Mindig lenyűgözött és inspirált a saját életem területén amikor valaki annyira felkészült, hogy rábizza magát a saját intelligenciájára, kellően felkészült és bátor ahhoz hogy ezt így abszolválja. Ez egy olyan belső utazás az önismeret útján ami felébreszt bennünk olyan potenciákat amik az elkorcsosult "civilizáltságunk" során teljesen veszendőbe látszanak. Csak az tudja ezt szóban ilyen mélységben közvetíteni aki átélte. Nagyon tisztán kommunikálta. Köszönöm.
Nagyon inspiráló volt számomra az egész interjú!🙂 Én ott akadok el, hogy nem tudom mi a célom vagy, amit gondolok az valóban az én célom-e? Ebben a témában keresek, hogy ezt hogyan lehet megtalálni? Gábor szerencsés, hogy már gyerekkorában tudta mit szerető!😊
Kedves druszám, 😊 Én is anno ugyanebben a kérdéshalmazban voltam, ezért válaszolok, hátha ami nekem, az neked is segít! Ahogy én látom: Mindenki hivatott valamire az életben! Mindegy mire, igazán bármi lehet, a lényeg, hogy emberi, azaz teremtő, kreatív tevékenység, olyan, amit igazán szeretsz csinálni, valódi örömet okozzon, és minden része hozzád passzoljon. Onnan ismered fel, hogy el tudsz merülni benne, bele tudsz a tevékenység által kerülni az úgynevezett flow-ba. Egyfajta "áramlat", amiben megfeledkezünk az időről. Egészen biztos vagyok benne, hogy neked is van ilyen, akár több is. Amikor rátalálsz, akkor úgy fogod érezni, hogy az a hivatásod, nem csak munka mindaz az erőfeszítés amit érte vagy benne teszel. Segít még ennek megtalálásában az, hogy ha nem is tudod még mi a te kreatív "kincsed" vagy kincseid, akkor is azt viszont biztosan tudod, hogy mi az, amiket biztosan NEM akarsz! Én anno ezeket leírtam egy lapra. Mire a végére értem, meg volt az a kreatív hivatás ami passzolt hozzám. Ezen a NEM listán olyanok voltak mint például: Nem akarom, hogy valaki "felettem" legyen. (főnök) Nem akarok korán reggel óracsörgésre ébredni. Nem akarok csóró lenni.😃 Nem akarok úgy híres lenni mint egy sztár, hogy a sarki boltba se tudjak lemenni semmiért. Nem akarok semmilyen kötött munkát csinálni. stb.stb. Aztán van egy IGEN lista is, azon pedig azok a dolgok szerepelnek, amiket ugye szeretnénk, mint például az, hogyan és milyen körülmények között szeretnénk élni. Pl. Vannak akik a nagyváros zajait imádja, el sem tud aludni ha csönd van, akkor neki ez lesz. (én rühellem a nagy városokat)....😅 Mennyi pénzzel lennék elégedett? (Nekem például az elég volt mindig, hogy ne kelljen másnak dolgozzak, élhessek meg abból ami a hivatásom.) Van olyan viszont, aki a pénzt tudja nagyon teremteni, azt élvezi, hogy "ügyeskedik". Na szóval valahogy így... 🤩 Önismeret, szigorú, önmagunk felé való hűség / őszinteség, egy IGEN és egy NEM lista, és... Meg lesz amit keresel, az is lehet, hogy nem egy, hanem több! Nagyon sok sikert kívánok neked! 😊💋💓
Felfoghatatlan, fantasztikus teljesítmény! De az nem jut eszébe, hogy másnak az a teljesítmény, hogy csodásan felnevel gyerekeket, kreatívan unokázik. Ez sem lenézendő élet.
Sosem nézett le senkit, sőt! Pont arról beszél, hogy mindenkinek megvan a saját “Everestje”. Imádom hallgatni Gábort, annyira inspiráló, sokat lehet tőle tanulni. ❤
Ez a “fejben dől el” a világ egyik legnagyobb élethazugsága. Bárcsak így lenne, mennyi sikeres, boldog ember lenne! Elég lenne csak szép dolgokra gondolni….
a legtöbb ember még csak nem is mer nagyot álmodni, ebben teljesen egyetérték és vallom is, hogy tényleg minden fejben dől el. Sőt, sokszor már fejben eldől sajnos, hogy miért nem fog sikerülni.
@@Zaffriel nem is kell, hogy mindenki világutazó legyen, mert mindenkinek más az ő Everest-je, de szerintem igenis fontos, hogy az embernek legyenek álmai, célja, amiket meg akar valósítani. De ez lehet akármi, a lényeg, hogy azért a célért dolgozz, fejlődj, jobbá válj, hogy elérd azt ami a te célod. Miért pszichológiai tény? Én erről még nem hallottam, arról viszont már sokszor és személyesen is ezerszer megtapasztaltam saját magam vagy mások életében, történetein keresztül, hogy mennyire hatásos és hogy bármilyen kitűzött célt így lehet elérni. És ezeknek nem kell világmegváltó céloknak lenni. Bármi lehet, kinek a maga szintjén. Abban viszont teljesen egyetértek, hogy nem mindenkinek a tettek megvalósítása vagy a hírnév megszerzése kell hogy a cél legyen. Mindenkinek más, de ahhoz szerintem merni kell nagyot álmodni. Ezért is kell elkülöníteni, hogy kinek mi a cél.
@@Zaffriel Miért bocsi? Hiszen csak elmondjuk, hogy ki hogyan gondolkodik. 😊😊De értem is, mert már egy vélemény kinyilvánítást is sokan rosszul tudnak fogadni, de mi nem ilyenek vagyunk. Szóval, igen, a célok fontosak, de szerintem ha valaki el akar érni valamit az életben, akkor igenis kell hozzá egy hozzáállás, egy mentális rákészülés, anélkül nem nagyon szoktak csak úgy véletlenül sikerülni a dolgok, hacsak nem valami szerencsés dolog az amit szeretnék elérni (lásd lottó 5ös). Most nagyon a verseny témakörben beszélgetünk, de én általánosságban beszéltem. Például mi van ha valaki vállalkozást akar indítani. Ott nem csak egy nyertes van. Rengeteg nyertes lehet. Lehet olyan, hogy valaki indít egy válallkozást és úgy lesz sikeres, hogy fejben leértékeli az ötletét vagy a hozzáértését? Jó, lehet hogy ezerből egyszer igen, de nagy általánosságban nem. Az viszont aki hisz magában, elhiszi, hogy bármit meg fog oldani, az valahogy minden vállalkozást sikerre tud vinni. Erre mondom én, hogy fejben dől el. Amikor nincs B opció az adott embernek a fogalomtárába. És azzal mi a baj, hogy valaki álmodik egy nagyot, megpróbálja és nem sikerül neki? És megy tovább, majd álmodik egy új célt. Hány olyan történetről lehet hallani, hogy valakinek a 10. ötlete jött be és már senki nem hitt benne, csak ő maga. Ezeket hogy lehetne úgy elérni, ha te magad sem hiszel benne? Az ember elesik, igen. És igen, nagy baj ha nem tud felállni, de szerintem pont az nem fog felállni, aki nem mer hinni. És megint visszakanyarodhatunk oda, hogy ha valaki hisz magában, ő lesz az aki feláll. "A fogyasztói társadalmak tagjait sajnos nem tanítják meg felállni." Nem másnak kell megtanítani hogy kell felállnod, hanem saját magadnak kell megtapasztalnod. Te magadat kell fejlesztened és erősítened, hogy fel tudj állni. És szerintem az aki elhiszi, hogy fel tud állni, az fel is fog, aki pedig nem az nem. Ezért mondom, hogy fejben dől el. És akkor megint visszakanyarodunk ugyan erre az alap felállásra.😃
Örülök, hogy ilyen értelmes levélváltásokat “generáltam”. 😉 Capreolus gondolatmenete áll hozzám közelebb. 😀 Ez a felület valóban nem alkalmas elmélyült eszmecserére, ezért csak egy gondolat @utazgatoknak: szerintem mindenki ismer olyan embert, aki “fejben eldöntötte*, hogy azért is meg fog gyógyulni egy halálos betegségből, de nem sikerült neki. Pedig nagyon akarta, nagyon hitt benne…. Vagy maximálisan meg volt győződve “fejben” a saját sikerre születettségében….. aztán a futottak még kategóriába sem került be…. Szóval ez ennél bonyolultabb….
Amikor először mentem fel Németország legmagasabb pontjára a Zugspitzere ( 2962 m ) ötször volt a túra vége felé görcs a lábamban öt különböző helyen. Voltak kétségeim, hogy megtudom csinálni, de egy ismerősöm biztatott előtte menni fog hidd el, minden fejben dől el. Felmentem, mert ez járt a fejemben és azt mondtam én ezért jöttem ide nem adhatom fel. Életem egyik felejthetetlen élménye lett. Azóta még négyszer voltam fent és voltak nehezebb túráim is, én úgy gondolom kell az is hozzá.
További extra tartalomért csatlakozz Facebook csoportunkhoz bit.ly/utazasipodcast_zartcsoport
Köszönöm az interjút, nagyon inspiráló volt! 🙏
Mindig lenyűgözött és inspirált a saját életem területén amikor valaki annyira felkészült, hogy rábizza magát a saját intelligenciájára, kellően felkészült és bátor ahhoz hogy ezt így abszolválja. Ez egy olyan belső utazás az önismeret útján ami felébreszt bennünk olyan potenciákat amik az elkorcsosult "civilizáltságunk" során teljesen veszendőbe látszanak. Csak az tudja ezt szóban ilyen mélységben közvetíteni aki átélte. Nagyon tisztán kommunikálta. Köszönöm.
köszönjük a visszajelzést!
Úristen De Jo Volt Hallgatni!!🙏🙏🙏
nagyon örülök, hogy tetszett
Nagyon inspiráló volt számomra az egész interjú!🙂 Én ott akadok el, hogy nem tudom mi a célom vagy, amit gondolok az valóban az én célom-e? Ebben a témában keresek, hogy ezt hogyan lehet megtalálni? Gábor szerencsés, hogy már gyerekkorában tudta mit szerető!😊
Kedves druszám, 😊
Én is anno ugyanebben a kérdéshalmazban voltam, ezért válaszolok, hátha ami nekem, az neked is segít!
Ahogy én látom:
Mindenki hivatott valamire az életben! Mindegy mire, igazán bármi lehet, a lényeg, hogy emberi, azaz teremtő, kreatív tevékenység, olyan, amit igazán szeretsz csinálni, valódi örömet okozzon, és minden része hozzád passzoljon. Onnan ismered fel, hogy el tudsz merülni benne, bele tudsz a tevékenység által kerülni az úgynevezett flow-ba. Egyfajta "áramlat", amiben megfeledkezünk az időről.
Egészen biztos vagyok benne, hogy neked is van ilyen, akár több is. Amikor rátalálsz, akkor úgy fogod érezni, hogy az a hivatásod, nem csak munka mindaz az erőfeszítés amit érte vagy benne teszel.
Segít még ennek megtalálásában az, hogy ha nem is tudod még mi a te kreatív "kincsed" vagy kincseid, akkor is azt viszont biztosan tudod, hogy mi az, amiket biztosan NEM akarsz!
Én anno ezeket leírtam egy lapra.
Mire a végére értem, meg volt az a kreatív hivatás ami passzolt hozzám.
Ezen a NEM listán olyanok voltak mint például:
Nem akarom, hogy valaki "felettem" legyen. (főnök) Nem akarok korán reggel óracsörgésre ébredni. Nem akarok csóró lenni.😃 Nem akarok úgy híres lenni mint egy sztár, hogy a sarki boltba se tudjak lemenni semmiért. Nem akarok semmilyen kötött munkát csinálni. stb.stb.
Aztán van egy IGEN lista is, azon pedig azok a dolgok szerepelnek, amiket ugye szeretnénk, mint például az, hogyan és milyen körülmények között szeretnénk élni. Pl. Vannak akik a nagyváros zajait imádja, el sem tud aludni ha csönd van, akkor neki ez lesz. (én rühellem a nagy városokat)....😅 Mennyi pénzzel lennék elégedett? (Nekem például az elég volt mindig, hogy ne kelljen másnak dolgozzak, élhessek meg abból ami a hivatásom.) Van olyan viszont, aki a pénzt tudja nagyon teremteni, azt élvezi, hogy "ügyeskedik".
Na szóval valahogy így... 🤩
Önismeret, szigorú, önmagunk felé való hűség / őszinteség, egy IGEN és egy NEM lista, és...
Meg lesz amit keresel, az is lehet, hogy nem egy, hanem több!
Nagyon sok sikert kívánok neked!
😊💋💓
@ACAndie-ke5rp Szia.
Nagyon szépen köszönöm, hogy megosztottad velem, valami hasonló fogalmazódott meg bennem is.🙂
@@andreamagyarinekarolyi8856☺️💜
ahogy hallottam Szűcs Pétertől nem rég: "életcél keresése lehet a célja egy életnek"
hogy kipróbálj minél több mindent, lényeg, hogy keresd, próbáld
Sok Sikert a newyorki versenyhez Gábor!
Én élvezettel hallgattam a torténeted.
Köszönöm szepen
Csodàs, mèly interjú lett, köszönet èrte! 👍
Elképesztő! Élvezettel hallgattam.
De jó volt!
Céltudatos, okos és nagyon motiváló! 🙂 Ő aztán megéli az életet! Hajrá és sok sikert, köszi a szuper felvételt, imádtam😊
Örülök, hogy tetszett.
Fantasztikus! Csodálattal hallgattam! Köszönöm ❤
Én vagyok a következő patreonos podcast támogató.😊
köszönöm ✌
ennek az embernek egész pályafutása a Minek-Ment-Oda tipikus esete (szerintem). ettől függetlenül, vagy ezzel együtt, érdekes beszélgetés volt
Köszönöm a visszajelzést.
👍👍👍👍👍
Felfoghatatlan, fantasztikus teljesítmény! De az nem jut eszébe, hogy másnak az a teljesítmény, hogy csodásan felnevel gyerekeket, kreatívan unokázik. Ez sem lenézendő élet.
Sosem nézett le senkit, sőt! Pont arról beszél, hogy mindenkinek megvan a saját “Everestje”. Imádom hallgatni Gábort, annyira inspiráló, sokat lehet tőle tanulni. ❤
szerintem se szólt le senkit, aki gyereket nevel, valaki a gyereknevelést választja, valaki az óceán átevezését, ettől szép az élet
Ez a “fejben dől el” a világ egyik legnagyobb élethazugsága. Bárcsak így lenne, mennyi sikeres, boldog ember lenne! Elég lenne csak szép dolgokra gondolni….
a legtöbb ember még csak nem is mer nagyot álmodni, ebben teljesen egyetérték és vallom is, hogy tényleg minden fejben dől el. Sőt, sokszor már fejben eldől sajnos, hogy miért nem fog sikerülni.
@@Zaffriel nem is kell, hogy mindenki világutazó legyen, mert mindenkinek más az ő Everest-je, de szerintem igenis fontos, hogy az embernek legyenek álmai, célja, amiket meg akar valósítani. De ez lehet akármi, a lényeg, hogy azért a célért dolgozz, fejlődj, jobbá válj, hogy elérd azt ami a te célod.
Miért pszichológiai tény? Én erről még nem hallottam, arról viszont már sokszor és személyesen is ezerszer megtapasztaltam saját magam vagy mások életében, történetein keresztül, hogy mennyire hatásos és hogy bármilyen kitűzött célt így lehet elérni. És ezeknek nem kell világmegváltó céloknak lenni. Bármi lehet, kinek a maga szintjén.
Abban viszont teljesen egyetértek, hogy nem mindenkinek a tettek megvalósítása vagy a hírnév megszerzése kell hogy a cél legyen. Mindenkinek más, de ahhoz szerintem merni kell nagyot álmodni. Ezért is kell elkülöníteni, hogy kinek mi a cél.
@@Zaffriel Miért bocsi? Hiszen csak elmondjuk, hogy ki hogyan gondolkodik. 😊😊De értem is, mert már egy vélemény kinyilvánítást is sokan rosszul tudnak fogadni, de mi nem ilyenek vagyunk.
Szóval, igen, a célok fontosak, de szerintem ha valaki el akar érni valamit az életben, akkor igenis kell hozzá egy hozzáállás, egy mentális rákészülés, anélkül nem nagyon szoktak csak úgy véletlenül sikerülni a dolgok, hacsak nem valami szerencsés dolog az amit szeretnék elérni (lásd lottó 5ös). Most nagyon a verseny témakörben beszélgetünk, de én általánosságban beszéltem. Például mi van ha valaki vállalkozást akar indítani. Ott nem csak egy nyertes van. Rengeteg nyertes lehet. Lehet olyan, hogy valaki indít egy válallkozást és úgy lesz sikeres, hogy fejben leértékeli az ötletét vagy a hozzáértését? Jó, lehet hogy ezerből egyszer igen, de nagy általánosságban nem. Az viszont aki hisz magában, elhiszi, hogy bármit meg fog oldani, az valahogy minden vállalkozást sikerre tud vinni. Erre mondom én, hogy fejben dől el. Amikor nincs B opció az adott embernek a fogalomtárába.
És azzal mi a baj, hogy valaki álmodik egy nagyot, megpróbálja és nem sikerül neki? És megy tovább, majd álmodik egy új célt. Hány olyan történetről lehet hallani, hogy valakinek a 10. ötlete jött be és már senki nem hitt benne, csak ő maga. Ezeket hogy lehetne úgy elérni, ha te magad sem hiszel benne?
Az ember elesik, igen. És igen, nagy baj ha nem tud felállni, de szerintem pont az nem fog felállni, aki nem mer hinni. És megint visszakanyarodhatunk oda, hogy ha valaki hisz magában, ő lesz az aki feláll.
"A fogyasztói társadalmak tagjait sajnos nem tanítják meg felállni." Nem másnak kell megtanítani hogy kell felállnod, hanem saját magadnak kell megtapasztalnod. Te magadat kell fejlesztened és erősítened, hogy fel tudj állni. És szerintem az aki elhiszi, hogy fel tud állni, az fel is fog, aki pedig nem az nem. Ezért mondom, hogy fejben dől el.
És akkor megint visszakanyarodunk ugyan erre az alap felállásra.😃
Örülök, hogy ilyen értelmes levélváltásokat “generáltam”. 😉
Capreolus gondolatmenete áll hozzám közelebb. 😀
Ez a felület valóban nem alkalmas elmélyült eszmecserére, ezért csak egy gondolat @utazgatoknak: szerintem mindenki ismer olyan embert, aki “fejben eldöntötte*, hogy azért is meg fog gyógyulni egy halálos betegségből, de nem sikerült neki. Pedig nagyon akarta, nagyon hitt benne….
Vagy maximálisan meg volt győződve “fejben” a saját sikerre születettségében….. aztán a futottak még kategóriába sem került be….
Szóval ez ennél bonyolultabb….
Amikor először mentem fel Németország legmagasabb pontjára a Zugspitzere ( 2962 m ) ötször volt a túra vége felé görcs a lábamban öt különböző helyen. Voltak kétségeim, hogy megtudom csinálni, de egy ismerősöm biztatott előtte menni fog hidd el, minden fejben dől el.
Felmentem, mert ez járt a fejemben és azt mondtam én ezért jöttem ide nem adhatom fel. Életem egyik felejthetetlen élménye lett.
Azóta még négyszer voltam fent és voltak nehezebb túráim is, én úgy gondolom kell az is hozzá.