Trianon után: hamisak a vádak Bethlen ellen? - Romsics Ignác
HTML-код
- Опубликовано: 2 фев 2025
- A Közelmúlt legfrissebb adásában Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja volt a vendégünk akivel Bethlen Istvánról és a nevéhez köthető konszolidációról beszélgettünk.
Műsorvezető: Fekete Rita
Szerkesztő: Joób Rhodé
-------------
Kövess engem Rumble csatornámon is: bit.ly/45sIaef
-------------
Fekete Rita vagyok a Hit Rádió szerkesztő-műsorvezetője. Ezen a csatornán többnyire máshol nem publikált új beszélgetésekkel és interjúkkal jelenkezem. A műsorok jellegét tekintve hír-háttér műsorok, geopolitikai és külpolitikai elemzések, történelmi adások és rövidebb hír kommentárok is halhatóak.
Munkatársak:Joób Rhodé, Longauer András, Király Tamás
Köszönöm szépen az előadást❤❤❤
Köszönjük ezt a fantasztikus előadást! Döbbenetes, hogy mennyi történelmi párhuzamot lehet vonni a mai helyzettel!
👍
Köszönöm!😊
Előjelentkezem a második részre!
❤❤
Romsics nagyra értékeli Bethlen munkásságában, hogy 1920-30 között nagy feljődést ért el az ország,amihez azért hozzátartozik, hogy a legszegényebb területeket csatolták el, amelyek fejlesztésére már nem kellett (lehetett) átcsoportosítani költségvetési pénzeket, így az a trianoni Magyarországra volt költhető. Tehát Erdély, a Felvidék relatív elmaradottsága nem Trianon után kezdődött, hanem mindig is így volt.
Ennek sok-sok oka volt. A legjobb közép iskolak a hagyomanyok miatt is a Felvideken es Erdelyben voltak(es a Delvidek is fejlett es gazdag terseg volt). A munkakerö is onnan jött az Alföldre. Fejlett terület volt még: Észak-Dunántúl, Nyugat-Felvidék, Budapest és környéke. Termeszetesen az osztrák, morva és cseh ipar(föleg a régi iparágakban)konkurrencia volt 1918-ig, majd az elzarkozas miatt sikerült ezeket felfejleszteni.
Rita, nem tervez egy II. részt ennek a témakörnek Romsits tanár úrral? Én nagyon kíváncsi lennék a folytatásra. Olvasta az ember, de azért más egy ilyen nagy tudású embertől hallani ezt.
Hol van Huba?
otthon
Kortársa vagyok Romsics professzornak. Le voltam nyűgözve a Bethlen-monográfiájától, s aztán a Horthy-korszakról szóló más műveitől is. Mostanában olvastam a kétkötetes önéletrajzát, aztán a Magyarország története c. szintézisét, ami (sajnos) szinte a mai napig tárgyalja a témát. Az önéletrajz, s utána a rendszerváltás utáni korszak leírása "megrendített". Először, lengedezik egy legenda, hogy ő szembefordult a hivatalos "szocialista" történetírással. Ami igaz, de az újítása annyi, hogy szakított a Kádár-korszak tendenciózus hazugságaival. Ez személyesen érdem, de megjelenni nyilván a hatalom engedékenysége miatt tudott, s egy történész-kutatótól szakmailag kétes dicsőség, hogy nem ismételget orbitális, propagandisztikus hazugságokat. Másodszor, ha a Kádár-korszakról, ill. a Horthy-korszakról szóló előadásait hallgatja, vagy leírásait olvassa az ember, elfogultnak tűnik az előbbi javára, s az utóbbi kárára. Nem ordítóan, de elfogult, ez nem az a hely, ahol érdemes ennek kimutatásába belemenni. Harmadszor, az utóbbi 34-35 év értékelése nem valami tényszerű, nem idézem, mit ír az "öszödi beszédről", a "2006 őszi sajnálatos eseményekről", amelyeket ő "kétféle baráti elmesélés alapján" ismer (ami elég sovány és sommás "forrás-kutatás"), s hogy 2009-ben lezárja az ő "Gyurcsány-korszakát" azzal, hogy "ez a Gyurcsány nem az a Gyurcsány" (akivel mindeddig szimpatizált s akinek tanácsadója volt). Kesereg sok évtizedes, közeli személyes jóbarátságának megszakadásán a politikai-világnézeti polarizálódás miatt. (Ez személyes élményem is). Nincs min csodálkozni. Az a személyes, szomorú tanulság számomra, hogy ha egy igényes társadalomtudós, mint Romsics professzor, rengeteg személyes befektetéssel kiváló teljesítményt és megérdemelt karriert ér is el, nem képes átlépni az árnyékát, nem képes felülemelkedni azon az attitűdön, amit a származásának társadalmi háttere, s az a kor határoz meg, amelyben ő a sikereit elérte, amelyben jól érezte magát. Ez ugyanolyan kádári nosztalgia, mint egy brigádvezető vájáré, aki az üzemi négyszög tagja volt. Hogy a Kádár-kor végén valójában hol állt Magyarország, azt nem annyira Romsicstól, mint Tölgyessy Pétertől tudjuk megtudni. (Elnézést kérek professzor úrtól, de az olvasása közben elkezdtem vitatkozni vele, és nem tudtam magamban tartani).
szerintem nem éehet várni ma már egy történésztől, pláne a közelmúlt (az utóbbi 100 év) kutajától, hogy teljesen függetlenítse magát. Gondolom, a magyar őstörténet vagy a mohácsi vész kutatója inkább képes távolságot tartani. De ettől függetlenól is, Romsics a legkorrektebb kutaók között van, kifejezetten mértéktartó véleményeket formál, és azokat alá is támasztja. Amit elfogultságnak érez, az inkább egy alapállás, nézőpont (ami vitatható lehet, de nem elutasítan kell, hanem vitázni vele). Én ezt természetesnek tartom, és nem hiszem, hogy lenne olyan történész, aki képes hűvös elfogulatlansággal tekintetni kutatása tárgyára. Amikor pedig 2006-ról beszél, az már nyilván nem, történészi, hanem állampolgári, citoyeni nézőpont, ami szintén vita tárgya lehet, de megengedhető.
Szerencsés vagy kedves Rita, hogy ilyen emberekkel beszélsz!😂
Székelyföld mentette meg a mai Magyarországot, mert nem mertek a mai napig nekünk jönni a románok! Most sem mernek!😂
mi van? ez hülyeség. Amúgy a románok 1919-ben bejöttek ide, Bp-t és Győrt is elfoglalták.... és az Antant zavarta ki őket.
@@ferenckovacs2267 Még az ól ajtót is elvitték.
Nincs is elfeledve.