Nagyon hasznos videó, érthető és minden szemléltetve van. Gyulai Iván tanítása és példamutatása hozzájárult ahhoz, hogy kiköltöztünk a városból egy tanyára és az itt látottak szerint élő talajt építsünk, egészséges növényt termesszünk és állatot tartsunk.
Nagy köszönet a videókért! A filmeken 17 év után viszonylag könnyűnek írja le a fenntartást. Viszont ha nézzük amit csinál, az kőkemény munka. Le a kalappal!
Hálásan köszönöm az útmutatást, én hiszek ebben a módszerben. Viszont kérem ne csak a zöldségtermesztésről, hanem a gyümölcsről is essen szó. Például: - Milyen őszibarackfajtát és hogy kell termeszteni ahhoz, hogy ne legyen állandóan vastagon tetves és a tafrina is elkerülje? - Cseresznyénél lehet-e olyat, hogy bio és nem kukacos? Alapvetően ellenálló fajtákat ültetek, pl. Rakovszky kajszi és egyéb tündérkerti fajták, de az említett két gyümölcsre nincs ötletem.
Kedves zsivanykiraly! Én úgynevezett sárga lapot használok a cseresznyefához amibe belerepülnek a bogarak (ezt virágzás után tedd meg) és nekem jelentősen csökkent a kukacodás, de rendszeresen kellet cserélnem a sárga lapot. Ui:a sárgalapot agroboltokban keresd!
Jó önt viszontlátni! Régebbi anyagaiból is rengeteget tanultam, további terveinek megvalósításához is minden jót kívánok! Köszönöm! Üdvözlettel: Mészáros Zoltán
A mi kertecskénkbe körülményes nagy mennyiségű trágyát bejuttatni. Arra gondoltam, hogy bár a mélyalom nem jó mulcsnak de talán pont a magas nitrogén koncentrációja miatt jó lehet ázaléknak. Iván talán ezt még nem vette számításba hiszen neki a sok alom helyben van. Ő is azt mondja, legyünk leleményessek. Hát nosza! Kívánok hosszú, boldog életet Iván.
Sziasztok! Fenyőfa koronája alatt, illetve a törzsétől számítva egy irányba kb 4-5 méterre milyen talaj van? Megfelelő zöldségtermesztésre? Ahogy ásogattam elég puha, poros a talaj, de mélyebben, 30-50cm mélységben, viszont nedves, de nem tiszta víz...málna van itt, az nagyon szereti itt a talajt, és bőségesen terem is. Köszi előre is a válaszokat!
Megpróbáltam a zellert mélymulcsba ültetni. Gyönyörű szára, levele lett és nagyon vacak gumója. Hogyan kell ezt jobban csinálni? Én azóta a zeller körül csak vékonyan takarom a talajt. Még azt tapasztaltam, hogy a növények életerősek lesznek attól a víztől, amivel húst mosok le. Másik kedvencem a banánhéj, tojáshéj, kávézacc elegye a dísznövények trágyázásához. Csak rárakom a föld felszínére. Gyönyörűen virulnak és virágoznak a muskátlik tőle.
Én idén tettem kávézaccot a muskátlira a balkonládába. Nem sokat, kb fél kilót a legnagyobb fajta ládába. Ebből van nekünk vagy 8 db. Mindegyikben elsárgult, visszafejlődött a muskátli. Nem értem miért.
Amint láthattuk, nagyon hosszú időbe telik használható mélységű humuszt előállítani. Ha nem áll rendelkezésünkre nagy mennyiségű mulcs és egy kicsit gyorsabban szeretnénk termékeny talajhoz jutni, bedolgozhatjuk-e a komposztnak szánt hulladékot (tehát még lebomlás előtt) a talajba ennek megtermékenyítése végett? Ui. a giliszták is a föld alá húzzák pl. a levelet, hogy elfogyasszák. A giliszta trágya pedig kitűnő föld termékenyítő, nem véletlen, hogy olyan drága. Feltételezésem szerint a földbe dolgozott széna, levél stb. lazítaná a kötött talajt, amit a "terített asztalhoz" felsorakozó giliszták még tovább lazítanának és trágyáznának is egyben. Évről-évre megismételve ezt a folyamatot, egy idő után a mulcs aránya nőne a földdel szemben és fokozatosan kialakulna a mélymulcs. Érdekelne egy szakértői vélemény.
A nyers komposzt alapanyagot bedolgozhatja a talajba egyszer ősszel és akkor tavasszal akár ültethet is. De ez csak a háztartási hulladékra és a trágyára érvényes. Ezeknek egy érési, bomlási folyamatra van szüksége, hogy a növények fel tudják venni a belőlük felszabadult tápanyagokat. A tavasszal és nyáron képződött zöldhulladékkal ( pl. fűnyesedék ) lehet mulcsozni, az kb. 3 hét alat eltűnik a növények alól. Ezt pótolni kell rendszeresen. A legtöbbször egyébként az a baj, hogy kevés a zöldhulladék, lomb, szalmát pedig senki nem hoz ki. Érett trágyát szintén hozatni kell, mert nincs állattartás. Így, ha csak hobbikertje van, akkor inkább emelt ágyást, vagy egy dombágyást alakítson ki.
@@katalinlenky3322 Köszönöm a hozzászólást! Egy teljesen szűz, D-DNY irányultságú, terméketlen, meredek domboldalt kezdtem el művelni pár évvel ezelőtt, hobbiból, teraszolással. A talajt eleinte istálló trágyával, később ennek pelletált változatával tettem termékennyé és széna/csalán mulcssal takartam. Figyelembe véve tapasztalatlanságomat, a talaj adottságait és a vegyszerek teljes mellőzését, egészen jó eredményeket értem el. A továbbiakban, a költségek csökkentése érdekébe, az istálló trágya használatát szeretném kiváltani, de legalábbis csökkenteni komposzttal. Ennek előállítása, amint láttuk, feltételez egy kis szakértelmet, s ezért is érdekelt, hogy érlelési/bomlási folyamat előtt bedolgozható-e a talajba, a gilisztákra és társaira bízván a lebontást.
@@zb1065 A talajba ásott zöldhulladék ("zöld javak" :) ) kevesebb levegőhöz jut - ezért lassabban, vagy nem megfelelően bomlik le. A giliszták hozzáférnek az ennivalóhoz a felszínen is, és pont annyit húznak be egyszerre, amennyit megesznek. Gyulai Ivánék mélymulcsozás esetén a mulcsba ültetnek, ezért már első évben is "termékeny talajuk" van. A termékeny humuszréteg kialakulása annyit jelent, hogy egyre kevesebb szervesanyaggal kell majd takarni a felszínt. A széna/csalán mulcs, amit használt felső, "avar réteg" jellegű takaró?
@@josafar8321 Igen, a mulcs amit használtam (lenyírt fű, burján, csalán) mivel aránylag kis mennyiségben (10-20 cm) állt rendelkezésemre, csak a takarási funkciót látta el, mivel hamar kiszáradt. Annyi haszna csak volt, hogy a vizigényes növényeket is (padlizsán, paprika, uborka) aránylag ritkán kellett öntözzem, azonban elégtelen vastagsága miatt elég hamar kiszáradt, így el sem bomlott (kivéve a csalánt, annak is főleg a leveleit, amit szinte a föld nyel el, olyan hamar "semmivé" változik). Nos, ez a másik ok amiért felvetődött bennem a szénává lett nyírt növényzet talajba dolgozása: ott, nedvesebb környezetben nem tudna olyan hamar kiszáradni. A széna önmagában túl szellős, a talaj meg túl kötött; a kettő elegyéből hátha sikerülne valamit kihozni. Feltételezésem szerint minden az arányokon dől el: ha a talaj kerül túlsúlyba, a szerves anyag valóban oxigén hián rothadni kezd, ami tudomásom szerint, kerülendő. Ha sikerül egy olyan föld-széna keveréket összeállítani amelyikbe csak annyi föld kerül amennyi nedvesen tartja a szénát, de kellően szellős a szénának köszönhetően, talán sikerül fenntartani a korhadási folyamatot. Az ötlet nem egészen a sajátom, ui. évekkel ezelőtt láttam egy mezőgazdasági műsorban, hogy betakarítás után a tarlót, kukorica- s napraforgó szárat a földön hagyták és beszántották (egy szakember tanácsára).
@@zb1065van a talajnak egy oxigén mentes rétege amiben maga a humusz van azt sosem szabad bolygatni abban élnek a növények gyökerei és a mikorrhizás gombák amikkel együtt élnek a növények. Azt nem érheti Levegő mert oxidálja benne a baktériumokat is. Ezért nem érdemes szántani kapálni a gyomrot megelőzni kell. Ha nitrogén kell akkor lucernát érdemes vetni az talajtakaró növénynek is jó a vizet a felszínre hozza és más növényeknek is biztosítja aztán a tápanyagot a virágai meg méheknek jó. Minden növény szervessé teszi a talaj ásványi anyag tartalmát ha az gyom akkor elég a föld feletti részt levágni nem kell kitépni mert ott lyuk keletkezik a föld felszínén és könnyebben ott ki tud hajtani a gyom.
Azt szeretném megtudni, ha szalmát csalánlével öntözöm akkor azzal nitrogént adok ugye a szárazanyaghoz. Akkor az ugyan olyan jó, mint a filmben látható többi megoldás?
Persze mivel szerves nitrogén aminosavak bomlástermékei vannak benne attól büdös ha sokáig van a csalán a vízben áztatva. Önmagában is felveszik azt a növények ami a csalánból kiázik
Szivesen hallgattam Önt, en is igy cselekszem, de nekem csak gyümölcsfaim vannak, de azok ala is teszem...42 db gyümölcsfam van. Köszi es jo egeszseget!, Janos
Most találtam meg ezt a posztot.Remek.Igyekszem követni.En a levelet teríték szét,S remek a föld alatta.A kértem úgy is agyagos. Rá teszem ezentúl a növényi hulladékot, illetve a trágyát,majd szalmát.Kérdédem, nyáron öntözzem?Forgassák?
Vékony fakaró elég a paprikának bár az ritkán dől el a paradicsom 🍅 ha magas növésű akkor alsó részét a szárán képződő gyökerek miatt érdemes földdel takarni pluszban a szárát egy hosszú erős fém karóhoz lehet kötni madzaggal vagy hajlítható dróttal körbe kell tekerni spirálisan akkor nem lesz egy ponton rögzítve hanem végig támaszkodik lehet is kapni ilyen spirált készen kertészetben ahol van előnevelt paradicsom 🍅 is. Ha magról nevelsz akkor a leendő termésből tarts meg magokat jövőre újra vetni az biztos hogy ugyanott még többet fog teremni mert sokkal jobb lesz a helyhez való alkalmazkodása.
2 Kérdésem lenne: 1. Tyúk szarból nem lehet nitrogén tartalmú komposztot ("trágya") készíteni, lótrágya pótlására (ott ahol nincsen mód lovakat tartani, pl. helyhiány miatt)? 2. Hegyvidéki sziklás talajon (pl. Bükkben), ahol hidegebb és sziklásabb a talaj, ott is alkalmazható ez a módszer, illetve a fenyő tűlevelei (vörös, lúc) alkalmas-e a lombhullató fák leveleihez hasonlóan "mucs" készítésére, és talaj-takaráshoz?
1, Ha kevés a hely, akkor kicsi lovat kell tartani! Pl.: Mini shetlandit! 😉 Komolyra fordítva a dolgot, a baromfi trágya is jó lehet, ha szállas rostos anyaggal összekeveri. 2, Ivánnál is köves/sziklás az altalaj. A fenyőtű levél savanyúbb pH felé fogja eltolni a talajt. Ezt bizonyos zöldségek nem igazán kedvelik (Fahamuval mondjuk korrigálható a pH). Az is biztos, hogy lassabban bomlik le mint más mulcsanyag, így a tápanyagok feltáródása hosszabb időt fog igénybe venni. A vízmegtartó képessége pedig elmarad a hagyományos mulcsanyagokétól. Összeségében, ha nincs más kezdő mulcsanyag, akkor ez is jó lehet. Nálam kaszálékkal és zöldhulladékkal elkeverve kerül felhasználásra, úgy működik.
Vezérfonal ez a film. A talajba jusson vissza a szerves anyag, lehetőleg keverve, elegyítve. EZ A LENYEG! A többi részlet kérdés. Barokkos túl ragozás.
Udv Tudok szerezni 1-2 éves lótrágyát. A mulcsolast szeretnem elkezdeni. A talajra ami tiszta gaz, rarakom a sok dobozt, es arra friss lótragya keruljon van jobb a tobb eves?
Tud valaki segíteni, hogy a kutya ürülékkel mit kell kezdeni? most egy helyre gyűjtjük oda visszük a konyhai zöldség maradékot is. Rágcsálók ellen mit kell tenni mi van ha az almahéjakra jönnek majd ?
Fahamu fertőtlenítő hatású és szagot is megszünteti az ürüléknek de sok kell hozzá. Rágcsáló ellen vagy macska vagy kutya kell ami direkt patkány fogó fajta vagy vadászgörény de azt tartani nevelni kicsit több törődést igényel
Én itt az istálló trágyával kapcsolatban azt nem értem, hogy ha frissen rakja rá a földre, a trágyában lévő magvak, amiket az állat nem emésztett meg, nem okoznak mégtöbb gyomot?
A 24órás trágyában és a megfelelően összerakott mulcsban a bekerülő magok jelentős részét megsemmisítik/megeszik a lebontó szervezetek. Nálam próbából többször is került csalán, disznóparéj és galaj is magvakkal jól megrakodva a kb 10-20cm vastag mulcsba. Ezekből gyakorlatilag alig kelt ki valami.
Nos, én nem tudok elég természetes nitrogént szerezni a szalmához. Állatunk nincs, és zöldáru sincs elég, az erdőből ugye pedig nem hozunk leveleket. A szalmát belocsolhatom nitrogén-műtrágyás vízzel?
Vegyél lucerna magot az megköti a gyökere a nitrogént elég neki víz a sima homokon sőt a kavicsos agyagos földön is kinő azzal lehet etetni utána csirkét kecskét egyaránt azoknak kis hely is elég aztán lesz abból is haja meg a veteményből amire a lucerával dúsított ugaroltatott veteményben kikelő növények adnak a lucernát követően
Legyünk őszinték, az egyszeri ha veszi a trágyát, mert muszáj, akkor egy nagyon tömör, savanyú, rothadó izét fog kapni. Azzal mit lehet kezdeni? Én az EM-BIO baktériumtrágyával kísérletezem egy ideje és jónak tűnik ill. trágyagiliszták beszerzését intézem jelenleg. Ezekkel mi a tapasztalat?
@@atilla4352 Sok helyen van de tele mérgező gyommaggal, kiszáradva berohadva. Nem becsülik semmire. Van olyan gazda aki azt hiszi, hogy a szerves trágya mérgező. Sok a hülye és igénytelen ember mindenhol.
Homokot teszel hozzá még akkor nem rohad be főleg ha van benne száraz faág levelek vagy forgács ami tovább növeli a szén arányát a nitrogénhez képest a rothadó nitrogén tartalmú anyagok büdösek ha az van túlsúlyban ennyi a dolog vele higítani kell és kapjon levegőt kell néha átforgatni hogy rendesen keveredjen a trágya a szén tartalmú anyagokkal
@@eszterpollak9284a trágyát egyébként is a baktériumok emésztik meg talajjá nézd a ganajtúró bogarat az az utódjának ássa el a földbe de a többi állat is elássa a trágyát mert úgy nem büdös nem fertőző és teljesen nyomtalanul talajjá válik
Egy talicskaval es egy vasvillaval ilyen gyonyoru, gazdag zoldseges kertet varazsolni!! Biztos a koleszterin szintet is rendben tartja. Es persze a sok egeszseges zoldseg is.
A lenyirt fuvet be kell asni a talajba osszel es tavasszal amikor az asott fold szetfagyott csodalatos allagot kap. 6 eve szorom a fuvet a komposzt taroloba es az eredmeny szuper. Fontos a komposzt forgatasa azaz szelloztetese.
van direkt erre egy gödröd, ahova mindig teszed a füvet? Vagy hogy érted, hogy be kell ásni? Meg most akkor a komposzt tárolóba szórod, vagy elásod? Köszi a választ!
Egyre inkább aktuális a saját kertben való termesztés,egy olyan világ fele haladunk,ahol ez elengedhetetlen! A videót nagyon hasznosnak találtam,viszont aki meg életében közelről nem látott földet ,és soha nem tevékenykedett semmi kerti munkát,( annak sajnos ez kínaiul van) Hálás köszönet Gyula bácsinak ,remelem a videói nézésével,én is közelebb kerülök ehhez az óriási nagy kincshez,tudáshoz (ami Gyula bácsi birtokában van,és amit önzetlenül szeretne megosztani az emberiséggel!🙏🏻🤍 Kedves szülők! A gyermekeket erre kellene tanítani ( mert ez az élethez való fenntartás iskolája , es nem a számítógép es okos telefonok világában nevelni őket , mert az =az éhen pusztulásával !
ruclips.net/video/qJN-fzuQNAg/видео.html Aki szeretné megérteni, miért is van 100%-ban igaza Gyulai Ivánnak, az mindenképpen nézzen bele a fenti videóba. Rég nem láttam két ennyire okos embert, mint Gyulai Iván és Dobos Endre. Köszönet nekik a munkájukért, kultúrateremtő fáradozásaikért!
Ugyanúgy működik nagyban mint kicsiben kizárólag ezt a módszert kell hozzá betartani. De ott ahol traktor szánt oda semmilyen élő talaj nem való az halott talaj mivel szántják és ostobaság de nekik jó üzlet mert el lehet adni üzemanyagot gépet stb na és ahhoz rengeteg méreg növényvédő szer kell ehhez semmi mert talaj élet védelmet ad a benne fejlődő növényeknek
Nagyon hasznos videó, érthető és minden szemléltetve van. Gyulai Iván tanítása és példamutatása hozzájárult ahhoz, hogy kiköltöztünk a városból egy tanyára és az itt látottak szerint élő talajt építsünk, egészséges növényt termesszünk és állatot tartsunk.
Üdv! Sikerült megvalósítani a kiköltözést? :)
Nagyon király kis telek! Olyan jó természetes és egészséges hangulata van.
Nagyon köszönöm. Nagyon sokat segít..most kezdem és pont azt mondta el amire szükségem van.. Köszönöm.
Nagy köszönet a videókért! A filmeken 17 év után viszonylag könnyűnek írja le a fenntartást. Viszont ha nézzük amit csinál, az kőkemény munka. Le a kalappal!
Ezt fokozatosan fejlesztette ki a Gyulai Iván és következetesen.
Nagyon hasznos es tanulmanyos a tartalma, koszonjuk szepen mindenki neveben
Nyíltan, érthetően beszél és cselekszik. Hajrá ! Támogatom, mert hosszútávú érdekeinket képviseli.
Működik a paradicsomnál és paprikánál. Egy szezon ment le nekem, most fogom a következőt kezdeni.Kedves Gyulai úr, köszönöm.
Szuper kis videó volt. 2. éve gyakorlom a módszert. Eddig még semmi komoly talaj nincsen, de alakul. Az elején sok hibát vétettem sajna :)
Hálásan köszönöm az útmutatást, én hiszek ebben a módszerben.
Viszont kérem ne csak a zöldségtermesztésről, hanem a gyümölcsről is essen szó. Például:
- Milyen őszibarackfajtát és hogy kell termeszteni ahhoz, hogy ne legyen állandóan vastagon tetves és a tafrina is elkerülje?
- Cseresznyénél lehet-e olyat, hogy bio és nem kukacos?
Alapvetően ellenálló fajtákat ültetek, pl. Rakovszky kajszi és egyéb tündérkerti fajták, de az említett két gyümölcsre nincs ötletem.
Kedves zsivanykiraly! Én úgynevezett sárga lapot használok a cseresznyefához amibe belerepülnek a bogarak (ezt virágzás után tedd meg) és nekem jelentősen csökkent a kukacodás, de rendszeresen kellet cserélnem a sárga lapot.
Ui:a sárgalapot agroboltokban keresd!
En mêg amerikàban lattam ezeket a hasznos filmeket,es most itthon valositom meg:)koszonom .
Köszönöm hogy megosztotta velünk a sok éves tapasztalatát! Jó egészséget kívánok!
Jó önt viszontlátni! Régebbi anyagaiból is rengeteget tanultam, további terveinek megvalósításához is minden jót kívánok! Köszönöm! Üdvözlettel: Mészáros Zoltán
A mi kertecskénkbe körülményes nagy mennyiségű trágyát bejuttatni. Arra gondoltam, hogy bár a mélyalom nem jó mulcsnak de talán pont a magas nitrogén koncentrációja miatt jó lehet ázaléknak.
Iván talán ezt még nem vette számításba hiszen neki a sok alom helyben van. Ő is azt mondja, legyünk leleményessek. Hát nosza!
Kívánok hosszú, boldog életet Iván.
Köszönjük a videóiba befektetett munkáját! Nagyon hasznos tartalmak. :)
köszönjük a fáradtságot! nagyon szeretem Ivánbácsi videóit :)
Köszönjük kedves Dr. Gyulai Iván! Fantasztikus lehetőségeket rejt ez a módszer!
Mok
K
Moo
Én már nagyon várom a következő részt! :-)
Nagyon szépen köszönöm 🙏💕
Nagyon jó lenne valami féle timelaps videót összeállítani egy évet átfogóan. Hadd lássuk a havonta alakuló kertet.
Köszönöm szépen !
Sziasztok! Fenyőfa koronája alatt, illetve a törzsétől számítva egy irányba kb 4-5 méterre milyen talaj van? Megfelelő zöldségtermesztésre? Ahogy ásogattam elég puha, poros a talaj, de mélyebben, 30-50cm mélységben, viszont nedves, de nem tiszta víz...málna van itt, az nagyon szereti itt a talajt, és bőségesen terem is.
Köszi előre is a válaszokat!
Megpróbáltam a zellert mélymulcsba ültetni. Gyönyörű szára, levele lett és nagyon vacak gumója. Hogyan kell ezt jobban csinálni? Én azóta a zeller körül csak vékonyan takarom a talajt. Még azt tapasztaltam, hogy a növények életerősek lesznek attól a víztől, amivel húst mosok le. Másik kedvencem a banánhéj, tojáshéj, kávézacc elegye a dísznövények trágyázásához. Csak rárakom a föld felszínére. Gyönyörűen virulnak és virágoznak a muskátlik tőle.
A zellert pikírozásnál (tüzdelésnél) a gyökerét vissza kell csípni .
Köszönöm.
@@zsuzsannabodonyi9229
Én idén tettem kávézaccot a muskátlira a balkonládába. Nem sokat, kb fél kilót a legnagyobb fajta ládába. Ebből van nekünk vagy 8 db. Mindegyikben elsárgult, visszafejlődött a muskátli. Nem értem miért.
Ha vannak világot előremozdító emberek, akkor Gyulai Iván közéjük tartozik.
Köszönöm a videót.
Egészséget és boldogságot Gyulai Ivánnak
Ugyanezt kívànom én is a remek szakembernek!
Köszönjük!
Nagyon szépen köszönöm!
Amint láthattuk, nagyon hosszú időbe telik használható mélységű humuszt előállítani.
Ha nem áll rendelkezésünkre nagy mennyiségű mulcs és egy kicsit gyorsabban szeretnénk termékeny talajhoz jutni, bedolgozhatjuk-e a komposztnak szánt hulladékot (tehát még lebomlás előtt) a talajba ennek megtermékenyítése végett? Ui. a giliszták is a föld alá húzzák pl. a levelet, hogy elfogyasszák. A giliszta trágya pedig kitűnő föld termékenyítő, nem véletlen, hogy olyan drága. Feltételezésem szerint a földbe dolgozott széna, levél stb. lazítaná a kötött talajt, amit a "terített asztalhoz" felsorakozó giliszták még tovább lazítanának és trágyáznának is egyben. Évről-évre megismételve ezt a folyamatot, egy idő után a mulcs aránya nőne a földdel szemben és fokozatosan kialakulna a mélymulcs.
Érdekelne egy szakértői vélemény.
A nyers komposzt alapanyagot bedolgozhatja a talajba egyszer ősszel és akkor tavasszal akár ültethet is. De ez csak a háztartási hulladékra és a trágyára érvényes. Ezeknek egy érési, bomlási folyamatra van szüksége, hogy a növények fel tudják venni a belőlük felszabadult tápanyagokat. A tavasszal és nyáron képződött zöldhulladékkal ( pl. fűnyesedék ) lehet mulcsozni, az kb. 3 hét alat eltűnik a növények alól. Ezt pótolni kell rendszeresen. A legtöbbször egyébként az a baj, hogy kevés a zöldhulladék, lomb, szalmát pedig senki nem hoz ki. Érett trágyát szintén hozatni kell, mert nincs állattartás. Így, ha csak hobbikertje van, akkor inkább emelt ágyást, vagy egy dombágyást alakítson ki.
@@katalinlenky3322
Köszönöm a hozzászólást!
Egy teljesen szűz, D-DNY irányultságú, terméketlen, meredek domboldalt kezdtem el művelni pár évvel ezelőtt, hobbiból, teraszolással. A talajt eleinte istálló trágyával, később ennek pelletált változatával tettem termékennyé és széna/csalán mulcssal takartam. Figyelembe véve tapasztalatlanságomat, a talaj adottságait és a vegyszerek teljes mellőzését, egészen jó eredményeket értem el. A továbbiakban, a költségek csökkentése érdekébe, az istálló trágya használatát szeretném kiváltani, de legalábbis csökkenteni komposzttal. Ennek előállítása, amint láttuk, feltételez egy kis szakértelmet, s ezért is érdekelt, hogy érlelési/bomlási folyamat előtt bedolgozható-e a talajba, a gilisztákra és társaira bízván a lebontást.
@@zb1065 A talajba ásott zöldhulladék ("zöld javak" :) ) kevesebb levegőhöz jut - ezért lassabban, vagy nem megfelelően bomlik le. A giliszták hozzáférnek az ennivalóhoz a felszínen is, és pont annyit húznak be egyszerre, amennyit megesznek.
Gyulai Ivánék mélymulcsozás esetén a mulcsba ültetnek, ezért már első évben is "termékeny talajuk" van. A termékeny humuszréteg kialakulása annyit jelent, hogy egyre kevesebb szervesanyaggal kell majd takarni a felszínt.
A széna/csalán mulcs, amit használt felső, "avar réteg" jellegű takaró?
@@josafar8321
Igen, a mulcs amit használtam (lenyírt fű, burján, csalán) mivel aránylag kis mennyiségben (10-20 cm) állt rendelkezésemre, csak a takarási funkciót látta el, mivel hamar kiszáradt. Annyi haszna csak volt, hogy a vizigényes növényeket is (padlizsán, paprika, uborka) aránylag ritkán kellett öntözzem, azonban elégtelen vastagsága miatt elég hamar kiszáradt, így el sem bomlott (kivéve a csalánt, annak is főleg a leveleit, amit szinte a föld nyel el, olyan hamar "semmivé" változik).
Nos, ez a másik ok amiért felvetődött bennem a szénává lett nyírt növényzet talajba dolgozása: ott, nedvesebb környezetben nem tudna olyan hamar kiszáradni. A széna önmagában túl szellős, a talaj meg túl kötött; a kettő elegyéből hátha sikerülne valamit kihozni. Feltételezésem szerint minden az arányokon dől el: ha a talaj kerül túlsúlyba, a szerves anyag valóban oxigén hián rothadni kezd, ami tudomásom szerint, kerülendő. Ha sikerül egy olyan föld-széna keveréket összeállítani amelyikbe csak annyi föld kerül amennyi nedvesen tartja a szénát, de kellően szellős a szénának köszönhetően, talán sikerül fenntartani a korhadási folyamatot.
Az ötlet nem egészen a sajátom, ui. évekkel ezelőtt láttam egy mezőgazdasági műsorban, hogy betakarítás után a tarlót, kukorica- s napraforgó szárat a földön hagyták és beszántották (egy szakember tanácsára).
@@zb1065van a talajnak egy oxigén mentes rétege amiben maga a humusz van azt sosem szabad bolygatni abban élnek a növények gyökerei és a mikorrhizás gombák amikkel együtt élnek a növények. Azt nem érheti Levegő mert oxidálja benne a baktériumokat is. Ezért nem érdemes szántani kapálni a gyomrot megelőzni kell. Ha nitrogén kell akkor lucernát érdemes vetni az talajtakaró növénynek is jó a vizet a felszínre hozza és más növényeknek is biztosítja aztán a tápanyagot a virágai meg méheknek jó. Minden növény szervessé teszi a talaj ásványi anyag tartalmát ha az gyom akkor elég a föld feletti részt levágni nem kell kitépni mert ott lyuk keletkezik a föld felszínén és könnyebben ott ki tud hajtani a gyom.
Azt szeretném megtudni, ha szalmát csalánlével öntözöm akkor azzal nitrogént adok ugye a szárazanyaghoz. Akkor az ugyan olyan jó, mint a filmben látható többi megoldás?
Persze mivel szerves nitrogén aminosavak bomlástermékei vannak benne attól büdös ha sokáig van a csalán a vízben áztatva. Önmagában is felveszik azt a növények ami a csalánból kiázik
Szivesen hallgattam Önt, en is igy cselekszem, de nekem csak gyümölcsfaim vannak, de azok ala is teszem...42 db gyümölcsfam van. Köszi es jo egeszseget!, Janos
Üdvözlöm János! Segítséget, illetve tanácsot szeretnék kérni gyümölcsfákkal kapcsolatban! Szeretnék gyümölcsfákat ültetni és mélymulccsal szeretném takarni a földet! Hol tudnám felvenni önnel a kapcsolatot? Köszönöm,Tisztelettel: Vágó Márk
Köszönöm 🙏♥️
"01:34" de hol a humusz? illetve "01:49" fantasztikus! és látványos! Köszönöm!
Most találtam meg ezt a posztot.Remek.Igyekszem követni.En a levelet teríték szét,S remek a föld alatta.A kértem úgy is agyagos. Rá teszem ezentúl a növényi hulladékot, illetve a trágyát,majd szalmát.Kérdédem, nyáron öntözzem?Forgassák?
Egy kerdesem van a szalmat illetoen, bio, vegyszermentes szalma, vagy ha vegyszeres a vegyszer a foldbe kerul, vagy lebomlik idovel?
Ha lenne kertem így csinálnám. Örülök, hogy helyettem is csinálja valaki.
A ló és a tehén trágyát lehet helyettesíteni a juh trágyájával? Válaszokat előre is köszönöm.
Lehet.
Nagyon hasznos, csak apró megjegyzés. Állatnak nincsen széklete, nem székel állat. Csak az ember székel :-D
Milyen tamrendszert lehet alkalmazni a paradicsom és a paprika eldolese ellen?
Vékony fakaró elég a paprikának bár az ritkán dől el a paradicsom 🍅 ha magas növésű akkor alsó részét a szárán képződő gyökerek miatt érdemes földdel takarni pluszban a szárát egy hosszú erős fém karóhoz lehet kötni madzaggal vagy hajlítható dróttal körbe kell tekerni spirálisan akkor nem lesz egy ponton rögzítve hanem végig támaszkodik lehet is kapni ilyen spirált készen kertészetben ahol van előnevelt paradicsom 🍅 is. Ha magról nevelsz akkor a leendő termésből tarts meg magokat jövőre újra vetni az biztos hogy ugyanott még többet fog teremni mert sokkal jobb lesz a helyhez való alkalmazkodása.
2 Kérdésem lenne:
1. Tyúk szarból nem lehet nitrogén tartalmú komposztot ("trágya") készíteni, lótrágya pótlására (ott ahol nincsen mód lovakat tartani, pl. helyhiány miatt)?
2. Hegyvidéki sziklás talajon (pl. Bükkben), ahol hidegebb és sziklásabb a talaj, ott is alkalmazható ez a módszer, illetve a fenyő tűlevelei (vörös, lúc) alkalmas-e a lombhullató fák leveleihez hasonlóan "mucs" készítésére, és talaj-takaráshoz?
1, Ha kevés a hely, akkor kicsi lovat kell tartani! Pl.: Mini shetlandit! 😉
Komolyra fordítva a dolgot, a baromfi trágya is jó lehet, ha szállas rostos anyaggal összekeveri.
2, Ivánnál is köves/sziklás az altalaj. A fenyőtű levél savanyúbb pH felé fogja eltolni a talajt. Ezt bizonyos zöldségek nem igazán kedvelik (Fahamuval mondjuk korrigálható a pH).
Az is biztos, hogy lassabban bomlik le mint más mulcsanyag, így a tápanyagok feltáródása hosszabb időt fog igénybe venni. A vízmegtartó képessége pedig elmarad a hagyományos mulcsanyagokétól.
Összeségében, ha nincs más kezdő mulcsanyag, akkor ez is jó lehet. Nálam kaszálékkal és zöldhulladékkal elkeverve kerül felhasználásra, úgy működik.
De Iván a Király így is:)
Ezt a videót kerestem,így már értem.
Vezérfonal ez a film. A talajba jusson vissza a szerves anyag, lehetőleg keverve, elegyítve. EZ A LENYEG!
A többi részlet kérdés. Barokkos túl ragozás.
Jó videó lett.
Kedves Iván, kedves ide látogatók! Az 1:20 as keverési arányban melyik az 1 és melyik a 20? Előre is köszönöm szépen!
Üdvözlöm Gyulai István elérhetőséget kerhetek imelcimet fontos lenne köszönöm mert problémám van a kertel tisztelettel.
A baromfi ürülékkel mi a helyzet? Az is használható?
Minden ürülék használható komposztnak, csirke marha ló birka a haszonàllatokê a legjobb. De a kutya ès macska ürülék és fel hasznàlhatò.
Udv
Tudok szerezni 1-2 éves lótrágyát. A mulcsolast szeretnem elkezdeni. A talajra ami tiszta gaz, rarakom a sok dobozt, es arra friss lótragya keruljon van jobb a tobb eves?
Tud valaki segíteni, hogy a kutya ürülékkel mit kell kezdeni? most egy helyre gyűjtjük oda visszük a konyhai zöldség maradékot is. Rágcsálók ellen mit kell tenni mi van ha az almahéjakra jönnek majd ?
Fahamu fertőtlenítő hatású és szagot is megszünteti az ürüléknek de sok kell hozzá. Rágcsáló ellen vagy macska vagy kutya kell ami direkt patkány fogó fajta vagy vadászgörény de azt tartani nevelni kicsit több törődést igényel
Rendkívüli érdeklődésre szàmottartó előadàs...!
Hol tudom megvasarolni Gyulai Ivan konyveit? Kaphatok egy kozvetlen linket hozza? Elore is koszonom a valaszokat!
Én itt az istálló trágyával kapcsolatban azt nem értem, hogy ha frissen rakja rá a földre, a trágyában lévő magvak, amiket az állat nem emésztett meg, nem okoznak mégtöbb gyomot?
A 24órás trágyában és a megfelelően összerakott mulcsban a bekerülő magok jelentős részét megsemmisítik/megeszik a lebontó szervezetek.
Nálam próbából többször is került csalán, disznóparéj és galaj is magvakkal jól megrakodva a kb 10-20cm vastag mulcsba. Ezekből gyakorlatilag alig kelt ki valami.
@@petertoth1272 köszönöm a választ!🙂
Nos, én nem tudok elég természetes nitrogént szerezni a szalmához. Állatunk nincs, és zöldáru sincs elég, az erdőből ugye pedig nem hozunk leveleket. A szalmát belocsolhatom nitrogén-műtrágyás vízzel?
Vegyél lucerna magot az megköti a gyökere a nitrogént elég neki víz a sima homokon sőt a kavicsos agyagos földön is kinő azzal lehet etetni utána csirkét kecskét egyaránt azoknak kis hely is elég aztán lesz abból is haja meg a veteményből amire a lucerával dúsított ugaroltatott veteményben kikelő növények adnak a lucernát követően
Legyünk őszinték, az egyszeri ha veszi a trágyát, mert muszáj, akkor egy nagyon tömör, savanyú, rothadó izét fog kapni. Azzal mit lehet kezdeni? Én az EM-BIO baktériumtrágyával kísérletezem egy ideje és jónak tűnik ill. trágyagiliszták beszerzését intézem jelenleg. Ezekkel mi a tapasztalat?
itt az a lenyeg szerintem hogy nincs tragya
@@atilla4352 Sok helyen van de tele mérgező gyommaggal, kiszáradva berohadva. Nem becsülik semmire. Van olyan gazda aki azt hiszi, hogy a szerves trágya mérgező. Sok a hülye és igénytelen ember mindenhol.
Homokot teszel hozzá még akkor nem rohad be főleg ha van benne száraz faág levelek vagy forgács ami tovább növeli a szén arányát a nitrogénhez képest a rothadó nitrogén tartalmú anyagok büdösek ha az van túlsúlyban ennyi a dolog vele higítani kell és kapjon levegőt kell néha átforgatni hogy rendesen keveredjen a trágya a szén tartalmú anyagokkal
@@eszterpollak9284a trágyát egyébként is a baktériumok emésztik meg talajjá nézd a ganajtúró bogarat az az utódjának ássa el a földbe de a többi állat is elássa a trágyát mert úgy nem büdös nem fertőző és teljesen nyomtalanul talajjá válik
Segítséget szeretnék kérni !
Tudnék 15 bála szénát , 2
éve rohasztottat . Az is jó mulcsnak ?
Ha szinte tiszta fekete, akkor szerintem igen.
Az is jó, a lényeg, hogy kitakarja a gyomokat, befedve a felszínt, hogy nedves maradhasson alul.
Alig várom a folytatást. Lehet tudni körülbelül mikorra várható?
33.29-nél mondja : Jövő tavasszal,azaz 2020 tavaszán
Egy talicskaval es egy vasvillaval ilyen gyonyoru, gazdag zoldseges kertet varazsolni!! Biztos a koleszterin szintet is rendben tartja. Es persze a sok egeszseges zoldseg is.
Jó-e a nád és elég csak vizelettel locsolni, ha nincs más?
Udv elérhetőseget kérhetek?
Üdv. a Szabó család
Érdekes, de kitűnően megtelepszik benne a csiga :)
Azt a kacsa kiszedi csak hát annak kell egy kis hely ahol tartja az ember és rá lehet engedni kiszedi a meztelen csigákat
A lenyirt fuvet be kell asni a talajba osszel es tavasszal amikor az asott fold szetfagyott csodalatos allagot kap. 6 eve szorom a fuvet a komposzt taroloba es az eredmeny szuper. Fontos a komposzt forgatasa azaz szelloztetese.
van direkt erre egy gödröd, ahova mindig teszed a füvet? Vagy hogy érted, hogy be kell ásni? Meg most akkor a komposzt tárolóba szórod, vagy elásod? Köszi a választ!
Egyre inkább aktuális a saját kertben való termesztés,egy olyan világ fele haladunk,ahol ez elengedhetetlen!
A videót nagyon hasznosnak találtam,viszont aki meg életében közelről nem látott földet ,és soha nem tevékenykedett semmi kerti munkát,( annak sajnos ez kínaiul van)
Hálás köszönet Gyula bácsinak ,remelem a videói nézésével,én is közelebb kerülök ehhez az óriási nagy kincshez,tudáshoz (ami Gyula bácsi birtokában van,és amit önzetlenül szeretne megosztani az emberiséggel!🙏🏻🤍
Kedves szülők!
A gyermekeket erre kellene tanítani ( mert ez az élethez való fenntartás iskolája , es nem a számítógép es okos telefonok világában nevelni őket , mert az =az éhen pusztulásával !
Náddal lehet múcsolni vagy az "sosem" fog elkorhadni?
Kipróbáltam kíváncsiságból a nád természetes bomlását. 5 éve ott áll a le nem bomlott nád.
Most a nyári aszályban ez hatványozottan hasznos lehet neki.
ruclips.net/video/qJN-fzuQNAg/видео.html
Aki szeretné megérteni, miért is van 100%-ban igaza Gyulai Ivánnak, az mindenképpen nézzen bele a fenti videóba. Rég nem láttam két ennyire okos embert, mint Gyulai Iván és Dobos Endre. Köszönet nekik a munkájukért, kultúrateremtő fáradozásaikért!
Ha fűnyesedéket avarral keverek az jó?
Embet legyen a talpan aki ezt megjegyzi...
Azota 700 ezren lattak az 1. videot, wow
Falevelt bokor leveleit mindig bekaparom alájuk S egy kicsit beleforgatom.
ÁSÓ kell ,nem Ásólapát +
Es ez mire jó?
Élő talajt állít elő humuszt a növények fejlődéséhez táp talajt pl kertbe szántóföldre stb
amugy ha mar itt trtok akkor magyarul nincs valami neve a ''multsnak''?
talajtakaró
feszt ez a video jon be barmit nezek magyarul majdnem
Az a baj hogy visza is rövid az út
a voice-over fölösleges es zavaró, hangos
Ez nagyüzemi módon nem megvalósítható.
Ugyanúgy működik nagyban mint kicsiben kizárólag ezt a módszert kell hozzá betartani. De ott ahol traktor szánt oda semmilyen élő talaj nem való az halott talaj mivel szántják és ostobaság de nekik jó üzlet mert el lehet adni üzemanyagot gépet stb na és ahhoz rengeteg méreg növényvédő szer kell ehhez semmi mert talaj élet védelmet ad a benne fejlődő növényeknek
Ale ký šlak ti rozumie ???
To bol úplne zbytočný príspevok... 😒