Az utolsó szerelvèny egy tehervonat volt az esti órákban, ami áthaladt rajta, Esztergom irányába. Szèpen megnyomta a tempót, csörgött-zörgött az egèsz ès kicsivel utánna el is kezdtèk vágni. Ott ültünk a nèpszigeten ès nèztük az aláhulló szikraesőt.
Kedves András gondolom az Északi vasúti összekötő hídról beszélsz. A K-híd az bemegy a Hajógyári sziget (a google térképen úgy találod, hogy Óbudai-sziget)
Ezt a hidat Újpesti vasúti hídnak hívják, a déli híd az Összekötő vasúti híd. A térképeken is így szerpelnek, az Északi és Déli összekötő vasúti híd elnevezés téves, pongyola, köznyelvi elnevezés: hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Ajpesti_vas%C3%BAti_h%C3%ADd A régi Újpesti vasúti híd is K-híd volt a Hajógyári szigetre vezetőhöz hasonlóan, a név az oldalsó vasgerendák formájából származik, ez egy hídtípus, más kérdés, hogy az Óbudai- (Hajógyári) szigetre vezető híd neveként tulajdonnevezült a K-híd elnevezés.
@@WagnerAtus Nem tanították rosszul. A híd megépítésének egyik fontos célja volt a Duna jobb parti és bal parti körvasutak összekötése, ezért a vasutas és hidász szakma a kezdetektől (északi vagy újpesti) összekötő híd néven is emlegeti. Lásd még: "A balparti körvasút 7 km hosszban valósult meg, a Rákos-rendező pályaudvar és Rákospalota közötti összeköttetést megteremtő szárny a MÁV kezelésébe került. A jobbparti szárny szeptember elsejére készült el, 6 km hosszban. A két vasúti szakasz összekapcsolására az újpesti összekötő vasúti híd megépítésével került sor, amelyre a kereskedelmi miniszter 1894. év elején adott ki engedélyt. A már meglévő Esztergom-Almásfüzitõ vasútvonal így Budapesttel összekapcsolódott, és a Budapest-Angyalföld-Óbuda csatlakozó vonalrész is megépült a Duna feletti híddal együtt. Az Óbuda-Kenyérmező közötti 40 km-es szakaszt 1895. év végén, az Óbuda-Angyalföld közötti 4 km-es szakaszt a híddal együtt 1896. év végén adták át. Az újpest vasúti híd forgalma rendkívül gyorsan növekedett, annak ellenére, hogy ez nem volt elsőrendű vasúti fővonal. A balparti és a jobb-parti körvasút közötti összeköttetéssel számos angyalföldi üzem, amelyek az újpesti országút mentén helyezkedtek el, bekerült a vasúti vérkeringésbe." Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; Közlekedéstudományi Szemle)
![Seungmin "그렇게, 천천히, 우리(As we are)" | [Stray Kids : SKZ-PLAYER]](http://i.ytimg.com/vi/kAzmhLHePqU/mqdefault.jpg)
Hálás köszönet, jártam a régi hídon gyalog (a déli járda már le volt zárva), Bz-vel és Desiroval is. Jól tetted hogy megörökítetted az utókor részére.
Az utolsó szerelvèny egy tehervonat volt az esti órákban, ami áthaladt rajta, Esztergom irányába. Szèpen megnyomta a tempót, csörgött-zörgött az egèsz ès kicsivel utánna el is kezdtèk vágni. Ott ültünk a nèpszigeten ès nèztük az aláhulló szikraesőt.
2008-ban még Aquincum felső volt a MÁV állomás neve, a 2-es vonal felújításakor kapta meg ő is az Aquincum nevet (ami a HÉV megálló neve is)
...illetve akkor még a főúthoz viszonyítva a "másik oldalon" volt.
5:12-nél van a régi Aquincum megálló peronja jobb oldalt?
Az bizony! Csak ott nem jutottam szóhoz!🤣🤣🤣
Nekem vannak fotòim a régi hidrol ahogy elkezdték cserélni a hìdszerkezetet.
Akkor ennek a hídnak a régi elemeit nézegettük pár hónappal ezelőttig Csepel gyártelep szélén? Összeáll a kép.. :)
Kedves András gondolom az Északi vasúti összekötő hídról beszélsz. A K-híd az bemegy a Hajógyári sziget (a google térképen úgy találod, hogy Óbudai-sziget)
Ezt a hidat Újpesti vasúti hídnak hívják, a déli híd az Összekötő vasúti híd. A térképeken is így szerpelnek, az Északi és Déli összekötő vasúti híd elnevezés téves, pongyola, köznyelvi elnevezés: hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Ajpesti_vas%C3%BAti_h%C3%ADd
A régi Újpesti vasúti híd is K-híd volt a Hajógyári szigetre vezetőhöz hasonlóan, a név az oldalsó vasgerendák formájából származik, ez egy hídtípus, más kérdés, hogy az Óbudai- (Hajógyári) szigetre vezető híd neveként tulajdonnevezült a K-híd elnevezés.
Így van. Az újpesti nem összekötő. Nekem is rosszul tanították az iskolában, amikor még csak 8 híd volt Budapesten.
@@WagnerAtus
Nem tanították rosszul. A híd megépítésének egyik fontos célja volt a Duna jobb parti és bal parti körvasutak összekötése, ezért a vasutas és hidász szakma a kezdetektől (északi vagy újpesti) összekötő híd néven is emlegeti.
Lásd még:
"A balparti körvasút 7 km hosszban valósult meg, a Rákos-rendező pályaudvar és Rákospalota közötti összeköttetést megteremtő szárny a MÁV kezelésébe került. A jobbparti szárny szeptember elsejére készült el, 6 km hosszban. A két vasúti szakasz összekapcsolására az újpesti összekötő vasúti híd megépítésével került sor, amelyre a kereskedelmi miniszter 1894. év elején adott ki engedélyt. A már meglévő Esztergom-Almásfüzitõ vasútvonal így Budapesttel összekapcsolódott, és a Budapest-Angyalföld-Óbuda csatlakozó vonalrész is megépült a Duna feletti híddal együtt. Az Óbuda-Kenyérmező közötti 40 km-es szakaszt 1895. év végén, az Óbuda-Angyalföld közötti 4 km-es szakaszt a híddal együtt 1896. év végén adták át.
Az újpest vasúti híd forgalma rendkívül gyorsan növekedett, annak ellenére, hogy ez nem volt elsőrendű vasúti fővonal. A balparti és a jobb-parti körvasút közötti összeköttetéssel számos angyalföldi üzem, amelyek az újpesti országút mentén helyezkedtek el, bekerült a vasúti vérkeringésbe."
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; Közlekedéstudományi Szemle)