Kedves László! A ház ami jól áll, és jól tölti be a funkcióját, csak igen körültekintő módon viseli el a beavatkozásokat. Egy utólagos szigetelés eléggé komoly beavatkozás, olyan dologban ami alapvetően esetleg nem is okoz problémát, vagy csak vélt probléma forrást gondolunk rá. Köszi az újabb tanulságos videót!! Üdv, Ati
Kedves László,akkor mi lehet a megoldás,a dohos szag a lehulló vakolat megszüntetésére?.a vakolat leverés,újra vakolás légáteresztő,ill.szárítóvakolat felrakása vajon végleg meg tudja oldani ezt a problémát??Ha tényleg rossz megoldás a falban felszálló nedvesség lezárása, lehet hogy az oldal irányu földnedvesség ellen kellene csak védeni a vertfalu házat???
Ez a videó csak a kérdések boncolgatása. Ha nedves egy vályogfal és dohos szagot áraszt, akkor le kell utólag szigetelni. Ám azt mindenképp meg kell vizsgálni, hogy mennyire nedves milyen magasan, menthető-e még a fal egyáltalán, van-e alapja, ha van, akkor milyen alap van és az alkalmas-e utólagos vízszigetelésre? Többet tudnék segíteni, ha több információm lenne. A számom: nulla hat hetven 6 - 125-521
Üdv, olyyan kérdesem lenne ha a haznak nincs alapja az jo e? nem vizes soha nem volt belviz. masik kerdesem hogy tapasztani lehet e feketetföldel vagy csak agygos sarga fold a jo?
Most kezdünk hamarosan a fürdőszoba projektbe és ahogy én ötletelek majd rajta, azt megosztom. :-) Egy biztos. nem szabad csak ott csempézni, ahol elkerülhetetlen és csak önmagában álló zuhanykabint szabad alkalmazni a faltól 10-15 cm-re
Azt szeretném megkérdezni, hogy a nedvességmérőt milyen beállításban használod? Az én készülékem különböző fák nedvességtartalmához való (dió, nyárfa, hárs, vörösfenyő stb). Falazathoz megfelelő lehet? Köszönöm! :)
Kedves László, Akkor mégsem fogsz szigetelést tenni? És ahol már van és alá van falazva? Már végképp nem tudom milyen irányba menjek tovább. Ezek szerint, ha alászigetelt a ház, akár hőszegetelhető is. Mert úgy viselkedik mint a tégla.
A további hőszigetelést én mindenképp teljesen anyag azonos fal melléhúzásával oldanám meg, ott ahol erre szükség van. Lehetőleg kívülről, lehetőleg szintén teljesen anyagazonos bekötésekkel, és ehhez illeszkedő azonos alappal, még a mélységben sem mennék lejjeb, sem feljebb attól ami van, mert mindkettő esetben statikai feszültség keletkezhet. A külső vastagítás a tető külső felén kisebb toldást is igényel, amit pántolással meg lehet oldani úgy hogy a gerendákat ne kelljen lecserélni, de a cserepet, csatornát még megtartsa. A belső falvastagítás nem túl szerencsés annak alapjának kialakítása problémásabb, és a beltérből el is vesz, de az is megoldható, ha nincs más mód a fenti módon.
Döngölt falunk van, iszonyatos munka lenne a vastagítás. És az utcafronton csak 10cm mehetnénk ki. Ennyit enged az önkormányzat. Ez is számításba lett véve, de köszönöm az ötletelést!
Az indexkép nem a mi házunkról készült. :-) Csak egy illusztráció. Jelenleg azon az állásponton vagyok a videóban is felfedezett információk alapján, hogy nem készítek újraalapozást és vízszintes falszigetelést sem, hanem megőrzöm a fal természetes víztranszportjának lehetőségét. Behelyezem a faszárító csöveket, amik segítenek a fal víztranszportjában, ha intenzívebb nedvességleadás szükséges. Attól, hogy le van szigetelve vízszintes vízszigeteléssel egy vályog épület, még nem adódik egyértelműen, hogy szabad hőszigetelni is. Hiszen ritka az az eset, mikor a vízszintes szigetelés jól van elkészítve, vagy korábbinál még ép, sértetlen. További probléma, hogy ezek a vízszigetelések magasan vannak, ám nekünk a belső padlószint alatt kell elkezdenünk a hőszigetelést kívülről, hiszen így nem keletkezik a legveszélyesebb lábazati szinten hőhíd. Továbbá attól, hogy a fala alatt van vízszigetelés, ám betonozva van belülről a ház, a további kockázat a beton alól a falba érkező víz miatt. Egyszóval vannak olyan ritka esetek, mikor minden egyben áll és vékony is a fala, ami indokolttá teszi a hőszigetelést, vagy vegyes a falazat tömör téglából, ami szintén indokolhatja, na akkor esetleg érdemes meggondolni. Egyébként nem.
Igen egyetértünk. Én magam is ezt terveztem a saját házunkon. Ám egy nagyon fontos kiegészítéssel! Csakis közös alapra szabad helyezni a melléépített falat, ám ez csakis újralapozással oldható meg, egy építésszel egyeztetve erre jutottunk. Ám pont mert nem szeretnék vízszintes vízszigetelést tenni már, így értelmetlen lenne ekkora beruházásba fogni. Így együtt élek a 65 cm-es fal adottságaival. :-) Csak újravakolom, ám jó vastagon fogom és nagyon pelyvásan.
Laszlo P: A fal vastagság fontos, de nem minden áron. Lehet, hogy van valami a falom/falban ami a hőt elvezeti, pl. a sok nedvesség is ilyen. Ezt jó mutatja, ha kívül is nedves egy fal, a belső nedvesség kevésbé gond, ha lakott házról van szó, a pára miatt. Tehát a hőszigetelést meg kell gondolni, hogy érdemes-e belevágni, vagy van más ami segít jobbá tenni, ha nem lehet vastagítani. Egyébként még a 10cm-et is érdemes lehet kihasználni. Döngölt falnál fel lehet tenni vakolatot és abba nyomkodni annyi vastagságban vályogtéglát (pl. 6-7 cm) ami kiadja azt ami még megengedett, a külső vakolással együtt. A többi oldalon szintén, csak mehet a vastagabb. Az alappal kell ügyesnek lenni, hogy a térfogatra eső tömeg azonos legyen a meglévővel, így nem fog elválni. Természetesen egy további rétegben felvitt jó vályog vakolat a csupasz, vagy vályoggal vakolt döngölt falon is segít.
Már párszor láttam ezt a videót, gondolkodtam ezen a témán. Véleményem szerint én csak a kiskunságon merném vízszintes szigetelés nélkül hagyni a házat, ahol homokos a talaj, és a csapadékként leeső nedvesség még télen is el tud szivárogni a talajba. Németországban sok faszerkezetű vályogház több mint száz éve áll mert fagyhatár alá érő cementes terméskőre, későbbi épületeket betonalapra helyeztek. Ennek köszönhetően az alapra helyezet fa gerenda minimális vizet kapott, és nem korhadt el. A rá épített vályogfal pedig megóvta a fát az élőlényektől, gombáktól. Arra az észrevételre pedig, hogy a szigetelt házak falai túlszáradnak, azt tudom mondani, hogy mind a vályogvakolat mind a mészvakolat, ún nedvességszabályzó tulajdonsággal rendelkezik. Ha van olyan nedvességforrás a lakásban, ami télen nyáron masszívan párát termel (akvárium, száradó ruhák, szobanövények, fürdőszoba befelé szellőztetése) akkor megkapjuk az ideális páratartalmat télen is, és jóval biztonságosabb, mint egy vízszintes szigetelés nélküli ház. Másik oldalról nézve vízszintes szigetelés nélkül elég egy belvizes időszak, és az alsóbb téglák máris csuron nedvesek. Ha nem vagyunk otthon, akkor elkezd kirohadni a szalma, és cserélnünk kell a téglákat.
@@nepazarolj Még mindig nem értem, hogy mitől szürke. A mi házunkban is ilyen van. Miután leszedtem, vízzel ki tudtam keverni, és visszatenni a falra. Lehet, hogy mész is van benne?
John Hajdu - dehogy van benne mész. Az agyag kitermelési helyéttől is függ hogy az milyen színű és milyen minőségű. Ez okozza a színbeli különbségeket. A válasz ennyire egyszerű. Egyébként ez nem szürke hanem inkább világosbarna.
@@nepazarolj Nálam is szürke, de van ahol sárgás színű, de a szálas anyag megtalálható mind a kettőben, úgyhogy mind a kettő vályogvakolat. Egyébként egy kőműves nézte a megörökölt vályogházamat, és mondta, hogy le kell szigetelni alulról a falakat átvágással és hogy nagyon költséges lesz, inkább adjam el a házat (1-2 ember kivételével mindenki más ezt mondta, hogy adjam el, sok munka lenne vele). De én nem hallgattam rá, a ház 100 éves, és viszonylag jó állapotban van, a nedvesedés oka semmiképp sem az alulról való ázás volt, hanem a tető van rossz állapotban, illetve nem megfelelő anyagok voltak használva a vakoláshoz és ez lepergett, utána pedig a vályog szabadon volt. Úgyhogy ha ezek a problémák meg lesznek szüntetve, feleslegessé válik a fal átvágása. Egyébként fűtetlenül 6 fok volt a házban, viszont a hajópadló alatti homok meg 8 fokos, úgyhogy még egy indok, amiért nem szigetelek, a falak már nem tároltak hőt, ugyanúgy 6 fokos volt, viszont a talaj még tartott egy kis hőt.
Itt az alföld déli részén..pl. Ásotthalom.. szikvályog van. Ennek a sziksó a kötőanyaga, a só szabályozza a páratartalmat, ha sok beszívja, ha kevés kiadja
Szerintem van egy sokkal logikusabb magyarázata a páratartalom csökkenésének. A - 20 fokos 100 % os páratartalmú levegő + 20 fokosra melegedve max 20-30 % os lesz....Fizika...
@@hunmagyar7127 Nincs -20 fokos 0% páratartalmú levegő (természetes körülmények között). Minden 0K-nál nagyobb hőmérsékleten egy bizonyos abszolút mennyiségű vízpára lehet jelen a levegőben, minél nagyobb a hőmérséklet, annál több. A képlet megkeresését a kedves olvasóra bízom. A relatív páratartalom mutatja, hogy ehhez az abszolút maximumhoz képest éppen mennyi van benne. Kondenzáció akkor képződik, ha adott abszolút páratartalmú levegőt lehütve a benne lévő páratartalom több, mint amennyit az új hőmérsékleten maximum "tárolni" képes. Adott páratartalmú levegőt felmelegítve, nagyobb hőmérsékleten "több is elférne benne", ezért az új relatív páratartalom kevesebb. Az a hőmérséklet, amelyen az X abszolút páratartalom pontosan 100% relatív páratartalmat ad (tehát a maximumot), harmatpontnak hívják. Ez az a fizika, amit István helyesen írt, pontosan úgy működik. Akinek kétségei vannak, keressen "Dew point calculator" telefonos vagy online applikációt és szórakozzon egy kicsit a számokkal.
Kedves Lajos! Ez a csatorna pontosan azért van, hogy megvitassuk a felvetéseket, információkat, gyakorlati tapasztalatokat. Nincsenek kőbe vésett szabályok, törvények. Érdeklődéssel hallgatom pontosan hol hibáztam, mik konkrétan az általad említett hülyeségek a videóban!
Bár nem bántó szándékkal írtam hogy sok a hülyeség, de mégis ezt kellett írnom. Konkrétan a szigetelés nélkülözése a legfontosabb baki. Őseink idejében olyan mint belvíz, illetve talajvíz nem volt jelen az épületek környezetében. Ezért talajvíz ellen nem is védekeztek! Olyat mint szigetelőanyag nem is ismertek nagyon. Később amikor már téglát használtak alapnak, ott már jelen volt a kezdetleges szigetelőanyag a kátrány. A hetvenes években azáltal, hogy kiépítették a vízhálózatot és minden házban már a csapbol folyt a víz (nem közkút) egy évtized alatt a szappanos víz telítette és elfertőzte a talajt. Ennek hatására megjelent a talajvíz és ez bizony nagyon károsan hat a vájog és a vert falak állagára. Szóval öseink nem azért nem védekeztek mert tudatosan kihasználták a diffúziót, inkább azért nem mert nem volt mitől megvédeni a falakat. A másik nagy melléfogás amit az aszmásoknak mondtál. Hiszen ha szabad a nedvesség áramlása azzal a penész megjelenésére is számítani kell. Korunk egyik legjobban terjedő betegségét az aszmatikus tüneteket pedig pont a penész okozza legfőképpen! Ezálltal nem ajállanám senkinek hogy egy ilyen helyen kúrálja magát. Bár valóban vannak jótékony hatásai egy vájogháznak e téren is, de a gombaspórák több gondot okoznak hosszútávon mint amennyit használ a kellemes környezet.
Köszönöm Lajos, hogy vetted a fáradtságot és kifejtetted a véleményed! Az valóban tény, hogy a szennyvíztárolók megemelték a talajszintet sok helyen, ezzel kicsit fokozva a talajpára mennyiségét is, hiszen minél magasabban van a talajvíz szintje, vagyis közelebb a felszínhez, annál több talajpára távozik a falak és padló felé. Sok helyen a csatornázással ez a gond megoldódott. Ezzel kapcsolatban is végeztem méréseket természetesen. :-) Szándékosan vízzel árasztottam el viszonylag nagy gödröket a egy vályog melléképületem mellett és érdekes eredményt kaptam. Akkor okozott csak láthatóan és mérhetően nagyobb nedvesedést a vízzel elárasztott gödör, ha a talaj az esővíz által is túlterhelt volt már, vagyis a gödörben konkrétan a ház alapozásával megegyező vízszint volt, vagy a felett volt. Egyébként nem. További fontos eredmény volt, hogy az emésztőgödör távolságával, helyesebben közelségével az épülethez hatványosan nőt a nedvesedés is. Vagyis nem jó ötlet az emésztőket a ház közelében elhelyezni. Minimum 20 méter szerintem a biztonságos távolság, vagy még ennél is több. Szerintem a vályogházak nedvesedésének legfőbb oka a nem megfelelő anyaghasználat, ugyanis csak a vályogvakolat képes a felszínre közvetíteni a talaj felől a falba érkező nedvességet. A szárító vakolatok sem tökéletesek, mert nem tudják követni a vályog térfogatváltozásait és elválva attól, már nem képesek a víztranszportra. Az asztma kérdése: Nos én az egészségügyből jöttem és ma is gyakorló természetgyógyász vagyok, fülakkupunktúrával foglalkozom. Többektől is hallottam személyes tapasztalatként, hogy vályogházba költözve mintha elvágták volna a gyerekek asztmatikus tüneteit, az állandó ideális páratartalom miatt. Úgy vélem a penészes, gombákkal terhelt környezet nem csak az asztmás emberekre jelent veszélyt, hanem az egészségesekre is. Tehát nem szabad ilyen környezetben élnünk, ha csak tehetjük. A penész és a dohosodás megjelenése már egy fokozott nedvességterhelés indikátora, ami 20-25 % nedvességtartalmat jelent a normális 1,5 % helyett. Az ilyen magas értéknek komoly és általában már idült okai vannak. Ám mi alapvetően az egészséges és helyesen felújított jól működő vályogházakról diskurálunk, tehát a jól működő vályogház valóban jó megoldást jelent a légzőszervi betegségekben, míg a penészes dohos házak az egészséges embert is megbetegíthetik. Egy bizonyos és nagyon szembetűnő számomra. Valahányszor távol vagyok otthonról és pl. szállodában töltöm az éjszakát, rettenetesen kiszárad a torkom és az orrom, ami odahaza sosem fordul elő, pedig nem használunk párologtatót, sőt radiátoros fűtésünk van, ami köztudottan nagyon nagy mértékben képes szárazzá tenni a levegőt. Nos nekem ezek a személyes tapasztalataim. Sokszor megfordult már az örök tennivalók miatt a vályoggal, hogy téglaházba költözzünk vissza, ám ilyenkor, mikor távol vagyok otthonról mindig eszembe jut, hogy mégis megéri az a többlet energia, mert egy különleges klímában és fizikai környezetben élhetem az életem. Hálás vagyok ezért. Örülök, hogy annak idején emellett a vályogház mellett döntöttünk. :-)
Csak annyit fűznék még hozzá a mondandómhoz, hogy a fenti dolgokra én sem csak elméleti síkon tapasztaltam meg. Tizenöt éve hazaköltöztem, és azóta a vájogházak felújítása a vállalkozásom fő profilja. Talán a hegyvidékeken a talajviz nem jelentkezik oly mértékben mint itt az alföldön, de itt igenis jelentős gondokkal néz szembe akinek nincs víz elleni szigetelése a háza alatt.
Ezt én is észrevettem, gyermek miatt bevetettem párásítót , kijelzi viszonylag reálisan a páratartalmat a levegőben (folyamatosan figyeli a szerint szabályozza.) Ennek ellenére a hőszigetelést kívülről felrakatom , szellőztető résekkel. Alaphoz nem nyúlunk.
Én biztosan nem tennék szigetelést, ám ha mindenképpen fontos, akkor is csakis kőzetgyapotot és csakis a saját rendszerével, ami légáteresztőbb, mint a hungarocell. A szellőzők nem hatékonyak, nem oldják meg a problémát, sőt hőhidakat alakíthatnak ki, vagy ha valóban jól átszellőznek, akkor pedig elhűtik a felületet, de akkor lerontják a szigetelés hatásfokát. Ez az agyba főbe hőszigetelés csak szintén a mai modern kor elmeszüleménye. Egy jó tömegkályhával simán ki lehet fűteni és olcsón egy vékonyabb falú házat is. Inkább arra költenék, mint szigetelésre, ami vályogtól teljesen idegen.
Furcsa hogy senki nem emlegeti a nádlemezzel való szigetelést. A vályoghoz az való. Ha jól emlékszem mikor számolgattam a falban a páraáteresztés/kicsapódás stb. dolgokat, az lett a végeredmény hogy egy 50 cm-es vályogfal ami kívül - belül vakolva van, rajta 10 cm nádlemez, aztán megint vakolat, megfelelt a A+ energetikai besorolásnak és nem volt a rétegrendben párakicsapódás. Ami azt jelenti hogy szépen kiszellőzött a fal. Mellé még ajánlom a fa nyílászárókat dupla üvegezéssel.
A volt istálló falazatán, ami 50 cm ki fogom próbálni a nádpadlót, ám előre is léthatóak az esetleges problémák vele. Pl. beleköltöznek a darazsak és egyéb állatok. A vastag nádréteg miatt nem érintkezik közvetlenül egymással a falazat és a legkülső vakolatréteg, tehát nincs víztranszport, vízátadás, csak légrésen keresztül, ami olyan, mintha el lenne válva a vakolat a falazattól. Nekem ez most így van és igaz, hogy a vakolaton nem mérek nedvességet, ám a mögötte lévő téglák meglehetősen vízzel terheltek, 5 % feletti nedvességtartalommal. A pára kicsapódást én magam is tesztelni fogom, mert nagyon nem mindegy milyen körülmények között végezzük a teszteket. Sajnos véleményem és a nyílászárós cégnél szerzett 1,5 éves tapasztalatom alapján a mai fa ablakok nem sokban különböznek légzárás szempontjából egymástól. A fa maga is le van festve, ami miatt ott sem légáteresztő, az üvegezés gyakorlatilag ugyan az, tehát innentől marad a látvány és a tudat hogy szép faablakunk van, nem pedig műanyag. Ám a míg a műanyag ablakot nem kell festenünk 20-30 évig, addig a legtöbbször gépi szárított anyagból készített, fenyőből készült faablakokat sajnos igen. Tekintve a fenyőfa gyantatartalmát, ami miatt a rajta lévő festék sajnos mindenképpen újrafestendő néhány év után, miután a fában lévő gyanta megdolgozza azt. Igyekeztem tényszerű lenni és tárgyilagos. A nádpadlóról viszont még nincs sok tapasztalatom, ott azért írtam le ennek tudatában a mondandómat. Az a lényeg, hogy tanuljunk egymástól és kielemezzük az információkat. Én magam nyitott vagyok minden újra.
Én is nyitott vagyok, csak sajnos a nádalásra embert nem találtam, mert azt akartam eredetileg. Találtam céget is aki gyártja, táblásítja a nádat előszerelve de senki nem vállalta feltenni... Békés-megyében. Sajnos a hungarocell már meg van véve, eladni még eladhatom és becserélem legfeljebb gyapotos rendszerbe.
Minden attól függ mik az elvárások. Azt észrevettem hogy neked nem fontos a szigetelés. Egyébként ezt osztom én is. Vannak különböző helyzetek mikor kell, de ha nem muszáj a szigetelés szerintem sem kell erőltetni. Szóval ha a cél az hogy száraz és emellett kívül belül egyenes, esztétikus modern falazatod legyen amiben nem csapódik ki a nedvesség de emellett lélegzik is akkor a megoldás az hogy leszigeteled az alapot, majd a nádlemezzel a falat. Arról most nem beszélek hogy a benti klíma ezzel értelemszerűen megváltozik. Mindenki eldönti magának mi a fontosabb. Az alap szigetelése nélkül természetesen a dolog nem működik. A fa nyílászárókról annyit hogy ha milesi vízbázisú viaszos fedőlazúrral kezeled akkor feltudja venni a fa a nedvességet és le is tudja adni. Egy bizonyos szintig nem fog rajta kicsapódni a pára. Mondanom sem kell ez a szint jóval meghaladja a műanyag ablakokét. Emellett sokkal esztétikusabb és környezetbarátabb. A vályogházhoz egyébként sem illik a műanyag. A felületkezelésről annyit hogy minden tavasszal lemosod melegvízzel a külső felületet és egy szivaccsal meg a festékhez való viasszal áttörlöd. Garantált a 15 éves élettartam. Belül természetesen ahol nem éri a nap és az eső, szinte örökös. Annyi még hogy felesleges kipróbálnod a istállón a nádat. Fals értékeket fogsz kapni. Számolni kell egy bizonyos külső és belső hőmérsékletkülönbséggel. Gondolom az istállót nem fűtöd :) Annyit tudok hogy akkor tudunk hitelesen véleményt mondani ha mind az elméleti mind a gyakorlati tapasztalatok megvannak. Sajnos bevallom én nagyrészt csak az elméleti tudásnak vagyok birtokában, mert szinte senki nem szigeteltet nádlemezzel ezen a környéken. Nagymamám házát majd ha tatarozzuk én biztos hogy ezt a módszert választom majd. Akkor tudok többet mondani. :) Viszont a fa ablakokról konkrét tapasztalataim is vannak. Mind elméleti(hővezetés/hőátadás/páradiffúzió stb.) mind gyártói mind felhasználói szinten. Minden esetre feliratkoztam mert érdekes a téma és minnél többet beszélünk róla és osszuk meg a tapasztalatokat annál előrébb jutunk.
Kedves László! A ház ami jól áll, és jól tölti be a funkcióját, csak igen körültekintő módon viseli el a beavatkozásokat. Egy utólagos szigetelés eléggé komoly beavatkozás, olyan dologban ami alapvetően esetleg nem is okoz problémát, vagy csak vélt probléma forrást gondolunk rá. Köszi az újabb tanulságos videót!! Üdv, Ati
Kedves László,akkor mi lehet a megoldás,a dohos szag a lehulló vakolat megszüntetésére?.a vakolat leverés,újra vakolás légáteresztő,ill.szárítóvakolat felrakása vajon végleg meg tudja oldani ezt a problémát??Ha tényleg rossz megoldás a falban felszálló nedvesség lezárása, lehet hogy az oldal irányu földnedvesség ellen kellene csak védeni a vertfalu házat???
Ez a videó csak a kérdések boncolgatása. Ha nedves egy vályogfal és dohos szagot áraszt, akkor le kell utólag szigetelni. Ám azt mindenképp meg kell vizsgálni, hogy mennyire nedves milyen magasan, menthető-e még a fal egyáltalán, van-e alapja, ha van, akkor milyen alap van és az alkalmas-e utólagos vízszigetelésre? Többet tudnék segíteni, ha több információm lenne. A számom: nulla hat hetven 6 - 125-521
Üdv, olyyan kérdesem lenne ha a haznak nincs alapja az jo e? nem vizes soha nem volt belviz. masik kerdesem hogy tapasztani lehet e feketetföldel vagy csak agygos sarga fold a jo?
Nem jó,H nincs alap, de attól lehet jó is.. legtöbb vályog háznak nincs alapja.. nem véletlenül..
Egy valyoghazban mennyi az ideális páratartalom?
50-62 % Télen fűtött szobában lemehet 40 % alá is.
@@nepazarolj köszönöm szépen. Minden jót kívánok.
Vályog házba fürdőszobát. De hogyan csináljam?
Most kezdünk hamarosan a fürdőszoba projektbe és ahogy én ötletelek majd rajta, azt megosztom. :-) Egy biztos. nem szabad csak ott csempézni, ahol elkerülhetetlen és csak önmagában álló zuhanykabint szabad alkalmazni a faltól 10-15 cm-re
Azt szeretném megkérdezni, hogy a nedvességmérőt milyen beállításban használod? Az én készülékem különböző fák nedvességtartalmához való (dió, nyárfa, hárs, vörösfenyő stb). Falazathoz megfelelő lehet? Köszönöm! :)
Sajnos nem. Nekem is van, ami fa nedvességet illetve építési nedvességet tud mérni betonban és malterban, ám azok max. 2%-ig mérnek, ami nagyon kevés.
Kedves László, Akkor mégsem fogsz szigetelést tenni? És ahol már van és alá van falazva? Már végképp nem tudom milyen irányba menjek tovább.
Ezek szerint, ha alászigetelt a ház, akár hőszegetelhető is. Mert úgy viselkedik mint a tégla.
A további hőszigetelést én mindenképp teljesen anyag azonos fal melléhúzásával oldanám meg, ott ahol erre szükség van. Lehetőleg kívülről, lehetőleg szintén teljesen anyagazonos bekötésekkel, és ehhez illeszkedő azonos alappal, még a mélységben sem mennék lejjeb, sem feljebb attól ami van, mert mindkettő esetben statikai feszültség keletkezhet. A külső vastagítás a tető külső felén kisebb toldást is igényel, amit pántolással meg lehet oldani úgy hogy a gerendákat ne kelljen lecserélni, de a cserepet, csatornát még megtartsa. A belső falvastagítás nem túl szerencsés annak alapjának kialakítása problémásabb, és a beltérből el is vesz, de az is megoldható, ha nincs más mód a fenti módon.
Döngölt falunk van, iszonyatos munka lenne a vastagítás. És az utcafronton csak 10cm mehetnénk ki. Ennyit enged az önkormányzat. Ez is számításba lett véve, de köszönöm az ötletelést!
Az indexkép nem a mi házunkról készült. :-) Csak egy illusztráció.
Jelenleg azon az állásponton vagyok a videóban is felfedezett információk alapján, hogy nem készítek újraalapozást és vízszintes falszigetelést sem, hanem megőrzöm a fal természetes víztranszportjának lehetőségét. Behelyezem a faszárító csöveket, amik segítenek a fal víztranszportjában, ha intenzívebb nedvességleadás szükséges.
Attól, hogy le van szigetelve vízszintes vízszigeteléssel egy vályog épület, még nem adódik egyértelműen, hogy szabad hőszigetelni is. Hiszen ritka az az eset, mikor a vízszintes szigetelés jól van elkészítve, vagy korábbinál még ép, sértetlen. További probléma, hogy ezek a vízszigetelések magasan vannak, ám nekünk a belső padlószint alatt kell elkezdenünk a hőszigetelést kívülről, hiszen így nem keletkezik a legveszélyesebb lábazati szinten hőhíd. Továbbá attól, hogy a fala alatt van vízszigetelés, ám betonozva van belülről a ház, a további kockázat a beton alól a falba érkező víz miatt.
Egyszóval vannak olyan ritka esetek, mikor minden egyben áll és vékony is a fala, ami indokolttá teszi a hőszigetelést, vagy vegyes a falazat tömör téglából, ami szintén indokolhatja, na akkor esetleg érdemes meggondolni. Egyébként nem.
Igen egyetértünk. Én magam is ezt terveztem a saját házunkon. Ám egy nagyon fontos kiegészítéssel! Csakis közös alapra szabad helyezni a melléépített falat, ám ez csakis újralapozással oldható meg, egy építésszel egyeztetve erre jutottunk. Ám pont mert nem szeretnék vízszintes vízszigetelést tenni már, így értelmetlen lenne ekkora beruházásba fogni. Így együtt élek a 65 cm-es fal adottságaival. :-) Csak újravakolom, ám jó vastagon fogom és nagyon pelyvásan.
Laszlo P: A fal vastagság fontos, de nem minden áron. Lehet, hogy van valami a falom/falban ami a hőt elvezeti, pl. a sok nedvesség is ilyen. Ezt jó mutatja, ha kívül is nedves egy fal, a belső nedvesség kevésbé gond, ha lakott házról van szó, a pára miatt. Tehát a hőszigetelést meg kell gondolni, hogy érdemes-e belevágni, vagy van más ami segít jobbá tenni, ha nem lehet vastagítani. Egyébként még a 10cm-et is érdemes lehet kihasználni. Döngölt falnál fel lehet tenni vakolatot és abba nyomkodni annyi vastagságban vályogtéglát (pl. 6-7 cm) ami kiadja azt ami még megengedett, a külső vakolással együtt. A többi oldalon szintén, csak mehet a vastagabb. Az alappal kell ügyesnek lenni, hogy a térfogatra eső tömeg azonos legyen a meglévővel, így nem fog elválni. Természetesen egy további rétegben felvitt jó vályog vakolat a csupasz, vagy vályoggal vakolt döngölt falon is segít.
Már párszor láttam ezt a videót, gondolkodtam ezen a témán.
Véleményem szerint én csak a kiskunságon merném vízszintes szigetelés nélkül hagyni a házat, ahol homokos a talaj, és a csapadékként leeső nedvesség még télen is el tud szivárogni a talajba.
Németországban sok faszerkezetű vályogház több mint száz éve áll mert fagyhatár alá érő cementes terméskőre, későbbi épületeket betonalapra helyeztek. Ennek köszönhetően az alapra helyezet fa gerenda minimális vizet kapott, és nem korhadt el. A rá épített vályogfal pedig megóvta a fát az élőlényektől, gombáktól.
Arra az észrevételre pedig, hogy a szigetelt házak falai túlszáradnak, azt tudom mondani, hogy mind a vályogvakolat mind a mészvakolat, ún nedvességszabályzó tulajdonsággal rendelkezik. Ha van olyan nedvességforrás a lakásban, ami télen nyáron masszívan párát termel (akvárium, száradó ruhák, szobanövények, fürdőszoba befelé szellőztetése) akkor megkapjuk az ideális páratartalmat télen is, és jóval biztonságosabb, mint egy vízszintes szigetelés nélküli ház.
Másik oldalról nézve vízszintes szigetelés nélkül elég egy belvizes időszak, és az alsóbb téglák máris csuron nedvesek. Ha nem vagyunk otthon, akkor elkezd kirohadni a szalma, és cserélnünk kell a téglákat.
Igen, valóban kockázatot hordoz a vízszigetelés nélküli épület. Ez mindig is kockázat volt.
Ez a szürkés vakolat ez milyen anyag lehet? A vályog sárgás, ez akkor mészhabarcs?
John Hajdu ez vályogvakolat.
@@nepazarolj Még mindig nem értem, hogy mitől szürke. A mi házunkban is ilyen van. Miután leszedtem, vízzel ki tudtam keverni, és visszatenni a falra. Lehet, hogy mész is van benne?
John Hajdu - dehogy van benne mész. Az agyag kitermelési helyéttől is függ hogy az milyen színű és milyen minőségű. Ez okozza a színbeli különbségeket. A válasz ennyire egyszerű. Egyébként ez nem szürke hanem inkább világosbarna.
@@nepazarolj Nálam is szürke, de van ahol sárgás színű, de a szálas anyag megtalálható mind a kettőben, úgyhogy mind a kettő vályogvakolat. Egyébként egy kőműves nézte a megörökölt vályogházamat, és mondta, hogy le kell szigetelni alulról a falakat átvágással és hogy nagyon költséges lesz, inkább adjam el a házat (1-2 ember kivételével mindenki más ezt mondta, hogy adjam el, sok munka lenne vele). De én nem hallgattam rá, a ház 100 éves, és viszonylag jó állapotban van, a nedvesedés oka semmiképp sem az alulról való ázás volt, hanem a tető van rossz állapotban, illetve nem megfelelő anyagok voltak használva a vakoláshoz és ez lepergett, utána pedig a vályog szabadon volt. Úgyhogy ha ezek a problémák meg lesznek szüntetve, feleslegessé válik a fal átvágása. Egyébként fűtetlenül 6 fok volt a házban, viszont a hajópadló alatti homok meg 8 fokos, úgyhogy még egy indok, amiért nem szigetelek, a falak már nem tároltak hőt, ugyanúgy 6 fokos volt, viszont a talaj még tartott egy kis hőt.
@@KunioTaki Ez az említett vályogház melyik településen van?
Itt az alföld déli részén..pl. Ásotthalom.. szikvályog van. Ennek a sziksó a kötőanyaga, a só szabályozza a páratartalmat, ha sok beszívja, ha kevés kiadja
Szerintem van egy sokkal logikusabb magyarázata a páratartalom csökkenésének. A - 20 fokos 100 % os páratartalmú levegő + 20 fokosra melegedve max 20-30 % os lesz....Fizika...
A mínusz 20 fokos levegő tudtommal 0% páratartalmú,hiszen kicsapódik és lefagy a környezetre a nedvesség. Fizika...
@@hunmagyar7127 Nincs -20 fokos 0% páratartalmú levegő (természetes körülmények között). Minden 0K-nál nagyobb hőmérsékleten egy bizonyos abszolút mennyiségű vízpára lehet jelen a levegőben, minél nagyobb a hőmérséklet, annál több. A képlet megkeresését a kedves olvasóra bízom.
A relatív páratartalom mutatja, hogy ehhez az abszolút maximumhoz képest éppen mennyi van benne. Kondenzáció akkor képződik, ha adott abszolút páratartalmú levegőt lehütve a benne lévő páratartalom több, mint amennyit az új hőmérsékleten maximum "tárolni" képes.
Adott páratartalmú levegőt felmelegítve, nagyobb hőmérsékleten "több is elférne benne", ezért az új relatív páratartalom kevesebb.
Az a hőmérséklet, amelyen az X abszolút páratartalom pontosan 100% relatív páratartalmat ad (tehát a maximumot), harmatpontnak hívják.
Ez az a fizika, amit István helyesen írt, pontosan úgy működik. Akinek kétségei vannak, keressen "Dew point calculator" telefonos vagy online applikációt és szórakozzon egy kicsit a számokkal.
@@hunmagyar7127 @-20C 100%RH =1.075 g/m3 nem 0
Érdekes, én pont abban reménykedem, hogy a sok téli beltéri szárítást még el tudja nyelni a fal :D
Nagyon sok hülyeséget mondtát ebben a videóban. Azt hiszem még van mit tanuli a vályogfalak szigeteléséről.
(Mit miértre gondolok)
Kedves Lajos! Ez a csatorna pontosan azért van, hogy megvitassuk a felvetéseket, információkat, gyakorlati tapasztalatokat. Nincsenek kőbe vésett szabályok, törvények.
Érdeklődéssel hallgatom pontosan hol hibáztam, mik konkrétan az általad említett hülyeségek a videóban!
Bár nem bántó szándékkal írtam hogy sok a hülyeség, de mégis ezt kellett írnom.
Konkrétan a szigetelés nélkülözése a legfontosabb baki.
Őseink idejében olyan mint belvíz, illetve talajvíz nem volt jelen az épületek környezetében.
Ezért talajvíz ellen nem is védekeztek!
Olyat mint szigetelőanyag nem is ismertek nagyon. Később amikor már téglát használtak alapnak, ott már jelen volt a kezdetleges szigetelőanyag a kátrány.
A hetvenes években azáltal, hogy kiépítették a vízhálózatot és minden házban már a csapbol folyt a víz (nem közkút) egy évtized alatt a szappanos víz telítette és elfertőzte a talajt. Ennek hatására megjelent a talajvíz és ez bizony nagyon károsan hat a vájog és a vert falak állagára.
Szóval öseink nem azért nem védekeztek mert tudatosan kihasználták a diffúziót, inkább azért nem mert nem volt mitől megvédeni a falakat.
A másik nagy melléfogás amit az aszmásoknak mondtál.
Hiszen ha szabad a nedvesség áramlása azzal a penész megjelenésére is számítani kell.
Korunk egyik legjobban terjedő betegségét az aszmatikus tüneteket pedig pont a penész okozza legfőképpen!
Ezálltal nem ajállanám senkinek hogy egy ilyen helyen kúrálja magát.
Bár valóban vannak jótékony hatásai egy vájogháznak e téren is, de a gombaspórák több gondot okoznak hosszútávon mint amennyit használ a kellemes környezet.
Köszönöm Lajos, hogy vetted a fáradtságot és kifejtetted a véleményed!
Az valóban tény, hogy a szennyvíztárolók megemelték a talajszintet sok helyen, ezzel kicsit fokozva a talajpára mennyiségét is, hiszen minél magasabban van a talajvíz szintje, vagyis közelebb a felszínhez, annál több talajpára távozik a falak és padló felé. Sok helyen a csatornázással ez a gond megoldódott. Ezzel kapcsolatban is végeztem méréseket természetesen. :-) Szándékosan vízzel árasztottam el viszonylag nagy gödröket a egy vályog melléképületem mellett és érdekes eredményt kaptam. Akkor okozott csak láthatóan és mérhetően nagyobb nedvesedést a vízzel elárasztott gödör, ha a talaj az esővíz által is túlterhelt volt már, vagyis a gödörben konkrétan a ház alapozásával megegyező vízszint volt, vagy a felett volt. Egyébként nem. További fontos eredmény volt, hogy az emésztőgödör távolságával, helyesebben közelségével az épülethez hatványosan nőt a nedvesedés is. Vagyis nem jó ötlet az emésztőket a ház közelében elhelyezni. Minimum 20 méter szerintem a biztonságos távolság, vagy még ennél is több.
Szerintem a vályogházak nedvesedésének legfőbb oka a nem megfelelő anyaghasználat, ugyanis csak a vályogvakolat képes a felszínre közvetíteni a talaj felől a falba érkező nedvességet. A szárító vakolatok sem tökéletesek, mert nem tudják követni a vályog térfogatváltozásait és elválva attól, már nem képesek a víztranszportra.
Az asztma kérdése:
Nos én az egészségügyből jöttem és ma is gyakorló természetgyógyász vagyok, fülakkupunktúrával foglalkozom. Többektől is hallottam személyes tapasztalatként, hogy vályogházba költözve mintha elvágták volna a gyerekek asztmatikus tüneteit, az állandó ideális páratartalom miatt. Úgy vélem a penészes, gombákkal terhelt környezet nem csak az asztmás emberekre jelent veszélyt, hanem az egészségesekre is. Tehát nem szabad ilyen környezetben élnünk, ha csak tehetjük. A penész és a dohosodás megjelenése már egy fokozott nedvességterhelés indikátora, ami 20-25 % nedvességtartalmat jelent a normális 1,5 % helyett. Az ilyen magas értéknek komoly és általában már idült okai vannak. Ám mi alapvetően az egészséges és helyesen felújított jól működő vályogházakról diskurálunk, tehát a jól működő vályogház valóban jó megoldást jelent a légzőszervi betegségekben, míg a penészes dohos házak az egészséges embert is megbetegíthetik.
Egy bizonyos és nagyon szembetűnő számomra. Valahányszor távol vagyok otthonról és pl. szállodában töltöm az éjszakát, rettenetesen kiszárad a torkom és az orrom, ami odahaza sosem fordul elő, pedig nem használunk párologtatót, sőt radiátoros fűtésünk van, ami köztudottan nagyon nagy mértékben képes szárazzá tenni a levegőt.
Nos nekem ezek a személyes tapasztalataim. Sokszor megfordult már az örök tennivalók miatt a vályoggal, hogy téglaházba költözzünk vissza, ám ilyenkor, mikor távol vagyok otthonról mindig eszembe jut, hogy mégis megéri az a többlet energia, mert egy különleges klímában és fizikai környezetben élhetem az életem. Hálás vagyok ezért. Örülök, hogy annak idején emellett a vályogház mellett döntöttünk. :-)
Csak annyit fűznék még hozzá a mondandómhoz, hogy a fenti dolgokra én sem csak elméleti síkon tapasztaltam meg.
Tizenöt éve hazaköltöztem, és azóta a vájogházak felújítása a vállalkozásom fő profilja.
Talán a hegyvidékeken a talajviz nem jelentkezik oly mértékben mint itt az alföldön, de itt igenis jelentős gondokkal néz szembe akinek nincs víz elleni szigetelése a háza alatt.
Lajos, kérlek írd meg a vállalkozásod nevét, szeretném felvenni a kapcsolatot
Ezt én is észrevettem, gyermek miatt bevetettem párásítót , kijelzi viszonylag reálisan a páratartalmat a levegőben (folyamatosan figyeli a szerint szabályozza.) Ennek ellenére a hőszigetelést kívülről felrakatom , szellőztető résekkel. Alaphoz nem nyúlunk.
Én biztosan nem tennék szigetelést, ám ha mindenképpen fontos, akkor is csakis kőzetgyapotot és csakis a saját rendszerével, ami légáteresztőbb, mint a hungarocell. A szellőzők nem hatékonyak, nem oldják meg a problémát, sőt hőhidakat alakíthatnak ki, vagy ha valóban jól átszellőznek, akkor pedig elhűtik a felületet, de akkor lerontják a szigetelés hatásfokát.
Ez az agyba főbe hőszigetelés csak szintén a mai modern kor elmeszüleménye. Egy jó tömegkályhával simán ki lehet fűteni és olcsón egy vékonyabb falú házat is. Inkább arra költenék, mint szigetelésre, ami vályogtól teljesen idegen.
Furcsa hogy senki nem emlegeti a nádlemezzel való szigetelést. A vályoghoz az való. Ha jól emlékszem mikor számolgattam a falban a páraáteresztés/kicsapódás stb. dolgokat, az lett a végeredmény hogy egy 50 cm-es vályogfal ami kívül - belül vakolva van, rajta 10 cm nádlemez, aztán megint vakolat, megfelelt a A+ energetikai besorolásnak és nem volt a rétegrendben párakicsapódás. Ami azt jelenti hogy szépen kiszellőzött a fal. Mellé még ajánlom a fa nyílászárókat dupla üvegezéssel.
A volt istálló falazatán, ami 50 cm ki fogom próbálni a nádpadlót, ám előre is léthatóak az esetleges problémák vele. Pl. beleköltöznek a darazsak és egyéb állatok. A vastag nádréteg miatt nem érintkezik közvetlenül egymással a falazat és a legkülső vakolatréteg, tehát nincs víztranszport, vízátadás, csak légrésen keresztül, ami olyan, mintha el lenne válva a vakolat a falazattól. Nekem ez most így van és igaz, hogy a vakolaton nem mérek nedvességet, ám a mögötte lévő téglák meglehetősen vízzel terheltek, 5 % feletti nedvességtartalommal.
A pára kicsapódást én magam is tesztelni fogom, mert nagyon nem mindegy milyen körülmények között végezzük a teszteket.
Sajnos véleményem és a nyílászárós cégnél szerzett 1,5 éves tapasztalatom alapján a mai fa ablakok nem sokban különböznek légzárás szempontjából egymástól. A fa maga is le van festve, ami miatt ott sem légáteresztő, az üvegezés gyakorlatilag ugyan az, tehát innentől marad a látvány és a tudat hogy szép faablakunk van, nem pedig műanyag. Ám a míg a műanyag ablakot nem kell festenünk 20-30 évig, addig a legtöbbször gépi szárított anyagból készített, fenyőből készült faablakokat sajnos igen. Tekintve a fenyőfa gyantatartalmát, ami miatt a rajta lévő festék sajnos mindenképpen újrafestendő néhány év után, miután a fában lévő gyanta megdolgozza azt.
Igyekeztem tényszerű lenni és tárgyilagos. A nádpadlóról viszont még nincs sok tapasztalatom, ott azért írtam le ennek tudatában a mondandómat. Az a lényeg, hogy tanuljunk egymástól és kielemezzük az információkat. Én magam nyitott vagyok minden újra.
Én is nyitott vagyok, csak sajnos a nádalásra embert nem találtam, mert azt akartam eredetileg. Találtam céget is aki gyártja, táblásítja a nádat előszerelve de senki nem vállalta feltenni... Békés-megyében. Sajnos a hungarocell már meg van véve, eladni még eladhatom és becserélem legfeljebb gyapotos rendszerbe.
Minden attól függ mik az elvárások. Azt észrevettem hogy neked nem fontos a szigetelés. Egyébként ezt osztom én is. Vannak különböző helyzetek mikor kell, de ha nem muszáj a szigetelés szerintem sem kell erőltetni.
Szóval ha a cél az hogy száraz és emellett kívül belül egyenes, esztétikus modern falazatod legyen amiben nem csapódik ki a nedvesség de emellett lélegzik is akkor a megoldás az hogy leszigeteled az alapot, majd a nádlemezzel a falat. Arról most nem beszélek hogy a benti klíma ezzel értelemszerűen megváltozik. Mindenki eldönti magának mi a fontosabb. Az alap szigetelése nélkül természetesen a dolog nem működik.
A fa nyílászárókról annyit hogy ha milesi vízbázisú viaszos fedőlazúrral kezeled akkor feltudja venni a fa a nedvességet és le is tudja adni. Egy bizonyos szintig nem fog rajta kicsapódni a pára. Mondanom sem kell ez a szint jóval meghaladja a műanyag ablakokét. Emellett sokkal esztétikusabb és környezetbarátabb. A vályogházhoz egyébként sem illik a műanyag. A felületkezelésről annyit hogy minden tavasszal lemosod melegvízzel a külső felületet és egy szivaccsal meg a festékhez való viasszal áttörlöd. Garantált a 15 éves élettartam. Belül természetesen ahol nem éri a nap és az eső, szinte örökös.
Annyi még hogy felesleges kipróbálnod a istállón a nádat. Fals értékeket fogsz kapni. Számolni kell egy bizonyos külső és belső hőmérsékletkülönbséggel. Gondolom az istállót nem fűtöd :)
Annyit tudok hogy akkor tudunk hitelesen véleményt mondani ha mind az elméleti mind a gyakorlati tapasztalatok megvannak. Sajnos bevallom én nagyrészt csak az elméleti tudásnak vagyok birtokában, mert szinte senki nem szigeteltet nádlemezzel ezen a környéken. Nagymamám házát majd ha tatarozzuk én biztos hogy ezt a módszert választom majd. Akkor tudok többet mondani. :) Viszont a fa ablakokról konkrét tapasztalataim is vannak. Mind elméleti(hővezetés/hőátadás/páradiffúzió stb.) mind gyártói mind felhasználói szinten.
Minden esetre feliratkoztam mert érdekes a téma és minnél többet beszélünk róla és osszuk meg a tapasztalatokat annál előrébb jutunk.