megtudni a valódi kialakulásának folyamatát (vagy igen, látod milyen vicces ez a filozofálás dolog), mert akkor tudnád meg, ha tudod mi volt előtte. Igen ám, csak előtte nem volt se tér, se idő. Akkor mi lehetett előtte? Nem tudjuk, mivel nem létezett az "előtte" szó fogalma idő hiányában. Szóval nem volt előtte, mindig is volt, csak ezt nehéz emberi aggyal feldolgozni. :D
Javaslom, olyan címszavakra keress rá, mint "kvantumtér elmélet", és "kvantum fluktuáció".
Két kérdésem van:
1: Mi lesz akkor, ha majd annyira lelassul a Föld forgása, hogy az is ugyan azt az oldalát mutatja a Hold felé? Megszűnik a kísérőnk távolodása? Vagy egyáltalán addig még velünk marad?
2: A Hold felszínéről nézve a Föld pontosan mindig ugyanott van az égen? Vagy picit mozog?
Szokás szerint jó videó, köszönjük, ment a like! :)
Igen, a Hold távolodáda meg fog szűnni, fixálódni fog.
A Hold felszínéről pedig nem mindig pontosan ugyanott, de nagyjából mindig ugyanarra látható a bolygónk.
Szia! Lehetne egy videó majd az lltv-k ről. Szerintem érdekes ez a téma.
Legnagyobb hiba hogy még mindig kevés a feliratkozó.
Köszönöm szépen a videót. 🙏🏻👌🏆🥂🎁🌍🎇🛰️🌕
Nekem lenne egy kérdésem bárkihez: nem nagyon ide tartozik de hátha valaki tudna mondani erről valamit, hogy viszonyítva egy ember a földhöz mekkora, mármint pl ha egy hangyát néznénk hány foci pálya lenne 5-10-50 vagy még annál is több? Köszi a választ előre is 🙂👍
Ha hangyaként 1335, 100 méter hosszú focipályán (nyilván hosszában) keresztül sétálnál, az olyan lenne mintha emberként megkerülnéd a Földet. Máshogy mondva, ha hangyaként megtennéd az M1-M7 elágazástól, Balatonboglárig tartó utat, az kb. Olyan lenne mintha emberként megkerülnéd a Földet. (6 miliméteres hangyákkal számoltam és 1,8 méteres emberekkel)
Nekem ennyi jött ki. Remélem ezek érthető példák voltak és a számításaim sem totál kukák.😅
Csak hogy mondjak még egy érdekeset. Ha a Föld egy hangya lenne , akkor a Nap egy jógalabdához lenne hasonlatos.
Én azt nem értem teljesen hogy pl az árapály jelenségnél nem csak a holdhoz közeli víztömeg dudorodik ki, hanem szimmetrikusan a holdtol legtávolabbi is. De miért? Hisz elvileg azt is húzza a hold.... pont máshogy viselkedik mint ahogy gondolná az ember.
Nem csak a Hold, de a Föld is a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja körül kering, ami nem egészen a bolygó közepén van, ezért a centrifugális erőktől van a Földön a Hold túlsó oldalán is dagály.
9:10 🫠
ha nem így lenne, az nagyon befolyásolta volna a tudomány fejlődését, hiszen láttuk volna hogy gömb testről van szó :)
amúgy érdekes lenne egy olyan bolygó ami mindig a napja felé fordul... hogy azon milyen élővilág lenne.
Semmilyen...
Létezik olyan planéta és sajnos csak egy kis sáv lehetne élhető
Érdekes téma . De mikor fogják már elismerni , hogy a graviráció nem anyagi tulajdonság . A gravitáció , egy mindenhol jelenlévő , minden irányba ható energia sugárzásának a leárnyékolása .Lehet , világunk peremén nincs akkora sugárzás , ezért távolodnak egymástól gyorsulva a galaxisok ?
Ez butaság, tehát sosem fogják elismerni.
Akkor , Andrej Szaharov elmélete butaság ? Pedig igy is működhetne a gravitáció . Pl.: így érthetőbb lenne ,hogy ez a gyenge erő, hogyan tud hatni sok millió km távolságra . Amíg nincs bebizonyírva ,hogy mitől van a tömegvonzás ,addig ez egy jó magyarázat lehet . Persze amit nem látunk , nem érzékelünk az nincs is , ugye ...?
04:25 mi a helyzet a széleken lévő részecskékkel, azok nem indulnak meg közèpre?
Ha az univerzum nem tágulna, akkor de, elindulna. De az univerzum tágul, így akár egyensúlyban is maradhattak volna a részecskék. Ám a lényeg az, ami a videóban is elhangzik; semmiképp nem alakulhattak volna ki csillagok, bolygók, galaxisok.
4:10
De nem úgy van, hogy a részecskék úgymond darabszáma nem végtelen?
És így ha kialakul ez a rácsszerkezet attól még a széleit semmi sem fogja és így azok elindultak volna belfelé nem?
Abban az esetben, ha az univerzum tágulását nem számoljuk a modellbe! De ha hozzátesszük, hogy a világegyetem folyamatosan tágul, akkor annak mértéke akár ellensúlyozhatta volna a visszazuhanást is. Az biztos, ami a videóban is elhangzik, hogy nem alakulhattak volna ki csillagoks sem bolygók
Ohh erre nem is gondoltam
Így ez teljesen igaz lehet
Köszönöm
Fair lenne, ha az univerzum, naprendszer stb kialakulására vonatkozó állításaidat nem mint tényt, hanem a valóságnak megfelelően elméletként mondanád el
Nincs kérdés meg nézzem és csatorna tag leszek
Milyen távolságra fog eltávolodni a hold a földtől? és mi történik velük, mikor a nap halálakor felfújódva elnyeli mindkettőt?
Az első kérdésedről fog szól egy külön videó, a másikat nehéz megjósolni. Valószínű, hogy elnyeli az vörös óriás.
A vörös óriás felfújódása tulajdonképpen azt jelenti, hogy a Föld és a Hold nagyon lassan belemerül az izzó óriáscsillagba. Addigra persze már elpárolog a bolygóról minden víz és eltűnik a légkör utolsó cafatja is, szóval már csak pár milliárd évünk maradt, carpe diem. :-)
Felperzselődünk, de ne gondolja senki, hogy olyan lenne,mintha vízbe esnénk. A felfúvódott Nap anyaga olyan ritka lenne, hogy akkora vákuumot nem is tudunk laborban előállítani.
Gondolom a kezdeti vilag azert nem volt "hibatlan" mert extrem forro volt igy a reszecskek nem tudtak homogen nyugalomban lenni
Az extrém hőmérséklet is lehetett volna homogén
Ezt a kezdeti inhomogenitást kvantumfluktuációkkal magyarázzák jelenleg, ami picikék eredeti méretben, de a hatásukat a hirtelen felfúvódás felnagyította.
Nagyon informatív videó volt a Holdról, hiánypótló! Reméljük hozzájárul ahhoz, hogy minél többen figyeljék meg a Holdat, hiszen úgy nem csak egy látványos égitest marad sokak számára, de a megfigyelő érti is, miért mindig ugyanazt az oldalát látjuk. 😊 Csak így tovább!
Köszi Szabi!
Igen, sajnos még napjainkban is találkozom olyan felnőttekkel, akik nem is tudják, hogy a Holdak mindig ugyanazt az oldalát látjuk, egyszerűen azért, mert egyáltalán nem foglalkoznak az égi dolgokkal. Pedig ha valaki, akkor te pontosan tudod, hogy a legegyszerűbb távcsövekkel is kifejezetten érdekes és látványos lehet az égi kísérőnk szemlélése!
...hát még egy komolyabb teleszkóppal, akár a járdáról! ;)
Szia. Évente 3,8cm-t távolodik. Ebből hogyan számolható ki mennyivel lesz hosszabb egy földi nap?
Nehéz kérdés, ugyanis a Föld mélyén lévő áramlások miatt nem is azonos ütemben lassul a bolygó forgása
Hm.... Lassan nem lesz igaz az a mondás, hogy nem tudok több időt szakítani, mivel a 24 órából áll egy nap:D
Viszont! 0,0...01 kvintrilliomod (Plusz mínusz 1% bizonytalanságot fenntartok) másodperccel hosszabb lesz minden napunk:D szóval azokat a nyert időket, jobban be kell osztani:D pl.: Azt mind ráfordíthatjuk az Űrkutatás magyarul youtube csatorna megnézésére:D
És olyan időszak is van ,amikor gyorsul a Föld forgása. Sajnos erre sincs még magyarázat . Sok még az ismeretlen .
A háromtest problémáról lesz szó?
A regényről, a sorozatról, vagy a fizikia jelenségről?
Természetesen a fizikai jelenségről! :D (legalábbis szerintem)
A fizikai jelenségre gondoltam.
(Vagy szokott itt téma lenni könyv (regény) vagy sorozat is? Nem néztem meg minden videót a csatornán)
Azért gondoltam rá, mert nekem eléggé újdonság ez a téma és nem is értem teljesen. Másokat is érdekelhet. Sőt! Szerintem sokan nem is hallottak még róla.
Köszönöm a videót.
Semmi sem igazolja az ősrobbanást!
Többek közr a kozmikis háttérsugárzás bizonyítja.
Márpedig nem.
Mi robbant fel!? Talán a semmi? Vagy mi volt az ősrobbanás elött? 😬
🤔 A semmi egy pontba gyűlt és elpukkant? 🤔
@@magorfia3503
Neked fogalmad sincs a témáról, így nyilván nehéz megérteni a fizikát.
Segítek; az elnevezés félrevezető, mert nem robbant fel semmi.
Ez inkább egy felfúvódás volt, nem robbanás. Úgy kell elképzelni, mint a szappanbuborék fújást, csak ez esetben a buborék külső vagy belsőfelszíne a mi 3d-os terünk.
@@magorfia3503 Én totál hiszek neked.... feltéve ha tudsz helyette mondani Bármilyen! hihető alternatív elméletet. (az nem hihető hogy a semmibe volt egy entitás ami megteremté a világot mert akkor azt is el kéne mesélned ezt az entitást mi teremtette) 💥
Minőségi munka mint mindig
Köszi a videót! 👍
Ha a Theia elmélet igaz akkor a Jupiter vagy a Szaturnusz holdjai hogyan jöttek létre?
A legtöbb vélhetően ugyanabból a törmelékből, mint a bolygó, de biztos van ott néhány, amit utólag fogott be
De a Jupiter az egy gázbolygó viszont a holdjai kőzetbolygók.
😂😂😂
A Jupiter azért gázbolygó, mert a térfogatának túlnyomó részét gázok alkotják. Attól még a belsejében a Földi (szilikátos kőzetek, fémek) anyagmennyiség többszöröse megtalálható a magjában!
Ez (IS) nagyon jó!
Végtelen hatás, kizárt dolog.
Pedig minden mérés, minden számítás ezt támasztja alá. Az hogy te nem hiszel benne, a fizikát nem igazán zavarja.
A gravitáció a távolsággal négyzetesen csökken de sose éri el a nullát. A kiskanalad tömege keltette gravitáció az univerzum túloldalán is létezik épp csak elveszik a nála jóval nagyibb hatások közt.
...csak ez az intro zene... kiraz a hideg, borzasztó
Két-három kattintás a képernyő jobboldalán és máris átugortad! ;)
8:30 Nekem ez a magyarázat nem tette világossá, hogy egy tökéletes gömb alakú és tökéletesen merev, de inhomogén sűrűségű hold miért a nagyobb sűrűségű felével a bolygója felé nézve stabilizálódik:
Ha a hold a geometriai középpontja körül forogna, ahogy azt a videóban látható animáció illusztrálta, akkor evidens lenne, hogy mint egy kiegyensúlyozatlan mérleghintát, a nehezebb felét fogja a bolygó magához húzni. A hold azonban a tömegközéppontja körül forog, ezért a kisebb sűrűségű oldala jobban kinyúlik a forgástengelytől, emiatt bár kisebb erővel húzza a bolygó a könnyebb oldalt, de nagyobb erőkaron forgatja a hold tömegközéppontja körül, mint a nehezebb oldalt, a két hatás pedig kioltja egymást. Azért bonyolítja a helyzetet, hogy ahogy a hold különböző részei különböző mértékben közelednek ill. távolodnak a bolygótól, másképp változik a rájuk ható gravitációs tér erőssége, és ott van még a centrifugális erő is, ami szintén másképp változik a tömegközéppontól távolabbi, de könnyebb, mint a tömegközépponthoz közelebbi, de nehezebb résznél. Másfél óra számolás után - ha minden igaz - sikerült kitalálnom, hogy milyen képlet adja meg a stabil egyensúlyi állapotát egy olyan holdnak, ami két különböző tömegű, egymáshoz képest adott távolságban rögzített pontszerű testből áll (lényegében egy olyan modell, amely az inhomogén, gömb alakú hold kisebb, ill. nagyobb sűrűségű oldalát két külön, egy-egy adott rész súlypontjába tömörített tömegként kezeli), ez pedig azt adta, hogy minden esetben az a stabil állapot, ha a kisebb tömeg (ami a modellben a hold kisebb sűrűségű oldalának felel meg) fordul a bolygó felé. Természetesen ez a két tömegpontra redukált modell nem tökéletes, simán lehet, hogy egy gömb már másképp viselkedik. Ha több időm lesz, megpróbálom kiszámolni egy hossza mentén különböző sűrűségű rúdra is, ami jelentősen jobb modell, bár még mindig nem tökéletes, de az az érzésem, hogy jelenlegi matematikai képességeimmel rendesen gömbre kiszámolni nem sok esélyem van.
Valamit szerintem elszámoltál.
Ha igazad lenne, a keljfeljancsi is a fején lenne stabilan egyensúlyban.
@@zoltansinka7521 Egy kejfeljancsi esetében a tárgy legalsó pontjának magassága fix, míg egy hold esetében tömegközéppontjáé (körpálya esetén - ellipszisnél azt mondhatjuk, hogy a tömegközéppont kinetikus energiája állandó, míg a többi része egymásnak ad át valamennyi kinetikus energiát, ahogy a tengely körüli forgás következtében egyik része a pályától kifelé, másik befelé mozdul el), ennek megfelelően két teljesen különböző jelenségről van szó, nem lehet egy holdat egy keljfeljancsihoz hasonlítani.
@@Zilahi-Branyi_Laszlo
Vagy rosszul számoltál, vagy rossz a modelled. A kfj és a Hold között nincs semmi különbség, mindkettő a "talppontját" mutatja a Föld felé, a számításaidnak ezt kell reprodukálni.
De ez első blikkre olyan macerás, hogy biztos nem állnék neki. Gondolom, az ωa^6IQ... képlet sem fertályóra alatt jött ki, mégis csak közelítő becslésre jó.
Mindenesetre jó mulatást hozzá, nem egy rossz időtöltés.
@@zoltansinka7521 Természetesen ha bolygó körüli pályára állítunk egy keljfeljancsit, akkor tényleg nincs semmi különbség közte és egy hold között, ekkor a keljfeljancsi konkrétan egy hold, de kötve hiszem, hogy bolygó körül keringő keljfeljancsik stabil egyensúlyi pozíciójáról személyes tapasztalataid alapján be tudnál számolni, ezért maradjunk a Földön nyugvó változatnál. Egy nagyon egyszerű kísérlettel bizonyítható, hogy a Földön nyugvó keljfeljancsit teljesen más hatás stabilizálja, mint egy holdat: a keljfeljancsi csak akkor áll függőlegesen, ha vízszintes felületre helyezzük. Tegyél egyet egy erősen ferde felületre! Megfigyelhető, hogy ilyenkor a keljfeljancsi nem függőlegesre áll be, hanem valamekkora mértékben (pontos kialakítás függvénye, hogy mennyire) a lejtő irányába dől. Abban, hogy mi a stabil állapota tehát jelentős szerepe van az alátámasztásnak, márpedig egy hold esetében nincs alátámasztás, következésképp nem stabilizálhatja a kettőt ugyan az a hatás. Egy másik megközelítés: nem olyan régen ezen a csatornán is volt szó róla, hogy a visszatérő egységek a légkörbe lépve keljfeljancsi módjára állnak stabilan hőpajzsukkal előre irányba (itt az alátámasztás a légellenállás okozta erő), vagyis ezek a visszatérő egységek tulajdonképpen keljfeljancsik. Ha keringés közben, a súlytalanság állapotában a keljfeljancsi ugyan úgy működne, akkor ezeket az egységeket ilyenkor nem lehetne rendesen irányítani, mert ilyenkor is épp oly hevesen állnának maguktól irányba, mint a légköri fékezés közben.
@@Zilahi-Branyi_Laszlo
Teljesen személyes tapasztalataim nyilván nincsenek, nem vagyok űrhajós.
Ha elfogadod a kfj-t holdnak, miért gondolod, hogy az űrhajó más lenne?
Fölöslegesen bonyolítod légkörrel meg lejtővel (hogy abból mit akarsz kihozni, nem is értem), ez tisztán gravitációs probléma. Ha semmi más nem hatna rá, idő teltével az ISS is a seggével lefelé keringene, és megállna a forgása, ott a képlet, lehet becsülni.
A Földön az árapályt nem csak a Hold okozza, hanem a centrifugális erő is, ami a Nap irányába hat. Tehát időnként egy nap kétszer van apály és dagály.
A Napnak ehhez semmi köze, mivel a Föld is a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja körül kering, ami nem egészen a bolygó közepén van, ezért valóban a centrifugális erőktől van a Hold túlsó oldalán is dagály. De nem csak időnként, hanem folyamatosan
Áh, köszönöm a pontosítást.
Pedig én láttam egy videót, amiben neves fizikus magyarázta el, hogy a Nap az igazi ok, a Hold csak rátesz vagy elvesz a hatásból. Nem kering a Föld-Hold rendszer olyan gyorsan, hogy ezt a kifelé dudorodást megoldaná és nem is lenne a Föld forgásához igazítva a hatás, márpedig ahhoz van. Ha a Hold okozná, akkor az árapály változás nem 6 óránként lenne, hanem 27 naponként, mert ennyi a Hold-Föld rendszer keringési ideje 😉
Nem. A Hold okozza. De a Föld forog, így mindig a bolygónka a Hold oldalánál van az egyik és a túloldalon a másik. Ha gondolod, keress rá, sok szemléltető animáció, cikk és grafika igazolja a dolgot.
Ide is beteszem, hátha a másik bejegyzés elkallódna:
ruclips.net/user/shortsqECRiIq5wCs
Mondat végi hangsúly...
Krumplifőzelék szafttal.
Időnként azért még el-elfelejted a hangmagasságod felemelni a kijelentő mondatok végén. A hanghordozás mesterkéltsége a közönséged túlnyomó többségét valószínűleg hidegen hagyja, bennem viszont visszatetszést kelt, mert a bulvárt is így olvasták fel egyes kereskedelmi tévé-, illetve rádiócsatornákon egy-két évtizeddel ezelőtt (lehet hogy ma is).
Sajnálom, hogy a magyar átlaghoz képest kiemelkedő tartalomhoz ezt a formát választottad.
@@baladar1353
A hangmagasságot a kijelentő mondat végén le kell vinni. Egyébként pedig ez nem egy forma választás, hanem én így beszélek.
Ha nem tetszik, némítsd le, csináltam neked hozzá feliratot.
Szívesen
Köszönöm hogy nem küldtél el a csipába és a feliratot is. Nem rossz szándék, vagy trollkodási inger vitt rá hogy írjak neked, épp ellenkezőleg. A csatornád hiánypótló, magyar nyelven elenyészően kevés a témakört aktívan tárgyaló tartalom a portálon, de ez nyilván neked is feltűnt. Minőség és tárgyilagosság tekintetében magasra tetted a mércét, ez is elismerést érdemel.
A szarkazmust ("Szívesen") úgy gondolom kár táplálni, mivel az elejétől fogva figyelem a munkádat és mint ahogy írtam, értékesnek tartom azt.
A hanghordozásra kicsit visszatérve abból gondolom hogy választott - vagy tanult a forma, hogy például a "Szemeket az égre, indulunk." mondat végén a hangmagasságot levitted (helyesen), míg a témák kifejtése közben a mondatok végén az utolsó szóban a hangmagasságod emelkedik - ez a magyar nyelvtől idegen. Ha tévedtem, elnézést kérek.
Nem vitatkozni vagy kötözködni szeretnék és nem vagyok beszédtanár sem, viszont úgy gondolom hogy a helyes hanghordozás a narráció jósági mutatóját a tartalom színvonalához emelné.
A hangszíned alkalmas arra, hogy hosszabb ideig fenntartsa a néző-hallgató figyelmét, a beszéded nem válik monotonná, nem fárasztó hallgatni - van tehetséged hozzá, amit csinálsz. Úgy gondolom, minimális plusz figyelem ráfordításával szintet ugranál.
Sok sikert kívánok a továbbiakban.
Köszi a tanácsokat!
jó lett :)
Köszönöm!
Köszi!
A földi tengeri dagályt nem a Hold okozza nagyrészt, hanem a Nap. Ezért van az, hogy a napszaknak megfelelően alakul, bárhol is legyen a Hold az égen. A Hold legfeljebb erősíti a hatást, tehát tele- és újholdkor más a dagály nagysága, mint félholdak idején.
Nem, a Napnak ehhez nem sok köze van, a Hold gravitációs húzóereje, illetve a bolygó forgásának centrifugális ereje okozza a két oldalon érezhető dagályt.
Nem én találtam ezt ki, hanem egy fizikaprofesszor vezette le, elég közérthetően.
Akkor mégegyszer: Nem a Nap okozza a Földön az árapály jelenséget.
@@CsibeBiGa
Ez jó is, meg igaz is, de az ördög a részletekben rejlik.
Ha nem lenne változás (forgás+keringés) ugye nem lenne miről beszélni. A Nap hatása éves periodicitású, és ezalatt változik 0.016-et, a Holdé egy hónap alatt 0.05-ot, a Föld meg 24 óra alatt körbefordul.
A Nap uralja a naprendszert, ez nem vitás, de a helyi jelenségek szembeszökőbbek lehetnek, pont mint az árapály.
Nem tudom, lehet-e linket betenni, de az általam említett csillagász professzornak (Neil deGrasse Tyson) itt a videója. Volt egy másik is, azt nem találom.
ruclips.net/user/shortsqECRiIq5wCs
Üdv, tök jó volt új dolgokat megismerni a Naprendszerről, pl hogy ez a jelenség h a mi Holdunk mindig ua azt oldalát mutatja ez nem egyedi, hanem sok van belőle. De pont ez miatt nem értem h miért forog a tengelye körül a Hold.. Ha egy Hold nem tökéletes gömb alakú , vagy annak néz ki mégis az egyik fele nehezebb ( sűrűbb ) akkor az a fele mindig is a bolygó felé akar nézni ( vonzódni ) és idővel ez ki is alakul. Így a bolygó nem a forgási tengelyére hat, hanem a tömegközéppontjára, és úgy kering körülötte mint amikor pörgeted a gyereket kézen fogva..
Forog a tengelye körül, csak pont a keringési idejével megegyező tempóban. Persze ez sem pontos, mivel a keringési pálya földközeli részén gyorsabban szalad, mint földtávolban, így a Hold a földről nézve kicsit "csóválja a fejét". Ezért kicsit nagyobb felületét láthatjuk összességében, mint ami csak felénk nézne. A videó 0:43-tól kezdődő részén ez pontosan látható, de az is, hogy "bólogat" közben. Ez meg a pályasík 5 fokos eltérésétől van az ekliptikától.
Külső nézetből a gyerek is forog a tengelye körül, egyszer a fejét látod, másszor pedig a lábát.. 🙂
Nekem sztem az a bajom, h rossz a fogalom. Mert a Föld az forog a Naphoz képest, a Hold az nem forog a Földhöz képest. Szóval ez a két "forgás" különböző. A gyerek se forog hozzám képest a csípője körül miközben pörgetem, mert akkor el kéne engednie
a kezem. Míg a Földnek van lendülete a forgáshoz, addig a Holdnak nincs. Volt neki, de az idő múlásával a Föld gravitációja szépen lassan megállította. A gravitáció erre törekszik, és ezt többször meg is tette, mint ahogy a videóból is kiderül. Szóval a Föld a saját régről kapott energiájából forog, a Hold meg
a Földtől kapott gravitációs energiája miatt mindig a sűrűbb felét mutatja a Föld felé, és nem értem h ezt miért hívják forgásnak.
@@attilakovacs2016 : A Hold forgástengelye felől nézve forog. Az, hogy a tengely közben a Föld körül kering, az csak egy plusz dolog.
De a Föld, nem a Hold forgástengelyére gyakorol hatást, hanem mint a videóban is egy kicsit közelebbi pontot. Amíg a Földnek van ereje elfordulni a nap gravitációs irányától, addig erre a Hold nem képes, a Földhöz viszonyítva. Az egyiknek van energiája a másiknak nincs. És mind a kettőre azt mondjuk h forog, mintha ua azt munkát végeznék, pedig nem :D
Felejtsd el ezt a "gravitációs vonzást", nem lehet vonzani semmit /max. húzni/.
A Hold a Föld forgása által keltett örvényben sodródik körbe-körbe.
Szívesen elfelejteném, de a Föld tömege folyamatosan vonz magához a graviációs kölcsönhatásnak köszönhetően. Szerintem te felejtsd el az űrörvényeket.
Van gravitáció vagyis gravitációs áramlás de az csak a légkör felső határáig hat ahol még találhatók levegő molekulák, atomok.
És a gravitáció kívülről ható tolás a tömeg felé.
Ne butáskodjunk, a gravitációs hatások érezhetőek a légkörön túl is, nem véletlen, hogy a Hold is vonzotta az űrhajósokat, akik szaladgáltak rajtuk. Kérlek, ilyen eszement ötleteknél ne tényként tegyél állításokat, hanem jelezd, hogy ez csak a te felvetésed. Más esetben erősen félrevezető és káros hatásai miatt inkább törölni fogom a csatornáról.
Köszi
Lehet, hogy mindkettőtöknek van (több-kevesebb) igaza, csak elbeszéltek egymás mellett?
Mintha nem pont egymás kommentjeire válaszolnátok.
Ha jól értem, egyikőtök arról ír, hogy a forgásból adódóan a légkör is kénytelen valamelyest forogni (szél, viharok pl. a Jupiteren).
Ez a szeles légkör aztán visz ezt-azt magával Amerikában a Hurrikánok példák erre, de a Föld - Hold távolságot nézve a Holdra ez már nem lehet olyan hatással, hogy a bolygó körüli "örvénylés" rántja magával.
Ha a vonat gyorsan halad el mellettem, s a biztonsági vonalnál közelebb állok a sínekhez, a légörvény engem is elragad. De 1 méterrel arrébb már nem. 500 méterre meg.....
@@gyulameszaros7788 Légörvény. Ami ugye az űrben nincs.
Miben vagyunk benne? Mert ha légüres térben vizbuborékok stb lebegnek valamiben benne vagyunk nem?