Szia. Hajrá, hajrá. Teljesen érdekes, informatív, érthető. Csak folytasd, jöjjön minden, amit említettél. Páncél, ipari dolgok. Csak a zöldekkel vigyázz, mert még megtalálnak, azt te leszel a patás. 🙂🤔😁
A zöldekkek sok a gond, főleg a gazdáikkal. Én is tisztább levegőt és környezetet szeretnék, de olyat, ami megvalósítható, nem pedig egy ködös ígéret a "valahol, valamikor, valahogyan" térben.
@@tiborkemeny8644 nem a zöldekkel van baj, hanem a sötétzöldekkel... 😉 de ez kb. bármivel így van manapság. a legpiszlicsárébb témaban is olyan vallási fundamentalizmus alakul ki mire kettőt pislant az ember, hogy csak ihaj!
Szia, ehhez képest lényegtelen téma, de szeretném megérteni mi volt a baj. 30 éves fűtéscsövet kellett javítani és nem sikerült az új avél csövet összehegeszteni vele. Nem volt tkorrodálva, egyszerűen mindig maradt lyuk, ahol csöpögött a víz. Fűtésszerelő szaki mondta, hogy nem fog működni, de azért még hegesztőt is hívtunk hozzá, neki sem sikerült. Hallottunk sokmindent, hogy a vízben lévő vízkő az ok, vagy a korrózió, de jó lenne megérteni, hogy miért kellett más módon kipótolni a csőszakaszt, érdekelne. Estleg ezt el tudnáf magyarázni?
Helló A fűtésrendszer egy állatorvosi ló, ott áramlás, hibás anyagpáros (acél+réz), hibás irány, előzetes alakítás (hajlított cső), minden lehet, így képek nélkül nehéz bármit mondani. Lehet, hogy a csőanyag volt hibás - régi acélcső, ahol még viszonylag magas volt az oxigén vagy nitrogéntartalom az alapanyagban..
A hegesztés alkalmával tudott szellőzni a cső szakasz? Mivel volt hegesztve? Hegesztés során keletkezhetett vízgőz a csőben? Ha valami oknál fogva nem tudott belülről el távozni vagy a gőz, vagy a kitágult levegő, akkor a végkraáterben mindig lyuk marad, mert ott fog kifújni a gőz, vagy gáz. Még ha csak igen kis mennyiség van is a csőben. Valahol ki kell mennie! Ahogy Srek mondta, "inkább kint mint bent!"
@@Anonimusz-rg8pq A fűtés rendszer egy egyik végén nyitott csőrendszer, a tágulási tartályban ér véget, ahol a nyomás távozhat. Természetesen le volt engedve a rendszer. Acetilénnel volt hegesztve.
@@gaborharaszti4650 Az ,hogy milyen rendszerű a fűtés, a hegesztés szempontjából mellékes! Van nyitott és zárt rendszerű fűtés. Tehát a víz le volt engedve a rendszerből. A cserélt cső szakaszon mind a két hegesztés szivárgott miután fel lett töltve a rendszer, vagy csak az amelyik később lett meg hegesztve?
Ez egy nagyon jo mèrnőki oktató anyag, esetleg nincs kedved Atom erőmű balesetekről,vagy kevésbé ismert nukleáris szenyezett területek után nezni?vagy ez nem a te szak területed mar?😅🎉 így tovább amugy szép munka.
teljes laikusként is évezetes hallgatni, aligha nem, jó beszélőkéje van valakinek! 😀 az ilyen embereknek kéne katedrán (is) állni és hinteni az igét... engem érdekelne az energetikai sorozat is! a páncélosok mellett... 😉
Kedves Tibor! A jelenleg működő paksi reaktorokat valóban Csehszlovákiában gyártották? Mi a véleménye a gyártó cég minőségi teljesítményéről? Egy videóban úgy hallottam, hogy a csehek első ilyen terméke volt .
Szia örömmel hallgatom az előadásaidat . Hallottam hogy állítólag túriummal is lehetne atomerőművet működtetni . Miben különbözne a hagyományos erőművektől és mik lennének az előnyei .
Ezek főként a GEN IV reaktorok lesznek, ott más az egész tervezési filozófia, mert nem nyomott vízzel dolgoznak, hanem sóolvadékkal. A sóolvadék légköri nyomáson is folyékony akár 800°C-on is.
www.youtube.com/@gordonmcdowell/videos Itt keress rá az LFTR szóra, rövid és nagyon hosszú anyagok is vannak. Teljesen más, mint a szilárd hasadóanyaggal dolgozó reaktor.
Atomenergetika - dokumentáció: Akit érdekel a téma, hogy mi kell egy atomerőmú gépésztechnológia tervezésénél, vagyis mit jelent az, amikor reaktortestet tervez valaki : ruclips.net/video/hpGY5wx5SrA/видео.html Akit meg érdekel, hogy néz ki egy szilárdságszámítás az atomerőművekbe, hogy legyen elképezelése mekkora munka ez : ruclips.net/video/P7OfE4egvg0/видео.html Tehát maga a hegesztés, az a könnyebbik része a dolognak. A tervezés, méretezés, dokumentiáció készítése az, ami sokszor kifekteti a prokjetot.
Köszi, érdekes videók. Nem hiszem, hogy jó ötlet ASME anyagokat meg EN anyagokat keverni, majd EN szerint számolni. A szilárdsági számolásokkal Európán kívül nekem is rossz élményeim vannak - főként Kínából. Reaktor köpenyeket kellett tervezni, megkapták a specifikációt - persze mindenkinek minden OK és kiválasztjuk a legolcsóbb gyártót. Hónapok teltek el, de állítólag minden rendben. Ez nekem gyanús volt, szóval kimentem a gyártókhoz, hogy akkor mutassátok a farbát. Kiderült, hogy az alap modell-építés sem megy. Fogalmuk sem volt, hogyan kell végeselem-helyesen CAD modellt csinálni. Aztán jött a hálózás. A csonkövnél repült le nálam az ékszíj. Nem tudtak feszültséget linearizálni, von Mieses feszültségeket mutogattak egy 250mm vastag reaktortartály csonkbekötésénél. Visszakérdeztem a doktor-doktor úrnál, hogy tudja amúgy, a végeselemben mit jelent a von Mieses feszültség és hogy ezt miért nem lehet használni membránoknál!? Őőő. Hónapok mentek el azzal, hogy elmagyarázzam - mert a kedves német mérnökök is inkább fagyizni jöttek ide, mint dolgozni - mit kéne csinálni. Nagynyomású kúpos tömítést már meg sem próbálták kiszámolni. Az alapanyag-specifikációt hiába írtam meg és adtam le időre, "elfelejtették". Nem értették meg, ha 400mm vastag reaktorfedélt kovácsolsz, akkor nem mindegy, honnan veszed ki a próbatestet és miért kell a mért anyagjellemzőkkel validálni a végeselemes modellt. Hőcserélők ugyanez, csak pepitában. Amit a program magától ki tud számolni - PV Elite és társai - azt megcsinálják, mert oda csak a számokat kell bepötyögni, de mihelyst komolyan kell gondolkodni és olyat csinálni, ahol a lépéseket nem írták le ötödikes gyerek szintjén, ott game over. Igazából a tervezés és méretezés, dokumentáció sem fektet ki egy projektet, HA TUDOD, HOGY MIT CSINÁLSZ - és van valaki, akinek van némi köze a gyártáshoz, mert a papír mindent elbír...
Ha tudod mit csinálsz és miért, akkor tudod kombinálni a szabványokat, de nagyon "ott" kell lenni. A csehek okosan rakták össze az irányító dokumentumot, a atomszabványuk részletesen kitér és külön magyarázza a különbséget az ASME vs. EN típusú tervezésnél. Pld. a cseh egyetemeken már tanítják feszűltség kategorizálását és értékelését /membrán + hajlító, össz/. Az EUs acélgyártók már EN/ASME-s ATESTet adnak , ez miatt egyszerübb már tervezni, az ASME szabványban megjelentek a legelterjettebb EN anyagot.... sok pozitív változás van ma már. Viszont az ASME szigorították, pld (jelenleg) én vagyok az egyetlen szlovákiai mérnök , aki végezhet ASME Section VIII Div.1 Div.2 - számításokat. Azt, hogy mi van Kínában, nem lep meg, klienseim beszállítok oda ... németek nálunk gyártanak, és mindent oda adnak el. Ennek ellenére "szárnyalnak" és építenek, hogy milyen minőségben, az senkit se érdekel. Az oroszoknál mi lehet ? Hát amikor láttam a Mig tervezőirodáját, rácsodalkoztam, hogy mennyire le vannak maradva, én 5x modernebb eszközökkel dolgozom (saját pénzből). Az oroszok csak 2021 re tudtak valami hasonló végeselem szoftvertcsaládot kifejleszteniuk, mint az ANSYS ... ez azt jelenti, hogy 30 éves lemaradásban vannak minimum.
egy német cégnek dolgoztunk,ollós emelőket teherszállító repülőkhöz - megnyert nato tender. nem engedték a hegesztés előtti köszörülést,mert a beragadó szemcsék zárványosíthatnak,ezt a német hegesztőmérnök mondta,helyette vídiabetétes kézi marót használtunk
Ilyet sem hallottam még és megmondom őszintén, nem is értem. Vannak anyagok, ahol én sem engedem a köszörülést, pl. titán, tantál, zirkónium, de teljesen más okból...
Lehet, hogy hülye kérdés, de nem érné meg olyan óriás gépeket csinálni ami képes pl az utolsó képen lévő "kupakot" egy nagyon nagy lemezből préselni? Úgy gondolom mint pl a kanálba a mélyedés, a kanalat ugye lemezből préselik. Ugyanilyen préselés csak XXXXXL méretben (persze ki kéne vágni a lyukakat a különböző csöveknek, de mégse kéne annyit hegeszteni).
A geotermikus energia nagyon alacsony gőzparamétetekkel (nyomás és hőmérséklet) rendelkezik, emellett a csövek, szivattyúk, hőcserélők a hőmérséklet növekedésével (mondjuk 60°C-ról 120°C-ra) már speciális anyagminőséget igényelnek. Van lehetőség a klasszikus víz-gőz rendszer leváltására - ezt akkor használják, ha a geotermikus forrás hőmérséklete alacsony. Ilyenkor segédközegre van szükség, olyan folyadékra, ami alacsony hőmérsékleten lesz gőz fázisú, majd ezt expandáltatják a turbinán. A rendszer hatásfoka még így is alacsony. Egy csatolt gáz-gőz rendszer egyszerűen telepíthető, földgázról kifejezetten tiszta, könnyen szabályozható.
Szia.
Hajrá, hajrá.
Teljesen érdekes, informatív, érthető.
Csak folytasd, jöjjön minden, amit említettél.
Páncél, ipari dolgok.
Csak a zöldekkel vigyázz, mert még megtalálnak, azt te leszel a patás.
🙂🤔😁
A zöldekkek sok a gond, főleg a gazdáikkal. Én is tisztább levegőt és környezetet szeretnék, de olyat, ami megvalósítható, nem pedig egy ködös ígéret a "valahol, valamikor, valahogyan" térben.
@@tiborkemeny8644 nem a zöldekkel van baj, hanem a sötétzöldekkel... 😉
de ez kb. bármivel így van manapság. a legpiszlicsárébb témaban is olyan vallási fundamentalizmus alakul ki mire kettőt pislant az ember, hogy csak ihaj!
Nagyon tetszett, mostmàr hegesztőmérnöknek érzem magam!😀
Örülök, hogy tetszett a videó. Lesz még hasonló tartalom
Ez is érdekes volt!
Legközelebb tedd hozzás, hogy "Senki ne próbálja meg otthon!" 😆
Csak az erkélyen 😀
@@tiborkemeny8644😂
Nagyon tetszik!!! Vevő vagyok még ilyen tartalmakra!
Lesz még, ígérem :)
1:03:27 Szeretnénk! ^^
Felment a listára
Szia, ehhez képest lényegtelen téma, de szeretném megérteni mi volt a baj. 30 éves fűtéscsövet kellett javítani és nem sikerült az új avél csövet összehegeszteni vele. Nem volt tkorrodálva, egyszerűen mindig maradt lyuk, ahol csöpögött a víz. Fűtésszerelő szaki mondta, hogy nem fog működni, de azért még hegesztőt is hívtunk hozzá, neki sem sikerült. Hallottunk sokmindent, hogy a vízben lévő vízkő az ok, vagy a korrózió, de jó lenne megérteni, hogy miért kellett más módon kipótolni a csőszakaszt, érdekelne. Estleg ezt el tudnáf magyarázni?
Helló
A fűtésrendszer egy állatorvosi ló, ott áramlás, hibás anyagpáros (acél+réz), hibás irány, előzetes alakítás (hajlított cső), minden lehet, így képek nélkül nehéz bármit mondani. Lehet, hogy a csőanyag volt hibás - régi acélcső, ahol még viszonylag magas volt az oxigén vagy nitrogéntartalom az alapanyagban..
A hegesztés alkalmával tudott szellőzni a cső szakasz? Mivel volt hegesztve? Hegesztés során keletkezhetett vízgőz a csőben? Ha valami oknál fogva nem tudott belülről el távozni vagy a gőz, vagy a kitágult levegő, akkor a végkraáterben mindig lyuk marad, mert ott fog kifújni a gőz, vagy gáz. Még ha csak igen kis mennyiség van is a csőben. Valahol ki kell mennie! Ahogy Srek mondta, "inkább kint mint bent!"
@@Anonimusz-rg8pq A fűtés rendszer egy egyik végén nyitott csőrendszer, a tágulási tartályban ér véget, ahol a nyomás távozhat. Természetesen le volt engedve a rendszer. Acetilénnel volt hegesztve.
@@gaborharaszti4650 Az ,hogy milyen rendszerű a fűtés, a hegesztés szempontjából mellékes! Van nyitott és zárt rendszerű fűtés. Tehát a víz le volt engedve a rendszerből. A cserélt cső szakaszon mind a két hegesztés szivárgott miután fel lett töltve a rendszer, vagy csak az amelyik később lett meg hegesztve?
Ez egy nagyon jo mèrnőki oktató anyag, esetleg nincs kedved Atom erőmű balesetekről,vagy kevésbé ismert nukleáris szenyezett területek után nezni?vagy ez nem a te szak területed mar?😅🎉 így tovább amugy szép munka.
teljes laikusként is évezetes hallgatni, aligha nem, jó beszélőkéje van valakinek! 😀
az ilyen embereknek kéne katedrán (is) állni és hinteni az igét...
engem érdekelne az energetikai sorozat is! a páncélosok mellett... 😉
Kedves Tibor! A jelenleg működő paksi reaktorokat valóban Csehszlovákiában gyártották? Mi a véleménye a gyártó cég minőségi teljesítményéről? Egy videóban úgy hallottam, hogy a csehek első ilyen terméke volt .
Szia örömmel hallgatom az előadásaidat . Hallottam hogy állítólag túriummal is lehetne atomerőművet működtetni . Miben különbözne a hagyományos erőművektől és mik lennének az előnyei .
Ezek főként a GEN IV reaktorok lesznek, ott más az egész tervezési filozófia, mert nem nyomott vízzel dolgoznak, hanem sóolvadékkal. A sóolvadék légköri nyomáson is folyékony akár 800°C-on is.
www.youtube.com/@gordonmcdowell/videos
Itt keress rá az LFTR szóra, rövid és nagyon hosszú anyagok is vannak. Teljesen más, mint a szilárd hasadóanyaggal dolgozó reaktor.
Atomenergetika - dokumentáció:
Akit érdekel a téma, hogy mi kell egy atomerőmú gépésztechnológia tervezésénél, vagyis mit jelent az, amikor reaktortestet tervez valaki :
ruclips.net/video/hpGY5wx5SrA/видео.html
Akit meg érdekel, hogy néz ki egy szilárdságszámítás az atomerőművekbe, hogy legyen elképezelése mekkora munka ez :
ruclips.net/video/P7OfE4egvg0/видео.html
Tehát maga a hegesztés, az a könnyebbik része a dolognak. A tervezés, méretezés, dokumentiáció készítése az, ami sokszor kifekteti a prokjetot.
Köszi, érdekes videók.
Nem hiszem, hogy jó ötlet ASME anyagokat meg EN anyagokat keverni, majd EN szerint számolni.
A szilárdsági számolásokkal Európán kívül nekem is rossz élményeim vannak - főként Kínából. Reaktor köpenyeket kellett tervezni, megkapták a specifikációt - persze mindenkinek minden OK és kiválasztjuk a legolcsóbb gyártót. Hónapok teltek el, de állítólag minden rendben. Ez nekem gyanús volt, szóval kimentem a gyártókhoz, hogy akkor mutassátok a farbát.
Kiderült, hogy az alap modell-építés sem megy. Fogalmuk sem volt, hogyan kell végeselem-helyesen CAD modellt csinálni. Aztán jött a hálózás. A csonkövnél repült le nálam az ékszíj. Nem tudtak feszültséget linearizálni, von Mieses feszültségeket mutogattak egy 250mm vastag reaktortartály csonkbekötésénél. Visszakérdeztem a doktor-doktor úrnál, hogy tudja amúgy, a végeselemben mit jelent a von Mieses feszültség és hogy ezt miért nem lehet használni membránoknál!? Őőő.
Hónapok mentek el azzal, hogy elmagyarázzam - mert a kedves német mérnökök is inkább fagyizni jöttek ide, mint dolgozni - mit kéne csinálni. Nagynyomású kúpos tömítést már meg sem próbálták kiszámolni. Az alapanyag-specifikációt hiába írtam meg és adtam le időre, "elfelejtették". Nem értették meg, ha 400mm vastag reaktorfedélt kovácsolsz, akkor nem mindegy, honnan veszed ki a próbatestet és miért kell a mért anyagjellemzőkkel validálni a végeselemes modellt.
Hőcserélők ugyanez, csak pepitában. Amit a program magától ki tud számolni - PV Elite és társai - azt megcsinálják, mert oda csak a számokat kell bepötyögni, de mihelyst komolyan kell gondolkodni és olyat csinálni, ahol a lépéseket nem írták le ötödikes gyerek szintjén, ott game over.
Igazából a tervezés és méretezés, dokumentáció sem fektet ki egy projektet, HA TUDOD, HOGY MIT CSINÁLSZ - és van valaki, akinek van némi köze a gyártáshoz, mert a papír mindent elbír...
Ha tudod mit csinálsz és miért, akkor tudod kombinálni a szabványokat, de nagyon "ott" kell lenni. A csehek okosan rakták össze az irányító dokumentumot, a atomszabványuk részletesen kitér és külön magyarázza a különbséget az ASME vs. EN típusú tervezésnél. Pld. a cseh egyetemeken már tanítják feszűltség kategorizálását és értékelését /membrán + hajlító, össz/.
Az EUs acélgyártók már EN/ASME-s ATESTet adnak , ez miatt egyszerübb már tervezni, az ASME szabványban megjelentek a legelterjettebb EN anyagot.... sok pozitív változás van ma már. Viszont az ASME szigorították, pld (jelenleg) én vagyok az egyetlen szlovákiai mérnök , aki végezhet ASME Section VIII Div.1 Div.2 - számításokat.
Azt, hogy mi van Kínában, nem lep meg, klienseim beszállítok oda ... németek nálunk gyártanak, és mindent oda adnak el. Ennek ellenére "szárnyalnak" és építenek, hogy milyen minőségben, az senkit se érdekel. Az oroszoknál mi lehet ? Hát amikor láttam a Mig tervezőirodáját, rácsodalkoztam, hogy mennyire le vannak maradva, én 5x modernebb eszközökkel dolgozom (saját pénzből).
Az oroszok csak 2021 re tudtak valami hasonló végeselem szoftvertcsaládot kifejleszteniuk, mint az ANSYS ... ez azt jelenti, hogy 30 éves lemaradásban vannak minimum.
egy német cégnek dolgoztunk,ollós emelőket teherszállító repülőkhöz - megnyert nato tender. nem engedték a hegesztés előtti köszörülést,mert a beragadó szemcsék zárványosíthatnak,ezt a német hegesztőmérnök mondta,helyette vídiabetétes kézi marót használtunk
Ilyet sem hallottam még és megmondom őszintén, nem is értem. Vannak anyagok, ahol én sem engedem a köszörülést, pl. titán, tantál, zirkónium, de teljesen más okból...
@@tiborkemeny8644 a cég neve mafi-trepel
Nagyon profi
feltalálták a képcsöves tv-t ami fémet heggeszt :D
csak az ellen a sima pajzs már nem véd :D
Lehet, hogy hülye kérdés, de nem érné meg olyan óriás gépeket csinálni ami képes pl az utolsó képen lévő "kupakot" egy nagyon nagy lemezből préselni? Úgy gondolom mint pl a kanálba a mélyedés, a kanalat ugye lemezből préselik. Ugyanilyen préselés csak XXXXXL méretben (persze ki kéne vágni a lyukakat a különböző csöveknek, de mégse kéne annyit hegeszteni).
Miért nem terjedt el a geo termikus áram fejlesztés. Tisztelettel István .
A geotermikus energia nagyon alacsony gőzparamétetekkel (nyomás és hőmérséklet) rendelkezik, emellett a csövek, szivattyúk, hőcserélők a hőmérséklet növekedésével (mondjuk 60°C-ról 120°C-ra) már speciális anyagminőséget igényelnek.
Van lehetőség a klasszikus víz-gőz rendszer leváltására - ezt akkor használják, ha a geotermikus forrás hőmérséklete alacsony. Ilyenkor segédközegre van szükség, olyan folyadékra, ami alacsony hőmérsékleten lesz gőz fázisú, majd ezt expandáltatják a turbinán.
A rendszer hatásfoka még így is alacsony. Egy csatolt gáz-gőz rendszer egyszerűen telepíthető, földgázról kifejezetten tiszta, könnyen szabályozható.
Mekkora rohadt nagy katódáram, és mekkora katódfelület kellene ehhez?
Kicsit megtévesztő a cím, mert a nekem a vegyipari reaktorok is reaktorok.
Az is. Az általam bemutatott próbatestek vegyipari reaktorokhoz készültek :)
Azok nem zöldek, hanem anarchisták...