Üdvözlöm az olvasókat, a videó megtekintőit. Rákerestem szánt-szándékkal, hogy mit beszélnek, mit tanítanak a tanárok, a vizsgázók és meglepő, hogy még mindig eladhatóak a mesék. A három hónapos kifejezés, amit a videóban szereplő előadó említ, igaz lehet? Hát..., röviden? Munka mellett, nem, nem igaz az állítás. Megindoklom tényekkel. Az A1 szint, a Goethe-Institut Hamburg Sprachschule Deutschkurse szerint, amit jól ismerek, 200 munkaórát ajánl. Mit is jelent ez? Induljunk ki abból, hogy a téma iránt fogékony, az otthonában évek óta uralkodó káoszt látva úgy dönt, elég volt a nyomorból, a létbizonytalanság állandó kitettségéből. Ő, bizony bele veselkedik. Hát legyen. Megtanul és fejlett, nem fejlődő országba költözik. A német nyelvet választja, így, ha csak az alapokat is veszem, legalább három ország fogja őt tárt karokkal fogadni, ahol kolbászból van a kerítés, de csak és kizárólag ebben a három esetben: 1. A habitusa örömteli és mások számára optimista, így az integrációra nyitott. 2. B2 nyelvvizsgával bír, ahol gyakorlott és jól érthető a német beszéde. 3. Szakvizsgával bíró, jól értékesíthető, keresett szakmája van, amiben roppant precíz és megbízható. Az illető, belefog a tanulásba, munka után. Hétköznapokon egy órát-, hétvégenként négy órát tud a nyelvvel foglalkozni. Csak és kizárólag a nyelvtant tanulja, gyakorolja, ismétli. Írásban és hangosan, mert ennyi fér bele időbelileg munka után. Mennyi is ez eddig? Hétfőtől péntekig, az, öt óra tanulás, a hétvégeken pedig négy óra. Azaz, heti kilenc óra, ami havonta 36 órát jelent, amit a német nyelvtanulásra tud szánni a példánkban lévő munkás. Amennyiben 200 óra az A1 nyelvvizsga letételéhez szükséges munkaórák száma, akkor könnyen ki tudom számolni, hogy mennyi időre van szükség, a már felvázolt tervezet szerint: 200:36=6 hónap, kerekítve, ami persze, valótlan adat. Ugyanis, kell a hangos olvasási képesség begyakorlása, a helyesírás, a szövegértés, így, be kell ezeket is vezetnie. A hétköznaponkénti egy órába pedig ennyi minden már nem fér bele, munka után. Sőt, jó, ha sokkal kevesebb belefér, de az illető, aki a példánkban szerepel, profi időmenedzser, amely területen ő már gyakorlottnak számít, hiszen más téren már bizonyított. Így, a tervezett hat hónap nem elegendő, hiszen a ráfordítható időt növelni képtelen, lévén ott a család és nincsen mamahotel, így ott vannak a kötelezettségei, a jogai és az elvárásai garmadája, egyetemben. Ezért, egy évre tolódik ki a tervezett fél év tanulási idő, már amennyiben mindent a terv szerint lekövet az illető. És még ez sem valós adat, mert mikor vége lett az én C2 vizsgámnak még anno, volt módom beszélni a vizsgáztatómmal és roppant jól összefoglalta a lényeget. Valami efféléket mondott: - „Az A1 szintre jövő vizsgázó minden ért, amit mondok. Azaz, a korlátolt beszédet megérti a mindennapi életből. Tökéletes a helyesírása, a grammatikában is jeles, a beszéde jól artikulált, tökéletes a hangsúlyozása, az olvasása gyakorlott, a tonálása rendben van. Az A1 szintre jövő egyén tud németül. Még pediglen egészen jól, ahhoz képest, amit a vizsgára nem jelentkezők oly tévesen magukról feltételeznek önhatalmúlag, egyoldalian, elhamarkodottan, így maradva meg az alpári, a rosszul fizető munkahely mellett.” Az A1, egy év. Az A2, az A1 letétele után azonos munkaórák mellett másfél év. A B1, az A2 után két év, amennyiben marad a megfelelő intenzitás a munkaórák kapcsán. A B2 szint letétele, az eddigi időbefektetéssel a gyakorlás és az ismétlés kapcsán, ha azonos, akkor a B1 szint letétele után két évig tart. A sikeres B2 szint letétele után a C1 szint három év gyakorlási időt jelent a már említett gyakorlási munkaórákkal számolva. A C2 szint 5 év tanulást jelent, már amennyiben megmarad az eddig bemutatott munkaórák száma. Mennyi is ez így, eddig? Hány év? Mert ezek valós adatok és nem az a kiinduló, hogy hány hónap kell a nyelvvizsga letételéhez! A kérdés sokkal inkább az legyen, hogy hány munkaóra kell a vizsgához. Amit persze, datálunk, mindeközben állandóan ismételünk több térségben, mindezt egyedül, majd a vizsga előtt legalább fél évvel (A2-től felfelé), fél évig, felkészítő tanárhoz járunk pluszban! És ekkor már több idő kell! Jók a kacsák, a mesék, a hazugságok. Ki, hogyan nevezi ezeket. Nekem megvan angol- és német nyelvből is a C2 nyelvvizsgám. Így én jól tudom, hogy mi az igaz, mi a minimum, mi az átlag, mi az átlag feletti. Lévén mindent kitapasztaltam. És nem tíz év a C2 szint letétele, hanem sokkal több annál. Mármint annak, aki állandóan gyakorol, aminek a 99%-át a hangosan kimondott, majd leírt ismétlés teszi ki az extrák mellett: filmnézés, podcast hallgatás, valamint egyéb, a vizsgákon kért, azaz elvárt tanulandók sokaságában. A Clickball cím egyébként hathatós. Csak éppen valótlant állítva félrevezeti az emberek sokaságát, már akire nem jutott sor, mikor az észt osztották.
Perfect
Nóra Izabella de azért be szoktad csatolni a biztonsági övet az autódban szeretném tudni Nóra Izabella
az baj ha nem tetszett?
Nem, nem tetszhet mindenkinek
Üdvözlöm az olvasókat, a videó megtekintőit.
Rákerestem szánt-szándékkal, hogy mit beszélnek, mit tanítanak a tanárok, a vizsgázók és meglepő, hogy még mindig eladhatóak a mesék.
A három hónapos kifejezés, amit a videóban szereplő előadó említ, igaz lehet?
Hát..., röviden?
Munka mellett, nem, nem igaz az állítás. Megindoklom tényekkel.
Az A1 szint, a Goethe-Institut Hamburg Sprachschule Deutschkurse szerint, amit jól ismerek, 200 munkaórát ajánl. Mit is jelent ez?
Induljunk ki abból, hogy a téma iránt fogékony, az otthonában évek óta uralkodó káoszt látva úgy dönt, elég volt a nyomorból, a létbizonytalanság állandó kitettségéből. Ő, bizony bele veselkedik. Hát legyen. Megtanul és fejlett, nem fejlődő országba költözik. A német nyelvet választja, így, ha csak az alapokat is veszem, legalább három ország fogja őt tárt karokkal fogadni, ahol kolbászból van a kerítés, de csak és kizárólag ebben a három esetben:
1. A habitusa örömteli és mások számára optimista, így az integrációra nyitott.
2. B2 nyelvvizsgával bír, ahol gyakorlott és jól érthető a német beszéde.
3. Szakvizsgával bíró, jól értékesíthető, keresett szakmája van, amiben roppant precíz és megbízható.
Az illető, belefog a tanulásba, munka után. Hétköznapokon egy órát-, hétvégenként négy órát tud a nyelvvel foglalkozni. Csak és kizárólag a nyelvtant tanulja, gyakorolja, ismétli. Írásban és hangosan, mert ennyi fér bele időbelileg munka után.
Mennyi is ez eddig? Hétfőtől péntekig, az, öt óra tanulás, a hétvégeken pedig négy óra. Azaz, heti kilenc óra, ami havonta 36 órát jelent, amit a német nyelvtanulásra tud szánni a példánkban lévő munkás. Amennyiben 200 óra az A1 nyelvvizsga letételéhez szükséges munkaórák száma, akkor könnyen ki tudom számolni, hogy mennyi időre van szükség, a már felvázolt tervezet szerint: 200:36=6 hónap, kerekítve, ami persze, valótlan adat.
Ugyanis, kell a hangos olvasási képesség begyakorlása, a helyesírás, a szövegértés, így, be kell ezeket is vezetnie. A hétköznaponkénti egy órába pedig ennyi minden már nem fér bele, munka után. Sőt, jó, ha sokkal kevesebb belefér, de az illető, aki a példánkban szerepel, profi időmenedzser, amely területen ő már gyakorlottnak számít, hiszen más téren már bizonyított.
Így, a tervezett hat hónap nem elegendő, hiszen a ráfordítható időt növelni képtelen, lévén ott a család és nincsen mamahotel, így ott vannak a kötelezettségei, a jogai és az elvárásai garmadája, egyetemben. Ezért, egy évre tolódik ki a tervezett fél év tanulási idő, már amennyiben mindent a terv szerint lekövet az illető.
És még ez sem valós adat, mert mikor vége lett az én C2 vizsgámnak még anno, volt módom beszélni a vizsgáztatómmal és roppant jól összefoglalta a lényeget. Valami efféléket mondott:
- „Az A1 szintre jövő vizsgázó minden ért, amit mondok. Azaz, a korlátolt beszédet megérti a mindennapi életből. Tökéletes a helyesírása, a grammatikában is jeles, a beszéde jól artikulált, tökéletes a hangsúlyozása, az olvasása gyakorlott, a tonálása rendben van. Az A1 szintre jövő egyén tud németül. Még pediglen egészen jól, ahhoz képest, amit a vizsgára nem jelentkezők oly tévesen magukról feltételeznek önhatalmúlag, egyoldalian, elhamarkodottan, így maradva meg az alpári, a rosszul fizető munkahely mellett.”
Az A1, egy év. Az A2, az A1 letétele után azonos munkaórák mellett másfél év. A B1, az A2 után két év, amennyiben marad a megfelelő intenzitás a munkaórák kapcsán. A B2 szint letétele, az eddigi időbefektetéssel a gyakorlás és az ismétlés kapcsán, ha azonos, akkor a B1 szint letétele után két évig tart. A sikeres B2 szint letétele után a C1 szint három év gyakorlási időt jelent a már említett gyakorlási munkaórákkal számolva. A C2 szint 5 év tanulást jelent, már amennyiben megmarad az eddig bemutatott munkaórák száma.
Mennyi is ez így, eddig? Hány év? Mert ezek valós adatok és nem az a kiinduló, hogy hány hónap kell a nyelvvizsga letételéhez! A kérdés sokkal inkább az legyen, hogy hány munkaóra kell a vizsgához. Amit persze, datálunk, mindeközben állandóan ismételünk több térségben, mindezt egyedül, majd a vizsga előtt legalább fél évvel (A2-től felfelé), fél évig, felkészítő tanárhoz járunk pluszban! És ekkor már több idő kell!
Jók a kacsák, a mesék, a hazugságok. Ki, hogyan nevezi ezeket. Nekem megvan angol- és német nyelvből is a C2 nyelvvizsgám. Így én jól tudom, hogy mi az igaz, mi a minimum, mi az átlag, mi az átlag feletti. Lévén mindent kitapasztaltam. És nem tíz év a C2 szint letétele, hanem sokkal több annál. Mármint annak, aki állandóan gyakorol, aminek a 99%-át a hangosan kimondott, majd leírt ismétlés teszi ki az extrák mellett: filmnézés, podcast hallgatás, valamint egyéb, a vizsgákon kért, azaz elvárt tanulandók sokaságában.
A Clickball cím egyébként hathatós. Csak éppen valótlant állítva félrevezeti az emberek sokaságát, már akire nem jutott sor, mikor az észt osztották.
bad
első