3D nyomtatás az élelmiszeriparban (konyhában) - élelmiszerrel érintkezés
HTML-код
- Опубликовано: 6 сен 2024
- Ez az előadás az első additív gyártási technológia konferencián lett előadva, és kicsit kibővítve kerül bemutatásra ezen a RUclips csatornán. 3D nyomtatott tárgy és az élelmiszerrel való érintkezés a fő téma. Aki 3D nyomtatással foglalkozik és konyhában szeretné használni az így készített tárgyat, nem árt tisztába lennie a lehetséges kockázattal.
Bakteriális bevizsgálásokat az Újvidéki Egyetem végezte: University of Novi Sad, Department of Biotechnology and Pharmaceutical Engineering
Konferencia honlapja: additiv.nje.hu/
Ezt a videót angolul is simán megnéztem volna, de nagyon klassz, hogy "nekünk" magyaroknak is van egy ilyen csatorna, ahol ilyen minőségben gyártasz tartalmakat. Nagyon köszi!
KÖszönöm a videot. Öröm a témában tudományos videokat is láttni, főleg magyarul. Köszönöm a munkádat
Ez a fajta klasszikus bemutatási mód, táblázatok, illusztrációk, fotók, felsorolások szerintem nagyon jók, illetve talán ezek a témák igénylik is az ilyen módon történő bemutatást, mert így könnyebb elképzelni, rögzül és akár meg is tanulod. Azért most már rászabadultam a K1 max-ra. Kicsomi után 1 napig csak állt és nézett rám áramtalanul, de másnap nem sok szabadideje maradt :) - beüzemelés után estére kész lett amit akartam - egyedi speciális orvosi segédeszköz amit szintén aznap készítettem el (ez volt az egyik a 2 dolog közül, ami miatt vettem). Bár vettem hozzá egy egyedi PLA-t is - arany/ezüst, de adtak hozzá egy "fehéret" és egy +fejet, de még nem néztem hogy tartalék, vagy esetleg egy keményebb. Így, hogy nekem ez az első, nem tűnik se gyorsnak, se lassúnak. Bár ahogy fejlesztettem a tárgy verzióit, azért kb. 10 perc (2-3cm) kellett neki amíg 1-el elkészült. A slicer-t azért még nem árt jobban ki kell ismernem, ráadásul van egy méretátváltás a modellező és eközött, amit még nem mértem meg pontosan...De tény, hogy sok időt spóroltál meg az oktatóvideóiddal. Köszi!
Tegnap este ezen agyaltam, erre ma itt is van! Köszönöm az infókat!
És mi a helyzet a mosogatógéppel? Felesegem a sütiformákat mindig ott mossa el. Nem szokott derformálodni sem. Nem tudom milyen anyagból van, nekem csak ismerősöm nyomtatta őket.
Nagyon jó téma, gyakori kérdés fórumokon is.
Esetleg meg lehetne nézni a Prusament PVB anyagát, ami szintén IPA-val simítható. Pont ma nyomtattam az első tárgyam, simítást még nem próbáltam.
Ami még érdekelne, hogy ezek a számok hogyan viszonyulnak a mindennapi élethez. Főleg az alacsonyabb értékekkel összevetve. Mennyi bacival találkozhatunk egy átlagos konyhapulton, konyhaasztalon például (ajtókilincs, csaptelep, egyéb dolgok a lakásban, amit megérintve simán a szánkhoz tesszük a kezünket, mert nem figyelünk, nem gondolunk bele). A műanyag poharak hogy bírják, főleg, ha van már rajta egy-két sérülés a használattól? Ez egy jó referencia lehetne az eddigi kísérletekhez. Más műanyag konyhai eszközök újonnan és használtan mit produkálnak?
Tehát jó lenne valami viszonyítási alap, mert így ott vannak a számok, meg adott esetben a különbségek, de igazán sokat egy laikusnak nem mondanak.
Az ólomtartalomhoz egy megjegyzés: Magyarországon a csapvízben lévő ólom határértéke 10 µg/l, ami 1000-szerese annak, ami az általad számolt pohárban található, ami valóban több, mint 0, de ezek szerint a csapvízzel sokkal több ólom jut a szervezetünkbe (mert ugye azt meg is isszuk, nem csak iszunk belőle).
Egyáltalán nem a baktériumok írányába gondolkodtam volna ha PLA-t érinteném élelmiszerrel, hanem, hogy mennyi műanyag jut utána a szervezetbe. Erről egy szó se volt.
Értem a baktérium miért fontos.
De ez kicsit nekem olyan mintha ólompohárból azért nem innánk, mert bektérium tenyészhet rajta. Dehát ólom....
A halálcsillag nem alacsony kockázati tényező ;)
Szia!
Az alkoholos kézfertőtlenítőkkel mi a helyzet? Nekem elég "kézen" fekvő:-).
Ha lesz UV és ózon, arra is kiváncsi vagyok, de ott a műanyag strúktúráját is vizsgálni kell, mert eléggé szét tud esni hosszabb behatás után...
Köszi a videót!
Gondolom, mint tisztítószer. Mivel nem teszteltem, nem tudok nyilatkozni, csak pár gondoloat: éllelem típusától függ, de akár jó is lehet, és tényleg érdemes figyelni, gyengül-e idővel a tárgy a rétegtapadás végett
@@3dnyomtatas Következő tanulmáynban lehetne a müanyag bontó, evő baktériumokat is figyelni. Igaz még a jövő, de már léteznek és ez lehet az evolóció válasza, erre a rengeteg műanyagra. :-)
És mi a helyzet az uv sterilizálással vagy az ózonos fertőtlenítéssel?
Ami még tervben van: az ultrahangos tisztítási vizsgálat. Teljes sterilizálás (itt valójában azt kell vizsgálni, hogy maga a 3D nyomtatott tárgy mennyire bírja ezt az eljárást). De jöhetnek más ötletek is..
9:57 nem inkább simább, barázda mentes???
Hát, nagyon régen, amikor először láttam ezt a filamentet, reklámban 1 falvastagságú és akkor transparens lesz (ez volt az eredeti elképezlésük), aztán látom, hogy inkább a felület simaságra mentek a videóban is. De nagyon transparens is lehet: ruclips.net/video/DcWiA-sqPnI/видео.htmlsi=kwj84lKRY6v-hcoT&t=347
@@3dnyomtatas Hát igen, a rétegek közti barázdák kitöltése az átláthatóságot is javítja, de itt most a baktériumok megtapadásáról beszéltél és a videóban nem volt transzparens filament, vagy tárgy.