Dr. Szalai Tamás: Űrtávcsövekkel a csillagrobbanások és a csillagközi porszemcsék nyomában

2021. december 25-én végre elstartolt minden idők egyik legnagyobb költségvetésű tudományos programja, a James Webb infravörös űrtávcső küldetése. Ez a valaha a világűrbe küldött legnagyobb tükörátmérőjű csillagászati eszköz, amelynek adatai révén válaszokat remélhetünk többek között az Univerzum első galaxisainak kialakulása, Naprendszerünk távoli és parányi - de egyúttal bolygórendszerünk kialakulásának körülményeit őrző - égitestjei, vagy épp más csillagok potenciálisan lakható bolygóinak feltérképezése terén. A kutatói közösség bő egy évvel ezelőtt csaknem 1200 mérési pályázatot nyújtott be a Webb-űrtávcső első, a tervek szerint 2022 nyara és 2023 vége között megvalósuló tudományos mérési időszakára. A nyertes pályázati anyagok között találkozhatunk szegedi vezetéssel ill. közreműködéssel készült programokkal is, amelyek részben az előadó korábbi években, más űrtávcsövek adataival végzett elemzésein alapulnak.
Az előadás során bepillantást nyerhetünk abba, hogyan zajlik egy távcsőidő-pályázat nemzetközi konzorciumban történő elkészítése, és abba is, milyen kérdésekre remélünk választ a csillagok kataklizmikus megsemmisülését jelentő szupernóva-robbanások, valamint a részben az ezekhez a folyamatokhoz kötődő kozmikus porképződés terén.